Először tettek közzé szigorúan titkos iratokat Oroszországban arról, hogy miképp sikerült az oroszoknak nukleáris fegyvert előállítani alig négy évvel a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után?!
1949 augusztus 29-én robbantották fel az első szovjet nukleáris bombát Szemipalatyinszk környékén a sivatagban. (Ez ma Kazahsztán, de akkor a Szovjetunió része volt). A Roszatom közzétette azt a három oldalas gépelt utasítást, melyben Moszkva elrendeli az atomfegyver elkészítését és kipróbálását. A szöveg szigorúan konspiratív: egy sugárhajtású motor előállításáról szól, melyet kétféle variációban kellett elkészíteni. Az egyik, amely „nehéz üzemanyagot használ”, a másik, amely „könnyűt”. Ez jelentette a plutónium illetve uránium alapú bombát.
Berija felügyelte az atom programot
A rettegett titkosrendőrség feje volt a felelős azért, hogy mielőbb megtörjék az amerikaiak atom monopóliumát. Ezért Lavrenytij Berija összegyűjtötte a Szovjetunió legkiválóbb atomfizikusait, akiknek a világtól elzárva kellett eredményt produkálni – méghozzá rohamtempóban. A program tudományos igazgatója Kurcsatov akadémikus volt. Ő kapta meg azokat a hírszerzői jelentéseket, melyeket a katonai felderítés eljuttatott a Szovjetunióba az Egyesült Államokból. Ily módon sikerült behozni az amerikaiak előnyét – alig négy év alatt. Nemcsak amerikai forrásból dolgoztak, de a náci Németország tudását is felhasználták. Hitler egyik kedvenc atomfizikusa segítette a munkát. Később von Ardenne ezért a társaival együtt Sztálin díjat kapott.
Amerikában gyanították, hogy az oroszok a kémkedésnek köszönhették a gyors sikert
Megkezdődött a vizsgálat, melynek során leváltották Oppenheimert, aki a Manhattan terv vezetője volt. Több tudóst letartóztattak és elítéltek. A Rosenberg házaspárt halálra ítélték és kivégezték. Az USA atom monopóliuma megtört pedig az amerikaiak erre alapozták stratégiai elképzeléseiket. A Roszatom minden bizonnyal Putyin utasítására tette közzé az első szovjet atombomba szigorúan titkos dokumentumait, melyek között azok a fotók is szerepelnek, melyeket az első atom robbantásról készítettek Szemipalatyinszk környékén 1949-ben.
