Mint annyian, én is meg vagyok lepve. Abban reménykedtem, hogy Karácsony Gergely talán nyer – ezt alátámasztották a független közvélemény-kutatók, a Medián és Závecz, hiszen ők fej-fej melletti eredményt vártak a főpolgármester-választáson, tehát nem igaz, hogy a közvélemény-kutatók mind megbuktak, csak a Nézőpont és a Századvég bukott meg –, és abban, hogy azok a vidéki nagyvárosok, Miskolc, Pécs és Szombathely, ahol a Fidesz nem a korábbi polgármestert indítja, megnyerhetők.
Az eredmény ennél sokkal jobb: biztos többség áll a főpolgármester mögött a fővárosi közgyűlésben, hiszen sikerült többséget szerezni négy budai kerületben, az I., II., III. és XI. kerületben, továbbá a pesti oldalon a korábban is ellenzéki XIII., XIV., XV., XIX. kerület mellé a IV., VI., VII., VIII., IX., XVIII. kerületet. A XX. kerületben, ahol az egykor MSZP-s polgármester átállt a Fideszhez, őt magát ugyan újjáválasztották, de a testületben baloldali többség van.
Vidéken hatalmas sikert aratott Márki-Zay Péter, aki mögött immár biztos közgyűlési többség áll, Botka László is nagy sikert ért el Szegeden, baloldali maradt Salgótarján is, és az ellenzék Miskolc, Pécs és Szombathely mellett megszerezte Dunaújvárost, Egert, Érdet és Tatabányát is. A kisebb városok közül Baját, Jászberényt, Szentendrét, Vácot is is (bár Jászberényben nincs testületi többsége, viszont Komlón, ahol a fideszes polgármester nyert, ellenzéki a többség a testületben).
Elfogadtam sok-sok elemzőnek azt a véleményét, hogy olyan hivatalban levő polgármesterrel szemben, akinek nincsenek különösebb botrányai, nem lehet nyerni, és kiderült, hogy lehet:
ezt mutatta sok budapesti kerület, valamint Baja, Dunaújváros, Eger, Érd, Jászberény és Tatabánya példája. Ugyanakkor persze Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg fideszes polgármestereit újjáválasztották, és – Nagykanizsát, Szekszárdot és Szolnokot kivéve – többségük is van a közgyűlésben. Ez egy fontos mozzanat:
míg a polgármester személyét tekintve a 23 megyei jogú városból 13 a Fideszé, a közgyűlési többséget tekintve csak 10!
Ez, valamint számos budapesti kerület példája azt mutatja, hogy a hivatalban levő polgármester előnye azért fontos tényező.
Mint annyian, én is nagyon örülök. Örülök annak, hogy sok-sok személyes jó barátom ért el sikert. Gratulálok mindenekelőtt Karácsony Gergőnek, régi politikai barátomnak, gratulálok DK-s barátaimnak Erzsébetvárostól Újbudán át Szegedig, és gratulálok nyertes momentumos barátaimnak Budapest-szerte.
Az EP-választás után ez a választás is megmutatta, hogy a Momentum az ellenzéki politika egyik főszereplője lett.
Nemcsak azzal, hogy Budapesten három polgármesterük is nyert (negyedik polgármester-jelöltjük pedig bekerült a fővárosi közgyűlésbe), hanem az is, hogy valamennyi megyében állítottak listát, illetve részesei voltak egy közös listának, és minden megyei közgyűlésben szereztek mandátumot.
A gratulációt eddig is összekötöttem az eredmények elemzésével, most azt folytatom, bár a javát későbbre hagyom. Érdekes, hogy az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik, a DK és a Momentum van jelen minden megyei közgyűlésben, míg az MSZP négy olyan megyében is, ahol önálló listát állított, nem szerzett mandátumot. Igaz, a fővárosi közgyűlésben az MSZP-nek van a Fidesz után a legtöbb, hét mandátuma (a Párbeszédet is hozzáadva kilenc), míg a DK-nak és a Momentumnak négy-négy. A Jobbik és az LMP nincs jelen a fővárosi közgyűlésben, az LMP a megyei közgyűlésekben sem, hiszen nem is állított megyei listákat.
Az eredmények első rátekintésre megerősítik azt, amit az EP-választás is mutatott: a DK és a Momentum a két erős ellenzéki párt, vidéken most – városi polgármesteri pozícióit is tekintve – felzárkózott a Jobbik, lemaradt az MSZP és teljesen eltűnt az LMP.
Hét megyei közgyűlésben szerzett mandátumot a Mi Hazánk (Csongrádban kettőt is), de ez messze elmarad a Jobbiktól, tehát Toroczkaiéknak nem sikerült átvenniük a Jobbik szerepét.
Tordai Bence első mondata az volt ma reggel az ATV-ben, hogy persze nagyon örül, de kicsit meg is van ijedve a felelősségtől. Igaza van. Erről is írok majd, amikor mindannyian túl leszünk az első örömön.
