Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködése, a BRICS nagy lehetőséget kapott a vírusválság idején, hogy egységes fellépéssel megmutassa: képes alternatívát képviselni a Nyugattal szemben. Ez enyhén szólva nem sikerült – állapitja Dél Afrika nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézetének szakértője, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.
1 millió 250 ezer ember halt meg a Covid 19 járványban ebben az öt országban. India a világ legfertőzöttebb országa és Brazília is benne van az első háromban.
Ez összefogásra ösztönözhette volna a Brics országokat annális inkább, mert a fejlett államok megszerezték a világ vakcináinak több mint az egyharmadát miközben a népességük csak 13%-ot tesz ki a világon.
Egy dél-afrikai egyetem videó konferenciája ebben az ügyben megállapította, hogy
„a BRICS államok különbözőképpen próbálják megoldani a problémákat, és ebben is következetlenek. Együttműködésről pedig nemigen lehet beszélni.”
Ez azért különösen szomorú, mert még a mostani vírus válság előtt, 2018-ban Dél Afrika kormánya javasolta, hogy hozzanak létre egy közös vakcina kutató központot. Ez be is került a johannesburgi nyilatkozatba – hangsúlyozza Luanda Mpungose, dél-afrikai szakértő. A központ még nem jött létre, de sokan abban reménykedtek, hogy lesz valamiféle együttműködés a BRICS államok között hiszen közülük többen is előállítanak vakcinákat a koronavírus ellen. Ehelyett ezek a védőoltások vegyes visszhangot váltottak ki magán a BRICS-en belül is.
Az oroszok elsőként jöttek ki a Szputnyik V vakcinával, amelyről azt állítják, hogy 92%-ban hatékony, de a WHO még mindig nem hagyta jóvá a védőoltást.
A brazil hatóságok leállították a védőoltási kampányt a Szputnyik V-vel, mert sok mellékhatást tapasztaltak. Azután idén júniusban újra engedélyezték a Szputnyik V oltást Brazíliában. Importáltak 928 ezer vakcinát Oroszországból. India 125 millió vakcinát kapott, de az 1,3 milliárd lakos számára ez is kevés.
Dél Afrikában a hatóságok egyelőre nem engedélyezték a Szputnyik vakcinát, újabb információkat kértek az orosz cégtől.
Bár a gyógyszer engedélyezési hatóság erős politikai nyomás alatt áll, hogy engedjen be Dél Afrikába „nem nyugati vakcinát”, de a testület szakmai alapon ellenáll.
A WHO a Szputnyikkal ellentétben engedélyezett két kínai vakcinát (SinoPharm és Sinovac). Indiában a hatóságok jelezték, hogy elvben lehetne már használni a kínai vakcinákat, de a gyakorlatban nem lehet tudni, hogy erre mikor kerülhet sor. India a világ legnagyobb vakcina előállító állama. Az Astra Zeneca helyi változatát elő is állitja, de ennek ellenére mindössze a lakosság 8,9%-át sikerült beoltani a korona vírus ellen.
Brazília résztvett a Sinovac kísérletekben, és használja is a vakcinát.
Közben Dél Afrikában a Biovac megállapodott a Pfizerrel a Biontech védőoltás gyártásáról. Ez csak jövőre kezdődik addig is permanens a vakcina hiány Dél Afrikában, ahol a lakosságnak csak a 6,9%-a kapta meg mindkét védőoltást.
Mi van a licencekkel?
India és Dél Afrika vakcina gyártó cégeinek nincsen meg a védőoltások licence, ezért arra kérték – más államokkal együtt – a WTO -t tavaly októberben, hogy átmenetileg tegye ingyenessé a koronavírus elleni védőoltások licenceit. Ezt Kína és Oroszország kezdetben nem támogatta hiszen nekik is volt vesztenivalójuk. Nyolc hónappal később idén júniusban alakult ki az egységes BRICS álláspont ebben az ügyben: közösen kérik az ingyenes licencet, melyről a nyugati cégek hallani sem akarnak.
Brazília az USA álláspontjához kötötte a magáét pontosabban Donald Trumpéhoz vagyis határozottan ellenezte az ingyenességet.
A brazil álláspont csak azután változott meg az év elején, hogy Donald Trump megbukott, és Joe Biden egészen másképp viszonyult az ingyenességhez. Ráadásul India bejelentette, hogy bizonyos kulcs államok előnyt élvezhetnek a vakcina elosztásakor.
India és Dél Afrika nagy vakcina gyártó és exportőr, de ez nem szabad, hogy eltántorítsa őket az ingyenesség támogatásától – hangsúlyozza a dél-afrikai szakértő. A BRICS államoknak gyorsan létre kellene hozniuk a tervezett közös vakcina kutató intézetet és fokozni az együttműködésüket ezen a téren.
Jelenleg ugyanis az látszik, hogy a BRICS elpuskázott egy nagy lehetőséget amikor megmutathatta volna, hogy a világ kormányzásának a reformja, melyet javasol, mit is jelentene a gyakorlatban. Sőt kétségessé vált, hogy mennyire képes közösen válaszolni a globális kihívásokra.
A koronavírus ellen is évenként kellene védőoltást adni. Erről beszélt Kína egyik vezető vírus szakértője. Sao Jiming a pekingi Global Timesnak azt mondta: lehet, hogy évente meg kell ismételni a Covid védőoltást, de nem biztos, hogy erre szükség is lesz. A kínai szakértő hivatkozott azokra a külföldi szakértőkre, akik harmadik oltást is javasoltak a védettség érdekében.
Albert Bourla, a Pfizer főnöke a CNBC televízióban beszélt erről mondván minden 12 hónapon belül szükség lehet egy új oltásra.
A kínai szakértő hangsúlyozta, hogy egyetlen vakcina sem jelent száz százalékos védelmet a koronavírus különböző mutációi ellen.
Ismertette a Pfizer amerikai oltási kampányának adatait. Eszerint két Pfizer oltás után is 5800 amerikai fertőződött meg a Covid-19 vírussal. Közülük 74-en meg is haltak.
Chilében rendkívül gyors és sikeres oltási kampányt hajtottak végre, majd pedig felmérték az eredményt. Minden vakcina jól vizsgázott, kivéve a kínai Sinovac-ot. Ez a vakcina csak 67%-os védelmet nyújtott. Igaz, hogy 80%-ban garantálta azt, hogy az illető nem hal bele a vírus fertőzésbe.
A kínai szakértő szerint ez már elfogadható eredmény. A lényeg az, hogy a vakcina szinte mindenki számára olyan védelmet nyújt, hogy a betegség nem lesz olyan súlyos, amellyel már kórházba lehet kerülni.
A kínai szakértő elismerte, hogy még nagy a bizonytalanság, de minden vakcina jobb mint a vírus fertőzés, amely eddig már több mint 3 millió ember halálát okozta a világon.
Hiába minden hatékonysági vizsgálat a kínai oltóanyagra váró mintegy száz szegény ország polgárai kevéssé bíznak a kínai oltóanyag hatékonyságában és nagyon enyhének nevezett mellékhatásaiban – olvasható a Bloomberg platformján.
A kínai Covid-19 oltásokat tesztelő fejlődő ország közül kevesen közelállóbbak Peking számára, mint Pakisztán. A világjárvány előtti években Kína közel 70 milliárd dollárt fordított a dél-ázsiai országban utakra, vasutakra és erőművekre.
Pakisztánban két kínai vakcina klinikai teszt vizsgálata folyik, olyannyira, hogy még a magas rangú kormánytisztviselőket is beoltották. Mégis az ország legnagyobb városában, Karacsiban – valamint Indonéziától Brazíliáig terjedő más fejlődő országokban – készült felmérések és hivatalos észrevételek mellett készült interjúk azt mutatják, hogy Kína nem tudta elnyerni az emberek millióinak bizalmát, nem bíznak a kínai oltóanyagban.
Ez a bizalmatlanság még a legszegényebb országok lakóiban is megmutatkozik.
A Sinovac Biotech CoronaVac SARS-CoV-2 vakcinájának injekciós üvegei. A milliárdnyi adag előállításának, forgalmazásának és kezelésének kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak alig lehet más választása, mint a kínai oltások alkalmazása. Fotó: Bloomberg
Kína oltóanyagai egyértelmű diplomáciai győzelmet arattak Peking számára, mellyel szorosabbra fűzte a kapcsolatait több tucat szegényebb nemzettel a nyugati fejlesztések várható hiánya közepette.
Eközben egyes amerikai és európai vállalatok közzétették a vakcinájuk biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló adataikat, majd megkezdték az oltóanyag terjesztését.
Ez újabb akadályt jelent Kína erőfeszítéseiben, hogy politikai befolyását Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában növelje. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.
Peking milliárdokat költött kölcsönökre és projektekre, és kiművelte a helyi elitet, annak reményében, hogy megerősítse politikai és gazdasági erejét. Ezek az erőfeszítések gyakran sikertelennek bizonyultak a rossz irányítás és a nehézkes végrehajtás miatt.
„Kínának nagyszerű lehetősége van oltási diplomáciára és életmentő termékek forgalmazására”
– mondta Jorge Guajardo, a McLarty Associates vezető igazgatója, aki hat évig volt Mexikó kínai nagykövete. „De tapasztalatom szerint, valahányszor diplomáciai offenzívába kezdenek, azt mindig elcseszik valahol.”
A félrelépések alááshatják Xi Jinping elnök azon állításait, miszerint Kína kormányzó kommunista pártja jobban kezelte a vírust, mint a nyugati demokráciák.
Kína, amely egy évvel ezelőtt felfedezte az első ismert Covid-19 eseteket. Autoriter rendszere segítségével gyakorlatilag kiirtotta a vírust. Emberek millióit tömegesen tesztelte az esetek megjelenésekor, lezárta határait és bezárta az ország egyes részeit a fertőzések terjedésének elfojtása érdekében.
Ezzel a megközelítéssel Kína gazdasága helyreállni kezdett, már akkor is, amikor olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még küzdenek a járványok terjedése ellen.
Kína globális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyugtassa a kormányokat és a lakosságot oltóanyagainak hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Októberben nagykövetek és diplomaták, kíséretében 50 afrikai országot járt végig szakembereik. Sinopharm Group Co. felajánlotta, hogy oltóanyagokat szállít Afrikába.
„Amikor a koronavírus elleni vakcina kutatást befejezzük hajlandóak vagyunk előtérbe helyezni az afrikai országokat”
– mondta Liu Jingzhen, a Sinopharm elnöke.
A Bloomberg kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy az oltásokat fejlesztő kínai vállalatok szigorúan betartják a törvényeket, és az első két szakaszban végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak voltak.
A kínai kormány július óta több mint egymillió sürgősségi vakcinadózist adott be, és közölte
„nem találtunk súlyos mellékhatásokat”.
Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője hétfői tweetjében kijelentette, hogy a kínai gyártású oltóanyagok lehetnek az „egyetlen választás” azoknak a kormányok számára, mivel a „gazdag országok” a gyártásra szánt 12 milliárdnyi oltóanyag háromnegyedét már lefoglalták.
Külön kiemelte egy tájékoztatón, hogy az inaktív kínai vakcinák szélesebb körben terjeszthetők, mint mások, a meglévő hűtőlánc-rendszereket alkalmazva, és Kína „elsőbbségi alapon, ideértve adományokat és ingyenes segélyt is” biztosítaná őket a fejlődő országoknak.
Csaknem 100 országnak van oltási kapcsolata eddig az ázsiai óriással
Kína oldalán a matematika áll. A milliárdnyi adag előállításának, elosztásának és beadásának kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak nincs más választása, mint hogy kínai vakcinákat használjon lakosságának legalább egy részére. Sokaknak nincs elég lehetőségük a Pfizer Inc. termékének tárolására, amelyet -70 Celsius fokon kell tárolni.
Kína megállapodott, hogy oltóanyagát az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-nak szállítja, amely koronavírus elleni oltást biztosít a fejlődő nemzetek számára.
A másik szerződött partnernek az AstraZenecanak az Egyesült Királyságban csak a tegnapi nap törzskönyvezték COVID-19 vakcináját vészhelyzeti felhasználás céljára.
A kínai oltóanyaggyártók kezdetben élen jártak a kutatásban de, hogy helyet találjanak a létfontosságú harmadik szakaszban végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséhez több nehézségbe ütköztek, miközben az amerikai riválisok előreugrottak.
Immár legalább 16 országban tartanak harmadik fázisú kísérleteket, az állam által támogatott China National Biotec Group Co. Argentínától Marokkóig folytat tesztelést; a Sinovac Biotech Ltd. bevonja többek között Brazíliát, Törökországot és a Fülöp-szigeteket; és a CanSino Biologics Inc. tesztelése Pakisztánban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában folyik.
A Sinovac oltóanyag klinikai vizsgálatainak elvégzésében segítséget nyújtó brazil Butantan Intézet hatóságai december 23-án azt mondták, hogy a oltás több mint 50% -ban hatékony volt, és megfelelt az USA szabályozóinak a Covid vakcinák sürgősségi engedélyezésére vonatkozó minimumkövetelményeinek.
A Sinovac részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy még folyik adatok végleges összesítése. Nagyon kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.
A brazil tárgyalás Sinovac eddigi legnagyobb, mintegy 13 000 résztvevővel. Egy törökországi kísérlet azt mutatta, hogy a vakcina több mint 91 százalékban hatékony, bár nem tekinthető meggyőzőnek, mivel csak 29 esetből számították ki, szemben a Brazíliában talált 170 esettel.
A Pfizer és a Moderna Inc. vakcinái jóval több mint 90% -os eredményt hoztak.
„Egy olyan országban, ahol csak a kínai oltóanyag áll rendelkezésre, vagy elfogadják azt, vagy sem” – mondta Yanzhong Huang, a New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
„Amikor választási lehetőség van a különböző oltások között, az emberek ésszerűen gondolkodnak. Minden bizonnyal a nyugati gyártású oltásokat választják, mert azokról az adatok már rendelkezésre állnak. Kína oltóanyagról eddig nem áll rendelkezésre szisztematikus adat. ”
A CNBG és a CanSino nem válaszolt a Bloomberg észrevételeire.
A Sinovac szóvivője utalt a legutóbbi pekingi sajtótájékoztatókra, ahol az egészségügyi tisztviselők szerint a III. Fázisú vizsgálatokon átesett és sürgősségi használatra jóváhagyott inaktivált oltóanyagot biztonságosnak találták, csak enyhe mellékhatásokkal jár.
A Sinovac szóvivője külön közölte, hogy a vállalat csak azután hozhatja nyilvánosságra a hatékonysági adatokat, hogy azokat a kínai hatóságok felülvizsgálják.
Kevés helyen politizálódott a kérdés úgy, mint Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságában és az Egyesült Államok és India után a harmadik legjobban fertőzött országban. Jair Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” ismert brazil elnök többször megtámadta a „Made in China” oltásokat, még akkor is, amikor politikai ellenfél, Joao Doria, Sao Paulo kormányzója támogatta Sinovac és a Butantan Intézet brazil-kínai erőfeszítéseit.
„Nem vásároljuk meg Kínától, ez az én döntésem”
– mondta Bolsonaro egy októberi rádióinterjúban. „Ez hitelesség kérdése – vannak más oltások, amelyek megbízhatóbbak.”
A kormány később visszavonta kijelentését. December 21-én Doria szerint Sao Paulo napokon belül 5,5 millió adag Sinovac-vakcinát kap.
Ennek ellenére a Datafolha közvélemény-kutató intézet felmérése a hónap elején azt mutatta, hogy a brazilok fele nem oltatná be magát a Sinovac-Butantan oltással. Elutasítottsága a legmagasabb elutasítási arány az összes oltás között. A válaszadók mintegy 36% -a azt mondta, hogy elutasítaná az orosz oltást is, míg 23% azt mondta, hogy nem oltatná be magát amerikai vakcinával.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
