putyin Archives Page 41 of 76 › Független Hírügynökség

Wagner Timbuktuban

Polonius

-

2022-01-10

Orosz kiképzők vették át a franciák helyét Mali északi részén ahonnan a francia hadsereg jórészt kivonult. 2013-ban érkeztek ide a francia katonák, hogy kiverjék az iszlamista lázadókat Mali északi részéről. Ez többé kevésbé sikerült is, de a helyzet nem stabilizálódott a sokvallású és soknemzetiségű koldus szegény afrikai országban.

A jelenlegi puccsista vezetés rosszban van Párizzsal, és ezért Putyinhoz fordult. Aki szíves örömest oda küldte a Wagner hadsereget – tudósít az Al Dzsazira. Afrika több országában küzdenek a Wagner hadsereg katonái, akik Putyin zsoldosai. Líbiában és a Közép Afrikai Köztársaságban már teljesen berendezkedtek, és igyekeznek Moszkva érdekeinek megfelelően befolyásolni az eseményeket.

Wagner és Putyin

Az elnök „szakácsa ” alapította a Wagner hadsereget, melyet először Adolf Hitlerről akart elnevezni. Azután emlékeztették arra, hogy a Szovjetunió 20 millió emberét áldozta Hitler legyőzéséért, ekkor Richard Wagner nevét választották, aki a nácik kedvenc zeneszerzője volt. Nem véletlen ez a lelkesedés a nácikért: a Wagner hadsereg szintén a „kiválasztott északi faj nevében cselekszik.” Emlékeztetnek arra, hogy az orosz uralkodó dinasztia nem szláv hanem a skandináv hódítóktól származik. Rurik minden bizonnyal varég vezér volt, aki megalapította a kijevi Oroszországot, a mai orosz állam elődjét.

A Wagner hadsereg katonáit a leszerelt elit katonák közül választják ki, akik nem szívesen térnének vissza a civil életbe. Inkább a kalandot keresik a hazájuktól távoli területeken, jelenleg jórészt Afrikában.

Putyin fizeti őket és érte halnak meg, de az orosz elnök hivatalosan elhatárolja magát tőlük. Titokban tüntette ki a parancsnokukat is. A kép azután évekkel később szivárgott csak ki.

Mit akar Putyin Afrikában?

Az orosz államfő nagyhatalmi álmokat kerget noha nincsenek meg ehhez az anyagi eszközei. Jól érzékeli azonban, hogy az orosz közvélemény katasztrófaként élte meg a Szovjetunió bukását, a világhatalmi státusz elveszítését.

A Wagner hadsereg jelenléte Timbuktuban és Afrika egyéb részein azt mutatja az orosz közvéleménynek, hogy még mindig „világhatalom vagyunk”, „velünk számolnia kell a Nyugatnak”.

Valójában a Nyugat egyre inkább a sorsára hagyja Afrikát, és a kínaiak azok, akik átveszik a szerepét nem pedig az oroszok. A kínaiak ugyanis pénzzel operálnak és nem fegyverrel. Pénze viszont Putyinnak nincsen, ezért ő csak a Wagner hadsereget tudja küldeni a puccsista diktátorok hadseregének kiképzésére Afrikába.

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kenderessy Milán

-

2022-01-10

0

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

„Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

„Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

„Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja „lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné „egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: „Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

„Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Polonius

-

2022-01-08

1

Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Veszíteni tudni kell: Nurszultan Nazarbajev ex elnök emberei a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjeit vádolták meg a lázongások megszervezésével Kazahsztánban.

A földgáz árának duplájára emelése váltotta ki a zavargásokat abban az országban, ahol sok autót gázzal üzemeltetnek. Kazahsztán földgáz kitermelő ország, de a világpiaci áremelés miatt azt inkább külföldön adták el. Az ásványi kincsek exportja dollár milliárdokat hozott Nurszultan Nazarbajev ex elnöknek, aki a legutóbbi időkig a háttérből irányította az országot. Csak a lázongások kirobbanása után menesztették a Védelmi Tanács éléről. Ez a legfontosabb irányító testület Kazahsztánban – éppúgy mint Oroszországban.

Nurszultan Nazarbajev egyik leglojálisabb híve Karim Maszimov, aki kétszer volt Kazahsztán kormányfője is. 2016 óta ő vezette a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely kulcsszerepet játszik a soknemzetiségű állam stabilitásának fenntartásában.

Tokajev elnök kirúgta, majd azonnal le is tartóztatták. Őrizetbe vették a helyettesét, Szamat Abis altábornagyot is. Őt azután elengedték. A tábornok nem más mint Nurszultan Nazarbajev elnök unokaöccse, aki az ex elnök szeme volt a nemzetbiztonsági szolgálatnál. Nazarbajev ex elnök szobrait mindenütt ledöntik Kazahsztánban. A fővárost még Nurszultannak hívják, de valószínűleg már nem sokáig. Putyin portálja az Rt.com úgy tudja, hogy a 81 éves ex államfő nem menekült el Kazahsztánból. Pedig lenne hova: méregdrága paloták várják a francia Riviérán.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Putyin elit alakulatokat küldött Kazahsztánba „Tokajev elnök kérésére”. A moszkvai kormányhű sajtó közben azt pedzegeti, hogy nem véletlen a kazahsztáni válság időzítése. Pontosan akkor tört ki a válság Oroszországtól keletre amikor nyugaton, Ukrajna körül feszült a helyzet. A NATO külügyminiszterei pénteken virtuális konferencián vitatták meg Ukrajna ügyét. Teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben. Jövő szerdán Genfben NATO-Oroszország tanácskozást tartanak. A NATO egyértelművé tette, hogy Putyin követelései „Oroszország jogos biztonsági igényei ” tekintetében elfogadhatatlanok. Az orosz államfő szerint az USA-nak csökkenteni kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés államokban – így Magyarországon is. Ezenkívül le kellene mondania arról, hogy garantálja határaikat. Ezt a követelést Blinken amerikai külügyminiszter visszautasította. Éppúgy mint azt, hogy Ukrajna vagy Georgia nem lehet a NATO tagja.

Orbán Putyinnal paktál?

A magyar kormányfő február elején tárgyal az orosz elnökkel – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki a virtuális NATO tanácskozáson bírálta Ukrajnát amiatt, hogy diszkriminálja a kisebbségeket így a kárpátaljai magyarokat is. Putyin a többmilliós orosz kisebbségre hivatkozva élezi a feszültséget Ukrajna körül. Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna NATO csatlakozását a kisebbségi jogsérelmekre hivatkozva. Putyin ezért minden bizonnyal hálás.

De mit gondolnak erről Washingtonban és Varsóban?

Orbán első számú politikai szövetségese, a lengyel vezetés maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben.

A magyar diplomácia különútja ebben a tekintetben is egyre kacskaringósabb.

NATO egység Moszkvával szemben

Kenderessy Milán

-

2022-01-08

0

„Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

„Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy „egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni „Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: „a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy „nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával „még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: „elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: „el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak „a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja „felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a „magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

„Testvéri segítség nyújtás” Kazahsztánnak

Polonius

-

2022-01-06

1

„Testvéri segítség nyújtás” Kazahsztánnak

Orosz ejtőernyős alakulatot küldött Putyin elnök a megingott rendszer támogatására Kazahsztánba – tudósít az Rt.com.

Tokajev kazah elnök kérte a katonai támogatást – közli az orosz hadügyminisztérium tv csatornája, amely beszámolt az IL 76-os csapatszállító repülőgép indulásáról csütörtökön. Mindez annak a kollektív biztonsági egyezménynek a keretében lehetséges, melyet hat egykori szovjet tagállam kötött meg: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tadzsikisztán. Kezdetben Azerbajdzsán is tag volt, de 1999-ben kilépett. Alijev elnök, a mostani államfő édesapja a szovjet vezetés tagja volt, de amerikai katonai kórházban halt meg mint az USA szövetségese.

Jelenleg Örményország ennek a szövetségnek a soros elnöke. Az örmény kormányfő úgy nyilatkozott a katonai akcióról, hogy abban csak kis létszámú csapatok vesznek részt, amelyek korlátozott ideig maradnak Kazahsztánban.

Mindenkit meglepett a kazah lázongás

Az energia árak emelkedése váltotta ki a robbanást Kazahsztánban, amely maga is nagy energia exportőr. Csakhogy külföldön jobb ára van a földgáznak épp ezért kevesebb jut a hazai piacra, ahol most a hatalom kétségbeesetten az árak befagyasztásával próbálkozik.

Almatyban, az egykori Alma-Ataban, amely az ország legnépesebb városa, sok halottja is van az összecsapásoknak, mert a katonák és a rendőrök tűzparancsot kapnak. A külvilág nemigen kaphat reális képet a helyzetről, mert az internetet lekapcsolták.

Putyin pácban

Az orosz elnök épp Oroszország „jogos biztonsági érdekeiről” győzködte Biden elnököt Ukrajna kapcsán, most viszont kiderült, hogy Keleten sincsen minden rendben. Az egyik legmegbízhatóbb szövetséges omlott össze látványosan. Ez a nemzeti együttműködés putyini rendszere számára is komoly figyelmeztetés. Kiderült ugyanis, hogy a hatalmi piramis könnyen meginoghat. Kazahsztánban sem a katonaság sem a rendőrség nem mutat túlzott lelkesedés azért , hogy meghaljon a hatalomért.

Az energia krízis, amely sok pénzt hozott Putyin és a kazah elit kasszájába, komoly érvágás a családok számára. Ez mindenütt figyelmeztetés a poszt kommunista elit számára: a lakosság több mézet követel a madzagra! Kérdés, hogy a nemzeti együttműködés rendszere milyen választ talál erre a problémára Kazahsztánban, Oroszországban és Magyarországon?!

1 millió Covid halott Oroszországban?

Polonius

-

2021-12-29

0

Mennyivel többen haltak meg az idén mint tavaly orosz földön? Az év végéig ez a szám elérheti az egymilliót – írja a Moscow Times. Amely nem állitja ugyan, hogy mindez a Covid számlájára írható, de jórészt mindenképp a járvány növelte meg a halottak számát már csak azért is, mert az egészségügyben kevesebb figyelem jutott a nem Covid betegeknek.

Az orosz lakosság egészségi állapota különben is pocsék viszont a lakosság keményen kitart vírus és oltás szkeptikus magatartása mellett. Emiatt még mindig 40% alatt az oltásottsági mutató Oroszországban.

Naponta több mint háromezer halott

Az alacsony oltottság miatt a járvány negyedik hulláma tragikusan nagy áldozatot követett Oroszországban. Októberben kezdődött a gyilkos negyedik hullám, amely lassan csökkenőben van Oroszországban, ahol már az ötödik hullámra készülnek. Ez valamikor az év elején várható, és addig igyekeznek minél több embert beoltani az Omicron vírusvariáns ellen. Putyin úgy nyilatkozott, hogy „nem értem honfitársaimat hiszen megvan a vakcinánk, amely megakadályozhatja a vírus terjedését, a megbetegedést vagy az esetleges halált.”

Szakértők szerint a vírus és oltás szkepszis egyrészt a szovjet időkre megy vissza: a lakosság jelentős része nem bízik semmiben sem, ami az államtól jön. Jól mutatja ezt, hogy más egykori szovjet tagállamokban is – így Ukrajnában és Örményországban – alacsony az oltási hajlandóság- írja a Moscow Times.

Az infláció a diktátorok rémálma

Polonius

-

2021-12-27

0

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Tizenhét százalékos hivatalosan az infláció Törökországban, de a valóságban legkevesebb harminc százalék! Erdogan rendszere a pénzügyi és politikai csőd szélén. Oroszországban csak nyolc százalékosos inflációt mutat ki a statisztikai hivatal, de a piacon ennek jóval több mint a kétszeresét érzik. Emiatt keserűre sikeredik a karácsonyi bevásárlás. Iránban az áremelkedés hivatalosan is negyven százalék, Venezuelában pedig kétezerhétszáz százalék! A latin-amerikai államban 2019-ben érték el az inflációs csúcsot, akkor tizenkilenezer százalékot mértek! Hogy sikerült ezt csökkenteni? Úgy, hogy az üzletekben jóformán semmit sem lehet kapni!

Mi a megoldás?

Az egyik az árak maximálása – írja a párizsi Les Échos. Ez látszólag jó megoldás csakhogy hamar oda lehet eljutni mint Venezuelában: senki sem termel, ha ráfizetéssel kell eladnia! A másik megoldás az, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Ezt csinálta Ceausescu. Az eredmény ismert. Épp karácsony táján állt kivégző osztag elé nejével.

Mit tehet Orbán Viktor?

A miniszterelnök és a jegybank elnöke egymást hibáztatja az infláció elszabadulásáért egyaránt joggal. A kormány a választások előtt önti a pénzt a piacra, hogy megvásárolja a szavazópolgárok jóindulatát. A Nemzeti Bank a legutóbbi időkig alacsony kamatozású hitelekkel árasztotta el a piacot. Csak késve kezdett bele a kamatláb emelésébe.

Az infláció ráadásul kívülről is fenyeget: az energia árak emelkedését csak bizonyos határig vállalhatja fel a hatalom. A rezsi csökkentés szent, az Orbán rendszer népszerűségének szilárd alapja. Csakhogy megfizethetetlenül drága. Akárki nyeri meg a választást, ezzel valamit kezdeni kell. Sem a hatalom sem az ellenzék nem rendelkezik recepttel. Pedig a török lírához hasonlóan a magyar forint is mélyrepülésbe kezdhet. Ami tovább növelheti az inflációt hiszen a külföldről behozott áruk forintban egyre többe kerülnek.

Mindehhez járul az óriási lyuk a költségvetésben, melyet nem pótolnak az eurómilliárdok Brüsszelből. A jobboldali kormányok népszerűségét 1994-ben mérhetetlenül csökkentette az infláció és a munkanélküliség. Orbán autokratikus rendszere épp arra a logikára épül, hogy a piramis alján levők is kapnak valamit. Ha ezt elviszi az infláció, akkor miért szavaznának Orbán Viktorra?

Orbán és a korrupció

Kenderessy Milán

-

2021-12-25

1

„Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

„A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket „kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a „kínai barátainak”.

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

ki

-

2021-12-22

1

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

Az orosz elnök új Jaltát akar – ez derül ki az amerikai-orosz tárgyalásokról kiszivárgó információkból. Putyin szerint az amerikaiak átverték Gorbacsovot, aki először feladta a szovjet birodalmat majd magát a Szovjetuniót is. Az orosz elnök szerint eljött a Reconquista ideje vagyis újra meg kellene húzni a kelet-nyugati határokat Európában.

Először Hitler és Sztálin nevében Ribbentrop és Molotov alkudozott erről. Meg is született a paktum, amely a többi között Lengyelország felosztásához vezetett a náci Németország és a Szovjetunió között. Ezért hivatkoznak még ma is gyakran erre a paktumra Varsóban. A második világháború idején Churchill és Sztálin többször is tárgyalt erről. Jaltában azután az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió vezetői szentesítették Európa kettéosztását. A nyugati nagyhatalmak nem naivitásból adták fel Közép Európa nagyrészét hanem, mert ezeket a területeket a szovjet hadsereg hódította meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak szüksége volt Sztálin hadseregére a japánok ellen, akik jelentős haderőt állomásoztattak az ázsiai szárazföldön.

Szovjet szamárbőr

Villámgyorsan bomlott fel a szovjet birodalom, és szinte minden távozó állam vagy épp szovjet tagállam csatlakozott a NATO-hoz, köztük Magyarország is. A balti államok csatlakozása azt jelentette például, hogy a NATO Oroszország második legnagyobb városának, Szentpétervárnak illetve a hadikikötőknek a közvetlen szomszédságába került. Jelenleg Ukrajna és Grúzia csatlakozni kíván az észak-atlanti szervezethez, és ezt Putyin már nem tudja és nem is akarja elfogadni. Az orosz vezérkar szerint Ukrajna NATO tagsága lehetetlen helyzetbe hozná Oroszországot hiszen Moszkva túlságosan is közel van a határhoz.

Az oroszok mind Napóleon mind pedig Hitler ellen úgy győzedelmeskedtek, hogy volt hova visszavonulniuk miközben az ellenség utánpótlási vonalai túlságosan is hosszúra nyúltak. Putyin azért követeli az amerikai katonák kivonását Magyarországról , hogy legyen mit feladnia a tárgyalások során. Magyarországnak ugyanis nincs stratégiai jelentősége sem Moszkva sem pedig Washington szempontjából. Stratégiai szempontból az USA két államra számít ebben a térségben : Lengyelországra és Romániában. Ebben a két országban senki sem kérdőjelezi meg a NATO tagságot.

Mire számít Putyin?

Arra, hogy Európa leértékelődik az amerikai stratégák szemében. Ázsia válik az amerikai érdeklődés középpontjává. Kína pedig komoly ellenfél nem olyan mint a Szovjetunió, amely agyaglábakon állt hiszen katonai erejét nem támogatta komoly gazdaság. A Financial Times nemrég felhívta arra a figyelmet, hogy a belső problémákkal küzdő USA nem vállalhat fel konfliktusokat három hadszíntéren egyszerre. Ázsiában Kína az első számú ellenfél. Ez a legfontosabb játszma, és az Egyesült Államok nem áll nyerésre. Az európai hadszíntéren Oroszország az ellenfél, amely katonailag még mindíg erős. A harmadik hadszíntér pedig a Közel és Közép Kelet, ahol az iráni kérdés rendezetlen. Trump felrúgta az atomalkut. Irán fejleszti az atomfegyvereket, sem az USA sem Izrael nem fogadja el, hogy az iszlamista állam atombombához jusson. Három hadszíntér viszont túl sok az USA-nak. Már Trump is felvetette az amerikai csapatok kivonását Európából – Putyin nem kis örömére. Biden ugyan kiáll az atlanti szolidaritás mellett, de az erőforrásai végesek.

A vörös vonal

Ukrajna NATO tagsága elfogadhatatlan Moszkva számára – ezt maga Putyin is megerősítette. A magyar diplomácia itt besegít hiszen a kárpátaljai kisebbség jogaira hivatkozva blokkolja a folyamatot. Tegyük hozzá, hogy emiatt Washingtonban sincsenek különösebben kétségbe esve hiszen az ukrán csőd tömeg felvállalása igazán nem ér meg egy komoly konfliktust Moszkvával.

Washingtonból nézve a világot Ukrajna arra jó, hogy sakkba lehet vele tartani az oroszokat.

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

Benkő Tibor tábornok elmondta a sajtónak, hogy a katonai kapcsolatok jobbak a két állam között mind a diplomáciaiak. A magyar tisztikar idősebb része a Szovjetunióban végezte tanulmányait éppúgy mint Ukrajna tisztikarának jórésze.

A NATO jelenleg olyan hadműveletre készül fel, melynek célja Ukrajna megvédelmezése egy esetleges orosz támadással szemben. A magyar hadsereg ebben a szereposztásban egyertelműen a NATO tagjaként lépne fel mint az ukrán hadsereg szövetségese. Ezzel Putyin is tisztában van hiszen a második Jalta, melyet Gorbacsov kötött meg az amerikai vezetőkkel Magyarországot egyertelműen a nyugati táborba sorolta. Ukrajnát viszont a keletibe. Erre kívánja Putyin emlékeztetni Biden elnököt. Érdekes módon ezt Putyin francia szövetségese, Marine Le Pen asszony, a szélsőjobb vezére mondta ki nyíltan Varsóban:

„Ukrajna Oroszország érdekszférájának része.”

Orbán és az orosz földgáz

Polonius

-

2021-12-22

0

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

Címke: putyin

Wagner és Putyin

Mit akar Putyin Afrikában?

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hibrid háború Ukrajnában

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Putyin kontra Biden

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Veszíteni tudni kell: Nurszultan Nazarbajev ex elnök emberei a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjeit vádolták meg a lázongások megszervezésével Kazahsztánban.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Orbán Putyinnal paktál?

„Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni „Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Európai különút?

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

Orosz ejtőernyős alakulatot küldött Putyin elnök a megingott rendszer támogatására Kazahsztánba – tudósít az Rt.com.

Mindenkit meglepett a kazah lázongás

Putyin pácban

Naponta több mint háromezer halott

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Mi a megoldás?

Mit tehet Orbán Viktor?

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Mit mond erről Orbán?

Kinai kölcsön?

Szovjet szamárbőr

Mire számít Putyin?

A vörös vonal

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

Orosz kikötések

Kik azok a magán kereskedők?

Az USA figyel

Azeri kapcsolat

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA