Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Neonácik orosz kiképzésen

A militáns német jobboldali szélsőségesek paramilitáris kiképzésen vesznek részt egy szentpétervári melletti orosz táborban.

Fegyver használatra, bomba készítésére és közelharcra képezik ki a fiatal neonácikat Szent Pétervár környékén több táborban – írja a Focus című német lap. Német hírszerzési forrásokra hivatkozva a német szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt (NPD) és a jobboldali párt, a Harmadik út tagjai kaptak kiképzést. A németek hírszerzése figyeli ezeket a táborokat, de nem akadályozhatja meg, hogy a neonáci fiatalok ott katonai kiképzést kapjanak. A lágerekben természetesen nemcsak németek gyakorolják a katona életet hanem finn, svéd és Ukrajnából érkezett orosz fiatalok is. Az utóbbiak a kiképzés után egyből visszatérnek Kelet Ukrajnába, ahol Putyin támogatásával fegyveres milíciák állnak szembe Ukrajna kormány hadseregével.

Orosz Birodalom Mozgalom

Ez a Putyin által támogatott szélsőjobboldali szervezet irányítja a Partizán elnevezésű tábor hálózatot Szentpétervár környékén. A mozgalom célja az, hogy a „fehér faj privilégiuma érdekében folytasson harcot, hogy helyreállítsa a cári birodalmat vagyis Ukrajnát, Fehéroroszországot és a többi egykori szovjet tagállamot újraegyesítse immár Putyin irányítása alatt.

Putyin támogatja az európai szélsőjobbot

Franciaországban Marine Le Pen élvezi minden oroszok elnökének támogatását. Itáliában Matteo Salvini Putyin kedvence. Nemrég Hollandiában is kiderült: a szélsőjobbot az oroszok pénzelik, csakúgy mint Ausztriában a Szabadságpártot. A szélsőjobboldali párt által támogatott külügyminiszter esküvőjén  az orosz elnök is táncolt a menyasszonnyal.

Az USA nemrég terrorista szervezetnek nyilvánította az Orosz birodalom mozgalmat mondván: táboraiban neonácik kapnak fegyveres kiképzést.

Ezek a neonáci fiatalok több európai országból érkeznek Oroszországba, hogy a kiképzés után hazatérve hazájukban tevékenykedjenek. Ez aggasztja az amerikai és az európai terrorelhárítást , de törvényesen nehéz fellépni ellene hiszen hivatalosan a fiatalok csak Szentpétervár szépségeivel ismerkednek.

Putyin embere a holland szélsőjobb vezére

Míg egyre terjed az európai szélsőjobboldal berkeiben Putyin támogató jobbjának elfogadása, addig otthon közel sem alakulnak olyan sikeresen a népszerűségi mutatók.

A holland sajtó állítja, hogy a jobboldal vezérét szoros szálak fűzik Vlagyimir Kornyilovhoz, Putyin bizalmi emberéhez. Thierry Baudet, a holland szélsőjobb vezére, eddig sem titkolta rajongását Putyin iránt, de most kiderült: őt és pártját az oroszok támogatják! Ezért védelmezi elszántan a „holland szuverenitást” az USA-val és az Európai Unióval szemben a szélsőjobboldali vezér. Thierry Baudet azt szeretné, hogyha Hollandia kilépne mind a NATO-ból mind pedig az Európai Unióból.

Ki is az a Vlagyimir Kornyilov?

Az MH 17-es jelzésű utasszállító gépet Kelet Ukrajna fölött lelőtték – fedélzetén sok holland utassal. Hosszas vizsgálat után a Kelet Ukrajnában működő orosz milíciák hadügyminisztere vállalta a felelősséget a gép lelövéséért. Vlagyimir Kornyilov „politológus”, aki orosz és ukrán útlevéllel egyaránt rendelkezik azt a feladatot kapta a titkosszolgálattól Moszkvában, hogy a nyugati közvélemény előtt tálalja az ügyet. A „politológus” szerint nem bizonyosodott be, hogy Kelet Ukrajnában állomásozó orosz milíciák lennének a felelősek a rakéta támadásért. A vizsgálat ugyan kiderítette, hogy az orosz hadseregben rendszeresített rakéta okozta a gép katasztrófáját, de azt kilőhették ukrán alakulatok is – állítja Vlagyimir Kornyilov.

Erről a „politológus”-ról derült most ki, hogy ő volt az összekötő kapocs Putyin orosz elnök és a holland szélsőjobb vezére, Thierry Baudet között.

Putyin szisztematikusan támogatja a szélsőjobboldalt Európában

Hollandiában Thierry Baudet Putyin embere, Franciaországban Marine Le Pen, Olaszországban pedig Matteo Salvini. Az utóbbinak legutóbb gratulált ahhoz Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy megőrizte mentelmi jogát noha sokan az alkotmányos keretek túllépését rótták fel Matteo Salvininek Itáliában.

Az unióval való szembenállás általános ebben a körben, ahol a nemzeti szuverenitás védekezését egyáltalán nem zárja ki az igen szoros kapcsolat Moszkvával. Trump elnök, aki maga is gyakran igen kritikus az Európai Unióval szemben, nemigen tud mit kezdeni ezzel az orosz barát szélsőjobboldallal Európában, amely hozzá hasonló nézeteket hirdet, de Amerika ellenes felhangokkal. Közben pedig hazai ellenfelei, a demokraták magát Trumpot is azzal vádolják, hogy Putyin támogatásának köszönheti választási sikereit. Putyin elnök destabilizálni igyekszik a Nyugatot miközben saját rendszere inog alatta, mert a gazdaság menedzselése sokkal kevésbé megy neki mint a titkos diplomácia.

A török drónok lenyomják Putyin katonáit

Haftar tábornok, aki manapság a legnagyobb Wagner rajongónak számít Líbiában, igaz ez a Wagner kevéssé a Nibelungokhoz fűződő különös viszonyáról ismert, sokkal inkább Putyinnal ápol speciális kapcsolatot. Mivel az utóbbi időben események nem Haftar tábornok kedve szerint alakulnak, ezért most Putyin égi erejéhez fordult.

Előre nyomulnak a kormánycsapatok Líbiában, ahol a fő ellenség, Haftar tábornok már a fővárost, Tripolit fenyegette. A líbiai tábornokot orosz katonák segítették, akik Wagner seregéből jöttek. Wagner hadseregnek hívják azt a 8000-es katonai erőt, amelyik Putyin céljaiért küzd a Közel Keleten és Afrikában. Azért hívják Wagnernek a hadsereget, mert a tisztikar bevallottan náci szimpatizáns. Hitler kedvenc zeneszerzője pedig Richard Wagner volt. Ezek a veteránok majdnem a győzelemhez segítették Haftar tábornokot, de volt egy komoly hátrányuk: nem rendelkeztek légierővel.

Erdogan drónjai kiiktatták az orosz légvédelmet

Törökország elnöke szövetséget kötött Líbia kormányával, és ennek megfelelően katonákkal és fegyverekkel segíti a rendszert, melynek csekély a támogatottsága Líbiában. Különösen hatékonynak mutatkoztak a törökök saját fejlesztésű drónjai. Egyrészt kiiktatták az orosz légvédelmet, másrészt pedig több ellenséges parancsnokot sikerült meggyilkolniuk.

Jön az orosz légierő?

A vereséget nem nézik tétlenül az oroszok sem. Nyolc harci repülőt irányítottak át Szíriából Líbiába. Legalábbis ezt közölte Líbia belügyminisztere. Független forrásból senki nem erősített meg semmit sem. Líbiában 2011 óta anarchia tombol amióta elűzték a diktátort. Kadhafi 42 éven keresztül uralkodott. Most elit egységei egymás ellen harcolnak a polgárháborúban – ki orosz ki pedig török támogatással. Oroszország és Törökország a legutóbbi időkig szövetségesek voltak, de azután szembekerültek Szíriában. Most pedig már Líbiában is az ellenkező oldalon állnak miközben elszántan védelmezik a „szuverén Líbiát”.

A hazugság anatómiája

Oroszországban a COVID 19 járvány sokkal nagyobb arányú lehet és sokkal több áldozattal jár, mint azt a Kreml elismeri. A korábbi idők szovjet vezetőihez hasonlóan Vlagyimir Putyin  rendszerét is igencsak átszövi a hivatalos statisztikák sokszor arcpirító kozmetikázása.

A hivatalos adatok szerint Oroszország sokkal sikeresebb a COVID 19 elleni harcban, mint a Nyugat, kiváló egészségügyi rendszerének és kiváló vezetésének köszönhetően. Habár Európában a legmagasabb a regisztrált fertőzések száma,  halálozási arány azonban a kontinens országainak statisztikájában csak a hetedik helyen szerepel. Feltéve, hogy lehet hinni az orosz statisztikáknak.

Kevés független szakértő van a hatalmas országban. Oroszország hivatalosan közel
290 ezer COVID 19 fertőzöttet jelentett be, ugyanakkor csupán 2700 halálesetet regisztrált, ami annyit jelent, hogy halálozás a aránya kevesebb, mint 1%, szemben a németországi 4,5%-kal és Nagy-Britannia 14%-ával. A saját nyilvántartást vezető orosz élvonalbeli egészségügyi szakemberek szerint halálozási arány mintegy tizenötször olyan magas, mint a hasonló országokban, ami azt sugallja, hogy a hivatalos adatok igencsak rózsaszín álmokat kergetnek.

Mindazonáltal ezek a hivatalos adatok vezették Vlagyimir Putyint, hogy  bejelentette: vége a munkamentes napoknak, vége a bezárkózásnak. Noha a korlátozások megtartásáért a regionális hatóságokra hárította a felelősséget, jelezte, hogy Oroszország nehéz helyzetben van.

„Köszönetet kell mondanunk orvosainknak és elnökünknek, akik éjjel-nappal dolgoznak az életmentés érdekében” – jelentette ki Vjačeslav Volodin, az Orosz Duma szóvivője.

Az orosz kormány és az őt kiszolgáló parlament meglehetősen ideges volt, amikor ugyanazon a napon a Financial Times beszámolt arról, hogy a valódi halálesetek száma 70% -kal magasabb lehet; a New York Times pedig egy szakértőt idézett, aki szerint a hivatalos számok csaknem háromszorosa lehet a valóság. Ezeket a becsléseket a „túlhalálozások” kiszámításával derítették ki.  Válaszul a Duma egyik tagja követelte az újságírók akkreditációjának visszavonását. Az orosz állami propaganda elindította a Nyugat által Oroszország ellen szervezett támadásnak nevezett kampányt, amelynek célja, hogy elvonja a figyelmet a saját problémáiról.

Eközben néhány orosz orvos a szociális médiában azt mondta, hogy arra utasították őket, hogy tartsák alacsonyan a számokat azáltal, hogy csak a betegség közvetlen okát vonják be a statisztikákba, és nem azokat, amik kiváltották a halálozáshoz vezető állapotot. Az áldozatok rokonai dühösek.

A zavart még a régiók által közzétett valószínűtlen számok fokozzák.. Például Krasnodarban, egy 5,2 millió lakosú régióban, a bejelentett fertőzések száma csak napi 96 és 99 eset között ingadozott az elmúlt két hét során. Ez elég valószínűtlennek tűnik.

Számos más régió készített még különös statisztikákat. A regionális központokban és azzal szomszédos területeken regisztrált fertőzések számát változtatják, hogy ellentétes irányban ingadozva mozduljanak, így kiegyensúlyozott számokat jelentenek le az egész régióból.

A hivatalos számok nem sokat mondnak senkinek az oroszországi járvány valódi mértékéről. Oroszország politikai rendszere, amely akárcsak szovjet elődje, tele van hazugságokkal és bizalmatlansággal ezért senki nem csodálkozik az adatok kozmetikázásán. Az orosz választásokon hasonló rendszeresek a visszaélések. Az orosz sportolókat évek óta tiltólistára tették a nemzetközi szövetségek a teljesítményjavító gyógyszerek központi irányítás mellett folytatott szedése okán.

Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem szerint a probléma nem az, hogy a Kreml elrejti vagy eltorzítja a számokat, hanem az, hogy gyakran nem rendelkezik velük. A legtöbb regionális vezető nem válik elszámoltathatóvá a választók előtt, hanem státusuk és pénzük teljes mértékben a Kremltől függ. Hamis jelentéseket nyújtanak be, úgy tűnik, hogy teljesítik a hivatalos célokat. A cél az elnök, és nem az emberek szimpátiájának megnyerése.

„A Kremlnek nem is kell elmondania nekik, hogy milyen számot kell bejelenteni, tudják mit szeretne hallani a Kreml .” – mondja.

Az elmúlt hetekben az orosz állami televízió tökéletesen bemutatta ezt a torzított rendszert. Nyugaton a tisztviselők legalább megpróbáltak kommunikálni választóikkal és a médiával. Az orosz televízióban az emberek látják, hogy tisztviselőik videokonferencia-képernyőn jelentenek Putyinnak.

Putyin népszerűsége az elmúlt hetekben történelmi mélypontra estek. A legutóbbi visszaesés május 17-én történt, amikor az Észak-Kaukázus orosz területén fekvő dagesztáni egészségügyi miniszter egy helyi blogírónak elmondta, hogy a köztársaságban a koronavírus-fertőzések valódi száma négyszer magasabb, mint a hivatalosan bejelentett, és hogy 657 embert öltek meg, a hivatalosan bejelentett huszonhéttel szemben. A járvány során eddig negyven orvos halt meg. Erre Putyin azzal vádolta a polgárokat, hogy megpróbálták otthon kezelni magukat.

Moszkva városa, valamint néhány másik város, kommunikációjában nyitottabb volt, mint maga a Kreml. Azt is elismerte, hogy az fertőzöttek tényleges száma jelentősen nagyobb lehet.

A Kreml válságkezelése emlékeztet a csernobili nukleáris katasztrófa elfedésére, amely arra késztette Mihail Gorbacsovot, a szovjet vezetőt, hogy elindítsa glasznosztyot, a nagyobb nyitottság kampányát.

„Az egész rendszertévedés, a másképp gondolkodók üldözése, klánitás, az átláthatatlanság. Mindennek most véget vetünk ”- mondta Gorbacsov.

Putyin, aki megváltoztatta az alkotmányt, hogy lehetővé tegye maga számára határozatlan időre szóló felhatalmazását, eltökélt szándéka, hogy nem ismételi meg ezt a kísérletet, amely végül elősegítette az egész  szovjet rendszer összeomlását.

Wagner vezényli a parádét Libiában?

8000 katonája van Putyin titkos hadseregének, mely Wagner Richard nevét vette föl. Miért? Mert Wagner volt Hitler kedvenc zeneszerzője. Líbiában most ők döntenek a polgárháborúban.

Minden halott után 5 millió rubel jár az orosz családnak. Ez körülbelül 63 ezer euró. Természetesen csak akkor, ha a katona a fronton esett el. Mint jelenleg Líbiában. Ahol permanens polgárháború dúl azóta, hogy Kadhafi elnököt dühös népe széttépte 42 éves diktatúra után. Azóta Kadhafi egykori katonái egymás ellen küzdenek. A veterán Haftar tábornok, aki Bengázi ura, már hónapokkal ezelőtt megjósolta a főváros, Tripoli elfoglalását. De valahogy eddig csak nem sikerült. A dühös generális a Wagner hadsereget szidja. A gazdát, Putyin elnököt, nem meri.

Putyin fütyül Líbiára

Az orosz elnök „szakácsára” bízta Afrikát. Prigozsint azért hívják Putyin szakácsának, mert régebben ő volt az előkostoló, azóta pedig csakis  azt eszi meg az elnök, amit ő szervíroz neki. A bizalmi embert Putyin olyan hadsereg szervezésével bízta meg, melyben leszerelt elit katonák harcolnak – zsoldért és Oroszországért. Mindezt titokban. Putyin a nyilvánosság előtt letagadja őket. Parancsnokukat is csak titokban tüntette ki. Amikor harcba küldte a Wagner hadsereget Afrikában, akkor még jól állt Oroszország szénája. Az elnök nagyhatalmi húrokat pengethetett. Ám mostanában ehhez se kedve se pénze. Oroszországban pusztít a koronavírus járvány. A kőolaj ára a mélyben, az orosz költségvetés hiánya aggasztó lehet a jövőben. Az életszínvonal stagnál. Putyin népszerűsége csökken: jelenleg csak 38%! Minden rubelre otthon van szükség.

Eközben a Wagner hadsereg küzd Líbiában – maga sem tudja, hogy miért? A hősi halottakat hazaviszik – a család ötmillió rubelt kap. Ez valóságos vagyon ma Oroszországban. A Wagner hősök a Walhallaba jutottak, Putyin zsoldos katonái csak koporsóba.

Új világrend?

Nézem a Híradót. Szijjártó Péter arról beszél Podgoricában, a montenegrói vezetőkkel való találkozója után, hogy a magyar kormány érdekelt a nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételében az Európai Unióba, mert az Európai Uniónak „az új világrendben elfoglalt pozíciója és ereje szoros összefüggésben lesz a bővítés sikerességével”. Miért jön Szijjártó szájára az „új világrend” kifejezés? Vagy a következő mondatban „új világpolitikai rend”? Nyilván nem véletlenül használ ilyen kifejezést. Vajon mit jelent ez?

Ha új világrendről beszél valaki, akkor abból érdemes kiindulni, hogy az illető alapvető változásokat lát a világban ahhoz az állapothoz képest, amelyet eddig érzékeltünk magunk körül. Vajon milyen régi világrendhez képest beszél Szijjártó új világrendről, és gondolja ezt természetesen nemcsak ő, hanem mindenekelőtt Orbán? Nem ebből a sajtótájékoztatóból tudjuk meg ezt, hanem abból, hogy mit beszélnek minden más alkalommal.

Ha figyelemmel kísérjük a fideszes vezetők megszólalásait, mindenekelőtt Orbán beszédeit, akkor észre kell vennünk, hogy amihez képest új világrendre gondolnak, azon – tehát az eddigi, régi világrenden – azt a második világháború nyomán kialakult helyzetet értik, amikor az Egyesült Nemzetek alapdokumentumaiban rögzített demokratikus-humanista normarendszert különféle intézményekben, két- és többoldalú megállapodásokban érvényesítik és az egyes államokon számon is kérik.

Ennek a normarendszernek egyaránt fontos pillére a háború elutasítása és az emberi jogok katalógusa.

Ezeket a dokumentumokat úgy fogadta el a második világháború után az antifasiszta koalíció, hogy annak egyik országa, a Szovjetunió azokat sosem vette igazán komolyan és belső gyakorlatában nem is követte, mégis névleg elfogadta, és hasonlóképpen viselkedett a szintén győztes országként fellépő Lengyelország és Csehszlovákia, amelyek a németek millióinak kitelepítésével máris durva jogsértéssel indultak neki az akkori új világnak.

Azután három évtizeddel később megerősítette ezt a normarendszert a Helsinki Egyezmény is, amely legalábbis hivatkozási alapot adott a kelet-európai emberjogi mozgalmaknak, és így előkészítette az 1989-es rendszerváltást. A teljes siker akkor jött el, amikor 1989-et követően a kelet-közép-európai volt szocialista országok immár nemcsak szavakban, de ténylegesen is magukévá tették a Nyugat demokratikus-humanista értékrendjét. Egy ideig úgy tűnt, hogy a Jelcin-féle új Oroszország is csatlakozik ehhez, s az orosz közvéleményben is többsége volt az Európai Unióhoz való csatlakozásban.

A Putyin vezette Oroszország azután gyorsan elállt ettől, de Orbán 2010-es győzelméig úgy tűnt, hogy a kelet-közép-európai új NATO- és EU-tagok végérvényesen elfogadják ezt a normarendszert, hiszen erre épül a NATO és az EU deklarált és mind ez ideig többé-kevésbé érvényesített jogállami értékrendje.

Orbán 2010 után a nemzetközi rendet illetően tulajdonképpen azt vette át, amit Kína és a putyini Oroszország elég következetesen képvisel:

a nyugatival szemben egy másfajta értékrendet képviselnek, és nem tűrik el, hogy bárki a nyugati értékrendet kérje számon rajtuk. Orbán rendre ismételgeti, hogy általában is ellenzi „a demokrácia exportját”, és nem tűri el, hogy bárki hozzánk akarja a nyugati liberális demokráciák normáit exportálni. Nemzetközi kapcsolataiban a szóba jöhető partnerországokat sem hajlandó a szerint megítélni, hogy megfelelnek-e ezeknek a normáknak.

Ez az alapja nemcsak az ázsiai önkényuralmakkal ápolt szívélyes kapcsolatainak, de valójában ennek érvényesítésére használja a visegrádi együttműködést is. Annak tartalma a kilencvenes évek elejéhez képest, amikor azt Václav Havel kezdeményezte, teljesen megváltozott. (Akkor a Nyugathoz való közös közeledésről szólt, míg most Orbán intenciója szerint a Nyugattól való közös távolodásról.)

A tavalyi EP-választás előtt Orbán abban reménykedett, hogy a nyugati szélsőjobboldali pártok nagyarányú előretörésével meghatározó szerephez juthat az EU-ban. Ez nem sikerült, az azonban igen, hogy a visegrádi együttműködésre támaszkodva kiépítsen egy blokkoló kisebbséget az EU-ban. Elérte, hogy a Bizottság ne lépjen fel vele szemben.

A nyugat-balkáni országok EU-tagságát is azért szorgalmazza, hogy újabb szövetségeseket szerezzen, és megerősítse ezt a blokkoló kisebbséget. Márpedig ha a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül a putyini Oroszország, a Xi uralta Kína és a Trump vezette Egyesült Államok, ha különböző megfontolásokból is, egyre távolabb kerül az 1945-ös normáktól, és emellett az Uniót az Orbán vezette blokkoló kisebbség bomlasztja, amely különböző ügyekben hol a baltiakban, hol Ausztriában talál további szövetségesekre, akkor Orbán lényegében eléri a célját. Ha nem is ő diktál a világnak, de a világ sem diktál neki és szövetségeseinek, és a régi, az eddigi, az 1945-ben született világrend, ahogy évtizedeken át meghatározta a nemzetközi viszonyokat, nincs többé. Természetesen nem ő egymaga éri ezt el, de ő az egyik azok közül, akik ezt elérik.

A nyugati világ normáit rögzítő nemzetközi egyezményekkel szembeni általános viszolygás jut kifejezésre például abban, hogy a Fidesz ma már nem hajlandó az Országgyűlésben ratifikálni a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt, és az is, ahogy Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felvetette, hogy Magyarország függessze fel az Emberi Jogok Európai Bíróságának illetékességét az országban.

Putyin szóvivője is vírusfertőzött

A koronavírus fertőzöttség futótűzként terjed, már a második helyre ugrott az USA mögé ott van a legnagyobb számú regisztrált megbetegedés, ennek ellenére Putyin visszaküldi a lakosságot dolgozni, elég volt a kényszer szabadságból. Még akkor is, ha a hírt közzé tevő szóvivő maga is fertőzöttnek bizonyult.

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna a hír: Dmitrij Peskov koronavírus tesztje is pozitív lett. Épp akkor amikor minden oroszok elnöke elrendelte a kényszer szabadság időszak végét, és mindenkit visszaküldött a munkahelyére.

„Beteg vagyok. Kórházban kezelnek”- ismerte el Putyin szóvivője. Aki a miniszterelnök után a második magasrangú vírusfertőzött Oroszországban.

Peskov igyekezett megnyugtatni mindenkit: „már egy hónapja nem láttam Putyin elnököt. Vlagyimir Putyin a vírusveszély miatt immár nem a Kremlben dolgozik.”

Miközben Oroszország a vírus fertőzöttek számát tekintve felzárkózott a második helyre az Egyesült Államok mögé!

Moszkva a vírusfertőzés epicentruma

Szergej Szobjanyin polgármester emiatt május végéig meghosszabbította az elzárást. Ettől függetlenül, aki tudja, megkezdheti a munkát. Erre ugyanis nagy szükség van az ország szomorú gazdasági állapota miatt. Az olajár mélyrepülése következtében nincs miből finanszírozni a válság kasszát. Hozzá kell nyúlni a stratégiai tartalékokhoz, amelyek gyorsan apadnak hiszen épp az olaj jövedelmekből töltötték fel őket. Putyinnak fő a feje: milyen gazdaságpolitikát alkalmazzon, hogy fent tudja tartani az életszínvonalat alacsony olajárak mellett is. Az orosz elnöknek meg kell őriznie népszerűségét, mert a járvány elmúltával népszavazást kell rendezni arról, hogy Putyin mandátuma az élete végéig tartson-e? Ezért Putyinnak egyszerre kell menedzselnie a járványt és a gazdasági válságot miközben az USA egyre ellenségesebb Oroszországgal szemben vagyis külső támogatásban Moszkva aligha bizakodhat.

Putyin: nyitás a járvány ellenére

Hiába döntöget rekordokat a fertőzöttek és a halottak száma Oroszországban, minden oroszok örökös elnöke elrendelte: kedden majdnem mindenki munkába áll!

A fertőzöttek gyorsan növekvő számát az orosz elnök azzal indokolta, hogy jóval több tesztet végeznek el most Oroszországban mint korábban. A statisztikák hitelességével kapcsolatban még Moszkva polgármesterének is kételyei vannak. Szerinte legkevesebb háromszor annyian haltak meg a korona vírus következtében mint ahányat a kormányzat bejelent. Valamivel 2000 fölött van a hivatalos halottak aránya. Maga a miniszterelnök is karanténban várja sorsa jobbrafordulását. Putyin rábízta a járvány menedzselését, de eközben a kormányfő is megkapta a vírust.

Rossz időzítés

Az orosz elnök egyáltalán nem számított a koronavírus válságra. Olaj háborút kezdett Szaúd Arábiával és az USA-val épp akkor amikor a járvány miatt rohamosan csökkent a kereslet az olaj iránt. Az ár összeomlott – és magával rántotta Putyin reményeit is a gazdasági fellendülésre.

Most azért kell mindenáron újrakezdeni a munkát Oroszországban nehogy a gazdaság végképp padlót fogjon. Putyin elnök ugyan a válságot arra használta ki, hogy az alkotmányban örökös elnökké neveztette ki magát. De ehhez még kell egy népszavazás. Márpedig a válság miatt megélhetésüket veszített milliók aligha lelkesednek igazán minden oroszok elnökéért, ha Putyin nem ér el gyorsan fordulatot, és nem ébreszt reményt honfitársaiban és a világban: Oroszország képes leküzdeni ezt a válságot is…

Orosz hírszerző hackerek törték fel Merkel levelezését

A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. Erről közöl értesülést a hamburgi Der Spiegel. Az általában jól értesült lap szerint az orosz hackereknek akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak.

Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt, hogy az NDK megbukott volna.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból hoz földgázt Németországba.

Putyin kitüntette Kim Dzsong un-t

Alig tért vissza a nyilvánosság elé az észak-koreai diktátor máris kitüntetést kapott jó barátjától, Putyin orosz elnöktől. Méghozzá a Győzelem napja alkalmából amikor egyikük sem élt még.

Moszkvában május 8-án ünneplik meg a náci Németország legyőzésének 75-ik évfordulóját. A kitüntetést Oroszország nagykövete adta át Észak Korea külügyminiszterének. Kim Dzsong un nem volt jelen.

A közös múlt

Amerikai és brit szövetségeseinek kérésére 1945 augusztusában indított Sztálin elsöprő támadást a japán erők ellen Kínában és a koreai félszigeten. Az amerikai atombombák ledobása után a japánok megadták magukat. A Kínában és a koreai félszigeten állomásozó japán alakulatok fegyvereit a kínai és koreai kommunisták kapták meg. Akik ennek segítségével vették át a hatalmat Pekingben és Phenjanban.

A jelenlegi diktátor nagypapája egy szovjet táborban készülődött a hazatérésre. Kim Ir Szen szovjet századosi egyenruhában érkezett meg szülőföldjére, ahol hamarosan teljhatalmú úr lett az északi részen. Sztálin parancsára megindította a koreai háborút, melyben katasztrofális vereséget szenvedett volna, ha a kínaiak nem segítettek volna Észak Koreának. Moszkva fegyvereket szállított. A harci repülőgépeket orosz pilóták vezették a koreai háborúban. Erre emlékezve kapott most kitüntetést Putyin elnöktől Kim Dzsong un.

Az orosz kitüntetés átadása során mind a nagykövet mind pedig az észak-koreai külügyminiszter maszkot viselt. Ez arra mutat, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban is jelen lehet a koronavírus bár hivatalosan ezt nem ismerték el. Korábban Putyin elnök meghívta Kim Dzsong un-t, hogy vegyen részt Moszkvában a Győzelem napi ünnepségeken. A koronavírus járvány miatt azonban úgy az ünnepséget mint a szokásos katonai díszszemlét elhalasztották Moszkvában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!