putyin Archives Page 36 of 76 › Független Hírügynökség

Az orosz agresszió 21. napja (folymatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-16

Az orosz agresszió 21. napja (folymatosan frissítjük)

A huszonegyedik napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi nap tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

21:00 – Joe Biden amerikai elnök először nevezte „háborús bűnösnek” Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

20:20 – Az ukrán vezetőnek a törvényhozókhoz intézett videóbeszéde után Biden elnök 800 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be.

20:10 – A NATO védelmi miniszterei osztoznak abban, hogy támogassák Ukrajnát és fegyverekkel látják el az Oroszország elleni védekezéshez, de kerülik a Szövetség közvetlen részvételét a háborúban – ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetséges védelmi miniszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón.

19:00 – Kiszabadították az orosz fogságból Melitopol polgármesterét.

18:55 – Az orosz megszállók szándékosan rombolták le a mariupoli drámaszínházat, ahol több száz gyermekes lakos bujkált. A halottak számát megállapítják. Körülbelül 1000 ember tartózkodott a színházban, de nem lehetett azonnal tudni, hányan élték túl – mondta Pjotr Andryuscsenko, a polgármester asszisztense.

18:45 – Az Egyesült Államok Zelenszkij kérésére légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának.

16:30 – A megszállt Herszon megye szkadovszki lakosai oroszellenes tiltakozást tartanak. Az orosz megszállók tüzet nyitottak és könnygázt vetettek be a városi tanács előtti téren összegyűlt békés tüntetőkre, hogy követeljék a letartóztatott helyi vezetők szabadon bocsátását.

15:50 – Oroszország feltört egy ukrán tévécsatornát, hamis „nyilatkozatot” sugároz Zelenszkij nevében. A hírlapon továbbított hamis üzenet szerint Volodimir Zelenszkij elnök „feladná a harcot és letenné a fegyvert”. Zelenszkij később egy kijevi videobeszéddel válaszolt, amelyben „gyerekesnek” nevezte a provokációt.

14:50 – Ukrán elnöki hivatal: Ukrajna semlegessége csak ukrán feltételekkel lehet. Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök vezérkari főnökének tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajna csak „törvényesen hitelesített biztonsági garanciákkal” egyezhet meg, hozzátéve, hogy az új megállapodás értelmében az aláíró államoknak jogilag kötelezővé kell tenniük Ukrajna védelmét.

14:25 – Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

12:30 – Suspilne (Ukrán közszolgálati média): Orosz csapatok megöltek legalább 10 kenyérért sorban álló civilt Csernyihivban. A Suspilne helyszíni tudósítója szerint a támadás délelőtt 10 óra körül történt.

11:00 – Fitch: Az USD-szelvények orosz rubel fizetése megegyezik az alapértelmezett fizetéssel. A Fitch hitelminősítő ügynökség szerint ha Oroszország két amerikai dolláros kötvényszelvényt fizetne be rubelben, március 16-án, az államcsődöt jelentene a türelmi idő lejárta után. Ukrajna orosz inváziója szankciókat váltott ki, amelyek ténylegesen korlátozták Moszkva készpénzhez való hozzáférését és elosztását.

09:00 – Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország autóbusz-konvojokra, településekre és kiürítési pontokra lő. Ukrajna nem kapott visszaigazolást a Vöröskereszttől a humanitárius folyosók március 16-i megnyitásáról.

08:10 – „Oroszország egyre inkább arra törekszik, hogy további csapatokat állítson fel, hogy megerősítse és pótolja személyi veszteségeit” – idézi a CNN a brit védelmi minisztérium értékelését. Szerintük Oroszország a „tartós ukrán ellenállás mellett” támadó hadműveletek végrehajtásával küzd.

07:00 – Március 15-én Oroszország szankciókat vezetett be Joe Biden amerikai elnökkel és számos amerikai tisztviselővel szemben, válaszul az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos nyugati szankciókra. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője gúnyolódott az amerikai tisztségviselők, köztük Joe Biden elnök elleni orosz szankciókon:”Egyikünk sem tervez turistat Oroszországbaviszont egyikünknek sincs olyan bankszámlája, amelyhez ne férnénk hozzá.”

06:00 – Az Egyesült Államok szenátusa egyhangúlag határozatot fogadott el Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösként való kivizsgálására.

05:00 – „A NATO-nak békefenntartó missziót kell küldenie Ukrajnába” – jelentette ki Jaroslav Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes és a kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnöke, miután találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.

04:00 – Több nagyvárosban és régióban légiriadót adtak ki. A szirénákat Cserkaszi, Dnyipro, Lviv, Kijev, Ivano-Frankivszk, Odesa, Vinnica, Kirovohrad és Hmelnickij megyékben, valamint Kijev, Izyum, Kremencsuk, Bila Cerkva, Nikopol, Mikolajiv, Kijev és Izmail városokban aktiválták. Odesa, Poltava és a Kryve Ozero terület. A CNN jelentése szerint a helyszínen tartózkodó munkatársaik szerint hangos robbanások hallatszottak Kijev külvárosában.

02:15 – Blinken: A CNN-nek adott interjújában március 15-én Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Független Ukrajna „sokkal tovább lesz, mint Vlagyimir Putyin”.

Orosz kémkedés Szlovákiában

Kenderessy Milán

-

2022-03-15

0

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

Kiket tartóztattak le? Egy ezredest, aki a hadügyminisztériumban szolgált, a titkosszolgálat egyik tisztjét és egy betiltott oroszbarát portál tulajdonosát. A pozsonyi külügy szerint a kémelhárítás jelezte, hogy az orosz diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Szlovákiában. Moszkva máris jelezte, hogy válaszolni fog a kiutasításra.

És nálunk?

Orbán Viktor állítólag már nem sokkal a Krím orosz annektálása után arról beszélt a belügyminisztérium parancsnoki értekezletén, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát. Ezzel párhuzamosan arra utasította a kémelhárítást, hogy ne firtassa nagyon az orosz titkosszolgálatok magyarországi aktivitását, mert azt ő Putyin elnökkel tisztázta. Az orosz hírszerzés élve a remek lehetőségekkel ki is használta a magyar kormány jóindulatát, és Magyarországon széleskörű hálózatot épített ki. Ez nem okozhatott különösebb gondot hiszen az oroszok a rendszerváltás után tulajdonképp el sem mentek – már ami a titkosszolgálatokat illeti.

Jól mutatja ezt a Rahimkulov család karrierje: ma ők a leggazdagabb família Magyarországon. Kiváló kapcsolatokat tartanak fenn a miniszterelnökkel. Putyin Ukrajna elleni támadása után sok országban akció indult az orosz oligarchák ellen. Magyarországon ez fel sem merült.

Látványos része az orosz nyomulásnak Magyarországon a „kémbank”, melynek munkatársai eleve diplomáciai mentességet kaptak. Vajon miért?

Orbán – Putyin

Az orosz elnök két módszerrel befolyásolhatja a magyar miniszterelnököt. Egyrészt a KGB dossziéjával, amely olyan információkat tartalmaz, melyeket Orbán Viktor nem szeretne a magyar publikum elé tárni – különösen nem választási időszakban. A másik az anyagi ösztönzés. A kelet-európai elitet az oroszok már régóta az energia üzleteken keresztül „motiválják”. A hírek szerint Orbán Viktornak is érdekeltsége van az orosz földgáz üzletben. A földgáz árának viharos emelkedése, amely oly nagy gondot jelent a magyar gazdaságnak, neki személy szerint hasznot hozhat. Félő azonban, hogy minderről az amerikai nagykövetség is bőséges információkkal rendelkezik. Ez Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök viszont azzal érvelhet: válság van, és még nagyobb lesz. Orbán válság menedzserként már többször bizonyított.

Bátor orosz újságírónő élő adásban bírálta a háborút

Polonius

-

2022-03-15

0

Bátor orosz újságírónő élő adásban bírálta a háborút

A közszolgálati egyes csatorna újságírója a híradó idején jelent meg a stúdióban, ahol elmondta orosz honfitársainak: hazudnak nektek a háborúról, amely Ukrajnában folyik! Marina Ovszjannikova akár tizenöt éves börtönbüntetést is kaphat ezért hiszen Putyin rendszerében nem szabad háborúnak nevezni az Ukrajnában zajló orosz „különleges hadműveletet”.

Marina Ovszjannikova, a közszolgálati televízió munkatársa, előre rögzített videóban mondta el a közvéleménynek, hogy miért vállalkozott erre a bátor akcióra a híradó stúdiójában.

„Sajnos évekig dolgoztam az egyes csatornánál, ahol folyamatosan gyártottuk a Kreml propagandáját. Szégyellem a sok hazugságot, szégyellem, hogy részt vettem abban, hogy az orosz népet zombivá alakítsák. Csendben voltunk 2014-ben amikor az egész elkezdődött (Putyin annektálta a Krím félszigetet), hallgattunk akkor amikor megmérgezték Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.

Most pedig az egész világ hátat fordít nekünk és tíz nemzedék sem tudja rólunk lemosni a szégyent a testvérgyilkos háborúért.”

68 %-os támogatottság

Putyin egyik közvélemény-kutató intézete felmérte az ukrajnai „különleges hadművelet” támogatottságát, és mindössze 68% támogatót talált. Az oroszok mintegy egyharmada vette a bátorságot és jelezte, hogy nem támogatja Putyin háborúját. Ha figyelembe vesszük, hogy Oroszországban gyakorlatilag megszűnt a kritikus média, és a hatalom évek óta nyomja az orosz nacionalista nagyhatalmi propagandát, akkor ez szánalmas eredmény Putyin számára. A nyugati szankciók hatása épphogy megkezdődött Oroszországban, a lakosság többsége csak mostanában döbbenhet rá, hogy az életszínvonala drámai mértékben csökkenni fog az ukrajnai háború miatt.

Putyin beteg?

Nyugati hírszerzői jelentések szerint az orosz elnök kezelés alatt áll: valamilyen daganatos betegséget szteroidokkal próbálnak gyógyítani az orvosok. Ennek hatása van az idegrendszerre is: a páciens nem képes megőrizni az önkontrollt. Koncentráló képessége csökken, és döntései kevésbé racionálisak. A kezelés leépíti a páciens immunrendszerét, és ezzel is magyarázható a hosszú asztal. Putyin évek óta ebben a buborékban él, és ez befolyásolhatta abban, hogy meghozza döntését a háborúról Ukrajna ellen, noha erről nagyon sokan próbálták meg lebeszélni.

Bill Burns, a CIA főnöke Moszkvában telefonon győzködte az orosz elnököt. Korábbi moszkvai nagykövetként jól ismerte a körülményeket, de mégsem sikerült lebeszélnie Putyint a háborúról. Az amerikai diplomácia ekkor még azzal próbálkozott, hogy leválassza Oroszországot Kínáról hiszen az utóbbit tartják Washingtonban az igazán veszélyes ellenfélnek. Az amerikai diplomácia kísérlete nem sikerült: Oroszország megkezdte a háborút, mely mindenképp Kínához viszi közelebb. Putyin a téli olimpia idején már tárgyalt erről Hszi Csinping elnökkel. A nyugati hírszerzés szerint Moszkva gazdasági és katonai segítséget kért Pekingtől. Ezt mindkét érintett cáfolta, de nem kétséges, hogy a pária sorba került Putyin nemigen bízhat másban mint a kínai elnökben.

Ki buktathatja meg Putyint?

Kenderessy Milán

-

2022-03-15

0

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Szergej Pugacsov ma már Franciaországban él, de jól ismeri Putyint és környezetét. Szerinte Medvegyev egykori elnök csapata szervezhet valamiféle belső puccsot. Természetesen nem maga Medvegyev, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke és nagyon is szem előtt van. Azonkívül pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyin háborúját Ukrajna ellen. Dmitrij Medvegyev „liberális” és nyugatbarát csapatát fokozatosan kiszorították a hatalomból 2012 után. Akkoriban mondott búcsút Putyin a nyugatos reformoknak, és kezdte el a birodalmi politikát, amely 2014-ben a Krím annektálásához vezetett el, most pedig a háborúhoz Ukrajna ellen.

Putyin egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl sokat veszítettek már eddig is.

A KGB egykori tisztjei is gondolkodnak a jövőn: Szergej Nariskin gyermekei magyar letelepedési kötvény birtokában vannak. A papa, az SZVR, a polgári hírszerzés főnöke, akit Putyin alaposan megalázott a Védelmi Tanács ülésén. Ukrajna az FSZB-hez, a KGB utód szervezetéhez tartozik. Ők voltak Putyin kedvencei, de Ukrajnába beletört a bicskájuk. Két magasrangú vezetőt ezért őrizetbe helyeztek azzal az indokkal, hogy nem megfelelően végezték hírszerzői munkájukat. Putyin két napra tervezte Kijev elfoglalását – mondta a CIA főnöke. A hadműveletek már harmadik hete tartanak, és az eredmények nem szembeötlőek.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Lavrenytij Berijat, az állambiztonság főnökét Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le, hogy megakadályozzák hatalomátvételét. Később Hruscsov leváltotta Zsukov marsallt, mert attól tartott, hogy katonai puccsal őt távolítják el.

A hadsereg most is megszólalt: Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz hadsereg legelismertebb stratégája, immár nyugdíjasként lemondásra szólította fel Vlagyimir Putyint, mert az akkor még csak tervezett hadművelet Ukrajna ellen katasztrófális következményekkel jár. A veterán vezérezredes megjósolta, hogy Oroszország pária állam lesz a világban, ha Putyin megindítja a katonai támadást Ukrajna ellen. Ivasov tábornokot nem tartóztatták le nyílt felhívása miatt, mert Putyin tudja, hogy a hadseregben igen tisztelt személyiség. Ráadásul nem is nyugatbarát hanem nemzeti kommunista vagyis nehezen lehetne azzal vádolni, hogy külföldi ügynök. Ivasov tábornok jól képzett katona, aki sokkal reálisabban mérte fel az Ukrajna elleni támadás következményeit mint Putyin és környezete.

Sojgu hadügyminiszter felel közvetlenül a hadműveletekért, amelyek egyelőre csak veszteségeket okoztak mindenkinek, de sikereket nem hoztak Putyinnak. Szergej Sojgu nem katona, mérnök végzettsége és régi KGB tagsága van, ezért bízik benne Putyin. Kérdés, hogy meddig hiszen

a kudarc az mindig árvagyerek.

Putyin menekülő útja

Ez a diplomáciai megoldás lehet. Az orosz elnök már tett olyan kijelentéseket, hogy vannak kedvező jelek. Ha kompromisszumra tudnak jutni Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor vége lehet a háborúnak, amely Putyin bukását is okozhatja. Ehhez azonban Zelenszkij elnöknek területi engedményeket kellene tennie: a Krím és a két „népköztársaság” átengedését Oroszországnak. Ezt Putyin sikerként mutathatná fel otthon, de az ukrán államfőnek ugyancsak nehéz lenne elfogadtatnia saját honfitársaival. Grúzia esetében mégiscsak megtörtént ez 2008-ban. Elvben tehát Ukrajna esetében sem elképzelhetetlen. Főként, mert azok a „nácik”, akik ellen Putyin állítólag Ukrajnában küzd, egyáltalán nem rendelkeznek olyan komoly befolyással Kijevben, hogy meg tudnának akadályozni egy kompromisszumot Putyin és Zelenszkij között.

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-14

0

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

13:10 – Dmitrij Peszkov Putyin szóvivője: Oroszország elfoglalhatja a nagy ukrán városokat. Az orosz csapatok március 14-ig csak egy ukrán regionális fővárost – Herszont – foglaltak el, de megpróbálnak bejutni Kijevbe, Csernyihivba, Szumiba, Harkovba, Mikolajivba és Mariupolba is.

12:05 – Az orosz hadsereg megállás nélkül rombolja a lakónegyedeket, a kórházakat és az infrastruktúrát – közölte a Harkiv megyei rendőrség. Az áldozatok pontos száma nem ismert.

11:20 – Több hangos robbanást is hallottak Kijev központjában. A Kyiv Independent egyik kijevi riportere szerint úgy tűnik, hogy a robbanások a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a fővárost célzó rakétákat.

10:10 – A Pfizer nem tudja leállítani az oroszországi kábítószer-szállítást, de az ebből származó összes nyereséget Ukrajnának adja.

09:25 – A EASZSZ orosz hírügynökség megelégedéssel számolt be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentéséről, miszerint az orosz csapatok csapásai a Javorovszkij gyakorlótéren, megerősítik Magyarország azon döntésének helyességét, hogy nem küld Ukrajnába katonákat és nem szállít fegyvereket sem.

08:30 – Az Ukrzaliznicja további evakuációs vonatokat indít Harkovból, Dnyiproból és Krivij Rihből. Harkovból két vonat indul Lviv és Ungvár felé, míg a Dnyiproból és Krivij Rihből induló vonatok a lengyelországi Chop és Chelm felé tartanak.

08:00 – Az Egyesült Királyság több mint 500 mobilgenerátort adományoz Ukrajnának. Az Egyesült Királyság kormánya biztosítja majd az ukrajnai kritikus infrastruktúrák áramellátását, beleértve a kórházakat, menedékházakat és vízkezelő telepeket.

07:25 – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy új tételt szállítanak Ukrajnának speciális fegyverekből.

07:00 – Vöröskereszt: tűzszünet szükséges a „legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében Mariupolban. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kijelentette, hogy „a legrosszabb forgatókönyv vár a mariupoli heves harcok miatt a városban rekedt civilekre, hacsak a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra”. A város több mint 12 napja orosz ostrom alatt áll.

06:30 – Kanadában több tízezer ember követelte, hogy zárják le az eget Ukrajna felett.

06:20 – Wendy Sherman, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese a Fox televízióban kijelentette, hogy vannak „komoly tárgyalásokra való készenlét jelei” Oroszország és Ukrajna között.

05:50 – Oroszország katonai és gazdasági segítséget kér Kínától – állítják különböző ukrán hírforrások.

05:35 – Melitopolban a Kreml-barát helyi képviselő bejelentette, hogy az orosz tévét sugározzák. Halina Danilcsenko a „megbízható információk nagy hiányát” említette indokként az orosz állami tévé bevezetésére a megszállt városban. Korábban Oroszország elrabolta Ivan Fedorivot, melitopol polgármesterét.

05:15 – Ukrajna számos városában és régiójában, köztük Kijevben, Lvivben és Odesszában hétfőn kora reggel megszólalta a légitámadást jelző szirénák. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint ugyanakkor az orosz csapatok többhelyen is offenzívát is készítenek elő.

04:20 – Reuters: Ukrajna Clearview AI arcfelismerést alkalmaz. A védelmi minisztérium állítólag ingyenes hozzáférést kapott az amerikai start-up rendszeréhez, amely segít azonosítani az ellenőrző pontokon lévő személyeket, az orosz erőket és az elhunytakat, valamint küzdeni a dezinformáció ellen.

04:00 – Az orosz külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország nem fogja kérni az ellene meghozott szankciók feloldását.

03:55 – Az USA és Ukrajna külügyminiszterei, Blinken és Kulebával megvitatta a konfliktus lezárásának diplomáciai lehetőségeit.

03:25 -Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnoksága bejelentette, hogy március 13-án légvédelmi rakétákkal lőtt le 7 orosz repülőgépet és egy pilóta nélküli légijárművet.

02:10 – Razman Kadirov, csecsen vezető azt mondja, Kijev közelében van. Egy Telegram-bejegyzésben Kadirov azt állította, hogy Kijev felé közeledik.

01:35 – Nagy Britannia: Oroszország elzárta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz flotta blokádot állított fel Ukrajna fekete-tengeri kikötői ellen.

00:40 – Zelenszkij figyelmezteti a NATO-t, hogy „idő kérdése”, hogy Oroszország mikor támadja meg tagjait.

Orbánnak szakítania kell Putyin politikai maffiájával!

FüHü

-

2022-03-13

0

Orbánnak szakítania kell Putyin politikai maffiájával!

Erős szekunder szégyenérzet fogta el az embert, amikor az egyik hírportál videójában látta az újságírók kérdéseitől zavarba jövő fideszes nagyságokat és kisszerű figurákat, miként próbáltak ők is pávatáncolni és egyrészt-másrészt mondatokkal elhatárolódni Putyintól, egyúttal megtagadni az elmúlt tizenkét év sajátos Kreml-barátságát. Nehezen ment nekik, hiszen eddig arra trenírozták magukat és követőiket is: Putyin szép, Putyin jó, Putyin a barátunk. Hát, nem. Nagyon nem – írja Újhelyi István EP képviselő szokásos vasárnapi levelében.

A Fidesz egyelőre csak mézes-mázas szavakban és plakátokra írt mondatokban harcos békepárti és az orosz agresszorral szembeni közös európai fellépés aktív részese, amikor ugyanis tettekre kerülne sor, már fülüket-farkukat behúzzák.

Értem én – írja Ujhelyi -, nehéz egyszerre megfelelni az illiberális maffia elvárásának és az egyszerű emberi, erkölcsi követelményeknek. Ha Orbán Viktor valóban komolyan gondolná, hogy némi moszkvai kitérő után újra visszatalált az európai értékekhez és az Unió egységéhez, akkor kézzel fogható, hiteles döntésekkel is igazolná ezt.

Kezdhetné az orosz „kémbank” diplomáciai mentességének felfüggesztésével, a Roszatommal kötött együttműködések befagyasztásával, vagy a Kreml felsővezetőihez köthető személyek – így például az ukrán háború irányításában résztvevő hírszerzési vezető Szergej Nariskin családtagjai által kapott – letelepedési kötvények felülvizsgálatával.

De kezdhetné valami egyszerűbbel is európai elkötelezettségének bizonyítását Orbán. Például azzal, hogy

a Fidesz elnökeként megszakít minden formális és informális kapcsolatot azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem csupán felszínes, de hivatalos formában is együttműködnek Putyin oroszországi pártjával.

Ideje lenne például nyilvánosan kimondania Orbán Viktornak, hogy a Fidesz vezetőjeként megszakítja a baráti és politikai kapcsolatokat Matteo Salvinivel és az általa vezetett Északi Ligával, amely 2017-ben konkrét, formális együttműködési megállapodást írt alá Putyinékkal Moszkvában.

A Fidesz világosan és egyértelműen szakíthatna Marine Le Pennel és az általa vezetett Nemzeti Tömörülés párttal is, hiszen korábban Le Penék konkrét pénzügyi támogatást kaptak Putyinéktól (ahogyan rendkívül szokatlan módon most épp a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB adott tízmillió eurós kölcsönt nekik kampányra), de olyan szoros baráti szálak kötötték a Kremlhöz a francia pártot, hogy Le Penék egyik EP-képviselője például gyakornokként foglalkoztatta Brüsszelben Putyin szóvivőjének a lányát.

Orbán nyilvánosan rendezhetné a Fidesz viszonyát az osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) is, amelynek korábbi elnökét, a botránya miatt lemondani kényszerült Heinz-Christian Strachét annak idején még látványos keretek között fogadta és mutatta be fontos politikai szövetségeseként. Nos, habár az FPÖ (Strache bukása óta) nem hosszabbította meg hivatalos együttműködését Putyin pártjával, de Strache idejében még fontos része volt az Egységes Oroszország párttal kötött keretmegállapodás.

Aki egyszer a putyini politikai maffia része lesz, az nem szabadul egyszerűen.

Hiába próbálja magáról lerázni Orbán és a Fidesz az elmúlt tizenkét év túlzott Putyin-barátságát és összefonódását a Kreml által finanszírozott és nyilvánvalóan nagyrészben általa irányított európai szélsőjobboldali politikai szereplőkkel, ezt szavakkal és pávatáncos mozdulatokkal már nem lehetséges. Ha Orbán és a Fidesz valóban Európához akar tartozni és az európai értékek védelmezőjeként akar fellépni, akkor érdemi lépéseket kell tennie az orosz agresszorral szemben, a Fideszt pedig látványos és egyértelmű módon leválasztani azokról a politikai szereplőkről, amelyek Putyin sötét árnyékában működnek.

Orbán az elmúlt hónapokban egy szélsőjobboldali, EU-szkeptikus új pártkoalíciót akart összehozni többek között a fent említett szereplőkkel, de terve egyelőre meghiúsult. Most itt az ideje, hogy végleg a fiókba tegye ezt a tervét és világosan szakítson eddigi szövetségeseivel.

Ha nem teszi meg, azzal megerősíti, hogy továbbra is a háborút indító Putyin politikai maffiarendszeréhez tartozik és nincs is szándékában kilépni onnan. Ilyen egyszerű – írja az EP képviselő.

Orbán kötéltánca

Polonius

-

2022-03-12

0

Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, mely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN, amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.

Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől

„Nézze meg, hogy Putyin barátja mit tett!” – kiáltotta Przemysl polgármestere Matteo Salvininek az Ukrajnából érkező menekültekre mutatva. Az olasz szélsőjobb vezére korábban élvezte Putyin támogatását, és cserébe elszántan támadta az Európai Uniót. Most azonban úgy érezte, hogy ki kell fejeznie szolidaritását az Ukrajnából érkező menekültekkel. A sors iróniája, hogy Olaszországban populista pártja épp a migráció bírálatával érte el korábban népszerűségét.

Franciaországban elsősorban Marine Le Pen asszony élvezte Putyin támogatását. A 2017-es elnökválasztási kampányát orosz bank támogatta. Idén ezt az MKB vállalta fel, amely több mint 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának miután Orbán Viktor miniszterelnök fogadta őt Budapesten.

Marine Le Pen elítélte az Ukrajna elleni agressziót mint „a nemzetközi jog megsértését és teljesen védhetetlen akciót.”

Orbán Viktor is arra kényszerült, hogy elítélje „Oroszország fegyveres agresszióját” és megengedte NATO csapatok és fegyverek mozgatását Magyarországon bár közvetlenül nem juthatnak fegyverek Ukrajnába – írja a CNN.

„Putyin célja az volt, hogy olyan politikusokat találjon az Európai Unióban, akik támogatják az ő radikális eszméit és lépéseit. Ily módon megoszthatta az Európai Uniót, az Európai parlamentet és a Tanácsot” – nyilatkozta a CNN-nek Litvánia egykori miniszterelnöke, Andrius Kubilius, aki jelenleg az Európai parlament képviselője.

A német szélsőjobb, az Alternative für Deutschland elítéli ugyan a háborút, de Putyin politikáját nem. Gunnar Beck, az Alternative für Deutschland Európai Parlamenti képviselője szerint „a Nyugat gyakran képmutató amikor Putyin politikáját bírálja.” Szerinte Putyin Oroszország „örökségét és értékrendjét képviseli”.

Putyin célja az európai egység bomlasztása volt

Az Európai Parlement néppárti elnökasszonya szerint Putyin évek óta tudatosan gyengítette az európai egységet.

„Putyin tőlünk eltérő értékrendet képviselt és megpróbált bizonytalanságot kelteni közöttünk. A Kreml tudatosan használt fel dezinformációkat és növelni akarta a társadalmak belső megosztottságát” – hangsúlyozza Roberta Metsola elnökasszony, aki szerint mindennek vége, mert „a háború megváltoztatott mindent méghozzá hosszú időre.”

Cseh Katalin (Momentum) szerint Orbán Viktornak kötéltáncot kell járnia a választási kampány idején, mert konzervatív törzsszavazóinak éveken keresztül azt adta elő, hogy „az Európai Unió ellenség, Putyin pedig nagyember.”

Putyin inváziója már eddigis sokba került Orbán Viktornak az Európai Unióban és lehet, hogy persona non grata lesz sok helyen – írja a CNN, amely megfeledkezik arról, hogy a francia elnök és a német kancellár Putyin inváziója után is tárgyal az orosz elnökkel, mert arra gondolhatnak, hogy korábban Minszkben épp Franciaország és Németország segítségével sikerült valamiféle megegyezésre jutni Moszkva és Kijev között.

Ukrajna

Stephen Elekes

-

2022-03-11

0

Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).

A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.

A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?

Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.

A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.

A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban – a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.

Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.

1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.

A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.

Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.

Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?

Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)

Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.

A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.

Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.

„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.

Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.

Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.

A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.

Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat. A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

Polonius

-

2022-03-11

0

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Eric Zemmour keze ugyancsak elkalandozott amikor egy 18 éves gyakornok lány informatikai segítséget nyújtott neki a Le Figaro párizsi szerkesztőségében. A lány jelentette ezt mentorának a szerkesztőségben. Az idősebb újságírónő szólt is Eric Zemmournak, hogy „ne nyúljon a gyakornok lányokhoz!” Mire a válasz: „hogyhogy nem lehet velük kikezdeni?! dehát a gyakornok lányokat erre teremtették!”

Egy másik gyakornok lány arról mesél a videón , hogy neki Eric Zemmour „nagyon nyers szexuális ajánlatot tett miközben a lift ajtajához szorította és erőszakkal megcsókolta.”

Egy harmadik nő arról számolt be, hogy Eric Zemmour egy nyári egyetem során erőszakkal ölelgette. Ez a nő kezdte el Eric Zemmour leleplezését a Facebookon még 2021-ben.

Tavaly decemberben a France 2 televízió megkérdezte erről Eric Zemmourt, aki ezt mondta: „nem kell válaszolnom, nem beszélek a magánéletemről. Ezek a nők minden bizonyíték nélkül vádaskodnak. Az én szavam áll az övékkel szemben.”

A Mediapart portál most is megkérdezte a szélsőjobboldali vezért, hogy kíván-e nyilatkozni, mert akkor azt is csatolják a videóhoz, de Eric Zemmour elutasította ezt a lehetőséget.

A Nőnap előtt megkérdezték a szélsőjobboldali jelöltet is arról, hogy mit gondol a szebbik nem jogairól és a családon belüli erőszakról. Eric Zemmour így válaszolt az LCI televízió kérdésére: „az erőszak családon belül vagy kívül egyaránt abszolút mértékben megbocsáthatatlan és szigorú büntetést érdemel”.

A Mediapart videóval kapcsolatban Zemmour sajtósa úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy „felmelegített korábbi ügyekről van szó, és a videó szánalmas kísérlet Eric Zemmour besározására öt héttel a választások előtt.”

Zemmour: otthon én voltam a feminista

A 63 éves szélsőjobboldali vezér női támogatóival együtt ünnepelte a Nőnapot. Köztük Marion Maréchallal, aki nem más mint szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pen asszonynak az unokahúga. „Apám és nagybátyáim macsók voltak, én képviseltem a feminista irányzatot” – mondta Eric Zemmour, aki ezután dicsőítette „a bátor és független francia nőket mint Jeanne d’Arc, Catherine Deneuve és Marion Maréchal. „Utána persze előadta szokásos szövegét elítélve „a neo feminizmust” és „a nemek háborúját.”

Eric Zemmour és Marine Le Pen, a két szélsőjobboldali vezér elkeseredett harcot folytat azért, hogy bejusson a második fordulóba, ahol a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron kihívója lehet. Mindketten Orbán Viktor vendégei voltak Budapesten, ahol Marine Le Pen asszony 10 millió eurós kölcsönt is kapott az MKB banktól. Korábban az oroszok pénzelték Marine Le Pent, aki éppúgy mint Eric Zemmour számíthatott Putyin támogatására. Az Ukrajna elleni orosz inváziót mindketten elítélték. Ellenfelük, Emmanuel Macron népszerűsége nőtt Putyin ukrajnai háborúja óta. A francia államfő többször is tárgyalt telefonon Putyinnal, de nem tudta őt lebeszélni a hadjárat folytatásáról.

„Ami történik, az rosszabb, mint a háború”

FüHü

-

2022-03-09

0

„Ami történik, az rosszabb, mint a háború. Putyin támad, gyilkol és úgy akarja előírni a szabályait, hogy nem üzen hadat Ukrajnának – mondta Franco Anjoini a NATO dél-európai erők parancsnoka.

A hadüzenet nem formális aktus, hanem konkrét katonai, jogi, közigazgatási és politikai tartalommal teli cselekmény.

Bármilyen furcsa is lehet sok embernek, de a háborúnak is vannak szabályai. Van kódex, nemzetközi normák, megállapodások, sőt szabályok is.

A szabályok között van – a civilekhez való hozzáállás – kiemelten a gyermekek, kórházak, iskolák, óvodák védelme. Külön szabály vonatkozik a Vöröskeresztre és a Zöld Félholdra.
A független szervezetekre és megfigyelőkre is vonatkoznak szabályok. Az újságíróknak is kivételezett szerep jut. És akkor még nem is beszéltem a menekültekrehez, foglyokhoz, halottakhoz!

Putyin viselkedése, néma támadás, tetteinek nemzetközi felvállalása nélkül hallatlan aljasság és embertelenség a részéről és országáról. Putyin hátat fordított ennek az egésznek, az atomfegyverek fenyegetése által támogatott állami banditizmusnak.

Viselkedése, és általában a Kreml viselkedése teljes mértékben megsért minden nemzetközi normát, egyezményt és megállapodást.

De mivel a világ nem az övé, nem fogunk megbocsátani neki semmit.

Nem szabad elfogadni, hogy mindez különösebb következmények nélkül érjen véget.”

Címke: putyin

A huszonegyedik napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi nap tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

És nálunk?

Orbán – Putyin

68 %-os támogatottság

Putyin beteg?

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Putyin egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl sokat veszítettek már eddig is.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Putyin menekülő útja

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

a Fidesz elnökeként megszakít minden formális és informális kapcsolatot azokkal a politikai erőkkel, amelyek nem csupán felszínes, de hivatalos formában is együttműködnek Putyin oroszországi pártjával.

Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől

Putyin célja az európai egység bomlasztása volt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Zemmour: otthon én voltam a feminista

„Ami történik, az rosszabb, mint a háború. Putyin támad, gyilkol és úgy akarja előírni a szabályait, hogy nem üzen hadat Ukrajnának – mondta Franco Anjoini a NATO dél-európai erők parancsnoka.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA