Kezdőlap Címkék Orbán-Putyin-találkozó

Címke: Orbán-Putyin-találkozó

Megint egy „oktalan” találkozó Budapesten

Ahogyan bő egy hete Putyiné, úgy Erdogan látogatása is indokolatlannak tűnik: semmi érdemi bejelentés nem történt. A Political Capital szerint a vizit a két vezető céljait szolgálta: Erdogant fogadják az EU-ban, Orbán pedig a „migrációellenes harc” főszereplője.

Vlagyimir Putyin pár órás villámlátogatása után mindenki azt találgatta, hogy mi értelme volt idejönnie. Még a folyamatban lévő és valóban fontos ügyekben (gázszállítási szerződés, Paks II) se volt semmilyen nyilvános bejelentés. A török elnök esetében se történt semmilyen kiemelkedő előrelépés a kétoldalú kapcsolatokban.

Ha csak az nem, amire a Political Capital (is) felhívja a figyelmet: a két vezető személyes érdekeit is szolgáló szimbolikus megjelenés és együtt mozdulás. A PC értékelése szerint Erdoğan elnök és Orbán miniszterelnök láthatóan egyetértenek az észak-szíriai török offenzíva megítélésében. Mindkét fél saját közönségének játszott: Erdoğan azt üzente az otthoniaknak, hogy szívesen látott vendég az EU-ban, Orbán pedig azt, hogy továbbra is kulcsszereplője a migrációellenes küzdelemnek.

Zömmel pimf ügyek

A PC véleménye az, hogy újabb, Magyarország számára hatástalan találkozó zajlott Budapesten. A felek közös sajtótájékoztatójukon

semmilyen nagyobb horderejű bejelentést nem tettek,

Magyarország török fegyvervásárlásáról sem esett szó. (Holott utóbbi hónapok óta nem cáfoltan emlegetett terv, a szóban forgó páncélozott szállító harcjárművek a tavaszi honvédelem napi felvonuláson már megjelentek.) Erdoğan és Orbán afrikai együttműködésekről, például vízügyi projektekről, illetve a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok javításának lehetőségeiről beszéltek, valamint a Maarif Alapítvány budapesti iskolanyitását jelentették be. Orbán megemlítette még, hogy Magyarország 2021 végétől a Török Áramlaton keresztül is gázhoz juthat. (Talán ez az egyetlen fajsúlyos téma, de szerződésről erről se tettek bejelentést.)

Inkább Erdogan bulija

A PC szerint a találkozó szimbolikusan Erdoğannak kedvezett. A török elnök profitált abból, hogy egy EU-tagállamban magasztalhatta az észak-szíriai török offenzívát és újjáépítési terveit. Így saját választói számára demonstrálhatta, hogy az EU nem egységes, és támogatói is vannak a tagjai között. Emellett Erdoğan egyes terrorszervezetekkel való „együttműködéssel” gyanúsította meg az EU-t és a NATO-t,

szembeállítva ezt Magyarország támogató álláspontjával.

A török elnök ismét megfenyegette az EU-t, hogy ha úgy érzi, Törökország elért a tűréshatárra, „kinyitja a kapukat” a menekültek előtt Európa felé.

Arra is panaszkodott, hogy nem kapta meg az EU által megígért támogatás egyik felét. Erre csatlakozva Orbán azt hangsúlyozta, el kell kerülni, hogy a menekültek Törökországból az EU-ba érkezzenek, ezért támogatja a török kormány tervét egy észak-szíriai biztonsági zóna kialakításáról.

A magyar miniszterelnök is belpolitikai okok miatt támogatta a török álláspontot, hogy megmutathassa, továbbra is mindent elkövet az „illegális bevándorlók” Európán kívül tartásáért. A sajtótájékoztatón Orbán – korábbi állításaira rácáfolva – azt hangsúlyozta, hogy a határvédelem önmagában nem elég az illegális bevándorlás ellen, mivel „azt nem lehet megállítani Törökország nélkül”.

Orbán képviseli a török érdekeket a szövetségesekkel szemben

A török-magyar kapcsolat fontosságának EU-s szinten megvannak a határai – szögezik le a kutatók. Az Erdoğan-látogatást megelőző hetekben Budapest számos Ankarának kedvező döntést hozott. A magyar kormány késleltette és gyengítette az EU közös állásfoglalását, amely elítélte Törökországot a Szíria ellen indított támadásért. Aztán Budapesten megnyílt a Türk Tanács első európai irodája. Végül a magyar kormány a török kormányzat álláspontját terjesztette az offenzívával kapcsolatban mind a hazai, mind a nemzetközi médiában.

A sajtótájékoztatón Orbán ismét kiemelte, hogy Magyarország kész segíteni Törökországot az EU-s csatlakozásban, és utalt a bővítésért felelős biztosi portfólió fontosságára – azt a (hamis) látszatot keltve, mintha ezáltal a csatlakozás a magyar kormány hatáskörébe kerülne. (Ami miatt súlyos kérdésekre számíthat Várhelyi Olivér bővítésibiztos-jelölt az Európai Parlament külügyi bizottságában jövő héten.)

Ennek ellenére Törökország képessége korlátozott marad arra, hogy elérje céljait az EU-ban és Magyarországon. Európai szinten az Orbán-kormány nem vétózta meg az Európai Tanács Törökországgal kapcsolatos állásfoglalását, sőt, a fideszes európai parlamenti képviselők is megszavazták az ezzel kapcsolatos EP-határozatot. Magyarországon az állítólag Fethullah Gülenhez kötődő iskolákat a török kormány kérése ellenére sem zárták be, a hatóságok pedig nem tiltották be az Erdoğan-ellenes tüntetéseket a látogatás napján. (Annyit tegyünk hozzá ehhez, hogy ezt jogszerűen nem tehették volna meg, de azt a szívességet megtették a törököknek, hogy az út szélén ujjával „bemutató” tiltakozót „lekapcsolták” – ahogyan kínai delegáció esetében korábban a Tibet melletti tüntetőket is elzavarták, alighanem törvénytelenül.)

Csak az üzlet

Magyarország autoriter rezsimekkel fenntartott kapcsolatainak haszna egyelőre csak a kormányközeli oligarchák körében csapódik le. Magyarország számos gesztust tesz autoriter rezsimek – főleg, de nem kizárólag Oroszország, Törökország és Kína – felé. Vélhetően gazdasági előnyökért cserébe, bár a kézzelfogható eredmények Magyarország számára egyelőre váratnak magukra. A nem uniós illiberális vezetők számára az egyik legfontosabb haszon, hogy saját álláspontjukat egy EU-tagállamban hangoztathatják – ezt Putyin minden budapesti látogatása során kihasználja, és így tett most Erdoğan is.

E kapcsolatok fő hozadéka Orbán számára az, hogy

kormányközeli oligarchák hasznot húzhatnak az autoriter országok hatalmas befektetési projektjeiből

(Paks II, Budapest-Belgrád-vasútvonal). Törökország esetében a rezsim a kormány körei és Adnan Polat török üzletember körei között köttetett üzletekből profitálhat. Az, hogy Magyarország sajtóértesülések szerint török fegyvereket vásárolhat, hasonló haszonnal kecsegtet.

Orbán-Putyin: teljes összhang

Nem voltak vitás kérdések a nyilvánosság előtt Orbán és Putyin találkozóján. Magyarország valószínűleg részt vesz a Török Áramlat gázvezetékben. Orbán energetikai függetlenségről beszélt, de folytatódik Paks II építése.

Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer.

A miniszterelnök megvédte az évenkénti, néha kétszeri kétoldalú találkozókat Putyinnal. Szerinte hosszú évekre visszanyúlik ez a gyakorlat, voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek, volt, amikor „tyúklépésnyit”, volt, amikor „hétmérföldes csizmával” haladtak előre – mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év az utóbbi kategóriába tartozik.

Valószínű a csatlakozás a Török Áramlathoz

A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt. Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad. Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.

Putyin is arról is beszélt, hogy tavaly például 30 százalékkal növekedett a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami 7 milliárd dollár. Arra törekszünk, hogy ezt még változatosabbá tegyük, de természetesen az energetika van az első helyen, ezt segíti a MOL és a Lukoil megállapodása is arról, hogy emeljék a Barátság kőolajvezeték hozamát.

Magyarország csatlakozásáról a Török Áramlathoz Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy

ez Magyarország érdeke.

Ha ez megtörténik, csak üdvözölni fogjuk – mondta az orosz elnök. A Fekete-tenger alatt már befejezték a munkálatokat, magyar területen összesen 15 kilométernyi vezetéket kell létesíteni.

Energetikai függetlenség

Orbán Viktor hozzátette, hogy a magyarokat nem olyan nehéz megérteni, mert

„bizonyos tekintetben fixáltak a szuverenitásra”.

Ez az energiára is igaz, szeretünk függetlenek lenni abban, honnan szerezzük az energiát: az az érdekünk, hogy minél több helyről. Nem akarunk függeni egyetlen tranzitországtól sem, ha csak Ukrajnán keresztül jön az energia, az nekünk nem jó, abban vagyunk érdekeltek, hogy más irányból is jöjjön az orosz gáz. Ezért örülnénk a Török Áramlatnak – mondta a magyar miniszterelnök.

Paksi bővítés, metrók, hajók és a hatalmi háromszög

Szóba került a paksi bővítés is, az új létesítmény megduplázza az atomerőmű kapacitását – hangsúlyozta Putyin. A két ország metrószerelvényekről és folyami hajók építéséről is írt alá megállapodásokat.

A magyar-orosz politikai együttműködésről Orbán azt mondta, hogy egyetlen ország sem tudja megváltoztatni „házszámát”, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, márpedig

Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét,

a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére. Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen

a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad,

ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal – közölte.

A Közel-Keleten is együttműködés

Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis – mondta – mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.

A kormányfő hozzátette: a Közel-Kelet stabilitása ügyében is van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen – mondta.

Ukrajnában nem az orosz érdek számít

Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él. A magyar fél javaslata az volt, hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság indítványainak elfogadását – közölte, kijelentve: ha ez nincs benne a dokumentumban,

Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat.

Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra. Amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva – tette hozzá.

A sajtótájékoztató előtt Orbán és Putyin jelenlétében 8 megállapodást kötött a két fél. Ezek között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK