Félelmetesen kezd a vátesz: itt vannak a kommunisták! Kívül is, belül is. Százszám. Akik liberális hegemóniát akarnak, azok valójában kommunisták, és hát mit akarhatna mást a sok Brüsszel- és Gyurcsányfióka, tessen mondani? Csakis liberális hegemóniát. Az nem hangzott el, hogy ők egyben Soros Györgyök, de akinek van füle, értett a szóból. Honnan tudhatjuk mindezt: Századvég. Szuverenitás konferencia.
A miniszterelnök tájékoztatta is gondosan megrostált közönségét, „minden szertartásban fontos, hogy az ördög neve elhangozzék”, mivel pedig az ördög és a kommunista oda-vissza ekvivalenciája nem vitatható, a levezetés immár perfekt: liberális hegemóniát akarók > kommunisták > ördögök > sok kis Soros György. A „szertartás” definícióból következően Orbán nem előadott, hanem celebrált, és hogy a misék növekvő számát tekintve Kirill egy senki hozzá képest, az már magától értetődik (Erdő Pétert és a pápát ilyen viszonylatban nem emlegetjük).
Ahogy a miniszterelnök tovább fogalmazta volt, „…a szovjetek helyett Soros akarja uralni Európát, ismerjük a Soros tervet, bedöntötte az angol fontot, és nyíltan vallja, hogy meg kell szüntetni a nemzeti határokat, vagyis meg kell fosztani az európai országokat a szuverenitásuktól.”
Mint az ténylegesen ismert:
- Soros még soha nem érte el azt, hogy bármelyik javaslatát átvegye az EU, azaz uralásról nem beszélhetünk.
- Aki maga szerint ismeri a Soros tervet, annak tisztában kéne azzal lennie, hogy a „nagy terv” szerint a migráció sine qua non-ja: mindenkit oda irányítsunk, ahol szívesen fogadják, és ahová szívesen menne maga is, vagyis S.Gy. ugyanazt vallja, mint Orbán Viktor: Magyarországra a letelepedési államkötvény tulajdonosokon, a befogadott politikus bűnözőkön, a kínai kereskedőkön, a távolkeleti étteremtulajdonosokon és az ide toborzott mindenféle vendégmunkásokon kívül senkit és soha!
- Soros angol fontot illető fogadása egy másik spekulánssal annyira távol van a Bank of England nagyságrendjétől, hogy annak jellemzésére csak a Makó-Jeruzsálem viszonylat alkalmatos.
Aki a fenti tényekkel ellentétesen fogalmaz, vagy téved, vagy nem gondolta át a dolgokat (az „ótvar módon hazudik” és a „teljesen hülye” kifejezéseket bizonyos szint felett illő hanyagolni).
Tovább vizsgálva a kérdést: arról, hogy Soros szerint meg kell szüntetni a nemzeti határokat, a Google nem tud semmit.
Jó, persze, a Miniszterelnök úr sokkal okosabb és tájékozottabb a világhálónál, vagyis ez lehet a süket csönd oka. Lehetséges persze, hogy az internetet (is) birtokló háttérhatalom sötét urai szövetkeztek az ördöggel, ezért tiltják le az erről szóló cikkeket.
A fentieknek megfelelően a hazánkat fenyegető veszély óriási. Orbán és a 2,7 millió hazafi félelmetes kisebbségben vívja harcát a brüsszelita és hazai szoci tömegek ellen. Mint megtudtuk tőle, ma Magyarország az európai emberek hangja, mi vagyunk az egyetlen ország és kormány, ami úgy beszél, ahogy az emberek gondolkodnak, azaz Orbán szerint a legjobb lenne, ha ő venné át a hatalmat a többi EU országban is (Soros helyett), hogy végre szinkronban legyen a kormány és az emberek gondolkodása. Ezt a nyilvánvaló igazságot az elfajzott nyugati sorosbérencek képtelenek észrevenni, és juszt sem adják át a helyüket neki. Még a Néppártból is kirúgták… illetve kilépett, mielőtt kirúgták volna. A sok hülyéje! Valahogy nem bírják fölfogni a no migrant, no gender, no war nagytrió igazságát, melyet Orbán szerint saját polgáraik, vagyis az emberek is vallanak. Ráadásul a klasszikus demokrácia fölfogáshoz a mi politikai rendszerünk (NER) áll közelebb. Hogy milyen lehet az a demokrácia, amelyhez mi állunk közelebb, arról nem tudtunk meg konkrétumot.
A miniszterelnök szerint az ő nemzedékük már akkor sem bírt hazugságban élni, és estefelé úgy kimondták, hogy utálják a komcsikat, hogy csak na, a többi ellenzéki mozgolódástól pedig két dolog különböztette meg őket, amely két dolog az, hogy ők voltak a legradikálisabbak. Akkor ugyanis van miből engedni. Mostani tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy ez a viselkedéstechnika sajnos megmaradt Orbán sajátjának, mivel minden szövetségi rendszerben, amelyhez tartozunk, ő a „legradikálisabb”, és ez a pofonláda feszegetésnek kinéző pávatánc sikeresen váltja ki a többiek negatív érzelmeit.
A baj az, hogy a miniszterelnök úr sajnálatos módon összekeveri a radikalizmust a pofátlansággal és a krakélerséggel, azt meg úri körökben nem díjazzák, de ettől nem Hatvanpuszta lesz kisebb, hanem a mi keresetünk. Főleg az oktatásban meg az egészségügyben.
A celebrálás révén megtudtuk még, hogy:
„Mi benne maradtunk a politikában. Manapság divat az, hogy politikusok pendliznek a politika meg az üzlet között. Ez nyugaton is divat, a magyar szocik meg mást se csinálnak. Ezzel szemben mi, akik a szerkesztőbizottságban benne voltunk, mi a régivágásúak közé tartozunk, akik úgy döntöttünk, hogy ha már egyszer belevágtunk a politikába, ami nem más, mint a köz szolgálata, az egy életpálya, egy hivatás, és akkor maradunk is, nix ugribugri, hogy egyszer milliárdosok vagyunk, egyszer üzletemberek, aztán meg politikusok vagyunk, aztán már magunk se tudjuk pontosan, hogy mik vagyunk, csak az a fontos, hogy hatalmon maradhassunk.”
Hát igen. A régivágásúaknak a köz szolgálata mindennél fontosabb, és annak során nix ugribugri!
Nagy hátrány viszont, hogy a magyar szocik üzletemberként pénzt keresnek, Orbánék meg sosem voltak üzletemberek. Ezért lettek kénytelenek a politikával pénzt keresni. Kiderült, hogy a politika sokkal jövedelmezőbb, mint az üzletemberkedés.
Majd hülye lett volna Orbán elmenni üzletembernek (a gazdasági húzásait látva el is tanácsolnám tőle), így most azt csinálhatja, amihez a legkevésbé nem ért, és ugyan egy ország lerohasztása árán, de azért sikerült magát, a rokonokat, a barátokat és az üzletfeleket jóval magasabb anyagi nívóra hozni, mint az üzletembereskedő szocik. Mindezt a köz permanens szolgálatában, ami rendkívül dicséretes.
Szintén dicséretes, hogy a fenti szöveg utolsó mondata szerint neki nem fontos a hatalmon maradás, mert az csak a tudjukkiknek fontos, és ugyan fura, hogy mégis megtesz érte mindenféle hazug, na meg erkölcstelen dolgokat, de ha ő mondja, mi nem kételkedhetünk.
„Ideje, hogy nyugaton is megtanulják, hogy nem lehet hazugságban élni
– mondta, majd hozzátette – A múlt század, az a nemzeti szuverenitás elvesztéséről szólt, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól, és ebben a Századvégnek nagy feladata lesz, főleg a fiataloknak. Mi megszereztük a szuverenitást, rajtuk a sor, hogy meg is tartsák azt.”
Tényleg itt az ideje már, hogy a hazugságban élő Nyugat átvegye az orbáni igazságokat. Ráadásul Orbánék megszerezték nekünk a szuverenitást, most már a fiatalok dolga, hogy megtartsák azt. Ez jól is hangzik, bár az ember információit rendezgetve kissé zavarba jön: ha nekünk Orbánék szerezték meg a szuverenitást, mi a fenét csinált közben Gorbacsov, Németh Miklós, Pozsgai meg Horn Gyula? Különös tekintettel arra, hogy ’89 áprilisában az első tízezer szovjet katona kivonult már Magyarországról, Nagy Imre temetése júniusban volt, és a hat sarkalatos törvényt sem az Ellenzéki Kerekasztal, hanem a Parlament szavazta meg. Németh Miklós miniszterelnöksége alatt. A helyes mondat tehát:
„Én is ott voltam a tömegben, mikor Magyarország és a Szovjetunió akkori vezetői megszerezték nekünk a szuverenitást”.
Minden más az emberek átverése. Az őszinte beszéd szempontjából az őszödi beszéd azért ennél utcahosszal jobb volt.
