A kormány ne a magyar dolgozókkal fizettesse meg a járvány veszteségeit! – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
A kormány nagypénteki ajándékaként a magyar dolgozók új rabszolgatörvényt kaptak.
Ennek értelmében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet. Ez a kormány egy újabb aljas húzása, mert azokkal a munkavállalókkal kifizettetik ki a gazdasági károk egy részét, akik amúgy is rendkívül kiszolgáltatottak. Az új szabályozás értelmében,
ha a munkavállaló a járvány alatt kevesebbet dolgozik, akkor ezt két éven belül ledolgoztathatják vele, és akkor sem jár majd túlóradíj, ha emiatt 6 napot kell valakinek dolgozni egy héten.
Orbánék ismét bebizonyították, hogyan élnek vissza a saját maguknak megszavazott teljhatalommal. Egyáltalán nem érdekli őket, hogy a válság miatt amúgy is nehéz helyzetben élőket, hogyan nyomorítják meg még jobban a következő években. A Demokratikus Koalíció ezért felszólítja a kormányt, hogy a válságot ne egy új rabszolgatörvénnyel kezelje, az erről szóló rendeletet azonnal vonja vissza! – üzente Dobrev Klára.
A „rabszolgatörvény” kapcsán is teljes mértékben azonosan tálalta a „rabszolgatörvény” miatti eseménysorozatot a fideszes média és a magyar nyelvű Kreml-párti orosz álhírgyár. A Political Capital egy különbséget talált: a Majdan-párhuzamot az oroszok „nyomták”.
A decemberi hazai közéletet uraló „rabszolgatörvény” parlamenti megszavazásában és az ez utáni tüntetések bemutatásában is testet ölt a szinte tökéletes összhang a Kreml által fenntartott – magyar nyelvű – orosz portálok és a Fidesz körüli média működésében – derül ki a Political Capital (CA) politikai álhírfigyelő összegzéséből. Miként már jó ideje megfigyelhető, ezúttal is jól felépített összhang mutatkozik közöttük.
Az orosz propagandaportálok teljes egészében a fideszes értelmezést vették át
az események ismertetésekor. Éppolyan egyoldalúan, csak a kormány álláspontját és magyarázatát közölve a tálalásban. A News Front és a VilágFigyelő nevű portálok vitték a prímet a PA elemzése alapján. Ezek az orosz médiumok pedig az Echo TV, a Pesti Srácok, az Origó híradásai alapján „magyarázták el”, hogy a tiltakozások mögött Soros áll, egyébként sem igazak a törvény állítólagos hátrányai a dolgozókra nézve.
Még olyan „melósokat” is „találtak”,
akik szerint kifejezetten előnyös a túlóra lehetősége,
mert többet lehet keresni ezzel. Éppen, mint a kormány érvelése a törvény mellett. Hasonlóképpen az utcai tüntetéseket és az állami tévében és körülötte történteket is kizárólag a kormányzati orgánumokban megjelentek alapján ismertették és magyarázták: Soros-hálózat, csőcselék, zaklatták az állami tévé munkatársait, és így tovább. Még az állítólagos „valódi” követeléseket is „megszerezték”, amelynek csúcsa az, hogy Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek!
A PA elemzése rámutat arra, hogy volt egy pont, amelyben tapasztalható volt aszimmetria az orosz és a fideszes-kormányzati magyar tálalás között. Az orosz oldalak az „őrjöngő” Soros-hálózati aktivistákat a 2014-es kijevi Majdan-téri felkelőkhöz hasonlították,
egyenesen polgárháború rémét delirálva a kormányellenes tiltakozásokban.
Ebben a párhuzamban visszafogottabb volt a hazai média, egyedül a Pesti Srácok közölt írást elvetélt Majdan-kísérletről az orosz értelmezésnek megfelelően.
Vagyis ma már a hazai belpolitika értelmezésében is szinte teljes az egyetértés és összhang a kormánypárti és az orosz álhírgyártó média között – vonta le a következtetést a PA.
Félmilliónál több szavazót veszített a Fidesz az év fordulóján, egyértelműen a „rabszolgatörvény” miatt. Ennél fontosabb azonban, hogy Budapesten egytizednyi, a diplomások között ennek duplája a vesztesége.
Több, mint félmillió szimpatizáns pártolt el a Fidesztől három hónap alatt – derül ki a Medián januári felméréséből, amely a HVG számára készült. Eszerint a vezető kormánypártot jelenleg a szavazókorú népesség 38 százaléka támogatja. Októberben ez még 45, decemberben pedig 41 százalék volt.
A Fidesz előnye így is számottevő,
az összes többi párt támogatottsága a szavazókorúak körében egy számjegyű. A Jobbik 9, az MSZP 8, a DK 6, az LMP 5 százalékon át.
A Medián a Fidesz támogatásvesztését a túlóratörvénynek tulajdonítja. Ahogyan azt az akkori gyors-felmérés is mutatta, a „rabszolgatörvény” elutasítottsága általános a társadalomban. A Medián most azt mérte, hogy az összes szavazókorú nagyjából kétharmada nem ért egyet a munkajogi szabályok módosításával. Az ellenzéki szimpatizánsok 85 százaléka, de
még a fideszesek 44 százaléka (relatív többsége) is elveti.
A felmérésről Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádióban elmondta, hogy némi meglepetésre nem az elsősorban érintettek (szakmunkások) körében volt a legrosszabb a fogadtatása a törvénymódosításnak. Az alacsonyabb végzettségűek, a középkorúnál idősebbek körében és vidéken például nulla vagy elhanyagolható a Fidesz támogatásának csökkenése.
Ezzel szemben az érettségizetteknél már az átlagot lényegesen meghaladó, 7 százalékpontot, a diplomásoknál 11 százalékpont mínuszt regisztráltak.
Budapesten pedig 22 százalékot zuhant a kormánypárt népszerűsége.
Ahogyan a fiatalok körében is átlagot meghaladó az index változása.
A három havi változás további figyelemre méltó adata az, hogy 43-ról 52 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok.
Annak ellenére, hogy a rabszolgatörvény fogadtatása általánosan negatív, az ezutáni történések megítélése már a pártszimpátiák mentén halad. A szavazás idején a parlamentben tanúsított meglepő ellenzéki akció a kormánypárti szavazók 80 százaléka szerint megengedhetetlen, ugyanekkora arányban viszont az ellenzéki szimpatizánsok örültek az ellenzék egységes fellépésének.
Budapesten, az összes megyeszékhelyen és kisebb városokban is tartanak tüntetéseket, összesen csaknem 60 helyen. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd, legalább egy tucatnyi városban. A budapesti tüntetés szervezői újabb demonstrációt hirdettek meg február 11-ére.
A rendőrség a Lánchíd pesti hídfőjéről hat embert vitt el, és szabálysértési eljárást indít mindazokkal szemben, akik akadályozták a közlekedést a hídon – tudatták közleményben.
Hat óra után a legfeljebb néhány tucat tüntetőt elkezdték egyenként elvinni a rendőrök. Negyed hétkor a járdákra szorították a demonstrálókat, a forgalom pedig elindult a Lánchídon.
Fél hat után a rendőrök elkezdték kicipelni a híd úttestjén ülő tüntetőket. Ezt a tömeg a „hazaárulók” kiáltással kísérte. Pár perc múlva mintha megnyugodtak volna a kedélyek, most áll az intézkedés.
Rendőrsorfal a Lánchídnál
Elhangzanak az obligát szlogenek:
„Értetek is tüntetünk”
és
„Bűnözőket védtek”
Majd megköszönik a rendőröknek, hogy segítenek blokád alá venni a hidat. Ezt a tömeg a „rendőrség is velünk van” skandálással nyugtázza.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fél öt körül a tömeg elindult a Clark Ádám térről a Lánchídon át Pestre. A túloldalon rendőrsorfal állja el az utat. A tüntetők
„Álljatok félre!”
skandálással válaszolnak.
A rendőrök az úttesten nem engedik át a tüntetőket, csak a járdán. Egy törzsőrmester azt ismétli, hogy ezzel KRESZ-szabálysértést valósítanak meg, és
kilátásba helyezte a rendőri intézkedést,
vagyis oszlatni fognak.
Ezután a tömeg elkezd leülni a híd úttestjére.
Egy tüntetői „szóvivő” azt mondta a rendőröknek, hogy ők viszont a gyülekezési törvény alapján vannak ott,
ezért nem mennek sehová.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
A fehér sapkás képviselőnők
A korábbi demonstráción összeállt „fehér sapkás képviselőnők” léptek fel Tatabányán először. Bősz Anett (Liberálisok) buzdította a rendszer elleni ellenállásra a tömeget, majd Demeter Márta (LMP) szólt először arról, hogy az ellenzéki pártok együtt mozognak a szakszervezetekkel. Támogatják őket, hogy
legyen sztrájk.
Emellett megismételte, hogy
legyen bojkott
azon cégekkel szemben, amelyek alkalmazzák a rabszolgatörvényt. Amellyel a kormány kiszolgáltatja az ország szuverenitását a multiknak, de saját közalkalmazottainak bérét is alacsonyan tartja – mondta, követelve az illetményalap megemelését 60 ezer forintra.
Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy eltakarítsák a rendszert – ezt már Kunhalmi Ágnes (MSZP) mondta. Szabó Tímea (Párbeszéd) arra biztatta a tömeget is, hogy nem kell félni a hatalomtól, és „nem megyünk sehová”.
Folytatni kell az ellenállást, és ebben az emberek számíthatnak rájuk. De egyedül nem tudják leváltani a kormányt. A következő tüntetésre pedig mindenki vigyen magával rokonokat, szomszédokat, kollégákat.
Szél Bernadett (független) párhuzamba állította azt, hogy Orbán és társai luxusrepülőznek, luxusjachtoznak, az embereknek pedig heti hat napot kell dolgozniuk. Felidézte a szakszervezeti felhívást, hogy
az országnak meg kell állnia.
A DK-s Vadai Ágnes elmondta, majd negyven napja vár arra, hogy egy fideszes elmagyarázza neki, miért fogadták el a rabszolgatörvény – de a türelmük véget ért.
Lassan több a stadion, mint a körzeti orvos.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint egy éve senki nem gondolta volna, hogy valaha egy színpadon fog állni a fehér sapkás politikusokkal. Nem véletlen, hogy Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, hisz kisebbrendűségi komplexusa van a nőkkel szemben.
Magyarországon nem uralkodhat senki, azonban ezen változtatni kívánnak – mondta Varga-Damm.
Kordás László – MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Tatabányán és Szombathelyen is beszédeket tartottak
Vissza Tatabányára, ahol Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kormány kizsákmányolja az embereket, de üzenik a kormánynak, hogy nem azért dolgozunk, hogy elfáradjunk, hanem azért, hogy tisztességes bért kapjunk.
Egyetlen munkásérdekeket szolgáló törvényt sem nyújtott be a kormány, kizárólag a tőke érdekeit szolgálja, és nem áll szóba a szakszervezetekkel se.
Ma országos kiterjedésűvé vált az ellenállás, ennek a harcnak folytatódnia kell. Fontos, tartalmi kérdésekben kell együttműködni.
Boros Péterné, a köztisztviselői szakszervezet vezetője megindokolta, miért március 14-re hirdették az országos sztrájkot: mert a törvény nem engedi a korábbi időpontot. Azt mondta, hogy sztrájkra készülnek, de tárgyalni akarnak. Ő is a kormány tárgyalási hajlandóságának hiányáról beszélt.
Mindenki lépjen be a szakszervezetbe, mert sztrájkot csak az érdekképviselet szervezhet – mondta Boros Péterné.
Szombathelyen egy sávos forgalomlassítás zajlik, közben Miskolcon is elkezdődtek a beszédek. Ápoló, tanár beszélt elfogadhatatlan helyzetükről, egy buszsofőr például arról, hogy
az elmúlt tíz évben legalább tíz sofőr halt meg a túlterheltségtől.
Tatabányán már elkezdődtek a beszédek, elsőként Tompa Andrea író, egyetemi oktató szólt a sok száz emberhez. Arról beszélt egyebek között, hogy a rabszolgatörvény a veszélyezteti a társadalmat, hullafáradt orvosok kezébe adja életünket, és a túlórák a minőségi időnket veszik el.
Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, mikor nők elnyomásáról van szó, és nem foglalkozik gazdasági ügyekkel barátja meggazdagodásakor
– mondta Tompa Andrea.
Mindeközben Tatabányán és Pécsen is tart a vonulásos demonstráció
A baranyai városban kifejezetten civil és szakszervezeti szervezésű a tüntetés, jelenleg mintegy ezren tartanak a felszólalások helyszínéhez, de több irányból érkeznek, a végén valószínűleg többen lesznek.
Vége van a tüntetésnek a Várkert Bazárnál
Befejeződtek a beszédek a Várkert Bazárnál, ahol kétezer ember lehetett. A tömeg oszlani kezdett.
Nagy Blanka: az Orbán-kormány egy daganatos sejt
A korábbi tüntetéseken hírnevet szerzett középiskolás diáklány mindjárt belekezdett: az Orbán-kormány olyan daganatos sejt, amely fel akarja falni a többi sejtet. Emlékeztetett az ellene a kormánysajtóban indult lejárató hadjáratra.
Nem ő, hanem a Fidesz bukott meg három tárgyból: tisztességből, emberségből és őszinteségből. És felháborító mennyiséget lógnak az emberek érdekében zajló egyeztetésekről.
„Meddig tűrjük hogy egyre szegényebbek vagyunk, míg Orbánék a mi pénzünkkel tömik a zsebüket?”
– tette fel a kérdést Nagy Blanka.
Beszélt „a mocsok királyról”, aki beköltözött a Várba, és arról, hogy a kormány a fiataloktól fél, mert tudja, hogy azok mire képesek.
És üzent az őt minősíthetetlen szavakkal megtámadó Bayer Zsoltnak, idézve tőle a „kis proli” jelzőt.
„Az ócska kis prolik – vagyis a munkásosztály – termelik a segged alá a javaidat, ha nem lennének, nem lenne a haverjaidnak annyi pénze, hogy neked most tévéműsorod legyen.”
Elkezdődtek a beszédek a Várkert Bazárnál
Elsőként Kiss Nikolett, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének ifjúsági vezetője mondott beszédet. Azt hangsúlyozta, hogy „Nem akarunk olyan országban élni, ahol nem kérdeznek minket a rólunk szóló törvényekről. Semmit rólunk nélkülünk!”
Utána Molnár Áron, a noÁr alapító tagja lépett fel, aki rövid beszédében megjegyezte: csak együtt tudunk valamit elérni.
A tüntetők megérkeztek a Clark Ádám térre
De az egész tér le van zárva. A színpad a Várkert előtt van.
A tüntetés eredetileg a Clark Ádám térre hirdették, de a rendőrség nem vette tudomásul a bejelentést, így végül a Várkert Bazárnál lesz. Egyelőre legfeljebb csak kétezren vannak ott.
A helyszínen Soros György, valamint menekültek képével ellátott tízezer forintos „bankjegyeket” osztogatnak ismeretlenek. Ez persze nem pénz…
A tüntetők hamarosan megérkeznek a Clark Ádám térre
Az Oktogonról indult menet már a Lánchídon halad át, hogy a Clark Ádám térre érve egyesüljön több más Budapesten tüntető csoporttal.
Közben a Várkertnél a Jobbik és az LMP aláírásokat gyűjt a rabszolgatörvény eltörléséről szóló petíciókra, de az MSZP is kampányol.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Budapesten több irányból vonulnak a tüntetők a Clark Ádám térre
Elegünk van molinóval vonulnak az Andrássyn. Az Oktogonon találkozott a Blaha Lujza, illetve a Hősök teréről indult tömeg, meg akik az Oktogonon várták őket. Összesen mintegy ezren vannak. Szabadság hídnál gyülekezők is elindultak a Clark Ádám tér felé. A budai alsó rakparton mintegy 250-en vonulnak.
Debrecenben is vonulnak a tüntetők
A tüntetést a Szolidaritás közvetíti élőben a Facebook oldalán.
Közben Miskolcon is elkezdődött a tüntetés
A mintegy ezer fős tömegben a „Nem leszünk rabszolgák!” volt az egyik kedvenc jelszó.
Balassagyarmaton is útlezárással tiltakoznak
Ezt a demonstrációt az MSZP szervezte.
Forgalomlassító demonstráció volt Győrben és Makón is
Győrben egy parkolóból indult a menet, nagyjából ötvenen lehettek, ugyanennyi volt a rendőr is.
Délben Budapesten is elkezdődtek a tüntetések
Déltől Újpesten és Pestszentlőrincen indult forgalomlassító demonstráció. A Gundelnél, a Hősök terén, és a Blahán gyülekeznek a tüntetők, majd átvonulnak a Clark Ádám térre, ahol 3-tól lesz egy nagyobb tüntetés. A roma munkások kizsákmányolása ellen tiltakozók 13:00 órától útzárral demonstrálnak a Blahán.
Tüntetők a Gundelnél
A Gundel étteremnél a Munkáspárt 2006 tartott tüntetést, zsíros kenyeret is osztott. Kevesen voltak, de elindultak a Clark Ádám térre. Az étterem ma zárva van.
Elindult a vonulás a Blaha Lujza térről – rendőri kísérettel.
Nagyjából 200-250 ember gyűlt össze egy óra körül az Oktogonon, majd ők is elindultak a Clark Ádám térre.
A 18. kerületben is forgalomlassítást tartottak, itt Kunhalmi Ágnes MSZP-s helyi képviselő, és a Momentum helyi szervezetének elnöke mondta el a véleményét.
Salgótarján főterén mintegy 200-an gyűltek össze
A szakszervezetek és a pártok beszédekkel is készültek.
Mosonmagyaróváron is félpályás útlezárást tartanak
A helyi DK és MSZP tüntetése nagy forgalmi fennadásokat okoz. A tüntetésen a helyi DK elnöke beszélt és azt mondta, hogy most lázadásra van szükség.
Fotó: Molnár Tibor
Keszthelyen csaknem egy kilométeres a tiltakozó sor
Molnár Tibor, a nyáron megszűnt Együtt elnökségi tagja jelentkezett be élő videóval az ellenzéki pártok által szervezett keszthelyi demonstrációról.
Aztán Nagykállón is megkezdődött az útzár
A nagykállói tiltakozásról a nyírbátori MSZP tett közzé videót a Facebook-oldalán.
Ajkánál és Kabán kezdődött
Elkezdődött a mai országos tiltakozás a rabszolgatörvény ellen: Ajkánál negyven autóval zárták le a 8-as főutat. A forgalomlassítást az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet szervezte, a félpályás útlezárás délután egy óráig tart, ezután a tiltakozó menet a polgármesteri hivatalhoz vonul, ahol csatlakoznak az újabb demonstrációhoz. Kabán a helyi Jobbik szervezésében 10 autóval tiltakoznak.
A Magyar Időktől megtudhatjuk: mára kiderült, hogy valótlanságokat állítottak a rabszolgatörvényező szakszervezetek, senkit nem érint a négyszáz túlóra. A 888-tól azt is megtudhatjuk, hogy az SZDSZ a Jobbikban született újjá. Egy szakértő szerint pedig az ellenzéket jelenleg kidolgozatlanság, fogalmatlanság jellemzi.
Okafogyottá váltak a túlóratörvény-ellenes, kormánybuktatási szándékú megmozdulások
Az elvi lehetősége sincs már meg a négyszáz óra túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést. Okafogyottá váltak a túlóratörvény-ellenes, ezzel párhuzamosan kormánybuktatási szándékú megmozdulások.
A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat, és a többi érdekképviselettől sem érkeztek erre vonatkozó visszajelzések. A kollektív szerződések munkaidőkeretre vonatkozó módosítására sem kaptak jelzést a képviseletek. Ezzel okafogyottá vált bármilyen, „rabszolgatörvény”-ellenes megmozdulás, így a balos szakszervezetek már kifarolnának az ellenzék mögül. (Magyar Idők: Senkit nem érint a négyszáz túlóra)
Az SZDSZ a Jobbikban született újjá
Ha egyetlen mondatban kellene meghatároznunk az SZDSZ és a Jobbik közös, lényegi mivoltát, az nagyjából így szólna: a pénzért és a hatalomért bármit.
Sokaknak talán fejtörést okoz, hogy eldöntsék, melyik ellenzéki pártot is tekintsék az SZDSZ méltó utódjának. Az elmúlt egynéhány évben számtalan politikai formáció versengett ezért a – nem éppen dicső – címért, ám a Jobbik egyik vezető politikusának hála, pont került az ügy végére.
Ha elvonatkoztatunk a 2006-os rendőri brutalitásoktól […], úgy még a legsötétebb Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-időszak is a demokrácia aranykora volt ahhoz képest, ami most van” – nyilatkozta a liberális Magyar Narancsnak az a Mirkóczki Ádám, aki korábbi elmondása szerint a 2006-os események hatására lépett be a Jobbikba, de ma már bánja, hogy elmaradt velük a nagyobb összefogás.
A Gyurcsány-ellenes pártból Gyurcsány-szövetséges lett. (888: A Jobbikban újjászülető SZDSZ-ről)
Az ellenzéket jelenleg kidolgozatlanság, fogalmatlanság jellemzi
Az igazi politikai verseny nem a kormánypártok és az ellenzék, hanem az ellenzéki pártok között van – mondta a Médianéző igazgatója reggel az M1 aktuális csatornán.
Boros Bánk Levente szerint a verseny arról szól, hogy melyik ellenzéki párt állhat majd „valamikor a jövőben” a kormánypártokkal szemben tényleges politikai kihívóként.
Az elemző úgy látja, az ellenzéki pártokban magabiztosság alakult ki, miután „megkapták a 15 perc hírnevüket” az MTVA-székházban, de azon túl, hogy néhány ezer embert sikerült utcára vinniük, semmiben nem tudtak megállapodni.
Az ellenzéki oldalt jelenleg „kidolgozatlanság, fogalmatlanság” jellemzi – jegyezte meg Boros Bánk Levente. (MTI: Elemző: az igazi verseny az ellenzéki pártok között van)
Az Origóból kiderül, hogy a magyarellenes szélsőbaloldali holland politikus, Sargentini megint Magyarországot támadja. Kósa Lajos szerint a Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek. Az ellenzék azt sem tudja, mi a rabszolga.
Judith Sargentini megint Magyarországot támadja
A magyarellenes szélsőbaloldali holland politikus, a Magyarországot elítélő Soros-Sargentini jelentés készítője, Judith Sargentini külön kérésére napirendre tűzik a magyarországi helyzet kérdését január végén az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén – közölte döntését a képviselőtestület házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája.
A vitát – hivatalosan – a bevándorláspárti Zöldek EP-frakciója kezdeményezte a legfrissebb magyarországi fejleményekre, az ellenzéki tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására és a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. A vitára várhatóan január 30-án vagy 31-én fog sor kerülni.
A Magyarországot pellengére állító, válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentést összeállító, Judith Sargentini, a szélsőbaloldali Zöldek EP-képviselője közölte: a napirendre vételre azért volt szükség, mert nem úgy alakulnak a dolgok Magyarországon, ahogy azt ő szeretné. (Origo: A Soros-Sargentini vonal nem nyugszik: Magyarországról vitáznak az EP-ben)
Kósa Lajos szerint a Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek
Demeter Márta téved, amikor azt állítja, hogy őt nem lehet visszahívni a NATO parlamenti közgyűlési tagságából, hiszen az Országgyűlés elnökének joga van delegálni és visszahívni is képviselőt a közgyűlésből – jelentette ki Kósa Lajos. Emlékeztetett: az LMP-s politikus súlyosan megszegte az esküjét azzal, hogy nem nyilvános adatot hozott nyilvánosságra politikai szándékból.
A politikus beszélt a közelgő sztrájkról is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szakszervezetek rájöttek, hogy értelmetlen sztrájkolni, ezért szerveztek munkaszüneti napra országos demonstrációt. Az egész egy politikai kérdés, a munka törvénykönyvének módosítása egy olyan ügy, aminél összehordtak mindent, de az egészből semmi sem igaz. Magyarországon nincs rabszolgaság és senki nem akar ilyet csinálni – jelentette ki Kósa Lajos.
Elmondta, hogy ez a javaslat a munka világának fehérítését szolgálja, azt hogyha valaki pluszmunkát akar vállalni többletfizetésért, akkor azt meg tudja tenni, de erre ne lehessen senkit kényszeríteni. Az egész hátterében az áll, hogy kampány van, élet-halál harcot vív a balliberális migránspárti oldal és az európai konzervatív oldal. A Soros György által finanszírozott erők pedig mindent bevetnek, csak ürügy kell nekik – tette hozzá.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság szerdai üléséről szólva elmondta: azzal, hogy az ellenzék kivonult az ülésről, mert nem vették napirendre témáikat, folytatták az elmúlt hetekben már megszokottá vált politikai színjátékot. (Echo TV, Magyar Idő: Kósa Lajos: A Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek)
Az ellenzék azt sem tudja, mi a rabszolga
A minden színvonal alatti ellenzéki tiltakozásokra, alapvetően nem kívántam reagálni. Ezt egy barátom is megerősítette, mondván, hogy ezeknek a minősíthetetlen akcióknak a szintjére nem szabad leereszkedni. Most azonban sikerült a folyamatos „rabszolgatörvényezéssel” annyira feldühíteni, hogy a jogi abszurdumokkal szemben kénytelen vagyok felszólalni. Először a folyamatosan hallott „rabszolgatörvény” elnevezésről. Vadai Ágnes büszkén hivatkozik jogi végzettségére, amely valószínűleg igen régi, mert római jogi ismeretei eltűntek, hasonlóan képviselőtársaihoz, mert senkinek nincs fogalma a „rabszolga” szó jelentéséről.
A rabszolga a római jogban nem „ember” volt, hanem „dolog” (tárgy), akivel a tulajdonosa bármit megtehetett, meg is ölhette, el is adhatta. A rabszolga gyereke – a dolog „gyümölcse” – szintén a rabszolgatartó tulajdona volt. Valószínűleg a tiltakozó politikusok és tüntetők általános műveltsége nem terjed addig, hogy ismernék a világhírű amerikai Gyökerek című könyvet – és az annak alapján készített filmet –, amelyben még a 19. században is az Egyesült Államokba hurcolt – nem emberként kezelt – rabszolgák tragikus sorsát mutatják be.
Tisztelt ellenzéki képviselők; valóban komolyan gondolják, hogy A munka törvénykönyvének módosítása ezt a jogi helyzetet hozza létre a munkavállalók számára? Nevetségessé tették magukat a tudatlanságukkal! (Magyar Hírlap: Az ellenzék túlkapásai és teljes jogi tudatlansága)
Legalább egy stratégiai területnek kell élére állnia az esetleges sztrájkkezdeményezésnek, máskülönben kudarcra van ítélve a Policy Agenda szerint. Helyes, ha a szakszervezetek megmaradnak a „rabszolgatörvény” elutasítása mellett, mert ennek van nagy támogatottsága.
Egy esetleges kiterjedt sztrájkfelhívás sikere azon múlhat, hogy lesz-e olyan, a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű terület, amely élére áll egy ilyen eseménynek – írja elemzésében a Policy Agenda.
A politikai elemző műhely szerint csak ebből nőhet ki egy több ágazatot érintő, köznyelvi értelemben általános sztrájk. Egyébként az esemény kudarc lesz, amely biztosan visszahullik a teljes szakszervezeti mozgalomra, még a most passzív szervezetekre is.
A PA szerint a „rabszolgatörvény” társadalmi elutasítottsága óriási (83 százalék) a dolgozói társadalomban, ezért
a szakszervezeteknek érdemes erre összpontosítaniuk,
az ezzel szembeni fellépés tehát áttöri a pártpolitikai határokat és szimpátiákat. Ezért helyesen teszik, ha továbbra se szélesítik ki követeléseiket általános kormányellenes törekvésre.
A PA emlékeztet arra, hogy 2016 elején az elakadt bértárgyalások miatt alakult ki olyan helyzet, amely nagy közlekedési társaságoknál és a szociális területen haladt kiterjedt sztrájk irányába. A kormány akkor egyedi bérmegállapodásokkal hatástalanította a veszélyt.
Az elemzők úgy látják, hogy bár a törvényi szabályozás nehezíti a közszolgáltatások terén a munkabeszüntetést, segíthet a helyzeten, ha a versenyszférából érkezne szolidaritásképpen segítség. Ez úgy kelthetné átfogó sztrájk érzetét, hogy közben a lakosság mindennapi élete minimálisan van akadályozva.
A túlmunkaszabály elutasítása mellett azonban kellenek konkrét munkahelyek, amelyek nem csak arról döntenek, hogy nem értenek egyet a törvénnyel, hanem arról is, hogy hajlandók a munkabeszüntetésre – írja a PA.
A három évvel ezelőttivel szemben
most nehezebb a kormány helyzete,
mert a törvény az állami közlekedési vállalatoknál és a magáncégeknél egyaránt alkalmazható. Ebben a helyzetben pedig különmegállapodások aligha köthetők.
Ebben a helyzetben a PA szerint az a kérdés, melyik nagyobb ágazati, vagy munkahelyi szakszervezet lesz az, amely vállalja, hogy egyértelmű sztrájk-hajlandóságát kifejezi. Attól kezdve tudnak a többiek ehhez csatlakozni, és alakulhat ki több ágazatot érintő – kommunikációs értelemben általánosnak nevezhető – sztrájk.
A kutatók
érthetőnek tartják a szakszervezetek óvatosságát,
mert szerintük a 100 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozó 1,1 millió dolgozók körében van lehetőség erős érdekképviseletre. Nekik kéne megszervezniük magukat és hajlandóságot mutatni sztrájkra.
A szakszervezeteknek fontos betartaniuk a törvény előírásait, fenntartani a párbeszédet a kormánnyal. A kormányt ugyanis szintén köti az öt napon belül kijelölendő tárgyalófél kényszere – fejtegetik a PA-ban. De fenn is kell tartani az elégedetlenséget, a munkahelyeken is, erre alkalmas lehet a jövő szombatra meghirdetett országos demonstrációsorozat.
A PA szerint mára egyértelművé vált, hogy ha nincs a kormányzat részéről korrekció, akkor a sztrájk jogi és szervezési előkészítése következik. Ebben a tekintetben kényszerpályán vannak a szakszervezetek, azaz hatalmas presztízsveszteség nélkül nem vonulhatnak le a pályáról „csak úgy”.
Lassuló növekedés, a nyers fizikai erőre épülő gazdaságpolitika kifutása, a rossz válaszok miatti tiltakozás. Az elherdált uniós támogatás lassan kezd visszaütni.
Minden mázlisorozat véget ér egyszer. Sokan mondták ezt az elmúlt években, látva a szinte példátlan szerencsét, ahogyan a kormány 2010 óta átszörfözött minden szembeérkező hullámon. A soha nem látott mennyiségű uniós pénzeső – átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 3-4 százaléka évente – főszerepet kapott abban, hogy sikerüljön felkapaszkodni a 2008-as krízist követően a világgazdaság gyorsuló vonatára.
A stabilizálódó költségvetés elfedte a kormány gazdaságpolitikájának súlyos aránytalanságait. Mindebből csak az látszott, hogy
az alsó jövedelmi negyven százalék helyzete lényegében semmit se javult,
(márpedig az fogyasztásuk gyarapodása nélkül nincs érezhető gazdasági növekedés), a hatalmasra duzzadt közmunkássereg kétség kívül növekvő pénze persze megjelent a statisztikában is. Erre a rétegre eleve úgy tekintett a kormány, mint óriási munkaerő-tartalékra a növekvő ipari és szolgáltatói kereslet kielégítésére.
A több hiba egyike az volt, hogy jószerivel semmit se tettek e százezrek továbbképzésére (sokuknál alapoktatásra), az átlagmagyar csak az oktatási rendszer (és az egészségügy) általános lerohadását látta. Azt azonban csupán a szakemberek és az érdeklődő laikusok mondogatták, hogy az uniós támogatások (volt év, amikor a GDP 7 százalékára rúgott a beáramló pénz) mellett
az innen kivont százmilliárdok tették lehetővé a költségvetés stabilizálását.
A másik súlyos tévedés volt az az önhittség, amellyel ignorálták a figyelmeztetéseket, hogy a lassan felszívódó munkanélküliekkel csak a nyers fizikai erő nyújtotta plusznövekedés válik lehetővé, aminek egyszer vége lesz (ez mára megtörtént), az ezzel párosuló alacsony bérekre épülő iparpolitika pedig legkésőbb a technológiaváltáskor kifut (ez már elkezdődött).
Az éhbérek tarthatatlanságát ha késve is, de felismerte a kormány. De mert az ingyen pénzt látványos, ám önmagát újratermelni képtelen látványberuházásokra és saját „nemzeti tőkésosztályuk” felépítésére költötték, nem jutott belőle (és igény se mutatkozott rá) a magas hozzáadott értéket előállítani tudó termelés megsegítésére.
Mindebből az átlagember legfeljebb Mészáros Lőrinc fékezhetetlen gazdagodását látta (már aki, ha nem csak az állami médiából tájékozódik). Azt nem, hogy mindezek következtében a magyar gazdaság termelékenysége stagnál, legfeljebb minimálisan növekedik.
Az elmúlt évek elkerülhetetlen béremelési hulláma egyre több feszültséggócot állít(ott) elő.
Ezek kipattanásának vagyunk tanúi, s amelyek 2019-ben csak sokasodni fognak. Azt már láttuk, hogy a korábbi évek alacsony bér-szalagmunka fajtájú külföldi befektetéseinek egy része szépen lassan kezd elszivárogni, néhány nem robotizálható autóipari beszállító (például kábelköteg- és üléshuzat-gyártó) bedobta a törülközőt, nem bírván-akarván kifizetni a kétszámjegyű bárnövekményt.
A harmadik hiba a bajok felismerése után a rossz válaszok. Az egyébként is erősen ideológiavezérelt államfelfogásból és a szavakkal ellentétben alapvetően piacellenes szemléletből nem is következhetett más, mint
a folyamatos állami beavatkozás és térnyerés, valamint szüntelen centralizáció.
Ennek ikonikus példája a kukaholding, amelynek következtében a hulladékszállítás és -kezelés bő két évnyi lappangó leromlás végén eljutott a teljes összeomlás szélére. Minapi – kis visszhangot vert – esemény egy újabb állami szerv létrehozása. Ez a 700 milliónál drágább közpénzes magasépítéseket fogja koordinálni. Ismét nem a piac a szabályozókeret, hanem az 1990 előtti évtizedekből ismert voluntarizmus, az állam mindenhatóságába vetett vakhit. Ennek eredményét ismerjük.
A hajó alighanem elúszott.
A magyar gazdaság extenzív növekedésének zenitje tavaly volt, idén már több tizedszázalék-ponttal kisebb növekedés valószínűsíthető, 2020-ban vélhetően még kisebb. Magas nívón szakképzett munkaerő egyre kevesebb: az oktatás képtelen előállítani, akiben pedig csak kis bátorság van (és elég fiatal), az egyre csak megy Nyugat felé.
A „nagyon nagy a baj” kései felismerése és a változtatásra való képtelenség nem szülhetett mást, mint a „rabszolgatörvényt”. Ez – nem lehet eléggé hangsúlyozni –
a rendszer szimbóluma.
S az utolsó szalmaszál, az uniós támogatások leállása után elkerülhetetlennek tetsző zuhanás kitolása, enyhítése. Azzal, hogy a külföldi és hazai cégek kezébe adják a lényegében (területileg mindenképpen) kimerült használható szabad munkaerő felvétele helyett a meglévők túldolgoztatását. Méghozzá példátlan feltételekkel, évekre elhúzott kifizetés lehetőségével, sőt, azzal, hogy időközben akár apránként szabadságolással válthassák meg a pénzt. Nem túlzás azt állítani, hogy ez visszalépés a sok évtizeddel ezelőtti vadkapitalista korba.
Ezeket a súlyos problémákat persze néhányan a kormányban is látják. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között a hogyan továbbról zajló csöndes háttérvita – a személyes ellenszenveken túl – arról tanúskodik, hogy talán nem is látják a kiutat.
S akkor röviden emlékezzünk meg arról is, hogy a sűrűsödő feszültségek egy részét csak részben enyhítette a kormány:
a fogyatékos gyerekeikkel sokkoló látványt nyújtva tüntető szülők kaptak alamizsnát, az ápolt szüleikkel felvonulni képtelen leszármazottak lényegében semmit.
A nyugdíjminimum viszont tíz év után is változatlan összegű, ami egy sor szociális ellátást taszított már eddig is a mélybe. A nyugdíjak pedig immár kettős szorításban véreznek ki: a szándékosan alultervezett inflációt követő, de az e körbe tartozók ennél lényegesen magasabb pénzromlását teljesen figyelmen kívül hagyó indexálás mellett már harmadik éve rontja a társadalmi reálértéket a bérektől való gyorsuló leszakadás.
A rabszolgatörvény elleni tüntetések mindezeket magukba sűrítik, és lehet, hogy végig kísérik 2019-es mindennapjainkat.
Úgy tűnik, hogy a populizmus Magyarországon túlment bizonyos határon, a „rabszolgatörvény” egyesíti az ellenzéket, és ez megkönnyítheti az európai vezetők számára, hogy az eddigiektől eltérően nyomást gyakorolhassanak a demokratikus normák tiszteletben tartásának érdekében – írta a hírügynökség szerkesztőségi kommentárjában.
A cikk ismertette Orbán eddigi politikáját, ezen belül a média ellenőrzés alá vonását, és megállapította, hogy ilyen körülmények között meglepő a tüntetés-sorozat. A tüntetők azonban nem csak a „rabszolgatörvény” ellen tiltakoznak, hanem fellépnek az ellen, hogy Orbán megtámadta a jogállamiságot – áll a cikkben, amely ismerteti a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló jogszabályt is. Szól a médiaholding adományozás útján történt létrehozásáról és a CEU Bécsbe költözéséről, a 7. cikkely szerinti eljárás beindításáról, és arról, hogy Varsó egy ügyben vétót helyezett kilátásba, és ezért a folyamat leállt.
„Európának bizonyosan nincs szüksége újabb viszályokra a tagállamok között, de rövidlátó és veszélyes, hogy nem reagál a magyarországi illiberalizmusra. Orbán antidemokratikus kormányzása, és vonakodása attól, hogy szembehelyezkedjen az antiszemitizmussal túlságosan komolya ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják. Orbán elszámolta magát – egy felmérés szerint a szavazók több mint 80 százaléka ellenzi a „rabszolgatörvényt”, és ez lehetőséget teremthet arra, hogy az EU határozottabban lépjen fel.
Európának végre lépnie kellene abban, hogy a kohéziós alapok elosztását a jogállamiság tiszteletben tartásához köti. Világossá kellene tennie, hogy kész megfosztani Magyarországot a szavazati jogától a tanácsban.
Ha Orbán nem enged, az Európai Néppártnak ki kellene zárnia a Fideszt, mégpedig még az európai választások előtt. Magyarország állampolgárai hirtelen azt mondják: elegük volt, és ezt komolyan gondolják” – szól a kommentár.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Rendőrsorfal a Lánchídnál
A tüntetők megérkeztek a Clark Ádám térre
A tüntetők hamarosan megérkeznek a Clark Ádám térre
