Kovács István, az Együtt mezőhegyesi tagja két pártnak adott ajánlást a Békés megyei, Orosháza központú választókerületben. Ehhez képest a Választási Bizottságtól kikért adatokból kiderült, hogy a két párt ajánlásán kívül további 11 párt ívein szerepel a neve.
Kovács István a NAIH-hoz fordul személyes adataival való visszaélés miatt, a párt feljelentést tesz választási csalás miatt, illetve az adatvédelmi hatósághoz fordul.
Nem ez az egyetlen eset: a 24.hu értesülései szerint csalás, sőt csalássorozat történhetett a Pest megyei 10-es, monori egyéni választókerületben. A helyi jegyző elmondása szerint több kis párt adott le olyan ajánlóívet, amin több már nem élő választópolgár neve és aláírása is szerepelt.
Ilyen és ehhez hasonló visszaélések a korábbi választások során is előfordultak, ám úgy tűnik, hogy 2018-ban a korábbiaknál is nagyobb a késztetés a csalásra. Hogy enne politikai, vagy „csupán” anyagi okai vannak, azt egyelőre nem tudni, tény viszont, hogy a választáson induló pártok száma minden korábbit meghaladja és várhatóan 100 fölött lesz.
Ma az Inezek és a Leonórák ünneplik a névnapjukat. Az Inez görög eredetű név, az Ágnes spanyol formája. Jelentése: szent, tiszta. A Leonóra arab eredetű, jelentése: Isten az én világosságom. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Hírlap: Baloldali betelepítési kísérletek
A migrációs válság csúcspontján Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd (akkor még Párbeszéd Magyarországért) nemcsak a határkerítés megépítése ellen tiltakozott, hanem bevándorlók betelepítését sürgette – írja a Magyar Hírlap. A párt 2015. június végén kiadott közleménye úgy fogalmaz: „Semmiképpen se kerüljön sor határ menti kerítés építésére, az új vasfüggöny megépítése ugyanis nyolcszor annyiba kerülne, mint amennyit Magyarország egy év alatt összesen költ menekültügyre”.
Érdekes egybeesés, hogy az ultraliberális Amnesty International legutóbbi sajtótájékoztatóján Iván Júlia, a jogvédő szervezet igazgatója szintén a vasfüggönyhöz hasonlította a határzárat, ami egy olyan országban, amelyet a kommunista diktatúra évtizedekig elzárt a világtól, minimum megütközést keltő hasonlat. Karácsony Gergely pártja emellett azt is javasolta, hogy uniós forrásból újítsák fel és nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, és ott helyezzenek el menekülteket.
Magyar Nemzet: Már Rogán államtitkára sem sorosozik
Komoly csalódást okozhatott azoknak a Fidesz hétfő esti dunakeszi fóruma, akik azt várták, hogy a grillezett skorpió elfogyasztásáról, Soros Györgyről, az őt megállító Stop Sorosról, a „Soros zsebében lévő” ellenzékről vagy éppen az új első számú közellenségről, az ENSZ-ről esik majd szó – tudósít a Magyar Nemzet.
Utóbbi témákat ugyanis a lakossági fórum egyik „sztárja”, Pintér Sándor belügyminiszter, de még Tuzson Bence államtitkár sem hozta szóba. Pedig Tuzsontól – aki a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumban felel a kormányzati kommunikációért – igazán elvárható lett volna a megszokott sorosozás, ám ő is megelégedett azzal, hogy a bevándorlás veszélyeit ecsetelje, és az áprilisi választás tétjeként az ország elkövetkező ötven-száz évét határozza meg. Érdekes módon Pintér Sándor – aki már első mondatával megnevettette a közönséget, miután azzal viccelt, ő golyóálló, így nem a pulpitus előtt fog beszédet mondani – sem a migránsokkal való riogatással kezdte előadását, hanem a Belügyminisztérium feladatainak bemutatásával, illetve eredményeik ecsetelésével, így a menekültkérdést is csak később hozta szóba.
Magyar Idők: Migránsközponttá züllesztenék Európát
Az Igazságügyi zsebtörvénytárban szerepelnek azok a törvények, amelyek a magyar nemzet szuverenitását és függetlenségét garantálják – így foglalta össze a kiadvány jelentőségét Orbán Viktor a Magyar Tudományos Akadémián tartott bemutatón. A Magyar Idők beszámolója szerint a kormányfő, aki beszédében tisztelet kért Magyarországnak, közölte: arra számít, hogy az Európai Bizottság a következő időszakban is támadni fogja a magyar jogrendszert és az igazságszolgáltatást.
Viszonyításképpen felhívta a figyelmet arra, hogy míg a magyar közjog a világ egyik leggazdagabb hagyományára építkezik, addig az EU jogrendszere egy folytonosan alakuló, eddig alig több mint fél évszázad tapasztalataira visszatekinteni képes szabályrendszer. „Nehezen tudjuk visszafogni meglepetésünket – folytatta Orbán Viktor –, amikor az EU részéről e kialakulatlan jogrendszerre hivatkozva politikai indíttatású támadások érik a mai jogfejlődésnek minden tekintetben megfelelő, korszerű, sok évszázad hagyományaira alapozott magyar jogot.”
Hétfő délután négy órakor lejárt az ajánlásgyűjtési és jelöltállítási határidő az áprilisi országgyűlési választásra – olvasható a Népszavában. A nagyobb pártok – így a Fidesz, az MSZP-Párbeszéd pártszövetség, a Demokratikus Koalíció (DK), valamint a Jobbik – már a múlt héten megszerezték az országos listához szükséges ajánlásokat, ám a legtöbben az utolsó pillanatra hagyták a jelöléshez szükséges 500 támogató aláírás leadását. Lapunk információi szerint emiatt egyes választási irodákban többórás sorok alakultak ki, így a jelöltek gyakran csak nagyon nehezen tudták átadni az íveket.
A Nemzeti Választási Irodánál (NVI) megerősítették, hogy több helyen is fennakadás alakulhatott ki, ám azt is hangsúlyozták, hogy emiatt senki sem esett el az indulástól. Aki 16 óra előtt beállt a sorba, az mindenképpen leadhatta az ajánlásokat – mondták.
Az NVI adatai szerint várhatóan több mint egy tucat – egyes számítások szerint akár több mint harminc – párt tud majd országos listát állítani. Köztük olyan alig ismert – egyben igen megtévesztő névvel rendelkező – szervezetek, mint az Összefogás Párt, a Szegényekért Párt, a Tenni Akarás Mozgalom, a Szegény Emberek Magyarországért Párt, valamint a Kell az Összefogás (KÖSSZ) párt. Utóbbi szervezet például 77 egyéni körzetben állított jelöltet, ami igen figyelemre méltó, hiszen a jóval ismertebb Momentumnak ez 97 helyen, míg az Együtt-nek csak 48 körzetben sikerült. Várhatóan országos listája lesz a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) is, valamint a Munkáspártnak is.
Hétfőn a kalocsai Tesco biztonsági őre elvette a Momentum ajánlásgyűjtő íveit és bevitte őket az áruházba. Az aktivisták helyben nem tudták megakadályozni a jogszerűtlenséget, ezért a Momentum kifogást emel a Nemzeti Választási Bizottságnál.
A párt álláspontja szerint az ajánlóívek elvétele korlátozza a választás tisztességességét, és akadályozza a pártot az ajánlásgyűjtésben – egy biztonsági őrnek pedig a vagyonvédelem a munkája, nem az önbíráskodás.
A Momentum kalocsai aktivista csapata már az ajánlásgyűjtés első napján szokatlan helyzettel szembesült: a helyi Tesco biztonsági őre a szabályosan, az áruház parkolójában pultozó aktivistáktól elvette az ajánlóíveket, és elszaladt velük. Az eltűnt íveket csak kis idő elteltével szolgáltatták vissza. A párt álláspontja szerint az áruház megsértette a tisztességes választás alapelvét és akadályozta a pártot az ajánlásgyűjtésben, ezért kifogást nyújtanak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az ívek elvétele bűncselekmény, ezért feljelentést is tesznek, és az ajánlásgyűjtő íveken szereplő személyes adatok védelme érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulnak.
Nem ez a mostani az első olyan eset, ahol a Tesco és a Momentum aktivistái szembekerülnek egymással. Korábban a Tesco akadályozta párt aktivistáit a népszavazási aláírásgyűjtésekben.
A budapesti olimpiáról szóló aláírásgyűjtés kapcsán ismertté vált Momentum sokáig teljesen elhatárolódott attól, hogy másokkal együttműködjenek a választási kampány során. Ám ahogy közeledik a választás időpontja, mintha árnyaltabb lenne a kép.
Fekete-Győr András a Hír TV reggeli műsorában jóval megengedőbben nyilatkozott a más pártokkal való együttműködésről, mint korábban.
Az együttműködésnek azonban a Momentum elnöke szerint három feltétele van.
Az első, hogy legyen egy hiteles ellenzéki jelölt, a második, hogy a hiteles ellenzéki jelöltnek legyen matematikai esélye a győzelemre, végül pedig, hogy az egymás javára történő visszalépés kölcsönös legyen.
Hogy mi a hiteles ellenzéki jelölt ismérve, arról Fekete-Győr azt mondta: ezt tudni lehet a múltjából, lopott-e pénzt, csalt, hazudott, vagy sem.
Volt rá tizenhat évük. Nyolc év ellenzékben, nyolc év kormányon. Most meg azt mondják, hogy Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely együtt bontanák le a határzárat. Ez írták rá a legújabb plakátokra, ez olvasható majd a postaládákba bedobott szórólapjaikon, és a fizetett géphang is ezt búgja a telefonokba.
Ez a választási program. Hogy az ellenzék lebontaná a határzárat. Ezt üzenik kormányprogramként Magyarországnak, ezt kínálják a következő évekre, évtizedekre a magyaroknak.
Sehol egy szó egészségügyről, oktatásról, jogállamról. Talán már nem is tudják, hogy volt idő, amikor ezek a fogalmak jelentettek valamit.
A nevünkben összevesztek a fél világgal. Lebontották a jogállamot, padlóra küldték az oktatást, leharcolt csatatérré változtatták a kórházakat. Egymásnak ugrasztották a magyarokat, határainkon innen és túl.
Bizisten nem kötözködés, csupán miheztartás végett és tényleg csak zárójelben: tölthették volna hasznosabban ezt a tizenhat évet.
Használhatták volna másra is, mint ellenzékben rombolásra, kormányra kerülve korrupcióra.
Gondolkodásra, teszem azt.
Hogy mi legyen az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal. Elszegényedéssel, meggazdagodással, korrupcióval.
Magyarországgal.
Építkezni kellett volna. Programokon agyalni, szakértőket megkérdezni, a legjobb koponyákkal konzultálni.
Erre kellett volna használni az elmúlt tizenhat évet. Nyolcat ellenzékben, nyolcat kormányon.
2010-ben „az elmúlt nyolc évvel” kampányoltak, 2014-ben azzal, hogy „folytatják”. Most meg azt üzenik, hogy azok öten, akiket a plakáton látunk, lebontják a határzárat..
Ezt kínálják Magyarországnak. Hogy mi lesz, arról egy szó sincs. Az a programjuk, hogy ők legyenek.
Már a látszatra sem adnak méltóságosék. Megbüntetik a Jobbikot és a többi ellenzéki pártot, mert szerintük szabálytalanul és tiltottan finanszírozzák a pártjukat, miközben a Fidesznél mindent rendben találnak.
Kreatívabb áldemokráciákban azért legalább figyelnek a látszatokra. Úgy tesznek, mintha. Például, hogy nem csak az ellenzéki pártokat büntetik meg, hanem megbüntetik a Fideszt is. Távolról sem akkora összeggel, mint a többieket, bár Orbán pártjának ez sem számít, ők bármennyi pénzt ki tudnak fizetni.
Ettől még persze ugyanúgy kilógna a lóláb, sőt, az egész ló, de nem venné mindenki észre. És akkor legalább elmondhatnák a derék urak, hogy nálunk egyenlő mércével mérnek mindenkit.
Most nem mondhatják el. Feltehetőleg azért, mert nem is akarják. Egy dolgot akarnak: megmutatni, hogy mindent megtehetnek, mert nincs senki, aki megállíthatná őket. Hatalmi tébolynak hívják az ilyet, amikor az ember szeme elé vörös köd ereszkedik, és nem lát semmit, kizárólag önmagát. És nagyon tetszik az illető önmagának, mert hatalmasnak látja magát, szépnek és igazságosnak.
Nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla, magasról tesz rá. Hadd gondolják azt, amit akarnak. Addig sem lázadnak, ameddig abban a hitben ringathatják magukat, hogy legalább a gondolataik szabadok.
A szavaik nem. Ezért kellett elfoglalni a sajtót, főleg vidéken, ahol a legtöbb szavazó él. És ezért kell megzabolázni a még ellenzékinek látszó tévét is. Hogy csak látszólag legyen ellenzékben, de még véletlenül se kutakodjon a valódi problémák után.
Elég, ha úgy tesz a tv, mintha.
Honnan is indultunk? Hogy már a látszatra sem adnak az urak. Miért is adnának? Nincs rá szükségük. Ha csíkos zoknihoz kockás nyakkendőt vesznek, úgysem mer szólni nekik senki. És ha mégis szólna, hoznak egy törvényt, hogy csíkos zoknihoz kockás nyakkendő kötelező.
Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 660 millió forintra büntette a Jobbikot. A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született, s ellehetetleníti a pártot, mert ekkora összeg befizetése után nem marad pénzük kampányra és ily módon kérdésessé válik a párt indulása a 2018-as választáson.
Az ÁSZ határozata ellen nem lehet fellebbezni, a Jobbiknak 15 napja volt, hogy reagáljon a számvevőszék megállapításaira.
A sajtóban több olyan vélemény is megjelent, miszerint az ÁSZ nem fogja ugyan elengedni a Jobbik büntetését, ám vagy mérsékli azt, vagy a választás utáni időszakra halasztja a befizetést. Ezzel az Állami Számvevőszék, amelyet az ellenzéki sajtóban rendre a Fidesszel való összejátszással vádolnak, elkerülhette volna azt a gyanúsítgatást, hogy a Fidesz érdekeiben dolgozik.
Ehhez képest új fejlemény, hogy az Állami Számvevőszék mai közleménye 15 napban határozza meg azt az időintervallumot, amely alatt a Jobbiknak ki kell fizetnie a rá kirótt bírságot.
Az ÁSZ közleménye megállapítja, „a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását. A párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. Az ÁSZ hatósági kockázatjelzés alapján feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.”
Azt is írják: Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását, így az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében. A közlemény szerint az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, és a Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat, támogatásokat használt-e fel.
A Jobbik is közleményt adott ki, ők azt írják, hogy az ÁSZ
„semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt 1 hónapban állításai igazolására,
ez az idő nem volt elég arra sem, hogy belássa jelentéstervezetének és eljárásának törvénysértő, szakmaiatlan mivoltát”.
A párt szerint a számvevőszék nem tartotta be a rá vonatkozó törvényeket, nem küldött az általuk leadott észrevételekre választ. Azt is írják: 36 oldalas dokumentumot nyújtottak be, de az ÁSZ a jelentésben fel sem tüntette észrevételeiket, „csupán kettőt önkényesen kiragadott, de ezeknél sem az észrevételt emelte be a jelentésbe, hanem csak annak saját értelmezését”.
A Jobbik szerint ők mindenben törvényesen jártak el. A párt korábban tüntetést is szervezett az ügy miatt, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.
Volner János, a párt alelnöke sajtótájékoztatón most azt mondta:
a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot.
Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot, mert retteg tőle és az elszámoltatástól. Azt mondta: a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag, kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.
Az Állami Számvevőszék több ellenzéki pártot is megbüntetett különböző szabálytalanságok miatt. A Demokratikus Koalíció, amelyre 15 millió forintos büntetést szabtak ki, mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem fizeti ki a bírságot.
Most induló sorozatunkban, melynek bevezető írását a Független Hírügynökség honlapján itt olvashatják – azt az utat szeretnénk bemutatni, melyet az egykor szélsőjobboldaliként induló Jobbik befutott. Ez az út, mely sokak számára máig nehezen követhető kacskaringóktól sem mentes, odáig vezetett, hogy a Jobbik – a szólamok szintjén legalábbis – mára kevésbé számít szélsőségesnek, mint a Fidesz.
„Ruházati és esztétikai kérdésekről én nem tudok nyilatkozni.” Ezt válaszolta Magyarország leendő miniszterelnöke, Orbán Viktor 2010. április közepén, amikor a nemzetközi sajtótájékoztatón egy külföldi újságíró azt kérdezte tőle: mit tesz majd, ha az új parlament első ülésén a Jobbik elnöke, Vona Gábor, ígérete szerint az amúgy betiltott Magyar Gárda egyenruhájában jelenik meg.
Ez a válasz amúgy kísértetiesen hasonlít Orbán Viktornak ahhoz az évekkel későbbi, 2017-es megszólalásához, amikor Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásával kapcsolatban egy újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy „nőügyekkel nem foglalkozom.”
Nem a „ruházati” volt az egyetlen kérdés, amely Magyarország akkor már megválasztott, ám hivatalba még nem lépett kormányfője szerint helytelenül lett feltéve. Fideszes politikusok azt is erősen nehezményezték, hogy a külföldi pénzügyi lapok, valamint az elemző intézetek azon aggódtak, hogy miként is lesz majd a Jobbikkal, ezzel az Európában nemkívánatos módon megerősödött, szélsőséges és kirekesztő párttal. Ahelyett, hogy – így a Fideszes politikusok – annak örülnének, és ezt az örömüket a kérdéseikben is kifejezésre juttatnák, hogy végre van egy párt, amely kellő felhatalmazást kap arra, hogy kivezesse az országot a válságból, és véghez vigye a szükséges reformokat.
A Jobbik útját bemutató sorozatunk első részében látszólag kissé előreszaladtunk. Ám nem véletlenül: a 2003-ban alakult Jobbik, amelynek mai vezetője, Vona Gábor Orbán Viktor köpönyegéből nőtt ki, mindig is a Fideszhez kapcsolatban határozta meg magát.
A közvéleményben sokáig a Fidesz szabadcsapataként voltak elkönyvelve, s maga Orbán Viktor nem is titkolta, hogy kedveli ezeket „a hazafias, nagy jövő előtt álló tehetséges fiatalokat.”
Idővel azonban a Jobbik kezdett terhessé válni Orbánék számára, nem utolsósorban azért, mert volt idő, amikor a két párt népszerűsége egészen közel volt egymáshoz.
Mára kifejezetten ellenségessé vált a viszonyuk. Persze, ha valahol, akkor a politikában fokozottan érvényes a „soha ne mondd, hogy soha” mondás igazsága. Emlékszünk mi történt 1998-ban, amikor a Fidesz még két héttel a választások első fordulója előtt – igen, akkor és a rendszerváltozás után 2010-ig mindig kétfordulós volt Magyarországon az országgyűlési választás – kijelentette, hogy „a szalonnazabáló” kisgazdákkal soha nem fognak koalícióra lépni. Aztán az első fordulót követően Orbán Viktor és felesége húslevest és más finomságokat kanalazott ebéd gyanánt Torgyán Józsefék leányfalui házában, és ez a rövid, ám annál tartalmasabb kulináris kalandozás elég volt ahhoz, hogy megköttessen a megegyezés a két párt között a választási együttműködésről. Most a Fidesz nincs ilyen kényszerben, minden közvélemény-kutatónál toronymagasan vezet, ráadásul félelmetes pénzügyi, valamint kommunikációs hátországa révén megengedheti magának, hogy valóban ne egyeztessen a számára mostanság első számú közellenségként létező Jobbikkal.
Mely párt hivatalosan 2003. október 24-én alakult. Elődje a főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség, fő céljuk pedig, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali embereknek. A párt céljaként a „rendszerváltozás befejezését” és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja.
Sorozatunk következő részében a Jobbik első, mondjuk így, „zabolátlan” éveit mutatjuk be.
Decemberben Budapesten Ifjúság és Európa címmel tartott rendezvényt a német kereszténydemokrata CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS), amelyre fiatal jobboldali-konzervatív politikusokat hívtak meg Németországból, valamint a közép-európai régióból. A rendezvény egyik előadója Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke volt. A Junge Union a CDU ifjúsági szervezete, Ziemiakot pedig hű Merkel-párti politikusként tartják számon. Ziemiakkal a rendezvény után az Azonnali készített egy rövid interjút, amelyet a portál hozzájárulásával közlünk.
Szeretne egy Orbánt Németországnak is?
Nekünk ott van Angela Merkel, nincs szükségünk Orbán Viktorra.
Ez biztos?
Ez biztos.
Pedig az AfD azt mondja – és a választási eredmények alapján úgy tűnik, elég sokan egyetértenek velük –, hogy nem ártana, jobb lenne önöknek is Orbán.
Amit az AfD követel, az a mi politikafelfogásunkkal nem egyeztethető össze. Az AfD elég rossz irányba fejlődik, ott van például Bernd Höcke…
Björn Höcke.
(Felröhög.)
Az a neve, hogy Björn Höcke. A német köztévé viccműsora terjesztette el, hogy Bernd Höcke a neve. Ön is nagy rajongójuk eszerint.
Persze, Höckét nagyon zavarja, ha eltévesztik a nevét. Én most a CDU képviselőjeként ülök itt magukkal szemben. Az elmúlt tizenkét évben Németországért és Európáért nyújtott kormányzati teljesítményünkre csak büszkék lehetünk, mindenre találtunk megoldást, elég, ha csak a pénzügyi-gazdasági válságot nézzük. Most mindenki csak a menekültválságon vitatkozik, de mi kitaláltunk valamit arra is, természetesen részben Magyarország közreműködésével. A CDU-ban mindenki nagyon örül annak, hogy itt van nekünk Angela Merkel.
Van abban még öröm, hogy a Fidesz a magyar testvérpártja a CDU-nak?
Persze, jó hogy!
A Fidesz számos szimbolikus ügyben AfD-s pozíciókat képvisel.
Mint például?
Ismeri ön a Kopp Verlagot?
Nem.
Na ne mondja. A legnagyobb német szélsőjobbos-konteós könyvkiadó és hírportál.
Én nem hiszek összeesküvés-elméletekben.
Ezt elhisszük. Nemrég még a Spiegel is megírta, hogy a Fidesz-frakció szép számú könyvet rendelt a Kopp Verlag egyik sztárjától, Andreas von Rétyi ufókutató Soros Györgyről szóló könyvéből.
(Nevet.) De hol vannak a Fidesz és az AfD közötti hasonlóságok?
Hallott már a Soros-tervről?
Nem.
Nem mondták önnek a fideszesek, hogy ez ellen harcolnak most?
Nem.
Pedig a fél világot ő tartja a befolyása alatt, ha igaz, amit mondanak. Obama, Brüsszel, baloldal, talán még a CDU egyes részei is… ki tudja…
Erről most hallok először, így nem nagyon tudok mit hozzáfűzni.
Amit viszont tudok: a Fidesszel való kapcsolatunk nem csak az elmúlt egy évre nyúlik vissza. Nem szabad a közös történetünknek csak a legutolsó hónapjait nézni. Vagy épp az elmúlt hét évét. A Fidesz alapvetően egy jobboldali radikális párttal áll versenyben Magyarországon.
Amely egyre mérsékeltebb irányvonalat követ.
Igen, de még mindig szélsőségesebb, mint a Fidesz. Most a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. A Fidesz az európai gondolat fontos tartóoszlopa Magyarországon. Rengeteg téren más nézeteket vallanak, mint a CDU, a Fidesz világnézetéhez a CSU például közelebb áll némelyest – de mi nem egy pártban, hanem csak egy pártcsaládban ülünk.
Nem érezte még azt, hogy kínos önöknek a Fidesz?
Nem.
Uniós színtéren sem?
Nem. De már csak azért sem, mert a „kínos” szó nem tartozik a politikai szókincsemhez, túl arrogáns ugyanis demokratikusan megválasztott politikusokra és képviselőkre nézve. De hagyjuk Magyarországot, nézzünk át Lengyelországra, ahol rengeteg kihívás elé állít minket a lengyel kormány. Külpolitikájuk Németországot érintő lépései nem könnyítik meg a helyzetünket, hogy finom legyek. De a „kínos” szót az ő esetükben sem használnám. Azt kell látni, hogy most az EU-ban egy alapvető kérdés van, amit mindenkinek meg kell válaszolnia: jobbítani vagy tönkretenni akarjuk?
Én mindenkivel készen állok beszélgetni, aki Európa jobbítását tűzi ki célul. Az a benyomásom, hogy a Fidesz – még ha számos kérdésben eltérő véleményen is van – egy alapvetően Európa-párti politikát folytat. Saját elképzelései vannak, de nem áll hozzá elutasítóan. A Fidesz vagy Emmanuel Macron francia elnök elképzelései lehetnek jók vagy rosszak – a lényeg, hogy erős Európát akarnak.
Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő az interjút megelőző pódiumbeszélgetésen nem nagyon tudott mit mondani a moderátor kérdésére, miszerint hogyan definiálná az európai identitást.
Ugye megértik, ha nem akarom értékelni a magyar politikusokat?
Persze.
De természetesen bármit kérdezhetnek tőlem.
Akkor olyat kérdezünk, ahol nem kell kitérnie. Ön a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak az első embere. Önök álltak ki először Bajorországban, azt követelve, hogy ne Horst Seehofer, hanem Markus Söder legyen a bajor tartományi miniszterelnök. Ő beválik majd az erősödő AfD ellen?
Az AfD erősödése nagy kihívás elé állít minket, de én éppen ezért következetesen nem az AfD-ről beszélek ilyenkor, hanem az emberekről, akik az AfD-re szavaztak. Nem érdekel engem az AfD.
Engem az érdekel, miben csalódtak a szavazóik, milyen gondjaik, félelmeik vannak, és hogy mi volt az, ami miatt elvesztettük a voksaikat. Az embereket különböző motivációk vezérlik egy pártra való szavazásnál: a szociáldemokratákhoz a társadalmi igazságosság, a CDU-hoz az Európa-kérdés és Merkel kancellár személyes kisugárzása vezeti az embereket.
A közvélemény-kutatások szerint az AfD-re a többség nem az általuk képviselt eszmék vagy épp a párt politikusai miatt szavaztak, hanem protestből. Mindenképpen vissza kell hódítanunk közülük azokat, akik korábban CDU- vagy CSU-szavazók voltak. Markus Söder ehhez nagyon jó esélyekkel fut neki, vele meglehet Bajorországban az abszolút többsége a CSU-nak. Nekem személyes célom, hogy a következő parlamentbe már ne kerüljön be az AfD.
Bizonyára olvasta a híreket, és látta, hogyan bírálta Karl Lagerfeld Angela Merkelt.A német divattervező azt mondta: szégyen, hogy miután a németek zsidók millióit gyilkolták meg, pár évtizeddel később beengedik az országba a zsidók ősellenségének millióit, a muszlimokat.
Az, hogy kinek adunk oltalmat, nem vallási hovatartozás kérdése. A német köztársasági elnök ragyogóan fogalmazott, amikor azt mondta: a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek. Nem vallási hovatartozási szempontok, hanem az alapvető emberiesség vezet minket. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Európa egyedül nem tud mindenkit befogadni, aki erre rászorulna.
– Bayer úr, köszönjük, hogy számos fontos elfoglaltsága, valamint megannyi bokros teendője mellett szakított időt erre a beszélgetésre.
– A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit, és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol, és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol.
– Ön szerint mi kell ahhoz, hogy a cigányság felemelkedhessen?
– Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.
– Erről beszélt már Farkas Flóriánnal? Aki, sajtóhírek szerint több mint másfél milliárd forintot eltüntetett a cigányság felzárkóztatására indított programból. Egyáltalán: Ön szerint Farkas Flórián megfelelően képviseli a romák érdekeit?
– Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.
– Bayer úr, beszéljünk másról. Pontosabban, másokról. Önt sokan antiszemitának tartják, és ezt a véleményüket az Öntől vett idézetekkel támasztják alá. Önök rendre visszautasítják, a vádat, tagadják, hogy antiszemiták lennének. Tényleg, mit gondol Ön a magyarországi zsidóságról?
– Teljesen felesleges, fárasztó és lélekölő időtöltés ezeket megérteni. Annyi a dolgunk csupán, hogy ne engedjük őket az ország medencéjébe vizelni és orrot fújni. Mondjuk úgy: határozottan ne engedjük. Azon túl nézzük derűsen, ahogy rohangálnak a parton. Egy rakás szerencsétlen beteg. El fognak fáradni.
– Ez így meglehetősen félreérthető, és sokakban az a képzet támad, hogy Ön kirekesztő és rasszista.
– Magyarországból bűz árad – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben…
– Nyakig beásni az orgoványi erdőben? Nem gondolja Bayer úr, hogy Önök egyfelől félelmetesek, másfelől viszont szánalmasak és ezért az emberek röhögnek Önökön. Mit terveznek, hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet?
– A híres-hírhedt berlini kabarékban estéről estére azon röhögött a törzsközönség, hogy kifigurázták Trisztán és Izolda legendáját. Levizelték, kigúnyolták, kiröhögték mindazt, ami a németeknek fontos volt és szent. Aztán egy este megjelentek a nagyon szőke, nagyon kék szemű, horogkeresztes karszalagot viselő német fiúk, és felismerhetetlen péppé verték a bártulajdonos arcát a pult szélén…
– Az Ön pártjából sokan és sokszor támadják a civil szervezeteket, akik gyakran olyan feladatokat látnak el – szegények, hajléktalanok, menekültek, segítése – amelyben az államnak is sok feladata lenne. Néhány hónapja a civilek a parlamentben tiltakoztak az őket megbélyegző civil törtvény ellen.
– Ha még egyszer ezek vagy ilyennek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.
– Világos üzenet ez Bayer úr, csak úgy tobzódnak benne a keresztényi értékek. Mit gondol arról, hogy Ferenc pápa egy sor kérdésben másként gondolkodik és nyilatkozik, mint az Ön, magát kereszténynek hirdető pártja?
– A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.
– Ez most vicc, vagy komoly? Mert ahogy a székelyek mondják: viccnek túl durva lenne. De ha már itt tartunk: mit gondol arról, hogy az Ön pártja által képviselt keresztény értékek köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a katolikus egyház első embere, Ferenc pápa gondol a világról?
– Ne képzelje azt, hogy amit ő mond, az isteni kinyilatkoztatás, egy hülye, ostoba politikai vélemény, és ekképpen is kell hozzá viszonyulni.
(Az interjúban olvasható válaszok Bayer Zsolt írásaiból vett szó szerint idézetek.)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
