A 67 éves Sigeru Isiba veszi át a japán kormány irányítását, és ez újtípusú kapcsolatot eredményezhet a legfőbb szövetségessel, az Egyesült Államokkal. Japán 1945-ös kapitulációját követően az Egyesült Államok vállalta magára a szigetország védelmét, és ehhez a japánok támaszpontokat biztosítanak az amerikaiaknak.
Egyértelmű amerikai dominanciát jelent a két állam kapcsolatában, de ezen változtatni kíván az új japán miniszterelnök. Isiba hangsúlyozza , hogy “a stratégiai szövetség az Egyesült Államokkal Japán védelmének a kulcsa, de ez a viszony jelenleg asszimetrikus.” Isiba miniszterelnök, aki katonai szakértőnek számít a Japánt irányító Liberális Demokrata Pártban, arra a nyilvánvaló tényre mutat rá, hogy az Egyesült Államok a meghatározó a két állam kapcsolatában.
“Az idők változnak, egyenrangú kapcsolatra van szükség”
– hangsúlyozza az új japán miniszterelnök.
Mit javasol Isiba kormányfő? Azt, hogy tárgyalják újra a két állam katonai kapcsolatáról szóló egyezményt. Ezen belül azt javasolja, hogy az Egyesült Államokhoz tartozó Guam szigeten létesüljön japán támaszpont is. Itt kiképzési gyakorlatokat tarthatna a japán hadsereg, másrészt pedig nemcsak az USA-nak lenne támaszpontja Japánban hanem fordítva is: japán katonák állomásoznának amerikai földön.
“Olyan kapcsolatot akarok mint amilyen az USA-T Nagy Britanniához fűzi”
Katonai szembenállás és gazdasági együttműködés
Ez az új japán miniszterelnök receptje Kínával kapcsolatban, és nem kizárt, hogy ezt már egyeztette is Pekinggel. Isiba miniszterelnök elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen mondván ugyanez megtörténhet Tajvan körül is. Ez az amerikai álláspont is, melyet Kína cáfol mondván: Tajvan Kína része, de nem kívánják elfoglalni, azt viszont meg akarják akadályozni, hogy a sziget kikiáltsa a függetlenségét.
Pekingi kérésre Biden elnök megerősítette: tartják magukat ehhez a megállapodáshoz, melyet még Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter kötött meg Mao elnökkel és Csu En- laj miniszterelnökkel 1972-ben. Tajvan 1945 előtt Japán ellenőrzése alatt állt.
Peking azt hangsúlyozza, hogy a népessége több mint a tízszerese Japánnak vagyis a szigetországnak tudomásul kell vennie, hogy a két ország nem egyenrangú nagyhatalom. Ugyanakkor mind Peking mind Tokió érdekelt a gazdasági együttműködésben hiszen a hatalmas kínai piac aranybánya a japán cégeknek.
“Legyen NATO Ázsiában is!”
Ezt kívánja Japán új miniszterelnöke, aki szerint az ukrajnai háborút épp az váltotta ki, hogy Ukrajna nem élvezte az USA által vezetett katonai szövetség védelmét.
Isiba miniszterelnök nemrég meglátogatta Tajvan szigetét, ahol helyi vezetőkkel tárgyalt, majd sietett kijelenteni:
”egy vészhelyzet Tajvanon vészhelyzetet jelent Japán számára is!”
Isiba miniszterelnök javítani akarja a kapcsolatokat Dél Koreával is, mely nem akar NATO-t Ázsiában. Miért nem? Mert nem kívánja elrontani kapcsolatait Kínával, másrészt pedig nem tudja elfelejteni a brutális gyarmatosítást, melyet Japán folytatott a koreai félszigeten 1945 előtt. A japánok a koreai identitást is tagadták, a helyi lakosságot alsóbbrendűnek tekintették.
Isiba miniszterelnök el akar látogatni a délkelet-ázsiai államok – ASEAN – csúcsértekezletére, hogy rábeszélje ezeket az országokat is egy ázsiai NATO-ra. Ez nem lesz éppen könnyű hiszen az ASEAN tagállamok közül néhányan jó kapcsolatokat ápolnak Kínával: Kambodzsa, Laosz, Vietnam. Peking elszántan küzd az ázsiai NATO ellen. Vang Ji külügyminiszter nemrég találkozott New Yorkban Blinkennel, az amerikai diplomácia vezetőjével. Peking G2-es rendszert akar vagyis azt, hogy az Egyesült Államok és Kína együtt kormányozza a világot. Erről Washingtonban egyelőre hallani sem akarnak, de a háborút is szeretnék elkerülni. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég Pekingben járt, ahol állítólag megígérte a kínai vezetőknek: amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor igyekeznek modus vivendit találni Kínával, amely az Egyesült Államokkal egyenrangú szerepre tör egyelőre csak a gazdaságban az egész világon.
