Címke: szájer
Sorostalanság
Még mindig és már megint Soros a soros. Nincs jobb, mert nála hatásosabban senkivel sem lehet ijesztgetni a magyarokat. Talán még a migránsok rúghatnának labdába, de hát, mint tudjuk, mögöttük is Soros áll. Ő pénzeli a migránsokat, utaztatja az Orbán-kormány ellen tüntető magyarokat repülőgéppel. Egy közel 90 éves, magyar-amerikai milliárdos az első számú közellenség, akinek egyébként az a legfőbb bűne, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőit ösztöndíjakkal segítette, taníttatta. Tegye próbára tájékozottságát az alábbi teszttel, amely csupán egy szerény adalék, mondhatni, a jéghegy csúcsa.
- Melyik magyar politikus volt 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa? Ki volt az, aki 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta?
Orbán Viktor (1), Andy Vajna (2), L. I. Brezsnyev (X). - Melyik magyar politikus tanult Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben?
Kun Béla (1), Szájer József (2), Angela Merkel (X). - Ki az a volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban?
Barack Obama (1), Németh Zsolt (2), Rákosi Mátyás (X). - Orbán melyik korábbi főtanácsadója nyert hároméves kutatási ösztöndíjat a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza 1985-ben?
Schmidt Mária (1), Schmitt Pál (2), Recep Tayyip Erdoğan (X). - Ki az a jelenlegi parlamenti házelnök, aki 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat?
Nicolae Ceaușescu (1), Kövér László (2), Kim Dzsong Un (X). - Melyik magyar politikus volt hallgatója annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek?
Gerő Ernő (1), Deutsch Tamás (2), Benjamin Netanjahu (X). - Melyik magyar kormányszóvivő tanult 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban?
Kovács Zoltán (1), Kósa Lajos mamája (2), Todor Zsivkov (X).
A helyes megfejtőket kisorsoljuk.
Bréking nyúz, különkiadás – Tudósítás Szájer József alternatív valóságából
Szájer József a Fidesz Európai Parlamenti képviselője levélben tájékoztatta kinti frakciótársait a magyar választásról. A nem mindennapi gondolatisággal fogalmazott irományban Szájer arról panaszkodik, hogy „Mindegyik párt, és a média jelentős része (amelyet oligarchák finanszíroznak, mint Simicska Lajos vagy Soros György) ellenünk kampányolt.”
Sorosról tudunk, az oligarchákat ismerjük, bár Szájer úr megemlíthette volna, hogy az ENSZ akar dönteni Magyarország helyett, és a migránsoknak is szentelhetett volna legalább egy mondatot.
Azonban, hogy ne legyen hiányérzetünk, a levél folytatódik.
„Hét az egy ellen harcot vívtunk a kormányzáshoz szükséges többségért. Olyan erőkkel küzdöttünk, amelyeknek elsöprő médiaereje, példátlan befolyása és majdnem határtalan erőforrásai voltak… Az ő forrásaik gyakran erős külföldi támogatással jártak együtt, az önök országainak médiájától, politikai pártjaitól, az önök otthoni riválisaitól.”
Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy a magyar választásra küldött nemzetközi választási megfigyelők szerint az állam és a Fidesz annyival több forráshoz fért hozzá a választás előtt, hogy nem lehetett egyenlő versenyről beszélni a kampányban.
Finoman és visszafogottan fogalmaztak a nemzetközi válaszási megfigyelők. Nekünk, akik itt élünk Magyarországon, nem kell se finoman, se visszafogottan fogalmaznunk. A mi bőrünkre megy a játék, ezért leírhatjuk, hogy miként kell értelmezni a nemzetközi választási megfigyelők kijelentését.
Úgy kell ezt értelmezni, hogy a kampány idején, de már jóval előtte is, a csapból is a kormány propagandája folyt. Éjjel, nappal, minden hullámhosszon. Elsősorban a vidéki Magyarországon lakók voltak elzárva a valódi, hiteles információtól. Ők másról sem hallhattak és olvashattak, minthogy jönnek a migránsok, és ha nem a Fidesz folytathatja a kormányzást, akkor a mindenféle idegenek elözönlik az országot.
Ja, mielőtt még elfelejtenénk: az ellenzék lebontaná a kerítést.
Tessék tehát Orbán Viktor pártjára és kormányára szavazni, mantrázta a Fidesz által vezérelt média, mert ők majd megvédik az országot azoktól az idegenektől, akiknek – és ezt már mi tesszük hozzá – eszük ágában sincs idejönni.
Ez tehát a Szájer József által emlegetett „elsöprő médiaerő, példátlan befolyás és majdnem határtalan erőforrás”.
Itt van Soros néhány zsoldosa a 2000-ből
Orbán Viktor miniszterelnök a nagypénteket találta a legalkalmasabb időpontnak arra, hogy elmondja a Kossuth rádióban: Soros Györgynek 2000 zsoldosa tevékenykedik Magyarországon. Név szerint ismeri őket a kormány, figyelik őket, mindent tudnak róluk.
Azt nem mondta el, hogy konkrétan kikre gondol, de nem nehéz kitalálni, hogy kik lehetnek azok, akik Soros pénzén hazánk elveszejtésén buzgólkodnak.
Kezdjük a felsorolást rögtön Orbán Viktorral, aki 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt és 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta.
Említhetnénk Szájer Józsefet, aki Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben. Ugyancsak ismert Soros-zsoldos Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban.
A Soros elitosztagának régi harcosa Schmidt Mária, Orbán Viktor korábbi főtanácsadója, aki 1985-ben hároméves kutatási ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza.
Kövér Lászlót sem kell bemutatni: a parlament házelnöke 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának volt a hallgatója, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek.
Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult.
Vigyázzunk velük, tartsuk szemmel őket, ha olyat tesznek, ami hazánk érdekeivel ellentétes, jelentsük!
A Fidesz 17. pillanata – 5. Az ércnél maradandóbb alaptörvény
Szájer József a Fidesz Európai Parlamenti képviselője nagyon büszke volt arra, hogy Magyarország új, Alaptörvénynek nevezett alkotmánya az ő iPadjén íródott. Mint blogjában írta, azon javítja, írja a különböző tervezeteket, véleményezi a beérkezett javaslatokat, és „amint kap egy indítványt valamelyik tanácsadótól, képviselőtől vagy állampolgártól, azonnal be tudja illeszteni a szövegbe, és küldi is tovább véleményezésre. Mondhatjuk, hogy egy huszonegyedik századi alkotmány, huszonegyedik századi eszközön”.
Nem volt mindenki ennyire lelkes, sőt, sokan voltak, akiknek nem tetszett a Magyarország alkotmányát felváltó, az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény.
Schmitt Pál köztársasági elnök egy héttel később, húsvét hétfőn már ki is hirdette, a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket pedig december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a parlament.
Az Alaptörvényt bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011. július 5-én éles vita után egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot a jogszabály vizsgálatára.
Sólyom László, aki ekkor már nem volt köztársasági elnök, mert a Fidesz nem vele, hanem egy nála simulékonyabb emberrel, Schmitt Pállal képzelte el a folytatást, azt mondta az alaptörvényről, hogy „normaszövege legnagyobb részt rendben van azonban egy olyan változás, ami menthetetlen. Az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat- és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll. Itt bármi megtehető, mert itt gyakorlatilag nem érvényes, azaz nem érvényesíthető az alkotmány, nem lehet alkotmánybírósági határozattal kikényszeríteni megtartását.”
A viták és tiltakozások ellenére Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lépett, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát.
S bár a kormány kommunikációjában nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az alaptörvény ércnél maradandóbb, az eddig eltelt időszakban hat alkalommal módosították.
Első módosítása lényegében a törvény kihirdetőjére lett szabva: a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökre is, vagyis, hogy a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pál ugyanazokat a kedvezményeket élvezhesse, mintha még ma is államfő lenne.
A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta, az volt az egységes vélemény, hogy a változások csorbítják a demokráciát. Csak két példa: a negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat Európai Uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Márpedig ilyen bírságokra volt esély, hiszen a kormány hadat üzent a multiknak és a bankoknak, és a csatában az eszközökben nem mindig válogatott. Ez a módosítás kétszeresen bünteti az állampolgárokat, hiszen amellett, hogy csorbítja a jogaikat, a bevezetett adó is sújtja őket.
A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyik bíróságról a másikra irányítson át ügyeket. Erről az volt a szakértők véleménye, hogy nem kompatibilis az Európai Uniós joggal. Magyarország más, személyi problémákat is voltak ezzel. A bírósági hivatal elnöke ugyanis az a Handó Tünde, aki egyfelől az alaptörvényt megfogalmazó Szájer József felesége, másrészről pedig a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak a barátnője.
Hatodszorra, és mindmáig utoljára 2016. június 7-én változtattak az alaptörvény szövegén, ekkor a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást kiegészítették a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.
Az alaptörvényt, amit azt a bevezetőben írtuk, nem csupán az ellenzék részéről érte támadás, de
a nemzetközi szervezetek is több alkalommal bírálták.
Ráadásul nemcsak magával az alaptörvénnyel volt baj, hanem az azt körülvevő, sokszor ünnepélyesnek szánt, ám végül is nevetségesen megkomponált külsőségek is sok ellenkezést kiváltottak. Ilyen volt például az alaptörvény asztala, amelyről 2011. szeptember 5-én a Pest megyei kormányhivatal honlapján jelent meg az első hivatalos közlemény.
„Az Országgyűlés az új alkotmányt jelentőségéhez méltó módon kívánja eljuttatni az állampolgároknak.
Az Alaptörvény állampolgárokhoz való eljuttatása érdekében minden kormányablakban, polgármesteri hivatalban és körjegyzőségen felállításra került az Alaptörvény Asztala. A célkitűzés az, hogy Magyarország minden polgára a lakóhelyén is kézbe vehesse és névre szóló formában megrendelhesse az Alaptörvénynek az Országgyűlés elnöke aláírásával ellátott ingyenes példányát.
Ha Ön az asztalon elhelyezett igénylőlapot kitölti, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke megküldi Önnek a Magyarország Alaptörvénye című kiadvány ingyenes névre szóló példányát.”
Nem tudni, hogy hány állampolgár igényelte, hogy Kövér László küldjön számra névre szóló példányt, leginkább az mindenkori kormányzathoz lojális hivatalok kérték, hogy lássák el őket ezzel az ereklyével. Számos vicc és internetes mém forrása lett ugyanakkor az alaptörvény asztala.
A kormány sokáig nem érezte, vagy úgy tett, mintha nem tudná, hogy a gyakorta hivatkozott emberek nem lelkesednek az alaptörvényért. 2012. január 2-án nagyszabású ünnepség keretében az Operaházban ünnepelték az alaptörvény előző napi hatályba lépését, ám az ünnepire tervezett eseményből az lett, hogy a kormány gyakorlatilag házhoz ment a pofonért. Míg ugyanis odabent a Fidesz, valamint a párt holdudvarához tartozó közéleti személyek és más hírességek ünnepeltek, odakint az utcáén a nagy hideg ellenére tízezrek tüntetve éltették a kormány által megszüntetett Harmadik Köztársaságot.
A tömeg az Operaháztól egészen az Oktogonig megtöltötte az Andrássy utat – ez volt 2010 óta a legnagyobb tüntetés. S bár atrocitás nem történt, a meghívott vendégek végül nem a főbejáraton, hanem egy hátsó kijáraton, egy alagút igénybevételével távoztak a helyszínről. Az állami televízió megpróbálta bagatellizálni a tüntetést, ám ez is rosszul sült el. Miközben az eseményről tudósító riporter bejelentkezett, olyan képeket vágtak mögé, amelyek vagy nem a tüntetés helyszínén készültek, vagy ott, de órákkal korábban, amikor még csak valóban csak kevesen voltak.
Az igazságot persze nem lehetett elhallgatni, az internetet pedig órák alatt ellepték az internetes viccek, a mémek. Mindenki a kormányon, illetve az alaptörvényen röhögött.
Ez volt ma, és az ünnepek alatt – 2017. december 27.
Orbán olyan, mint a fű: ma friss, holnap elporlad – mondta Iványi Gábor lelkész, az Oltalom karitatív egyesület elnöke a Független Hírügynökségnek; a kettős állampolgárság liberalizálása után felgyorsult az elvándorlás – ezt már Végel László író mondta a FüHü-nek; a magyar nacionalizmusban pedig nincs helye a szerbek iránti vonzalomnak – ezt meg Tamás Gáspár Miklós; Ujhelyi viszont Szájerrel vitázott volna, ha a Magyar Idők megjelentette volna a válaszlevelét; közben a világ leggazdagabb emberei még gazdagabbak lettek.
Orbán olyan, mint a fű: ma friss, holnap elporlad
Beszélni kell, szólni, mert az is cselekvés, mondja Iványi Gábor lelkész, az Oltalom karitatív egyesület elnöke a Független Hírügynökségnek adott karácsonyi interjújában. Azért kell beszélni, mert Orbán Viktorék a szemünk láttára fosztják ki az országot. Itt minden egyetlen ember érdekének van alávetve, állítja, egy olyan embernek, aki fáraónak, Istennek képzeli magát. Iványi, aki két gyermekét is megkeresztelte a miniszterelnöknek, soha nem volt bensőséges kapcsolatban vele. Azt már korábban is látta rajta, hogy nem tudja elviselni a vereséget, vagy ha ellentmondanak neki. Időben meg kellene őt állítani, és nem megvárni, amíg a személyiségének teljes nyomorúsága kiteljesedik.
A kockázatmentes magyar rendszerváltás
Interjú Végel László Kossuth-díjas íróval, drámaíróval, dramaturggal, publicistával, Újvidék kozmopolita lokálpatriótájával a kettős állampolgárságról, arról, hogy a tömeges kivándorlás miatt a magyarlakta vidékeken már 4000 euróért lakható házat lehet vásárolni, meg arról, hogy a magyarországi (budapesti) kultúra egyre inkább önmagába fordul és nem ismeri fel a másság varázsát, valamint a sajátos kisebbségi klausztrofíliáról.
(…) A kettős állampolgárság megadása valóban fordulópontot jelentett, amire alapos, szakszerű háttértanulmányokkal, szociológiai kutatóprogramokkal kellett volna előkészülni. Ismerni kellett volna a kisebbségben lejátszódó folyamatokat, hogy megfogalmazódjon az állampolgárság megadásának módszere és dinamikája.
EZEK A FELMÉRÉSEK ELMARADTAK.
Mi történt tehát? A magyarországi pártok kezdetben rendre ellenezték a kettős állampolgárságot, aztán hipp-hopp elfogadták. Pártkampányok születtek, amelyek arról szóltak, hogy ki van ellene és ki van mellette. Ki a nemzethű és ki a nemzetidegen? S milyen következményekkel járt ez? Felgyorsult az elvándorlás, úgyhogy a demográfusok szerint a vajdasági magyarság pár évtized múlva jelentéktelen szórványt képvisel.
Jó lenne ezzel komolyan szembesülni.
Szerbia és Magyarország Európa páriái
Tamás Gáspár Miklós filozófus a belgrádi NIN hetilapnak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy Orbán és Vučić is elszigetelt és ezért van szükségük egymásra. Barátságuk alapja nem a szimpátia, a magyar nacionalizmusban pedig nincs helye a szerbek iránti vonzalomnak.
A két politikus közötti különbséget TGM abban is látja, a NIN szerint, hogy amíg Vučić Németországot igyekszik követni, addig Orbán sokkal radikálisabb.
MOST FEJEZI BE UGYANIS ÉLETMŰVÉT, A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK MEGSEMMISÍTÉSÉT,
hogy a jobboldali riválisai ellen fordulhasson. Ezenkívül a magyar lakosság 95 százaléka csak az állami médiából tájékozódik. Ez a „tájékoztatás” pedig oly módon történik, amelyről Szerbiában még álmodni sem tudnának – idézi a nagymúltú belgrádi ellenzéki hetilap Tamás Gáspár Miklóst, aki hozzátette: Magyarországon csak egy nemállami rádió van és csak Budapesten hallható, van két lap, összesen 20 ezres példányszámmal és néhány internetes oldal szűk olvasói bázissal.
Ujhelyi kontra Szájer
Szájer József európai parlamenti képviselő karácsony előtt hosszú cikket közölt a Magyar Idők hasábjain az európai közösség jövőjéről, benne a néppárti jobboldal feladatairól („Nézzenek a füstfüggöny mögé”). Erre küldött az újság szerkesztőségének válaszlevelet Ujhelyi István, szintén európai parlamenti képviselő. A Magyar Idők visszautasította a válasz közlését. Az illetékes rovatvezető ezt többek között azzal indokolta, hogy „híján van az intellektuális érvelés képességének”.
Ujhelyi István a Hallgass az eszedre, Magyarország! című válaszában azt írja, hogy igaza van Szájer Józsefnek. Igaza van, amikor legutóbb ezen a hasábokon arról írt: Európa a diktatúrák lerázása után kiépítette a demokráciát és a jogállamot, ma pedig „mégis bajban van”. Helyes megállapítás, a következtetés és az indoklás azonban egyszerre félrevezető és hamis. A Fidesz európai parlamenti képviselője ugyanis miközben ismét csak helyesen állapítja meg, hogy az európai projekt súlyos bizalomválságban szenved, az Unió recsegő és sokszor döntésképtelennek tűnő intézményrendszere eltávolodott az európai polgároktól, aközben ennek okaként elfelejti felsorolni saját személyes és pártjának, illetve kormányának felelősségét. A kép ugyanis ezzel együtt teljes. Amikor arról beszél, hogy megcsappant az „európai közös cselekvés hatékonysága”, vagy hogy a tagállami kormányfők találkozóján „a közös szekér egyre sűrűbben megakadva megy csak”, álságosan elhallgatja – vagy ha úgy tetszik füstfüggöny mögé rejti – a tényt, miszerint éppenséggel Orbán Viktor és a vírusként terjedő illiberalizmusának követői azok, akik rendre botot dugnak a küllők közé. Majd álszent módon visszamutogatnak: lám, az Unió megint béna. (…)
Bomba jó éve volt a világ leggazdagabb 500 emberének
Jeff Bezos, az Amazon társtulajdonosa és menedzsere a világ leggazdagabb embere lett: november végére elérte a 100 milliárd dolláros vagyont! Ez mostanra egy kicsit csökkent, de így is van mit a tejbe aprítania. Az eddigi első helyezett, Bill Gates rendszeresen nagy összeget utal át a Bill és Melinda Gates Alapnak, ezért elveszítette az első helyet. Hasonló a helyzet Soros Györggyel is, aki 18 milliárd dollárt adott a Nyílt Társadalom alapnak. Emiatt vissza is esett a Bloomberg Billionaires Index 195-ik helyére – 8 milliárd dollárral.
Bár Mark Zuckerberg is nagy összeget utalt át különböző alapítványoknak, de a Facebook alapító elnöke így is kiváló évet zárt: 22,6 milliárd dollárral nőtt a vagyona vagyis egyetlen évben 45%-ot nyert!
Ujhelyi kontra Szájer
Szájer József európai parlamenti képviselő karácsony előtt hosszú cikket közölt a Magyar Idők hasábjain az európai közösség jövőjéről, benne a néppárti jobboldal feladatairól („Nézzenek a füstfüggöny mögé”). Erre küldött az újság szerkesztőségének válaszlevelet Ujhelyi István, szintén európai parlamenti képviselő. A Magyar Idők visszautasította a válasz közlését. Az illetékes rovatvezető ezt többek között azzal indokolta, hogy „híján van az intellektuális érvelés képességének”.
Ujhelyi István a Hallgass az eszedre, Magyarország! című válaszában azt írja, hogy igaza van Szájer Józsefnek. Igaza van, amikor legutóbb ezen a hasábokon arról írt: Európa a diktatúrák lerázása után kiépítette a demokráciát és a jogállamot, ma pedig „mégis bajban van”. Helyes megállapítás, a következtetés és az indoklás azonban egyszerre félrevezető és hamis. A Fidesz európai parlamenti képviselője ugyanis miközben ismét csak helyesen állapítja meg, hogy az európai projekt súlyos bizalomválságban szenved, az Unió recsegő és sokszor döntésképtelennek tűnő intézményrendszere eltávolodott az európai polgároktól, aközben ennek okaként elfelejti felsorolni saját személyes és pártjának, illetve kormányának felelősségét. A kép ugyanis ezzel együtt teljes. Amikor arról beszél, hogy megcsappant az „európai közös cselekvés hatékonysága”, vagy hogy a tagállami kormányfők találkozóján „a közös szekér egyre sűrűbben megakadva megy csak”, álságosan elhallgatja – vagy ha úgy tetszik füstfüggöny mögé rejti – a tényt, miszerint éppenséggel Orbán Viktor és a vírusként terjedő illiberalizmusának követői azok, akik rendre botot dugnak a küllők közé. Majd álszent módon visszamutogatnak: lám, az Unió megint béna. (…)
Ujhelyi István válaszlevele folytatásában azt írja
„azt hittem rosszul olvasom, amikor ezekhez a sorokhoz értem”.
Szájer ugyanis megállapította, hogy a néppárti vezetők egyre jobban visszaszorultak Európában, ez is az oka annak, hogy az európai projekt megrekedt. Ezt követően a válaszlevél szerzője felsorolja az EU néppárti képviselőit, Antonio Tajanit, az Európi Parlament elnökét, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét stb. „Amikor Brüsszeleznek a plakátokon, amikor az európai vezetőket szidják (sok esetben jogosan) például ezeken a hasábokon, akkor egyszerűen hazudnak.
Elhazudják, hogy a saját párttársaikról van szó,
akikkel egyébként kedélyesen paroláznak a kongresszusokon és váltanak baráti öleléseket a zárt ajtók mögött. Szájer úr, Ön egy okos ember. Miért nézi a magyar embereket hülyének?”
Ujhelyi szerint ez az illiberális „alternatív valóságépítés” egyik tankönyvi példája. „Homo politicusként pontosan értem, hogy a hazai nyilvánosságban az ilyen kijelentések átcsúsznak a közéleti ellenőrzőpontokon, az állami és a fideszes média pedig még szívesen rá is tesz egy lapáttal, hiszen olyan jól passzol az állítsuk meg Brüsszelt kirakósba. De Ön is tudja Szájer úr, hogy ez is csak hazugság. Ön az Európai Parlament egyik legbefolyásosabb képviselője, a legnagyobb parlamenti frakció elnökségének vezető tagja.”
Ujhelyi végül megállapítja: jó lenne végre nemcsak a szívünkre, de az eszünkre is hallgatni! Az a fajta naciopopulizmus, amelyet ráerőszakolnak Magyarországra, a történelemben eddig csak fájdalmat, könnyeket és sötétséget hozott. Felelőtlenség elhitetni egy nemzettel, hogy mindent meg lehet oldani izomból.”
„Azért támadnak, mert elismernek és tisztelnek bennünket”
Különös logika kezd elharapózni a Fideszben, s úgy tűnik, a párt vezető emberei ezt komolyan is gondolják. Orbán Viktor ma a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban arról beszélt, hogy „az elismerés és a tisztelet jelének tartja a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadásokat.”
Őrület, de nincs benne rendszer.
Ha komolyan vehetnénk a miniszterelnök szavait, és nem az jutna eszünkbe erről a mondatról, amit az elmúlt években egyre gyakrabban hallani, vagyis, hogy Orbán elveszítette kapcsolatát a valósággal, akkor most gondolkozhatnánk azon, hogy mi az, amit ezzel a miniszterelnök közölni kívánt velünk. Magyarország miniszterelnöke komolyan azt gondolja, hogy azért támadnak bennünket, mert elismerik azt, amit csinálunk? Vagy csak a közvéleménynek szánta ezt a mulatságos mondandót?
Tegyük hozzá, hogy nem a világ legszégyenteljesebb diktatúrái támadják a magyar kormány politikáját, nem az Interpol által körözött gyanús alakok, hanem a minden hibája mellett mégiscsak demokratikusnak mondható Európai Unió.
Nem mellesleg Orbán párttársa, Szájer József sem megy a szomszédba, ha valami furcsaságot kell mondani. A Fidesz egyik alapítója, a párt EP képviselője a Mandinernek nyilatkozva arra jutott, hogy
a magyarok azért annyira EU-pártiak, mert a kormány támadja és kritizálja Brüsszelt.
Szájer igyekszik ezt megmagyarázni, de az ő magyarázatával csak még rosszabb lesz minden. Azt mondja ugyanis, hogy mivel ők nem úgy kritizálnak, mint a kommunisták, ezért érzik úgy a magyarok, akik egyébként Szájer szerint is uniópártiak, hogy a kormánynak igaza van.
Érti ezt valaki?
Terjednek a furcsa logikák mentén született megnyilvánulások, de már fel sem kapjuk a fejünket. Egy olyan országban, ahol számos furcsa dolog történik, már alig marad valami, ami rendkívüli lenne.
