Kezdőlap Címkék Párbeszéd

Címke: párbeszéd

Ez volt ma – 2017. október 4.

0

Sok minden történt ma is: függetlenedhet Katalónia, sorra jönnek a nevek, hogy ki lehet az MSZP új miniszterelnökjelöltje, és a civiltörvény ügyében szólalt meg az Európai Bizottság.

Hétfőn lehet független Katalónia

Fotó: MTI/EPA/Santi Donaire

A tartományi kormány jelentette ezt be. Össze kell még számolni a külföldön leadott szavazatokat, utána, várhatóan hétfőn,

vitát tartanak erről a regionális parlamentben,

utána pedig szavaznak, ezután következhet a függetlenség kikiáltása. A spanyol tőzsde közben zuhan.

Ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje?

Választási párt létrehozását vetette fel állítólag Molnár Gyula, a szocialisták elnöke az MSZP-Párbeszéd tárgyaláson. A Népszava szerint Molnár azt is felvetette, hogy Karácsony Gergely legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Az MSZP-n belül közben forr a levegő, sokan bűnbakokat keresnek Botka László visszalépése után.

Szövetséget köt az Együtt és a Párbeszéd

Közösen készülnek fel a választásra, de ez egyelőre még nem jelent közös listát. Az együttműködés szervezeti formáit később dolgozzák ki.

Juhász Péter Együtt-elnök azt mondta: azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének. Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök szerint

csak úgy van esély a győzelemre, ha mind a 106 körzetben egy ellenzéki jelölt indul.

A tárgyalásra meghívták az LMP és a Momentum képviselőit is, de ők nem mentek el.

Újabb szakaszba lép a civiltörvény miatti eljárás

Második szakaszába ért a magyar civil szervezetekre vonatkozó törvény uniós eljárása. Ha egy hónapon belül nincs elfogadható válasz,

az Európai Bíróság következhet.

A kormány szerint minden rendben van a törvénnyel, az Unió szerint viszont indokolatlanul avatkozik be az uniós alapjogi chartában garantált jogokba.

Simicska folytatja az Orbán elleni harcot

Forrásaink szerint novemberben folytatódni fog a plakátregény, vagyis a Simicska Lajoshoz és a Jobbikhoz köthető folyamat. Úgy tűnik, a milliárdos a Jobbikban lát fantáziát, esélyt Orbán leváltására.

Fotó: Facebook

Az viszont spontán ötletnek tűnik, hogy tegnap hajnalban Simicska Lajos több saját plakátoszlopára is felírta a kettőjük közti háború legelején tett, Orbán Viktorra vonatkozó kijelentését. Ugyanakkor felszólította a

„lakosság bátrabb és írástudó részét”,

hogy használják az ő plakátfelületeit, és írják meg a véleményüket Orbánról és társairól. A Momentum ezt már meg is tette.

Nőnek a keresetek, de alig eszünk többet

Változatlanul elválik egymástól a keresetek növekedése és a mindennapos fogyasztás alakulása. Augusztusban tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de az élelmiszerboltoké kisebb az inflációnál is. A kétszámjegyű keresetgyarapodástól továbbra is elmarad mindkét érték.

Gondok lehetnek a kéménysepréssel

A Párbeszéd szerint az Országgyűlés előtt lévő belügyi salátatörvény kéményseprőkre vonatkozó szabályai csak olajat öntenének a tűzre, ez pedig akár emberi életekbe is kerülhet. Szabó Tímea ezért módosító javaslatot nyújtott be, amely lehetőséget nyújt a katasztrófák elkerülésére.

Közösen készül a választásra az Együtt és a Párbeszéd

A két párt vezetői azt mondták, ez egyelőre nem jelent közös listát, mert az együttműködés szervezeti formáit csak később dolgozzák ki.

Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta,

egyetértettek abban, hogy a kormányváltásnak az együttműködés az alapja,

ezért ennek érdekében minden demokratikus ellenzéki párttal együtt akarnak működni valamilyen formában. Azt tartanák helyesnek, ha az MSZP-vel és a DK-val koordináltan állítanának jelölteket az egyéni kerületekben, az úgynevezett Új pólus pártjai, az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum pedig egy közös listán szerepelnének.

Szerinte bármire is jutnak,

mindenképpen olyan együttműködési formára van szükség, amellyel nem vesznek el a rájuk leadott szavazatok.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy készen állnak, hogy az Együtt-tel közösen induljanak el a választáson, mert az az érdekük, hogy egy minél szélesebb választói réteget érjenek el a kormányváltás érdekében. Ennek szerinte minimálisan az az alapja, hogy mind a 106 egyéni körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel.

Az Együtt és a Párbeszéd közösen készülnek a választásokra, mert Orbán és kormánya csak együttműködéssel váltható le. ————————Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk.http://egyuttpart.hu/csatlakozz/Vagy ha támogatnád a munkánkat!http://egyuttpart.hu/tamogass/

Közzétette: Együtt – 2017. október 4.

Mindketten azt mondták, hogy

közös listáról még nem tárgyaltak, de egyikük sem utasította el.

A miniszterelnök-jelöltre vonatkozó kérdésre Szabó Tímea azt mondta, hogy a Párbeszéd kormányfő-jelöltjét Karácsony Gergelynek hívják, de a tárgyalásokon jelenleg nem a személyi kérdések a legfontosabbak. Juhász Péter szerint lesz miniszterelnök-jelöltjük. Azt is mondta, hogy a rendelkezésre álló személyek közül valóban Karácsony Gergely a legalkalmasabb.

Az eseményre meghívták az LMP-t és a Momentumot is, de

az ő képviselőik nem jelentek meg.

Az LMP társelnökének két meghívót is küldtek e-mailben, amikre Szél Bernadett kedden válaszolt – mondta Juhász Péter. Szél Bernadett azt írta, hogy a kormányváltáshoz nem újabb politikusi tárgyalásokra, hanem a választókkal való együttműködésre van szükség. Azt is mondta, hogy a Momentum egy udvarias levelet küldött, amiben jelezték, hogy még dolgoznak a programjukon, ezért arról egyelőre nem tudnak tárgyalni.

Kéményseprés: katasztrófa és káosz a köbön

0

A Párbeszéd szerint az Országgyűlés előtt lévő belügyi salátatörvény kéményseprőkre vonatkozó szabályai csak olajat öntenének a tűzre, ez pedig akár emberi életekbe is kerülhet. A párt képviselője Szabó Tímea ezért módosító javaslatot nyújtott be, amely lehetőséget nyújt a katasztrófák elkerülésére.

Ma zajlik az Országgyűlésben a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény vitája. A törvény legfontosabb módosítása, hogy a jövőben a családi házakban nem lesz kötelező a kéményseprés.

A Párbeszéd szerint ez rendkívül veszélyes, amely nem szolgál mást, mint a kormány korábbi intézkedései (államosítás, a kéményseprés katasztrófavédelem alá szervezése) miatt fellépő káosz elfedését. Eközben kéménytüzek száma – a 2016-es adatokhoz képest – 2016-ra 40 százalékkal emelkedett, míg az utóbbi egy évben a duplájára ugrott a szén-monoxid miatti halálozások száma.

A Párbeszéd felszólítja a kormányt, hogy ne veszélyeztesse az emberek életét csak azért, hogy a kéményseprést leoszthassák a haveri cégeknek. A párt követeli, hogy a korábbi szabályozás lépjen újból hatályba, a katasztrófavédelemtől kerüljön el a kéményseprés.

Lattmann jelöltsége: a DK elismeri, az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd cáfol

0

A DK tavaly ősszel elkezdte az egyeztetést Lattmann Tamás miniszterelnök-jelöltségéről, a Párbeszéd viszont Karácsony Gergely személyét preferálta, az Együtt még magánbeszélgetést se folytatott erről – válaszolták a pártok a fuhu.hu-nak.

Tavaly ősszel a Demokratikus Koalíció vezetői arról kaptak tájékoztatást, hogy a Magyar Szocialista Párt vezetői tárgyalásokat folytatnak Lattmann Tamással arról, a párt Lattmannt jelöli miniszterelnök-jelöltnek a 2018-as választásokra – írta a fuhu.hu-nak küldött válaszában a DK.

A tájékoztatás szerint a jelölt bírta az MSZP elnökének, frakcióvezetőjének és választmányi elnökének támogatását. Az MSZP felkérte a DK-t, hogy fogadjuk bemutatkozó látogatáson Lattmann Tamást. E felkérés alapján a DK nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, a párt kampányfőnöke és ellenzéki tárgyalásokkal megbízott politikusa egy alkalommal tárgyalt Lattmann Tamással. Az ügyvezető alelnök erről a tárgyalásról a DK elnökségét részletesen tájékoztatta. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette, a jelöléssel kapcsolatosan nyitottságot mutatott és

felhatalmazta Molnár Csabát további tárgyalásokra.

Újabb tárgyalásra azonban már nem került sor, mert az MSZP – korábbi álláspontját megváltoztatva – Botka Lászlót jelölte miniszterelnöknek és ezzel a Lattmann Tamás jelöltségével kapcsolatos egyeztetés megszakadt. Így a DK elnöksége Lattmann jelölésével kapcsolatban nem hozott döntést – írja a DK.

A Párbeszéd

nem kötött semmilyen Lattmann Tamás által emlegetett „paktumot”, 

mert a megjelölt időpontban épp a párt által kezdeményezett előválasztási tárgyalások zajlottak – ez már a következő reakció. A Párbeszéd közleménye megjegyzi, hogy Lattmann Tamás is azt mondta visszakérdezéskor az ATV Egyenes beszéd műsorában, hogy őt a szocialisták tájékoztatták úgy: van a Párbeszéddel megállapodás. Nem volt és nincs ilyen megállapodás – szögezi le a kommüniké. A párt tiszteli Lattmann Tamás civil tevékenységét, de az általa emlegetett időszakban már körvonalazódott, hogy a miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely lesz.

Az Együtt még rövidebben foglalt állást. Eszerint a párt soha, semmilyen formában

nem vett részt megbeszélésen, egyeztetésen, de még magánbeszélgetésen sem,

ahol felmerült volna Lattmann Tamás neve miniszterelnök-jelöltként. Mi magunk is a sajtóból értesültünk erről akkor – fogalmaz a közlemény.

Lattmann Tamás kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában jött elő váratlanul azzal a bejelentéssel, hogy tavaly ősszel lényegében majdnem kész megállapodása volt arról, hogy ő lesz a demokratikus pártok kormányfő-jelöltje. Ez aztán akkor került le a napirendről, amikor december végén Botka László feltűnt a miniszterelnök-jelölti színben.

A Független Hírügynökség kérdésére az MSZP a következp közleményben reagált:

Lattmann Tamás téved, mivel ő soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt a tényt bárki ellenőrizheti: ugyanis a párt egyetlen testülete sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így ilyen tartalmú döntés nem született.

Az MSZP testületei és kongresszusa egyértelmű támogatással Botka Lászlót választotta miniszterelnök-jelöltnek, az ő programját fogadták el, és 2018 tavaszán a Parlamentben a Botka-kormány megalakítására fogunk szavazni.

Lattmann Tamás kiváló nemzetközi jogász, akinek szakmai tapasztalatát és demokratikus elkötelezettségét egyaránt nagyra értékeljük, a véleményére kíváncsiak voltunk és leszünk a jövőben is.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP Országos Választmányának elnöke, Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője

A közgyűlés kitart a római-parti gát mellett

0

A Fővárosi Közgyűlés elvetette az alternatív környezetvédői javaslatot, és kitart amellett, hogy az eredeti megoldással, mobilgáttal védjék meg a Római-partot az esetleges árvíztől.

A Fővárosi Közgyűlés 9 igen, 19 nem szavazatta és 3 tartózkodással leszavazta a Lányi András író, filozófus, környezetvédő által benyújtott alternatív védmű-tervet. Egyben kimondták, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatáról szóló áprilisi határozatukat tartják fenn.

Nem került szóba a népszavazás

– amiről Tarlós István azt állította, hogy nem beszélt erről -, mert előbb megvárják a Kúria döntését.

A közgyűlési teremben jelen voltak a part menti változatot támogató és az azt ellenző civilek, akik molinókon és magasba tartott táblákon fejezték ki véleményüket. Az épület előtt az Együtt és a Párbeszéd tartott tiltakozó gyűlést.

MTI/FüHü

Botka megtette ajánlatát

Listás helyeket ajánlott fel az MSZP potenciális szövetségeseinek: ha ezt elfogadják, akkor az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Párbeszéd közösen a listás helyeknek valamivel kevesebb, mint a felére állíthatna saját jelöltet. A javaslatukat a nap folyamán elküldik mind a hat ellenzéki pártnak.

Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje jelentette be ajánlatát hétfő délelőtti budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet közösen tartott Molnár Gyula pártelnökkel és Hiller Istvánnal, az MSZP választmányának elnökével. „A demokratikus pártok együttműködéséről címmel tartott” tájékoztatón kiállt Botka mellé Komáromi Zoltán, az Együtt egészségügyi szakpolitikusa, Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt politikusa és Büttl Ferenc, a Párbeszéd tagja is.

Ajánlat listás helyekre (harmadonként):

MSZP: 16-17,

DK: 5-6

LMP: 4

Momentum: 2-3

Együtt: 2

Liberálisok: 1

Párbeszéd: 1

A konkrét arányokat Botka a választói támogatottsággal indokolta, a március és augusztus közötti közvélemény-kutatási adatok alapján határozták meg – idézte szavait az MTI. A szocialista politikus közölte,

ha ajánlatukat elfogadják, akkor minden demokratikus ellenzéki párt ott lehet a parlamentben, nagyon jó választási szereplés esetén pedig önálló frakciójuk is lehet.

Ami pedig a 106 választókörzetet, a közös jelöltek állítását illeti – a szocialista miniszterelnök-jelölt szerint erről már régebb óta folynak a tárgyalások, abban meg fognak tudni állapodni. A választást a 106 egyéni körzetben lehet megnyerni. Az a fontos, hogy mind a 106 körzetben olyan jelöltet találjanak, aki leginkább alkalmas a győzelemre.

„Megvan az ideje a versengésnek és megvan az ideje az együttműködésnek”

– fogalmazott Botka László, hozzátéve: a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus ellenzéki oldalra szavazni, ha egyértelműen azt látja, hogy ezek a politikai erők valóban győzni akarnak.

Szavait némileg megkérdőjelezheti, hogy Molnár Gyula egy,  Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepét firtató kérdésre  azt mondta, egy tárgyalás kezdetére készítettek ajánlatot, s az út elején nem szeretnék az út végét meghatározni

Elmondta, nem változtak azok a feltételek, amelyek „áldozatokat követelnek mindenkitől”.

Az Együtt is ajánl

Elévágott Botka ajánlatának Juhász Péter, aki vasárnap tudatta: ezen a héten az Együtt megkeresi az LMP, a Párbeszéd és a Momentum vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások https://fuhu.hu/wp-admin/post.php?post=9905&action=edit

– fűzte hozzá.

Amiben megvalósult az ellenzéki összefogás

0

Egyelőre nem tették közzé azt a memorandumot, amelyet tegnap este írt alá nyolc demokratikus ellenzéki párt egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszerről. A cél, elfogadtatni a Parlamenttel az új szisztémát. Ehhez azonban kétharmados többség kellene.

Egyelőre annyi ismert, hogy a durván három hét alatt kidolgozott, konszenzusos rendszer hasonlít a németországihoz, az egyéni körzetek és a felállított országos listák kombinációjából áll. Hírek szerint a kidolgozott szisztéma kitér a külföldön élőkre és női kvóta is szerepel benne.

Ahogy a FüHü korábban megírta, a terv az, hogy a dokumentumot a nyilvánossággal is ismertetik, egyfajta társadalmi vitát kezdenek róla, majd a végleges, a pártok által elfogadott tervezetet beviszik a Parlamentbe, s megpróbálják átverni. Kétharmados törvény lévén, erre szinte nullával egyenlő az esélyük, viszont ebben az esetben – ahogy Gulyás Márton, a kezdeményező és szervező Közös Ország Mozgalom vezetője pénteki televíziós interjújában jelezte – békés, erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak.

A Demokratikus Koalíció záradékkal látta el a dokumentumot – ezt Gyurcsány Ferenc Facebook posztjában meg is indokolta. „Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy azok, akik nem itt élnek életvitelszerűen (vagy nem itt éltek az elmúlt években), szavazhassanak. Ne dönthessenek rólunk – mondjuk mi -, mert nem viselik döntésük következményeit. Azé a jog, akié a kötelesség.

Ne határozhassa meg, hogy milyen lesz a magyar nyugdíjrendszer, oktatás, vagy az adószabályok, akinek később nem ezen szabályok között kell élnie.

Juhász Péter élőben jelentkezett be az aláírási ceremónia után, s arról beszélt, hogy a végül elfogadott dokumentum két dologban tér csak el az általuk előzetesen munkaanyagként beterjesztettől: ők nyílt listát szerettek volna mind az egyéni jelölteknél, mint pedig a pártlistákon.

Molnár Gyula, a szocialisták elnöke – a Hír TV-nek nyilatkozva – kifejtette, hogy a jelenlegi törvények miatt kényszerülnek az ellenzéki pártok tömbösülni, ráadásul a szavazók sem értik a választási rendszert. „Tegyük világossá mindenkinek hogy van más választási rendszer. Van lehetőség más választási rendszert elfogadni Magyarországon.

Nem vagyunk naivak, nincsenek illúzióink, a régi választási rendszerben fogjuk 2018-ban legyőzni a Fideszt és majd utána elfogadjuk ezt a választást”

– szögezte le.

„Ez egy nevetséges és kétségbeesett kezdeményezés.”

Így kommentálta – az ATV tudósítása szerint – az ellenzéki kezdeményezést a kereszténydemokrata Hollik István. A kormánypárti képviselő szerint az ellenzék nem okolhatja saját kudarcaiért a választási rendszert.

Az Együtt megtette az első lépést

0

„Tárgyalásokat kezdeményezek az Együtt nevében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal” – jelentette be Juhász Péter vasárnap délelőtti Facebook bejelentkezésében. Fontos, hogy ez a négy párt és további pártok is együttműködjenek a választásokon, a közös cél, Orbán leváltása érdekében.

Juhász Péter már a jövő héten megkeresi a pártok vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások – fűzte hozzá.

A nép szava

Az Együtt közleménye a többi között emlékeztet arra, hogy a párt megrendelt részletes, átfogó és hiteles kutatás szerint jól látszik: az új pólus pártjainak vezetői messze a legelfogadottabbak a magyar politikai palettán. De az együttműködés melletti érv, még ennél is népszerűbb az új pólus szavazóinak körében. Egyértelműen látszik, hogy a választók együttműködést várnak el tőlünk: az önálló indulást az új pólus szavazói nagyon nem szeretik.

Juhász Péter Facebook bejelentkezésében is azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a választók számára az elsődleges a kormány leváltása, s másodlagos csupán, hogy melyik párt, mit képviselne az Országgyűlésben. Ám ezt a mai választási rendszer keretei között nem fogják tudni megmutatni az Országgyűlésben – összefogás nélkül semmiképpen sem – derült ki szavaiból.

Nem véletlenül alakította így a szisztémát a Fidesz, mert csak így képes egy kisebbségben lévő párt kordában tartani a többséget – húzta alá Juhász Péter.

Az Együtt-nek ismert a programja, s a párt már összeállította a 106 jelöltjét tartalmazó listáját is, tehát, ha sikerülne megváltoztatni a választási rendszert, képes lenne önállóan indulni.

Elkezdődött a korrupcióellenes aláírásgyűjtés

0

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.

A népszavazási kérdés így szól:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”

Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész „hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.

Szerinte

a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,

és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:

azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, „tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.

Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.

Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:

a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.

Szerinte „az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy

aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.

Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, „már megéri”.

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:

a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.

Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, „elég volt, takarodó”.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint

az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.

Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, „apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában „ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom „teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.

A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.

Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:

a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,

ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.

Az Együtt is bemutatta választási programját

Minél előbb bevezetné az eurót az Együtt, a Szabadság és igazságosság című választási programja szerint. Emellett többek között új családtámogatást hoznának létre, tandíjmentessé tennék a felsőoktatást, „apahónapokat” vezetnének be, társadalmi vitát kezdenének az eutanáziáról, valamint leállítanák a stadionprogramot és a paksi bővítést.

A programbemutatón ott volt a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely és Szabó Tímea is, miközben az Együtt és a Párbeszéd egy-egy szakpolitikusa is Botka László beszédére ment el.

Karácsony Gergely és Juhász Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta: 491 ígéretet tettek. Magyarországot nem olyannak képzelik el, mint amilyen most: valóban

fejlődő, európai államot akarnak, amely szerethető, békességet hoz, és ahol minden ember egyformán jól érzi magát.

„Ekkor lenne együtt Magyarország” – fogalmazott. Arra készülnek, hogy jövőre leváltják a miniszterelnököt.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke azt mondta,

egy szabad Magyarországon nem kell félni,

az állam nem szól bele lelkiismereti kérdésekbe, mindenkinek jogában áll önállóan pályát, vagy éppen élettársat választani. Szerinte fontos ugyanakkor az igazságosság is: az államnak mindig segítenie kell a szegényeken.

Szigetvári Viktor és Juhász Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A párt öt kulcsígéretét Juhász Péter foglalta össze az MTI tudósítása szerint. Igazságos családtámogatást vezetnének be: mivel minden gyereket egyenlőnek tartanak, azonos esélyeket biztosítanának. Azt mondta: a „rabszolgákat” kitermelni próbáló Orbán-féle oktatáspolitika helyett

önálló gondolkodásra nevelnének, szabad iskolákban.

A szabad tankönyvválasztáson túl tandíjmentessé tennék a felsőoktatást is. Sokkal többet költenének az egészségügyre, modern kórházi körülményeket teremtenének, megállítanák az orvosok, ápolók elvándorlását.

Az Együtt elnöke szerint ezekre a területekre azért nem jut pénz, mert „azt Orbán Viktor miniszterelnök és érdekköre ellopja”.

Ezeket az összegeket visszavennék, és kárpótlásra fordítanák.

Kijelentette, hogy ők hitelesek, tiszták, nem kötődnek az elmúlt huszonöt év politikai elitjéhez, így nem zsarolhatóak.

Ötödik kulcsígéretként Juhász Péter azt emelte ki, hogy

minél előbb bevezetnék az eurót,

és szorosan együttműködnének az Európai Unió országaival.

Szigetvári Viktor szintén felsorolt néhány ígéretet. Úgynevezett apahónapokat vezetnének be, hogy a férfiak is kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Társadalmi vitát kezdeményeznének az eutanázia aktív és passzív formájának szélesítéséről. Betiltanák, hogy állami vezetők sportági szakszövetségek élére kerülhessenek.

Leállítanák a stadionprogramot,

helyette tanuszodákat és iskolai sportcsarnokokat fejlesztenének. Leállítanák a paksi bővítést, és „tisztességes, fenntartható energiapolitikát” valósítanának meg – sorolta Szigetvári Viktor.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!