Kezdőlap Címkék Rezsicsökkentés

Címke: rezsicsökkentés

Makutyi dumák – (Elnézést, Iszlai úr!)

Írtam már a lentebbiekről bőségesen, de a FIDESZ nevű egybeszabott, már-már prokrusztészi konglomerátum csak nem akar leszállni róluk. Mostanában pláne sok a baj, nagyon kell uralniuk a közbeszédet, ugyanis az új sztár szintén diktálni szeret(ne), és ez ügyben tevékeny is, ahogy ezt láttuk a hőmérőzős és a gumicsizmás akciókban. A legközelebbi nyilván a mozdonyvezetés lesz, amivel bemutatja, milyen sokat késnek a vonatok. Eddig erről fogalmunk se volt. Kösz az infót, haver.

Tudjuk, persze, hogyne tudnánk, a közbeszéd tematizálása a legfontosabb, így aztán annak ismertetése, hogy a TISZA mit tervez a minimálbéresekkel, a nyugdíjasokkal meg a tanárokkal, nyilván majd később fogunk hallani. Valamikor. Ráérni ráér, hiszen valamelyik nagyeszű eszmefuttatásában olvastam a minap, hogy egy pártprogramot öt perc alatt meg lehet írni. Látod, látod, hülye déká, mit erőlködsz itt a kilencven oldalas programoddal! Elég lett volna annyi, mint Magyaréknál: nem lesz lopás, oszt punktum. Ennek megírása fél percbe se telik. A vicc az egészben az, hogy a nagyeszű ezen irománya megjelent. Nem is akárhol. Nem is akármilyen lapban.

A témavariálás fideszéknél úgy szokott kinézni, hogy a lerágott csontokat nem dobják el, hanem gondosan elteszik máskorra, és mikor támadják őket, például Románia GDP-jével példálózva, gúnyos mosoly kíséretében, akkor hirtelen előkapják az egyiket, és mintha még lenne rajta bármi, belecsámcsogják a képünkbe. De komolyan ám!

Hát akkor lássuk… mármint a csámcsogást.

Menczer Tamás:

Magyar Péter pártja nem akar rezsicsökkentést, a kormánypártok viszont akarnak, és azt Magyar Péterékkel szemben is meg fogjuk védeni. Magyar Péter tagadja a nyilvánvalót, azt állítja, hogy ők nem támadják a rezsicsökkentést. Magyar Péter egyik embere nem olyan hazudós, mint ő” – folytatta a kormánypárti politikus Gerzsenyi Gabriellának, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavait is idézve, aki Brüsszelben azt a kérdést tette fel: – Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” – Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést, nem akarja megvédeni az embereket, nem a magyar emberek oldalára állt.

Az csak a hülyék számára nem nyilvánvaló, hogy Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést (2011 és 2021 között is végig ezen dolgozott, mint EP képviselő), de most nem azt mondta.

Csak arról érdeklődött, hogy a kormány kiktől veszi el azt az összeget (Kuss legyen! Ez nem megszorítás!), amely a rezsicsökkentés miatt az államkasszából hiányozni fog, mert be kell tömni ám a lyukat. Szegény Varga, nem irigylem, egyáltalán.

Egyébként a rezsicsökkentés tényleg megvédi a magyar embereket. A legjobban azokat védi meg, akik a legtöbbet fogyasztanak. Megvédi az állam persze a gazdagokat is, mert így ők is részesülnek a csökkentésből. A két halmaz között jelentős az átfedés, így aztán igen jól jön a rezsicsökkentés a nemzet Mészárosának, enyhítendő az anyagi gondjait, és mivel ő is magyar, a magyar emberek megvédését tekintve sikeres az ügy! Van is jachtja Mészárosnak az Adrián!

Megjegyzendő még, hogy Bulgárián és Magyarországon kívül az össze többi állam nem a szolgáltatásokat, hanem a szegényeket támogatja, így ugyanis az állam olcsóbban jön ki, a gazdagok jobban takarékoskodnak (nekik van pénzük is hozzá), és a rendszer a többi állam szerint igazságosabb. Arról pedig, hogy rezsicsökkentés költségeit végül nem ám Orbán meg a sleppje fizeti, hanem az egyéb adók révén pont mi, azaz a szegény, megvédendő magyarok, nem kell mindenkinek tudni. A nép jó része nem is tudja, az hótziher!

Szentkirályi Alexandra:

A fővárosi cégek vezetésében eddig nagy arányban szerepeltek Gyurcsány Ferenchez köthető személyek. Például Draskovics Tiborra, a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legsokoldalúbb megoldóemberére is kulcsfontosságú pozíciókat bíztak a Karácsony Gergely vezette Városházán. A BKK igazgatóságában ülő politikus korábban volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere. De a már említett Mártha Imrét sem kell bemutatni a Demokratikus Koalíció elnökének, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2008-ban került a Magyar Villamos Művek (MVM) élére.

Ebben az az érdekes, hogy szegény, nemhogy a győzelemről, de még a versenyről is lemaradt jelöltasszony nem azt veti a nevezettek szemére, hogy rosszul dolgoztak, és ebből a városnak kára lett, hanem hogy ismerik Gyurcsányt. Na most, ha van olyan szabály, hogy „a Gyurcsányt ismerők biztosan rosszul dolgoznak”, akkor egyértelmű Szentkirályi felháborodása, ellenesetben viszont a helyzet az, hogy a „Hosszú haj, rövid ész” mondást ugyan nagyon helytelennek tartom, de vannak esetek, mikor el kell fogadni.

Egyébként a kormány tele van „Orbán Viktorhoz köthető személyekkel”. Azok ellen nincsen kifogása, tisztelt asszonyom?

Nyitrai Zsolt

A nyugdíjasoknak nagyon sokat köszönhet Magyarország, a magyar emberek, családok, éppen ezért a kormány mindig kiáll az érdekeikért és megvédi a juttatásaikat. Egyebek között visszaadtuk nekik a korábban a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, ráadásul megemelt formában. Eddig 5 alkalommal fizettünk számukra nyugdíjprémiumot, amire 2010 előtt sosem volt példa”

Mint az már néhányunknak a könyökén jön ki, a legtöbbünknek viszont fogalma sincs róla, a baloldal a nyugdíjemelésre a svájci indexálást használta, amely nem csak az inflációtól, hanem a bérektől való lemaradástól is megvédte a nyugdíjakat. Orbánék persze rögtön változtattak, a svájci indexálást eltörölték, így 2011. óta a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedik, következésképpen a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsult. Jó kis megvédés, mi?

A baloldal nem elvette, hanem bevezette a 13. havit (Medgyessy), egy miniszterelnök volt, aki regnálása alatt végig fizette (Gyurcsány), Bajnai pedig szüneteltetni rendelte a világválság miatt, és azt mondta, ha a válságnak vége, újból fizethető. Orbán a világgazdaság szárnyalása és az ide ömlő EU pénzek ellenére 10 évig nem fizette, azaz jóságos visszaadásról szó sincs, hanem 10 évig ellopta a nyugdíjasoktól, akik ezt az eltolvajolt pénzt már sohasem fogják visszakapni.

A nyugdíjprémiumot nem Orbán, hanem Bajnai vezette be (ezért „nem fizették 2010. előtt” – remélem, érthető). Bajnai azt mondta, ha az országnak jól megy, azaz a GDP növekmény > 3,5 %, kapjanak belőle  a nyugdíjasok is. Ezen az alapon Orbánéknak tehát nem ötször, hanem már hétszer kellett volna fizetniük, ha betartják Bajnai előírását. De nem tartották be.

Az pedig, hogy a nyugdíjpénztárak tőkéjének lenyúlásával a jövő nyugdíjasaitól elvették az akkori GDP 10 %-át (melynek jó részét Gyurcsányék gyűjtötték össze), a nyugdíjasok tönkretételének nagy művén már csak a korona.

Orbán Balázs

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ezek után, ha valamelyik fideszes szidni merné a Kádár korszakot (amely orosz gyarmaton való élést Orbán Balázs önként választaná ’56-ban a forradalom helyett), vagy a negyvennyolcas hősöket emlegetné (amikor Orbán Balázs eltanácsolná Kossuthékat a forradalomtól, mondván, nincs értelme az egésznek, mert valaki úgyis behívja majd a ruszkikat), az a szerencsétlen nyugodtan körberöhöghető. Csak ne legyen balhé, igaz, Orbán Balázs úr? És ne tessenek jönni nekünk Trianonnal, mert ott Magyarország ugyanúgy területeket vesztett, ahogy most az ukránoknak tanácsolja, hogy inkább veszítsenek területeket. Miután pedig a gyarmat az gyarmat, ha mi kerülnénk Oroszországtól függő helyzetbe, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt Putyin úgy zavarná szanaszét, mint a sicc. Persze Viktor a helyén maradhatna, mint háromujjas báb, és végre tüzelhetnénk az orosz gázt dögivel.

Na, kérem, hát ezeket a megunhatatlanul ugyanolyan hazugságlepleket próbálják fideszék újból és újból és megint csak ráteríteni a választói tömegekre, hogy azok a sötétben botorkáljanak, és nehogy lássanak valamit a szegényházi olimpia leendő országában, ahol a dolgok egyre rosszabbul mennek.

Az igazi röhej az, hogy hogy továbbra is hisszük és hagyjuk. A Viktor mégiscsak jobb, mint a Gyurcsány, nem? Húzd rá cigány, csak azért is! Harcoljon a hazáért a rosseb!

Na, így vigadunk mi.

Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs

Németh Szilárd rezsibiztos interjút ad a Hír TV-nek. Elvégre veszélyhelyzet van, olyankor mindig megkérdezik az illetékest, aki megnyugtatja a népet, hogy nincsen semmi vész. De azért van. Nyilván emiatt alakult meg az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs. Más oka nem lehet, mint az a nevéből is következik.

Első kérdés: lesz-e elég gáz? Teljesen jogos, közeleg a tél, mi lenne a fűtéssel, ha nem lenne gáz? A válasz bíztató, a teljes országot tekintve a tárolók 88 %-os töltöttsége 116 napra elegendő gázt jelent, csak a lakosság igényével számolva pedig 241 napig tudják a tárolók az ellátást biztosítani. Következtetés: az ország ebből kb. 4 hónapig rendesen működhetne, illetve ha vészhelyzetben az Operatív Törzs mindent elzárat, és csak a lakosság kap gázt, akkor akár 8 hónapig is. Éhen halnánk ugyan, de nem fagynánk meg. Nem mindegy persze, hogy az a négy hónap a mostantól számolt négy hónap-e, azaz szeptembertől decemberig, vagy a lényegesen hidegebb, november közepétől március közepéig tartó időszak, de ebbe most ne menjünk bele, a 116 nap az 116 nap, ki lett számolva, és kész.

Persze Németh szerint a veszély azért nagy – de nem ám azért, mert attól félnek, hogy Ukrajna lebombázza vagy fölrobbantja a még működő gázvezetékeket (ahogy ezt megtette az Északi Áramlat 1. és 2. esetében több vezetékkel is), hanem mert a „háborús hisztéria” miatt az EU támadja az orosz energiahordozók használatát, méghozzá „brutálisan”.

Innen egy hirtelen ugrással tér át a beszélgetés a rezsicsökkentésre, amelyről Németh azt mondja, hogy egyrészt a biztonságos ellátás a fontos, sőt a legfontosabb, másrészt a megfizethetőség, és Brüsszel mindkettőt veszélyezteti. A kormánybiztos ehhez hozzáteszi, hogy a támadás nem új, mert a rezsicsökkentést már 2012. óta „fúrták, faragták, ahol érték”, de ez szerinte még mindig semmi, mert a magyar baloldal politikusai, akiket „a választók arra hatalmaztak föl, hogy a magyar érdekeket képviseljék” megint összefogtak Brüsszellel. Ebben a kérdésben is.

Németh azt is mondja, hogy az ellenzéki politikusok azzal érvelnek, hogy a szabadpiacon sokkal olcsóbban lehetne hozzájutni „bármihez”. Ezzel szemben ő jelentheti, hogy 2 éve folyamatosan nézik az árakat, és ugyan 2022-ben arra kényszerültek, hogy nem a teljes, hanem csak a fogyasztási átlagig támogassák az elektromos energia és gázfogyasztókat (a távhő esetében a támogatás továbbra is 100 %), de a vizsgált 28 európai országban immár 25. hónapja nálunk a legolcsóbb mindkét energiafajta ára. „Ez a történet kilőve” – fejezi be.

Brüsszelt illetően: „Brüsszel egy másik oldalról fúrja faragja a rezsicsökkentést, mindenféle eljárást akar indítani, meg mindenféle ajánlást tesz az országnak.” Riporter közbeveti: „Az ő érvük az, hogy nem elég drága az energia, mert ha drágább lenne, jobban spórolnának vele.” A kormánybiztosi reakció: „Van ilyen otromba ostobaság is

Az energiaszegénységről: „Brüsszel újraíratja velünk az energia és klímatervet azért, mert szerintük nem jól határoztuk meg, hogy mi az energiaszegénység. Hát az energiaszegénység nem az, hogy nem jutnak megfelelően, biztonságosan energiához az emberek? Vagy hogy nem tudják kifizetni? Dehogynem. A rezsicsökkentés mitől védi az embereket? Hát pontosan ettől, az áraktól védi meg.”

A magyar emberekről: „A magyar emberek többször megvédték a rezsicsökkentést, népszavazáson, aláírásgyűjtéssel, a választásokon, a négy kétharmadot nem a legyek hordták össze, ez a magyar gazdaságnak és a szociálpolitikának a sarokköve, amivel mi a magyar családok biztonságát védjük.

Az ukránokról: Németh saját bevallása szerint nem érti az ukránokat, hiszen ott a vezeték, a Lukoil tulajdona, nem nekik kell karbantartani, csak szednék be a tranzitdíjat, oszt annyi, de ehelyett leállítják a gázszállítást. Persze, ő azért tudja, honnan fúj a szél. Washingtonból, meg Brüsszelből fúj, mert nekik az érdekük az, hogy minél jobban magukhoz kössék Ukrajnát, Ukrajnának még véletlenül se legyen fölhasználható pénze, majd ők adnak nekik a közösből, annak meg meglesz az ára.

Ezután esik még néhány szó a migrációról, és az emiatt kapott pénzbüntetésről, de azt hagyjuk máskorra, a rezsibiztos nyilván dilettáns a témát illetően, nézzük inkább azt, amihez ért:

  • A Németh által említett háborús hisztéria sajnos mindazok sajátja, akik nem akarják, hogy az agresszor sikerrel járjon. Szörnyű alakok lehetnek, magam is már csak alig merek tükörbe nézni – ellentétben a higgadt gondolkodású Németh Szilárdokkal, akik a „Mindent engedjünk át az agresszornak, ami a másé” elv alapján élik életük. Érdekes, hogy ugyanakkor Trianon miatt állandóan siránkoznak.
  • Az orosz energiahordozók európai használata bevételt biztosít az oroszoknak. Ebből telik nekik a háborúra. Kevesebb használat > kevesebb bevétel > kisebb harcképesség. Tudom, hogy ez nagyon bonyolult levezetés, de nincs senki ott a környéken, aki elmagyarázná szegény Németh Szilárdéknak? Sokkal érthetőbb lenne nekik Brüsszel rettenetes brutalitása, ami azért az oroszok okozta háború brutalitásához képest nem is látszik olyan szörnyűnek.
  • Először azt akartam írni, nincs olyan, hogy magyar érdek, mert a „Minden magyar kapjon születésekor tízmillió eurót”, vagy „A magyarul beszélőket a Föld minden lakosa mindig és mindenhol köteles megérteni” követelmények elég nehezen lennének kivitelezhetők, ugyanis a többi nép nem nagyon lelkesedne érte, de aztán rájöttem, hogy Németh a magyar érdek alatt a FIDESZ érdekét érti (a rezsicsökkentésnek sokat köszönhetnek). Akkor viszont nehéz logikailag értelmezni Némethék neheztelését(!), hogy az ellenzéki politikusok nem a magyar érdeket képviselik. Majd hülyék lennének, ha az FIDESZ érdek, nem igaz? Egyébként is ostobaság, amit mond, mert minden pártot arra hatalmaznak föl a szavazók, hogy azt képviselje, ami a programjában van, nem pedig a definiálhatatlan „magyar érdeket”.
  • Németh totálisan félreérti az ellenzéki politikusokat, amikor azok a szabadpiacról beszélnek. Volt egy időszak, mikor a szabadpiaci gázár alacsonyabb volt, mint az általunk vásárolt orosz gáz ára, na, ekkor mondták Gyurcsányék, hogy jobb lett volna, ha ott vesszük a gázt, és nem az oroszoktól. Ennek semmi köze az itthoni gázárhoz, azaz a rezsicsökkentéshez. Németh szövege („Ez a történet kilőve”) arra utal, hogy a tudatlanság és a fölény együtt szokott járni, mivel a tudatlannak fogalma sincs róla, hogy az.
  • A többi megnyilvánulását inkább nem kommentálnám. Látva a megnyilvánulásokat, jobb lesz az úgy, nem?

A rezsicsökkentésről már sokszor megírtam, hogy mekkora átverés, ugyanis mikor „a kormány csökkenti a rezsit”, azt nem a saját pénzéből csökkenti. Neki ugyanis nincs. Ezért valahonnan az erre kiadott pénzt be kell szednie, új adókból, újabb hitelfelvételből, a lényeg, hogy a kormány összes kiadását mindenképpen mi és/vagy az utódaink fizetik, tehát mikor Orbán azt mondja, hogy ő minden háztartást havi 181.000 forinttal támogat, az két szempontból is oltári nagy hazugság. Az egyik maga az összeg, amelyik, ha tényleg annyi lenne, félévenként vinné csődbe az országot (a tényleges összeg kb. a tizede, vagy még annyi sem), a másik, hogy nem ő támogatja a háztartásokat, hanem mi, habár a pénzt tőlünk ő veszi el, és adja oda nekünk is meg másoknak is. A harmadik, immár áttételes hazugság az, hogy az átlagról beszél, mivel nem mindenki ugyanannyit kap ám! A faluvégi Mari néni, akihez se a gáz se a villany nincs bevezetve nulla támogatáshoz jut a rezsicsökkentés révén, ugyanakkor ÁFÁ-t ő is fizet a kisboltban, azaz például ő is támogatja Hatvanpusztát, amelynek támogatási összege 2022. előtt milliós nagyságrendű lehetett. Mint már többször említettem, az értelmes kormány nem az árukat meg a szolgáltatásokat támogatja, hanem a szegényeket, mert akkor lényegesen kevesebb pénzből lehet elérni, hogy mindenki meg tudja fizetni a gázt, a zsömlét meg a parizert, és az a vérlázító igazságtalanság, ami most van megszüntethető. Ráadásul a gazdagok akkor jobban takarékoskodnának, és kevesebb gáz kellene az országnak… habár… mint a derék Németh Szilárd mondotta fentebb erről a takarékoskodásról, hogy „Van ilyen otromba ostobaság is”, ezért kicsit bizonytalan lettem. Végül is egy ekkora koponya nem tévedhet. Ugye?

Egyébként Magyarország éves földgáz fogyasztása 10 milliárd m3 volt a háború előtt, az azóta egyrészt a spórolás okán, másrészt a melegebb időjárás miatt mintegy 10 %.kal csökkent, és mondható, hogy a lakások EU pénzből való energetikai korszerűsítésével további 15 – 20 % takarítható meg, azaz a szükséges új földgáz tüzelésű erőművek plusz gázigényét (1 milliárd m3) a megtakarításból simán fedezni lehetne, és még maradna is. De csak lehetne.

Ameddig ugyanis a nép nem tudja a fentebb írtakat, addig népszerűségi szempontból sokkal kifizetődőbb a regnálóknak a rezsicsökkentéses néphülyítés (lásd fentebb: „a négy kétharmadot nem a legyek hordták össze”), mint visszahozni az EU pénzeket, és kiírni a korszerűsítési pályázatokat.

Valahogy nem látom a nagy felvilágosító kampányt, melyet a független sajtó önös érdekből teljes erőbedobással végez. Lehet, hogy nem végzi?

Magyar Péter: Rogán propaganda minisztériumától csoportosítsanak át 500 milliárdot az egészségügybe!

Azt javasolta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol beszámolt arról, hogy milyen lesújtó tapasztalatokat szerzett a kórházakban, melyeket meglátogatott, mert a nagy hőség és a nem működő klímavédelem miatt műtétek maradnak el, és a kórtermekben lehetetlen állapotok uralkodnak éjszaka is 30 fok fölött a hőmérséklet!.

A magyar orvosi kamara győri tagozatának elnöke, Szijjártó doktor már korábban javasolta a döntéshozóknak, hogy csak egy éjszakára költözzenek be a kórtermekbe, ahol légkondicionálás hiányában borzasztó a forróság.

Magyar Péter rámutatott arra, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere szisztematikusan alulfinanszírozza az egészségügyet. Azt már nem tette hozzá, hogy Magyarországon ez már évtizedek óta így van. Az orvosok fizetését is csak azért rendezték, mert a Covid pandémia miatt vészhelyzet alakult ki az egészségügyben. Az ápolók pénze azonban továbbra is kevés:

“fele annyian dolgoznak mint ahányra szükség lenne”

– hangsúlyozta Magyar Péter, aki azt javasolta, hogy

“Rogán Antal propaganda minisztériumának 650 milliárd forintos költségvetését kurtítsák meg, és abból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az egészségügynek!”

– Magyar Péter joggal kifogásolta, hogy be sem engedték a Péterfy Kórházba nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Miért finanszírozza alul az Orbán kormány az egészségügyet?

“Szisztematikusan és tudatosan lerohasztják az állami egészségügyet, hogy áttereljék az embereket a magánegészségügybe. Közép Európában, de talán Nyugaton sem fordítanak oly sokat a fizetésükből a magánegészségügyre az emberek mint Magyarországon”

hangsúlyozta Magyar Péter.

Magyarországon a gyenge egészségügyi ellátás miatt sokkal többen halnak meg idő előtt mint a fejlett nyugati államokban. Ez távolról sincsen ellenére Orbán Viktornak, akinek a nyugdíjas szavazó táborra csakis addig van szüksége ameddig az biztosítja a kényelmes kétharmadot cserében a tizenharmadik havi nyugdíjért  és a rezsicsökkentésért. Utána a nyugdíjas fölösleges teherré válik, és ettől a problémától szabadítja meg a gyengén működő egészségügy Orbán Viktort, akinek most elfogyott a pénze és lehet, hogy a szerencséje is. Magyar Péter mindenesetre azt ígérte, hogy amennyiben győz a választásokon 2026-ban az első dolga lesz az egészségügyi reform megkezdése. Kérdés, hogy lesz-e rá pénze? Az USA nagykövetsége jelenleg mögötte áll, de ez csakis addig tart amíg Magyar Péternek esetleg sikerül távozásra bírnia Orbán Viktort, aki olyan amnesztiát kaphat mint amilyet Maduro venezuelai elnöknek ígért az Egyesült Államok: összes lopott vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat! Ha Maduro távozna – egyelőre nem akar – akkor Venezuela olajipara fellendülhetne, és az új kormánynak lenne pénze az életszínvonal emelésére. Magyarországon viszont nem ez a helyzet: nincs olyan pénzforrás mint az olajipar Venezuelában. Magyar Péter viszont reménykedhet a befagyasztott uniós eurómilliárdokban, melyeket az új lengyel kormány azonnal megkapott noha még bele sem kezdhetett a reformokba.

Kínai kölcsönből támogatja a düledező magyar költségvetést az MVM

Gazdasági szempontból lehet, hogy nem racionális, de politikai szempontból fontos a rezsicsökkentés rendszerének fenntartása – hangsúlyozta Orbán Viktor az energiaválság idején amikor az árak az égbe emelkedtek.

Az MVM finanszírozta a rezsicsökkentés rendszere, hatalmas veszteséget halmozott fel, és ez ellen Orbán Viktor leleményes megoldást talált Matolcsy György segítségével. A miniszterelnök azért küldte Matolcsyt Pekingbe, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a kieső európai pénzek pótlására. A válasz jellegzetesen kínai lehetett:

kormányokat nem támogatunk, de…

Peking egyrészt nagy beruházásokat kezdett: akkumulátor gyárak, elektromos autógyár stb., másrészt az egyik állami bank kötött egy szigorúan titkos szerződést az MVM-mel, amely roskadozott a rezsicsökkentés rendszerének veszteségeitől.

Az ICBC kínai óriásbank ausztriai leány bankjával állapodott meg az MVM egy 100 milliárd forintos  hitelkeretről. A kínai óriásbanknak ez semmi, de az MVM-nek életmentő lehet a 2022 őszén tehát az energia válság idején megkötött szerződés.

Ennek alapján az MVM eddig hatszor vett fel 100-250 millió eurós hitelt, melyet azután vissza is fizetett – írta a Telex, amely arra is rámutatott, hogy a legutolsó decemberben felvett hitelt még nem fizette vissza a magyar állami cég, amely viszont 309 milliárd forintos osztalék előleggel támogatta meg a roskadozó magyar költségvetést

vagyis mondhatjuk azt, hogy a közvetve Peking mégiscsak támogatja nagy magyar barátját, Orbán Viktort.

Mindez csak úgy derült ki, hogy Jávor Benedek egykori uniós parlamenti képviselő kiperelte a dokumentumokat az állami cégtől.

A Telex arra is emlékeztet, hogy a magyar államadósság kezelésben is növekvő szerepet játszik Kína: az állami adósság kezelő központ volt az első a világon, amely jüan kötvényt bocsátott ki. A zöld panda kötvény már azt mutatta, hogy Magyarország intenzíven jelen van a kínai pénzpiacon. Orbán környezetében Matolcsy György számít Kína szakértőnek, mert a 2010-es hatalomátvétel előtt együtt fedezték fel Kínát. A magyar ellenzéki politikusokat magas szinten fogadták Pekingben annak ellenére, hogy akkoriban a Fidesz még antikommunista propagandát folytatott, és bírálta a baloldali kormányokat, mert jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával és Pekinggel.

Hogy tudott jelentős összegű osztalék előleget fizetni az MVM, amelyet a rezsicsökkentés rendszerének fenntartásával bízott meg Orbán Viktor? Úgy, hogy a miniszterelnök létrehozta a Rezsivédelmi Alapot, és ez állja a cechet az MVM helyett.

Szuverenitás, oh

Orbán Viktor az utóbbi időben gyakran hivatkozik a szuverenitásra, de ez nála csak a Brüsszellel és Washingtonnal való szembenállásra vonatkozik, Moszkvára vagy Pekingre nem pedig mindkét nagyhatalom igyekszik befolyást szerezni az Európai Unióban. Ezt mutatja Hszi Csin-ping elnök mostani látogatása is Párizsban , Belgrádban és Budapesten. Mutatja persze az is, hogy egyre több kínai és orosz kémet tartóztatnak le épp a szuverenista pártokban Európában. A Der Spiegel már egyenesen arról írt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland orosz és kínai befolyás alatt áll. A német kémelhárítás szinte naponta tartóztat le orosz és kínai hírszerzőket illetve az általuk beszervezett német politikai szereplőket. Berlinben tisztában vannak vele, hogy az igaz kihívást Kína jelenti hiszen mögötte jelentős anyagi erő áll, Putyin papírtigris, aki kénytelen volt közölni zsoldos hadseregével, a Wagner csapattal, hogy nem tudja finanszírozni őket, ezentúl maguknak kell gondoskodniuk az orosz zsoldos hadsereg ellátásáról.

A német kémelhárítás vezetője így fogalmazta meg a különbséget Moszkva és Peking között:

“Oroszország a vihar, de Kína maga a klímaváltozás!”

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

Gázár a mélyben, miért fizetünk akkor érte oly sokat?

A holland gáztőzsdén az ár elérte a mélypontot, az ukrajnai háború előtti árat. 2021 májusa óta nem volt ilyen alacsony a földgáz ára Európában: egy megawatt óra 22,7 euró. Csak emlékeztetőül: a földgáz pánik csúcsán, 2002 augusztusában az ár 300 euró fölé emelkedett. Ekkor volt az, hogy Medvegyev-Putyin egykori alteregója  azzal fenyegette meg Európát, hogy “meg fogtok fagyni!”

Most akkor jól állunk? Relatíve mindenképp, de az energia válság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az európai ipar 20 euró alatti földgáz árra állt be, és ezt még nem értük el. Sok európai cég ezért építi új üzemeit az Egyesült Államokban, ahol sokkal olcsóbb az energia.

Orbán és a rezsicsökkentés csodafegyvere

A magyar miniszterelnök nyert már választást a rezsi csökkentéssel, melyet lelkes rajongói politikai atombombának neveztek el. Most újra megpróbálkozhat ezzel hiszen a júniusi választásoknak is van tétje a számára bár sokkal kisebb mint az országos választásoknak. A miniszterelnök persze szorgosan tanulmányozza a közvélemény kutatásokat is, és ezek alapján gondolhatja úgy is: minek pénzt költeni arra, ami ingyen is megvan. A közvélemény kutatások a hatalom töretlen népszerűségét mutatják. Újabb rezsi csökkentésre tehát nincs szükség. Érdemes azt az országgyűlési választásokra tartalékolni 2026-ban. Orbán Viktor egy gyenge pillanatában a megnyert 2022-es választások után hét szűk esztendőt jósolt Magyarországnak. Ilyen helyzetben nagy pénz kell a választópolgárok megvásárlására hiszen a tartósan alacsony életszínvonal a legelszántabb kormánypárti szavazókat is megrendítheti, különösen, ha közben azt olvassák, hogy Mészáros Lőrinc egyetlen évben 150 milliárd forinttal növelte vagyonát.

A számla

Az ember nyugodtan ül otthonában, szép dolgokról ábrándozik, mikor egyszer csak riadalom és zaj lesz a postaládáknál, s ha kérdik, mitől van-e zaj: hát megjött a villanyszámla! A vérszínű számla, rajta betűk és számok… illetve hát inkább narancssárga színű, amely által jól kiemelve láthatja a kedves fogyasztó az összes fontos tudnivalót.

Az ember először rémülten ugrik fel a zajra, elönti a hideg veríték, de végül megnyugodva visszaül. Nincs semmi baj, mert itt a FIDESZ életmentő rezsicsökkentése!

A rezsicsökkentés egy fegyver (annak is lett kitalálva a Finkelstein-Habony propagandagyárban). Hatalmas fegyver, ugyanis a rezsit szinte mindenki fizeti, ezért az ország döntő hányadával tudja éreztetni a kormány jóindulatát, hiszen a kormány segít. Azoknak is segít, akiknek nem kell, sőt azoknak segít a legtöbbet, így tökéletesen megfelel a FIDESZ rigorózusan fórsriftos működésének, miszerint a támogatások zömét a gazdagok kapják, a többit meg a tehetősek. Természetesen a közép meg az alsó rétegeknek is leesik azért valami, viszont Mari néni esetében, akinek faluvégi kisházába se a víz, se a villany nincs bevezetve, és petróval világít, a leesés forintosított értéke nulla. Az ÁFÁ-t persze ő is fizeti a kisboltba, amivel hozzájárul a sok és nagyméretű ingatlant, többek között Hatvanpusztát is birtokló Orbán család rezsiköltségeihez. Elkel nekik a segítség, sok a kiadás.

A rezsicsökkentés hatalmas előnye, hogy ezt így nem gondolja át senki, ezért a jóságos, népét szerető Orbán folyamatos kétharmadait jelentős mértékben támogatja. Hajjaj, de még mennyire.

A rezsicsökkentés jellemzője még, hogy meglepő módon hátrányai is vannak. Igaz, nem a kormányzat érzi, hanem az ország, de az nem érdekes annyira, mert nem a kormányzat van az országért, hanem fordítva. Ha a kormányzat lenne az országért, akkor Orbán azt csinálná, ami az országnak jó, nem pedig azt, ami neki, miután viszont folyamatosan az utóbbival foglalkozik, láthatóan úgy tekinti, hogy az ország van érte. Mivel pedig a nép a hatalom megtartása érdekében tett, a demokráciákban igencsak szokatlan húzásokba részint beletörődött, részint nem veszi észre, részint meg nem érti, sokáig lesz még Magyarország Orbáné. Illetve Orbánért. Teljes lakosságával együtt.

A rezsicsökkentéssel az első gond, hogy olyasmit támogat, amit nem szabadna. Ami nekünk nincs. Józanul gondolkodók, pláne közgazdászok azonnal felhördülnek, hogy ez egy emeletes baromság, hiszen az összes tankönyv meg a józan ész szerint is olyasmiket kell támogatni (ha már támogatunk valamit), ami nekünk van, amit mi gyártunk, amiből magyar bevétel keletkezik. Ilyen például a Túró Rudi, ahol a hasznot nem talicskázzák ki az országból. Ehelyett sajnos a rezsicsökkentéssel a földgázt támogatjuk, amelynél a haszon be sem jön ide, rögtön ottmarad Putyinnál. Az olcsó áru jobban fogy, így hát az eredmény az lett, amit minden normálisan gondolkodó ember várt, az ország földgázfogyasztása a 2014-es 8,5 milliárd köbméterről 2021-re folyamatos emelkedéssel 11,3 milliárd köbméterre nőtt (33 %-os növekedés). A rezsicsökkentés eredményeképpen a korábbi szolgáltatók elmenekültek, a gázszolgáltatás gyakorlatilag állami monopólium lett (MVM CEEnergy Zrt.), mivel pedig a gázszállítási szerződéseket is az állam köti Oroszországgal, a gazdálkodási adatok azóta hozzáférhetetlenek. Néhány emberen kívül senkinek fogalma sincs, mennyibe kerül ez az izékavarás nekünk, adófizetőknek, de ezt nem is kell tudni, mert hogy Orbánnak plusz bevétel biztos, a többi meg kit érdekel?

Egy idő után sajnos, ahogy szokott, beütött a krach, Putyin vérgőzös terve testet öltött, és a gázár megugrott. Ezt a kormány nem hagyhatta (a választásokat azért még megvárta – naná), mert ez már akkora kiadás lett volna, ami gazdasági vészhelyzetet okoz. 2022 nyarán lépett is. A nagyfogyasztókat célzó, a gázár adott fogyasztás fölötti hétszeresére emelése azonnal éreztette hatását, az ország gázfogyasztása zuhanni kezdett, és két év alatt immár 33 százalékos eséssel visszatért a 8,5 milliárd köbméteres szintre. Tisztelt kormányzat, így kellett volna kezdeni! A nagyfogyasztókon múlik minden, ahogy látható.

Az egy más kérdés, hogy a józan ész szerint soha nem árukat és szolgáltatásokat kell támogatni, hanem a rászorulókat, mert egyrészt elképesztően igazságosabb lenne, másrészt az áruk és szolgáltatások támogatása a piaci folyamatokba való kormányzati beavatkozás, ami nem egy piackonform valami, viszont ahogy ezt a FIDESZ propagandaosztályon okosan megállapították, az messze nem hozna ennyi szavazatot, mint a mindenki érintő rezsicsökkentés. Ezért marad, és punktum.

A hátrányok között megemlítendő még, hogy az ilyen mesterséges árképzés esetén az áru nem biztos, hogy azon az áron kel el, amely biztosítja a folyamatos működést, azaz

előfordulhat, hogy vagy a karbantartásra meg a fejlesztésre nem marad elég pénz a szolgáltatónál, vagy alacsony világpiaci árak esetén túl sokat fizet a fogyasztó érte, de az állami monopóliumból adódón ez nem érdekel senkit (lásd: szocializmus). A nagy pénzkatyvaszba belesimul minden kiadás meg bevétel, egyedül a „rezsicsökkentés” bűvszó érdekes. Az pedig, hogy mind magát a módszert, mind a kivitelezést tekintve úgy hülyeség, ahogy van, hát istenem! Hozza a szavazatokat, az a lényeges.

Ha valaki veszi a fáradságot, és áttekinti a szolgáltatójától kapott villanyszámlát, akkor annak az MVM zöld logóján kívül még két színes, mégpedig narancssárga színű információtábla található. Az egyik, a kisebb, a lényegtelenebb tartalmazza az elszámolási időszakot, a fizetendő összeget és a fizetési határidőt. Ezek ugyan fontosabb információk, mint az, hogy az árszabás ESZ „A1” Lakosság, de a méretéből ítélve mégsem annyira, mint a lapszéltől lapszélig végigfutó, jóval nagyobb táblázat, amely a következőket tartalmazza:

Magyarország kormánya az átlagfogyasztásig rezsicsökkentett díj alkalmazását írta elő.

Rezsicsökkentett díj nélkül az Ön fizetési kötelezettsége

az elszámolt időszakban a következő összeg lett volna:                                       41 356 Ft

Így az elszámolt időszakban az ön megtakarítása:                                                36 207 Ft

(Ezen összeg az Ön számlájából előzetesen levonásra került)

Hát nem gyönyörű, tessék mondani?

A villanyszámlát tovább tanulmányozva a számlarészletezőben megtaláljuk, hogy a fizetendő bruttó 5649 forintból a rendszerhasználati díjak összesen 4253 forintot tesznek ki (ez az, amit az ember a szolgáltatónak azért fizet, hogy az áram eljusson hozzá), az energiadíj, azaz az áram ára pedig 895 forint. Azaz a teljes ár 17,4 százaléka.

Feltételezve, hogy a rendszerhasználati díj mindig ugyanannyi, ha van rezsicsökkentés, ha nincs, a megtakarítás teljes egészében az energiadíjból történik. Ebben az esetben rezsicsökkentés nélkül az energiadíj nem 895 Ft, hanem a megtakarítással növelt 895 + 36.207 = 37.102 Ft lett volna, azaz az elszámolt energiadíjnak a 41,5-szöröse. Mivel a számla szerint az áram ára így rezsicsökkentve 5,11 Ft/kWh, a rezsicsökkentés nélküli áramár a kapott számla alapján: 5,11 * 41,5 = 212,1 Ft/kWh. A számla szerint erről rezsicsökkentik 5,11 Ft/kWh értékre.

Az, hogy ezt a bődületes villamosenergia árat honnan a bánatból vette, aki az én rezsicsökkentésből adódó megtakarításomat kiszámolta, számomra abszolút rejtély. Ide tartozik még, hogy az MVM adatlap szerint a nem lakossági fogyasztóknak kiszámlázott legmagasabb, már a határérték feletti fogyasztásért fizetendő áramár is csak 30,2367 Ft/kWh, azaz a nálam figyelembe vett, rezsicsökkentés nélküli árnak csak a hetede.

A fentiek alapján két lehetőség van. Vagy az MVM számlázási osztályán főnöki beosztásban is szerencsétlen dilettánsok dolgoznak, vagy valakik engem, mint fogyasztót nagyon át akarnak verni ezzel az idehazudott, elképesztő „megtakarítással”. Rendkívüli módon csodálkozom azon, hogy az árnyékkormány energia- és rezsiügyi árnyékminisztere ezt még nem vette észre, és nem kérte keményen számon a kormányon, mivel ez az ő, az árnyékkormány, sőt az egész ellenzék elemi érdeke.

Igaz, abból sem lett semmi gond, mikor a miniszterelnök hosszú időn keresztül azzal a szöveggel hü… szédített minket, hogy ő a rezsicsökkentés révén minden háztartást havonta átlagosan 181.000 forinttal támogat. Az sem volt kisebb marhaság ennél a számlás „megtakarítás” számításnál, mégis sikerült Orbánnak megúsznia, pedig 3,8 millió háztartással számolva az 8 254 milliárd forint/év, azaz az ország gazdasági összeomlása ez esetben pár hónapon belüli.

Hogy igazságosak legyünk a számlát illetően, egy kisebb pozitívumról is be lehet számolni. A számla legvégén ugyan és apró betűkkel, de mégiscsak közli a villamosenergia előállítására szolgáló energiamixet, és az embert úgy is, mint a szakolyi biomassza tüzelésű erőmű technológus tervezőjét jó érzéssel tölti el, hogy az energiamixben a megújulók aránya már 7,7 %.

Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

999 milliárd forint veszteséget hozott össze egy félév alatt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek alapján nagyon is érthető, hogy Matolcsy György miért bírálta oly elszántan a kormányt a közgazdász vándorgyűlésen.

Elvben a magyar államnak kellene pótolnia a Nemzeti Bank veszteségét, de ez teljesen felborítaná a költségvetés amúgyis törékeny egyensúlyát. Ezért módosítják a jegybank törvényt, hogy lehessen mínuszban a Magyar Nemzeti Bank akár hosszú időre is. Jelenleg ez mínusz 1511 milliárd. Ekkora veszteség láttán felmerülhet a kérdés: nem rúgja-e ki Orbán Viktor egykori jobbkezét? Ez annál is könnyebben mehetne, mert csak meg kellen kérdeznie, hogy mi lett a Nemzeti Bank korábbi nyereségével, amelyből például a Pallas Athéné alapítványokat létrehozták? 266 milliárdot kaptak ezek az alapítványok mondván “ez már nem közpénz.” Emiatt hosszú vita bontakozott ki a nemzeti együttműködés rendszere és Brüsszel között. Végül az alapítványokat bezárták. Az európai statisztikai hivatal nem fogadta el az érvelést: a nyereség már nem közpénz.

A veszteség ugyanis mindenképpen az: azért a magyar államnak kell jótállnia.

Mi lesz ezután?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég Matolcsy György jobbkeze volt, aki kulcsszerepet játszott a devizaadósság-rendszer felszámolásában. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki, hogy “ezért egyszer majd kérhetsz tőlem valamit.” Nagy Márton azon melegében kérte is a főnöke posztját, de ezt akkor a miniszterelnök megtagadta tőle. Matolcsy György sietett megszabadulni ambiciózus alelnökétől, aki előbb Orbán Viktor gazdasági tanácsadója lett, majd a kormányban kapott szerepet mint gazdaságfejlesztési miniszter. Most ő számít Orbán Viktor elsőszámú gazdasági válságmenedzserének.

Hol a kiút a reménytelennek látszó helyzetből?

Ezt kellene megmutatnia Nagy Mártonnak, ha megkapja a Nemzeti Bank irányítását. A számok kiábrándítóak: a gazdaság stagnál, az infláció magas marad. Ez bizony stagfláció, amelynek a következményei politikailag nehezen kezelhetőek. Mindeközben nem jönnek az uniós pénzek, az energia számla pedig olyan magas, hogy azt nehezen viseli a költségvetés. A rezsicsökkentés düledező rendszerét viszont politikai okból nem lehet megszüntetni. A nyugdíjak kapcsán Orbán Viktor el is ismerte a dilemmát: bár nincs rá fedezet, de a kormány kifizeti az inflációs pótlékot.

Orbán tudja: szavazó tábora csak addig biztos  ameddig nem csökken drasztikusan az életszínvonala. Csakhogy most ez fenyeget: az infláció a szegények adója. Éppen azé a szegény kétharmadé, amely zömében Orbánra szavaz.

Az olcsó pénznek és az olcsó energiának vége, de Orbán Viktor épp erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, no meg a Brüsszelből érkező eurómilliárdokra. Ebben a helyzetben kellene Nagy Mártonnak pénzügyi varázslónak lennie. Orbán Viktor átadhatja neki a Nemzeti Bankot abban a tudatban, hogy bűnbaknak után Matolcsy  majd ő is jó lesz…

Ha 100 forint a földgáz az európai piacon, akkor nálunk miért hétszer annyi?

A rezsicsökkentés a nemzeti együttműködés rendszerének nagy vívmánya, melyet remekül eladtak a magyar lakosságnak, de akkor se volt igaz amikor az energiaválság még nem borította fel az árakat.

2012-ben befagyasztották a földgáz árát, amely erősen ingadozik, és sokszor aláment ennek a tőzsdei árnak. Amikor viszont felment a földgáz ára, akkor pártunk és kormányunk sietett azt radikálisan megemelni. A lakosság kétharmada, amely nem lépte túl a fogyasztási határt valóban érezhette a rezsivédelmet, ám a peches egyharmad sokkal többet fizetett.

Jelenleg a földgáz tőzsdei ára mindössze 100 forint miközben “a felemelt piaci ár 760 forint.

Miért kell ennyit fizetnie a peches fogyasztóknak?

Egyrészt, mert Szijjártó Péter hosszútávú földgáz szerződést kötött az oroszokkal akkor amikor mindenki azt hitte, hogy magasan marad az ár, mert globális földgáz hiány alakul ki. Nem így történt. Földgáz van bőven főként azért, mert az európai gazdaságok gyorsított ütemben térnek át a megújuló energiaforrásokra, részben pedig gyenge a gazdasági konjunktúra, az ipari fogyasztás nem növekszik. Kínában sem olyan dinamikus a konjunktúra mint ahogy várták viszont a kínaiak rohamtempóban térnek át a megújuló energia forrásokra. A napelemek terén világelsők az exportban.

Miért nincs valóságos rezsicsökkenés?

Ez kettős haszonnal járna Orbán Viktor számára: csökkenne az infláció és mérséklődne az életszínvonal romlása, mely elégedetlenséget szül. Mégsem beszél senki a kormány oldalán a rezsicsökkentésről, de vajon miért nem? Azért, mert pénzügyi katasztrófa fenyeget: nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, a kormánynak minden fillérre szüksége van.

A magas földgáz árak az áfával megterhelve pompás jövedelmi forrást jelentenek a hatalomnak. Amelynek még ahhoz sincsen pénze, hogy hűséges szavazótáborát, a nyugdíjasokat kompenzálja a magas inflációért. A kormány kezére játszik Bokros Lajos, aki a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését javasolja. Ezekután joggal állíthatja magáról az Orbán kormány, hogy “mi vagyunk a kisebbik rossz.” Ez a vigasztalan helyzet nem deríti jókedvre Orbán Viktor hűséges szavazó táborát: a nyugdíjasokat és a lakosság szegényebb felét, de ők pontosan látják, hogy lehetne rosszabb is. Naponta több mint tízezer menekült érkezik Ukrajnából – akiknek ugyan eszük ágában sincsen Magyarországon maradni -, pedig ahol az életszínvonal a háború előtt sem érte el azt a színvonalat, amelyet a Szovjetunió felbomlása előtt “élveztek” az akkor még 52 milliós ország polgárai. Mára már feleannyian vannak, mi még csak hat-hétszázezerrel kevesebben…

MEGSZORÍTÁS, IGEN

Megszorítás, állapítja meg diadalmasan szinte minden ellenzéki politikus az Orbán-kormány intézkedéseiről: a „rezsicsökkentés” szűkítéséről, a Kata átalakításáról, az „extraprofit-adókról”, melyeket az érintett vállalkozások nyilván tovább hárítanak és a többiről.

Megszorítás, sőt brutális megszorítás, mondják, és azt gondolják, hogy ezzel félig már meg is nyerték a következő választást. Természetesen a hónapról-hónapra gyorsuló infláció miatt is támadják a kormányt, joggal. És persze az újabb eladósodás miatt is, meg a költségvetési hiány miatt is.

Csakhogy, ha egyszer nem sikerül kézben tartani a költségvetési hiányt, ha új eladósodási hullámnak vagyunk tanúi, és ami a legfontosabb, rekordokat dönt az infláció, akkor felelős kormánynak fel kell lépnie ez ellen, és másképpen nem lehet értelmesen (és nem „ársapkákkal”) fellépni, mint a kereslet erőteljes korlátozásával, amit megszorításnak nevezünk. Felelős ellenzék nem kifogásolhatja, hogy a kormány – bármely kormány – az infláció elszabadulása ellen a kereslet korlátozásával, tehát megszorítással védekezik. Ez a dolga.

Amikor az Orbán-kormány azt állítja, hogy a megszorítás az ellenzék politikája volt, és ő nem csinál ilyet, szokása szerint hazudik.

Ha az ellenzéki politikus ezt a szemébe vágja, jól teszi. Azért viszont, hogy vállalja a megszorítást, nem szidalmazni kell, hanem megdicsérni.

Közben persze azt az orbáni hazugságot is le kell leplezni, hogy az inflációért Brüsszel szankciós politikája hibáztatható, hogy a boltokban „szankciós felárat” fizetünk. Nem így van,

a magyar infláció azért duplája a nyugat-európainak, mert az Orbán-kormány választási pénzszórása 2022 elején megalapozatlanul és ugrásszerűen élénkítette a belföldi keresletet.

Mellesleg – dehogy mellesleg, ez nagyon is fontos – a Matolcsy-féle jegybank növekedésiösztönző hitelszórása is. Azért, hogy megszorításokra van elengedhetetlenül szükség, valóban Orbán az egyes számú felelős, Matolcsy pedig a kettes számú. Helyes, ha az ellenzéki politikus ezt kimondja, de a megszorítás szükségességét el kell ismernie. Orbán ellenzékben sem a Bokros-csomag idején nem ismerte el, sem a második Gyurcsány-kormány idején, de felelős ellenzék nem követheti az ő példáját.

Bírálni az Orbán-kormányt a megszorítások szerkezete miatt helyes és kell. Nem amiatt, hogy szűkíti a „rezsicsökkentést”, hanem hogy fenntartja ahelyett, hogy megszüntetné, és – mint civilizált országokban teszik – hagyná az energiatarifákat olyan szintre emelkedni, amely erőteljesen ösztönzi (és nem elrendeli) az energiatakarékosságot, viszont a rászorulóknak nyújtana kompenzációt az energiaköltségek emelkedése miatt. Ismerjük el, hogy ennek primitív, a rászorultság szempontját rosszul beállítva érvényesítő módja a „rezsicsökkentés” részleges fenntartása, fideszül „megvédése”. Rosszul beállítva, mert jól jár vele a kis lakásban élő, keveset fogyasztó tehetős egyedülálló is, viszont rosszul jár a nagy lakásban élő, szükségképpen többet fogyasztó sokgyerekes vagy többgenerációs háztartás. De hát köti a kormányt a „rezsicsökkentés”, vagyis mindenki energia- és vízfogyasztásának közpénzből történő szubvencionálásának orbáni dogmája. Ezt kell támadni, és nem a szűkítést.

Egészen abszurd, hogy amikor Orbán végre feladja az üzemanyag-ársapkát, ami remélhetően véget vet az üzemanyag-vásárlás Európában egyedülálló növekedésének, és feleslegessé teszi a többszintű árazást, akkor van ellenzéki párt, amely azt követeli, hogy az áfa és a jövedéki adó csökkentésével újra 500 forint alá csökkenjen az üzemanyag-ár. (A DK árnyékkormánya „döntött” így.)

Muszáj mindig azt mondani, amit az emberek feltételezhetően hallani akarnak?

Olyasmit lehetne kívánni, hogy az állam az üzemanyagárak emelkedésének ellensúlyozására engedje el a gépjárműadót, akár átmenetileg a kötelező biztosítást is átvállalhatná, de magát az üzemanyagárat nem helyes elszakítani el a bekerülési költségektől és a környezetünkben kialakult áraktól.

Ahol az összkeresletet csökkenteni kell, ott nincs mese, nem pluszokat, hanem mínuszokat kell elosztani. A politikai kérdés, hogy milyen szerkezetben teszi ezt egy kormány. Megengedhető-e, hogy csökkenjen a reálbér? Igen, megengedhető, sőt az elmúlt évek fedezetlen béremelkedése után valószínűleg elkerülhetetlen, a bérből élők tömege nem vehető ki a megszorítás hatálya alól. Főleg, ha a választást megelőzően a bérből élők egyik részének – a kiskorú gyermeket nevelőknek – adott az Orbán-kormány a tavalyi személyi jövedelemadó visszafizetésével hatalmas fedezetlen többletjövedelmet.

Megengedhető-e, hogy csökkenjen a nyugdíjak reálértéke? Igen, bizonyos mértékig megengedhető, ha egyszer a nyugdíjasok kaptak a teljes tizenharmadik havi nyugdíj februári kifizetésével fedezetlen többletjövedelmet a választás előtt.

Ez volt a fogyasztói jövedelemnövekedés két legnagyobb tétele, amelynek árát a mai inflációban fizetjük meg. Akkor az ellenzéki pártok nem figyelmeztettek a pénzszórás kockázataira, és ezért esik ma nehezükre, hogy ne követeljenek teljes kompenzációt az infláció miatt. Pedig ezt maguk sem tudnák vállalni, ha kormányon lennének.

Ha az intézmények, önkormányzatok számára megszűnnek a „rezsicsökkentett” energiatarifák, az nem kifogásolandó, hanem üdvözlendő, viszont az önkormányzati szektorban, a kulturális és szociális intézmények támogatásában olyan normatív költségvetési szabályozásra (és nem szelektív, a kormányhoz közel állókat kedvezményező kompenzációra) van szükség, ami finanszírozhatóvá teszi a megnövekedett energiaköltségeket.

Azt is üdvözölni kell, hogy a kormány az összkereslet mérséklésének részeként állami beruházásokat halaszt el. Az alkalmazott szelekciós szempontokat viszont lehet és kell bírálni. Nem a százezrek életkörülményeket érintő közlekedési fejlesztéseket kellene halasztani, hanem a kormány presztizsépítkezéseiről, az országot keleti autokráciákhoz kötő gigaberuházásokról kellene végleg lemondani.

Erre persze nincs esély. Felelős kormányunk nincs, ne is reménykedjünk. De legalább felelős ellenzékünk lehetne. 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK