Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Macron a visegrádi államok megosztására játszik

0

Négyes csúcs Salzburgban: három közép európai állam vezetői az osztrák városban találkoznak a nemrég megválasztott francia elnökkel. A tét az EU együttműködés elmélyítése és a viszony a mag országok és az egykori szocialista államok között.

“Mi Európa szívéhez akarunk tartozni, oda ahol Franciaország és Németország van! Nagyonis érdekeltek vagyunk a visegrádi együttműködésben, de számunkra létkérdés az Európai Unió!”- hangsúlyozta Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Szlovákia Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal együtt tagja a visegrádi együttműködésnek. Ezek az államok elutasítják, hogy migránsokat vegyenek át más uniós országoktól, ahogy ezt Brüsszel szeretné. Őket figyelmeztette Macron francia elnök júniusban a brüsszeli EU csúcson :

“az EU nem szupermarket, ahol mindenki a tetszése szerint válogathat!”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erre akkor úgy reagált, hogy “Macron még új fiú az EU-ban”. A franciák viszont arra játszanak, hogy a visegrádi együttműködés államai megosztottak. Robert Fico szlovák miniszterelnök például befogadott száz migránst Görögországból és Itáliából noha korábban semmiképp sem akarta elfogadni ezt. Ezt látva Macron tudatosan mellőzi Magyarországot és Lengyelországot. De mit ér el ezzel?

Macron távlati célja az eurozóna együttműködésének az elmélyítése. Most viszont Közép és Kelet Európában egy olyan francia elképzelést akar elfogadtatni, melyet az egykori szocialista államok egységesen elutasítanak. Ez pedig a szerződéses munkavállalók ügye. Ez azt jelenti, hogy a közép és kelet-európai munkavállaló a saját államának feltételei szerint vállal munkát egy másik uniós országban.

Vagyis magyar munkabért és szociális juttatást kap akkoris, ha mondjuk Franciaországban dolgozik.

Ezt szociális dömpingnek tartják Párizsban jogtalan előny szerzésnek a munkaerő piacon.

A közép és kelet-európai államok viszont arra hivatkoznak: az EU garantálja a szabad munkavállalás jogát bármelyik tagállamban. Az érintett országok épp ebből a hátrányos helyzetből akarnak előnyt kovácsolni, az alacsony bérekkel és szociális juttatásokkal lenyomni a nyugati vetélytársakat. Az EU munkavállalóinak mindössze 1%-a van ilyen helyzetben, de a franciáknak ez is sok. Kezdetben azt szeretnék elérni: maximálják egy évben az ilyen típusú munkavállalás lehetőségét.

Igazában persze ez csak a jéghegy csúcsa. A franciák harmonizálni kívánják az adók, a bérek és a szociális juttatások rendszerét az Európai Unióban. Ezt már Sárközy elnök felvetette, de egységes elutasításba ütközött az unió keleti államaiban. Az igazi szociális dömping ugyanis az, hogy a gyárakat nyugatról keletre telepítik az olcsóbb munkabérek miatt. Macron elnök saját szülővárosában is szembesült ezzel a problémával: az ott működő amerikai cég áthelyezi a termelést Lengyelországba! A francia elnök megígérte: rendezi ezt a problémát.

Mindenesetre azokkal az államokkal keresi az együttműködést az unió keleti részén, melyek nyitottak Brüsszel irányában. Szerdán Salzburgban az osztrák, a cseh és a szlovák vezetőkkel tárgyal. Csütörtökön Bukarestbe, pénteken Szófiába látogat. És Budapest? Most Varsóval együtt kimarad. Elvben van megállapodás Macron budapesti útjáról, de ezt egyelőre még nem erősítették meg…
ki

Finkelstein

0

Saját bevallása szerint ő úgy működik, dolgozik, mint egy színműíró vagy egy rendező, a siker, a „rivaldafény”, a főszereplőé, azaz a politikusé. Elvégre ezért fizetik (a rossz nyelvek szerint 1.000.- dolláros órabére volt).

Ez a szó (név) napjaink mumusa a hazai „baloldalon”. Már-már a mindennapi antiszemitizmus és homofóbia kulcsszava. A magyar („baloldali”) nekrológokban nem a választási tanácsadó érdemei, történelmi jelentőségű újításai és annak értékelése áll, hanem a gyűlölet, hogy Orbánt szolgálta, a Fidesz sikereit segítette. Kiváltképp azt kifogásolják, hogy „zsidó” létére antiszemita elemeket vitt választási kampányába, valamint nyíltan vállalt homoszexualitása ellenére homofób elemek is helyet kaptak sikeres kampányai érdekében.

Ez a két (állandóan visszatérő) megbélyegzés egy demokratikus társadalomban nem lehetne érv, hiszen senkinek sem lehet (illik) felróni származást, szexuális irányultságát.

Magyarországon ez nem számít, a „baloldal” másról sem szól, mint Orbán és a Fidesz szapulásáról. Alternatívát, kiutat, valós változást eddig képtelen volt felmutatni a sok apró pártra szakadt „baloldal”-nak nevezett formáció, kiknek szavazati támogatottsága (2010 óta!) vetekszik a Jobbikkal.

Olvasom a „baloldali” megmondó emberek nyilatkozatait a halálhírrel kapcsolatban. Gonosz, a legenyhébb kifejezés. Van, aki a pokolba kívánja. Úgy képzelik, hogy a gyűlöletbeszéd dominánssá válása, a menekültek elleni, vagy a Soros György elleni kampány egyaránt Arthur Finkelstein lelkén szárad. Vannak, akik tovább lépve megideologizálják:  „Nem a tanácsadó a hibás (a főmumus), hanem az, aki tanácsait megfogadja” (ergo Orbán Viktor).   Ezzel kapcsolatban két dolog jut eszembe:

  1. a szavazókra, választókra senki sem gondol? Hiszen a (csalásmentes) választási kampány lényege: meggyőzni a választókat, hogy a számomra kedves pártra szavazzanak.
  2. vajon ugyanilyen hevesen támadnák Finkelsteint (vagy bárki mást), ha (sajátos) módszerével egy „baloldali” pártot segítene győzelemre?

Finkelstein módszere különben igen egyszerű. Felismerte, hogy a hagyományos választási kampány, – a saját tábor, párt „fényezése” –  elavult.

Ehelyett Finkelstein azt állítja, hogy a negatív kampány, az ellenfél lejáratása eredményesebb út. Nem az a meggyőző, hogy én milyen szép, okos vagy jó vagyok, hanem annak bizonyítása, hogy az ellenfél sem szebb, okosabb vagy jobb. Sőt ellenkezőleg, sokkal csúnyább, butább és rosszabb. Ennek a stratégiának az alapja az ellenfél (no meg a szavazók) alapos megismerése. A rendelkezésre álló közvélemény-kutatásokból kiszedni, kiszűrni és kikövetkeztetni a szavazók társadalmi, pénzügyi és érzelmi szükségletét. Mik azok a dolgok, amik hiányoznak a célcsoport életéből? Vagyis ismerni azt, amit a hagyományos kampányokban a képviselőjelöltek ígérnek, – de a lakosság is tudja, hogy a „politikusok hazudnak, úgy sem tartják be szavukat”.  Ezen alapul Finkelstein stratégiája. Az ellenfél gyenge pontjainak kifürkészése, és azt úgy beállítani, (sokszor elismételni), hogy azt bizony az ígérgető jelölt úgysem tudja betartani.

Ezen alapult Netanyahu győzelme is. Ráadásul izraeli tanácsadása volt az első Amerikán kívül. Héberül nem tud(ott), helyismerete is minimális volt, mégis felépített egy stratégiát, ami győzelemre vitte a Likud-párt vezetőjét. Netanyahu egymás után háromszor nyert az izraeli választáson, most tölti hivatali idejének negyedik időszakát.

Egy dologról mélyen hallgatnak Finkelstein magyar bírálói, szakértőkként tetszelgő magyarázói:

tanácsaival Amerikában csakis, kizárólag a Republikánus pártot támogatta, viszont sohasem vett részt elnökválasztáson!

Mindig csak egy-egy helyi, a demokratákkal szemben hátrányban lévő szenátort, szövetségi állami helyi politikust segített (sokszor lehetetlen helyzetből) a választások megnyeréséhez.

Mindig háttérben maradt, ezért sokan „titkos” tanácsadónak tartják. Saját bevallása szerint ő úgy működik, dolgozik, mint egy színműíró vagy egy rendező, a siker, a „rivaldafény”, a főszereplőé, azaz a politikusé. Elvégre ezért fizetik.  (a rossz nyelvek szerint 1.000.- dolláros órabére volt).

Csak zárójelben, szombaton, azaz „sábesz”-kor (sabbat) halt meg. Erre sem tértek ki magyar méltatói. Ha egyáltalán voltak ilyenek.

Nyugodjék békében.

Stephen Elekes

 

Elhunyt Arthur Finkelstein

0

72 éves korában elhunyt  az amerikai Republikánus Párt királycsinálója, Orbán Viktor egykori tanácsadója, Arthur Finkelstein.

A The Washington Post közölte a család levelét, amely tudtul adta, hogy a kampánygurut hosszan tartó súlyos betegség után otthonában, Ipswitchben érte a halál.

„Nixon mellett tanulta a szakmát, ő tette szitokszóvá a ‘liberális’ jelzőt, és ő a szellemi atyja az izraeli közép- és szélsőjobb kormányszövetségének is. Az amerikai tanácsadók legszűkebb élvonalához tartozik, és a negatív kampányok keresztapjaként ismert a Fidesz első számú politikai stratégája” – írta róla 2013-ban a Magyar Narancs. 

Finkelstein 2008-tól segítette a Fideszt, elsőként az abban az évben tartott népszavazási kampány kommunikációjának az előkésztésében vállalt vezető szerepet.

Jól ismerem őt, nagyon kiváló és elismert szakember

idézi Orbán Viktor 2015-ben Finkelsteinről az RTL Klub Híradójának mondott véleményét a HVG.hu Orbán akkor azt is mondta, hogy nagyon gyakran van kapcsolatban a tanácsadóval. Havasi Bertalan szóvivő ugyanakkor azt állította, hogy sem a miniszterelnök, sem a Miniszterelnökség nem áll vele munkakapcsolatban. Habony Árpád ugyanabben az évben alapított közös céget Finkelsteinnel.

 

Simicska ledobja Orbánra az atombombát?

A nevezetes G-nap óta mindenki azt találgatja, hogy kinek a győzelmével ér véget a gigászok háborúja. Mert az, hogy Orbán Viktor, valamint egykori szoba- és üzlettársa nem cicaharcot vív egymással, az mára már teljesen nyilvánvaló. Életre, halálra megy a háborúskodás, s bár volt idő, amikor még vissza lehetett volna csinálni, a harcoló felek mostanra már minden hidat felégettek maguk mögött.

A háború eddig nagyjából abban a mederben zajlik, ahogyan az ismert erőviszonyok alapján várható volt. Orbán hadai győzelmesen törnek előre, hiszen nála a hatalom: rendőrség, ügyészség, bíróság. Simicskának marad a nyilvánosság, pontosabban a nyilvánosságnak az a része, amelyet nem tudtak elvenni tőle. A G-nap óta 180 fokos fordulatot vett Hír TV és Magyar Nemzet az ő szolgálatában áll, és megváltozott híreikkel rendre borzolják Orbán és környezete idegeit. A Metropolt viszont tavaly elvették tőle, és ebben Tarlós István főpolgármester is segített Orbánéknak, miután a főváros nem újította meg az ingyenes lappal a szerződést, s helyette Habony Árpád Lokál néven futó projektjét favorizálta.

Érzékenyen érintette Simicskát az is, hogy Magyarország korábban legsikeresebb építőipari cége, a tulajdonában álló Közgép is komoly vereségeket szenvedett. S bár bírósági végzés mondta ki, hogy a Közgépet Orbán és Simicska összeveszése után törvénytelenül zárták ki a közbeszerzésekből, a cég továbbra sem tündököl, és a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel kevesebb megrendelést kap.

Az Orbán-Simicska szembenállás legújabb terepe a plakátháború. Az ezzel kapcsolatos, a Fidesznek kedvező törvényt néhány hete fogadta el a parlament fideszes többsége. Kis trükközés is kellett hozzá: az eredeti jogszabály módosítása ugyanis kétharmados többséget követelt volna, ám miután ez nem jött össze, a kormánypártok olyan formában  nyújtották be újra, amelyhez már az egyszerű többség is elegendő volt.

S bár a plakáttörvénnyel Orbánék látszólag nyerő helyzetbe kerültek, elképzelhető, hogy éppen ez lesz Simicska Lajos csodafegyvere. A MAHIR Cityposter plakáthelyei ugyanis Simicska Lajos tulajdonában vannak, s bár ott pártok nem hirdethetnek, magánemberek a társadalmi célú hirdetéseiket elhelyezhetik rajta.

S itt kúszik be – bármennyire is furcsa, – a képbe Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke április óta adagolja – egyelőre csak kicsinyke cseppekben – az ország közvéleményének az információt. Jelesül azt, hogy gyanúja szerint Orbánnak Svájcban titkos bankszámlái vannak, ő a saját szemével látta az állítólagos számlák másolatait, s valaki felkínálta neki, hogy megfelelő összegért ezeket a számlakivonatokat a rendelkezésére bocsátja.

Gyurcsány Ferenc ugyan még tartozik e kijelentés igazságtartalmának bizonyításával, és emiatt sokan úgy gondolják, hogy blöfföl, a volt miniszterelnök időről időre újabb információkkal áll elő. Legutóbb például azzal, hogy hozzávetőlegesen egymillió euróért megvásárolhatja egy ismeretlentől Orbán állítólagos svájci bankszámláinak kivonatait. Az üzletet bármelyik nap nyélbe üthetik, Gyurcsány már csak arról szeretne megbizonyosodni, hogy a dokumentumom valódiak.

S bár a közvélemény még ott tart, hogy Gyurcsány valószínűleg blöfföl, nem kizárt, hogy Gyurcsány már csak a kedvező pillanatra vár, hogy a megvásárolt dokumentumokat nyilvánosságra hozza. A legalkalmasabbnak (és a legstílusosabbnak) erre a szeptember 17-i nap kínálkozik. 11 évvel ezelőtt, 2006-ban ugyanis ezen a napon hozták nyilvánosságra az elhíresült őszödi beszédet, mely utóbb nemcsak Gyurcsány Ferenc és a baloldal, de egész Magyarország később sorsát is meghatározta.

Itt találkozhat a Gyurcsány által beígért bankszámlakivonatok ügye azzal, hogy Simicska Lajos állítólag elszánta magát a végső leszámolásra. Úgy tudni, hogy az eddig többnyire védekező harcmodorban játszó nagyvállalkozó ősszel totális ellentámadásra készül. Akár az atombombát is ledobhatja Orbánra, vagyis, az általa tulajdonolt plakáthelyeken óriási méretben közzé tenné Orbán állítólagos svájci bankszámláinak kivonatait.

Ha ez így van, akkor erről nyilván Orbán környezetében is tudnak. Ennek élét próbálja a kormányzati kommunikáció elvenni azokkal a híresztelésekkel, hogy mozgalmas, forró ősznek nézünk elébe, s nem csupán békés tüntetések, de zavargások is előfordulhatnak.

Láttunk már ilyet Magyarországon. Nem is olyan régen: 2006-ban és 2007-ben forrongott az utca. Igaz, akkor Orbán Viktor és a Fidesz volt ellenzékben…

 

Sírhat Orbán

0

Az a stratégia, ami a múlt évi tusványosi beszéddel kezdődött ma omlott össze – talán véglegesen.

 

2016  júliusában Orbán Viktor az első hivatalban levő kormányfő volt, aki kiállt Donald Trump mellett. Bár sokan cikkeztek akkor, hogy ez valójában nem Trumpnak szánt vazallusi eskü volt, hanem csak azért mondta, mert Clinton győzelmét – és a magyar-amerikai kapcsolatok  további romlását várta, egy kétségtelen, Orbánnak és körének Trump, és az „alt-right” kimondottan szimpatikus.  Ugyanaz a stílus, ugyanaz az ellenségkép, ugyanaz a végtelen sértettség munkál bennük. És megvannak a kapcsolatok is közöttük.

Sokaknak talán fel sem tűnt, de Trump felemelkedésével párhuzamosan váltott tudósítót az MTI Washingtonban.  Pogár Demeter – aki régi  népszabadságosként a fehér holló volt a rendszerben – ment, és jött Járai Judit. Ez persze egy teljesen átlagos váltás is lehetett volna, hiszen tudósítók jönnek és mennek. Az pedig, hogy egy látványosan kormánypárti  figura kerül tudósítói posztra a mai magyar közmédiában inkább rendszerszerű, mint  különleges. De Járai nem egyszerű tudósító – legalább is sokan mondják, akik ismerik. Közvetlenül van becsatornázva Orbánhoz, akárcsak néhány más közismert közmédiás arc. És – ez benne a különösen érdekes – közvetlen kapcsolatban van az amerikai alt-righttal.

Vannak persze más kapcsolatok is a magyar és az amerikai kevésbé mérsékelt jobboldal között – hogy mást ne említsünk, a folyamatosan őrült ötletekkel jelentkező magát volt kémnek és a vitézi rend örökösének valló Gorka Sebestyén. De Járai – és ez az MTI egyre sajátságosabb tudósításaiból is kiérezhető volt – közvetlenül a Breitbart vezetőivel volt jóban. Azzal a Steve Bannonnal, akiről Trump kormányzásának első napjaiban úgy tűnt, ő lesz a Fehér Ház valódi ura. Irodát kapott a Nyugati Szárnyban, stratégiai főtanácsadó lett, és helyet kapott a Nemzetbiztonsági Tanácsban. Orbánék szép reményekkel indultak. De a dolog láthatóan nem jött össze. A magyar-amerikai kapcsolatok szintjét láthatóan nem az ideológiai elvtársiasság vagy az egyre mélyebben benyaló vazallusi fogadkozások határozták meg. Hanem a magyar kormány vélt vagy valós oroszbarátsága, meg az, hogy a CEU ügyet egészen máshogy látták Budapesten, mint Washingtonban. Ott speciel úgy, hogy egy amerikai intézményt ért támadás. Le is cserélték a nagykövetet,  mondván nem sikerült megismertetni kellőképpen a magyar álláspontot. Majd jött az új nagykövet, Szabó László, aki igen diplomatikusan első interjújában anyázta a State Departement apparátusát. De még mindig volt remény – Bannon, ha a Nemzetbiztonsági Tanácsból McMaster tábornok kérésére el is távolították  – a helyén volt.

Mostanáig.

Mert miután az elmúlt napokban ismét nettó hülyét csinált magából a Charlottesville-i erőszak ügyében, már nem volt más választása Trumpnak, mint, hogy kirúgja.

Orbán utolsó esélye is elszállt

Trump lassan pedig már az összes közép-európai vezetővel lekezelt – még Iohannisszal is – de Orbánnak eddig csak annyi jutott belőle, hogy lelkes kiskutyaként csóválhatta a farkát egyszer, amikor látótávolságban voltak.

 

Már nem titok, hogy hol nyaral Orbán

1

A sajtóban visszatérő téma, hogy hol nyaral Orbán Viktor. A miniszterelnök ugyanis nem mindig köti a választók orrára, hogy hol tölti föl – ahogyan évekkel ezelőtt egy interjúban fogalmazott – lemerült akkumulátorait.

Legutóbb a fuhu.hu is írt Orbán rejtélyes nyaralásairól, valamint arról, hogy az idén sem tudjuk, hogyha szükség lenne rá, merre keressük Orbánt. Mostanra azonban eloszlott a homály, és kiderült, hogy hol tölti szabadságát a miniszterelnök.

A 444 a Kötöttségek nélkül blog információi alapján leleplezte a Nagy Titkot: Orbán Viktor ezúttal is egy számára igen kedves országban, Horvátországban nyaral. Egy fotó is megörökítette a nevezetes feltöltődést, a képen a magyar miniszterelnök egy horvát étteremtulajdonos társaságában örül a nyárnak, és feltehetőleg annak is, hogy sem a saját párttársai, sem az ellenzéki képviselők képét nem kell bámulnia.

A fotó többek egybehangzó állítása szerint Krk szigetén készült.

Ha nem kellene dolgoznunk, csapot-papot odahagyva rohannánk, hogy személyesen meggyőződhessünk a hír valódiságáról.

Így azonban inkább elhisszük.

Titkokat cserélhetünk Törökországgal

0

A védelmi ipari minősített adatok cseréjét teszi lehetővé az a miniszterelnöki határozat, amely a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A 81/2017. (VIII. 14.) ME határozat kitér az ilyen adatok kölcsönös védelmére is.

A nemzetgazdasági , valamint a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján született, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által szignált határozat felhatalmazza a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy intézkedjen a tárgyalásokról és a tervezet elkészítéséről, majd terjessze azt a kormány elé.

Mint ismeretes, Orbán Viktor az elmúlt időben egyre jobban közeledett Törökország felé, párhuzamosan azzal ahogy az Európai Unió mindinkább bírálta Ankarát és távolodott Recep Tayyip Erdogan Törökországától. Az ellene tervezett állítólagos puccsra hivatkozva tisztogatásokat és százezres bebörtönzéseket végrehajtó Erdogan államfő miniszterelnökének a meghívására Orbán az idén nyáron Ankarában járt, s budapesti látogatásra hívta kollégáját, Binali Yildirimet.

Orbán és Erdogan májusban már találkozott, mégpedig Pekingben, ahol az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum előtt folytattak kétoldalú tárgyalást. Akkor az MTI azt jelentette, hogy

Erdogan meghívást kapott Budapestre Gül Baba budapesti türbéjének – ez év második felére ígért – átadására.

A magyar kormányfő ankarai útján tartott sajtótájékoztatón Binali Yildirim ezt megerősítette, mint mondta: Erdogan török államfő hivatalos látogatást tervez Magyarországra, amire idén ősszel kerülhet sor.

A türbe, valamint közvetlen és tágabb környezetének felújítási költségeihez egyébként Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járul hozzá.

 

 

 

A rosszabbik rossz

0

Néhány évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, ami mára valósággá vált: Orbán Viktor pártja, a Fidesz rendre jobbról előzi egykori szövetségesét. De úgy is mondhatjuk, hogy a Jobbik előzi középről a Fideszt,

Vona Gábor és a Jobbik amúgy Orbán Viktor „köpönyegéből” bújt elő: a Jobbik akkor még ifjú elnöke a Szövetség a Nemzetért polgári körben – ennek a körnek volt tagja Orbán Viktor is – kezdte a politizálást.

Az azóta eltelt években – nem minden alap nélkül – számosan összeboronálták a Fideszt a Jobbikkal, ám egy ideje, különösen a G-nap után, látványosan megromlott a két párt viszonya. Mióta Simicska Lajos, Orbán egykori barátja, harcos- és üzlettársa Orbán ellen fordult, a már nem is tagadja, hogy a Jobbikot támogatja. Egyre inkább úgy tűnik,

a két jobboldali párt háborúja már több egyszerű cicaharcnál.

S bár a politikában is érvényes a Soha ne mondd, hogy soha elve, minden jel arra mutat, hogy ez az egykor gyümölcsözőnek indult kapcsolat annyira elmérgesedett, hogy innen már valóban nincs visszaút.

Ilyen előzmények után fordultunk rá 2017-re, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy – legalábbis hogy a szólamok szintjén – a Fidesz már szélsőségesebbnek tekinthető, mint a Jobbik.

Legutóbb Vona Gábor az ATV stúdiójában nem csupán azt jelentette be, hogy kész bocsánatot kérni a zsidóságól és a cigányságtól, de amire talán kevesebben kapták fel a fejüket, ám legalább ennyire meglepő: a Jobbik elnöke a pártja által favorizált bérunió érdekében akár magyar hatásköröket is átadna Brüsszelnek.

Ez utóbbi gondolat merőben új a Jobbik szóhasználatában. Magyar hatásköröket átadni Brüsszelnek – egy ilyen gondolat nemcsak a Fidesznél de vélhetőleg a Jobbik sok szimpatizánsánál is kiveri a biztosítékot. Abba most nem mennénk bele, hogy a bérunió megvalósíthatatlan, amit nyilván a Jobbikban is tudnak, ily módon nem tekinthetjük másnak, mint a potenciális választókra kacsintó populizmus megnyilvánulásának.

Azért, mielőtt a szükségesnél is megengedőbb hangulatba ringatnánk magunkat, a teljesség igénye nélkül

vessünk egy pillantást a Jobbik elmúlt években elkövetett „csínytevéseire.”

2015-ben Kulcsár Gergely jobbikos képviselő beleköpött a fővárosi Duna-parton található, a holokauszt áldozatainak emléket állító vascipők egyikébe. Hogy a hatás teljes legyen, egy fényképfelvétellel is borzolta a jóérzésű emberek idegeit, amelyen a politikus a vascipők mellett pózol, és a jobb keze hüvelykujját felfelé tartja. Szöveget is mellékelt a fotóhoz: Kulcsár Gergely közölte, hogy „egy kis feltöltődésre” vágyott, ezért látogatta meg a Duna-parton, a képen látható vidám helyet”.

2012. novemberében Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője a gázai konfliktus kapcsán csinált botrányt. A képviselő a magyar országgyűlésben azt mondta: eljött az ideje, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”.

2012. márciusában egy helyi konfliktus miatt magukat polgárőrnek nevezett gárdisták meneteltek Gyöngyöspatán. A Jobbik nagygyűlést is tartott a falu főterén, majd mintegy kétezren végigmasíroztak a cigánysoron.

2012. szeptemberében Orosz Mihály Zoltán Érpatak jobbikos polgármestere az általa háborús bűnösnek nevezett Netanjahu izraeli kormányfő és Simon Perez izraeli elnök bábuinak jelképes felakasztása előtt a polgármester egy papírból összetákolt, szabadkőműves jellel súlyosbított izraeli zászló taposott szét a csizmájával.

Hab a tortán, hogy Novák Előd, a párt azóta eltávolított alelnöke 2014. októberében egy Európai Uniós zászlót is elégetett.

Van hát mit jóvátenni, és van miért bocsánatot kérni. Kérdés persze,, hogy azok, akiket megbántott a Jobbik, elhiszik-e Vona pártjáról, hogy valóban megjavult. Másként fogalmazva: mi kell ahhoz, hogy a mostaninál is többen gondolják azt, hogy már nem a Jobbik, hanem, a Fidesz a rosszabbik rossz.

Simicska: ez még csak a kezdet

0

Nem csapjuk be az olvasót: Simicska Lajos nem nyilatkozott portálunknak. Mostanság, mint azt a fuhu.hu megtudta, nem is nagyon akar megszólalni.

A címben olvasható mondat tehát inkább következtetés. Következtetés, azokból az információkból, amelyek az elmúlt 24 órában napvilágra kerültek és azokból, amelyekhez a fuhu.hu hozzájutott. Lapunknak sikerült beszélni egy-két olyan szereplővel, akinek vagy van rálátása az ügyekre, vagy maga is részese a történteknek. Természetesen – természetesen? – senki nem adta a nevét, ám mondandójuk mindenképpen hitelesnek tekinthető.

Beszámoltunk róla, hogy

a Fidesz-Jobbik plakátháború tovább folytatódik, amit egyszerűbben nevezhetünk Orbán-Simicska harcnak is.

Ennek a 2014, azaz az országgyűlési választások óta nyilvánosan folyó ellenségeskedésnek már több fordulóját „élvezhette“ végig a nagyközönség, a G-nap óta meg különös figyelemmel kíséri a párviadalt. Az eddigi fordulók, amúgy, nem hoztak átütő sikert Simicska Lajos számára. A milliárdos azonban, soha nem tett le arról, hogy megbuktassa Orbán Viktort, egyesek szerint a korábbi akciói inkább csak meg akartak ágyazni egy nagy átfogó támadásnak.

Információnk szerint ez a mostani, két napja kirobbantott botrány is csak előjáték, az igazi végső rohamhoz. Arról  már korábbi források is szóltak, hogy az igazi, kivédhetetlen attak ősszel következik be. Nem véletlen az időzítés: Simicska olyan helyzetet akar teremteni, amely a Fidesz biztos vereségét hozza magával.

Az eddig sem volt kérdőjeles senki előtt, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok, Orbán-barát a Jobbik támogatója, a fuhu.hu úgy tudja, hogy Simicska kizárólag a Jobbik győzelmi képességeiben bízik.  Portálunk hallott olyan Simicska-kijelentésről, amelyben éppen a Jobbikot, mint egyetlen olyan pártot emlegette, amely nem pusztán képes, de le is fogja győzni a mostani kormányzó pártot.

Elszántságáról nem lehetnek kétségeink, ez a mostani önfeljelentésnek is látszó, valójában a Fidesz panamáját feltáró kísérlet is erre utal. Ez alkalommal, mintegy „véletlenül“, az derült ki, hogy

a Fidesz a 2010-es kampányban nem fizetett a Hír Tv közvetítésével elhelyezett plakátokért.

egyesek nevetgélve mutogattak Simicskára, a Hírt tv tulajdonosára, aki azonban közölte: akkoriban Liszkay Gábor volt a Hír tv-ben döntési pozícióban. Márpedig Liszkay ma is a Fidesz fontos embere, fogalmazhatunk úgy is: a bizalmas, kényes ügyek intézője (lásd, a Népszabadság bezárása, majd átvétele a cégnek).

Az már biztos, hogy az ügyben a Hir Tv feljelentést tesz, adócsalás, valamint tiltott pártfinanszírozás okán. A fuhu.hu annak a kérdésnek próbált utánajárni, hogy vajon Simicska komolyan hisz-e abban, hogy a Fidesz uralta igazságszolgáltatásban, büntetőeljárásban tényleges következményei lehetnek egy ilyen feljelentésnek, a válaszok egybehangzóan úgy szóltak: nehéz hinni benne, de Simicska ragaszkodik a törvényes utakhoz. Ezzel együtt, azt kevéssé tartják valószínűnek, hogy tisztességes eljárások követik majd a feljelentést, de forrásunk arról beszélt, nem ez volt az utolsó töltény, amely kirepült abból a tárból, amelyet az oligarcha birtokol. Az ősszel újabb sorozat várható; továbbra is hármas céllal: 1. Orbán megbuktatása, 2. a Fidesz kibillentése a hatalomból, 3. a Jobbik győzelemhez juttatása. Ehhez pedig a plakát-ügy még kevés lesz. Vagy, ahogy az egyik informátorunk mondta: ugye nem képzeled, hogy ha csak ennyi  muníciója lenne, akkor azt ellőné augusztus közepén?

Vagyis nyugodtan megerősíthetjük a címbeli állításunkat: ez még csak a kezdet.

Miért népszerűek az illiberális demokráciák ?

0

Azért, mert csak a politikában illiberálisak, a gazdaságban – épp ellenkezőleg- liberálisak! – írja Daniel Gros a Social Europe című lapban.

A European Policy Studies nevű brüsszeli kutatóintézet igazgatója három országot vizsgál: Oroszországot, Törökországot és Magyarországot. Bár az illiberális demokrácia kifejezés Orbán Viktortól származik, de Vlagyimir Putyin megelőzte ennek alkalmazásában Oroszországban. Saját kezében felmérhetetlen hatalmat összpontosított a politikában, az állami élet irányításában.

Csakhogy eközben ügyeit arra, hogy a washingtoni konszenzusban megfogalmazott elveket a globális gazdaság liberális működéséről gondosan betartsa! Esze ágában sem volt Oroszországot elzárni a világtól. Épp ellenkezőleg: Putyin idejében léptek be a WTO-ba! A gazdaság nyitottsága fennmaradt miközben a pénzügyi politika józan szigorról tett tanúbizonyságot. Míg a liberális elődök a pénzügyi csőd szélére vitték Oroszországot, Putyin mindig ügyelt arra, hogy az államadósságot józanul mendzselje. Erdogan és Orbán hasonlóképp cselekedett- hangsúlyozza a szerző.

Miközben éles vitákba keveredett Brüsszellel Erdogannak esze ágában sem volt felmondani azt az előnyös vám szerződést,  mely az Európai Unióhoz köti! Orbán hasonló megoldást választott: szembeszállt az IMF-el, de csak azért, hogy maga valósítja meg a szigorú költségvetési politikát, melyet a Nemzetközi Valutaalap javasolt. A szabadkereskedelem és a józan konzervatív pénzügyi politika jellemzi ezeket az illiberális demokráciákat, melyek nem estek bele abba a csapdába mint Venezuela.

Chavez rendszere, melyet aztán Maduro is folytatott, arra épült, hogy a magas olajárak örökké tartanak és finanszírozzák a jóléti kiadásokat, melyekkel meg lehet vásárolni a szegényebbek szavazatait. Amint megindultak az olajárak lefelé, akkor kitört a válság. Amely ma drámai mértékben kiéleződött. Sem Putyin sem Erdogan sem Orbán nem követte el ezt a súlyos hibát eddig- hangsúlyozza a szerző.  Csakhogy az olajárak csökkenése tartósnak bizonyulhat és ez alapvetően befolyásolhatja Oroszország és Putyin helyzetét. A GDP éves növekedése mindössze 1,5%, ez messze elmarad a régió országaitól. Az életszínvonal stagnál. Moszkvában nagy a kísértés arra, hogy ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek! Ezzel pedig megindulhatnak a lejtőn lefelé. Venezuela tanulságos példa, hogy hova vezethet a magas olajárra épített gazdasági populizmus.

Törökországban és Magyarországon is fennáll a kísértés, hogy zárkózzanak el a külvilágtól

és ne vegyék figyelembe a nemzetközi trendeket, melyeket oly sokszor bírálnak, de mégiscsak követik őket. Miért? Mert a politikai vezetésnek mind több gazdasági érdekeltsége van. Emiatt pedig a belső piacot alá rendelheti a kormányzó párt vagy épp az első számú vezető akaratának. Törökországban a balul sikerült puccskísérlet után sorozatosan kobozzák el az államcsínyt állítólag támogató cégek tulajdonjogát. Ezzel megsértik a jogbiztonság elvét, melyet a washingtoni konszenzus alapvetőnek tekint a globális gazdaság működése szempontjából.

A másik kínos következmény az, hogy a cégek  élére az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei kerülnek. Ez nem tesz épp jót a gazdaság hatékonyságának. Nagy tehát a kísértés mind a három országban, hogy szakítsanak az eddig sikeres kettős beszéddel, és ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek. Ezzel viszont nemcsak a népszerűsége elvesztését kockáztatja Putyin, Erdogan és Orbán hanem a bukását is- véli a szerző, aki szerint csakis a szabad piacgazdaság lehet hosszú távon eredményes. Ez az, amit Putyin, Erdogan és Orbán felismert. Ezért sikeresek az illiberalis demokráciák ebben a három országban, de a sikerük kulcsa az, hogy továbbra is respektálják a piac szabadságát- hangsúlyozza Daniel Gros, a brüsszeli European Policy Studies főnöke, aki a Social Europe című lapban fejtette ki a véleményét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK