Kezdőlap Címkék Rendelet

Címke: rendelet

Andy Landy ma nem mosolyog, avagy a hülyeségnek is van határa

A Magyar Közlönyben, még a tokiói olympia alatt megjelent végrehajtási rendelet szerint: Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

A rendelet alapján, vajon milyen következményekkel járhat az egyik legnépszerűbb film, a II.-es, 12 éven felülieknek korhatár-besorolású HAIR műsorra tűzése a filmszínházakban, a DVD forgalmazása az áruházakban, a zeneszámok lejátszása a YouTube-on, vagy a film elérhetősége a televíziós szolgáltatóknál, különös tekintettel a film egyik betétdalára:

Talán jobb is, ha nem is idézünk egy sort sem a dalból, hiszen szövege a világhálon korlátlanul elérhető.  Az pedig a Fogyatósztóvédelmi Hatóság döntéséhez további nehézséget jelenthet, ha a dal egy fiatal mobil-csengőhangja és éppen akkor hívják amikor néhány méterrel közelebb van a „vallásgyakorlásra rendelt más hely”  bejáratatától számított 200 méteres távolságnál.

Ezekben az országokban hoztak amnesztiarendeletet

6

Komoly vita volt idén Romániában arról, hogy közkegyelmet kapjanak az enyhébb bűncselekmények miatt börtönre ítélt rabok. Magyarországon is felmerül időről-időre, hogy kellene egy amnesztiarendelet – más európai országokban ki is hirdettek ilyet. Azokat szedtük össze, amelyek a rendszerváltás után születtek.

Az amnesztia, vagy más néven közkegyelem annyit jelent, hogy bűncselekmények vagy elkövetők egész kategóriáira kegyelmet hirdetnek ki. Magyarországon a legismertebb ilyen 1963-ban volt, amikor Kádár János általános amnesztiát jelentett be azoknak, akik „a személyi kultusz idején visszaéltek hatalmukkal”, akiket 1956-os tetteik miatt ítéltek el, valamint az 1957 és ’63 között bebörtönzött politikai foglyoknak.

A rendszerváltás környékén több amnesztiarendelet is született, például kegyelmet kaptak az államellenes bűncselekményeket elkövetők (a kémkedést kivéve), valamint a tiltott határátlépés miatt büntetettek. Általános közkegyelemről is szó volt ekkor, végül

12 ezer ember kapott valamilyen formában kegyelmet,

a büntetés teljes elengedését vagy csökkentését – ez egyébként az akkori hírek szerint kis híján országos börtönlázadáshoz vezetett, a rabok ugyanis sokkal szélesebb körű amnesztiát vártak.

Ezután egyetlen esetben döntött nagyszabású amnesztiáról az Országgyűlés: a taxisblokádban résztvevők kaptak kegyelmet. Azóta, bár többször felmerült, például az uniós csatlakozás kapcsán, egyszer sem született ilyen rendelet.

Más európai országokban viszont van rá példa.

Romániában évek óta megy a vita arról, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt közkegyelmet kapjanak az enyhébb börtönbüntetésre ítélt rabok. A börtönökben uralkodó körülmények miatt az országot többször elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, a parlament már szavazott is amnesztiarendeletről – de elvetették a tervet, mondván, azzal leginkább a korrupt politikusokat akarják menteni. Ennek ellenére többen még nem tettek le a tervről.

Csehországban viszont életbe is lépett egy amnesztiarendelet, amelyet Václav Klaus akkori elnök hozott a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, 2013-ban. 6500 embert engedtek ki a börtönökből, az összes rab harmadát, de

összesen 111 ezer embert érintett a rendelet valamilyen formában.

Klaus rendelete ellen nagyon sokan tiltakoztak, felmérések szerint a csehek túlnyomó többsége nem értett vele egyet.

Ugyancsak az ország megalakulásának 20. évfordulója kapcsán Szlovákiában is született amnesztiarendelet: többek között azok kaptak kegyelmet, akiket feltételes börtönre, vagy legfeljebb másfél év fogházra ítéltek, vagy fiatalkorúak börtönébe küldtek. A súlyos bűncselekményeket elkövetőkre és a visszaesőkre a rendelet nem vonatkozott, elnöki kegyelmet kaptak a gyógyíthatatlan betegek, a terhes nők, a 65 év felettiek, és akiknek két kisgyerekük van.

Ukrajnában még Viktor Janukovics uralma és a Majdan-tüntetések alatt hoztak amnesztiarendeletet 2014 februárjában, ami azonban csak a tüntetőkre vonatkozott.

Oroszországban Vlagyimir Putyin 2015-ben hirdetett amnesztiát, a második világháborús győzelem 70. évfordulója alkalmából. A rendelet 50 ezer ember érintett, közülük több, mint 6600 börtönből szabadult. A rendelet azokra vonatkozott, akiket először ítéltek el kisebb bűncselekményért, az ellenzéki, börtönbe küldött tüntetőkre viszont nem terjedt ki.

Koszovóban 2013-ban szavazta meg a parlament a közkegyelmet: azokra a szerbekre vonatkozott, akik fellázadtak az albán uralom ellen a függetlenség 2008-as kikiáltása után.

Portugáliában 1996-ban született amnesztiarendelet: azokat érintette, akik politikai okokból követtek el valamit 1976 és 1991 között.

Ausztriában pedig különös szokás van érvényben: a karácsonyi amnesztia.

Minden évben kegyelmet kaphat néhány olyan elítélt, aki kisebb bűncselekményeket követett el,

maximum öt évet kaptak, amelyből legfeljebb másfél év van hátra. Ennek hagyománya a 19. századig nyúlik vissza. Minden évben változó számú rabot engednek ki: tavaly 12-t, tavalyelőtt 20-at, előtte 30-at, 2013-ban 18-at.

Romániában ezentúl: a medvéket lelövik

0

Július elején székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők tüntettek a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete előtt, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében.

A román környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők.

A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a – medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó – törvények előírásaitól,

amikor nem lehet más “elfogadható” módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak,

vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok, a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében.

A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott “beavatkozási keret” az idei évből hátralévő három hónapra szól.

Korábban a bukaresti szaktárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A medvetámadások azóta szaporodtak meg, hogy a korábbi szakértői kormány környezetvédelmi minisztere tavaly nem írta alá a nagyragadozók vadászatáról kidolgozott rendelettervezetet, miután a vezető kereskedelmi televízió a kilövési kvóták meghatározása körüli állítólagos visszaélésekről sugárzott riportot.

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén elmondta:

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él.

A romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK