Jó a túlmunka-törvény, de a puding próbája most jön – mondta az állami rádióban Orbán Viktor. Szerinte a tüntetések mögött nemzetközi szervezetek vannak. És persze Soros.
Szokásos péntek reggeli beszélgetésében az állami rádióban a riporter mindjárt kemény kérdéssel indított, hogy a szakszervezetek a munkavállalók kihasználásától félnek a túlmunka-szabályok kapcsán. Orbán szerint a probléma az, hogy az emberek nem dolgozhatnak többet és nem kereshetnek többet.
Magyarországon munkaerőhiány van, a cégek lasszóval fogják a dolgozókat.
A kormány csak a buta szabályokat akarta megszüntetni, de túlórára senkit se lehet kényszeríteni – mondta Orbán, hozzátéve: aki mást állít, az hazudik. (A szakszervezetek szerint a kisebb települések kevés vagy egyetlen munkáltatóinál ez egyáltalán nem így van.)
A munkások szempontjából Orbán jónak tartja a rabszolgatörvényt, de a puding próbája az evés.
Szó esett a múlt szerdai botrányos parlamenti jelenetekről is. Mindenkinek vannak kellemetlen ismerősei, de neki is tűrnie kellett, noha elfoglalták a székét. Többször is elmondta, hogy mindenki maradjon nyugodt, a választók se idegeskedjenek.
A tüntetésekről, a rongálásokról feltett riporteri kérdésre Orbán azt mondta, hogy a rabszolgatörvény szerinte ürügy, ilyen
„hisztérikus sikongatás”
volt akkor is, amikor „hazaküldték az IMF-et”, amikor létrehozták a közmunkát. Az ellenzék pedig szemfényvesztő.
Nem maradhattak ki a háttérben meghúzódók. Ezek pedig nemzetközi szervezetek. A legagresszívebb tüntetőket pedig nem más, mint Soros György fizeti. De nem kell aggódni, ő arra kérte a belügyminisztert, hogy a rendőrök határozottak, de türelmesek legyenek, és így is tettek. Megismételte a kormánysajtó fordulatát, hogy az ellenzéki képviselők „betörtek” az MTVA-ba. (Holott a képviselői igazolványt felmutatva beengedték őket.)
A tavaszi EP-választás kapcsán azt mondta Orbán, hogy nem szeretnének továbbra is ellenszélben dolgozni, mert Brüsszel azon van, hogy a kormány sikertelen legyen. Ezért aki az ellenzékre szavaz, az a Brüsszel érdekeit képviselőkre szavaz.
A munkavállalók jogai szerinte nem csorbultak, a túlórák szabályozása rendben van, ezért Áder János kihirdeti a „rabszolgatörvényt”, ami miatt országos sztrájk se kizárt. Az elfogadás módját nem vizsgálta Áder.
Áder János aláírta a Munka törvénykönyvének módosítását. Közleményében hosszasan ír arról, miért nincs probléma az időközben országos tiltakozó megmozdulásokat kiváltó „rabszolgatörvénnyel”.
Áder szerint a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Azt is megállapította, hogy számos országban – például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország – a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű.
Érdemes azért megemlíteni, hogy Németországban tavaly 2007 óta a legmagasabbra emelkedett az alkalmazottak által ledolgozott túlórák száma:
egy német munkavállalóra átlagosan 27 óra túlmunka jutott évente – a magyar 400 helyett.
Harmadjára arra jutott, hogy a Munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak.
Sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni – írja közleményében Áder. Szerinte a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, ha az nem vállalja a túlmunkát.
Továbbá kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól, a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók. A szakszervezeteknek pedig nem szűkült azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.
„A Munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen”
– írja Áder.
Áder Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kíván.
A nagy vihart kavart módosítással évente 250-ről 400 órára nőhet a túlóra a munkáltatók számára, 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelik a maximális, rendes munkaidőt. S ami igen súlyos, az az, hogy a túlórák elszámolása egy helyett három év alatt történhetne meg (vajon hány alkalmazott fogja kockás füzetben vezetni a túlmunka idejét?). Továbbá mód nyílna arra is, hogy a beosztás folyamatos módosításával pótlék nélkül lehetne túlórát elrendelni, vagyis nagy a veszélye annak, hogy a jövedelem csökkenni fog.
A 400 órás plafon azzal járna, hogy
lényegében visszahozzák a hat munkanapos hetet.
Ráadásul ha egy cég bevezeti a három éves elszámolást, a dolgozó azt kockáztatja, hogy ha eközben felmond, elesik az addigi túlórák ellenértékétől. Az előzetes „önkéntes” hozzájárulás pedig főként kistelepüléseken, ahol kevés vagy egyetlen munkáltató van lényegében formális. Aki nem paríroz, az könnyen utcára kerülhet.
A munkahelyek többségében pedig nincs se szakszervezet, se kollektív szerződés.
Áder közleménye nem tartalmazza a törvénymódosítás elfogadásának módját. A múlt szerdai ülésnapon az ellenzék által obstruált szavazás során képviselői kártya nélkül nyomtak gombot a kormánypártok politikusai. Ez felveti a törvény közjogi alkotmányellenességét.
A „rabszolgatörvény” hátteréről már írtunk. Eszerint a főleg német multinacionális cégek – akár informálisan előterjesztett – kívánsága volt a szorító munkaerőhiány közepette a rendelkezésre álló dolgozók intenzívebb foglalkoztatása a romló versenyképességű magyar gazdaságban.
Hajnalra 13 képviselő maradt-érkezett az MTVA épületében, akik az öt pontos petíciót akarják beolvasni. Kora reggel a felfegyverzett biztonsági őrök rátámadtak Hadházy Ákosra és kidobták az épületből, később így járt Szél Bernadett is.
Éjfél tájban ért véget az esti spontán tüntetés az állami tévé (MTVA) óbudai, Kunigunda útjai épülete előtt. Az ott lévő képviselők (mások mellett Hadházy Ákos, Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes) arra kérték a 3-5 ezer tüntetőt, hogy akinek kell, menjen haza, aki tud, maradjon. Nagyjából 200 ember maradhatott a fagyban. Később önkéntesek forró teát és zsíros kenyeret vittek a kitartók számára.
Éjszaka több parlamenti képviselő benn maradt az épületben folyamatosan azt akarván elérni, hogy élő adásban mondhassák el öt pontos követelésüket: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok, csatlakozás az Európai Ügyészséghez és a független közmédia visszaállítása.
Nem sikerült beolvasniuk a petíciót.
Éjszaka további képviselők érkeztek az épületbe, ezzel 13-an lettek. Minden párthoz tartozók. Köztük volt Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselők, Hadházy Ákos és Szél Bernadett (független), Ungár Péter (LMP), Varju László, Vadai Ágnes (DK), Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Kepli Lajos, Varga-Damm Andrea (Jobbik).
A képviselők egy része megpróbált bejutni az egyik stúdióba, hogy beolvassák a petíciót. Hadházy Ákos egy külső folyosó korlátján kísérelt meg felmászni. A felfegyverzett biztonságiak egy csoportja lerángatta, földre teperte, majd megmarkolva őt kidobta az épületből. Később így tettek Szél Bernadett-tel is. Mindketten aztán visszajutottak az épületbe.
A bent lévő politikusok a rendőrség segítségét kérték, de elmondásuk szerint a biztonságiak őket se engedték be a ház, ahogyan később odaérkező képviselőket se.
A képviselők reggel megkíséreltek eljutni az MTVA-t vezető Papp Dánielhez, de a biztonságiak testükkel torlaszolták el a lépcsőket. Eközben megsérült a térdén Kunhalmi Ágnes, aki futva akart átjutni egy belső ajtón egy másik folyosóra, de az ajtót egy MTVA-s rácsapta. A képviselő ettől a földre esett.
Kilenc óra után feltűnt az épületben az MSZP-s Molnár Zsolt, a jobbikos Szilágyi István és Tordai Bence (Párbeszéd). Vélhetően egy hátsó bejáratot találtak meg nyitva.
Jelenleg pár tucat ember van az épület előtt, kint tartózkodnak a képviselők is, akikhez további társaik csatlakoztak.
Több parlamenti képviselő átmászott az MTVA-t körülvevő kerítésen és elindult befelé a házba.
Az ellenzéki pártok képviselői beszédeikben összefogásra és a tiltakozások folytatására szólították fel az esti budapesti kormányellenes tüntetés résztvevőit.
A hivatalos tüntetésnek vége, de a tüntetők még nem mennek haza! Élőben a Mércén:
Késő este a rendőrség ismét könnygázt vetett be a Kossuth téren. Három embert előállítottak.
A tüntetők éjfél körül elhagyták a Kossuth teret, egy részük felment a Várba a Sándor Palota elé, majd ők is hazamentek. A következő tüntetés vasárnap délután a a Hősök terén kezdődik.
Már csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek az EU-ban, mint nálunk. Románia nagyot ugorva előzte meg hazánkat, és a környéken mindenütt javuló a tendencia, kivéve Magyarországot. S mindezért egyre többet dolgozunk.
Tavaly alulról a második legszegényebb uniós tagállam Magyarország volt az Eurostat adatsora alapján. Az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások jólétét méri egy főre vetítve.
Ebben a rangsorban Magyarország lefelé csúszik, a környék országai pedig emelkednek.
20017-ben a legszegényebb EU-tag Bulgária volt az átlag (100 százalék) 54 százalékával, előtte áll Magyarország és Horvátország egyaránt 62-vel. A horvátok 2015-ben 59-cel jóval hazánk (63) mögött voltak, mostanra már beértek minket.
Figyelemre méltó, hogy Románia három év alatt nagyot ugrott: 58-ról 68 százalékra. A szlovákok és lengyelek mutatója ennél is magasabb (76), a csehekéről (82) már nem is beszélve.
Az 28-as mezőnyében 18 ország van az átlag alatt, Itália vezeti ezt a sort (98 százalék), az efelettiek listájának élén hosszú ideje Luxemburg áll (132 százalék), utána a németek (122) és az osztrákok (117) következnek. Érdekesség, hogy a leggazdagabbak klubjában 2015 óta Németország kivételével az összes ország mutatója romlott a 100-as átlaghoz képest.
Az Eurostat képez egy másik mutatót is, az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritással korrigált egy főre jutó GDP-t (bruttó hazai terméket). Ebben valamivel jobban állunk,
öt országot előzünk meg 68 százalékkal.
Bulgária (49) itt is tök utolsó, és mögöttünk van Görögország és Lettország (67), valamint Románia (63) és Horvátország (62).
A szupergazdagok listáját toronymagasan a luxemburgiak vezetik (253 százalék) az írek (181) és a hollandok (128) előtt.
Ezzel a széles körben alkalmazott mutatóval szokás összehasonlítani az országok egymáshoz képesti fejlettségét, ezért a tendencia itt még kifejezőbb. Eszerint a környékbeli országok esetében nagyobb részt javuló számokat látunk 2015-höz képest. Előre lépett Horvátország, Románia, Lettország és Bulgária, egyedül a görögök estek vissza. Magyarország éppen ott van, mint három évvel ezelőtt.
Ezek a számok és a trend is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a zenitet, és az egy főre jutó életszínvonalban lecsúszásban vagyunk a többi ország többségéhez képest.
Ha mindezt összevetjük a „rabszolgatörvény” mögöttesével, azt kell megállapítani, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja romlik, az elmúlt öt év uniós támogatási pénzesőjéből nem sikerült új, fenntartható pályára állítani a gyarapodást. Ahogyan kimerül(t) a szabad munkaerőből álló tartalék, hatékonyabb termelés híján egyedül a munkaidő növelése maradt eszközként.
Az éves túlórakeret 250-ről 400 órára emelése (különösen az ezt kísérő körülményekkel) ezért nem sok jót ígér. Azt, hogy a cégek rá fognak kényszerülni alkalmazására, ha a profitabilitásukat fenn akarják tartani.
Forrás: GKI
Ez azzal a következménnyel fog járni, hogy nem csak a nyugat-európai, hanem a visegrádi négyekkel szemben is a legtöbbet dolgozók országává válik hazánk. Ahogyan az a GKI kimutatásából kitűnik, tőlünk nyugatra hosszú ideje jelentősen csökkent a munkaidő: az EU átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára. Azaz 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.
A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel.
A V4 körében 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie. A tendencia azonban egyértelműen eltartó. Ahogyan az ábra mutatja, a többi országban a trendvonal csökkenő (a cseheknél meredeken), hazánkban viszont két éve inkább növekvő. Ha erre „ráeresztik” az éves plusz 150 óra lehetőségét (kollektív szerződés esetén maximum 350 helyett 400-at), néhány év, és Magyarország lesz a legtöbbet dolgozó állam. Lényegében ugyanakkora vagy akár csökkenő életszínvonal mellett.
A tüntetők az este csaknem teljesen megtöltötték a Kossuth teret.
A tegnap kezdődött tiltakozások a rabszolgatörvény és az elnyomás ellen folytatódnak a Kossuth téren. Élőben a Mércén!Szöveges közvetítésünket itt olvashatjátok: https://merce.hu/2018/12/13/ma-is-tuntetnek-a-kossuth-teren-a-rabszolgatorveny-ellen-percrol-percre
Délután még elhagyták a teret, majd a Margit híd, a Bem rakpart és a Lánchíd érintésével visszatértek a parlament elé.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A tüntetők egy része nekiment a rendőrsorfalnak, valaki füstgránátot dobott a rendőrök közé, a rendőrök erre könnygázzal kezdtek oszlatni. Egy tüntetőt előállítottak hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt. Két rendőr megsebesült.
MTI Fotó: Mónus Márton
Éjfél körül a tüntetők elkezdte kivonulni a Kossuth térről, kisebb csoportokban többfelé indultak. Az EMMI épülete előtt néhányan dulakodtak a rendőrökkel, akik sok könnygázt vetettek be. A Nyugati pályaudvarnál is dulakodás volt, mert a tüntetők megpróbálták elállni a villamos és a busz útját. A Király utcánál és a körúton több tüntetőt igazoltattak, voltak akiket előállítottak.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Pénteken és vasárnap is lesz tüntetés Budapesten.
Az este élő adásban fújták arcon könnygázzal az ATV riporterét:
A „rabszolgatörvény” ellen tüntetők egy része Tordai Bence (Párbeszéd) vezetésével a Kossuth térről átvonult a Jászai Mari térre, s onnan a Margit-hídra mentek. A tömeg teljes szélességében lezárta a hidat, majd a tömeg elvonult az Oktogonhoz.
A szervezet tüntetés végén néhány száz tüntető betört a Kossuth térre, dulakodtak a rendőrökkel, többen a földre kerültek. A rendőrök egy idő után visszavonultak. Több száz tüntető az Országgyűlés épülete előtt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”.
Az éhség menetéről ismert Komjáthy szólította fel a tömeget, hogy törjön be a Kossuth térre. A lökdösődésben azonban megsérült, végül szocialista politikusok kísérték le a térről. Az MSZP alelnöke térdsérüléssel került a baleseti intézetbe. Fél három körül a tömeg szétszéledt.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Szakszervezeti vezetők mondtak beszédeket
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nyújtanak igazi védelmet a dolgozóknak. „A mi kollégáink korán halnak meg, nem úgy mint a benzinkártyás, közpénzen élő politikus urak!” Székely Tamás felszólította a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Mezei Tibor, a külügyminisztériumi dolgozók képviselője arról beszélt, hogy az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt. Azt mondta még, hogy „Az államtitkárok kapnak 21 milliót, az alkalmazottak meg plusz tíz forintot.”
Eörs Nóra a Hallagatói Szakszervezet részéről arról beszélt, hogy fontos a diákok és a munkások szövetsége. Ez már a sokadik alkalom, hogy összegyűlik a tömeg, de mindeddig tehetetlenek voltak a tiltakozók, a hatalom nem hallotta meg a kritikát.
Dr. Szilágyi József, Liga Szakszervezetek társelnöke, az EVDSZ elnöke elmondta, tiltakoznak az ellen, hogy a munka világát a kormány érdemi szociális párbeszéd megkerülésével terjessze az Országgyűlés elé.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon „mi viseljük a legnagyobb terhet, közben pedig Európa legkisebb bérét kapjuk.” Felidézte: a kormány elvette a nyugdíjpénztárakat, a cafeteriát, most pedig még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart. Ebből elég volt! – tette hozzá, és európai béreket követelt a magyar dolgozóknak.
A tüntetők előzőleg a Jászai Mari térről vonultak az Alkotmány utcába
A rabszolgatörvény ellen tüntetők a Jászai Mari térről az Alkotmány utcába vonultak, a szervezők szerint valamivel több mint tízezren voltak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség molinóját vitték elől. Az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végéhez vonultak, de nem mentek be a Kossuth térre. Tegnap ugyanis a rendőrség közölte, hogy lezárják a Kossuth teret a tüntetés alatt. Ezt azzal indokolták, hogy nemzetközileg védett személy – a lengyel parlament alsóházának elnöke – érkezik a parlamentbe.
A tüntetők a Szent István körúton vonultak. A DK-sok egy rövid időre elállták a 6-os villamos útját is, de a rendőrök és a demonstráció szervezői kérésére felhagytak ezzel.
Évi 250-ről 400 órára nőhet a ledolgozandó túlórák száma, fizetni meg csak három év után kell, ha szerdán elfogadja a parlament a törvénytervezetet. Több ellenzéki párt és szakszervezet is támogatja a tüntetést.
A Mérce élő közvetítése a tüntetésről:
Álságos és nagyon átlátszó, ahogy a kormányzat a rabszolgatörvény elleni tüntetést igyekszik megakadályozni – írta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Facebook oldalán. A szervezők tudomásul vették a rendőrség döntését, a vonulás végállomása az Alkotmány utca Kossuth tér felőli vége lesz, a színpadot is ott állítják fel.
Kálmán Olga a Kossuth térről jelentkezett be élőben, ahol a szakszervezeti képviselőkkel beszélget. Elsőként a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Kordás Lászlót kérdezte a rabszolgatörvényről.
Kordás elmondta, felmérésük szerint a munkavállalók 83%-a nem kér a rabszolgatörvényből. Úgy véli, a béreket kellene emelni, nem a túlórákat: a kormány által emlegetett „önkéntes túlmunka” egy kamu.
Az MSZP azt tervezi, ha mégis átmegy a hatnapos munkahét, népszavazást kezdeményeznek ellene.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ellenzéki politikusok is ott voltak a tüntetésen,
többen a Facebookon osztottak meg erről videókat. Az MSZP-ből Ujhelyi István EP-képviselő, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő és Tóth Bertalan pártelnök jelentkezett sárga mellényben. Tóth Bertalan azt mondta: „Baloldali pártként, szociáldemokrata pártként kötelességünk itt lenni”. Szél Bernadett az LMP volt társelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a magyar ember nem hülye, pontosan tudjuk, hogy mit akarnak tőlünk, szét akarnak minket dolgoztatni”. A tömegben feltűnt többek között Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Gyula, Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely és Mesterházy Attila is. Az LMP, a Momentum és a Jobbik is részt vesz a tüntetésen.
A mentősök is tüntetnek, mert már most is sokat dolgoznak, a munkaerőhiányt pedig nem lehet a munkaidőkeret kitolásával megoldani, ráadásul a fizetésük is alacsony. A mentődolgozók másodállásban is dolgoznak, a túlórák emelésével ezeket a munkákat és az ezzel járó fizetést fogják elveszíteni.
A Város Mindenkié mozgalom és a Hallgatói Szakszervezet is szolidaritását fejezte ki. A tüntetésen megjelenő diákok arról beszéltek, hogy szabad egyetemet tartanak.
Már tegnap elkezdődtek a tüntetések a rabszolgatörvény ellen, a veszprémi vasasok tiltakoztak figyelmeztető útlezárással. Ma nem csak a fővárosban tiltakoznak a dolgozókat kizsigerelő törvénymódosítás ellen, Debrecenben is demonstrációt tartanak. A jövő héten Pécsen és Győrben is félpályás útlezárások várhatók.
Országos sztrájk kellene
Az Audi Hungária Független Szakszervezetének egyik képviselője elmondta, már most minden szombaton dolgoznak, úgy játszanak a munkáltatók a munkaidőkerettel, hogy már nincs hétvégéje az embereknek. Ha elfogadják a törvényt, szerinte országos sztrájkba kellene kezdeni.
A parlament szerdán szavaz a rabszolgatörvényről, a fideszes többség nyilván elfogadja majd.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
