Kezdőlap Címkék Sávuót

Címke: sávuót

Sokaknak nem telt bőségkosárra

A Pészach után hét héttel következik a Sávuot ünnepe, amely a lelki felszabadulást ünnepli: a zsidók szövetségét istennel. Ebből az alkalomból gyümölcsökből és sajtos süteményekből álló bőségkosár jár minden zsidónak, aki meg tudja azt fizetni.

A Yedioth Ahronoth internetes kiadása szerint mind több kisnyugdíjasnak okoz gondot az infláció. Számukra nem a bőségkosár az igazi kérdés, hanem az, hogy megengedhetik-e maguknak az orvosok által oly lelkesen javasolt gyümölcsök megvásárlását?

Az infláció hihetetlen mértékben felgyorsult a gyümölcs piacon

Az elmúlt évtizedben 54 százalék volt az áremelkedés a gyümölcsök piacán. Ez a hivatalos statisztikai jelentés adata, de azok a kisnyugdíjasok, akiket a Yedioth Ahronot riportere megkérdezett, megfizethetetlennek tartják az árakat. A 78 éves Sol Levy így nyilatkozott: „nem sütöttem sajtos süteményt és nem tudom, hogy vásárolhatok-e egy kis gyümölcsöt. Elnézve az árakat… Már vissza sem tudok emlékezni arra az időre, amikor egy kiló vagy akárcsak fél kiló gyümölcsöt vettem. Legfeljebb egy-két gyümölcsöt engedhetek meg magamnak.”

Neki marad Efraim háza, vagyis a szegények konyhája. Ott napi egy meleg ételt kap. Így tud megbirkózni az inflációval. Amely a tejtermékek piacán csak most gyorsul fel igazán. Ezt a piacot ugyanis a kormány ellenőrzi. A Sávuot ünnepe után jelentik csak be az emelkedést. Benjamin Netanjahu ugyanis új választások elé néz. Hiába nyert ugyanis áprilisban, mert Avigdor Lieberman megakadályozta a kormányalakítást.

Az exszovjet zsidók között sok a szegény

Lieberman törzsszavazói az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkeztek Izraelbe – többnyire felnőtt korban. Izraelben többségük nem tudott megfelelő nyugdíjat szerezni. Az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkező nyugdíjból – ha egyáltalán érkezik – nem telik sokra. Benjamin Netanjahu azokat képviseli, akiknek jól megy Izraelben. Ugyancsak a Yedioth Ahronot írja, hogy soha ilyen sok dollármilliomos nem élt még Izraelben, mint ma. A nagy nemzetközi bankok egyre-másra nyitnak vagyonkezelő irodákat Tel Avivban. A leghíresebb dollármilliárdos, Izrael leggazdagabb embere, Roman Abramovics is a Szovjetunióban cseperedett fel. Székhelyét azután Londonba helyezte át, ahol megvette a Chelsea csapatát. Aztán megromlottak a brit-orosz kapcsolatok és Putyin kedvenc oligarcháját kipaterolták Nagy Britanniából. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot és egy csapásra Izrael leggazdagabb polgára lett.

Mindez hidegen hagyja Sol Levyt, aki havi 3000 sékel nyugdíjából próbál megélni (egy sékel körülbelül 80 forintot ér). Vannak gyerekei, de nem kíván a terhükre lenni, hiszen nekik ott van az unokák gondja. David Pis és neje – mindketten hetvenen túl – 5100 sékelből szeretnének megélni. Alig mozdulnak ki otthonról Beer Shevaban. „A hűtőszekrény általában üres, az ünnepen sem tudjuk megtölteni” – nyilatkozta a szegénységi küszöb alatt éldegélő idős házaspár.

Shosh Alburg 80 éves, de nem tudja megünnepelni születésnapját, mert nincs miből. Egész életében egy bankban dolgozott, de a nyugdíja csak 3000 sékel. Ebből nem tud semmit sem vásárolni a piacon a legszükségesebb dolgokon kívül. Yael Eckstein, az Ephraim házakat fenntartó alapítvány vezetője elmondta a Yedioth Ahronoth riporterének, hogy több, mint 17 ezer nyugdíjasnak nyújtanak segítséget Izraelben. De ez csepp a tengerben, ugyanis több százezer öreg van, aki a Sávuot ünnepe alkalmából se tud se gyümölcsöt, se pedig sajtot vásárolni Izraelben – írja a Yedioth Ahronot internetes portálja

Ön tudja, honnan ered a pünkösd?

0

A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, de erősen kötődik egy zsidó ünnephez, a sávuóthoz is.

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfőn tartott ünnep. A neve is innen származik, az 50 napot jelentő görög Pentekoszté szóból. A legkorábbi lehetséges dátuma minden évben május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Hivatalosan a keresztények ilyenkor a „Szentlélek kiáradását” ünneplik, egyben

tulajdonképp ez az egyház születésnapja is.

A keresztény hit szerint ezen a napon szállta meg a Szentlélek Jézus tanítványait, akik ezután elkezdték mindenféle nyelven az ő igéjét hirdetni.

De persze, ahogy a húsvét kapcsán is írtuk már, az ünnep a kereszténység kialakulása előtt is létezett. Összekapcsolható ugyanis a zsidó sávuót ünneppel, amelyet hét héttel a pészah után, az 50. napon tartottak.

Ez a bibliai időkben elsősorban aratóünnep volt, és a három zsidó zarándokünnep egyike. Ilyenkor minden zsidó férfinak meg kellett jelennie a jeruzsálemi Templomban, és persze ajándékot is kellett vinnie. Az aratás lezárása mellett arra is emlékeztek ilyenkor, hogy Isten kiszabadította őket az egyiptomi fogságból, és elvezette őket hazájukba.

A Templomban ezen a napon mutatták be az új kenyeret is.

Mivel Jézus Biblia szerinti kereszthalála épp pészah idejére esett, így az apostolok is éppen a sávuótot ünnepelték, amikor, szintén a Biblia szerint, leszállt hozzájuk a Szentlélek.

Amikor azonban 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomot, új helyzet állt elő, hiszen ott már nem lehetett többet áldozatot bemutatni. Így hetven évvel később a rabbik tanácsa azt javasolta, hogy a sávuótnak ne az aratóünnep jellegét domborítsák ki, hanem a történelmi vonatkozást.

Történetesen ugyanis erre a napra esett az is, hogy Mózes megkapta a Tórát.

Vagyis a sávuót egyben a törvényadás ünnepe is – ez egyébként szélzúgással és tűzzel járt, amelyek egyben a „kegyelem kiáradásának” jelei.

A pünkösdöt keresztény ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (például Origenész és Tertullianus), de a történészek azt valószínűsítik, hogy már az apostolok idején is megtartották.

Vatican/Giuseppe Lami

A pünkösdhöz aztán idővel rengeteg népszokás is kapcsolódott, ezek közül talán a pünkösdi király választása a legismertebb. Ezt a középkor óta ismerték, jellemzően különböző ügyességi versenyeken választottak ki valakit, akit aztán „megkoronáztak”, ezután pedig egy évig (más helyeken egy hétig) ingyen ihatott a kocsmákban és mindenféle ünnepségre is meg kellett hívni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!