Azt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon fejt ki nézeteit: „Az orosz titkosszolgálat képes volt kenőpénzzel és évtizedes hálózati munkával egy olyan kollaboráns áruló magyar elitet kialakítani 1945 óta, amely beépült a Nyugatba, annak pénzügyi, katonai és gazdasági rendszerébe miközben blokkolták, és az orosz titkosszolgálat érdekei szerint alakították azt. A Nyugat pénzéből zseniális módon fenn tudták tartani az egész hálózati rendszert.”
Két fontos ponton azonban mindig elbukott az orosz titkosszolgálat: az egyik a gazdaság, a másik a nemzeti kérdés.
“Orbán gazdasága mára kivérzett, az államcsőd bármikor bekövetkezett. Ez csupán a Nyugat döntésének a kérdése.”
A másik problémája az Orbán Viktornak és csapatának, hogy “nem tudják lenyeletni a magyar társadalom széles rétegeivel az oroszbarátságot, mert az elmúlt 200 évben minden komoly forradalmat az oroszok vertek le Magyarországon.”
Az orosz titkosszolgálat nem tudta biztosítani a fegyveres erők lojalitását 1956-ban. Ezzel magyarázható Orbán tisztogatása a tisztikarban:
”Ahogy Orbán gazdasági és külpolitikai izolációja mind teljesebbé válik Nyugaton, mindinkább áthelyeződik a hangsúly a hatalom erőszakos megtartására. Az elmúlt két évben Orbán lefejezte a NATO érzelmű honvédségi vezérkart a tisztikart és a katonai titkosszolgálat teljes vezetését”
– írja Káncz Csaba a Facebookon.
Orbán az európai – orosz együttműködés utolsó mohikánja
A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rájött arra, hogy az USA leírta Magyarországot, ezért ahhoz a német vonalhoz csatlakozott, mely egy Berlin – Moszkva tengelyben látta Washington ellensúlyát: Kohl, Schröder és Merkel kancellár. Az USA 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel csapást mért erre a német – orosz együttműködésre, amely végképp befuccsolt Putyin Ukrajna elleni agressziójával.
Orbán ebben a helyzetben két szék közt a pad alá esett, de nem adja fel: Moszkva helyett immár Pekingben bizakodik. A kínaiak sokkal okosabbak mint az oroszok, és nekik sikerült valóságos világhatalommá válniuk. Orbán most bennük reménykedik valószínűleg nem alaptalanul. A kínaiak nem katonailag hanem gazdaságilag kérdőjelezik meg az USA vezető szerepét a világban. Ezért hangoztatja Orbán Viktor a gazdasági semlegesség elvét. A magyar miniszterelnök azzal is tisztában lehet, hogy az egész világ válságban van: nemcsak Moszkva futott bele egy zsákutcába az ukrajnai háborúval hanem a Nyugat is. Ráadásul a Közel Keleten kiderült: az Egyesült Államok immár nem ura a helyzetnek. Kérdés, hogy ezekután Washington felvállalhat-e egy harmadik konfliktus zónát a Távol Keleten?
Orbán Viktor immár a káosz hőse, aki azzal fenyegetőzik, hogy utánam az özönvíz…
Csak reménykedhetünk, hogy ebben sem lesz igaza.
