Kezdőlap Címkék Orbán

Címke: orbán

Jobb később, mint soha

Alighanem megfelelő fórumot talált a Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján a miniszterelnök arra, hogy kifejtse nézeteit a hazai gazdaság állapotáról. Felvonultatta a magyar gazdaság valamennyi „nagyágyúját”, a mindig bólogató Parragh Lászlót, a gazdasági perspektíváinkat négy évtizedes távlatban vizionáló Matolcsy Györgyöt, és az időnként a pálya széléről beszóló gazdasági minisztert, Varga Mihályt is, aki köztudottan nincs beszélő viszonyban a bankelnökkel. Katona Tamás egyetemi tanárt, korábbi pénzügyi államtitkárt arra kértük, segítsen elemezni az elhangzottakat.

 

Orbán Viktornak soha nem volt erőssége a gazdaságpolitika. Harmadik kormányzati ciklusának végére sikerült beletanulnia? 

Nem eléggé. Ha így folytatja, még legalább harminc-negyven év kellene, mire ő tényleg megértené a gazdaság működésének lényegét.

A kamarai beszédből kitűnik, valójában mi az, ami mára világossá vált számára?

Szerintem ő még mindig nem a gazdaságban, hanem a hatalomban gondolkodik. Ha valamit megértett, akkor az az, hogy sikerült megoldaniuk egy látszólagos ellentmondást: működik a gazdaság akkor is, ha nem a törvényszerűségek, hanem a saját szájuk íze szerint működtetik. Ezzel csak az a probléma, hogy közgazdaságilag ez nem igazolható. Sikerjelentéseket adnak ki, holott

valójában folyamatosan csúszunk lefelé.

Kettészakadt az ország, milliók lecsúsztak és csak egy nagyon vékony réteg az, amelyik haszonélvezője ennek a „gazdaságpolitikának”. Távolodunk a 21. századtól, a modernizációtól, Európától. A 2004-ben csatlakozott országok közül nálunk a legalacsonyabb például a háztartások egy főre jutó fogyasztása, a magyarok várható élettartama a férfiak esetében az utolsó, 28. helyen van. Csak abban bízhatunk, hogy a britek kilépésével előbbre léphetünk a 27. helyre.

Ez reményteljes.

Borzasztó állapotokat teremtettek az elmúlt nyolc évben, de az tény, hogy kialakítottak egy vagyonos réteget, a közvetlen baráti körükből.

Azt ígérte Orbán Viktor, megteremti a hazai burzsoáziát…

Igen, de ez csak egy mikró burzsoázia.

Azt is ígérte, hogy a multik rovására teszi mindezt.

Ígérni sok mindent ígért, a valóság az, hogy

a multik soha nem élveztek akkora állami támogatást, mint most.

Azok a nyugati cégek, amelyek munkahelyteremtést vállalnak, egy-egy dolgozó után 20-30 milliós támogatást kapnak. Ne gondolja senki, hogy mondjuk a rezsicsökkentésből a multik nem jöttek ki jól.

Ebben a kamarai beszédben úgy jellemezte az MNB elnökét, mint aki „hazafias érzelmű”, illetve „nemzetközi kitekintésű” „kormányzó”. Ön is így látja?

Matolcsy megítélésében alighanem egyedüli álláspontot képvisel Orbán Viktor. Van az ismert gyerekjáték, amikor pálcikákból kell kirakni a római számokat, és egy-egyet el kell mozdítani. Matolcsy ezt úgy játssza, hogy a XXI-ből elveszi az I-et és a két iksz közé teszi.

Ez a munkalapú magyar társadalom modellje.

Azt is mondta a miniszterelnök, hogy a gazdasági szakembereinek az érdeme, hogy sikerült megteremteni a munka becsületét. Csak azt nem tette hozzá, hogy a közmunkát már a kormányzat sem tekinti valódi munkának. Ezért nem adják meg nekik a minimálbért sem, ami már önmagában is nonszensz az Európai Unióban. Nem dolgozóknak csak „foglalkoztatottnak” tekintik őket.

Igazságtalanok volnánk, ha nem említenénk meg: az államháztartás kétség kívül működik…

Ez nem az Matolcsy, inkább Varga Mihály érdeme. De ehhez figyelembe kell venni, hogy hét év alatt mintegy 2600 milliárd forintot vontak ki az oktatásból és szociális szférából. Ha ellehetetlenítik az egészségügyet, tönkre teszik az oktatást, akkor nem a 21. század felé megyünk.

Vagy említhetnénk a GDP növekedését A kormány arról beszél, hogy néhány évtizeden belül utol fogjuk érni a fejlett Európai országokat. Ez mégis csak biztató perspektíva. Nem így látja?

Már említettem, az elmúlt hét évben folyamatosan csúsztunk lefelé, ebből a perspektívából nézve már-már olyan érzetünk lehet, mint amikor a szovjet vezetők arról beszéltek, hogy a szocialista országok egy-két év múlva lehagyják Amerikát is. De visszatérve: az az ígéret, hogy gyorsabban fogunk fejlődni, mint az Unió átlaga, nem nagy dolog, és kifejezetten Orbán szája íze szerint való. Az ő szemében az olyan miniszter a jó miniszter, aki nem egy évre, hanem négy évre ígér 4 százalékos növekedést, mert azt a tanácsadói is megmondhatták neki, hogy ebben

a mai magyar gazdaságban nincs reálisan évi 4 százalékos növekedési potenciál.

A jelenlegi uniós támogatások mintegy 2,5 százalékot tesznek hozzá a hazai GDP eredményéhez. Tavaly valóban meg volt a 4 százalék, de a tavaly előtti nagyon alacsony értékhez képest most 20 százalékkal nőtt a beruházások volumene, ami hajszállal is, de még mindig a tavaly előtti szint alatt maradt. Az építőipar teljesítménye is két számjegyű növekedést produkált, de ez is csak 4 százalékkal magasabb a 2015-ösnél. A volumenindexeknek ez a lényege: ha

egy bili helyett kettőt gyártanak az 100 százalékos növekedést jelent.

A hosszú távú 4 százalékos növekedés szerintem ezért is kizárt dolog.

A nyugdíjasoknak ez fájhat, hiszen azt ígérték, hogy ezentúl 4 százalékos GDP növekedésnél számíthatnak majd csak a nyugdíjprémiumra.

A Bajnai-kormány annak idején ezt 3,5 százalékhoz kötötte, Orbánék 4 százalékra emelték. De 2014-ben nem tartották be a törvényt, akkor megvolt a 3,5 százalékos növekedés, ám szóba sem került a prémium lehetősége. Még egy dolog elhangzott, ami a nyugdíjasokat érintheti: azt mondta, hogy megtartják a 40+ lehetőségét. Ezek szerint felmerülhetett, hogy mégsem tartanák meg.

Beszélt arról is, hogy az európai országok örülnének, ha az adórendszereket lehetne harmonizálni. Orbán szerint ez nekünk nagyon nem volna jó. Így látja ön is?

MTI Fotó: Illyés Tibor

Az Európai Unióban mostanában csak az adóalapok harmonizációjáról van szó, az adók egységesítéséről nincs. Ez is

ugyanolyan mellébeszélés, mint általában minden, amikor az uniós „közösködést” támadja.

Hogy mi lenne nekünk jó és mi nem? Nálunk a legmagasabb az általános fogyasztási adó, rossz lenne a magyar embereknek, ha lejjebb kellene szállítani? Kétségtelenül alacsony most nálunk a társasági nyereségadó, amiből ráadásul egyes cégek még stadion építésre is adhatnak. De ehhez hozzá kell adni az iparűzési adót, ami bruttó szemléletű, s ha ezt is bele kalkuláljuk, máris nem olyan alacsony a társasági adónk. A szociális hozzájárulási adót tovább csökkentik, büszkélkedik a miniszterelnök, ami egyébkén Európában sehol sem adó, hanem járulék, a társadalombiztosítás forrása. Mi adóvá „tettük”, azzal pedig azt csinál a kormány, amit akar.

Szétverték a különböző államháztartási alrendszereket,

mert Orbán nem visel el semmi olyat, ami független lehet tőle. Közben egy normális munkáltatói járulékból fedezni lehetne az európai színvonalú egészségügyet. Említhetném a pénzügyi tranzakciós illetéket, ami szintén komoly terhet jelent az embereknek. A bruttó hazai termékhez viszonyítjuk az adó- és járulék koncentrációt, és ebben cseppet sem állunk annyira jól, mint az kitetszik a kijelentésekből.

A személyi jövedelemadó lassan egy számjegyű lehet, ennek biztosan örülhetünk…

Ez azt jelenti, hogy a bank vezérigazgatója is ugyanannyival járul hozzá a közös költségeinkhez, mint a pénztáros, vagy a sofőrje. Európában példátlan, egyedül nálunk van, hogy a minimálbér adója ugyanannyi, mint a vezérigazgató esetében. A több kulcsos adózásnak éppen az volna a lényege, hogy azok vállaljanak többet a társadalom terheiből, akiknek magasabb a jövedelme. Ez nemcsak a munka, hanem a tőke jövedelmekre is vonatkozik. A gázszerelő a száz milliárdos vagyonából ugyanoly arányban járul hozzá a büdzséhez, mint a lakatos az övéből. Ez nevetséges. A milliárdos vagyonokat nálunk most ingyen lehet örökölni, ebből is látható, hogy teljesen torz az adórendszerünk.

Volt egy másik kijelentése is a kamarai évnyitón: azt mondta Orbán Viktor – idézem  – „nem is függünk az uniós támogatásoktól, hiszen a Magyarországon előállított összes érték több, mint az a nagyjából 1200 milliárd forint, ami évente az EU-tól jön. E nélkül is sikeresek lennénk, csak most pont az van, hogy ezt épp adják, szóval elfogadjuk. Ugyanis nekünk nem az EU pénze kell, hanem csak a piacaik. Ezért kell uniós tagnak maradnunk, hogy hozzáférjünk a piacaikhoz”. Egyetért ezzel?

A multik termelik meg a magyar export négy ötödét. A magyar gazdaságpolitika érdeme, hogy ide települtek olyan nagy cégek, mint a Mercedes vagy az Audi, de a magyar kkv-k alig tudnak exportálni. Hogyan képzelte el ennek fényében, hogy majd mi „piacokat szerzünk” Európában? Alacsony a beszállító kis- és középvállalkozások aránya is. A multik hozzák magukkal az úgynevezett első körös beszállítóikat, a második, harmadik körös beszállítók a nemzetközi gyakorlatban általában a hazaiak közül kerülnek ki. De a mi esetünkben ez sem igaz. Hogy mi nem szorulunk rá az Unió pénzére? Ekkora badarságot! Abból élünk. Ha most leállítanák a finanszírozásunkat, akkor a gazdaság fél- és egy százalék körüli lehetne a GDP növekedésünk. Erre mondtam az elején: még legalább 30-40 évet kellene tanulnia, hogy megértse a gazdaság működését.

Jön a tavasz és a téli rezsicsökkentés

Úgy látszik, a választásig most már minden nap kapunk valamit. Ránk is fér a sok ajándék a kormánytól, ami azt illeti, az elmúlt négy évben nem voltunk túlságosan elkényeztetve.

De most ennek vége, megnyílnak a kabinet pénztárcái, és amit eddig visszatartott, nehogy mohó módon idő előtt föléljük, azt most mind ideadja nekünk.

Még fel sem ocsúdtunk a tegnapi bejelentésből, hogy az Idősek Tanácsának ajánlására húsvét – és a választás – előtt minden nyugdíjas kap tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt, ma a miniszterelnök személyesen jelentette be a Facebookon a téli rezsicsökkentést. Vagyis azt, hogy az idei nagy hidegre való tekintettel minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából. Akik fával fűtenek, azok sem maradnak ki a jóból, egymilliárd forinttal megemeli a kormány az erre szánt támogatást, ennek végrehajtását pedig egyenesen Pintér Sándor belügyminiszter felügyeli.

Persze, holnap is lesz nap és holnapután is. 31-et kell még aludnunk a választásig, jó lenne tudni, bírja-e ígéretekkel a kormány, tartani tudja-e a maga által diktált ajándékozási iramot.

Lenne még számtalan ötletünk, hogy mivel lehetne megörvendeztetni bennünket, de ezeket most nem vezetjük elő, mert nem szeretnénk követelőzőnek látszani.

Színtelen, szagtalan, céltalan?

0

Mert a nagy pénzt (az igazi zsét) nem a Fidesz itteni fiókpártja, amiben továbbra sem bízik meg a magyarországi vezér, hanem mások – Kató Béla és Tőkés körei stb. –  kapják, egyelőre számolatlanul. A felelősség és a (Hódmezővásárhely után újratöltött) kockázat pedig, Kelemené és persze mindannyiunké, akiket pedig már alig-alig képvisel.

Izgalmasra sikeredett, holott vállaltan unalmas kellett volna legyen a Fidesz itteni fiókpártjának ülésén elmondott elnöki beszéd. A vezér, nyilvánvaló manipulatív szándékkal úgy tett, mintha csak egy rutinfeladatot látott volna el beszámolójával, mert be kellett számolni, mert a politikai helyzetértékelés szokás.

Úgyszólván van néhány pikantéria (hogy ne mondjam anomália) abban, amit Kelemen a hét végén elmondott, amire bízvást érdemes reflektálni. Először is az, hogy centenáriumi szorongásainak hangot adva a „százéves” (téves eufemizmus) Román államot, azzal piszkálja, hogy céltalan, és víziótlan, azaz nincs jövőképe. Kínos dolog, de a riogatás nem járt sikerrel, nincs nagy nacionalista és magyar-ellenes hullám, persze takaréklángon mindenkor ott pislákol a román politikum bevetésre kész eszköztárában, de legalábbis pillanatnyilag, nem virulens. Köztünk maradjon, egyáltalán nem jött be a már múlt év végén belengetett nagy nacionalista fordulata a román politikának, hiszen az (i)gazságszolgáltatás, különösen a DNA domesztikálásának, alárendelésének és a politikai establishmentnek való kiszolgáltatásának folyamatos kísérlete, messze túltesz az etno-nacionalista törekvéseken.  Én meg azt mondom, a „román államnak” sajnos van víziója – lassan vagy száz éve –, éspedig egy lehetőség szerint etnikailag homogén, emlékezethiányos, nagyon román és ekként intoleráns „nemzet” fölépítése. És ez a vízió, és alig rejtett program, sajnos átitatta és itatja az intézményeket, az adminisztrációt, és magát a többségi román társadalmat is (az etno-nacionalista történészek és historiográfia a legnépszerűbbek errefelé). Erről a jövőképről kellene valahogyan, elfogadható eszközökkel, lebeszélni „Romániát”, és egy nyitott, toleráns, befogadó és multikulturális stb., „semleges” államot faragni belőle. Mintha eddig Kelemen Hunor is tudta volna ezt, mintha ez ellen lépett volna föl következetesen a már csak nevében szövetség, mintha eddig az etnikai, többség-kisebbség közötti béke, a multikulturalitás lett volna a fontos, nem az egymásnak feszülő – többségi és kisebbségi – etno-nacionalizmusok lettek volna a cél. Csak hát más idők járnak Pesten, és így Kolozsváron, Vásárhelyen és Váradon, meg, és főként, a Székelyföldön stb.  is, ezért az ötölés-hatolás, ezért a zavaros és manipulatív beszéd, a megtévesztő kommunikációs panelek.

A modern államok esetében céljai, programja, a mindenkori kormánynak vannak, és amúgy a jelenlegi céltalant, víziótlant és programtalant, Kelemen és társai, nincs még hat hete, hogy támogatták, pontosabban „adtak neki egy új esélyt”, a parlamenti beiktatáskor. Az elnök véleményt sem mondott a kormányról, kérdésre azt válaszolta, hogy majd száz nap után, tehát miről is beszél most? Ugyanis csak az hiányozna nekünk, hogy – amint Kelemen igényli – Románia rendezze a „magyar emberek helyzetét”, hát, csak az lenne a botrányos. Ha a főnök a kisebbségi jogok kérdéskörének a rendezésére gondol, szögezzük le: nincsenek végleges megoldások, a többségi-kisebbségi viszonyok dinamikája, akárcsak az egész társadalom folyamatosan változik. Meglehet, hogy Románia, mint annyi más területen, pillanatnyilag „rendezte” a kisebbségi kérdés szabályozását, a kilencvenes évek, illetve a kétezresek első évtizedére jellemző módon, és ezt szokták is mondani a román politikusok, de. Egyfelől ismét csak az EU-s elvárások legminimálisabb szintjén, és a legutolsó pillanatban fogadta el Románia, a kisebbségi (lényegében nyelvhasználati és oktatási) jogokat ahhoz, hogy felvegyék az EU-ba. Másfelől pedig – a régió ex-szocialista országaihoz mérten is igazolhatóan – óriási a különbség a szabályok, az alkotmány és a törvények, valamint a gyakorlat között, a kisebbségi jogok területén is. (Jól példázza ezt a MOGYE helyzete, amit a BBTE mintájára és a törvénynek megfelelően sem sikerült multikulturálisra változtatni.) Ezért folytatólagosan újra kell gondolni és szabályozni a kisebbségi jogok kérdését, minden ilyen erőfeszítés kívánatos és üdvözlendő, hiszen a sokat hangoztatott modell-értékűség ezen a területen valóban fata morgana, amint azt számtalanszor elmondta a szövetség elődje, amikor még saját fejével gondolkodott a rommagyar politikai (és értelmiségi) elit, és kevesebbet „magyaremberezett” a vezér.

Van azonban egy valóban nagy gondja a jelenlegi román államnak, ami etnikumtól és társadalmi státusztól függetlenül – már leszámítva a kisszámú haszonélvezőjét – probléma, mégpedig az intézményesült és strukturális közéleti korrupció, mely elapasztja a forrásokat és morálisan is degradálja a teljes társadalmat. És ezt kezeli tabutémaként egy ideje a Fidesz itteni fiókpártja és szóvivője Kelemen Hunor. Ma az a rommagyar párt(ok) alapállása, hogy „magyar ember” korrupt nem lehet, ergo minden ilyen ügy magyarellenességről szól. Pedig ez idő szerint, még az összeesküvés-elméletekben gyakran szereplő „párhuzamos”, „mély”, vagy „ügyész” állam sem firtatja politikai vezetőinknek a magyarországi költségvetési pénzekkel folytatott khm …., „gazdálkodását”. Ha lenne ilyen, csak akkor lepődne meg igazán a rommagyar nagyközönség, politikusainak és csatolt részeiknek feddhetetlenségét illetően. És nem tűnik kizárhatónak, hogy lesz még olyan, hogy az adományozó – persze nem a Fidesz, hanem egy esetlegesen másik kormány – fog érdeklődni a költségvetési pénzek sorsa iránt. Ezért a manipuláció, ezért történhet meg, hogy akár vállalt pártcsaládjától is elpártolva csupán a PSD-ALDE-t, a jelenleg regnálókat, látja partnernek a vezér, ezért ellenséges az államelnökkel, és ezért vált mára a legreakciósabbá pártja (az Ab éppen ma tárgyalja a parlamenterek összeférhetetlenségét jórészt föloldó szövetségi kezdeményezésű törvény alkotmányosságát).

Végül, azt már csak a meghökkentési szándék, az abszurd iránti költői vonzalom, az alternatív tények imádata mondathatja Kelemen Hunorral, hangos hahotázás nélkül, hogy az anyaországi kampánnyal kapcsolatban „… a magyarországi pártok részéről nem érkezett semmilyen kérés a szövetség felé.” Hadd szögezzük le, Kelemen és pártja nem pénzért adja-veszi a rommagyarok hálavoksait, hanem kisebbrészt meggyőződéstől vezetve, nagyobb részt pedig Orbán Viktor zsaroló és bosszúálló természetétől tartva, aki kisegítette az elmúlt választási kampányban az itteni fiókpártot. Mert a nagy pénzt (az igazi zsét) nem a Fidesz itteni fiókpártja, amiben továbbra sem bízik meg a magyarországi vezér, hanem mások – Kató Béla és Tőkés körei stb. –  kapják, egyelőre számolatlanul. A felelősség és a (Hódmezővásárhely után újratöltött) kockázat pedig, Kelemené és persze mindannyiunké, akiket pedig már alig-alig képvisel.

Magyari Nándor László

 

Hajtóvadászat öregekre – jön az Erzsébet-utalvány

Az Idősek Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok. Novák Katalin – aki a tanács alelnöke is – közölte, azért indítványozzák az újabb utalványok kiosztását, mert szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.

Eddig a hír, és nekünk eszünkben sincs arra gondolni, amire normális viszonyok között gondolnánk. Hogy tudniillik a kormány, amelyik regnálásának minden eddigi percében a nyugdíjasokra gondolt, most, a választás közeledtével, még a korábbiaknál is gyakrabban, valamint nagyobb szeretettel gondol rájuk.

Nem erre gondolunk, és nem is arra, hogy ez mindössze egy olcsó trükk, mert ilyenkor a kormányoknak mindig eszükbe jutnak a nyugdíjasok.

Inkább azon tűnődünk, hogy miként történhetett mindez technikailag. Valahogy úgy, hogy az Idősek Tanácsa, amelynek ugyan a Fidesz egyik alelnöke az alelnöke, ám ennek ellenére a kormánytól és Orbán Viktor pártjától teljesen független szervezet, nagyon törte a fejét, hogy mit javasoljon a kormánynak. Megtehették volna azt is, hogy nem javasolnak semmit, mert már annyi mindent javasoltak az elmúlt évek során, hogy nem maradt már javasolni való.

Végül úgy döntöttek, hogy mégis előállnak egy javaslattal: kapjanak tízezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok. Ezt már úgyis megszokták, ezért aztán nem okoz számukra kiszámíthatatlan egészségügyi következményekkel járó megrázkódtatást.

Kérdés persze, hogy mi lesz a hódmezővásárhelyi nyugdíjasokkal, akik már a február 25-i, a Fidesz szempontjából balul sikerült választás előtt megkapták az Erzsébet-utalványokat. Vissza kell fizetniük a tízezer forint értékű ajándékot, hogy megkaphassák még egyszer?

A Fidesz 17 pillanata – 6. Du ju szpík tolmács?

Három és fél évvel ezelőtt, 2014. október 17-én robbant ki az úgynevezett kitiltási botrány. Nem arról a mostani botrányról van szó, amelyről a Független Hírügynökség a napokban elsőként számolt be, s mely szerint Orbán Viktort és családjának több tagját, kormánytagokat és más politikusokat kitilthatnak az Egyesült Államokból, hanem arról, amikor hat magas tisztséget betöltő magyar állampolgárt kitiltottak az USA-ból. Sajtóhírek szerint Orbán Viktor nagyon mérges lett, amikor tudomást szerzett az ügyről, elsősorban azt nehezményezte, hogy neki nem szóltak előre, és úgyszólván az újságokból kellett megtudnia, hogy mi történt.

 

A kitiltásról diplomáciai úton tájékoztatták a magyar külügyminisztériumot is. Négy nappal később André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok nem ad semmilyen konkrét információt a kitiltott személyekről a sajtónak, de a magyar kormánynak sem. Október 27-én Rogán Antal bejelentette, hogy politikai szereplőket, kormánytagokat nem érint az amerikai beutazási tilalom.

S bár sok részlet homályos volt, a botrány egyre nőtt, és mindenki azt találgatta, kik lehetnek a kitiltottak között. A legtöbben Vida Ildikóra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökére gondoltak, akiről köztudott, hogy az akkor még a miniszterelnökkel baráti viszonyban lévő Simicska Lajos embere. Idővel újabb nevek is előkerültek, elsősorban a titokzatos

Habony Árpád, Giró-Szász András, Heim Péter, Seszták Miklós és Lázár János.

Orbán Viktor konkrétumokat követelt az amerikaiaktól, ám azt a választ kapta, hogy az érintetteket értesítették, ha ők akarják, nyilvánosságra hozhatják, hogy rajta vannak a kitiltottak listáján.

 

Ugyanakkor a 444.hu arról írt, hogy értesüléseik szerint a magyar kormányhoz közel álló, illetve a kormánynak közvetlenül is dolgozó személyek több esetben is megpróbáltak kenőpénzt szerezni amerikai nagyvállalatoktól, az Index pedig megtudta, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén már nyáron foglalkoztak egy ilyen korrupciós kísérlettel. Az egyik cég bejelentése szerint „vizsgálták egy kormány-közeli szervezet szerepét az ügyben, és az esetről Washingtont is tájékoztatták.”

Habony Árpád, aki Orbán Viktor megfogalmazása szerint „nem szerepel a kormány fizetési listáján”, de gyakran megfordult a miniszterelnök és más kormánytagok környezetében, egy internetre föltett, washingtoni fotóval próbálta igazolni, hogy nincs kitiltva az USA-ból.

Ugyancsak érdekes fejlemény volt, hogy

Vida Ildikó, a NAV elnöke a ferihegyi repülőtéren összetalálkozott egy magyar tévéstábbal.

Amikor megkérdezték, hogy hova utazik, Vida Ildikó nem válaszolt. Vida Ildikó hivatali főnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utóbb azt nyilatkozta, hogy az elnökasszony „rendes évi szabadságát tölti”.

2014 novemberében Vida Ildikó bejelentette, hogy belépése az Amerikai Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül, s elismerte, hogy erről hivatalosan is értesítették. A NAV elnöke ugyanakkor ártatlannak mondta magát, és azt mondta: „semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese”.

2014. november 10-én Vida Ildikó, Futó Barnabás ügyvéd, valamint egy Hír TV-s stáb társaságában elment az amerikai nagykövetségre, hogy tájékozódjon, valójában miért is vált nemkívánatos személlyé az Egyesült Államokban.

Nem messze az amerikai követségtől, összetalálkoztak André Goodfriend amerikai ügyvivővel. Vida Ildikó ekkor ejtette ki a száján az elhíresült, és azóta sokat idézett, a NAV elnökének angol nyelvtudására nem jó fényt vető mondatot:

Tolmácsot kérek!

Goodfriend beinvitálta őket a követségre, majd megbeszélésük után Vida Ildikó azt nyilatkozta, hogy semmiféle bizonyítékot nem adtak át neki. Ugyanerről a találkozóról André Goodfriend annyit közölt, hogy „különböző helyekről kapta a korrupcióval kapcsolatos információkat, többek között Horváth Andrástól, a NAV volt dolgozójától is”, akivel személyesen is találkozott.

November 14-én Orbán Viktor, aki végig igyekezett magát távol tartani az ügytől, bejelentette: Vida Ildikó az állásával játszik, ha nem perel be mindenkit, aki a valóságnak nem megfelelő állításokat tett vagy tesz a jövőben.

A helyzet nem javult, sőt, egyre inkább elmérgesedett és André Goodfriend decemberben már konkrét bűncselekmény végrehajtásával vádolta Vida Ildikót.

Az amerikai nagykövetség 2014. december 10-én egy rövid videóban konkrét példákat tett közzé, hogy mivel vádolhatják a kitiltott személyeket. „Rendőrök, akik kenőpénzt követelnek a bűncselekmények áldozataitól. Tisztviselők, akik ellenszolgáltatást várnak az állami szerződésekért. Tekintélyelvű vezetők, akik az állam zsebéből lopnak, hogy saját vagyonukat gyarapítsák. Ez mind példa a korrupcióra, mely aláássa az állampolgárok hitét a kormányukban, táplálja a szervezett bűnözést és a terrorizmust, valamint rontja a gazdasági versenyt.”

Egy nappal később Vida Ildikó teljesítette a miniszterelnök kérését, és feljelentést tett „nem meghatározott személy” ellen. (A Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt, a Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt jelentette fel André Goodfriendet.)

Nem sokkal ezután a kormányhoz közeli sajtóban valóságos hadjárat indult André Goodfriend ellen, majd elterjedt, hogy Goodfriend hamarosan távozik Magyarországról. Az amerikaiak nem nyilatkoztak, maga az érintett többször is elmondta, hogy szeretné kitölteni a hivatali idejét.

2015. február 11-én a Nol.hu azt írta, hogy információik szerint hamarosan távozik Budapestről André Goodfriend. A portál értesülését a követség is megerősítette. Az internetes portál értesülései szerint a döntés hátterében családi okok állnak, és nincs köze ahhoz, hogy az ügyvivő konfliktusba került a magyar kormánnyal.

Minden alap nélküli politikai kérdést csinálnak a Czeglédy-ügyből

0

Szegeden tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc elítélte Orbánt, aki „a köztünk lévő politikai küzdelmet politikán kívüli eszközökkel az  igazságszolgálatással próbálja befolyásolni, amikor Czeglédyt hamis tanúzásra akarják rávenni”. De bűnhődni fognak – szögezte le a Demokratikus Koalíció elnöke.

„A következmények jogszerűek és jogállamiak lesznek, mi nem fenyegetünk, nem állunk bosszút, csak engedjük érvényesülni a jog hatalmát és erejét” – szögezte le Gyurcsány Ferenc szegedi tájékoztatóján, amelyet Czeglédy Csaba ügye apropóján tartott. Hozzátette: a választásnak nem csak az a tétje, hogy elveszítik-e a hatalmat Orbánék, hanem hogy a törvény erejénél fogva el fogják veszíteni a szabadságukat is.

A Demokratikus Koalíció elnöke elismerte, hogy nem egyszerűen az emberi szolidaritás miatt ment le Szegedre, de mint fogalmazott, ez politikai kötelezettség is. Mert bár látszólg egy köztörvényes büntetőügyről van szó, de jól látni, hogy a kormány és a kormánypárti sajtó ebből politikai kérdést csinál, minden alap nélkül.

„A legelső perctől kezdve azt a hamis, megalapozatlan, hazug látszatot kívánják kelteni, hogy Czeglédy Csabának köze van a demokratikus ellenzéki pártok finanszírozásához, s az ügy mögött tiltott pártfinanszírozás van”. 

Teszik ezt annak ellenére – fűzte hozzá –, hogy  az ügyben már eddig is elindított sajtó helyreigazítási ügyek mindegyikét megnyertük.

„Orbán gyáva a köztünk lévő politikai küzdelmet politikán kívüli eszközökkel az  igazságszolgálatással próbálja befolyásolni, amikor Czeglédyt hamis tanúzásra akarják rávenni”. Ez Gyurcsány szerint bűncselekmény, ami nem marad következmények nélkül a kormányváltás után.

„A következmények jogszerűek és jogállamiak lesznek, nem fenyegetünk, nem állunk bosszút, csak  engedjük érvényesülni a jog hatalmát és erejét.”

Kérdésre válaszolva leszögezte, azt a két kérdést tették fel neki Czeglédy rövid kint tartózkodása kapcsán: hogy találkozott-e vele,illetve, hogy felvette-e vele a kapcsolatot. Az utóbbira válaszolt igennel – szögezte le a DK elnöke, aki ismét elmondta: többször beszéltek telefonon ez idő alatt, s váltottak sms-eket is.

Sajtótájékoztatót tartok Szegeden, Czeglédy Csaba tárgyalása előtt. Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!

Sajtótájékoztatót tartok Szegeden, Czeglédy Csaba tárgyalása előtt. Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2018. március 5.

 

Elhatárolódunk a ferdítésektől

0

Szemben azzal, ahogy több portál tálalja, a Független Hírügynökség és a portálunknak nyilatkozó Radványi Mikós soha nem állította, hogy Orbán Viktort és nyolc társát kitiltották volna az Egyesült Államokból. A történet ilyen elferdítésétől elhatárolódunk. Portálunk – szemben más orgánumokkal – nem szelektál a hírek között, hanem teljesíti azt, ami a feladata, s teszi ezt hitelesen, pontosan és időben.

 

A Független Hírügynökség csupán tényeket írt meg: azt, hogy a washingtoni Frontiers of Freedom szervezet bejelentést tett a Global Magnitsky Törvény keretében, arra hivatkozva, hogy a magyar miniszterelnök, több család- és kormánytagja és hozzá közelálló üzletember durván megsérti az emberi jogokat és súlyos korrupciós ügyekbe keveredett. A bejelentést az amerikai külügy- és pénzügyminiszternek küldték el ajánlott levélben, s ha ennek nyomán elindul a hivatalos vizsgálat, s megállapítást nyer a bejelentés jogossága, akkor súlyos szankciókkal sújtják az érintetteket. E szankciók között van a beutazás megtagadása, az Amerikában és a világon bárhol, amerikai érdekeltségű pénzintézetben lévő vagyon befagyasztása.

A bejelentést aláíró Radványi Miklós pedig portálunknak arról beszélt, hogy szerinte minden bizonnyal el fog indulni a vizsgálat, amelynek már akár őszre lehet eredménye.

Csíkos rabruha Felcsúton

Rabruhát vitt Orbán Viktornak Felcsútra, a DK-ás Varju László, aki a csíkos szettet szép pedánsan felakasztotta a kormányfő házának a kerítésére. Be nem csöngetett, hogy „ne ijedjen meg”. 

A Facebookon közzétett rövid videós posztjában a politikus leszögezte: 37 nap van hátra a választásokig, Orbánnak ennyi ideje van felkészülni a börtönre. Az új kormány az első munkanapon leváltja majd Polt Pétert, bejelenti az ország csatlakozását az Európai Ügyészséghez és az ellopott vagyon elkobzását – mondta, megismételve a Gyurcsány Ferenc évértékelőjében elhangzottakat.

„Nem csak annak a sötétségnek fogunk véget vetni, amelyet Orbán veje hozott a magyar városokra, hanem annak is, amelyet Orbán hozott az országra” – szögezte le Varju, hozzátéve: Orbán nem fog tudni elbújni a kérdések elől, ahogy teszi azt ma.

Börtönruhát vittünk Orbánnak!

Itt vagyunk Felcsúton, börtönruhát hoztunk Orbánnak!Oszd meg, ha Orbánnak szerinted is börtönben a helye!Ha szerinted sincs alku Orbánnal, gyere el március 15-én a közös ellenzéki tüntetésre: https://www.facebook.com/events/219584745445926/?ti=icl

Közzétette: Demokratikus Koalíció – 2018. március 3.

Orbán: Hódmezővásárhely „parlamenti előválasztásként működött”

0

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás egy „parlamenti előválasztásként működött”, arra számít ugyanis, hogy április 8-án is csak egyetlen ellenzéki jelölt lesz számos vagy talán az összes választókerületben.

A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: talán már létre is jött az a „paktum”, amely alapján a bevándorlást ellenző nemzeti, polgári képviselőjelölttel szemben egyetlen ellenzéki, bevándorláspárti jelölt lesz a választókerületekben. Hozzátette, hogy „látom Soros György pénzét a háttérben”.

„Ha a fogkrém kijön a tubusból, nincs ember, aki visszategye”

– mondta arról, hogy ha egyszer bejönnek a bevándorlók, nem lehet majd őket „kitenni”.

Arról is beszélt, hogy Magyarország az elmúlt időszakban szép gazdasági, családpolitikai, a nők megbecsülését elősegítő eredményeket ért el. Fontosnak nevezte a gyermeket vállaló nők további támogatását, mert azon múlik Magyarország jövője, hogy „az asszonyok akarnak-e velünk együtt élni, akarnak-e családban élni, akarnak-e gyermeket vállalni”. De hozzátette, hogy ez egy személyes döntése minden nőnek, viszont szeretné megadni a segítséget azoknak, akik ezt a döntést meghozzák.

Végül ezt a gondolatmenetet is azzal zárta, hogy hiába van jó családpolitika, ha közben az országot elárasztják a migránsok, akkor ugyanis „a pénz arra fog menni”.

Zsoltimenet

Kösz, Főnök, így szájkosár nélkül sokkal jobb. Ismersz engem, tudod, mennyire szeretek szabad lenni. Csaholás is lesz, vagy csak szájkarate? Békemenet? Ahogy parancsolod, te vagy a Főnök, a Zsoti meg majd tudni fogja, hogy mi a dolga.

Lengyelek jönnek? Az jó. Kisvasúttal? Micsoda, naggyal? Nebasz!

Hallom, visszaveszünk a Sorosból. Utalt egy kis lóvét? Ne nézz ilyen csúnyán, Főnök, csak vicceltem.

Akkor most mondd meg a Zsotinak, hogy milyen harc van már megint. Egyáltalán, az előzőnek vége lett már? Tudod, amikor Brüsszel ellen mentünk, és térdre kényszerítettük a háttérhatalmat.

Szóval, most idehaza lesz a menés, főnököm? Na azért! Már megijedtem, hogy megint a muszkákra lövünk. Az nincs benne az én zsoldomba’ főnök, meg nem is úgy vagyok szolmizálva. Szocializálódva, ha akarod, a Zsoti úgy is tudja mondani.

Te vagy a Főnök, te mondod meg, mi van. Megcsináljuk okosba Főnök, ne aggódj. Beleverjük a fejüket a pocsolyába. Te mondod, kit kell ütni, mi odavágunk.

Ha megmondod a Zsotinak, hogy mikor lesz az indulás, a Zsoti már kerekedek is. Megfújja a kürtöket. Félreértettél, Főnök, nem lopom el, hanem kürtölök.

Nekem ez tényleg nem téma, Főnök, csak mondjad, hogy mi legyen. Mikor lesz pontosan a következő ütközet? Csak hogy képbe legyek. Be bírjam írni a naptáramba. Mert már kezd betelni, alig van benne üres hely. Bankok, oligarchák, IMF, államadósság. Ápolók, tanárok, diákok. Filozófusok, Soros.

Kit nem győztünk még le?

Március 15? Várjál, Főnök, mindjárt nézem. Nagy mázlista vagy te Főnök, hogy a Zsotinak aznap nincs más dolga, mint békemenetezni.

Alkalmas vagyok én mindenre, hadra fogható, csak mondd meg világosan, mi a cél. És akkor én arra megyek, amerre kell. Vagy arra, amerre mondod, főnököm. Mert amit te mondasz, az nekem olyan, mint a parancs.

Napinarancs, mondanám, ha vicces kedvemben volnék.

Ez a jó itt ebben az országban, hogy mindig más ellen harcolunk. Értem én főnök, nem hülye a Zsolti, harcolni kell. Békében nincs esélyünk, mihez kezdenénk, ha nem lenne mindig háború! Halálra unnánk magunkat, aztán ott feküdnénk, kiterítve.

Megvan már, hogy honnét indulunk?  Úgy lesz minden, ahogyan parancsolod. Csak adjál hozzá dzsípieszt, hogy megtalálják a hadaim a helyszínt.

És a végére egy kérdés: az jó, hogy mindig mindenkit lenyomunk. De az nem lehetne, hogy egyszer már végre ne győzzünk senki ellen?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!