Kezdőlap Címkék Soltész Miklós

Címke: Soltész Miklós

Ideológiai abúzus

Hatszáz gyermek imádkozott a „nemzet vezetőiért” a Parlamentben, vagyis a magyar törvényhozás épületében.

A gyermekek missziójára szakosodott, s épp 10. évfordulóját ünneplő Pápai Missziós Művek Szent Gyermekség Műve a gyerekeket előbb a Szent István Bazilikába vitte, ahol a gyerekek misén vettek részt, majd innen egyenest – gondolom, a Szent István Bazilikát és a törvényhozást nem csupán szellemileg, hanem immár fizikailag is közvetlenül egybekapcsoló titkos (egyre kevésbé titkos) föld alatti járaton – a Parlamentbe, ahol a gyermekeknek megadatott, hogy egy bizonyos Soltész Miklós nevű egyházi államtitkárnak csúfolt szakrális cukros bácsi és télikabát-nyitogató vezetésével, irányításával és kormányhű felügyelete mellett a kis misszionáriusok Orbán Viktorért, az Orbán-rendszerért, az Orbán-kormányért, s az Orbán-éra minden haszonélvezőjéért mondhattak imát. Az ima végeztével a szekuláris cukros bácsi és télikabát-nyitogató azzal az elkötelezett XXI. századi tudás-, és információs nemzetstratégiai szándékkal indította útjára a gyermekeket, hogy a nemzet nagy dicsőségére legyenek közülük minél többen papok és szerzetesek. Az ördögűzésre (exorcizmus) történő szakosodás lehetőségével Soltész szakrális cukros bácsi és télikabát-nyitogató még nem kecsegtetett, ez a feladat kizárólag a leghűségesebbekre vár majd.

Na mármost a „La Pontificia Opera Dell’Infanzia Missionaria O Santa Infanzia” erre vonatkozó szempontjai között nem találtam olyat, amely a gyermekeknek a politikai életben való, akár közvetlen, akár közvetett szerepvállalást írna elő, s azt, hogy a gyermekekben „felébresztett egyetemes misszionáriusi lelkiismeret” a Parlamentbe szólítsa őket, s előirányozzon az ország vezetőiért (akármilyenek is legyenek azok) mondott imákat.

A dokumentumok szólnak arról, hogy a gyermekek osszák meg hitüket és anyagi eszközeiket más gyermekekkel a rászoruló régiókban; szólnak a gyermekek misszionáriusi szellemének felébresztéséről, élénkítéséről és támogatásáról; szólnak arról, hogy

a gyermekek gazdasági áldozatokkal segítsék rászoruló társaikat etc., de parlamenti jelenlétről és a hatalmon lévők nyílt, leplezetlen, transzparens és szimbolikus támogatásáról sehol nem leltem előírásokat.

Ámde mégis!

Mert az egyik elvi szempont így hangzik: „A gyermekek a gazdasági áldozatuk révén mutatják meg, hogy szeretnék a hitüket megosztani és ezáltal más gyerekeknek segíteni, hogy nagyobb barátaivá váljanak Jézusnak.” (Inoltre attraverso la loro cooperazione economica i bambini si propongono di condividere la loro fede e aiutare affinchè gli altri bambini divengano amici di Gesù.”)

Így már világos!

Hiszen a Parlamentben üldögélő és szavazgató kormánypárti „gyermekek” kifejezetten szeretik az őértük, családjaik és barátaik érdekében meghozott gazdasági áldozatokat, amúgy pedig rájuk fér, hogy végre Jézus barátaivá váljanak, mert eddig leginkább az Antikrisztussal haverkodtak, vagyis a hamis Krisztusokkal és hamis prófétákkal, elkövetve a „törvényszegés és a törvénytaposás bűnét”, megjelenve „a hazugság minden hatalmával és jelével…, valamint a gonoszság minden csalárdságával” (2Thessz 2,7-10).

Csak azt nem értem, mi a francnak kell az imához egy spirituális föld alatti járat a Bazilikától a Parlamentig, mi a francnak kell gyermekeknek mutogatni a télikabát alól kikandikáló politikai züllöttséget és ideológiai abúzust, mi a francnak kell hatszáz gyereknek imádkoznia Orbánért, Semjénért, Rogánért, Gulyásért, Rasiért, Tiborczért, Orbán Mészáros Viktor Lőrincért, Polt Péterért és a többiért, s mi a francnak kell megbecsteleníteni kisgyerekeket, akiknek java része – ha van eszük – pár év múlva úgyis lelép innen, s valahonnan kintről fog okádni azok nevének hallatán, akikért most imádkoznia kellett.

Lapszem 2­018. január 15.

0

Ma a Lórándokat és a Lórántokat köszönthetjük névnapjuk alkalmából. Ami az időjárást illeti: napközben is hűvös lesz, -2 és +2 fok között alakul a hőmérséklet az országban. Délelőtt még előfordul napsütés, lesz ahol lesz némi havazás is. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő. Lássuk, miről írnak a mai lapok!

 

Népszava – OLAF-jelentés: hallgat a kormány

2015-ben 17 vizsgálatot folytattak az uniós támogatási alapok magyarországi felhasználásáról. Ezek közül 14-ben állapítottak meg szabálytalanságokat. 2016-ban a 13 vizsgálatból 11 végződött ajánlások megfogalmazásával, ami azt jelenti, hogy visszaélésekre bukkant az OLAF – írja a Népszava, amely ezt a választ kapta az OLAF-tól  megkeresésre. Az unió csalás elleni hivatala legutóbb az Elios Innovatív Zrt. által 2011- 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel súlyos szabálytalanságokat. A cég éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Az OLAF – amellett, hogy vizsgálata eredményeit elküldte a magyar vádhatóságnak – meg nem erősített sajtóhírek szerint azt ajánlja az uniós testület regionális főigazgatóságának, hogy követelje vissza a beruházásra adott 40 millió eurót, azaz nagyjából 12 milliárd forintot.

„Azonnal hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-ügyben készült OLAF-jelentést!” – szólította fel a magyar kormányt Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány korábban más ügyekben elengedhetetlennek tartotta az OLAF-jelentések közreadását, a brüsszeli hivatal pedig ehhez az adatok védelme és az alapjogok betartása mellett rendre hozzá is járult.

Jelen esetben sincs tehát akadálya a dokumentum mielőbbi nyilvánosságra hozatalának

– írta közleményében a képviselő.

Magyar Nemzet –  Semjén Zsolt is lobbizott a Naffa családért

„Messzemenően támogatta” a kormány egyik legkedvesebb arab üzletembere, Zaid Naffa testvéreinek honosítási kérelmét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az érintett Tarik Naffa és Huda Naffa meg is kapta a magyar állampolgárságot még 2014-ben – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Márta iratbetekintése nyomán. Elsőként a külügy fordult levélben Semjén Zsolthoz a támogatásért még 2014-ben. „Naffa úr és Naffa asszony” érdekében, arra kérve, hogy a honosításról szóló kérelmet terjessze fel elbírálásra Áder János köztársasági elnöknek. Semjén kabinetje is levelet írt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának címezve, s azt írták:

„Amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, úgy honosításukat nemzetpolitikai érdekből miniszterelnök-helyettes úr támogatja”.

A két testvér közül Tarik Naffa személye különösen érdekes. Ugyanis ő is eljárt annak érdekében, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi, tavaly januárban elhunyt Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon. Tarik Naffa megkapta a magyar állampolgárságot, ám a Pharaon és Orbán Viktor közös 2014-es vacsoráját megszervező Zaid Naffa kétszer is elbukott az ehhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.

A két Naffa fivérrel egyébként nem teljes a családra jutó tiszteletbeli konzulok száma, ugyanis Semjén Zsolt másik támogatottja, Huda Naffa is tiszteletbeli konzul – Macedóniát képviseli Jordániában.

Magyar Idők – Domokos László ÁSZ-elnök a pártok gazdálkodásáról

Az államnak eredményességi célokat kellene megszabnia minden olyan szereplő számára, amely közpénzt költhet el – hangoztatta a lapnak adott interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyben sajnálatosnak nevezte, hogy egyes pártok pénzügyei átláthatatlanok. Beszélt arról is, hogy lehetne még hova csökkenteni az adókat.

Habár az interjú zömében az adókról beszélt az ÁSZ elnöke, s dicsérte a kormányt, amiért sikerült úgy lefaragnia a terheket, hogy közben visszaszorította a fekete gazdaság súlyát, a végén néhány mondat erejéig (egy kérést kapott erről) érintette a közpénzek felhasználásának hatékonyságét is. Mint leszögezte: „mindenekelőtt törvényesen, szabályosan kell elkölteni az adófizetői forintokat. Érdekes módon ezt az alapvető elvárást egyes politikai pártok sem teljesítik. Az ÁSZ számos politikai szereplő 2015–2016-ös gazdálkodásáról állapította meg nemrégiben, hogy nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan kezelték a költségvetésből kapott százmilliókat, és a saját elszámoltathatóságukat sem lehetett megbízhatónak értékelni. A pártoktól elkanyarodva: meggyőződésem, hogy

a közpénzek felhasználásától akkor várható nagyobb hatékonyság, ha minden közforinthoz ellenőrizhető eredményességi kritériumokat szab az állam.

Azaz rögzíteni kell, hogy milyen minimális eredményt várnak el a döntéshozók azoktól, akik a költségvetésből jutnak forráshoz” – szögezte le.

Dokomos egyébként a személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgette, s úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.

Magyar Hírlap –  Soltész Miklós interjú pénzekről, civilekről, tervekről

A liberális diktatúra képviselői olyanokat akarnak beengedni Európába, akik évszázadok óta a zsidóság és a kereszténység romlására törnek – állítja Soltész Miklós egyházi, civil és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte eljött a liberalizmus vélemény­-diktatúrája.

„Látszik, Soros György futtatottjai elveszítették az élethez kötődő realitásérzéküket.

Nem ismerik a valóságot, például a bevándorlókkal való együttélés elképesztő nehéz­ségeit, miközben életidegen dolgokat erőltetnének rá a társadalomra.” A TASZ-ról részletesen is beszélt, majd leszögezte: „legutóbb már annak a lehetőségét vetette fel a szimpatizánsai számára, hogy anarchista módon zavarják meg a hazai választásokat. Ez szerintem alkotmányos aggályokat, kérdéseket vet fel.”

Szóba került az interjúban ,hogy milyen elvek alapján osztották szét egyházak alapján év végén több mint 100 milliárd forintot („nemcsak az egyházak, a hívő emberek, hanem végeredményben az egész társadalom javára szolgáló”  célokra). Közölte azt is, hogy mégsem épül rendezvényközpont Csepelen a 2020-as eucharisztikus kongresszusra, ehelyett a Hungexpo területének, csarnokainak fejlesztése valósulhat meg a találkozóra. A „migránsokkal” kapcsolatban

 

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Ugyan már 2018-at írunk, és egy 2017-ről sorozatba nem illik az újesztendő történéseit is belevonni, mégis, muszáj megtennünk, hogy világosabban lássuk, hogyan is jutottak el a magyar kormánypártok eddig a pontig. Tehát: január első munkanapján egy magát kereszténynek is meg demokratának is tartó hivatásos politikus, bizonyos Soltész Miklós államtitkár, odáig jutott a magyarországi civilszervezetekkel kapcsolatban, hogy egyenesen hazaárulónak nevezte őket. A Magyar Hírlapnak adott interjújában – amúgy tökéletesen megfelelnek egymásnak – arról beszélt, hogy miközben a kormány bőkezűen támogatja a civileket, támogatásukat 140 milliárdról 240 milliárdra növelte, néhány magát civilnek nevező szervezet, mert persze nem azok, Soros György bőkezű mecenatúrája mellett, a milliárdos programját hajtja végre. Hazaárulást pedig azzal követnek el – mert Soltész Miklós erre is adott magyarázatot -, hogy le akarnák bontani a kerítést. Tegyük egy pillanatra félre, hogy egyelőre senki nem akar kerítést bontani, de vajon ha akarna, az tényleg egyenlő lenne a hazaárulással? Tudja ez az ember, hogy mit beszél? Hogy milyen kifejezéseket használ? Hogy ezekkel a mondatokkal milyen gyűlöletet igyekszik kelteni, no nem a bevándorlók ellen – az egy másik fokozat -, hanem azok ellen, akik mást merészelnek gondolni, mint a mi derék kormányunk?

De nem a kerítés-ügyben akartam elmerülni, valóban azért hoztam elő ezt a friss példát, hogy lássuk, hova is jutottunk. Hova jutottunk a civil szervezetekkel kapcsolatban, miként akarja őket Orbán és tanácsadói gárdája ördögivé tenni őket, olyanokká, akik mindent elkövetnek a hazájuk ellen. Amikor Soltész államtitkár a támogatások jelentős emeléséről beszél, egy szóval sem említi, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek megérdemlik az állami mankót. Nem említi például azt a Civil Összefogás Fórumot, amelynek tevékenysége a kormányzat támogatásából és az ellenzék lejáratásából áll. És, amelyről kiderült – mert nem maga vallotta be -, hogy félmilliárdos támogatást kap egy állami cégtől, meglehetősen homályos címkékkel ellátva. Nekik például egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy kormányzati apanázsból működnek, miközben a külföldi támogatásból (is) élő szervezeteknek mindenhová oda kell biggyeszteniük, mint egy skarlát-betűt, hogy külföldről támogatott társaságról van szó. A kormánypárti politikusok persze rögtön álságos magyarázatokkal állnak elő: bennük semmilyen megbélyegző szándék nincs, mi rossz van abban, ha mindenki tudja, honnan van a pénz, stb. Ismétlem, ezek hamis okfejtések, hiszen éppen az ilyen Soltész Miklós-féle kiegészítő szövegek mutatják a valódi szándékot. Igenis, azt akarják elérni, hogy előbb megutálja őket a magyar társadalom, elhiggye róluk, hogy kártékonyak, az ország vesztét akarják, és innen már csak egy lépés a betiltás. És, ha a betiltásnak kellő módon megágyaztak, nem lesz szinte senki, aki az utcára menjen tiltakozni. (Egyébként, egyáltalán nem mellékesen, a szóban forgó civil szervezetek mindegyike pontos elszámolást a hivatalos hatóságoknak, ahol fillérre szerepelnek azok az összegeke, amelyeket külföldről kaptak, így az is, amelyekhez Soros Györgyön keresztül jutottak.)

De vajon mi a baja a magyar kormánynak ezekkel a szervezetekkel? Miért kezdte el üldözni akár a TASZ-t, akár a Helsinki Bizottságot, akár a Transparency Internationalt, hogy néhányat említsünk az ismertebbek közül. Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azt írnám ide, azért mert nem olyanok, mint a CÖF, vagyis nem a kormányt támogatják. Sőt: helyenként éppen a kormánnyal szemben védik meg a polgárokat, a társadalmat, hisz ezt is tekintik fő feladatuknak, és akkor is pont ezt tették, amikor még nem a Fidesz volt hatalmon. A bonyolultabb, de azért nem átláthatatlan magyarázat tehát valahol ott keresendő: tevékenységükkel a kormányzati hiátusokra mutatnak rá, helyenként pedig pont a korrupciós üzelmekre. Márpedig ezt nem akarják Orbánék.  A támadásokat és a kriminalizálást már a Norvég Civil Alapnál elkezdték, azóta finomítottak a módszereiken, verbálisan azonban épp ellenkezőleg, egyre durvábbá válnak.

Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy azokat a szervezeteket – mondjuk így NGO-kat -, amelyek a klasszikus értelemben talán nem is civil szervezetek, 2017-ben még nem sikerül megtörni, hiába a hátrányos helyzetbe hozó törvény, hiába a verbális agresszió, hiába a Soros elleni támadások, léteznek, élnek, és végzik a dolgukat. Kétségtelen, ebben új fejezet nyithat a Soltész-féle megbélyegzés; a hazaárulás már büntetőjogi kategória, és megfoghatatlan. M, vélem én, nem lenne még olyan bíróság, amely ezt ki merné mondani, de egy újabb kétharmados Fidesz-győzelem esetén, egyáltalán nem tartanám lehetetlennek.

Van persze a civil mozgalmaknak egy másik ága is, amelyek – túl a speciális, karitatív, vagy egyéb célokra létrehozottakon -, azért jönnek létre, hogy fellépjenek olyan társadalmi visszásságok ellen, mint például az oktatás, az egészségügy hiányosságai, vagy egyéb olyan, a mindennapi életünk alapvetéséhez tartozó ügyek, amelyekben az állam nem, vagy rosszul végzi a feladatát. Néhány éve úgy tűnt: ezek a mozgalmak fogják átvenni a pártok szerepét, szinte mindennaposak voltak az utcai tüntetések, a Fidesz elleni fellépések. Aztán minden csoport szép lassan elhalt; mondják épp úgy az egymás elleni harc őrölte fel őket, mint az ellenzéki pártok között dúló háború. Azt is rebesgetik, hogy ezekbe a szervezetekbe is ügyesen beépült a Fidesz, de talán hiba lenne, minden fa mögé egy Fidesz-kollaboránst képzelni. Így aztán maradjunk a tényeknél: 2017-re a magyarországi civil mozgalmak teljesen leültek, kifáradtak, a társadalom apátiája átterjedt rájuk, jó részük meg is szűnt, vagy semmiféle életjelet nem ad magáról. Ebből a szempontból simává vált az útja a Fidesznek a győzelem felé, hiába van többségben az elégedetlenek száma, képtelenek közös akaratra, fellépésre, képtelenek artikulálni akaratukat. Pedig ők még nem is lettek le hazaárulózva.

Folytatjuk, következik: Fékek és ellensúlyok

Lapszem, 2018. január 2.

0

Itt az új év első munkanapja és az első lapszemléje is – miután elolvasta, ne felejtse el felköszönteni Ábel nevű ismerőseit.

Tömeges leépítés jöhet a közszférában

A Magyar Nemzet arról ír, hogy csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. A lap szerint erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg december 22-én. A tárca által elnyert összeg 5 milliárd forint, amit három évig lehet fölhasználni. Azok a munkavállalók alkotják a kiemelt projekt célcsoportját, akik a vállalkozásoknál vagy a közszférában

„adott esetben bekövetkező csoportos létszámleépítések során érintetté válhatnak”.

Az elnyert 5 milliárd forintból segítenék, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni, valamint ebből finanszíroznának különböző képzéseket.

Javul a közbiztonság, mégis jobban félnek az emberek

Európában a magyaroknak a legrosszabb a biztonságérzetük, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD tavaly novemberben megjelent elemzése szerint pedig

a magyar lakosságnak csak a fele érzi magát biztonságban, ha sötétedés után az utcán kell tartózkodnia

– írja a Népszava. Ennél többen csak Mexikóban rettegnek, ahol kilencszer annyi gyilkosságot követnek el, mint nálunk. Pedig a rendőrségi statisztikák szerint Magyarországon egyre jobb a közbiztonság.

Soltész Miklós: Keresztény Magyarországot szeretnénk

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Magyar Időknek adott interjút. Többek között arról beszélt, hogy 2010 óta 140 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt a civil szervezetek állami támogatása Magyarországon, ezért szerinte „egyszerű hazugság a néhány tucat, Soros György támogatását élvező szervezet állítása a civil szféra elnyomásáról”. Szerinte „meg kell tartani Magyarországot magyarnak”, a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel együtt.

Nemzetközi terjeszkedés előtt áll az Extreme Digital

A Világgazdaság szerint saját futárszolgálat indítását és első külföldi hagyományos üzletének megnyitását is tervezi az Extreme Digital. Ez utóbbi Romániában nyílhat. Várkonyi Balázs, a cég ügyvezető igazgatója a lapnak azt is mondta, hogy tavaly az online vásárlók száma Magyarországon hárommillió fölé emelkedett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK