Ezt Vlagyimir Samalov, a moszkvai parlament alsó háza védelmi bizottságának az elnöke közölte az Interfax hírügynökséggel. Minden olyan esetben, ha a flotta biztonságát veszély fenyegeti, akkor ez a teendő – hangsúlyozta a befolyásos orosz honatya.
Trump amerikai elnök megfenyegette Oroszországot, de még nincs döntés a szíriai katonai akcióról. Mattis védelmi miniszter óvatosságra intette Trump elnököt azt követően, hogy Oroszország libanoni nagykövete közölte: le fogjuk lőni a Szíriára kilőtt amerikai rakétákat! Trump Twitteren annyit üzent, hogy nincs végleges döntés a katonai akció ügyében: a rakéták mennek, de, hogy mikor, arról nem volt szó – írta az USA elnöke. Trump konzultált May brit miniszterelnökkel és Macron francia elnökkel a Szíria elleni büntető akcióról. Elvben mindketten egyetértettek, de óvatosságot ajánlottak az USA elnökének. Angela Merkel német kancellár viszont kerek-perec nemet mondott Trump kérésére, hogy ők is csatlakozzanak egy Szíria elleni légitámadáshoz.
A nyugati hatalmak egy vegyi fegyveres támadás miatt akarnak újabb büntető akciót végrehajtani Szíria ellen, Putyin váratlanul keményen lépett fel. Libanoni nagykövetén keresztül megüzente: az orosz légvédelem nemcsak az amerikai rakétákat lőheti le hanem célba veheti a kilövőhelyeket is! Ez már nyílt katonai konfliktus lenne az USA és Oroszország között. Ezt mindenki szeretné elkerülni.
Közben Moszkvában kiszivárogtatták: hamarosan sor kerülhet az orosz vezérkari főnök és a NATO európai erőinek amerikai parancsnoka között egy találkozóra. Ilyenre nem volt példa 2013 óta. 2014-ben mérgesedett el Oroszország viszonya a Nyugathoz az ukrajnai konfliktus miatt. Moszkva annektálta a Krím félszigetet, és ezt a nyugati hatalmak nem fogadták el.
Szíriában 2011 óta dúl a polgárháború, melyben Oroszország és Irán Asszad elnököt támogatja míg a nyugati hatalmak az államfő bukását kívánják. Putyin telefonon kérte Netanjahu izraeli miniszterelnököt: maradjon ki a konfliktusból! Az izraeli légierő rendszeresen támadja Irán szíriai támaszpontjait. Netanjahu válaszul azt közölte: Izrael sohasem fogadja el, hogy Irán katonailag berendezkedjen Szíriában!
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szíriai Dúmában körülbelül 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek vegyifegyver-támadásra utaltak. Valószínűleg ismét az oroszok és irániak által támogatott szíriai kormányerők vetettek be vegyi fegyvert. Donald Trump kemény választ ígért, és „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
Az ENSZ-hez tartozó segélyszervezeteket a szíriai rezsim csapatai nem engedik be a blokád alá vont, a felkelők által ellenőrzött Kelet-Gúta területére, itt található Dúma városa is. A WHO helyi orvosoktól származó információi szerint 500 ember került kórházba olyan tünetekkel, amelyek bizonyítják, hogy mérgező vegyszerekkel kerültek kapcsolatba.
A támadásban legalább 42-en meghaltak.
Sokan olyan tüneteket mutattak, amelyek szaringázra utalnak – ez volt az a mérges gáz, amelyet a szíriai kormányerők 2013-ban Gútában, majd tavaly Hán Sejkúnban is bevetettek. Arra is volt már példa, hogy klórgázzal támadták a felkelőket.
A szombati támadás után az egyik lázadószervezet bejelentette: feladják a várost.
Az ENSZ nem tudott független bizottságot létrehozni, hogy kivizsgálják a támadást,
mert ezt az oroszok vétója megakadályozta. Oroszország most hatodszor akadályozta meg, hogy az ENSZ vizsgálatot indítson a szíriai kormány vegyi fegyvereinek ügyében.
A 2013-as támadás, ezer halálos áldozattal járó szarintámadás után döntötte el az akkori amerikai kormány, hogy nyíltan beavatkozik a szíriai háborúba. Erre most is megvan az esély: Donald Trump kemény választ ígért – alig egy héttel azután, hogy arról beszélt, ki kell vonni az amerikai csapatokat Szíriából. A válaszról már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Theresa May brit miniszterelnökkel is.
Fotó: MTI/AP/SANA
Ugyanakkor Oroszország azt jelentette be: ha az amerikaiak rakétákkal támadnának, ők készek lelőni azokat. Trump erre a Twitteren úgy reagált: készüljenek az oroszok, mert mennek a rakéták: „szépek, újak és okosak”. Aszadot pedig „gázzal gyilkoló állatnak” nevezte.
Russia vows to shoot down any and all missiles fired at Syria. Get ready Russia, because they will be coming, nice and new and “smart!” You shouldn’t be partners with a Gas Killing Animal who kills his people and enjoys it!
Kevés olyan keresztény közösség létezik a világon, amely annyi megpróbáltatáson és szenvedésen ment volna keresztül, mint a szíriai. Habár a háború még mindig nem ért véget az országban, mégis egyre többen térnek vissza az egykori lakhelyükre és ünnepelték meg a Húsvétot.
Kereszténység bölcsője
Korántsem véletlen, hogy Szíriát tartják a kereszténység egyik legfontosabb kiindulási területének: Saul megtérésének története a damaszkuszi úton, a keresztény szó eredete (az sokáig különálló antioichiai egyház nevezte először keresztényeknek a Krisztus-hívőket), Szent Ignác és más egyházi szentek is mind ehhez a Földközi-tenger keleti részén fekvő országhoz köthetőek. A 2011-es szíriai események előtt az arab ország lakosságának tíz százaléka kereszténynek vallotta magát, ami körülbelül 2,4 millió hívőt jelent. Ebből legalább félmillióan iraki keresztény voltak, akik még a 2003-as iraki háború után menekültek át Szíriába és kaptak menedékjogot.
Szíria vallási térképe a háború előtt. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Az antiochiai görög katolikus egyházon kívül még a szíriai ortodox, a római katolikus és az örmény keresztény egyház szintúgy képviseltette magát az arab államban. A keresztények leginkább Aleppo, Damaszkusz, Homsz, Latakia, Tartusz tartományokban éltek. A hidegháború alatt, de leginkább a nacionalista Baasz Párt – amelyet szintén egy arab keresztény, Michel Aflák alapított – 1963-as hatalomra kerülése után biztosították számukra a szabad vallásgyakorlást, sőt, a szunnita többség ellensúlyozásának céljából elég magas posztokat töltöttek be az államigazgatásban és a kereskedelemben. Ennek ellenére nagyobb konfliktus nélkül éltek együtt a keresztények és a muszlimok, s az sem számított ritkaságnak, hogy egyes vallási ünnepekre egymást is meghívták. 2011-ig a muszlim és a keresztény vallási vezetők között olyan jó viszony alakult ki, hogy létezett egy mondás:
„Ha nem találod a Mecset felé vezető utat, megmutatja neked a Templom szolgálja.”
Két tűz közé szorulva
Ennek vetett véget a 2011-ben kitört „szíriai tavasz”. Pedig kezdetben a keresztény fiatalság nagy része Bassár el-Aszad ellen tüntetett, követelte a demokratikus és a szabadságjogok bevezetését, és nem értett egyet az idősebb generáció semleges vagy elutasító magatartásával. Ahogyan Jacques Behnan Hindo szír katolikus érsek fogalmazott évekkel ezelőtt:
„Kezdetben a kormány ellen tüntetők szabadságot, demokráciát és a korrupció beszüntetését kérték”
Ugyanakkor az érsek később hozzátette, hogy „aztán kívülről elrabolták a forradalmunkat. A szír nép nem akar vallási szavak mögé bújtatott barbárságot és zsarnokságot. Két rossz közül pedig emberi dolog a kisebbiket választani.”
Legelőször a szíriai ellenzék külön ügyelt arra, hogy jól bánjon a vallási kisebbségekkel és igyekezett nem maga ellen fordítani őket. A keresztények és a nyugati közvélemény megnyerésének céljából George Szabra görög katolikus keresztényt választották az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács élére. Ugyanakkor pár hónappal később már leváltották, mert a legtöbben nem voltak hajlandóak egy „hitetlen” utasításait követni, meg a legtöbb támogatást nem a nyugati országoktól, hanem a szomszédos muszlim államoktól – Szaúd-Arábia, Törökország – kapták, így lényegében ők diktáltak.
Ennél sokkal súlyosabb következményekkel járt, hogy ahogyan terjedni kezdett a szélsőséges iszlamizmus a szíriai fegyveres csoportok körében, úgy kerültek egyre gyakrabban célkeresztbe a keresztény – és ezzel párhuzamosan a kurd, drúz, és alavita, amelynek Aszad-család is a tagja – civilek. Még a mérsékeltnek nevezett csoportok körében is egyre gyakrabban hangzott el olyan rigmus, mint
„alaviták a sírba, keresztényeket Bejrútba.”
A szíriai vallási felekezetek közötti béke összeomlását jelentette, amikor 2013. április 22-én elrabolták az ortodox püspököket Aleppó határában. Ezután latakiai keresztényeket gyilkolták meg a hitük miatt, vagy kínozták őket halálra a terrorszervezetek, az áldozatok számát az emberjogi szervezetek kétszáz és ötszáz közé tették. Nem kímélték a szerzetesrendeket sem: az 1342 óta Szíriában tevékenykedő ferenceseket kínoztak halálra és végeztek ki.
Bulosz Jazigi és Gregoriosz Johanna Ibrahim. A legutóbbi információk szerint még életben vannak, ám fogva tartásuk helyszíne ismeretlen.
A terror árnyékában
Az ISIS miután 2013 őszén elfoglalta a kelet-szíriai Rakka városát, hozzálátott az ellenség “kultúrájának, örökségének és történelmének” megsemmisítéséhez. A keresztény templomok, történelmi épületek, régi szobrok, más vallási felekezet – még a szunnitáké – istentiszteleti helyeinek elpusztítása kettős célt szolgált: az ellenség öntudatának lerombolását, vallási szempontból pedig teljesen homogén területek létrehozását.
Ebből kifolyólag megcsonkították a Gyümölcsoltó Boldogasszony görög-katolikus templom szobrait és keresztjei, valamint az oltárát szétlőtték. A városban ugyanilyen sorsra jutott az Örmény Keresztények Mártír temploma, amelynek óráját leszedték, helyére a terrorszervezet zászlaját tűzték ki. A szélsőségesek kötelezték a városban élő keresztényeket az iszlám törvények betartására, ami szembement a saríával. Ezért Rakka lakosságának tíz százalékát kitevő keresztények inkább a menekülést választották, mintsem a terrorszervezet elnyomását.
A rakkai templom keresztjének helyére az ISIS zászlaját tűzik ki. A kép forrása: YouTube.
Azonban az összes szíriai keresztény település közül Maalúla története a legszomorúbb. A háború előtt közel 3000 fős falu különlegessége elsősorban nem a melkitai bizánci kolostorokban, templomokban és a hegyek oldalából kivájt lakóépületekben rejlett, hanem abban, hogy a település görög katolikus lakói – a szomszédos Bakha és Dzsubb falu lakóival együtt – mind a mai napig az arámi nyelvet beszélik. Ez az a nyelv, amelyen Jézus Krisztus szólt a tanítványainak és a hallgatóságnak, s ezt beszélik a színészek Mel Gibson A Passió című filmjében.
2013. szeptember 4-én a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) az al-Núszra Fronttal együtt megtámadta a szíriai falut. Miután a települést védő milícia utolsó állásait is felszámolták (akik közül sokan inkább leugrottak a hegyekről, mintsem fogságba essenek), mindössze ötvenen maradtak Maalúlában. Az al-Kaidához hű terroristacsoport elrabolt tizenhárom apácát és gyereket a Szent Tekla-kolostorból. Felgyújtottak több épületet, felrobbantották a Megváltó Krisztus- és a Szűz Mária-szobrot, kifosztották a templomokat, számos műkincs és értékes tárgy eltűnt, amelyek később a közel-keleti feketepiacokon bukkantak fel. A terroristákat végleg csak a következő év áprilisában sikerült kiűzni a településről, miközben az apácákat egy fogolycsere keretében pedig szabadon engedték.
A Szent Tekla-kolostor még a háború előtt. A kép forrása: Wikipedia Commons
A Maalúlához hasonló események miatt a keresztények tömegével menekültek el Szíriából, még a legpozitívabb becslések szerint is félmillióra csökkent a számuk. Az üldöztetés miatt több szíriai város keresztény negyedei ürültek ki, egész falvak tűntek el. Aleppóban, amely korábban a legnagyobb keresztény közösséggel büszkélkedhetett Szíriában, 2015 végére mindössze 30 ezeren maradtak. Az évekig ISIS által ostromolt Deir-ez-Zór városának keleti oldalán lévő keresztények száma pár ezer főre apadt. Őket úgy kínozták meg a terroristák, hogy felkínálták nekik a „választási lehetőséget”,hogy milyen eszközzel hajtsák végre rajtuk a kínzást. A jelenleg is zajlói kelet-gútai csata előtt két évvel pedig a terroristák egy pékségben élve sütötték meg a keresztény férfiakat, de a bombázások alatt gyerekeket zártak ketrecbe és élő pajzsként használták fel őket.
Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az elmúlt időszakban már történt némi pozitív változás. Habár a visszatérő keresztények még mindig nem érzik magukat teljesen biztonságban és számos megpróbáltatás elé néznek, így is nagyobb számban költöznek haza, mint az iraki hittestvéreik. Ez látható például Homsz esetében is, ahova már több tucat család költözött vissza. A keresztény és a muszlim jótékonysági szervezetek közös fejlesztési programokat indítottak, munkát adnak a visszatérő keresztényeknek, illetve különböző (élelmiszer, gyógyszer) segélyekben részesítik őket.
Pierbattista Pizzaballa érsek, a jeruzsálemi latin patriarchátus apostoli adminisztrátora (k, áll) nagycsütörtöki miséje a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában 2018. március 29-én. A kép forrása: MTI/EPA/Jim Hollander.
Reménnyel telve
Nemcsak a szíriai, hanem a többi közel-keleti keresztények számára sem múltak el a húsvéti ünnepek fájdalom és veszteségek nélkül. Tavaly a közel 100 milliós egyiptomi lakosság tíz százalékát kitevő kopt keresztényeknek a Kairótól északra lévő Szent György-templomában robbantottak a virágvasárnapi mise alatt, amelyben tizenöten vesztették életüket. Azelőtt az iraki asszír keresztények ellen végrehajtott húsvéti támadásoktól volt hangos a sajtó, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet hajtott végre a Ninivei-tartományban. Három évvel korábban ugyan a Húsvét előtt hetekkel történt, mégis beárnyékolta az ünnepeket a 21 kopt vendégmunkás lefejezése Líbiában.
Azonban idén – legalábbis a cikk megírásáig – nem érkeztek hírek arról, hogy körmenetet támadtak volna meg, templomban robbantottak volna, vagy hívőket végeztek volna ki. Ez pedig különösen nagy reménnyel tölti el a térségben élő keresztényeket, hogy talán végre beköszönt az a korszak, amikor már nem vérrel és könnyekkel kell megfizetniük a hitvallásukért.
Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban gratulált Putyin elnöknek az újraválasztásához, és közölte: hamarosan csúcstalálkozó lehet a két ország között. Ez a békülékeny gesztus lehetővé tette azt is, hogy a két állam vezérkari főnöke telefonon egyeztessen egymással arról: miképp lehet elkerülni a fegyveres szembenállást Szíriában.
Valerij Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők főnöke hívta fel amerikai kollégáját, John Dunford tábornokot. Moszkvában csak szűkszavúan ismertették a beszélgetés tartalmát, de az azért kiderült, hogy Szíriáról tárgyaltak.
A cél nyilvánvalóan az volt, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország között.
Pedig alig pár napja, a hónap közepén Niki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy ha más megoldás nincs, az Egyesült Államok készen áll akár a katonai beavatkozásra is Szíriában. Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke akkor keményen figyelmeztette az USA-t: megvédi katonáit Szíriában. Mindez közvetlen katonai konfliktussal fenyegetett a két ország között Szíriában.
Moszkva Asszad elnököt támogatja, míg az USA a szír államfő ellenfeleit. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet Törökország fegyveres beavatkozása Szíriában. A törökök a kurd milíciák által elfoglalt területeken törnek előre. Törökország a NATO tagja, tehát elvben az USA szövetségese, de a Közel-Keleten inkább Oroszországgal működik együtt. A török fegyveres erők vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet az orosz és az iráni katonai vezetőkkel.
Oroszország szembeáll Amerikával Európában is. Az orosz hadügyminisztérium közölte: Valerij Geraszimov hamarosan találkozik az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokával, Curtis Scaparrotti tábornokkal, aki egyben a NATO európai erőinek a parancsnoka is, tehát a magyar fegyveres erők is az ő irányítása alá tartoznak.
Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, feszültté vált a NATO és Moszkva viszonya.
A két katonai vezető találkozása enyhülést hozhat, de nyilvánvaló, hogy komolyabb áttörést csak egy Trump-Putyin tárgyalás hozhat. Ennek időpontjáról és helyszínéről még nincs döntés, de Trump és Putyin is jelezte: szívesen tárgyalnának egymással.
A Lokál talált Ausztriában egy szíriai menekültet, aki félt Bécsben, ezért hazamenekült, a Pesti Srácok egy ismert szélhámosról ír, aki annyira ismert, hogy ismeretlen maradt, a Magyar Idők a dögöljönmegorbánviktor politikai irányzat nyomába eredt, de nem tudta utolérni.
Lokál: Ausztria veszélyesebb, mint Szíria
„Spiro Haddad egy keresztény menekült, aki Ausztriából tért vissza Szíriába. Egy német TV adónak nyilatkozva elmesélte, miért volt az élete veszélyben Ausztriában és miért döntött úgy, hogy visszatér Szíriába.
Haddad elmondta, hogy 3000 eurót fizetett az embercsempészeknek azért, hogy Európába vigyék. Úgy tervezte, hogy itt is marad, de ezt a szándékát gyorsan megváltoztatta, amikor azt látta, hogy az európai migránsok körében mennyien tartoznak az ISIS vagy az AL-Nustra terrorszervezetekhez. – írja a shoebat.com.
Keresztényként nem érezte magát biztonságban Ausztriában, vallását pedig titokban kellett tartania, ugyanis ha felvállalja, az az életébe kerülhetett volna. Elmondta azt is, hogy a szélsőségesek a keresztény templomokat mecsetté akarták átalakítani és a túlélés érdekében azonosulnia kellett ezekkel a szélsőségesekkel. Amikor az osztrák hatóságokhoz fordult, nem vették komolyan. Ekkor döntött úgy, hogy visszatér Szíriába.”
Bors: pesszimista nép a magyar, de már gyógyulunk
„Legutóbbi kampányállomásán, Nyíregyházán is szelfikkel kezdődött Orbán Viktor napja. A miniszterelnök rögtönzött tájékoztatót tartott az utcán rá várakozóknak, ekkor készültek a közös fotók. Orbán az elmúlt nyolc év legfontosabb eredményének a jövő iránti bizalomépítést tartotta, hozzátéve, ez a kormány és az emberek közös sikere, amit április 8-án meg kell védeni. Arról is beszélt, hogy a magyar pesszimista nép hírében állt, most azonban „kigyógyulófélben vagyunk ebből”. Szavai szerint ez a mentalitás változott meg 2010 óta, évek szívós munkájával a magyarok ugyanis látják az ország fejlődését.”
Ismeretlen maradt a Pesti Srácok „ismert szélhámosa”
„Hamis papírokkal vádolja Kósa Lajos minisztert Simicska Lajos Magyar Nemzete, a PestiSrácok.hu értesülései szerint a szebb napokat látott napilap által lobogtatott dokumentumot egy közismert szélhámosnő készítette. Portálunk információit alátámasztja, hogy a Magyar Nemzet által bemutatott papíron nem látható a bélyegző és az aláírás, amely egyáltalán nem véletlen, arról direkt levágták azokat.”
Kétszer is elolvastuk a cikket, a címen kívül nincs szó az ismert szélhámosnőről, lehet, hogy annyira ismert, hogy teljességgel ismeretlen?
A Magyar Idők nem hallott még a dögöljönmegorbánviktor politikai irányzatról
„Magyarországon ma nincs rendes ellenzék. Rendes ellenzék lenne egy olyan párt, amely a kormánypárt nyomában loholna, alig pár százalékkal lemaradva, és lenne egy reális programja. Ehelyett kis pártok vannak – még csak egy középpárt sincs –, amelyek olyan ideológiák mentén sorakoznak föl, melyek nem lesznek ennél népszerűbbek.
Vagy éppenséggel a politikai transzneműség zűrzavarában szenvednek, és bizony itt nemcsak a Jobbikra célzok, hanem meglehet, mindenkire, hiszen ember és politológus legyen a talpán, aki pontosan tudja definiálni az ellenzéki pártok eszmerendszerét. Ugyanis a dögöljönmegorbánviktor legjobb tudásunk szerint nem tartozik a politikai irányzatok közé, ezen kívül meg semmi mást nem látunk, csak kínos vergődést és folyamatosan kudarcot valló, béna kísérleteket a szavazótábor növelésére, pontosabban elriasztására.”
Egy, a BBC által megszerzett, és még nem közzétett ENSZ-jelentés szerint 2012 és 2017 között negyven gyanús szállítmány érkezett Észak-Koreából Szíriába. Az ENSZ szakértői szerint ezek a szállítmányok olyan berendezéseket szállítottak, melyek alkalmasak tiltott vegyi fegyverek, így a Szíriában többször bevetett mérges gázok gyártására.
A szállítmányok ezen kívül vegyi fegyvereket is tartalmaztak, illetve olyan alapanyagokat, melyekből vegyi fegyvereket lehet előállítani. Ezeknek a vegyi fegyvereknek a gyártását és felhasználását nemzetközi egyezmények tiltják.
Észak-Korea viszont elad ilyen vegyi fegyvereket- elsősorban pénzügyi okból. A világtól elzárkózó kommunista
rendszer méregdrága nukleáris és rakétafejlesztési programot folytat.
Pénzért az észak-koreai titkosszolgálat bármilyen tiltott dolgot elad. Korábban az amerikaiak Oroszországot gyanúsították azzal, hogy ellátja Szíriát a tiltott vegyi fegyverekkel. Moszkva mindig tiltakozott. Ezek szerint joggal, hiszen a tiltott vegyi fegyverek illetve az azokat előállító berendezések Észak-Koreából érkeztek.
Az ENSZ-jelentés szerint az észak-koreai szállítmányok jelentős részben kínai cégek közvetítésével jutottak el Szíriába. Az ENSZ emiatt érdeklődött Pekingben, de ott azt a választ kapta: a szóban forgó kínai cégeknek nincsen kapcsolatuk Észak-Koreával.
Nukleáris és rakéta programja miatt Észak-Koreát szankciók sújtják.
Az USA rendszeresen azzal vádolja Kínát, hogy nem kellő szigorúsággal tartja be a szankciókat. Pekingben természetesen mindent tagadnak.
Közben Szíriában tovább tart a hetedik éve folyó háború. Putyin ugyan – humanitárius okokból – tűzszünetet hirdetett, de ezt a felek nem tartják be. Az oroszok az Aszad-rezsimet támogatják, míg az USA és szövetségesei a mérsékelt felkelőket, de ott vannak még a dzsihádisták is. A háborúban több százezren meghaltak, több millió embernek pedig el kellett menekülnie.
A rezsim katonái tartják ostrom alatt Kelet-Gútát. Az egyik légitámadás során klórgázt is használhattak.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet azt közölte, hogy a támadást követően 14 embert, főleg gyerekeket vittek légzési problémákkal kórházba, és
egy hároméves gyerek meg is halt.
A tüneteik arra utaltak, hogy klórgáztámadás történt.
Az Aszad-rezsim azt állítja, hogy nem használ vegyi fegyvereket, de korábban több példa is volt erre, néhány éve épp Gútában támadtak szaringázzal.
Gázmérgezést szenvedett gyerekek a támadás után. (MTI/EPA/Mohamed Badra)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton határozatot fogadott el, amelyben
30 napos tűzszünetet
követelt. Ennek ellenére a kormánycsapatok még ma is bombázták a felkelők uralta várost, a támadásban legalább tíz civil meghalt. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár a tűzszünetre vonatkozó határozat haladéktalan betartását követelte.
A 2011 óta tartó háborúban hivatalos adatok szerint 340 ezren haltak meg. Mások szerint az áldozatok száma félmilliónál is több lehet.
Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.
Legalább 24 ember, köztük három gyerek meghalt, és 200 megsebesült szerdán a szíriai kormányerők újabb légi-, tüzérségi és hordóbomba-támadásaiban Kelet-Gútában – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet, amely szerint a támadásban az oroszok is részt vettek.
Ismét lebombáztak egy kórházat is,
ez már a 13. volt, amelyet az elmúlt időszakban támadás ért. Panos Moumtzis, az ENSZ Humanitárius Ügyek Hivatalának szíriai koordinátora elfogadhatatlannak minősítette a támadásokat. Közleményében azt is írta: a civilek elleni támadásokat azonnal abba kell hagyni.
Az OSDH szerint legalább 296 civil, köztük 71 gyerek és 42 nő meghalt, 1500 ember megsebesült azóta, hogy a kormánycsapatok és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen.
A kormányerők két hete is intenzív, többnapos támadássorozatot indítottak a város ellen, akkor is több százan meghaltak. 2013 augusztusában pedig
a kormány vegyi fegyvert, szaringázt is bevetett itt.
Az ENSZ becslései szerint mintegy 400 ezren élnek a térségben. A blokád miatt súlyos az élelmiszerhiány, és hiányos az orvosi ellátás is. A világszervezet gyerekalapjának, az UNICEF-nek a közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatója, Geert Cappelaere közleményében azt írta: nincsenek szavak arra, hogy kifejezzék felháborodásukat a kelet-gútai gyerekek szenvedései miatt. Azt is írta:
„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg.”
Franciaország tűzszünetre szólította fel a szembeálló feleket. Azt is bejelentették, hogy a szíriai rezsimet támogató Oroszországot és Iránt is felelőssé teszik a helyzetért. Nemrég az is kiderült, hogy az oroszok rengeteg zsoldost küldtek Szíriába.
António Guterres ENSZ-főtitkár is „valamennyi harci cselekmény azonnali felfüggesztésére” szólított fel Kelet-Gútában. A Biztonsági Tanács New York-i ülésén azt mondta: a szíriai főváros melletti területen mintegy 400 ezer ember „földi poklot” él át jelenleg. A harcok leállítása után humanitárius segítséget lehetne eljuttatni a rászorulóknak, és ki lehetne menekíteni azt a mintegy 700 embert, akiknek sürgős orvosi ellátásra lenne szüksége. „Tragédia zajlik a szemünk előtt, és nem hagyhatjuk ezek a szörnyű dolgok tovább folytatódjanak” – mondta Guterres.
Az iráni befolyást akarják visszaszorítani. Az Aszad-rezsim sikerei és az amerikaiak csökkenő szerepvállalása miatt döntöttek így.
Harc a Golan-fennsíkon a felkelők és a kormányerők között. (MTI/EPA/Atef Szafadi)
A Háárec számolt be arról, hogy a szíriai háború fejleményei miatt Izrael úgy döntött, hogy változtat Szíria-politikáján. Az utóbbi idők ugyanis a kormánycsapatok sikereit hozták, amelyek leginkább Damaszkusz környékén és az északi Idlíb tartományban támadják a felkelőket. Emellett a rezsim egyre több katonát küld délre is, például a Golan-fennsík környékére.
Tavaly novemberben a mérsékelt felkelőket támogató Egyesült Államok, Jordánia, valamint a rezsimet segítő Oroszország aláírt egy megállapodást, amely szerint
nem engedik, hogy Dél-Szíriára is kiterjedjenek a harcok,
és távol tartják a szintén Aszadot támogató Iránt és a síita milíciákat a térségtől. Izrael azt szerette volna, ha az irániakat és az általuk támogatott csapatokat legalább 60 kilométeres távolságra tartják a frontvonaltól, de a többiek csak öt kilométert garantáltak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az irániak már most akár 20 kilométerre is megközelíthetik az izraeli határt. Az izraeli hadsereg szerint a szíriai kormánycsapatok hamarosan az egész Golan-fennsíkot megpróbálják visszaszerezni a felkelőktől. Márpedig az egész térség feletti vezető szerepre törő
Iránt Izraelben a legnagyobb ellenségnek látják.
Már csak azért is, mert Irán nem csak a szíriai rezsimet támogatja, hanem a libanoni terrorszervezetet, a Hezbollahot is (amelynek katonái pedig Aszad oldalán harcolnak).
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök (akinek korrupciós ügyeiről itt olvashat) többször bejelentette már, hogy Izrael mindent megtesz azért, hogy Irán ne növelhesse a befolyását Szíriában. Ezért is kezdett Izrael szíriai kormánycsapatokat bombázni az elmúlt hetekben, amellett, hogy a Hezbollah fegyverszállítmányait már korábban is támadta.
Járőröző izraeli katonák a Golan-fennsíkon. (MTI/EPA/Atef Szafadi)
A Golan-fennsík izraeli határhoz közeli részeit hosszú ideje a mérsékelt lázadók tartják ellenőrzésük alatt. A konfliktust talán legjobban ismerő elemző, Elizabeth Tsurkov szerint
Izrael egyre nagyobb támogatást nyújt a felkelőknek.
Erről több milícia vezetője is beszélt neki. Legalább hét olyan, mérsékelt szunnita szervezetről tud, amelyek pénzt, fegyvert és lőszert kapnak Izraeltől. A folyamat egy éve kezdődött, amikor az USA jelentősen csökkentette szíriai aktivitását.
Izrael azonban nem csak fegyvereket ad: segélyszállítmányokat küld a lázadók által ellenőrzött területeken lévő falvaknak – élelmiszert, gyógyszereket és ruhákat. Ugyanakkor Tsurkov szerint a lázadók azt várnák, hogy Izrael segít nekik megdönteni az Aszad-rezsimet, míg az izraeliek csak fel akarják tartóztatni a kormánycsapatok előrenyomulását.
A Golan-fennsík egy részét továbbra is az Iszlám Állam uralja. Állítólag az izraeliek az ellenük való harcban is segítik a felkelőket, leginkább dróntámadásokkal.
Izrael egyébként nem most kezdte támogatni a szíriai felkelőket, erről itt írtunk bővebben.
Ezt a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger mondta. Szerinte nincs bizalom a nagyhatalmak között, konfliktus viszont bőven van, Szíriától Ukrajnán át a Koreai-félszigetig.
Ischinger a Deutsche Wellének nyilatkozva beszélt arról, hogy Donald Trump rendszeresen katonai csapással fenyegeti Észak-Koreát, miközben Kim Dzsongun nukleáris háborúval fenyegeti az Egyesült Államokat. Kína és Oroszország tárgyalásokat sürget az USA és Észak-Korea között. Mike Pence alelnök legutóbb erről azt mondta, hogy nincs akadálya, de
semmi sem mutat a párbeszédre.
Ugyancsak a párbeszédet hiányolja Wolfgang Ischinger a Közel-Keleten, ahol Szíriában hetedik éve dúl a háború, melyben a nagyhatalmak a szembenálló feleket támogatják. Súlyosbítja a helyzetet Törökország aktív katonai beavatkozása Szíriában. Ráadásul Törökország NATO-tagállam, amely olyan erőket támad, melyeket az USA fegyverzett fel.
Ukrajnában az amerikaiak a kormány támogatják, míg Oroszország, amellett hogy erőszakkal elcsatolta a Krím-félszigetet, az ország keleti tartományaiban levő szakadároknak nyújt pénzügyi és katonai segítséget.
Ez is potenciális konfliktusveszély az USA és Oroszország között
Ischinger szerint.
A NATO-n belül az is ellentéteket szíthat, hogy néhány tagállam, például Magyarország nem foglalkozik az orosz fenyegetéssel, és ez a szankciók miatt is vitákhoz vezet. Erről egyébként szintén beszéltek a konferencián.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
