Kezdőlap Címkék Pészah

Címke: pészah

Sokaknak nem telt bőségkosárra

A Pészach után hét héttel következik a Sávuot ünnepe, amely a lelki felszabadulást ünnepli: a zsidók szövetségét istennel. Ebből az alkalomból gyümölcsökből és sajtos süteményekből álló bőségkosár jár minden zsidónak, aki meg tudja azt fizetni.

A Yedioth Ahronoth internetes kiadása szerint mind több kisnyugdíjasnak okoz gondot az infláció. Számukra nem a bőségkosár az igazi kérdés, hanem az, hogy megengedhetik-e maguknak az orvosok által oly lelkesen javasolt gyümölcsök megvásárlását?

Az infláció hihetetlen mértékben felgyorsult a gyümölcs piacon

Az elmúlt évtizedben 54 százalék volt az áremelkedés a gyümölcsök piacán. Ez a hivatalos statisztikai jelentés adata, de azok a kisnyugdíjasok, akiket a Yedioth Ahronot riportere megkérdezett, megfizethetetlennek tartják az árakat. A 78 éves Sol Levy így nyilatkozott: „nem sütöttem sajtos süteményt és nem tudom, hogy vásárolhatok-e egy kis gyümölcsöt. Elnézve az árakat… Már vissza sem tudok emlékezni arra az időre, amikor egy kiló vagy akárcsak fél kiló gyümölcsöt vettem. Legfeljebb egy-két gyümölcsöt engedhetek meg magamnak.”

Neki marad Efraim háza, vagyis a szegények konyhája. Ott napi egy meleg ételt kap. Így tud megbirkózni az inflációval. Amely a tejtermékek piacán csak most gyorsul fel igazán. Ezt a piacot ugyanis a kormány ellenőrzi. A Sávuot ünnepe után jelentik csak be az emelkedést. Benjamin Netanjahu ugyanis új választások elé néz. Hiába nyert ugyanis áprilisban, mert Avigdor Lieberman megakadályozta a kormányalakítást.

Az exszovjet zsidók között sok a szegény

Lieberman törzsszavazói az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkeztek Izraelbe – többnyire felnőtt korban. Izraelben többségük nem tudott megfelelő nyugdíjat szerezni. Az egykori Szovjetunió tagállamaiból érkező nyugdíjból – ha egyáltalán érkezik – nem telik sokra. Benjamin Netanjahu azokat képviseli, akiknek jól megy Izraelben. Ugyancsak a Yedioth Ahronot írja, hogy soha ilyen sok dollármilliomos nem élt még Izraelben, mint ma. A nagy nemzetközi bankok egyre-másra nyitnak vagyonkezelő irodákat Tel Avivban. A leghíresebb dollármilliárdos, Izrael leggazdagabb embere, Roman Abramovics is a Szovjetunióban cseperedett fel. Székhelyét azután Londonba helyezte át, ahol megvette a Chelsea csapatát. Aztán megromlottak a brit-orosz kapcsolatok és Putyin kedvenc oligarcháját kipaterolták Nagy Britanniából. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot és egy csapásra Izrael leggazdagabb polgára lett.

Mindez hidegen hagyja Sol Levyt, aki havi 3000 sékel nyugdíjából próbál megélni (egy sékel körülbelül 80 forintot ér). Vannak gyerekei, de nem kíván a terhükre lenni, hiszen nekik ott van az unokák gondja. David Pis és neje – mindketten hetvenen túl – 5100 sékelből szeretnének megélni. Alig mozdulnak ki otthonról Beer Shevaban. „A hűtőszekrény általában üres, az ünnepen sem tudjuk megtölteni” – nyilatkozta a szegénységi küszöb alatt éldegélő idős házaspár.

Shosh Alburg 80 éves, de nem tudja megünnepelni születésnapját, mert nincs miből. Egész életében egy bankban dolgozott, de a nyugdíja csak 3000 sékel. Ebből nem tud semmit sem vásárolni a piacon a legszükségesebb dolgokon kívül. Yael Eckstein, az Ephraim házakat fenntartó alapítvány vezetője elmondta a Yedioth Ahronoth riporterének, hogy több, mint 17 ezer nyugdíjasnak nyújtanak segítséget Izraelben. De ez csepp a tengerben, ugyanis több százezer öreg van, aki a Sávuot ünnepe alkalmából se tud se gyümölcsöt, se pedig sajtot vásárolni Izraelben – írja a Yedioth Ahronot internetes portálja

Bírálják az USA nagykövetet Varsóban, mert boldog pészachot kívánt

0

Ez provokáció! – írta Twitteren Krystina Pawlowicz képviselő asszony, aki a kormánypárt, a PiS színeiben üldögél a Szejmben Varsóban. „Értetek is meghalt a Krisztus – Ti pogányok és áruló zsidók!”- így reagált Robert Bakiewicz, aki a szélsőjobboldali Függetlenség Napi tüntetés sorozat fő szervezője. Ebben a menetben tavaly a kormánypárt néhány képviselője is részt vett.

Mit sérelmeznek a szélsőjobboldali politikusok?

Georgette Mosbacher asszony, az Egyesült Államok nagykövete, amellett, hogy áldott húsvéti ünnepeket kívánt Lengyelország népének, egyben a Pészach alkalmából is üdvözölte a lengyeleket. Lengyelországban valaha Európa legnagyobb zsidó közössége élt, de a holokauszt pusztítása után csak pár ezer zsidó maradt az országban.

A jelenlegi lengyel kormányzat nem akarja elismerni azt, hogy lengyelek is részt vállaltak a holokausztban. Emiatt többször is heves polémia alakult ki Lengyelország és Izrael között. Februárban amikor a visegrádi államok csúcstalálkozót akartak tartani Izraelben épp emiatt maradt el a rendezvény. Izrael ideiglenes külügyminisztere, Yisrael Katz ugyanis a vita hevében kijelentette: a lengyelek az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust! Morawiecki miniszterelnök ezt Lengyelország megsértésének fogta fel és lefújta a találkozót. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ettől függetlenül elutazott Izraelbe és tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Honnan ered a húsvét?

Jézus feltámadását ünneplik a keresztények húsvétkor, maga az ünnep viszont régebbi ennél: kapcsolódik hozzá a zsidó pészah és különböző, a tavaszi napéjegyenlőség kapcsán tartott termékenységi ünnepek is, amelyeknek szintén központi eleme a feltámadás.

Forrás: Pixabay

A húsvét a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe, a hívők ilyenkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. Az ünnep több mint egy hétig tart, hiszen virágvasárnap kezdődik: a hagyomány szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Nagypénteken ítélték halálra és feszítették keresztre, majd a Biblia szerint vasárnap támadt fel.

A Biblia által leírt eseménysor egybeesett a zsidók egyik legnagyobb ünnepével, a pészahhal:

Jézus utolsó vacsorája például egy szédereste volt.

Érdekesség, hogy mozgó, tehát nem naptári naphoz kötött ünnepekről van szó, de a kettő idén is gyakorlatilag egybeesik. Ez egyébként a 325-ben tartott niceai zsinatig mindig így is volt, ott azonban megváltoztatták a húsvét időpontját: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra tették.

Istár és Tammuz esküvője egy sumer táblán
Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbb történész ugyanakkor egyetért abban, hogy a húsvét eredete jóval régebbi. Többek szerint egy sumer (de az akkádok és az asszírok között is népszerű) mítosz az alapja: a pásztoristen Tammúz (Dumuzi) és felesége,

a termékenység-istennő Istár (más néven Inanna) története,

amelyet már i.e. 2100 körül keletkezett agyagtáblákon is lehet olvasni.

Eszerint, amikor Tammúz meghalt, Istár annyira gyászolta, hogy utána ment az alvilágba (más verzió szerint meg akarta hódítani az alvilágot), ki is szabadította, őt viszont megfosztották isteni erejétől és ruháitól is, majd karóba húzták. Mivel azonban nélküle terméketlen lett a föld, egy másik isten, Enki segített rajta: két követet küldött, akik feltámasztották. Az alvilágból azonban csak úgy térhetett vissza, ha valaki ott marad: mivel Tammúz közben megcsalta, ezért Istár őt küldte maga helyett. Ettől kezdve a mítosz szerint fél évet Tammúz, fél évet Istár töltött az alvilágban.

Istárnak megfelelő isten több más mitológiában is megjelent: a kánaánitáknál ő volt Astarte, a görögöknél és a rómaiaknál pedig Aphrodité, illetve Vénusz.

Az Istár-kapu a berlini Pergamon Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Talán véletlen egybeesés, talán nem, hogy amikor a 4. században a keresztények Jézus sírját keresték, egy olyan helyet választottak, ahol Aphrodité temploma állt. Ennek helyén épült a ma is álló Szent Sír Templom Jeruzsálemben.

Hasonló meghaló és feltámadó istenek persze más vallásokban is megjelentek, amelyek szintén hatottak a kereszténységre. Ilyen volt például Mitrász, vagy az egyiptomi Hórusz is. Ami mindegyik mítosznál közös:

a feltámadást a termékenységgel, a fénnyel, vagyis a tavasszal kapcsolták össze.

A húsvét mai változatának kialakulására egy európai ünnep is hathatott: Eostre / Ostara, az angolszász tavaszistennő ünnepe (nem nehéz észrevenni a szó hasonlóságát az angol Easter, vagy a német Ostern szóhoz). Ezt a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották, és Jacob Grimm Német Mitológiája szerint ez is termékenységünnep volt.

A húsvét magyar nevének eredete ennél prózaibb: a hús magunkhoz vételére utal. Ilyenkor ugyanis véget ér a húshagyó kedden kezdődött 40 napos böjt, vagyis az ezt betartók innentől kezdve ehetnek újra húst.

A húsvét jelképei

Az egyik legrégibb húsvéti jelkép a bárány. Ez a Bibliához kapcsolódik: a zsidók fogságban tartása miatt Egyiptomot sújtó tíz csapás közül az utolsó az elsőszülöttek halála volt. A zsidó családok viszont előtte bárányt áldoztak, és megjelölték a vérével az ajtajukat. Az áldozati bárány helyébe később Jézus lépett, aki az Újtestamentum szerint halálával megváltotta az emberiséget: ő lett „Isten báránya”.

MTI Fotó: Vajda János

A húsvéti nyúl eredete ennél bonyolultabb, valószínűleg a termékenységhez kapcsolódik, hiszen nagyon szapora. A nyúl megjelent Eostre már említett ünnepén: ez volt az istennő szimbóluma, gyakran vele együtt ábrázolták. A gyerekeket megajándékozó nyúl viszont csak 16. században került elő, konkrétan a húsvéti nyulat pedig egy német tudós, Georg Franck von Franckenau 1722-ben megjelent könyvében említik először, ott arról ír, hogy a nyulak rejtik el a színes tojásokat, amelyeket gyerekeknek kell megkeresniük.

A tojás maga viszont jóval régebbi termékenységi szimbólum, már az ókori egyiptomiak és perzsák is annak tartották. Utóbbiaknál a tavaszi napéjegyenlőség volt az év első napja, ezt többek között tojások díszítésével, ajándékozásával és elfogyasztásával ünnepelték.

MTI Fotó: Komka Péter

A Bibliában keveset írnak a tojásról, egy ortodox keresztény legenda szerint viszont Mária Magdolna főtt tojásokat vitt Jézus sírjához, amelyek vörössé változtak, amikor észrevette, hogy Jézus nincs ott. Egy másik változat szerint amikor a császárnak, Tiberiusnak mondták azt, hogy Jézus feltámadt, azt válaszolta: annyira támadt fel, mint amennyire ez a tojás piros, mire az vörössé változott.

Végül pedig a húsvéti locsolkodás alapja az a hit, hogy a víz tisztít és termékenységet biztosít – persze itt nem nehéz észrevenni a szexuális utalásokat sem, amelyek egy termékenységünnepnél nem is meglepőek.

Kezdődik a pészah

Kezdődik a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepe, a pészah, amely április 7-ig tart. A zsidóság ilyenkor az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékszik.

MTI Fotó: Kallos Bea

A fogság történetét Mózes második könyve meséli el, ebben van szó az Egyiptomot sújtó tíz csapásról, majd a zsidók meneküléséről, amelynek során a tenger kettévált előttük. Maga az ünnep neve, a pészah (elkerülés) arra utal, hogy a tizedik csapás, vagyis az elsőszülöttek halála elkerülte a zsidók házait. Ehhez előtte minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt, és a vérével meg kellett jelölnie az ajtót.

A pészah emellett a szabadság és a kovásztalan kenyér ünnepe is.

A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a nap szárított meg.

Mivel a pészah tavaszra esik, így ez a tavasz ünnepe is, az áldozat után az első termést is bemutatták a szentélyben. Az Ószövetség szerint az ókorban ezen az ünnepen egy fiatal kecskét áldoztak a jeruzsálemi szentélyben, amelyet a rómaiak 70-ben leromboltak.

Frissen sült maceszt csomagolnak Izraelben
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Pészah ünnepén már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból. Ez általánosságban mindenre vonatkozik, ami pészahkor nem kóser. A szabályozás komoly tisztaságot ír elő, a zsidó nők ilyenkor rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek. Úgynevezett

pészahi edényben kell főzni és enni,

a nagyon vallásosak erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn.

Az is az ünnepi kötelezettségek közé tartozik, hogy ilyenkor megfelelő mennyiségű kóser ételt készítenek elő, amelyek közül a legfontosabb a macesz.

Az ünnep a széderestével kezdődik.

A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend szerint zajlik. A széder során minden zsidónak egy maceszt kell ennie, a megjelölt időkben meg kell innia négy pohár bort (lehetőleg vöröset), keserű füvet kell ennie, el kell mondania az egyiptomi kivonulás történetét, vagyis a Hágádát, és dicsőítő zsoltárokat kell mondania.

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség 2014-es széderestje
MTI Fotó: Kallos Bea

A következő napok úgynevezett félünnepek, az utolsó a kettévált tengeren való átkelésre emlékeztet. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi, a halottakért mondott imáig.

A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett (hiszen Jézus keresztény hit szerinti utolsó vacsorája is egy széder volt), majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!