plakát Archives Page 2 of 4 › Független Hírügynökség

Így lett Pruck Pálból Dózsa László, majd megint Pruck Pál

FüHü

-

2018-06-01

Így lett Pruck Pálból Dózsa László, majd megint Pruck Pál

A Fővárosi Törvényszék kimondta: Pruck Pál szerepel a hírhedté vált 56-os plakáton, és nem Dózsa László, ahogy azt Schmidt Mária és a színész állította. A bíróság azt is kimondta, hogy Schmidt Mária közalapítványa megsértette a korábban meghalt Pruck Pál kegyelethez való jogait.

A hírhedté vált kép.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az egész ügy azzal kezdődött, hogy még az 1956-os Emlékbizottság 2016-ban készült egy falfestést a Nagy Lajos király útján. A képen egy sapkás kisfiú áll, aki fegyvert tart a vállán. A kép több más kiadványban is megjelent, a rajta szereplő fiú a felirat szerint Dózsa László, a későbbi színész. Csakhogy az RTL Klubnál jelentkezett egy évekkel korábban meghalt férfi családja, és ők azt mondták: a képen nem Dózsa László szerepel, hanem Pruck Pál.

Erre több bizonyítékuk is volt, többek között az, hogy

a képet az amerikai Life magazin fotósa készítette 1956-ban,

és már az ő képaláírásában is Pruck Pál neve szerepelt. Dózsa László viszont azt mondta: ő van a képen, de kegyeleti okból hajlandó lemondani arról, hogy a neve szerepeljen. Azt állította, hogy egy sapka bizonyítja az igazát, de erről kiderült: nem ugyanaz, mint ami a képen szerepel.

Pruck Pál lánya egy nyílt levelet is közzétett, amelyben azt írta:

„Mélységesen fel vagyok háborodva és sértettnek érzem magam.”

A levélben úgy fogalmazott: „Ezt a fotót a keletkezése óta ismeri a család, és mi, Pruck Pál gyerekei, születésünk óta. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a fotón az én édesapám van. Maga a fotós is odaírta. De ha ez nem lenne elég, 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek vele.”

Pruck Pál ugyanis egy dokumentumfilmben is beszélt a fotóról, sőt, még korábban, még 1982-ben, már a Népszabadság is megszólaltatta vele kapcsolatban.

Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke az ’56-os Emlékév kormánybiztosa azonban nem fogadta ezt el: rátámadtak Pruck Pál családjára és a mellettük kiálló történészekre (az 1956-os Intézet munkatársaira) is. A történészek, Rainer M. János, Ungváry Krisztián, Eörsi László és Sárközy Réka később írásbeli figyelmeztetést kaptak.

Pruck Pál lánya újabb nyílt levélben válaszolt Schmidtnek, azt írta:

„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk.

De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”

A zuglói képre közben valaki ráírta Pruck Pál nevét.
Fotó: Wikimedia Commons

A harchoz csatlakozott a kormánypropaganda is: Pruck Pált bűnözőnek állították be, aki a kádári propaganda szolgálatába állt. Sőt, még Orbán Viktor is kiállt Dózsa László mellett, amikor a tavaly október 23-ai beszédében az 56-os forradalom főszereplői között emlegette – azt a Dózsa Lászlót, aki nem csak a forradalmi szerepvállalása kapcsán, hanem több más témában is tett finoman szólva megkérdőjelezhető nyilatkozatokat, és semmilyen bizonyítékot nem tudott mutatni, hogy 14 évesen valóban harcolt 1956-ban.

Pruck Pál lánya viszont közben pert indított.

Ebben a perben hozott most, több mint másfél évvel a plakát kikerülése után ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A történészek mellett az antropológus szakértő is arra jutott, hogy a képen Pruck Pál szerepel, ahogy ezt a Life képaláírása is mondta.

Ráadásul a bíróság szerint Prucknak semmi érdeke nem fűződött ahhoz a nyolcvanas években, hogy a forradalomban való szerepéről beszéljen.

Így aztán a bíróság kimondta:

a képen Pruck Pál szerepel.

Az indoklást a bíró meglehetősen bonyolultan fejtette ki, azt mondta: ha nem Pruck Pál szerepelne a fotón, akkor egy megszólalásig hasonlító fiú mutatkozott volna be Pruck Pálként a fotósnak 1956-ban, majd ettől függetlenül vallotta volna magáénak Pruck a fotót később – ez pedig életszerűtlen.

A bíró azt is kimondta: Schmidt Mária közalapítványa megsértette Pruck Pál kegyelethez való jogát, ezért az alapítványnak 15 napon belül bocsánatot kell kérnie. Emellett minden kiadványon ki kell cserélniük Dózsa nevét Pruck Páléra. Az ítélet nem jogerős.

Dózsa László neve egyébként időközben lekerült a Nagy Lajos király úti falfestésről, de nem a közalapítvány szedette le onnan, hanem a zuglói önkormányzat.

Plakát úr

Föld S. Péter

-

2018-04-02

0

Tele van vele a város, ha akarnám, akkor sem tudnám kikerülni. Lenéz rám a messzi magasból, gyarló választópolgárra. Nem akarom tudni, hogy mit gondol rólam valójában, miközben azt ígéri, hogy megvédi Magyarországot.

Nem leszünk sem gyarmat, sem bevándorlóország.

Ha rájuk szavazok. Mert különben megnézhetem magam. Ha balga módon rossz helyre ikszelek, netán otthon maradok április 8-án, esetleg kirándulni megyek a családommal, vagy otthon bambulok a tévé előtt, akkor majd meglátom, milyen rút jövő vár rám.

Nem fogok gyarapodni, felemelkedni, nem leszek erős. Lebontják a határzárat. Tuggyukkik.

Magamra vessek, ha nem Plakát urat választom. Csak benne bízhatok elejitől fogva. Ő az, aki megvéd mindentől: világpiactól, idegen hatalmak ügynökeitől, áremelkedéstől, munkanélküliségtől, Soros mesterkedéseitől. Azoktól a bajoktól, amelyeket nem kis mértékben ő hozott rám.

Nézem Plakát urat, és szeretnék hinni neki. Jó lenne, ha hihetnék, mert hinni mindig jobb, mint tudni. Amit látok, az nem biztos, hogy úgy van – csak az a biztos, amit elhiszek neki.

Rá kell szavazni, különben megáll az élet. Emelkedik az áram és a gáz ára, többet kell fizetni a kéményseprésért, a szemét elszállításáért, és jönnek az idegenek, akiket még annyira sem tudunk majd integrálni, mint a cigányokat.
Bevándorlóország leszünk.

Tegye fel a kezét, aki bevándorlóország akar lenni! Na ugye!

Adják ide a lóvét a brüsszeli bürokraták, ne kérdezzék, mire költjük, aztán akkor lássuk egymást, amikor a hátunk közepét.

Értem én a rám magasról lenéző szempár üzenetét, fel bírom fogni, nem vagyok annyira agyatlan, mint amilyennek Plakát úr néz engem. Csak még azon gondolkodom, hogyha ilyen jól tudja, hogy nekem mi a jó, akkor miért nem hozta el már korábban is a Kánaánt? Miért várakoztatott engem és a többi magyar embert ilyen végeláthatatlanul sokáig?

Miért csak ígéri mindig, hogy egyszer majd jobb lesz?

Mikor lesz már egyszer most is jó?

Soros György tündöklése és bukása

Föld S. Péter

-

2018-02-28

0

Eltűnt a plakátokról az újsághirdetésekből Soros György fényképe és ezzel együtt a felszólítás, hogy meg kell őt állítani. Az egykor a Fidesz mai vezetőit is támogató 87 éves magyar származású amerikai milliárdos fotójával és róla szóló szövegekkel nemrég még Dunát lehetett volna rekeszteni, ám a vasárnapi hódmezővásárhelyi választás óta alig lehet látni valahol.

Soros György már nem téma. Budai Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján ugyan időlegesen előkerült, de ez feltehetőleg annak tudható be, hogy a volt feljelentésügyi biztost elfelejtették értesíteni a változásról.

Márpedig fontos tudni, hogy aktuálisan ki az ellenség és ki a barát. Kit kell szeretni, és kinek kell nekimenni.

Lehet, a Fidesz központban úgy ítélték meg, hogy kissé túltolták s biciklit, és ez a 87 éves idős úr nem alkalmas arra, hogy a magyarok a tőlük elvárt szinten és minőségben gyűlöljék.

A migránsok még maradhatnak, mint elsőszámú közellenség, Brüsszel véleményes. Bennük még van valamennyi tartalék, tőlük valószínűleg továbbra is meg kell védeni az országot. És ki más lenne, aki megvéd bennünket, mint a kormány?

Soros azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért megbukott. Egy ideig jó ellenségnek számított, de az utolsó időkben egyre rosszabbul teljesített. Talán mert a magyar emberek, bármennyire is szerették volna, nem voltak képesek elhinni, hogy minden rossz miatta van.

Hogy Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje azért állhat – a szó szoros értelmében fényűző módon – a saját lábán, mert Soros rosszat akar a magyaroknak. És Mészáros Lőrinc sem azért keres még álmában is milliókat, mert Soros György a magyarok elleni gaztettekben mesterkedik.

Soros György megbukott. Új ellenség kerestetik.

A zemútnyócév

Blogolda

Föld S. Péter

-

2018-02-04

0

Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely együtt bontanák le a határzárat. Ezt írtátok a legújabb plakátotokra, ez olvasható majd a minden háztartásba eljutó szórólapjaitokon, és a fizetett géphangotok is ezt búgja a telefonokba.

Ez a választási programotok Picinypofám! Hogy az ellenzék lebontaná a határzárat. Ezt ajánljátok kormányprogramként Magyarországnak, ezt kínáljátok a következő évekre, évtizedekre a magyaroknak.

Sehol egy szó egészségügyről, oktatásról, jogállamról. Talán már nem is tudjátok, hogy volt idő, amikor ezek a fogalmak jelentettek valamit.

Bocsika, ha szabad bátorkodnom, de az iránt érdeklődnék, hogy te, Picinypofám, mit méltóztattál csinálni a zemútnyócév alatt? Nem bosszantásból kérdezem, nem azért, hogy kigyere a sodrodból.

Pusztán kíváncsiság a részemről, tudásvágy. Érdeklődés szintjén, ha szabad bátorkodnom.

Mert, feltéve, de meg nem engedve, azok öten lebontanák a határzárat, felszámolnák a kerítést, számolatlanul hoznák be a migránsokat Afrikából, a Közel-Keletről.

Minden tudunk, Picinypofám.

Csak azt nem tudjuk, hogy te mivel töltötted a zemútnyócévet?

Túl azon, hogy a nevünkben összevesztél a fél világgal. Lebontottad a jogállamot, padlóra küldted az oktatást, leharcolt csatatérré változtattad a kórházakat. Egymásnak ugrasztottad a magyarokat, határainkon innen és túl.

Ezt tudtad nyújtani nekünk, Picinypofám!

Bizisten nem kötözködés, csupán miheztartás végett és tényleg csak zárójelben: tölthetted volna hasznosabban a zemútnyócévet!

Használhattad volna másra is az agyadat, mint rombolásra.

Gondolkodásra, teszem azt.

Hogy mi legyen az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal. Elszegényedéssel, meggazdagodással, korrupcióval.

Magyarországgal.

Építkezni kellett volna, Picinypofám. Programokon agyalni, szakértőket megkérdezni, a legjobb koponyákkal konzultálni.

Erre kellett volna használnod a zemútnyócévet.

2010-ben a zemútnyócévvel kampányoltatok, 2014-ben azzal, hogy folytatjátok. Most meg azt üzenitek, hogy azok öten, akiket a plakáton látunk, lebontják a határzárat.

Ezt kínáljátok Magyarországnak. Gyűlölködést, hazugságot – éjjel, nappal, minden hullámhosszon.

120 perc – 2018. január 30. 14:00

Föld S. Péter

-

2018-01-30

0

Keresik Budapest dalát

Budapest dalát keresi a Fővárosi Önkormányzat, a projektre tizenegy ismert előadót hívtak meg, mellettük három helyet még felfedezésre váró, tehetséges zenész és énekes számára tartanak fel a kiírt pályázaton. A tizennégy dalt tavasszal koncerten mutatják be és CD is készül. MTI

Bemutatták a Fidesz új plakátját

Az ellenzéki vezetőknek „Soros és Brüsszel akarata az első”, így készek végrehajtani a „Soros-tervet”, lebontanák a határzárat, betelepítenék a bevándorlókat, mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója keddi sajtótájékoztatóján, a Parlamentnél, ahol bemutatta pártja új plakátját. MTI

Emléktábla Jávor Pál aradi szülőházán

Emléktáblát kap aradi szülőházára Jávor Pál, a 20. század eleji magyar filmművészet egyik legünnepeltebb sztárja. Az avatóünnepséget szerdán tartják a néhai filmcsillag szülővárosában. MTI

Barátok közt

A menekültellenes kampány megálmodójának, Balásy Gyula cégei taroltak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal pályázatain2017 utolsó negyedévében. A második helyre Szijjártó Péter külügyminiszter barátjának, Kuna Tibornak az érdekeltségei jöttek fel. A két vállalkozás vitte el a 17 milliárd forintos keret 80 százalékát. Hír TV

Magyarország, 2017 (5.) – Elég összeG-zni Orbánt?

Lendvai Péter

-

2018-01-02

0

Magyarország, 2017 (5.) – Elég összeG-zni Orbánt?

Különös utat futott be a Jobbik 2017-ben; a potenciálisan legerősebb ellenzéki párt státuszából indulva, a liberálisok által, technikai értelemben elfogadott párton át, a báránybőrbe bújt náci alakulatig. Orbán Viktor nagyjából másfél évvel ezelőtt jelölte ki a Jobbikot, mint halálos ellenséget, de hogy ennek mi volt az elvi alapja, azt nem könnyű megfejteni. Többféle verzió is forog ennek kapcsán, talán nem meglepő módon nem a párt esetleges szélsőségessége áll az első helyen. Ha rangsort kellene állítani a különböző verziók között,

a Simicskával felrobbant szövetség áll az első helyen,

egészen pontosan az a tény, hogy a volt barát, pénztárnok a Jobbikban találta meg a Fidesz lehetséges kihívóját. Orbán különben már akkor tudhatott erről, amikor még Simicska nem is vállalta a szélsőjobboldali párttal a közösséget; a Fidesz és csapatai már akkor naponta indítottak támadásokat Vonáék ellen. A kormánykézben lévő média kíméletlen attakjai hol megrendítették, hol inkább erősítették a Jobbikot; helyenként még az is megsajnálta őket, aki pedig zsigerileg nehezen viseli a létüket. Minden módszer megengedett volt, és talán megengedett ma is; a sereget maga a kormányfő vezette, vállalva azt is, hogy a parlamentben, amúgy igaz orbáni nyelvi játékkal, buzizza le a Jobbik elnökét.

Hogy ennek az amúgy elfogadhatatlan és megengedhetetlen hangnak tényleg Simicska lenne az oka és magyarázata, elfogadhatónak tűnik. Az már kevésbé, hogy ez a párt jelentené valóban a legnagyobb veszélyt a Fideszre; túl nagy ahhoz a politikai fordulat, amelyet a Jobbik végrehajtott, hogy az általánosan hihető legyen. A magyar politikában ugyan lehettünk már tanúi jelentős pálfordulásnak, de a Fidesz liberálisból konzervatívvá vedlését, valahogy sokkal könnyebben és gyorsabban el- és befogadta a magyar közvélemény. Ezzel természetesen nem akarok egyenlőségjelet tenni a két párt közé; a nyílt zsidózás, cigányozás, a Magyar Gárda leplezetlen támogatása nem hasonlítható a Fidesz színeváltozásához.

A Jobbiknak még akkor is nagyobb utat kell megtennie a változás hitelesítéséhez, ha tagjai között már egy olyan sincs, aki köthető lenne a rasszista megnyilvánulásokhoz. De egyelőre van, ráadásul a vezetésben is (Toroczkai László), így aztán hiába a sok nemtelen támadás, hiába a Fidesz részéről megnyilvánuló útszéli hang,

senki nem akar és nem is mer odaállni a szélsőjobbot még mindig magához ölelő párthoz.

Még akkor sem, ha ma már a kormánypárt sem mentes az ilyen megnyilvánulásoktól; ha burkoltan, vagy éppen duplafenekű mondatba csomagoltan, de felbukkannak a cigányozásra, zsidózásra utaló kijelentések, plakátok. A Jobbik ennek ellenére páriaként van jelen a magyar politikai életben, és ez akkor is igaz, ha valóban ma a legerősebb ellenzéki párt, a közvélemény-kutatások alapján. Vannak, akik azért látják ezt a Fidesz szempontjából veszélyesnek, mert ha történetesen mégis képes lenne a baloldal egységet alkotni, és a választásra összefogottan felállni a Fidesszel szemben, akkor háromosztatúvá válna a magyar politika képe, amely azt eredményezné, hogy a megosztott jobboldallal szemben egységes baloldal tudna felvonulni. Akad olyan elemző, aki azt állítja: ebben az esetben nyerhet is a baloldal; a Fideszből kiábrándult választók, azok, akik soha nem hajlandóak balra szavazni, a Jobbikhoz sereglenének. Én magam kevésbé hiszek ebben a forgatókönyvben, de azt sem ajánlanám, hogy teljesen vessük el a lehetőségét.

Akárhogy is:

2018 elejére a Jobbik ugyan felküzdötte magát a biztos második helyre, kormányváltási esélyei ennek ellenére csekélyebbek, mint voltak, mondjuk egy évvel ezelőtt.

Amiből az is következik, hogy Orbán jól kalkulált; a folyamatos támadások, akármilyen minőségűek is azok, gyengítik az ellenfelet. Pedig, liberális körökben felvetődött Vona pártjával az együttműködés lehetősége; az értelmiségiek között nem egy akadt olyan, aki lehetségesnek tartotta azt a technikai összefogást, amely lehetővé teszi a Fidesz leváltását. Pontosan abból indultak ki, hogy a Fideszről lehet tudni, mit fog tenni az újabb győzelme esetén, márpedig az tovább rombolja a demokrácia amúgy is romos hazai építményét, míg a Jobbik nem kerülhet olyan erőpozícióba, ahol megvalósíthatja korábbi önmagát. Mára ez a megközelítés eltűnőben van, a baloldali pártok oly határozottan zárkóznak el bármilyen megállapodás elől, elsősorban szavazói elvesztésétől félve, hogy ennek a realitása a minimumra csökkent. Még akkor is, ha látjuk: sem az LMP, sem a Momentum kiállása nem teljesen egyértelmű e tárgykörben; a Jobbik elutasítottsága, náluk, nem tűnik kőbe vésettnek.

Nincs kizárva, hogy a háttérben ott találjuk Simicskát, mint lehetséges tárgyalópartnert, mint olyan személyt, aki rendkívüli elszántsággal küzd Orbán Viktor eltakarításáért. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy mi fér bele ebbe az elszántságba. Annyit érzékelhettünk, hogy vállalta Jobbikot, sőt azt is elérte nála, hogy komilfó párt színében tüntesse fel; Vona ehhez megfelelő partnernek bizonyult. De a másként cukiságnak nevezett változás, látjuk, kevés; Simicska pénze, európaivá válása, korrupcióellenessége kevés céljai megvalósításához. Mint ahogy kevés az a néhány csínytevése, amelyek vagy nyilatkozatok, vagy plakátfirkák formájában jelenik meg. Változatlanul várják tőle az atombombát, még akkor is, ha ő maga igyekezett ezt a reményt szertefoszlatni, mondván: nem kíván öngyilkos lenni.

Amiből két következtetés vonható le: vannak neki olyan papírjai, dokumentumai, amelyek terhelőek Orbánra nézve, ám publikálásukkal egyszersmind saját magára is húzza bajt, a másik következtetés ennél veszélyesebb: a nyilvánosság bevonása életveszélybe sodorhatja őt magát is. A várakozással és reménnyel teli választók azonban úgy vélik, csak taktikázik Simicska, és bizony egy-két hónapon belül előáll a farbával, amivel megrendíti Orbán Viktor hatalmát.

Lehet, hogy így van, így lesz, én azonban inkább hajlok arra, hogy Simicska félelmét valóságosnak tekintsem. Egy-két plakátot – bocsánat a kifejezésért – összegecizni nem egyenlő azzal, ha bűncselekménnyel vádoljuk a miniszterelnököt. Ráadásul úgy, hogy annak minden eszköz, szervezet a kezében van ahhoz, hogy eliminálja az összes ellene felhozott vádat. Vagyis ha tippelnem kellene, azt mondanám: Simicska elvesztette a háborút Orbánnal szemben, a Jobbik pedig kénytelen lesz megelégedni a parlamenti középpárt szerepével. A kérdés az, hogy ha így lesz, akkor Vonáék merre mennek tovább: visszaváltanak-e szélsőjobb irányba, vagy továbbra is jobbközép felé húzódnak. De ez már nem 2017, hanem 2018 áprilisának kérdése.

Folytatjuk. Következik: A civilek háborúja

A sorozat korábbi részei:

A lázadás éve – Soros ellen

Orbán az isten, és senki más

Jelenetek a bábok életéből

Új év, új remények nélkül

Ilyenre a Rákosi időben volt példa

Interjúk

Kardos Ernő

-

2017-12-07

1

Még soha nem született olyan számvevőszéki döntés, amely egy ellenzéki párt választási indulását ellehetetleníti – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Nyikos László, aki 12 évig volt Állami Számvevőszék alelnöke, egy cikluson át a parlament Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságát is vezette. Emlékezetes, hogy a Jobbikot tiltott támogatás miatt 332 millió forint megfizetésére kötelezheti az Állami Számvevőszék, amely megközelíti a legerősebbnek tekinthető ellenzéki párt éves támogatását.

Hasonlóan brutális büntetés előfordult már az Állami Számvevőszék történetében?

Soha! A hazai számvevőszék elmúlt harminc éves történetében még nem született még csak hasonló döntés sem! Az a brutális büntetéssel fenyegetés tehát, aminek szemtanúi vagyunk, mindenképp hungarikumnak számít.

Aminek alapja az, hogy a számvevők szerint a Jobbik tiltott támogatásban részesült, miután Simicska Lajos plakát-cégénél a „piaci ár” alatt hirdethetett.

Nézze, a szabály az, hogy a cég tulajdonosa adhat olcsóbban bármilyen szolgáltatást, ha ugyanezt a kedvezményt egyébként bárki megkaphatja. Szabálytalanságról tehát szó sem lehet, ha minden piaci szereplő olcsóbban juthatott hozzá a plakáthelyekhez. Ez felel meg a piacgazdaság logikájának, ilyen módon egy cég jogszerűen adhat kedvezményeket.

Azt lehet tudni, hogy Simicska cége másnak is olcsóbban adta-e a plakáthelyeket?

Ezt nem tudom, nem ismerem a részleteket.

De ha a Jobbik, vagy Simicska bizonyítani tudja, hogy más is kaphatott kedvezményt, akkor nem történt jogsértés?

Így van, illetve ha a számvevőszék bizonyítaná, hogy más nem kaphatott ilyen kedvezményt, akkor lehet törvényes a büntetés. Ámbár feltűnő: az idei év vizsgálata még csak nem is szerepelt az eredeti ellenőrzési programban. Vagyis valamiféle feljelentés történt, amit kockázatjelzésnek neveztek el.

Van az Állami Számvevőszéknek felhatalmazása arra, hogy ilyen drasztikus megállapítást tegyen, aminek ilyen mértékű büntetés lehet a következménye?

Tudni kell, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ez az első kétharmados törvénye, amelyet 2011-ben diktátumként fogadtak el. A jogszabály-tervezet elfogadását nem előzte meg szakmai konzultáció, nem készültek hatástanulmányok, s persze hiányzott a politikai konszenzus is. A tervezetet nem is a kormány nyújtotta be, hanem a Rogán-féle gazdasági bizottság az illetékes bizottsággal még csak nem is konzultált. Végül a kétharmados parlamenti többség puccsszerűen elfogadta a törvényt, amely majdnem korlátlan ellenőrzési hatalmat ad az Állami Számvevőszék elnökének, aki szinte bármikor, bárkit és bármit ellenőrizhet bármilyen módszerrel. Ez a lehetőség kétség kívül, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik hatalmi alapja is. Miközben a világban a számvevőszékek pártok felett álló szervezetek, az egész nemzet ügyét szolgálják, ezért választják az elnökét 12 évre. Nálunk viszont egy pártszövetség szolgálatába állították, s felhasználják az ellenfelek ledarálására.

Gondolja, hogy ez történt?

Nézze, az elmúlt három évtized gyakorlata az, hogy a Számvevőszék kétévente vizsgálta a pártok gazdálkodását. Ezen a Jobbik korábban már átesett, az idei év eseményeinek, tehát a kedvezményes plakáthelyeknek a vizsgálata csak a következő választások után lenne esedékes. Eddig nem volt példa arra sem, hogy az ÁSZ az év – ráadásul választás előtti év – ellenőrzése céljából „belenyúljon” egy párt gazdálkodásának ellenőrzésébe. Most pedig ez történt, de mint említettem, a kontrollt gyakorló hivatal elnöke lényegében teljhatalommal rendelkezik, ezért ezt is jogszerűen teheti meg. Kétségtelen, a Fidesz számára jól jöhet a Jobbik esetleges gyengülése.

Nem gyengüléséről van szó, hanem a párt megsemmisítéséről, hisz a Jobbik vezetői már azt latolgatják, hogy esélyesként nem is indulnak a következő választásokon.

Kétség kívül az a látszat keletkezett, hogy a Fidesz le akar számolni a Jobbikkal.

Azt is elfogadhatóvá teszi a törvény, hogy ha a Jobbik online próbálja eljuttatni az álláspontját alátámasztó bizonyítékokat az ellenőrökhöz, akkor azt nem fogadják? Vagy, hogy a számvevőszékhez bevitt dokumentumokat át sem veszik?

Uram, erre sincs példa. Jómagam több, mint egy évtizedig a számvevőszék alelnöke voltam, s soha nem fordult elő, hogy az ellenőrzött fél az álláspontját tükröző dokumentumokat ne vettük volna át, vagy ne olvastuk volna el. Ez óriási hiba lett volna, hisz a mindenkori ellenőrnek a hiba feltárása a feladata, nem pedig ellenségkeresés, vagy a leszámolás.

Lehet, hogy az Állami Számvevőszék szabálytalanságot követett el, amikor visszautasította a dokumentumok vizsgálatát?

Igen, ámbár a puccsszerűen elfogadott, rossz számvevőszéki törvény azt mondja, hogy az ellenőrzés módszereit, szabályait az állami számvevőszék elnöke határozza meg.

Biztosan jól tudja, hogy ez törvényes, hisz a védelemhez való jog alkotmányos alapjog?

Itt a törvénnyel élnek vissza, vegye már észre! Olyan számvevőszéki gyakorlat, amely ellenségnek tekinti az ellenőrzött felet, s meg akarja félemlíteni, olyan a civilizált világban nem fordulhat elő.

Jól fejlett diktatúrában azért néha-néha előfordult már.

Az ötvenes évek elején Magyarországán bezárták az intézményt. A megfélemlítésre akkor más módszereket alkalmaztak.

Ha jól értem, a számvevőszék szerint 332 millió tiltott, nem pénzbeli hozzájáruláshoz jutott a Jobbik, a büntetés ugyancsak ennyi lehet. A büntetés mértéke mennyire szabadon választott műfaj?

A számvevőszék önmagában nem büntet, nincs is erre jogosítványa. Viszont megállapítja a jogsértést, a tiltott bevétel tényét. Jelentését nyilvánosságra is hozza. Az adóhatóság pedig eljár – és a számvevőszék állásfoglalása alapján az elmarasztalt szervezet számlájáról egyszerűen leemeli azt az összeget, amelyet az ÁSZ megállapított.

Ez egy agyafúrt szabály, amivel az Állami Számvevőszéket szinte bármire fel lehet használni?

Ha olyan elnöke van, mint Domokos László, akkor igen.

Domokos korábban a Fidesz-frakció tagja, aki Orbán megbízható embere.

Ez önmagában nem baj, ettől még lehetne korrekt szakember. De nem az, mert a cég honlapjára kiírta, hogy az ellenőrzéseket a szakma nemzetközi szabályai szerint végzi. Csakhogy ez hazugság, teljesen figyelmen kívül hagyja a világban alkalmazott sztenderdeket!

A következő lépés tehát az lesz, hogy az adóhivatal a Jobbik számlájáról leemeli a büntetés összegét. De mi van, ha Jobbiknak nincs is annyi pénze?

Van egy 15 napos észrevételezési idő, a Jobbik nyilván próbálja védeni az álláspontját. Nincs kétségem, hogy azt nem fogják elfogadni. Ezt követően az adóhivatal valóban leemelheti az összeget a párt számlájáról. Persze csak ha van rajta…

Az adóhivatal eljárása ellen nem lehet bírósághoz fordulni?

Azt lehet, de csak utólag! Ha már fizettek…

Először leveszik a pénzt, s utána fordulhatnak bírósághoz?

Pontosan.

Ez olyan, mintha az első fokon elítéltek azonnal börtönbe zárnák, s még az előtt leüli a büntetést, mielőtt a másodfok felmenti. Mi van, ha ártatlan?

Ha ártatlan, esetleg kártalaníthatják. Néhány év múlva.

De ezzel lényegében azt állítja, hogy az Állami Számvevőszék döntése ellen nincs jogorvoslat?

Így is van! Nincs jogorvoslat, hiszen elvileg független szakvéleményt ad.

Ezzel az eljárással tönkre is tehetnek egy pártot, amelyről tudjuk, hogy a kormányzópárt legerősebb ellenfele. Történt már nálunk ilyen?

Soha. Még csak hasonlóval sem próbálkoztak. Ilyenre legfeljebb a Rákosi időben volt példa.

Ez nem a Jobbik napja: 660 milliót bukhatnak

FüHü

-

2017-12-06

0

Ez nem a Jobbik napja: 660 milliót bukhatnak

Tiltott finanszírozás miatt 331 milliót visszafizettetne a Jobbikkal a számvevőszék, és a párt ugyanekkora összegű költségvetési támogatástól is eleshetne. A Jobbik a Simicska-féle plakátcégtől kapott kedvezményes tarifa miatt kerülhet bajba. Szerdán emeltek vádat Kovács Béla ellen kémkedés miatt.

Csapás csapás hátán a Jobbiknál. Szerdán előbb az ügyészség vádat emelt Kovács Béla (KGBéla) európai parlamenti képviselő ellen kémkedés és költségvetési csalás ellen – amiután az érintett kilép a pártból -, most pedig az Állami Számvevőszék azt állapította meg, hogy idén az első fél évben

331 millió 660 ezer forint összegben tiltott támogatást fogadott el.

Mint írják, az ÁSZ a jelentéstervezetben tájékoztatta a pártot, hogy a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján az idei első félévben a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.

A számvevők közleményéből ugyan nevesítve nem olvasható, de egyértelmű, hogy a módosított törvényi előírás alapján a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó reklámcég árkedvezménye miatt találták meg most a Jobbikot – az Ők lopnak… hirdetések miatt változott a törvény. (Azt írják, hogy a törvény tiltja: pártok a listaárnál alacsonyabb tarifa alapján fizessenek közterületi hirdetésekért.) Ezután döntött úgy a Jobbik, hogy 1100 plakáthelyet megvásárol Simicska vállalkozásától.

Az ÁSZ magyarázólag közli, hogy a tiltott támogatás mértékét ők állapítják meg, amelyet a párt a felhívástól számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a Magyar Államkincstár

a párt központi költségvetésből juttatott támogatását ugyanekkora összeggel csökkenti.

Vagyis kétszer 331,660 millióval könnyítenék meg a Jobbikot.

A Jobbiknak 15 napja van észrevételt fűzni az ÁSZ megállapításaihoz. (Az ÁSZ részletes közleménye itt olvasható.)

A párt már reagált is: szerintük az ÁSZ érdemi vizsgálat és pénzügyi dokumentumok átvétele nélkül hozott ítéletet. Közleményükben azt írják, hogy az Állami Számvevőszék futárja kézbesítette nekik szerdán a jelentéstervezetet, amely címe szerint a Jobbik 2015-2016 évi gazdálkodásáról szól, tartalmában viszont a 2017-es időszakra vonatkozó megállapításokat tartalmaz. „Az Állami Számvevőszék által megállapított tiltott vagyoni hozzájárulás megállapításának körülményei és maga a megállapítás is nonszensz, minden szakmai alapot nélkülöz” – véli a Jobbik. Hozzáteszik, hogy az ÁSZ nem folytatott le érdemi vizsgálatot a Jobbiknál sem a 2015-2016 évekkel kapcsolatban, sem a még le nem zárt 2017-es év tekintetében, hiszen maga függesztette fel mondvacsinált okokra hivatkozva a vizsgálatot szeptember 29-én.

Schön Péter gazdasági igazgató szerint

„a Fidesz az Állami Számvevőszéket felhasználva akarja anyagilag ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki pártot,

amely a kormánypárt egyetlen érdemi kihívója a jövő évi választásokon.”

Az LMP is közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben azt írják, hogy az Állami Számvevőszék is beszállt a kampányba, amikor megbüntette a Jobbikot, és ez elfogadhatatlan. Hozzáteszik, hogy az illegális pártfinanszírozás minden formáját elítélik, de szerintük ugyanekkora problémát jelent a kettős mérce, és az elvileg független intézmények Fidesz általi megszállása is. Az LMP ugyanis úgy véli, hogy az ÁSZ az elmúlt években már milliárdokra büntethette volna a Fideszt hasonló okok miatt, de az ő ügyeikkel nem foglalkoztak.

Simicska újra Orbánról graffitizett

FüHü

-

2017-11-28

0

Nem hagyta szó nélkül a nemzeti konzultációról szóló, sorosozó plakátokat.

Két és fél éve, az Orbán-Simicska háború kitörésekor, vagyis ahogy azóta a legtöbben emlegetik: a G-napon hangzott el először Simicska Lajos szájából az „Orbán egy geci” mondat, és

a volt fideszes milliárdos azóta is gondoskodik róla, hogy egykori barátjáról alkotott véleménye ne merüljön feledésbe.

A 444 szerint ezúttal Budapestről Veszprémbe tartva állt meg több, sorosozó plakátnál is, és komolyan vette a „Ne hagyjuk szó nélkül” felszólítást: ezúttal sárga festékkel fújta fel az „Orbán egy geci!” feliratot.

Nem ez volt az első ilyen eset: október elején Veszprémben saját hirdetőtábláira fújta fel ugyanezt, akkor rendőrök is igazoltatták. A Független Hírügynökség akkori információi szerint egyáltalán nem hirtelen felindulásból graffitizett, ugyanis már akkor

arra szólította fel a lakosság bátrabb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokon írja meg a véleményét.

Sőt: már akkor megírtuk, hogy novemberen folytatódni fog a plakátregény.

A plakátok és hirdetőoszlopok újabb frontok jelentettek a milliárdos Fidesszel folytatott háborújában. Amikor ugyanis a Jobbikot támogató hirdetések jelentek meg rajtuk, a parlamenti fideszes többség gyors törvénymódosítással megtiltotta, hogy a köztéri reklámfelületeken kampányidőszakon kívül politikai hirdetések jelenjenek meg.

A sorosozós plakátokra ez persze nem vonatkozik.

Ez is szerepet játszhatott abban, hogy Simicska most pont ilyen plakátokon írta meg a véleményét.

A kormány egyébként attól is tart, hogy Simicska valami komolyabb dologgal is előáll majd Orbán ellen, legalábbis erre utal, hogy az egyik kormánylap, a Magyar Idők nemrég azt fejtegette: a G-nap harmadik évfordulóján, vagyis február 6-án a milliárdos minden eddiginél hevesebb támadást indít majd Orbán Viktor ellen.

Kit szolgál a magyar rendőr?

FüHü

-

2017-11-10

0

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Maradjunk annyiban, hogy nem igazán „az állampolgárt” szolgálták és védték.

„Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán” – írta Facebook bejegyzésében Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, aki felvételt is készítette az akciózásról és a rendőrségi fellépésről, ami – a kívülálló számára – nem tűnik másnak, mint politikai vegzálásnak.

Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán.

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. november 10.

De nem ez volt ez egyetlen „érdekes” rendőri akció az elmúlt egy napban. A másikról Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon.

Péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban. „Gondolom, nem kell magyaráznom, súlyos távolság van a nevezett párt és az én nézeteim között. Ami azonban itt történt, az a legócskább „komcsi” időszakot idézi” – írta bejegyzésében Wittinghoff Tamás.

Péntek délelőtt dolgozunk a hivatalban, s egy munkatársam hívja fel a figyelmem, az iroda ablakán keresztül látható…

Közzétette: Wittinghoff Tamás – 2017. november 10.

„A mi pénzünkön (a festők végezhetnének hasznosabb munkát) a kormányhivatalos hölgy instrukciói mentén kirendelt rendőrök felügyeletével (őket meg ilyenre felhasználni végképp gyalázat!) fojtja bele a szót a hatalom az egyik politikai szervezetbe.”

Címke: plakát

a képet az amerikai Life magazin fotósa készítette 1956-ban,

Pruck Pál lánya viszont közben pert indított.

a képen Pruck Pál szerepel.

a Simicskával felrobbant szövetség áll az első helyen,

senki nem akar és nem is mer odaállni a szélsőjobbot még mindig magához ölelő párthoz.

2018 elejére a Jobbik ugyan felküzdötte magát a biztos második helyre, kormányváltási esélyei ennek ellenére csekélyebbek, mint voltak, mondjuk egy évvel ezelőtt.

331 millió 660 ezer forint összegben tiltott támogatást fogadott el.

a párt központi költségvetésből juttatott támogatását ugyanekkora összeggel csökkenti.

Nem hagyta szó nélkül a nemzeti konzultációról szóló, sorosozó plakátokat.

a volt fideszes milliárdos azóta is gondoskodik róla, hogy egykori barátjáról alkotott véleménye ne merüljön feledésbe.

arra szólította fel a lakosság bátrabb részét, hogy a cége által üresen hagyott oszlopokon írja meg a véleményét.

A sorosozós plakátokra ez persze nem vonatkozik.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA