Kezdőlap Címkék Petrusev

Címke: Petrusev

Miért váltotta le Putyin szélsőséges nacionalista barátját, Patrusevet?

0

Mindenki a hadügyminiszter váltásra figyelt fel Moszkvában hiszen Sojgu Putyin legrégebbi minisztere volt. Valójában az orosz elnök előléptette Sojgu hadseregtábornokot, aki a majd mindenható Nemzetvédelmi  Tanács titkára lett. Ennek a Nemzetvédelmi Tanácsnak az elnöke maga Vlagyimir Putyin, és ez döntött az Ukrajna elleni agresszióról is.

Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és  Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés főnöke nem értettek egyet Ukrajna megtámadásával. Ez abból a videóból is kiderült, melyen Putyin nyíltan megalázta Nariskin tábornokot, aki viszont ennek ellenére mindmáig a helyén maradt, és olykor Törökországban összefut William Burns-szel, a CIA főnökével, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt tehát jól ismeri Oroszországot. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki az Ukrajna elleni agresszió előtt Moszkvába látogatott, és beszélt Putyinnal – máig sem tudjuk, hogy miről.

Patrusev, a héja

A szentpétervári Putyin, a KGB egykori alezredese azzal keltette fel a Kreml figyelmét, hogy ő szervezte újjá az orosz titkosszolgálatot, mely a KGB helyett az FSZB nevet viseli, de ugyanazt a mentalitást képviseli, melyet még Jurij Andropov honosított meg, aki 1965 és 1982 között állt a szervezet élén, és csak azért vált meg annak irányításától, hogy a Szovjetunió elnöke legyen 1982-1984.

Andropov álma egy hibrid rendszer volt, melyet a titkosszolgálat irányít a megfáradt kommunista párt helyett, ahol véget nem érő viták folytak a reformokról, de a valóságban nem történt semmi. Putyin utóda az FSZB élén, Nyikolaj Patrusev lett, aki szintén Andropov árvái közé tartozott: megvalósította a titkosszolgálat teljhatalmát.

Ennek arca Putyin lett, de mögötte ott állt a sziloviki csoport, amely mindmáig irányítja Oroszországot.

A csapat ideológiája a nagyorosz nacionalizmus, amelytől Putyin kezdetben tartózkodott. Szentpétervárt, Putyin szülővárosát, épp azért építette fel Nagy Péter cár, hogy a nyugati nyitást erősítse, mert rájött arra, hogy Oroszország elmaradottságát csakis így lehet megszüntetni. Nagy Péter Oroszország zászlaját is Hollandiáról másolta. Vele szemben a nagyorosz nacionalizmus Oroszországot a harmadik Rómának tekinti vagyis a világ közepének. Ezt az ideológiát vallja Nyikolaj Patrusev tábornok. Akit Putyin így mutatott be az FSZB-ben amikor átadta neki a hatalmat 1999-ben:

Patrusev régi jó elvtársam és barátom.

”Putyin kezdetben még a nyugati együttműködés vonalát követte: híres volt szoros kapcsolata Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellárral és Angela Merkel kereszténydemokrata kancellárral, akivel felváltva beszélgettek oroszul és németül. Az USA igencsak gyanakodva szemlélte ezt az együttműködést, ezért is hallgatta le a CIA Merkel kancellárt. Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ezzel feljött Nyikolaj Patrusev napja hiszen ő sosem kedvelte a nyugati nyitást: erős Oroszországot akart, amely Kínával együtt kérdésessé teszi az Egyesült Államok világuralmát.

Hírek szerint Nyikolaj Patrusev javasolta Putyinnak Ukrajna megtámadását, és az orosz elnök hosszas habozás után meghozta élete legrosszabb döntését: villámháborút indított a nyugatbarát ukrán vezetés megbuktatására.

Az eredmény csúfos kudarc, a három napra tervezett villámháború immár több mint két éve tart, és senki sem látja a végét. Putyin Trumpban bízik, mert szeretne végetvetni a háborúnak, amely destabilizálja a hatalmát, és teljesen Kína függvényévé változtatja Oroszországot. Putyin ezért búcsút vett régi barátjától, Patrusev tábornoktól, aki tanácsadó lett, de milyen területen? Hajózási kérdésekben ad majd tanácsokat Putyinnak, aki az ukrajnai háború kellős közepén nemigen érdeklődhet eziránt. Patrusev repült a Nemzetvédelmi Tanácsból vagyis hatalma megszűnt.

Miért vált meg tőle Putyin? Mert őt tekinti a fő felelősnek az ukrajnai háború kudarcáért és a Prigozsin lázadásért. Az FSZB tervezte meg a háromnapos villámháborút, amely totálisan csődöt mondott. Az FSZB szervezte meg a Wagner hadsereget, amely fellázadt az ukrán fronton, és elindult Moszkva felé méghozzá a nagyorosz nacionalizmus jelszavait hangoztatva. Prigozsint leszerelték és meggyilkolták, de ország világ előtt kiderült, hogy a majd mindenható titkosszolgálat nem ura a helyzetnek.

Patrusev kontra Soros

Az FSZB korábbi fura ura meg volt győződve arról vagy legalábbis azt hirdette, hogy “a New York-i Wall Street és a londoni City összeesküdött Oroszország lerombolására. ”Ez Jurij Vlagyimirovics Andropov gondolatát visszahangozza:

“a zsidók már leromboltak két Rómát, a harmadikat, a Szovjetuniót nem fogják!”

– hirdette meg a KGB-ben a lengyelországi válság kapcsán.

Andropov, aki maga is zsidó volt, több “anticionista” tisztogatást rendelt el a Szovjetunióban és “a baráti államokban” az 1967-es közel-keleti háború után amikor Moszkva megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és erre utasította “szövetségeseit” is. Nyikolaj Patrusev tábornok szerint a Covid pandémia is a bűnös Nyugat terméke volt:”

a Clinton, a Rockefeller, a Soros és a Biden alapítvány nyakig benne van ebben”

– nyilatkozta az argumentü i fakti című moszkvai lapnak.

Albright asszony USA külügyminiszter kelet-európai zsidó származását szívesen emlegette Patrusev tábornok mondván:

”az USA le akarja radirozni Oroszországot a térképről. Albright akkori amerikai külügyminiszter többször is elmondta: Szibéria nem illeti meg Oroszországot!”

Hivatalosan az amerikai külügyminiszter asszony sohasem mondott ilyesmit, de feldühítette Moszkvát, mert közölte velük: immár nem játszhatnak világhatalmi szerepet!

A Soros alapítványt is szívesen bírálta Patrusev tábornok, aki szerint “a Nyugat ily módon akarja elcsábítani a fiatalokat, de a valódi célja Oroszország megsemmisítése.”

Az Ukrajna elleni agresszió idején Patrusev arról értekezett, hogy

“Washington egy lengyel-ukrán államszövetséget akar létrehozni, amely fenyegeti  Oroszországot.”

Putyin azzal, hogy leváltotta a héja Patrusev tábornokot, és helyére az engedelmes Sojgut ültette, levonta a tanulságot az ukrajnai háború kudarcaiból. Elnöki beiktatása alkalmából párbeszédet javasolt a Nyugatnak Ukrajna feje fölött. Biden elnök erre egyelőre nem hajlandó, Trump azt állítja, hogy ő igen. Az elnökválasztás novemberben lesz az Egyesült Államokban.

USA hírszerzés : Kína nem akarja növelni a feszültséget

Néhány nappal Hszi Csin-ping elnök moszkvai útja előtt a különböző amerikai hírszerző szervezetek a szenátus előtt számoltak be arról, hogy mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az USA stratégiai érdekeire.

April Haines az amerikai hírszerzést koordináló főnök hangsúlyozta, hogy “Kína a legfőbb fenyegetés, de jelenleg nem törekszik a feszültség fokozására és nem akar háborút kezdeni Tajvan miatt. Hszi Csin-ping elnök nyugalmat akar, hogy megoldja a belső problémákat.”

Hosszú távon viszont az amerikai hírszerzés értékelése szerint Kína arra törekszik, hogy növelje befolyását a világon az Egyesült Államok rovására.

Szállít-e fegyvereket Kína Oroszországnak?

“Egyre szorosabb az együttműködés Kína és Oroszország között, de egyértelmű bizonyítékunk nincsen arra, hogy a kínaiak fegyvert szállítanának Moszkvának”

– mondta az USA hírszerzés főnökasszonya.

Putyin hosszú távra játszik

Ez az amerikai hírszerzők véleménye. Szerintük az orosz elnök belátta, hogy egyelőre nem érheti el a céljait, ezért a közeljövőben csak kis területi változások várhatóak Ukrajnában. Putyin berendezkedett arra, hogy “a különleges hadművelet” elhúzódik.

A szenátusi meghallgatás nyílt ülés volt, ezért sok újdonság nem derült ki. Az amerikai hírszerzés főnökei gyakran válaszolták azt az őket faggató szenátoroknak, hogy ezzel kapcsolatban csak zárt ülésen tudnak felvilágosítást nyújtani. A CIA igazgatója korábban Moszkvában volt nagykövet, jól ismeri Putyint, és Bill Burnsnek állítólag nagy szerep jut abban, hogy meghatározza az USA orosz politikáját, de a nyilvánosság előtt ebből semmit sem árult el. Burns Törökországban tárgyalt az orosz Védelmi Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusevvel, aki Putyin után az FSZB vezetője volt. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi sem. A külügyminiszterek G20-as találkozásán Lavrov orosz külügyminiszter negyedórát tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszterrel. Állítólag az atomfegyverek ellenőrzéséről egyeztettek.

Minden szem Moszkvára szegeződik

Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásaitól nem várnak áttörést Washingtonban, de árgus szemekkel figyelik a kínai-orosz szövetség alakulását. Hszi Csin-ping elnöknek ez az első külföldi útja azóta, hogy  harmadszor is újraválasztották Pekingben. A második újraválasztása után is először Moszkvába látogatott el persze akkor még Oroszország nem állt háborúban Ukrajnával.

A kínaiak szívesen közvetítenének Moszkva és Kijev között Annál is inkább, mert mind Putyin, mind Zelenszkij készséget mutatott erre. A kínai diplomácia nagyon felbátorodott azon, hogy sikerült kibékítenie egymással a Közel Kelet két ősi ellenségét: a síita Iránt a szunnita muzulmán Szaúd Arábiával. Az USA diplomáciája, ha nem is nagyon lelkesen, de gratulált ehhez Pekingnek.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK