Kezdőlap Címkék Szoftver

Címke: szoftver

A legnagyobb befektetési buborék jöhet létre a mesterséges intelligenciában

Dől a pénz az olyan mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekhez is, melyeknek nincs is piacképes termékük és nem is mindig rendelkeznek megfelelő szakmai csapattal és vezetéssel – írja a CNN gazdasági rovata.

105 millió eurót szedett össze  a Mistral AI, egy olyan francia startup cég, amelyiknek nem volt semmilyen piacképes terméke. A befektetők mégsem nyugtalankodnak: ”ez nagyon sok pénznek tűnik, de a cégnek globális ambíciói vannak, és ezért drága számítógépekre lesz szüksége ahhoz, hogy megvalósítsa elképzeléseit” – mondja az egyik fő szponzor, aki abban bízik, hogy a világon villámgyorsan terjedő mesterséges intelligencia neki is nagy pénzt hoz majd.

A Stability AI fiatal főnöke szerint: ”minden idők legnagyobb buborékja jöhet létre a mesterséges intelligenciában, ha minden így folytatódik“ Emad Mostaque úgy véli: “még igazában meg sem kezdődött a buborék kialakulása.”

15,2 milliárd dollár

Az első félévben ennyi jutott a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek a világon a Pitchbook szerint. Ez persze becsapós hiszen ennek az összegnek a legnagyobb része – 10 milliárd dollár – az a pénz, melyet a Microsoft adott januárban a ChatGPT-t kifejlesztő Open AI-nak. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor is igen dinamikus a növekedés

a múlt évhez képest: 58%-kal nőtt a beruházás a mesterséges intelligenciába.

Kevesen értik, hogy valójában miről is van szó: a bevezetőben említett mesterséges intelligencia fejlesztő startup azért tudott több mint száz millió eurót összeszedni, mert mind a három munkatársa már bizonyított a fejlesztésben: ketten a Meta a Facebooknál, a harmadik pedig a Google DeepMind programjánál. A világon jelenleg csak 80-100 olyan fejlesztő dolgozik, aki a profi a nagy nyelvi programok kidolgozásában.

A befektetők bíznak abban, hogy nagy pénz is lesz ebben:

az első félévben a a világ mesterséges intelligencia fejlesztésére szakosodott öt legnagyobb alapjának értéke 35%-kal növekedett. A NASDAQ technológiai index is szárnyal: az év eleje óta csaknem 42%-kal lett magasabb miközben az S and P index csak 19%-ot nőtt.

A Nvidia, amely a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek nagy részét gyártja májusban elérte az egymilliárd dolláros értéket – hatodikként az egész világon. Részvényeinek értéke 207%-kal nőtt az év eleje óta. A dolog szépséghibája az, hogy a szakértők többsége túlértékeltnek tartja a részvényt. A Nvidia profitot hoz, de például a C3.ai mesterséges intelligenciát fejlesztő cég, amelynek a részvényei több mint 240%-kal nőttek az év eleje óta, nem nyereséges, sőt valószínűleg jövőre sem lesz az.

A Goldman Sachs szerint a startup cégek döntő többsége nagy reményekkel indul, de sohasem éri el a várt nagy forgalmat, és sohasem termel profitot.

A tapasztaltabb befektetők emlékeztetnek az internetes buborékra amikor a NASDAQ technológiai index egyetlen év alatt megduplázódott 1999-ben. 2000 márciusában volt a csúcs, majd jött a nagy pofáraesés: a mélypont 2002 szeptemberében érkezett  el amikor kipukkadt a buborék. A csúcshoz képest 81%-ot veszített a NASDAQ index.

Mike Reynolds, a Glenmede vagyonkezelő alelnöke épp erre hivatkozva óvatosságra inti a befektetőket:

”még várnunk kell arra, hogy a nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül valóságos pénzügyi eredményeket hozzon. Nagyon nehéz megmondani, hogy egy mesterséges intelligencia startup olyan eredményes lesz-e a jövőben mint a Google vagy az Amazon.”

A mai nagy high tech részvények közül csak a Microsoft és a Cisco volt már benne a legjobb tízben 2000-ben az előző buborék idején. Mi ebből a tanulság?

“Senki sem tudja, hogy ki lesz a hosszútávú nyertese a mesterséges intelligencia nagy újításának.”

Nagy pénz van a mesterséges intelligenciában, de nagy kérdés, hogy ki szerzi ezt meg.  Jordan Jacobs, egy torontói befektető cég, a Radical Ventures egyik alapítója és ügyvezető igazgatója, elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy

“több ezer milliárd dollár van a mesterséges intelligenciában, csak épp azt nehéz eltalálni, hogy melyik fejlesztő cégben.

A mesterséges intelligencia átalakítja az egész szoftver fejlesztést. A gyógyszer ipart is megváltoztatja a mesterséges intelligencia éppúgy mint a klímaváltozás elleni harcot. A Microsoft hatalmas beruházása – 10 milliárd dollár – a ChatGPT-be ébresztőt jelentett mindenkinek. Olyan volt ez mint a mágikus érintés.”

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia válik a világ legnagyobb buborékjává, de mi lesz akkor, ha kipukkad?

Az amerikai kormány is vizsgál egy magyar korrupciógyanús ügyet

0

Az Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet több országban, köztük Magyarországon vizsgálja a Microsoft gyanús ügyeit.

A Wall Street Journal információi szerint Magyarországon azt vizsgálják, hogy a kormányzati szoftverbeszerzésekhez kapcsolódott-e vesztegetés és korrupció.

A lap szerint 2013-14-ben a cég közvetítő vállalkozásoknak nagy kedvezménnyel adott el szoftvereket, majd ezeket az érintett vállalatok

óriási haszonnal adták tovább kormányzati intézményeknek.

Előtte egyébként a Microsoft a magyar kormánynál lobbizott azért, hogy ne a versenytársak szoftvereit használja.

A Népszava azt írja, az amerikai hatóságok már régóta tudnak a korrupciógyanús ügyről, és tíznél magyar kormányzati intézményt és állami céget vizsgálnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Microsoft magyarországi érdekeltségét érintő korrupciós ügy nyomozásába az FBI is beszállt.

A Microsoft egyik vezetője azt mondta: tudnak arról, hogy szabálytalanságok történtek, ezért

belső vizsgálat után négy embert már kirúgtak Magyarországon,

és elküldték a magyar leányvállalat volt ügyvezető igazgatóját, Papp Istvánt is.

A hvg.hu azt írja: kirúgása után Papp István az államigazgatásban kapott állást, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójára nevezték ki.

A Wall Street Journal elküldte kérdéseit a magyar kormánynak is, válaszokat azonban nem kaptak. A lap szerint a magyarországi ügyben a Microsoft egymilliárd dolláros büntetést is kaphat.

Az LMP viccelődve üzente meg, hogy Tiborcz István ülni fog

0

Gyerekkorunkban játszottuk azt, hogy olyan mondatokat gyártottunk, melyek első betűi összeolvasva értelmes szöveget adtak. Most az LMP kecskeméti országgyűlési képviselő-jelöltje, a Gyurcsány Ferencet részegséggel vádoló, majd tőle bocsánatot kérő Vágó Gábor fordult ehhez a – meglehetősen komoly tartalmat hordozó – játékos formához. Ha összeolvassuk az alábbi közlemény első betűit, a címben említett kijelentés kapjuk.

 

Teljesen világossá vált, hogy a magyar állam multi cégekkel is maffia üzelmeket folytat.

Informatikai területen robbant a legújabb botrány, mert túlárazott szoftvereket vett az állam.

Be kell fejezni a közpénzekkel való rablógazdálkodást, és szemléletváltás szükséges.

Ott, ahol lehetőség van a magyar fejlesztésű szoftverek használatára, azt kell használni.

Régóta küzd az LMP azért, hogy a magyar tech ipar ne legyen mostohagyerek itthon.

Célként a szabad szoftverek teljes körű használatát fogalmaztuk meg a programunkban.

Z-generációs fejlesztők itthon tartása szempontjából is fontos a tech ipar fejlesztése.

 

Informatikai szempontból sem kívánatos egy multi cég termékétől függenie az államnak.

Szabad szoftverek használata biztonsági szempontból is kifizetődő az országnak.

Teljesen érthetetlen az a függési rendszer, amit így kialakított a kormányzat.

Van egy magyarázat, miszerint a kormányhoz közel álló közvetítők jártak jól.

Általános jelenségről, vagy egyedi esetről van-e szó, azt ki kell deríteni a hatóságoknak.

Nyomozást indított az FBI is az ügyben, a rendőrség és a NAV is érintett.

 

Ügyészségi nyomozás is elkerülhetetlen, ezzel lehet csak tisztáznia magát az államnak.

Lehetőségünk van választani a 21. századi megoldások és a maffia módszerek között.

Nem lehet hagyni, hogy a jövő legfontosabb területén ilyen visszaélések legyenek.

Informatikai beruházásokkal a magyar KKV-kat és nem a multi cégeket kell támogatni.

Figyelembe véve a nemzetközi folymatokat, hazánk tech ipari központtá válhatna.

Orbán-kormány alatt nem a magyar fejlesztők kerültek helyzetbe, hanem a multik.

Garanciát vállalunk, hogy az állam szabad szoftvereket fog vásárolni az LMP- kormány alatt.

Forrás: LMP

Nagy üzlet, kérdés, mennyire legális

0

Összesen 1,15 millió dollárt számlázott az izraeli NSO cég azután, hogy a Pegazus kémszoftvere megfigyelt 10 iPhone-t. Nem rossz üzlet, de mi van akkor, ha a kémszoftver rossz kezekbe kerül? Ennek járt utána a Haaretz munkatársa.

 

A lap munkatársának nem okozott túlságosan nagy gondot, hogy kiderítse: az izraeli Herzlijában bejegyzett céget a katonai hírszerzés ifjú veteránjai hozták létre. A katonai hírszerzés 8200-as jelzésű elit alakulatának három tisztje alapította meg az NSO-t, amelynek egyetlen terméke van: a Pegasus. A szoftver nem ismer lehetetlent: minden okostelefont képes lehallgatni és ráadásul úgy, hogy a megfigyelt személy ebből nem vesz észre semmit sem.

Régebben Uzi géppisztolyt adtunk el a világnak most pedig a Pegasus kémprogramot

–büszkélkedik az NSO, amely ma is a hadügyminisztérium ellenőrzése alatt működik. A hadügy pedig ragaszkodik ahhoz, hogy külföldön is csak olyan államok hivatalos hatóságai kapjanak a szoftverből, amelyek nemzetbiztonsági szempontból nem jelenthetnek kockázatot. Ez az alapelv, de mi van akkor, ha az illető állam hivatalos hatóságai úgy viselkednek, mint a gengszterek?

A kínos példa Mexikó. Eltűnt 43 diák, akiket minden valószínűség szerint megöltek és elástak. A rendőrség széttárta a karját. Megvádolta a kartelleket, majd nem csinált semmit. Újságok és emberi jogi szervezetek kezdtek el kutakodni, és feltették a kellemetlen kérdést: vajon a rendőrök azért nem találják a diákokat, mert maguk is nyakig sárosak az ügyben? Erre a rendőrök aktivizálták magukat. Bevetették a csodafegyvert, a Pegasus kémprogramot. Ám tévedés ne essék, nem a maffia, hanem a sajtó és az emberi jogi szervezetek ellen. A kínos ügyet megírta a New York Times is.

Erre visszalépett a nagybefektető, az amerikai Blackstone, amely korábban megpróbálta megvenni az NSO 40%-át. Egy másik amerikai befektető csoport, a Francisco Partners már részesedést szerzett a nagy üzletben. Pénzügyi problémái tehát az NSO-nak nincsenek, etikaiak annál inkább.

De hát Edward Snowden botránya már megmutatta, hogy a hírszerzés – a világon mindenűtt – elég könnyen túlteszi magát ezen.

A Pegazus program tehát tovább száguld újabb sikerek felé mindaddig, amíg meg nem találják ellene az okostelefonok hatékony védelmét.

Moszkva lekapcsolhatja a villanyt Amerikában

0

Egy új szoftver leleplezi a hackert, aki áttört a tűzfalon, majd pedig információkat szolgáltat róla. 

Ezt a Ljubjanka kéri tőlünk- írja egy belső e-mailben a főnökség a Kaspersky Lab-ben, amely a világ egyik legeredményesebb cége a hackerek elleni háborúban. Mit is kért az FSZB az orosz cégtől, mely üzleti forgalmának 60 százalékát az USA-ban és az EU-ban produkálja? Egy olyan szoftvert, mely kettős funkciót lát el: első menetben a kémelhárítást, a másodikban pedig a hírszerzést. Vagyis leleplezi a hackert, aki áttört a tűzfalon, majd pedig információkat szolgáltat róla mégpedig azonnal! Élőben lehet követni azt is, ha a hacker például fogat mos!

Az orosz titkosszolgálat többször is vizsgálat alá került Trump választási kampánya ügyében. Putyin elnök, aki a szovjet időkben maga is a szolgálat tisztje volt, igyekezett megnyugtatni Trumpot Hamburgban első személyes találkozásuk alkalmával: az oroszok nem hackelték meg az amerikai választásokat 2016-ban. Macron francia elnök is azt állítja ma is: az orosz hírszerzés meghackelte választási kampányát! Hasonló félelmek fogalmazódtak meg Németországban is, ahol ősszel tartanak választásokat.

Eugene Kaspersky mindent cáfol, a legfőképpen azt, hogy kapcsolatban állna az FSZB-vel. FBI ügynökök mindenesetre a Kaspersky Lab több munkatársát a lakásán keresték fel és kínos kérdéseket tettek fel. Nincs bizonyítéka az amerikai hatóságoknak arra, hogy bármilyen törvénybe ütköző dolgot elkövettünk volna- hangsúlyozza Kaspersky. Szerinte egész egyszerűen csak ki akarják szorítani a piacról. A Kaspersky Lab jelenleg 400 millió ügyféllel dicsekszik. Igaz, hogy ezeknek a fele nincs tudatában, hogy a Kaspersky Lab szoftverjét használja. Az orosz cég ugyanis olyan szerződéseket köt gyakran, melyekben nem ragaszkodnak a névhasználathoz. A cég jogtanácsosa, Igor Csekunov a KGB tisztje volt- állítja a Bloomberg hírügynökség. Aki még egy kínos ügyről beszámol: Moszkvában decemberben letartóztatták a Kaspersky Lab egyik munkatársát. A vád hazaárulás. Ruszlán Sztoljánov korábban a belügyben dolgozott Moszkvában. Szakterülete az információs biztonság volt. A Kaspersky Lab szerint olyan ügyekben vizsgálják munkatársukat, melyek még az előző munkahelyén történtek.

Mindenesetre Amerikában egyre jobban tartanak a Kaspersky Lab-től. Az állami intézményeknek már megtiltották, hogy tőlük vegyenek szoftvert. Különösen az újabb termékeket tartják veszélyesnek. Ezek a szoftverek ugyanis egész áramhálózatokat irányítanak! Mi van, ha Moszkva lekapcsolja a villanyt valahol az Egyesült Államokban?- aggodalmaskodnak a kémelhárításnál Amerikában. Senkinek sem tanácsolják, hogy ilyen szoftvert vegyen az USA-ban vagy akár az EU-ban. A Kaspersky Lab azonban törvényesen működő cég, mely olcsó és hatékony szoftvereket kínál a piacon. Egyértelmű bizonyíték pedig nincs arra, hogy az orosz titkosszolgálat meghosszabbított karjaként működne a nyugati világban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK