Kezdőlap Címkék Sajtóértekezlet

Címke: sajtóértekezlet

Orbán: “A versenyképesség hanyatlása Európa legnagyobb problémája”

0

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”

Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!

“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk  el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.

“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”

– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.

Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak  érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”

– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.

Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.

Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.

“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.

“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”

A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy

az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.

Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.

“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”

– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.

“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.

Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.

Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.

Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.

Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.

“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”

Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?

Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:

”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”

– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?

“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”

Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.

Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.

Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:

”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”

– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.

Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.

“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.

Orbán: “Európa ne zárkózzon el a világtól!”

A magyar miniszterelnök pénteki közmédiás nyilatkozatában közölte, hogy tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, aki elővigyázatosságból nem tartott közös sajtóértekezletet Orbán Viktorral.

Miért nem? Bár Orbán Viktor Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, nevezte Belzebubnak, valójában Németországban őt tartják annak, és egyáltalán nem véletlenül: a magyar miniszterelnök lehetőnek lát egy jobboldali – szélsőjobboldali paktumot vagyis a CDU- CSU összeborulását az Alternative für Deutschlanddal, amelynek neonáci csoportjai is vannak. Angela Merkel már emiatt veszett össze a magyar miniszterelnökkel, és ezért kellett távoznia a Fidesznek az Európai Néppártból. A neonácikat tűzfal választja el Németország politikai pártjaitól, és ehhez az Egyesült Államok is ragaszkodik.

Mit mondott most erről Orbán?

“Manfred Weber hungarofób ember, gyűlöli a magyarokat!”

Valójában Manfred Weber, aki egyébként a bajor CSU politikusa, azért utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök paktumot ajánl az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal!

Miről tárgyalt a német kancellár Orbán Viktorral?

Amíg Angela Merkel volt a kancellár addig Orbán Viktort kötötte a paktum, melyet 2012- ben kötött meg Németország vezetőjével. Ennek a lényege az volt, hogy amennyiben Orbán minden német elképzelést támogat az Európai Unióban, akkor Merkel megvédi őt a támadásoktól. Merkel távozásával a paktumnak vége, Orbán állandóan vétóval fenyeget, az Európai Unió pedig az eurómilliárdok megvonásával. Minthogy mind Scholz mind Orbán tudja, hogy az európai választások ebben nem hoztak változást, ezért nem is erről beszéltek hanem a német autóiparról, amely jelentősége meghatározó a magyar gazdaság számára. A német autóipar jelenleg az életéért küzd, mert nem készült fel a zöld átmenetre, és emiatt az amerikai és a kínai konkurrencia fenyegeti a saját piacain. Szegeden épül a BYD autógyár, mely az európai piacot célozza meg. Ezért Orbán az elzárkózás ellen beszélt hiszen Brüsszel épp a napokban jelentett be büntető vámokat a kínai elektromos autókkal szemben.

“A cél az, hogy Európa ne elzárkózzon, ne a félelem logikája mentén reagáljon a világ változásaira hanem kiterjessze a gazdasági kapcsolatokat, az egész földgolyón erősítse ezt a kapcsolatrendszert. Ne bezárkózzon hanem álljon készen a versenyre.”

Ugyanezt nyilatkozta a kínai sajtónak a Mercedes elnök vezérigazgatója Sanghajban amikor ott járt Scholz kancellár kíséretében. Orbán Viktor most látogatást tett a Mercedes központjában is, és úgy nyilatkozott, hogy a német óriás jelentős fejlesztésekre készül Kecskeméten. Ez nemcsak azért fontos, hogy többezer új munkahely létesüljön Magyarországon hanem azért is, mert lemaradásunk a digitális világversenyben némiképp enyhülhet majd.

“A gender marhaság nem szerepel a magyar uniós elnökség programjában”

Ezt közölte Orbán Viktor miután a választási kampányban No gender felirat is szerepelt, de a miniszterelnök már akkor is pontosan tudta, hogy ez a kutyát sem érdekli Magyarországon, ahol az emberek többsége megélhetési gondokkal küszködik. Régóta tudja ezt a magyar miniszterelnök,  de nincsen pénze, ezért választott ideológiai kampány témákat: No war, no migration, no gender! Ebből egyedül a háború és béke kérdése érdekelte az embereket, ezzel sikerült megmenteni kampányát a Fidesznek.

A probléma viszont továbbra is fennáll: Orbán Viktornak nincsen pénze!

Brüsszel figyelmeztette a magyar kormányt is a magas költségvetési hiányra. A gazdasági logikát követve Orbánnak megszorító csomagra kellene fanyalodnia, de ezzel tovább gyengítené szavazótáborát. Márpedig 2026 nincs olyan messze, és Magyar Péter, akit sokan támogatnak, veszélyes ellenfél. Mind Washington mind pedig Brüsszel szívesen látna egy olyan fordulatot Magyarországon mint amilyen Lengyelországban történt.  Csakhogy Kaczynski elbukhatott a választáson, mert egy lakótelepi lakásban él a macskájával, Orbán Viktor viszont Mészáros Lőrinc néven az ország leggazdagabb embere, aki a mindenki számára nehéz tavalyi esztendőben 50%-kal növelte vagyonát, mely így megközelítette az ezer milliárd forintot – 990 milliárd.

Lázár János, aki elbukta a választást Hódmezővásárhelyen, megkérdezte a lapjában: mi zavarja a legjobban a választókat a kormány tevékenységében? A válasz:

“Mészáros Lőrinc villámgyors gazdagodása miközben mi szegényedünk!”

Putyin bocsánatot kért egy nyugdíjastól az infláció miatt

Felfüggesztette a tojás és a fagyasztott csirkehús vámját Oroszország miután egy nyugdíjas Putyin évvégi sajtóértekezletén kifogásolta a csirke és a tojás magas árát.

A statisztikai hivatal szerint több mint 50%-kal drágult idén a tojás Oroszországban, ahol az infláció hivatalosan 7,4%. Vagyis alacsonyabb a háborúban álló Oroszországban mint Magyarországon, ahol viszont Orbán Viktor miniszterelnök győzelemről beszélt, mert sikerült 10% alá vinni az inflációt az év végére.

Mind Moszkvában mind Budapesten óriási nyomás alatt publikál számokat a statisztikai hivatal. A magyar statisztikai hivatal ráadásul az Eurostatnak is küld adatokat vagyis kevésbé “szuverén” e téren mint az orosz statisztikai hivatal. Miért tartotta szükségesnek a bocsánatkérést Vlagyimir Putyin egy nyugdíjastól az infláció miatt?

A nyugdíjas kulcsfigura ezekben a rendszerekben

Putyin jövőre választásra készül, és bár minden ellenfelét jó előre diszkvalifikálta a nemzeti együttműködés rendszere mégiscsak számolnia kell az elégedetlenséggel, amely az elhúzódó háború és a romló életszínvonal miatt meglehetősen általános Oroszországban. A szankciók ellenére Oroszország talpon maradt ugyan, de mindenki megszenvedi a háború következményeit. A hazafias propaganda csak ideig óráig feledtetheti azt, hogy Putyin képtelen teljesíteni legfőbb ígéretét: az életszínvonal lassú – de biztos emelését. Ezen nyugszik az orosz államfő népszerűsége hiszen Oroszország népe sohasem élt oly jól mint Putyin idején. Csakhogy ennek vége. Az orosz államfő elutasította a gazdaság fejlődéséhez szükséges reformokat hatalma megtartása érdekében, és a háborúval végképp eljátszotta a jövőt. Ezért fontosak a nyugdíjasok szavazatai, mert a fiatalokra aligha számíthat. A több mint egymillió kivándorló jórésze közülük került ki, és aki otthon maradt az sem a hősi halálról álmodik egy megnyerhetetlen háborúban. Putyin elmúlt hetven és a múlt foglya lett.

Orbán Viktor még csak hatvan múlt, de ugyanígy a múlt rabjává vált, akit a nyugdíjasok milliói tartanak hatalmon. Ő is elmondhatja mint Putyin, hogy soha oly jól nem élt az ország népe mint az ő uralmának idején, de ennek éppúgy vége mint Oroszországban. Az infláció elvitte a szerény jólétet. Perspektíva nemigen van, már a miniszterelnök emberei sem ábrándoznak arról, hogy utolérjük Ausztriát. Mindenki beletörődni látszik abba, hogy Orbán Viktor a szegényház királya, fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét amíg csak él. A perspektíva hiánya a nyugdíjasokat már kevéssé zavarja hiszen többségük nem készít nagy terveket, de a többi generáció felteheti a kérdést: tudja-e Orbán Viktor, hogy merre van előre? Az évvégi sajtóértekezleten csak annyi derült ki, hogy “mindenért Brüsszel a hibás”. Ez programnak meglehetősen  csekély különösen, hogy a miniszterelnök azt is közölte: “ki kell egyezni Brüsszellel.”

Az EU sem tudja, hogy merre van előre

Nemcsak a magyar miniszterelnök küszködik a perspektíva hiányával, de az egész Nyugat is: Biden produkciója középszerű, Donald Trump nyugodtan legyőzheti őt a jövő évi választáson. Németországban és Franciaországban népszerűtlen a középutas kormányzat pedig ők készítik elő az Európai Unió nagy reformját: előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Ez ellen küzd foggal körömmel Orbán Viktor, ezért védelmezi “szuverenitását”, amely egy globalizált – digitalizált világban még csak nem is fikció. Az ésszerű reformoknak nincsen politikai támogatottsága az Európai Unió tagállamaiban, a népszerű populista politika pedig képtelen ésszerű gazdasági programot kidolgozni. Ebben a patthelyzetben az Európai Unió már eddig is évtizedeket veszített el a versenytársakhoz képest, és félő, hogy a jövő évi európai választások megerősítik ezt a negatív tendenciát. A válság persze előrelépést is kikényszeríthet hiszen mind több helyen döbbennek rá az Európai Unióban, hogy a jelenlegi trend lefelé mutat.

Orbán: nem változik a rezsivédelmi rendszer

A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?

Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.

Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?

“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.

“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik  a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.

A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”

– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.

Orbán az ársapkákról is beszélt:

“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”

Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek  a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?

Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:

gyenge kezdés után visszaestünk.

Macron: a magyar kormány nem kap pénzt a helyreállítási alapból

A magyar miniszterelnök és a francia államfő azt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén ami összeköti őket: európai hadsereg, közös agrár érdekek, az atomenergia stb. Más közös platformjuk nemigen akadt.

A francia államfő megerősítette sajtóértekezletén, hogy megemlítette a magyar miniszterelnöknek: nem ért vele egyet a jogállamisági normák megsértésének magyarországi helyzetével!

Orbán erre azt válaszolta, hogy a magyar választóknak kell dönteniük jövő tavasszal. Mire Macron kifejtette, hogy addig viszont a magyar kormány nem számíthat az euró milliárdokra a helyreállítási alapból. Ez finom figyelmeztetés: Orbán vagy megváltozik vagy Damoklész kardként függ a feje felett az uniós pénzek megvonása.

Macron persze abban bízik, hogy Orbán helyett az ellenzék nyer jövő tavasszal.

Ezért találkozott a magyar ellenzék vezetőivel is rövid budapesti látogatása során.

Macron állásfoglalása annál is fajsúlyosabb, mert nemrég egyeztetett Scholz német kancellárral Párizsban vagyis nézeteit az új német kormány is osztja.

Visegrádi négyes vagy páros?

2007 óta Macron az első francia elnök, aki egyszerre találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel. A francia államfő régi elképzelése, hogy leválassza a két mérsékelt államot, Csehországot és Szlovákiát a magyar-lengyel párosról, amely elszántan háborúskodik Brüsszellel.

Facebook

A magyar és a lengyel kormány pontosan ezért nem kapott eddig egy centet sem a helyreállítási alapból. Scholz német kancellár Varsóban tárgyalt erről a lengyel vezetőkkel, akik gyors megoldást sürgettek. Lengyelországban csak 2023-ban lesznek választások, az Európai Unió addig nem tarthatja vissza a helyreállítási alap pénzeit.

 

Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre úgy fenyegetőzött a Financial Timesnak, hogy amíg nem kapnak pénzt addig vétózni fognak Brüsszelben.

Igaz, hogy Varsóban Jaroslaw Kaczynski mondja ki a végső szót, de Ziobro pártja nélkül bedőlhet a koalició. Budapest és Varsó tehát egyelőre kitart, de a két mérsékeltebb visegrádi állam már megkapta a maga jussát az uniós helyreállítási alapból. Budapesten a visegrádi államok dicsérték Orbán határkerítését, melyet Macron elnök sem bírált. Csakhogy a migráció már távolról sem olyan fontos probléma mint 2015-ben amikor több mint egymillió bevándorló érkezett az Európai Unióba. Ma már az uniós polgárokat sokkal jobban érdekli a pandémia miatt kialakult gazdasági válság. Ennek kezelésére pedig csak az EU ajánl receptet a hatalmas helyreállítási támogatással. Macron elnöknek és Brüsszelnek ez az erős aduja, mellyel szemben Orbán Viktornak nincs érve. Sőt attól tarthat: a tavaszi választásokon az lesz a tét, hogy Orbán vagy az uniós euró milliárdok ?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK