Kezdőlap Címkék Római-part

Címke: római-part

Lehet népszavazás a római-parti mobilgátról

0

Nincs jogi akadálya budapesti népszavazásnak a római-parti mobilgátról. A Kúria megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság döntését és hitelesítette a védmű megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést – olvasható a Kúria internetes oldalán közzétett végzésben.

A helyi népszavazást Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi önkormányzati képviselő és Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Céljuk az, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát, mert szerintük a gátat eggyel beljebb, a Királyok útja, Nánási út nyomvonalán kellene megépíteni.

A benyújtott kérdés az, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”

A közgyűlés kitart a római-parti gát mellett

0

A Fővárosi Közgyűlés elvetette az alternatív környezetvédői javaslatot, és kitart amellett, hogy az eredeti megoldással, mobilgáttal védjék meg a Római-partot az esetleges árvíztől.

A Fővárosi Közgyűlés 9 igen, 19 nem szavazatta és 3 tartózkodással leszavazta a Lányi András író, filozófus, környezetvédő által benyújtott alternatív védmű-tervet. Egyben kimondták, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatáról szóló áprilisi határozatukat tartják fenn.

Nem került szóba a népszavazás

– amiről Tarlós István azt állította, hogy nem beszélt erről -, mert előbb megvárják a Kúria döntését.

A közgyűlési teremben jelen voltak a part menti változatot támogató és az azt ellenző civilek, akik molinókon és magasba tartott táblákon fejezték ki véleményüket. Az épület előtt az Együtt és a Párbeszéd tartott tiltakozó gyűlést.

MTI/FüHü

Lapszem – 2017. szeptember 25.

Ma a ritka nevet viselő Eufrozinák és Kendék ünneplik a névnapjukat. Továbbra is borongós lesz idő, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, s 20 fokig is felmelegszik a levegő. Na de lássuk, hogy miről írnak a napilapok.

 Népszava: Ez csak Orbán és Simicska plakátharca

Akármi is legyen a Jobbik üzleti szándéka, közpénzt felhasználva jutottak óriásplakátokhoz, magyarán minden, az üzlethez kötődő információ közérdekből nyilvános, Vona Gábor és pártja nem titkolhatja el részleteit – szögezi le a Népszava, amely terjedelme írást közöl a párt plakátbizniszéről. A Jobbik megkeresésére sem volt hajlandó elárulni részleteket az üzletről – még annyit sem, mint korábban az Indexnek –, ám annyi egyértelművé vált a lap számára, hogy a reklámhelyeket – köztük óriásplakátokat – nem hitelből, hanem állami támogatásból finanszírozzák.

A Fidesz már szombaton azzal állt elő: feljelentést tesz tiltott pártfinanszírozás miatt, feltételezve, hogy a Jobbik ajándékba kapta a plakáthelyeket Simicska Lajostól.

A radikális párt azonban nyilván számolt ezzel a feltételezéssel, s aligha elképzelhető, hogy ne rendelkezne számlával a bevásárlásáról. Az 1100 óriásplakát vélhetően egyébként csupán része lehet egy nagyobb tervnek, hiszen hiába tiltotta meg költségvetési pénzből működő szervezetek listaár alatti hirdetéseit megtiltó, botrányosan megszavazott törvény a Jobbik tavasz óta zajló kormányellenes kampányát, néhány napon belül megjelentek a „magánmegrendelő megbízásából közzétett társadalmi célú üzenetek.

Már csak ezért szigorított tovább a kormány, jelezve: településképi bejelentési eljárást folytathatnak majd ugyanis le a polgármesterek a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről – az erről szóló jogszabály-módosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn nyújtotta be a Háznak. Simicska Lajos, aki jelentős, sok tízezer közterületi reklámhordozóval rendelkezik vélhetően arra számít, hogy a fideszes önkormányzatok sok helyütt „felülvizsgálják” majd a plakáthelyeket, s így több ezer reklámhordozójának eltávolításáról dönthetnek. Ha pedig alig néhány hét múlva ezek a felületek amúgy is a elvesznek, vélhetően nem olyan fájdalmas ezektől megválni „jelképes” összegért, ezzel is borsot törve Orbán Viktor és kormánya orra alá – írja a Népszava.

Magyar Nemzet: Végső döntésre várnak a Római-part civiljei

A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönthet a Római-partra tervezett mobil gát megépítésének a megkezdéséről; a műtárgy a jelenlegi tervek szerint változatlanul a fás Duna-part mentén épülhet meg. Csütörtök délután 14 órakor közmeghallgatást tervez a főváros. Gadó György Pál aktivista szerint a munkaidő közepére szervezett fórum mindössze színjáték. Mindezt úgy, hogy egyre több bizonyítékot tudnak felmutatni arra, nem jó megoldás a városvezetés által szorgalmazott nyomvonal – tette hozzá. Vasárnap ismét tüntetést tartottak civilek, amelyen elhangzott, hogy összetett, tájépítészek, környezetvédők és szociológusok által készített alternatív megoldást is készítettek, de azt is semmibe vette a főváros. Már 18 ezer aláírást gyűjtöttek petíciójukhoz, hogy a városvezetés vegye figyelembe javaslataikat „Fát lehet vágni a hátunkon, de csak egy ideig” – mondta Lányi András, a tiltakozó mozgalom vezetője. Úgy látja,

a főpolgármester azt szeretné elkerülni, hogy párhuzamot vonhassanak az emberek a nagymarosi erőmű elleni tiltakozásokkal, amelyek hozzájárultak a rendszerváltáskor a hatalom bukásához.

A tüntetők vasárnapra az újpesti vasúti hídnál terveznek vonulást.

Magyar Idők: Soros-Hálózat: A migráns az első

A kormánylap  visszatér egy korábban már taglalt témára, arra, hogy az utóbbi időben a tolmácsokra is kivetették hálóikat a nyílt társadalom úttörői. Mint írja, ha a Helsinki Bizottságnak sikerül keresztülvinnie tervét, akkor a Soros György támogatását élvező szervezetek döntő befolyást szerezhetnek a hatósági tolmácsolás területén – írja a kormánylap, amely egy idei keltezésű tanulmányt idéz: kívánatos lenne, hogy a jövőben csak vizsgázott tolmács vehessen részt a menekültügyi eljárásokban, s munkájukra egy kötelező erejű etikai kódex vonatkozzék. Az elsőre megfontolandónak, sőt indokoltnak, szakmailag előremutatónak tűnő követelést rögtön összekapcsolták azzal, hogy a tolmácsokra vonatkozó vizsgakövetelményeket és a magatartási szabályokat a Menekültügyi Hivatalnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, a területen működő tapasztalt civil szervezeteknek, valamint a tolmácsok szakmai szervezetének közösen kell kidolgozniuk.

A felsoroltak közül az ENSZ-testület eddig is együttműködött a Soros-hálózattal, és alighanem a civil szervezetek miatt sem kellene aggódniuk a helsinkiseknek

– állítja a cikk, amely azt is megjegyzi, hogy a tolmácsok három szakmai szervezete, a Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete (Proford), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE), valamint a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesülete (Szoft), ugyancsak az idén állt elő a hatósági tolmácsolásra vonatkozó reformjavaslataival.

Magyar Hírlap: Interjú Pokorni Zoltánnal

„Van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre és tudja, merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható” – mondta a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere. Beszélt arról is, hogy az oktatás ügyében mindig elfogult lesz, Tarlós István főpolgármestert pedig az elvégzett munkájáért nagyon tiszteli, ám nem volt köztük mindig gördülékeny a munkakapcsolat. Beszélt arról, hogy nem feltétlenül érzékeli, hogy az önkormányzatok  nagyobb önállóságot élveznének: sok területen ugyanis az állam a korábban átengedett hatósági feladatait visszahúzta. Ugyanakkor állami kézbe került az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is. „Nincs egyedül üdvözítő rendszer. Lehet önkormányzati szinten is jól vagy rosszul irányítani, de az állami centralizáció is lehet intelligens és fegyelmezett.” – véli. A Fővárosi Önkormányzat is átalakult, a polgármesterek közvetlenül képviselik a kerületüket a közgyűlésben, ami radikális változást jelentett és mindenképpen jó hatása volt a munkára. A kétszintűséget szerencsére nem oldotta fel, vagyis van huszonhárom kerület Budapesten, amelyek lába leér a földre, és tudja, hogy merre mennek az utcák, és hol kell játszóteret vagy óvodát felújítani. Ez fővárosi szintről nem belátható.

A kérdésre, hogy indul-e ismét, 2019-ben, azt mondta, hogy ez a terve.

 

 

Tarlós a Római-partról: hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek

0

Tarlós István kitart álláspontja mellett a római-parti védmű ügyében, de hajlandó a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a budapesti népszavazási kezdeményezést – ismételte meg a főpolgármester. A 3-as metróról is szóló sajtótájékoztatója hemzsegett a személyeskedő és gúnyolódó megjegyzésektől a környezetvédőkre, ellenzéki politikusokra és a tudósítókra egyaránt.

Tarlós István szerint hazugság, hogy megváltoztatta volna álláspontját a Római-partra tervezett árvízvédelmi gáttal kapcsolatban – mondta városházi sajtótájékoztatóján. Megismételte: fel fogja vetni a Fővárosi Közgyűlésben, hogy tartsanak budapesti népszavazást ebben az ügyben. De ettől nem változott meg az álláspontja, továbbra is a Nánási úti nyomvonalat támogatja. Emlékeztetett arra, hogy azután döntött így a referendummal kapcsolatban, hogy antiszemita szövegű nyilatkozat jelent meg az érintett ingatlantulajdonosok egy részétől. Ez és „miniatűr pártok” reagálása, a politikai nyomásgyakorlás után határozott így – derült ki szavaiból.

A visszakozásáról megjelent nyilatkozatok és újságcikkek kapcsán feltette a kérdést, hogy „miért kell kigúnyolni, hogy kitartok álláspontom mellett?”.

Abba lehet hagyni azt az ostoba kísérletet, hogy megváltozott volna a véleménye

– folytatta még hosszasan. Szerinte „tudja a nép, hogy mi a hülyeség” és mi nem az.

Megismételte azt is, hogy a népszavazást csak a Kúria engedélyező vagy tiltó döntése után lehet kiírni, és akiket valóban érint – körülbelül 55 ezer óbudait -, azok abszolút kisebbségbe kerülhetnek a budapesti ügydöntő népszavazás során.

A főpolgármester nyomatékkal mondta, hogy a védművet a parton kell megépíteni, mert ha nem ott, hanem a Nánási úton húzzák fel, annak következményeiért Lányi Andrásékat (az alternatív szakértői véleményt készíttető környezetvédő) terheli a felelősség. Többször megismételte, hogy bár megtehetné,

nem fogja megakadályozni a népszavazást, és mindenki lelkiismerete szerint szavazhat

a közgyűlésben.

Mint mondta, évtizedes problémát akart megoldani régóta a Római-parton, de volt, amikor „gyávaságból nem állt eléje senki”, most pedig „sunyi elhallgatások, csúsztatások” hallhatók-olvashatók arról is, hogy nem akadályozta meg az építési engedélyek kiadását a parti lakóparkra. Nincs a fővárosnak hatásköre ebben – mondta Tarlós.

Többször is arról beszélt, hogy sokakat „gyűlölet és cinizmus vezet” ebben az ügyben, a parti védmű elleni hét végi fáklyás felvonuláshoz pedig gratulált, „ez legyen a liberálisok legnagyobb sikere 80-100 fővel”.

Mint mondta, véleménye mindenkinek lehet, de valós felelősségük csak a döntéshozóknak, így neki van.

Tarlós az elmúlt négy évben készült 7 plusz 1 tanulmányt mind a 180 oldalát átnézte, és azt látta, hogy egyik se javasolta a Nánási úti nyomvonalat, ráadásul egy két évvel ezelőtti törvény is ezt írja elő.

A Lányi-féle szakértői vélemény viszont a kockázatokról tudomást se vesz

– közölte Tarlós. Szerinte a parti művet ellenzők nem vitát akarnak, tematizálni a közvéleméynt és erőszakosan kényszeríteni a döntéshozókat. „Ha az van, amit ők akarnak, akkor van demokrácia” – mondta a főpolgármester.

Hazugságnak nevezte azt is, hogy a 2010 előtti városvezetés idején a határozat a parti védműről ideiglenességről szólna. Nincs benne ilyen – mondta Tarlós.

Az ellenzők valódi szándéka Tarlós szerint az, hogy ne épüljön meg a parti védmű, már a népszavazási kérdés is ezt bizonyítja. Ha ugyanis megszavazzák, azzal csak a közgyűlési határozat visszavonására mondanak igent az emberek,

a nyomvonal sorsát nem rendezik.

A főpolgármester amúgy kétségbe vonja, hogy

„ilyen kőkemény szakmai kérdésben”

érdemes népszavazást tartani, egyébként is 400 ezernél több embernek kellene elmennie a referendumra, ennyien szoktak részt venni az önkormányzati választásokon. Semmi értelme se lenne a népszavazásnak – szögezte le Tarlós.

A főpolgármester beszélt a 3-as metró felújításáról és klímásításáról is. Megismételte, hogy 2010-ben, amikor teljesen kiégett egy szerelvény, „nem négy hónap alatt lettek 44 évesek” a legidősebb metrókocsik. „Meg ne írják, hogy 2015-ig nem vállalhattunk kötelezettséget” – mutatott a városházi tudósítókra, miután korábban kioktatta őket például arról, milyen arcot szabadna vágniuk.

A felújítás vagy új szerelvények vásárlása ügyében szintén hazugságról beszélt, mondván ő mindig újat akart, de csak felújításra kaptak engedélyt a kormánytól. Visszautasította, hogy „nem harcolta ki” a kormánynál a több pénzt. Ha Horváth Csaba vagy Gy. Német Erzsébet (MSZP-s és DK-s fővárosi képviselő) ülne az ő székében, kiharcolnák a kormánynál? -tette fel a kérdést. Szerinte a Parlament folyosójáig se jutnának el.

A metróklímáról azt mondta, hogy a szakértői jelentés szerint az eredeti metrókarosszériára csak jelentős átalakítással lehet felszerelni a hűtést, a szerkezet nem fér bele az alagútba. De a hajtómű kisebb hőkibocsátása és a belső ventilátor Tarlós szerint is megfelelő a hőmérséklet. Ettől függetlenül vizsgálják annak lehetőségét, hogy az orosz szállítótól követelt 2,5 milliárdos késedelmi kötbérből megoldható-e az utólagos klimatizálásás.

Ezután arról beszélt, hogy ő is tudja, mi a nehéz közlekedés, mert

„nem a belvárosi tánciskolák szalonjaiban nőttem fel”.

Előtte megtudhatta a hallgatóság, mikor és milyen körülmények közepette vették meg első autójukat, egy Skoda 105-öst.

Tarlós nem azt mondta, amit mondott

0

„Soha nem mondtam, hogy lesz népszavazás a Római-part árvízvédelme ügyében, gyakorlatilag az egész magyar sajtó félreértelmezte a szavaimat.” Ezt nyilatkozta Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek.

Tényleg nem mondta. Egy héttel ezelőtt, hétfőn csupánazt közölte, hogy javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, hogy írjanak ki budapesti szintű ügydöntő népszavazást a római-parti mobilgátról.

Vegyük észre, hogy mindenki szembejön az autópályán.

Amúgy Tarlós főpolgármester tényleg nem mondta, hogy lesz népszavazás a mobil gát ügyében. Azt mondta, hogy javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé.

Nem támogatja a népszavazást, de javaslatot tesz.

Vagyis, Tarlós főpolgármester olyan valamiről tett volna javaslatot, amit ő maga nem támogat. De most úgy néz ki, hogy mégsem tesz javaslatot, mert meggondolta magát.

Szólt neki valaki, hogy gondolja meg magát?

Megpróbáljuk röviden összefoglalni, hogy mi a helyzet a Római-parton. Induljunk ki abból, hogy az ott lévő üdülőhelyeket, vendéglőket, szállodákat időnként elönti a víz. Kiönt a Duna. Nem ma kezdte, emberemlékezet óta ez a szokása. Van gát, ami védi az embereket és az épületeket, csak nem a parton, hanem följebb, a Nánási úton. Az a gát az ottani házakat, ingatlanokat megvédi, az ártérieket nem.

Tarlós főpolgármester ez utóbbiakat is megvédené a tervezett mobil gáttal.

Fákat kell ehhez kivágni, a környezet is csúful valamelyest, de ez csak az érem egyik oldala.

A másik oldalon az van, hogy az ártérre építkezők tudták, hogy a Duna időnként kilép a medréből. Ilyenkor vizet hoz magával, és elárasztja azt, ami az útjában áll. Tudták ezt azok is, akik kiadták az – állítólag ideiglenes – engedélyeket ezekhez az építkezésekhez.

Majd csak lesz valahogy. Amit ember épített, azt az ember, ha tudja, meg is védi a természettől. Más kérdés, hogy kinek a pénzén kell megvédeni. Mert lehetne úgy is, hogy az árvíztől fenyegetett házak tulajdonosai maguk gondoskodnak az ingatlanjaik védelméről.

Ha az önkormányzat, vagy az állam nagyvonalú, és a többi adófizető polgárt is meggyőzik arról, hogy legyenek ők is nagyvonalúak, akkor segíthetnek a bajba jutottaknak. Kifizetheti helyettük az árvízi védekezés költségeinek bizonyos részét.

De hogy az egészet? Anélkül, hogy bárkit is megkérdeznének?

Tarlós főpolgármester most elmagyarázta, hogy ő nem azt mondta, amit mondott. Mi meg elhisszük. Csak azt nem értjük, hogy akkor most lesz-e helyi népszavazás a Római-parti mobil gát ügyében?

És – Karinthyval szólva – ha igen, akkor miért nem?

További cikkeink a témában:

Római-part: a budapestiek nem támogatják a mobil-gát ötletét

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

Már a mobilgát kapcsán is sikerült zsidózni

0

A Római-parti mobilgátról a Facebookon folyó vitában a mobilgát hívei egyes ellenzők vélt vagy valós zsidó származására hivatkozva azt állítják, hogy azok ugyanúgy gettóba akarják zárni a parton élőket, ahogyan a nyilasok ’44-ben a zsidókat.

A Demokratikus Koalíció szerint megdöbbentő, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek ellenérveivel szemben a támogatók nem találtak hatásosabb érvet a zsidózásnál. A fenti párhuzamot ugyanakkor fölháborítónak tartja,hiszen a zsidók nem önként költöztek a gettóba, nem ingatlantulajdonukhoz ragaszkodva maradtak ott és a gettó területét többnyire csak egyszer, a halálba vezető útjuk során hagyhatták el.

A DK elutasítja a gyűlöletbeszédet, tiltakozik a vallási-faji hovatartozás alapján történő megkülönböztetés ellen és elvárja, hogy a hatóságok ebben az ügyben is szerezzenek érvényt az Európai Tanács rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatának.

A történet előzménye, hogy a mobilgátat támogató Egyesület a Római Partért nevű szervezet  a Facebookon nekitámadt az ellenzőknek. Mint írták,

„zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni”

őket azzal, hogy a part helyett a Nánási úti nyomvonalon építenék meg a védművet, „mintha elfelejtették volna, mi történt rokonságukkal a ’40-es években”.

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

0

A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről.

Tarlós István az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta: felveti a népszavazás lehetőségét a testület előtt, mert

már nem szakmai vita folyik az ügyben, és a vita ma már nem kezelhető.

Megjegyezte, a népszavazás kiírásáról szóló esetleges közgyűlési döntést a Kúria írhatja majd még felül.

Előzmények, röviden

A rendszerváltozás körül a Római-part fokozatosan megváltozott. Ma már csak néhány csónakház áll az egykori több tucatból. Lett viszont helyette más. Társasházak, hotelek és az egykori kisvendéglők helyén korszerű éttermek. Megváltozott a Római-part összetétele – a melósok, diákok és nyugdíjasok helyett mára „új nép, másfajta raj” vette birtokba a partot.

A víz, amely nem hajlandó érzékelni a változásokat, időnként persze ma is beköszön. Elönti az árteret, ahová az említett korszerű házak és hotelek épültek.

A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat.

Amikor a Római-part a fenti módon átalakult, többnyire Tarlós István volt a III. kerület polgármestere. Neki (is) köszönhető, hogy a Római-part ilyen irányba fejlődött, s az is, hogy most veszélyben vannak az ottani épületek. Melyek közül sok engedély nélkül épült, a még maradt „őslakosok” szerint néhány befolyásos család tulajdonát képezik.

Ezek az emberek most bajba kerültek. Meg kell védeni őket és a javaikat.

Kérdés: hogy kinek a pénzéből kell megvédeni azokat a javakat, amelyek ártérre, jórészt engedély nélkül épültek.

Azoknak az adófizetőknek a pénzét kell-e mások tulajdonának a megvédésre költeni, akik soha életükben nem jártak a Római-parton, vagy régebben jártak, ám mára kiszorultak onnan, vagy azoknak, akik ma ebből hasznot húznak.

Sokak szerint tisztességesebb lenne, ha a Római-part árterén épült ingatlanok tulajdonosai maguk gondoskodnának a saját biztonságukról, és nem várnák el, hogy az állam – értsd: az adófizető polgárok – fizessék meg egykori döntésük árát.

Az esetleges népszavazásról készült közvélemény-kutatás augusztus végén azt mutatta, hogy a fővárosiak többsége ellenzi a gátat. Ezt megelőzően a Lányi András környezetvédő vezette civil csoport alternatív tanulmányt készíttetett vízügyi szakértőkkel, amely a Nánási-Királyok útja mentén építendő gát mellé állt.

Népszavazás a Római-parti mobilgátról: a Kúria dönt

0

Az Együtt és a Párbeszéd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben, mivel az elutasította a két párt Római-parti mobilgát elleni budapesti népszavazási kezdeményezésének hitelesítését.

A népszavazáson az Együtt és a Párbeszéd a gát nyomvonaláról szóló áprilisi fővárosi közgyűlési határozatnak hatályon kívül helyezéséről kérdezné az embereket. A Fővárosi Választási Bizottság hivatkozása szerint a gát nyomvonalát az egyes fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2015-ös törvény rögzíti, ezért az nem a Fővárosi Közgyűlés hatásköre.

A felülvizsgálati kérelemben a kezdeményezők felhívják a figyelmet, hogy a fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvény FVB által hivatkozott szabálya nem hatásköri szabály, hanem a törvény hatályát határozza meg. Nem teremt semmilyen kötelezettséget, hanem arról szól, hogy a törvényben foglalt szabályokat milyen feltételek fennállása esetén kell alkalmazni. Azaz nem jelöli ki a Fővárosi Önkormányzat számára, hogy milyen nyomvonalon valósíthat meg árvízvédelmi beruházást, csak a parti nyomvonal számára a beszerzések és a hatósági eljárásokra vonatkozóan az általános szabályoktól eltérő, speciális eljárásokat biztosít.

Az Együtt és a Párbeszéd beadványa rámutat továbbá arra, hogy a Fővárosi Választási Bizottság határozata önellentmondást tartalmaz. A hitelesíteni kért kérdés egy olyan határozat hatályon kívül helyezését javasolja, amelyet a Fővárosi Közgyűlés meghozott. A Fővárosi Választási Bizottság határozata szerint ezt a határozatot a Közgyűlésnek nincs hatásköre hatályon kívül helyezni, amiből következik, hogy a határozatot elfogadni sem lett volna hatásköre. Amennyiben a Kúria az Együtt és a Párbeszéd kérelmével szemben a Fővárosi Választási Bizottság álláspontját erősítené meg, abból az következne, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek elfogadni sem volt hatásköre a népszavazás útján hatályon kívül helyezni kívánt határozatot.

A Kúriának 30 napja van dönteni a beadványról,

az aláírásgyűjtést így előreláthatólag október közepén tudja elkezdeni az Együtt és a Párbeszéd.

A kampányra történő felkészülés keretében utcán kitelepüléseken és az interneten előregisztrációra van lehetőség, amelynek keretében már több mint 5000 budapesti jelezte, hogy alá fogja írni az íveket, illetve segíteni fog a gyűjtésben.

A Greenpeace megrendelésére készült, múlt héten bemutatott közvélemény-kutatást szerint a budapestiek alig 19 százaléka támogatja a Tarlós István és a Fidesz által erőltetett parti mobilgátat, 58 százalékuk pedig határozottan elutasítja. A budapestiek 11 százaléka fogadja el, hogy ebben a kérdésben a Fővárosi Közgyűlés önállóan döntsön, 57 százalékuk viszont népszavazást szeretne. Erre az egyetlen lehetőséget az Együtt és a Párbeszéd közös népszavazási kezdeményezése jelenti.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!