Kezdőlap Címkék Szergej Lavrov

Címke: Szergej Lavrov

Trump, Putyin, Orbán – ez a béketábor?

ki
-
0
Trump, Putyin, Orbán – ez a béketábor?

A szovjet időket idézte a magyar miniszterelnök amikor kijelentette: ”Trump megválasztása után hatalmasra nőtt a béketábor!”

Orbán Viktor, aki meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Budapestre, arra kívánt utalni, hogy Trump megvonhatja az USA támogatását Ukrajnától, hogy rákényszerítse Kijevet a területért békét elv elfogadására.

Budapesten Zelenszkij elnök megismételte: számukra nem elfogadható a fegyverszünet!

Mark Rutte, a NATO új főtitkára, elővette a koreai kártyát, mondván: az észak-koreai csapatok jelenléte az ukrajnai háborúban olyan eszkalációt jelent, melyet Trump elnök sem hagyhat figyelmen kívül. A választási kampányban Donald Trump megismételte: 48 órán belül békét teremt Ukrajnában méghozzá úgy, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyal erről.

Trump kapcsolata az orosz elnökkel éppúgy tisztázatlan mint Orbán Viktoré.

Ez a szovjet béketáborban egyáltalán nem volt szokatlan hiszen Kádár Jánost 1956-ban erőszakkal vitték Moszkvába, ahol “rábeszélték” arra, hogy Magyarország maradjon a Varsói Szerződés vagyis a béketábor tagja. 1981-ben a Szovjetunió a béketábor egy másik renitens tagját  Lengyelországot próbálta megrendszabályozni: Jaruzelski tábornok vállalta honfitársai alávetését Moszkva akaratának.

Orbán Trump és Putyin közép-európai gauleitere?

A magyar miniszterelnök már hozzákezdett a béketábor szervezéséhez Trump győzelme előtt: létrehozta a Patrióta frakciót az Európai Parlamentben, melyben Putyin európai barátai domborítanak. Közép Európában két szövetséget is tető alá hozott gyors egymásutánban: az egyik az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano összekapcsolódását jelezte a Fidesz-szel. A Szabadságpárt Ausztriában közismerten Putyin nagy barátjának számít: az orosz diktátor táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén, akit a Szabadságpárt delegált az akkori osztrák kormányba. Mindez már a múlté: a miniszterasszony Oroszországban tölti száműzetését. Andrej Babis ex cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és lépett kapcsolatba a KGB-vel.

A másik szövetség, melyet Orbán Viktor összehozott: Magyarország, Szlovákia és Szerbia együttműködése, melyre Komáromban ütöttek pecsétet. Mindhárom állam Putyin kegyében áll.

Mindezeket a lépéseket bírálta David Pressman amerikai nagykövet, akinek az is feltűnt, hogy Minszkben Szijjártó Péter külügyminiszter oroszul beszél egy eurázsiai konferencián, melynek díszvendége Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki korábban a Barátság Érdemrendet adta át a magyar diplomácia vezetőjének. Pressman nagykövet nyilvánvalóan távozik az elnökváltással, de a kérdés megmarad:

mekkora orosz befolyást tolerál az USA térségünkben?

Orbán Viktor arra számít, hogy Trump és Putyin paktuma őt hozza helyzetbe, és háttérbe szorulhat Lengyelország és Románia, melyekre a Biden diplomácia épített. Csakhogy korántsem biztos, hogy Trump szakítani akar ezzel az évtizedes amerikai stratégiával, mely fel akarja tartóztatni Oroszországot, és ebben kulcsszerepet szán Lengyelországnak valamint Romániának. Trump le se szarja Európát, de ebből még nem következik, hogy rajongana Putyinért és Orbán Viktor oroszbarát politikájáért.

Trump hetekkel ezelőtt megüzente a magyar miniszterelnöknek: nem ért egyet orosz és Kínabarát külpolitikájával!

Magyarország kis ország, ezért Trump elnéző is lehet Orbán diplomáciája iránt a nyugat- keleti határvidéken hiszen senkinek sincsen varázspálcája egy olyan megoldásra, amely mindenkinek megfelel. Ha Trump véget vetne a háborúnak Ukrajnában, akkor ennek a lelke mélyén mindenki örülne, mert több mint két és félév után mindenki számára nyilvánvalóvá vált: ez a háború megnyerhetetlen!

Orbán Putyinnak tetszik, a NATO-nak nem

Polonius
-
0
Orbán Putyinnak tetszik, a NATO-nak nem

A magyar miniszterelnök látogatása Georgiában kicsapta a biztosítékot a NATO-ban, mert Orbán Viktor Putyin helytartójának gratulált miközben a Nyugat kétségesnek tartja a választásokat.

Kristersson konzervatív svéd miniszterelnök nyíltan bírálta emiatt Orbán Viktort, David Pressman, az USA budapesti nagykövete pedig összehívta a NATO tagállamok  képviseleteinek vezetőit, akik elítélték a magyar miniszterelnök georgiai szereplését.

A magyar diplomácia képviselői el sem mentek az összejövetelre noha Pressman nagykövet meghívta őket is. Orbán Viktor mindeddig nem talált megfelelő időpontot arra, hogy fogadja az USA budapesti nagykövetét. A magyar miniszterelnök nem is tagadja, hogy Trump győzelmére vár, és akkor pezsgőt bontana hiszen a régi – új elnök minden bizonnyal visszahívná a budapesti nagykövetet.

“A NATO frusztrációja Magyarországgal kapcsolatban elérte a forrpontot”

– írta a brüsszeli Politico.

David Pressman nagykövet szerint

“a növekvő függőségnek Moszkvától és Pekingtől illetve a gazdasági semlegesség politikája biztonsági problémát vet fel az USA és az euroatlanti érdekek szempontjából.”

Peszkov, Putyin szóvivője viszont méltatta Orbán Viktort: ”a legcsekélyebb vágyunk sincsen arra, hogy beavatkozzunk az európai civakodásba, de sokkal inkább szimpatizálunk Orbán Viktor független és konstruktív vonalával mint az európai diplomácia vezetőinek rövidlátó és ellentmondásos álláspontjával.”

Szijjártó Péter külügyminiszter Minszkben részt vesz az eurázsiai konferencián, ahol rajta kívül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a díszvendég.

Miért provokálja a NATO-t Orbán Viktor?

“A magyar miniszterelnök forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja“ – fejtegeti Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő a Facebookon. Ez minden bizonnyal túlzás, de érdemes arra emlékeztetni, hogy amikor Gorbacsov Magyarország függetlenségéről megállapodott az Egyesült Államokkal, akkor a rendszerváltó vezetők orosz listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, akinek a nevét akkor még senki sem ismerte. Kádár János ezért egyezett bele a Fidesz megalakulásába noha ellenzéki mozgalom létrehozását jogszabályok is tiltották. Orbán Moszkva és Washington jóváhagyásával mondta el a beszédét Nagy Imre temetésén 1989-ben: ruszkik haza!

A fiatal fideszes politikus ettől vált egy csapásra ismerté. A NATO belépéskor – 1999 – Orbán Viktor már miniszterelnök volt, és támogatta a csatlakozást bár mindenki meglepetésére amerikai helyett svéd vadászgépeket vásárolt. Akkoriban még a NATO együttműködött Oroszországgal, sőt Moszkva felvetette: ők is szívesen belépnének. Ebből semmi sem lett, és az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Csakhogy Orbán Viktor 2010 után elkötelezte magát – a német kancellárokhoz hasonlóan – az európai – orosz – kínai együttműködés mellett. Ez a koncepció Putyin Ukrajna elleni agressziójával elbukott. Orbán Viktor mégiscsak ezért harcol meg persze a túlélésért. Dead man walking?!…

Mit keresünk Csádban? – Orbán fogadta az afrikai ország elnökét

Kenderessy Milán
-
0
Mit keresünk Csádban? – Orbán fogadta az afrikai ország elnökét

Magyarország a szocialista időkben is támogatott diktátorokat Afrikában Moszkva biztatására, most a kínai – orosz előrenyomulás érdekében szorgoskodik Orbán Viktor Afrikában. Egyszülött fia, Orbán Gáspár őrnagy a kapcsolattartó tiszt a magyar kormány és a csádi elnök között.

“A csádi köztársaság kulcsfontosságú az illegális migráció elleni küzdelemben. Ezért Magyarország partneri kapcsolatot épít ki vele” – hangsúlyozta Orbán Viktor a Karmelita kolostorban amikor találkozott Mahamat Idriss Déby elnökkel.

A 17 milliós Csád elnöke választott diktátor – éppúgy mint Orbán Viktor vagy épp Vlagyimir Putyin.

A magyar-csádi csúcstalálkozó eredetileg júniusra volt kitűzve, de el kellett halasztani ugyanis az egész Szahel övezetben háború dúl az iszlamista milíciák és a kormányok között. Korábban a francia hadsereg támogatta a kormányokat ebben a harcban, de időközben kiutasították a franciákat, akik igen olcsón aknázták ki a térség ásványi kincseit. A helyi kormányok több pénzt akarnak a földben rejlő kincsekért, melyek iránt a kínaiak is nagyon érdeklődnek. Kik pótolják a francia katonákat a Szahel övezetben? Elsősorban Putyin Wagner hadserege, amely immár  bérmunkában őriz és véd Afrikában, mert az orosz elnök nem fizeti a zsoldjukat az ukrajnai háború nehézségeire hivatkozva. Ukrajna titkosszolgálata több afrikai államban a kormány ellen lázadó iszlamista erőket támogatja. Emiatt Mali és Niger megszakította a diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával.

Mit csinál a 300-400 fős magyar misszió Csádban?

Ennyit tervez Orbán Viktor, akinek a fia már a helyszínen tanulmányozta a körülményeket. Az ifjú Orbán Gáspár egyébként már élt Afrikában, Ugandából a TEK hozta vissza, máig sem lehet tudni, hogy miért. Azután viszont Orbán Gáspár elvégezte a világ leghíresebb katonai akadémiáját, melyet korábban az angol királyfiak is buzgón látogattak, és katona- diplomata lett. Csakhogy kevés magyar önkéntes akad, aki Csádban kívánná szolgálni Orbán Viktort, aki most épp béke propagandát folytat. A hősi halál festői sivatagi körülmények között keveseket vonz:

”a katonai alakulat tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatot lát el Csádban”

– ezt szavazta meg a magyar országgyűlés.

Az egész térségben permanens polgárháború – háború dúl, amely különösen felélénkült azóta, hogy Líbiában – nyugati támogatással – meggyilkolták Kadhafi elnököt 2011-ben, aki a franciákkal együtt addig meghatározó szerepet játszott a térségben. Líbia szétesett, Benghaziban még az amerikai nagykövetet is meggyilkolták. Benghazi kormányzatát az orosz Wagner zsoldosok támogatják. A Wagner zsoldosok nagyon is jelen vannak ebben az afrikai térségben, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétszer is látogatást tett az elmúlt két évben. A NATO-ban és az Európai Unióban felmerült a gyanú, hogy a magyar kormány csádi missziója valójában őket kívánja támogatni:

”Azt hallottuk, hogy a magyar kormány katonai hírszerző központot akar létrehozni Csádban. Attól tartunk, hogy ez a magyar katonai hírszerző központ potenciálisan orosz érdekeket szolgálhat Afrikában”

– nyilatkozta a Vsquare-nek egy magát megnevezni nemkívánó közép-európai kormánytisztviselő.

Putyin nemrég visszarendelt egy kisebb orosz alakulatot ebből az afrikai térségből, mert az orosz hadseregnek létszámgondjai vannak Ukrajnában.

Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Kenderessy Milán
-
0
Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körútját Csádban fejezte be, abban az országban, ahol magyar katonai misszió is létesül méghozzá Orbán Gáspár őrnagy közreműködésével. A miniszterelnök fia, aki államköltségen végezte el a legdrágább brit katonaiskolát, összekötő tiszt a magyar honvédség és a csádi vezetés között.

“Csád szuverén állam, amely nem túsza senkinek sem, és azzal ápol kapcsolatot akivel csak akar!” – mondta az afrikai állam külügyminisztere amikor találkozott az orosz diplomácia vezetőjével. A terem vastapsa igazolta: a külügyminiszter az egész csádi vezetés nézeteit fejezte ki, és ez megelégedésére szolgál az orosz félnek is, amely a kivonulóban levő  nyugati erőket: a franciákat és az amerikaiakat kívánja pótolni a stratégiai fontosságú afrikai államban. Putyin elnök megbízásából a Wagner hadsereg nyomul Afrikában, ahol most Csád került sorra. A Wagner-csoport immár önfenntartó, mert Putyin közölte velük: maguknak kell előteremteniük a fennmaradásukhoz szükséges pénzt. A Wagner-csoport kipróbált gyilkosai ezért sorra jelentkeznek az afrikai vezetőknél, és felajánlják szolgálataikat az ingatag rezsimek védelmezésére. Csád jelenlegi elnökének édesapját a lázadók néhány éve lelőtték, a rendszer tehát nem sziklaszilárd szükség van a kipróbált zsoldosokra, akik Szíriában, Ukrajnában, a Közép Afrikai Köztársaságban és Nigerben már bizonyítottak: parancsnoki gárdájuk szerepel a háborús bűnösök listáján. A Wagner-csoport alapító atyja, Prigozsin nem érhette meg az újabb afrikai kalandot, mert fellázadt Putyin ellen, és érdemei elismeréseképpen repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat.

Afrika egyre fontosabb Putyinnak: két éven belül ez már Lavrov külügyminiszter hatodik körútja ezen a kontinensen. Csádban nem kertelt az orosz diplomácia vezetője:

“vagy velünk van egy állam vagy ellenünk, középút nincs!”

Csád jelenlegi vezére korábban azzal vádolta a Wagner-csoportot, hogy aktív szerepet játszott apja, a korábbi elnök meggyilkolásában 2021-ben. Mindez ma már feledve van. Idén januárban Putyin ünnepélyesen fogadta a Kremlben Csád elnökét, aki immár felejti apja véres végzetét.

Mit csinál a magyar katonai misszió Csádban?

Senki sem tudja hiszen minden szigorúan titkos. A Le Monde szerint Orbán Viktor egyeztetett Macron elnökkel is hiszen a franciák még tartanak mintegy ezer katonát Csádban. Közben viszont Szijjártó külügyminiszter az oroszokkal is egyeztetett, és a magyar misszió részben az orosz hírszerzés szeme lesz ebben a stratégiai fontosságú országban, ahol Magyarországnak semmifajta érdekeltsége sincsen. Még magyar diplomáciai képviselet sem működik Csádban. Az oroszok azonban igencsak aktívak: május elején volt az elnökválasztás Csádban, melyet éppúgy mint Oroszországban megnyert a hatalmon levő elnök. Ki volt a választási tanácsadója? Makszim Sugajev, a Wagner-csoport “különleges szakértője.”

Lavrov külügyminiszter minden afrikai államban az orosz modellt ajánlgatta, az üzenet lényege:

”a demokrácia felforduláshoz vezet.”

Ez zene az afrikai diktátorok füleinek hiszen a nyugati nagyhatalmak állandóan a demokrácia és az emberi jogok fontosságát hangoztatják. Lavrov külügyminiszter meghívta Oroszország összes afrikai partnerét arra a csúcstalálkozóra, melyet Szocsiban rendeznek meg novemberben. Putyin Lavrovval egyidőben Afrikába küldte a hadügyminiszter egyik helyettesét is: Junusz Bek Jevkurov azokat az afrikai államokat látogatta végig, melyekkel már van katonai szerződése Moszkvának: Burkina Faso, Mali és Niger.

Csáddal még nincs katonai szerződése Oroszországnak, ezért van ott szükség a magyar misszióra, melyet személyesen Orbán Gáspár őrnagy kapcsol össze a csádi vezetéssel.

A vezetés nem azért távolodik a Nyugattól, hogy az oroszok nyakába vesse magát hiszen azt láthatja a szomszédos Líbiában, hogy Haftar tábornok oroszbarát rendszere képtelen működőképes államalakulatot létrehozni az ország keleti részén noha Kadhafi tábornok már 2011-ben kilehelte lelkét vagyis 13 éve volt arra, hogy valamilyen eredményt felmutasson. Az egyetlen siker az USA nagykövetének meggyilkolása volt Benghaziban a titkos CIA támaszponton.

Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

ki
-
0
Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Polonius
-
0
Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

FüHü
-
0
A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszországgal Ukrajnában

A nyugatiak „közvetlenül harcolnak” Oroszország ellen Ukrajnában – ezzel a váddal állt elő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott sajtótájékoztatón. 

„Hívhatod, ahogy akarod, de harcolnak velük, egyenesen ellenünk. „Hibrid háborúnak” hívjuk, de ez nem változtat a valóságon ” – jelentette ki Lavrov, utalva a nyugati országok pénzügyi segélyeire, fegyverkezésére és „zsoldosaira”.

Az orosz diplomácia vezetőjét az ENSZ New York-i főhadiszállásán tartott hosszú sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok részvételéről kérdezték az ukrajnai konfliktusban.

„Az a tény, hogy de facto ellenünk harcolnak az ukrán hadtest felhasználásával, szerintem itt mindenki, akit érdekel az ukrajnai helyzet, nagyon jól tudja, hogy az amerikaiak, a britek és mások azért harcolnak, hogy „minél több fegyvert szállíthassanak

– állította Lavrov.

Az Egyesült Államok és az európai országok, amelyek a 2022. februári orosz invázió óta fegyverrendszereket szállítottak Kijevnek, ragaszkodnak ahhoz, hogy nem háborúznak Moszkvával, hanem segítik Ukrajnát megvédeni magát. Az orosz miniszter az ENSZ Közgyűléséről összegzéseként  beszélt, amelyre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen érkezett és további támogatást kért a nemzetközi közösségtől valaqmint békecsúcs összehívását javasolta a háború befejezését célzó béketerv megvitatására.

Lavrov szerint a javasolt egyezség „teljesen kivitelezhetetlen, megvalósíthatatlan, nem reális„.

Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Kenderessy Milán
-
0
Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Azzal a meglepetéssel szolgált a magyar külügyminiszter miután – washingtoni és brüsszeli figyelmeztetés ellenére – találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, ahol jelenleg közgyűlését tartja az ENSZ, hogy az évtized végére működni fog Paks2.

Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ közgyűlésben javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a Biztonsági Tanácsból, mert Putyin megsértette a világszervezet alapokmányát azzal, hogy megtámadta a szuverén Ukrajnát, amely éppúgy alapító tagja az ENSZ-nek mint Oroszország.

Szijjártó Péter, akit korábban Lavrov kitüntetett a Barátság érdemrenddel ezt mondta a találkozó után:

”Magyarország energia ellátása tekintetében nyugodtak lehetünk: folyamatos lesz a földgáz és a kőolaj szállítás, a leszerződött mennyiséget az oroszok szállítani fogják. Ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyagokkal is. Pakson a munkálatok előrehaladása azt a reményt hordozza, hogy 2030-ban működések lesznek az új blokkok.”

Érdemes megemlíteni, hogy az eredeti tervek szerint Paks2 egyik 1200 megawattos blokkjának már az idén áramot kellett volna, a másiknak pedig jövőre kellene működőképes állapotba kerülnie.

Mindkét határidőt elfújta a szél.

Már a kormány is a 2032-es határidőt kezdte emlegetni. Az energiaválság miatt Paks2 építkezését felgyorsították, de szakértők szerint nagyon kétséges a 2030-as határidő.

Az viszont kétségtelen, hogy az orosz földgáz méregdrága, mert Szijjártó Péter rosszkor rossz feltételekkel kötött egyezményt.

Ráadásul hazugságnak bizonyult Putyin ígérete, hogy Magyarország oroszbarát magatartása miatt olcsóbban kaphatja a földgázt. Az orosz költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és a földgáz exportja, a háborúban álló Oroszországnak pedig minden centre szüksége van. A rubel árfolyama így is 100-ra süllyedt a dollárral szemben míg a háború előtt még csak 50 volt.

Miért ilyen oroszbarát a magyar kormány?

Orbán Viktor egyrészt ellensúlyt akar Washingtonnal és Brüsszellel szemben, másrészt pedig tudja: Putyin kezében olyan állambiztonsági dosszié van, melynek nyilvánosságra hozása kínosan befolyásolná politikai karrierjét. A szükségből így próbál erényt csinálni a magyar miniszterelnök, akit mind gyakrabban figyelmeztetnek Washingtonban és Brüsszelben az orosz kapcsolatokat illetően: eddig és ne tovább!

Orbán tovább menetel a zsákutcában, mert abban bízik: az USA végül lepaktál Oroszországgal Ukrajna feje fölött. Erre jelenleg csekély az esély, de az Egyesült Államokban választási kampány van, és néhány konzervatív politikusnak Ukrajna támogatása egyre kevésbé népszerű.

Lavrov szó nélkül távozott

ki
-
0
Lavrov szó nélkül távozott

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter  kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe  anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

Polonius
-
0
Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség