Kezdőlap Címkék Szergej Lavrov

Címke: Szergej Lavrov

Békét akarunk az utolsó csepp vérükig

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az oroszok kivonultak Kijevből, „hogy megteremtsék az Ukrajnával folytatott tárgyalások feltételeit” – jelentette ki egy iráni megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem teljesíti az isztambuli megállapodásokat, de azt nem árulta el, hogy konkrétan melyeket. Kijelentette: mivel Kijev nem hajlandó betartani vállalásait, nem fog találkozni Volodimir Zelenszkijjal.

„E feltételek megteremtése érdekében (a tárgyalásokhoz) csapataink kivonultak Ukrajna központjából, Kijevből. A kijevi hatóságok megtagadták ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtását, bár gyakorlatilag megszülettek. Ezért a végeredmény természetesen nem a közvetítőkön múlik, hanem a felek azon vágyától, hogy teljesítsék a megkötött megállapodásokat. Ma már láthatjuk, hogy a kijevi hatóságoknak nincs ilyen vágyuk.”

Ezzel szemben Davyd Arakhamia, az ukrán tárgyalócsoport vezetője előrejelzése szerint augusztus végén folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal, miután az ukrán csapatok ellentámadásba lendülnek az elfoglalt területeken. Más ukrán tárgyaló szerint Oroszország csak azért javasol tárgyalásokat, mert időt akar kapni az erők átcsoportosítására és egy alattomosabb és brutálisabb offenzíva indítására.

Az elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csak akkor folytatnak tárgyalásokat, ha Oroszország bizonyítja a háború befejezésének szándékát és a megszálló csapatok kivonását Ukrajna területéről.

Vlagyimir Medinszkij, a tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője június 16-án azt mondta, hogy még áprilisban küldték el békemegállapodási javaslataikat, de az ukrán fél állítólag figyelmen kívül hagyta azokat.

Szergej Lavrov, az Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy elégedettek az ukrán delegáció által március 29-én Isztambulban bemutatott békemegállapodási javaslattal. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára kijelentette, hogy Oroszország ” a lehető leghamarabb ” szeretne megegyezni Ukrajnával.

Mindezen kijelentések fényében kijelenthetjük: a háború folytatódni fog.

A HÁBORÚ 25. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

„Apu, a háborúban süt a nap?”

 

11:10 – A Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) azon kérését, hogy függesszék fel a FIFA azon döntését, amely az összes orosz csapatot és klubot kizárja a versenyből.

10:00 – Ismét tüntetések zajlanak az orosz megszállás ellen a Herszon megyei Herszonban és Kahovkában. 

08:50 – A mariupoli városi tanács jelentése szerint a március 19-i támadás egy művészeti iskolát ért el Mariupol Livoberezsnij kerületében, ahol közel 400 nő, gyermek és idős bújt meg. Az épület elpusztult. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert.

08:25 – -Brit hírszerző tisztviselők szerint Putyin elszigetelődik egy saját maga által létrehozott buborékban, amelybe nagyon kevés külső információ hatol be, különösen olyan, amely megkérdőjelezi, amit ő gondol. Az elemzők „saját propagandája áldozatának” nevezik.

07:30 – Vang Yi, Kína külügyminisztere szerint országa a „történelem jó oldalán áll”, mivel továbbra is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen tiltakozik, ugyanakkor nem kíván fegyvereket szállítani Moszkvának.

06:50 – A mariupoli lakosokat „erőszakkal” vittek Oroszországba, ahol „átirányították” őket az ország városaiba – jelentette a mariupoli városi tanács. A tanács közölte, hogy „több ezer mariupoli lakost deportáltak Oroszországba”, akiket „szűrési táborokba vittek, ahol a megszállók ellenőrizték az emberek telefonjait és iratait”.

05:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadták a légiriadót jelző sziránákat Szumi, Mikolajiv, Ternopil, Poltava, Kirovohrad, Harkov, Zaporizzsja, Kijev, Lviv, Ivano-Frankivszk, Dnyipropetrovszk, Rivne, Volyn, Cserkaszi, Zsitomir, Vinnica, Odesa megyékben.

03:00 – Az Egyesült Államok nem hivatalosan egyeztetett Törökországgal annak lehetőségéről, hogy Ankara orosz S-400-as légvédelmi rendszereket adjon át Ukrajnának. Hivatalosan a török ​​hatóságok nem kommentálták az S-400-as rendszerek Ukrajnába való átadását.

00:15 – Pavlo Kyrylenko, a donyecki közigazgatás vezetője elmondta a Mariupolból  menekülő több ezer lakos éhen halhat a megszállt Manhusi és Melekin területeken mivel az orosz megszálló erők nem hajlandók élelmet és vizet adni, valamint a biztonságos áthaladást.

A Vatikán is közvetítene

A Vatikán „bármilyen közvetítésre rendelkezésre áll”, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai háborúnak. Ezt az European Truth szerint Pietro Parolin vatikáni külügyminiszter a Vatican News-nak adott interjújában mondta.

A vatikáni külügyminiszter megismételte Ferenc pápa azonnali tűzszünetre vonatkozó felszólítását Ukrajnában, amelyet a pápa a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során fogalmazott meg.

A pápa „példátlan gesztusa”, amellyel az ukrán invázió másnapján meglátogatta a vatikáni orosz nagykövetséget, egy „személyes lépés” volt, hogy „a moszkvai hatóságok felé kifejezze aggodalmát a háború eszkalációja miatt” – mondta Parolin.

Parolin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll, Oroszország szerint ez csak egy különleges műveletet.

„A szavak fontosak, és „katonai különleges műveletnek” nevezni azt, ami Ukrajnában történik, azt jelenti, hogy nem ismerjük el a tények valóságát.

Olyan háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború” – mondta a bíboros.

„Szörnyű képeket látok, amelyek Ukrajnából érkeznek. Áldozatok a civil lakosság körében, nők, idősek, védtelen gyerekek, akik életükkel fizettek a háború ostobaságáért. Az erőszak fokozódik, ha városokat látunk lerombolt házakkal, elektromos áram hiányával, nulla hőmérséklet, élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint menekültek milliói, főleg nők és gyerekek, akik a bombák elől menekültek.Az elmúlt napokban találkoztam egy csoportjukkal, akik Ukrajna különböző pontjairól érkeztek Olaszországba: üres tekintetek, arcok mosoly, végtelen szomorúság nélkül” – tette hozzá.

Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a vatikáni államtitkár nagyon óvatosan támogatja Ukrajnát.

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és „folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

„Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

twitter.com

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel „miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

„Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

Rejkjavikban lesz az USA-orosz csúcs?

Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.

A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki

az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!

Magyarország kémparadicsom lesz?

A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon

Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.

Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.

Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban

Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.

Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…

Navalnij neje Németországba menekült

Julia Navalnaja Németországba érkezett, ahol férje életét korábban megmentették az orvosok. Az orosz ellenállás vezérét megmérgezték Szibériában, ahol a kórházban majdnem meghalt. (Orvosa most veszítette ott életét). Merkel kancellár kérésére Putyin elnök kiengedte ellenfelét. Navalnij miután megerősödött Németországban, visszatért hazájába. Ahol rögtön letartóztatták. Most börtönbüntetését tölti mondvacsinált vádak alapján.

Putyin palotája és a német titkosszolgálat

Navalnij hazaérkezése után hívei közzétettek egy videót, amely szerintük Putyin elnök fekete-tengeri luxus palotáját mutatja be az ámuldozó oroszoknak. A videót eddig már több mint 110 millióan nézték meg Oroszországban és külföldön. Bár Putyin cáfolta, hogy a palota komplexum az övé lenne, de ennek csak kevesen adnak hitelt Oroszországban, ahol az államfő népszerűsége napról napra csökken.

Támadás Julia Navalnaja ellen

A videó miatt dühbe gurult Putyin elnök és a titkosszolgálat. Kommandósok lepték el Julia Navalnaja lakását, akit átmenetileg őrizetbe is vettek „a járvány szabályainak megsértése miatt.”

Julia Navalnaja ezért utazott Németországba, de hangsúlyozta: „száműzetése nem végleges”.

Közben Putyin emberei villámgyorsan új választási törvényt készítenek elő, amely lehetetlenné tenné, hogy Navalnij induljon a szeptemberi választáson. Az új törvényjavaslat szerint „külföldi ügynökök ” nem indulhatnak a választásokon Oroszországban.

Nyikolaj Patrusev, a titkosszolgálat korábbi főnöke, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, „külföldi ügynöknek” titulálta Alekszej Navalnijt. Lavrov orosz külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a videót Putyin palotájáról Navalnij emberei a német titkosszolgálat támogatásával készítették el.

Pompeo: jobb kapcsolatot akarunk Oroszországgal

Szergely Lavrov Whasingtonban közös harcról tárgyalt a terrorizmus ellen, az „ukrán vonósnégyes” dilemmájáról: választás és autonómia vagy autonómia és választás, de szóba került az a szankció is amely forgalombővüléssel „sulytotta” az oroszokat.

Két év óta most először tárgyalt Washingtonban Lavrov orosz külügyminiszter, aki viszonozta Mike Pompeo májusi látogatását Szocsiban. „Jobb, hogyha beszélünk egymással mint hogyha nem” – ezt hangsúlyozta veterán orosz diplomata. Pompeo közölte: az USA jobb kapcsolatot akar Oroszországgal. Mindenekelőtt a terrorizmus ellenes harcban várnak az eddiginél hatékonyabb együttműködést.

Szíria soha többé nem lehet az Iszlám állam központja

Ezt hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. Aki megfeledkezett arról  hogy korábban ők segítettek abban, hogy a fanatikus iszlamista milícia helyzetbe kerüljön Szíriában és Irakban. Az USA Iránnal szemben kívánta felhasználni az Iszlám államot, de kudarcot vallott. Ezt követően kezdte el támogatni a kurd milíciát, mely az Iszlám állam elleni küzdelem leghasznosabb tagja volt. Majd az amerikaiak őket is elárulták, és átadták a kezdeményezést a törököknek és az oroszoknak.

Ukrajnáról is szó esett Washingtonban

Az amerikaiak az orosz álláspontot támogatják vagyis a minszki egyezmény betartását sürgetik. Ez azt jelenti, hogy először választásokat kellene rendezni az orosz többségi Kelet Ukrajnában, majd ezt követően döntenének arról, hogy ezek a tartományok milyen autonómiát élvezzenek Ukrajnában és milyen viszonyban legyenek Moszkvával. Az ukrán elnök az ellenkező menetrendhez ragaszkodik: az orosz milíciák először tegyék le a fegyvert Kelet Ukrajnában és ismerjék el azt, hogy a keleti tartományok Ukrajna részei. Ezt követően lehetnének választások, majd megegyeznének az autonómiáról. Párizsban erről tárgyalt az „ukrán vonósnégyes”: Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij valamint Angela Merkel német kancellár és  Emmanuel Macron francia elnök. Előrelépés történt, de áttörés nem.

Az USA megfenyegette Oroszországot

Lavrov látogatásával egyidőben az amerikaik közölték az oroszokkal: amennyiben beavatkoznak jövőre az elnökválasztásba, akkor újabb szankciókkal sújtanak le rájuk. Lavrov orosz külügyminiszter mosolyogva közölte: a szankciók ellenére évi 20 milliárd dollárról 27 milliárd dollárra nőtt az orosz-amerikai kereskedelem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK