Az Integritás Hatóság feljelentést tett Süli János ex miniszter félmilliárdos korrupciós ügye miatt: 468 millió forintot kapott a család egy tehenészetre, amely sohasem működött. Európai pénzekről van szó, ezért lépett az Integritási Hatóság, melyet Orbán Viktor épp azért hozott létre, hogy megmutassa Brüsszelnek: Magyarországon nem lehet büntetlenül lenyúlni az uniós pénzeket.
A Transparency International szerint az elmúlt hétéves uniós költségvetési periódusban Magyarország 30 milliárd eurót kapott, és ebből 10 milliárdot vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.
Kicsoda Süli János? Ő volt Paks polgármestere, majd az Orbán kormányban a Paks II. atomerőmű építéséért felelős tárca nélküli miniszter. Ebben a minőségében kapta a csaknem 500 milliót a Süli család egy tehenészetre, amely azóta sem működik. Az időközben leváltott miniszternek semmiféle agrár gazdálkodó tapasztalata nem volt, ennek ellenére megkapta a mega támogatást. Vajon miért? És főként: hol a pénz?
Szarvasmarha telep marhák nélkül
Az Integritási Hatóság emberei nem találtak marhákat a Heves vármegyei tehenészetben, amelyre Süli János 468 millió forintos támogatást kapott, és ezt kétmillió híján fel is vette.
A “tehenészetet” üzemeltető cégnek 2018 óta nem volt árbevétele. A cégnek egyik tulajdonosa Süli János volt, de amikor miniszter lett, akkor átadta a céget fiának, Süli Balázsnak.
Süli Jánosnak a Schadl ügyben is tanúskodnia kell majd, mert neki egy “találmányt” ajánlottak. Ebből nem lett semmi – mondta Süli János, akit lehet, hogy Orbán Viktor most beáldoz, hogy elterelje a figyelmet a sokkal komolyabb korrupciós ügyekről, melyek iránt élénken érdeklődnek Brüsszelben és Washingtonban. Miből gyarapodott Mészáros Lőrinc vagyona tavaly 150 milliárd forinttal miközben a GDP csökkent és a lakosság életszínvonala visszaesett? Miből vásárol szállodákat egymás után Tiborcz István, a miniszterelnök veje?
Washingtonban a hírek szerint a Magnyitszkij törvény alapján azt fontolgatják, hogy fekete listára teszik Mészáros Lőrincet és a miniszterelnök vejét mint olyan oligarchákat, akik az USA nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes politikát támogatnak. Orbán Viktor ettől tarthat igazán különösen azután, hogy nem fogadta azt a kétpárti amerikai szenátusi küldöttséget, amely aziránt érdeklődött Budapesten, hogy miért is akadályozza a magyar diplomácia Svédország NATO tagságát?!…
Megkezdődött Paks II. első felvonulási épületeinek kivitelezése. Már ez másfél évvel késik a tervekhez képest, a költségek pedig eurómilliárdokkal nőhetnek.
A paksi atomerőmű a garanciája annak, hogy a magyar lakosság és a vállalkozások áramellátása hosszútávon is olcsó, kiszámítható és biztonságos legyen. Atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem. Ezt mondta (Orbán Viktor minapi parlamenti szavait visszhangozva) Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter, amikor megtekintette az építkezést.
Tavaly januárra tervezték
A projekt ezen szakaszában a felvonulási területen összesen több, mint 80 kiszolgáló épület létesül, irodaházak, szerelőcsarnokok, raktárak épülnek. Ezek a létesítmények a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez szükségesek – közölte Süli.
A paksi saga történetében már ez a „nulla pont” is másfél éves késében van: 2017 szeptemberében számoltunk be arról, hogy „a Roszatom nem látja akadályát annak”, hogy 2018 januárjában megkezdődhessen a felvonulási épületek kivitelezése – szögezte le akkor Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezetője. Ugyanerről beszélt Süli János, akinek szavaiból kiderült, hogy
visszavonhatatlanul megkezdődik a munka, a felvonulási területen 2018 januárjában elkezdődik az első épületek kivitelezése.
Azóta minden hozzáértő szerint a paksi erőmű eredetileg 2026-ra tervezett munkába állása már most legkorábban 2032-re becsülhető. Ennek oka, hogy az oroszok eddig egyetlen megfelelő dokumentumot se tudtak bemutatni ahhoz, hogy a kivitelezési engedélyt megkapják. Ez persze nem akadályozta meg azt, hogy 6 év alatt körülbelül 15 milliárdot fizettek ki csak bérekre.
Egyre csak drágul a beruházás
Maga a teljes beruházás pedig egyre többe kerülhet. Több szakértővel együtt Mártha Imre, az MVM Zrt. egykori vezérigazgatója szerint a 12 milliárd euróra beállított kivitelezési költség már most inkább 15 milliárd. Ezért tavaly novemberben levélben hívta fel Süli figyelmét a rá háruló történelmi felelősségre.
„A Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne”
– fogalmazott Mártha.
Úgy véli, az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még módosítható a vállalhatatlan szerződés Paks II.
Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még módosítható a vállalhatatlan szerződés Paks 2 ügyében – írta a bővítésért felelős miniszternek az MVM egykori vezetője. Mártha Imre felhívja Süli János figyelmét történelmi felelősségére.
Tárgyalják újra a paksi szerződést, a terveket igazítsák hozzá az uniós szabványokhoz, és egyelőre semmilyen építési, kivitelezési számlát se kellene aláírni – javasolja egykori beosztottjának, a ma a paksi bővítésért felelős miniszternek a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatója. Mártha Imre Süli Jánosnak írt levelét a hvg.hu szerezte meg.
A volt MVM-vezér legfontosabb javaslata az, hogy Paks 1 állapota lehetővé tenne újabb üzemidő-hosszabbítást, amivel Paks 2 működésének kezdetét ki lehetne tolni 2040 utánra. Ezzel elkerülhető volna a két erőmű egyidejű termelése. A kétszer két blokk áramát ugyanis a piac nem tudná felvenni – érvel Mártha Imre. (Szerinte a villamos hálózat sem képes elvezetni jelenlegi kapacitásában a pluszáramot.)
Az eredetileg 2026-os indulással tervezett, de már most inkább legkorábban 2032-re becsült működés-kezdés tehát jelentősen kitolódna a Mártha-féle javaslat alapján, ez azonban a magyar-orosz szerződés teljes átírását indokolja, mert az orosz hitel törlesztését 2026-ban mindenképpen el kell kezdeni.
Erről az ex-MVM-vezér azt írta, hogy a Süli János asztalán
„jelenleg lévő szerződéskupac egy orosz diktátum lett”,
teljesen hátrányos és vállalhatatlan Magyarországra nézve.
Mártha Imre a Klubrádióban azt mondta, hogy nem a szerződés felbontása mellett érvel a baráti hangú levélben, mindössze
a miniszter felelősségére akarja felhívni a figyelmet.
Arra például, hogy az oroszok nem képesek az uniós szabványok szerint műszaki kivitelezésre, ami látszik azon is, hogy mindeddig sikertelen volt az engedélyeztetés.
Mártha Imre ír arról is, hogy a közvéleményben a meglévő blokkok elfogadottsága magas, de ugyanez nem vonatkozik Paks 2-re is. „Bármilyen kis szikra elegendő ahhoz, hogy egy hangulathullám elsodorja a beruházást. Minél később következne be ilyen,
annál nagyobb lenne a Bős–Nagymaros-jellegű kár és veszteség.”
A legfontosabb azonban a gazdaságosság. Jelenleg a piacon elérhető áramár nagyjából a fele a 2-es blokk valós majdani termelői árának. Osztja azt a véleményt, hogy a megújuló energia 10-15 éven belül több szezonban és napszakban ki fogja szorítani Paks 2-t a rendszerből.
Már ha egyáltalán képes lesz működni. Az idei nyár megmutatta, hogy a Duna képtelen ellátni mindkét erőművet friss folyóvízzel, hűtőtornyos megoldáshoz kell folyamodni, ami viszont 10-15 százalékos drágulást okozna és rontaná az erőmű gazdaságosságát.
A Klubrádióban egyébként azt mondta, hogy a 12 milliárd euróra beállított kivitelezési költség már most inkább 15 milliárd.
„A Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne”
– írja levelének végén Mártha Imre, kiemelve a miniszter történelmi felelősségét abban, hogy figyelmeztesse „főnökét” a problémákra. A felelősen gondolkodó szakemberek szeretnék, hogy ne úgy vonulj be a történelembe, mint a modern kori „Paks-Nagymarosi” Miniszter. A „nem én rendeltem – én csak megpróbálom felépíteni” jellegű önfelmentés soha nem a mi stílusunk volt – hangsúlyozza Mártha Imre.
Közben a 24.hu úgy tudja, hogy kormánykörökben felvetődött Süli János menesztésének gondolata.
Miniszteri meghallgatásán a paksi bővítésért felelős Süli János arról beszélt, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődhetnek Paks 2 főépületének építési munkálatai. Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint Süli ezzel nem mond igazat, hiszen már így is jelentős csúszásban van a projekt, amelyet még most sem lenne késő teljesen leállítani, de ehhez elengedhetetlen az erőteljes társadalmi fellépés.
„Hiszek Magyarországban. Hiszek benne, hogy a magyar állampolgárok képesek lesznek bátran a talpukra állni és megvédeni az országot a rendszerváltás utáni magyar történelem eddigi legnagyobb fenyegetésétől” – áll a Jávor Benedek által életre hívott StopPaks2 honlapján, ahol petíciót is alá lehet írni a paksi bővítés ellen. A mozgalom és a petíció még a választások előtt indult, ezért a FüHü megkérdezte a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét, hogy a Fidesz újabb kétharmados győzelme után is így látja-e a helyzetet.
„A Paks 2 beruházás a látszat ellenére rendkívül gyenge lábakon áll, szakmailag is rendkívül megkérdőjelezhető, piaci életképtelensége egyre nyilvánvalóbb”
– mondta Jávor. Hozzátette, hogy a megújuló energiaforrások egyre nagyobb térnyerésével folyamatosan növekszik a projekt eddig sem csekély várható veszteségessége. „Ez egy idő után a kormány számára is figyelmeztető jel kell, hogy legyen, bár nyilvánvalóan a racionalitás nem erősségük, különösen nem az energiapolitika terén” – mondta. Szerinte olyan „közpénztemetővé” válik záros határon időn belül a projekt, amely már ennek a kormánynak is problémákat fog okozni. Jávor meggyőződése az, hogy a kormánynak előbb utóbb számvetést kell készítenie Paks 2-vel kapcsolatban, és egy ilyen helyzetben nagyon nem mindegy, hogy hogyan áll hozzá a társadalom.
Elmondta, hogy a közvéleménykutatások alapján nagyon jelentős Paks 2 elutasítottsága, és erre lehet építeni. Hivatkozott arra, hogy korábban is előfordult már, hogy a kormány egy akár számára kiemelten fontos ügyben is visszakozott, mikor érzékelte, hogy a társadalom nagyon szembehelyezkedik azzal. Jávor a Momentum által kezdeményezett Nolimpia-mozgalmat említette példaként arra, hogy igenis pragmatikus gondolkodik a szimbolikus ügyekben is a kormány, de ehhez jelentős társadalmi ellenállásra van szükség.
Arra felvetésre, hogy a tapasztalatok szerint Paks 2-vel azért jóval kevésbé lehet megszólítani az embereket, mint egy esetleges budapesti olimpiával, és a közvélemény-kutatásokban jelzett elutasítás sem hozott magával jelentős társadalmi fellépést a projekt ellen, azt válaszolta, hogy már így is látható előrelépés. Szerinte jelentős eredményeket értek el abban, hogy mennyire jutnak el az információk az emberekhez Paks 2 ügyében.
Kiemelte, hogy 2010-ben még a Parlamenten és a társadalomban is széles körű, pronukleáris konszenzus volt, de mára ez megváltozott.
Jelenleg a közvélemény-kutatások alapján a magyarok 20 százaléka áll a projekt mellett és 60 százalék elutasítja.
Azt viszont Jávor is elismerte, hogy kérdés, hogy az elutasító többséget mennyire lehet aktivizálni. „Ezen dolgozom évek óta” – mondta, hozzátéve, hogy még rengeteg feladat áll előtte abban, hogy tudatosítsa, mekkora szükség van a társadalmi ellenállásra, illetve közösségé szervezze a projekt ellenzőit.
Jávor Benedek népszavazási kérdést nyújt be a paksi bõvítésrõl a Nemzeti Választási Irodában 2016. március 30-án. MTI Fotó: Kallos Bea
Azt is elmondta, hogy nem lehet tudni, pontosan mivel járna a szerződés felmondása, hiszen a kormány nem hajlandó azt nyilvánosságra hozni annak ellenére sem, hogy feloldották az iratok titkosítását. Jávor Benedek ezért beperelte a kormányt és a Roszatomot, és a pernek hamarosan következik egy újabb tárgyalási fordulója. A politikus szerint jó esély van arra, hogy ennek az eljárásnak a végén a bíróság kimondta, hogy a szerződést minden részletében nyilvánosságra kell hozni. Csak ekkor fog kiderülni, hogy pontosan mivel járnak a szerződés felmondása a magyar fél részéről – mondta.
Jávor egyébként képviselőként már betekintést nyert az iratokba. Ugyan alaposan áttanulmányozni nem tudta őket, mivel több ezer oldalas, angol nyelvű szövegről van szó, de szerinte ennyiből is világos, hogy Magyarország számára nagyon előnytelen a szerződés, és az oroszok érdekét szolgálja. (Ennyi érhető el belőle most.)
Éppen ezért
egy esetleges felmondás esetén minden bizonnyal súlyos kártérítést kellene fizetni,
de minél hamarabb kiszáll Magyarország a projektből, annál kisebb összegről lenne szó. „Abban biztos vagyok, hogy nem tudnak az oroszok a projekt jelenlegi állása mellett akkora kártérítést kérni, ami ne lenne összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amekkora kárt az okozna, ha megépítenénk és hatvan éven át veszteségesen üzemeltetnénk Paks 2-t” – mondta.
Jávor szerint az sem lenne igazán megoldás, ha kedvezőbb feltételű hitelekkel váltaná ki a kormány az orosz hitelt, mert a hitelezés csak az egyik gyenge pontja a projektnek.
„A bővítés ezer sebből vérzik, a hitelezés ennek csak egyik abszurd eleme”
– mondta. Úgy fogalmazott, hogy kétségtelen, hogy az orosz hitel „kényszerzubbonyként” feszül a költségvetésen, de kiváltása nem oldaná meg a problémát. Ezt azzal indokolta, hogy a nukleáris energia már ma sem versenyképes, ami hatványozottan igaz lesz akkor, amikor tényleg megkezdhetné működését Paks 2. Jávor szerint ugyanis a 2030-as évek előtt akkor sem fogják tudni üzembe helyezni, ha innentől minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, és nem lesz több csúszás a projektben.
Jávor Benedek arról a keresetről is beszélt, amelyet az osztrák kormány februárban nyújtott be az Európai Bíróságra a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatban. Amennyiben ezt a pert Ausztria, és az azóta hozzájuk csatlakozott Luxemburg megnyeri, azaz a bíróság azt mondja ki, hogy nem nyújtható állami támogatás a működtetéshez (amelyet korábban az Európai Bizottság jóváhagyott), az beveri az utolsó szöget a projekt koporsójába Jávor szerint, mert állami támogatás nélkül képtelenség lenne működtetni az erőművet. „A gond az, hogy megint egy-két év, mire a bíróság ítéletet hozhat, és addig is megy előre a projekt. Annál több lesz a belefektetett pénz, illetve annál nagyobb kártérítési igénnyel állhat elő Oroszország” – mondta. Jávor szerint ezt a magyar kormány is pontosan tudja, de – mint fogalmazott –
„Elég nagy bukta lesz, amit az adófizetőknek kell állniuk” – összegezte.
Jávor szerint a Süli János által emlegetett határidők is tarthatatlanok, hiszen a létesítési engedélykérelem még be sincs adva, és már ebben a szakaszban is nagyon komoly, majdnem két éves csúszásban van a projekt. Szerinte ez csak növekedni fog az idő előrehaladtával.
A létesítmény engedélykérelmet idén kell benyújtani, a 300 százezer oldalas dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálhatja el az Országos Atomenergia Hivatal – mondta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán Süli, aki szerint 2019 végén, 2020 elején kaphatják meg az engedély. Ez alapján legkorábban 2026-ban készülhet el az bővítésért felelős miniszter szerint a beruházás, aki azonban maga sem biztos abban, hogy egyáltalán elkészül-e Paks 2. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” – mondta a hvg.hu beszámolója szerint.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek küldött közleményében azt írja: Orbán Viktor lezárta konzultációit a kormányalakításról.
MTI Fotó: Soós Lajos
A közlemény szerint Orbán Viktor Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról. Ez lezárult, eredményéről a miniszterelnök tájékoztatta a Fidesz és a KDNP elnökségét. Az új kormány az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel.
A közlemény szerint a kormány névsorára Orbán a következő javaslatot teszi (a közleményben szereplő sorrendben). Félkövérrel az új minisztereket jeleztük:
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes
Pintér Sándor belügyminiszter
Varga Mihály pénzügyminiszter
Benkő Tibor honvédelmi miniszternek
Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Trócsányi László igazságügyi miniszter
Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszter
Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Süli János paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter
A közlemény szerint „Magyarország új kormánya nemzeti kormány lesz, mely Európa és Magyarország keresztény értékeken alapuló kultúrájának megőrzését, az ország határainak megvédését, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, a gyermekvállalás támogatását és hazánk idős polgárainak megbecsülését tartja elsődleges feladatának”.
Elkezdik a Paks II orosz hitelének első részletének, 30 milliárd forintnak lehívását és kifizetését – jelentette be a beruházás kormánybiztosa egy konferencián. Először a tervezésért fizetnek.
Megkezdődött a Paks II beruházás első tíz, 98 millió euró (30,3 milliárd forint) összértékű fővállalkozói számlájának kifizetése – jelentette be Aszódi Attila egy energetikai konferencián. Hozzátette: a napokban megkezdik az orosz hitel lehívását.
Az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár elmondta: eddig nem hívták le az orosz hitelt, de a helyzet a napokban megváltozik. Az első, a tervezési munkákért járó kifizetések elindításával együtt megemelik a Paks II. Atomerőmű Zrt. alaptőkéjét – közölte Aszódi Attila. Hozzátette: a fővállalkozói számlák
80 százalékát az orosz államközi hitelből, 20 százalékát hazai költségvetési forrásból fedezik.
Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János hétfőn döntött úgy, hogy megkezdődhet a számlák kifizetése.
A paksi beruházáshoz mintegy 3000 milliárd forintnyi hitelt vesz fel Magyarország.
Jövő januárban elkezdődhet a felvonulási épületek építése Pakson – mondta a Paks II.-ért felelős miniszter és a Roszatom vezérigazgatója az atomerőmű helyszínén. Alekszej Lihacsov a szerződések nyilvánosságát ígérte.
A Roszatom nem látja akadályát annak, hogy 2018 januárjában ezen a helyen megkezdődhessen a felvonulási épületek kivitelezése – szögezte le Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezetője, aki népes delegáció élén érkezett az új erőmű számára kijelölt helyszínére. Ugyanerről beszélt Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezésért felelős tárca nélküli miniszter is: a Roszatom legmagasabb szintű vezetője jelenlétével erősíti, hogy
visszavonhatatlanul megkezdődik a munka, a felvonulási területen 2018 januárjában elkezdődik az első épületek kivitelezése.
A Paks II. beruházásnál minden szerződéses munka előkészítése és lefolytatása a nyilvánosság előtt fog zajlani, teljes összhangban az európai uniós követelményekkel – mondta Alekszej Lihacsov. A Roszatom első embere azt is elmondta, hogy a két paksi, 3+ generációt képviselő energiablokk szinte testvére annak, amit Szentpétervár mellett rövidesen üzembe fognak helyezni, és teljes mértékben megfelel a legmagasabb szintű követelményeknek.
Az oroszok célja, hogy negyven százalékos helyi beszállítói arányt érjenek el a beruházás során. A felvonulási területen végzendő munkák szakaszában a magyar vállalkozások részvétele jóval meg fogja haladni a negyven százalékot – jegyezte meg, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy mindig az első fázis a legfontosabb, és kihatása van a továbbiakra.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
