Kezdőlap Címkék Olimpia

Címke: olimpia

Koronavírus: Észak Korea kihagyja az olimpiát

Az első állam, mely hivatalosan jelezte, hogy nem vesz részt a tokiói olimpián a Covid-19 világjárvány miatt – írja az AP hírügynökség. Phenjanban állítólag már március végén meghozta az erről szóló döntést Kim Dzsong un elnök.

A mindenható diktátor állítólag maga is átesett a vírus megbetegedésen, de hivatalosan erről soha semmit sem közöltek. Észak Koreában hivatalosan nincs járvány, de szigorú intézkedések vannak ellene.

Tokió 2021

Az olimpiát tavalyról halasztotta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely fogadkozik: idén mindenképp megrendezik azt. A japán szervezők ugyanakkor közölték: külföldi nézők nem vehetnek részt az olimpián.

Észak Korea döntésével kapcsolatban Tokióban úgy reagáltak, hogy még nem kaptak hivatalos értesítést.

Koreai-japán kapcsolatok

Mindkét Koreában erős ellenszenv tapasztalható Japánnal szemben, mely 1910 és 1945 között gyarmatként kezelte a koreai félsziget népét. A férfiakat munkaszolgálatra vitték Japánba, a nőket pedig bordélyházba hurcolták, ahol japán katonák rendelkezésére kellett állniuk.

Emiatt Kim Dzsong un-nak nem eshetett nehezére a lemondás.

Amikor korábban Dél Koreában rendeztek téli olimpiát, akkor Kim Dzsong un megragadta az alkalmat. Húgát küldte Dél Koreába ebből az alkalomból. Ő volt az Észak Koreában 1945 óta uralkodó Kim dinasztia első tagja, aki Dél Korea földjére lépett.

Soron kívül

 A Magyar Olimpiai Bizottság elnökét kérdezi a műsorvezető az Egyenes Beszédben. Egyfelől arról, hogy újra felvetik, hogy Budapest újra pályázzon – ezúttal 2032-re – az olimpiára.

Hogy erről mit gondolok, azt könnyű kitalálni. (A költségek miatt nem kell aggódni, a sportlétesítmények így is, úgy is folyamatosan épülnek, az atlétikai stadion például a fővárosi és kerületi önkormányzat jóváhagyásával.)

A beszélgetés másik témája, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kérte, hogy az idei tokiói olimpiára készülő versenyzőket, edzőket és szakvezetőket mielőbb oltsák be a koronavírus ellen. A kérés meghallgatásra talált, és több mint nyolcszáz személyt oltanak be, mégpedig a Moderna vakcinával. A műsorvezető ezt helyénvalónak találja, mint ahogy helyénvalónak találja ezt A nap híre című adás műsorvezetője és három ellenzékinek tekinthető részvevője is.

Én nem.

Az olimpiára készülő sportemberek feltehetően fiatal, illetve az edzők és szakvezetők esetében középkorú, egészséges emberek. Ha elkapják a koronavírus-fertőzést, nagy valószínűséggel tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel megy keresztül rajtuk. Az ő beoltásuk miatt később kerül oltásra ugyanennyi idős, valószínűleg krónikus betegségekkel sújtott ember, hiszen az egészségügyiek és az idősotthonokban élők és dolgozók után most ők következnek a – létező vagy nem létező – oltási terv szerint. Ha ők kapják el a fertőzést, akár bele is halhatnak, de ha nem, akkor is súlyos szenvedés vár rájuk, hátralevő életükben küszködhetnek a szövődményekkel.

Az olimpiai részvétel és esetleges siker előbbre való, mint más emberek élete és egészsége?

Hogy Orbán Viktor ezt így gondolja, az magától értetődik, nem lepődöm meg rajta. De hogy az ATV műsorvezetői és az ellenzéki politikusok és ellenzékhez közeli politikai elemzők is így gondolják, azt nem tartom magától értetődőnek.

Még valamit nem értek.

Orbán Viktor saját elmondása szerint a legjobban a kínai vakcinában bízik. Akkor az olimpikonoknak miért a Modernát adják be, miért nem a Sinopharm vakcináját? Vagy miért nem a Szputnyik-V-t, amelyből háromezer adagot már elküldtek Budapestre, eredetileg vizsgálati célból, de a vizsgálatra nem került sor, a nélkül rendelte meg Szijjártó doktor úr az egymillió adagot, és a háromezret alighanem valahol behűtve tárolják. Nekik az nem jó, se a kínai, nekik a legmodernebb, az EU gyógyszerellenőrzésén már átment Moderna vakcina kell?

Tényleg minden élet számít?

Andy Landy mosolyalbuma – Olimpia

A fuhu.hu megszerezte az Orbán Viktor által ígért magyarországi olimpia látványtervét.

 

A japánok nem kérnek az olimpiából

Egy hétvégi felmérés szerint a japán közvélemény háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy jövőre olimpiát rendezzenek Tokióban! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság idén tavasszal döntött úgy, hogy jövőre halasztja az idei olimpiát, mert a Covid-19 vírus járvány miatt nem lenne biztonságos a rendezés.

A friss felmérés szerint a japán közvélemény most úgy véli: jövőre sem javul annyira a helyzet, hogy meg lehetne rendezni a tokiói olimpiát. Ezért sokan azt javasolják: halasszák el még egy évvel az olimpiát! Mások pedig úgy vélik: végképp törölni kell a tokiói olimpiát a koronavírus járvány miatt.

A megkérdezettek mindössze nem egészen egynegyede ért egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal abban, hogy jövőre mégiscsak legyen olimpia Tokióban. Korábban az olimpia eszméje igen népszerű volt Japánban. A kormányzat mindent meg is tett az olimpia megszerzéséért. Állítólag le is fizettek néhány NOB tagot ennek érdekében. Azután viszont jött a Covid-19 vírus válság és a közvélemény megváltozott pedig Japánban a járvány áldozatainak a száma nem túlságosan nagy.

A világ sportolói sem lelkesedtek azért, hogy idén nyáron olimpia legyen Tokióban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezért is mondta le a 2020-as nyári olimpiát. A hivatalos álláspont szerint jövő nyáron megtartják az olimpiát, de a Covid-19 vírus járvány teljesen bizonytalanná teszi a helyzetet. Ráadásul Kínában már megkezdték a felkészülést a következő járványra, amely ősszel alakulhat ki Vuhanban vagy más kínai nagyvárosban.

Ha Tokióban jövőre sem lesz olimpia, akkor törlik a rendszerből

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint nem lehet felfüggeszteni a sport naptárat. Még senki sem tudja, hogy milyen lesz a világ vírus helyzete jövő júliusban.

Ha a japánok nem tudják akkor sem megrendezni az olimpiát, akkor már végképp nem számolunk vele – mondta a BBC-nek Thomas Bach, a NOB elnöke. Aki arra hivatkozott, hogy 3-5000 ember foglalkozik az olimpia szervezésével. Ennyi embert nem lehet folyamatosan fizetni. Idén azért marad el az olimpia a japán fővárosban, mert a koronavírus járvány miatt nem lenne biztonságos a megrendezése.

Lehet, hogy jövőre sem lenne az

Ezt pedzegetik többen is Japánban és másutt. Senki sem tudja ugyanis biztosan, hogy nem lesz-e új világméretű vírus járvány, amely tragikus hatással lenne egy olyan tömeg rendezvényre mint az olimpia. A japán szervezők egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Csak a legutolsó pillanatban mondták le az idei olimpiát, mert egyre több ország jelezte: problematikus lenne a részvétele a korona vírus válság miatt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak március 24-én döntött úgy, hogy az idei olimpiát jövőre rendezik meg Tokióban.

Pénzhiány Párizsban

Közben a francia sajtó már arról számol be, hogy a következő olimpia szervezői is pácban vannak: nagyon jelentős plusz költségekkel jár ugyanis, hogy egészségügyi szempontból biztonságos olimpiát varázsoljanak 2024-ben. A jelenlegi helyzetben a szponzorok enyhén szólva nem igazán lelkesek amiatt, hogy nekik kellene fizetniük az egészségügyi plusz kiadásokat. Guy Drut gátfutó olimpiai bajnok, aki korábban sport miniszter is volt Párizsban, bízik az állami támogatásban, de emellett nemzetközi pénzeket is szeretne begyűjteni. Gondot okoz, hogy senki sem tudja: a szép új világban, mely a vírusválság után kialakulóban van, milyen vonzereje lesz az olimpiának – rendezzék azt Tokióban vagy Párizsban.

NOB elnök: nincs döntés az olimpia elhalasztásáról

0

Miközben szépen lassan leáll az egész világ sportélete a korona vírus járvány miatt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint még korai lenne dönteni arról, hogy mi legyen a tokiói olimpiával.

“A nagy sportszövetségek júniusig állították le a bajnokságokat és versenyeket. A tokiói olimpia csak július 24-én kezdődik” – mondta Thomas Bach, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Közben sok sportoló tiltakozott hiszen a versenyekre való edzések idején megnő a korona vírus kockázat. Jellemző például, hogy Kevin Durant, az amerikai kosárlabda sztárja is vírus fertőzött lett noha kihagyja az NBA idényét Achilles ín sérülés miatt. Az edzéseken viszont már részt vett: csapatának, a Brooklyn Nets-nek négy tagját diagnosztizálták korona vírussal.

A japánok is kitartanak

Abe Sinzo miniszterelnök is az olimpia megrendezése mellett van annak ellenére, hogy a japán szervező bizottság alelnöke is megkapta a vírus fertőzést. Japánt viszonylag kis mértékben érintette a korona vírus járvány annak ellenére, hogy közel esik Vuhanhoz, a járvány kínai központjához. Thomas Bach arra is hivatkozott, hogy Kínában leállt a járvány. Igaz, hogy szakértők szerint fennáll egy második hullám veszélye: a külföldről hazatérő kínaiak újra megfertőzhetik a honfitársaikat.

“Semmiképp sem törölhetjük az olimpiát, mert az emberiség fele nézi azt!” – érvelt a NOB elnöke. A tokiói olimpia törlését kevesen javasolják , de annál többen vannak amellett, hogy halasszák azt el: vagy idén őszre vagy pedig jövőre. Olimpiát eddig a világháborúk idején töröltek: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben.

Olimpia csak jövőre?

A koronavírus miatt elképzelhető, hogy el kell majd halasztani az olimpiai játékokat is. Ha így alakulna, akkor célszerű lenne jövő nyáron megtartani az olimpiát, mert szervezési szempontból ez okozná a legkisebb problémát. Erről nyilatkozott a japán szervező bizottság egyik tagja a Wall Street Journal című amerikai lapnak.

Takahasi Harujuki szerint elképzelhetetlennek tűnik, hogy nézők nélkül rendezzék meg az olimpiai játékokat Tokióban. A koronavírus járvány miatt viszont mind többen helyen tiltják be az olyan rendezvényeket, amelyeken több mint ezer ember venne részt.

Olimpiai miniszter: meglesz az olimpia

Nemrég a tokiói olimpia megszervezéséért felelős japán miniszter úgy nyilatkozott, hogy megtartják az eredeti időpontban az olimpiát. Dehát akkor még úgy tűnt, hogy Kína eredményesen leküzdi a korona vírus járványt, amely a világ többi részén nem okoz olyan nagy gondot. Ámde időközben kiderült: a járvány visszavonulóban van Kínában, de annál gyorsabban terjed külföldön. Egész Olaszországot karanténba kellett zárni a korona vírus miatt!

A koronavírus járvány hónapokig eltarthat – figyelmeztette a közvéleményt Merkel kancellár. Németország politikai vezetője azt is elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy a lakosság többsége megfertőződik a korona vírussal! Ez pedig olyan többlet terhelést róna az egészségügyi hálózatra, amelyet az nem lenne képes elviselni Németországban, és minden bizonnyal másutt sem.

Olimpia, vagy amit akartok

Az végleg eldőlt már egy éve, hogy Budapest nem rendezi meg a 2024-es olimpiát. Meg nem rendezzük, mondták akkor, ámde a hozzá szükséges létesítmények megépülnek majd, egyrészt, hogy készen álljanak, ha egyszer mégis alkalmunk nyílik olimpiázni, másrészt, mert mindenképpen szükségesek, kellenek nekünk.

Erről nem érdemes vitatkozni, mindenki másként ítéli meg, mi a szükséges és mi nem – de Semjén lovag minap napfényre bukkant, egyelőre ötven milliárdos előirányzott költségvetésű vadászati nemvilágkiállítása óhatatlanul eszünkbe juttatja: mi van a korábbi beruházásokkal?

Jelentem, jól vannak, viszik a pénzt, az is a dolguk. Az ténykérdés, hogy Magyarországon minden beruházás, legyen szó családi házról vagy stadionról, átlépi a költségvetését, ez valamiért a természet megkerülhetetlen törvénye minálunk, de legalább lesz belőlük valami? Ha már többe vannak nekünk, mint valaha hittük volna?

Lesz, valami mindenképpen lesz… ugyebár az egyetlen létesítményünk, amin sokat nem kéne változtatni, még ha olimpiát is rendeznénk, a Duna Aréna. Az megvan, köszöni szépen, időnként zajlanak körülötte viharok, de minket most a pénz érdekel: 46 milliárdocskába került, viszont legalább ronda. A Puskás-stadion is elkészül még idén, kicsikét többe fog kerülni: a kiadások mostanság járnak 190 milliárd körül. Lesz ez még több, kérem.

Nagyobb a baj Csepelen

Ott épül ugyanis a stadion, amiben a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezzük majd – csak egy kapavágás nem sok, annyi sem esett még, a helyszín megvásárlására és a tervekre viszont már elment 21 milliárd forint. Amikor még úgy nézett ki – tavalyelőtt – hogy lesz olimpia, körülbelül 120 milliárdra becsülték ennek a stadionnak a költségeit, de azóta sokat változott a gazdasági helyzet. Mindenesetre az atlétikai stadion bekerült a Kemény Ferenc Programba, ami elvileg garantálja a megvalósulását. Elvileg. Az építészeti terveket már készítik, a Napur Architect Kft. 4,7 milliárdért vállalta a tervezést – hogy mennyi lesz a beruházás végső összege, az egyelőre nem ismert.

Csak épüljön is meg, mert bizony van nálunk rossz példa is az elhamarkodott szervezésre. A Maccabi Játékok esete. Azokat ugyanis a most épülő Kerepesi úti Sportparkban kívánták megrendezni, de az csak 2020-21-ben fog elkészülni, ezért új helyszínt kellett nekik találni. A legtöbb verseny így a Ludovika Akadémiára kerül. Fontos helyszínek lesznek még a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái, valamint az alcsútdobozi Pannonia Golf & Country Club. Egyszóval, a Maccabi Játékokat is megrendezzük – csak kissé szétszórtan. És ez majd rengeteg problémát okozhat. Egyelőre 25 milliárd forintba kerültek, létesítmény építése nélkül…

Így jár az ember, ha légvárba tervez sporteseményt

Mellesleg a Kemény Ferenc program költségvetése is érdekes, mintha gyárilag lenne belétervezve a túllépés: ugyanis a HVG adatai szerint legkevesebb 34,8 milliárd forint a teljes program költségvetése, ám a benne szereplő csepeli stadion, mint láthattuk, körülbelül 120 milliárdba fog kerülni… olyan márpedig nem nagyon van, hogy kevesebb pénzből kijöjjön több, jelesül vagy háromszor annyi. De itt láthatóak a sarokszámok, ha valakit érdekelnek.

Érdekes a Velodrom és az Xtrém Park kérdése is. Az olimpiai hatástanulmány a Velodromra 25 milliárd, az Xtrém Parkra 5 milliárd forinttal, egy fedett atlétikai csarnokra pedig 3 milliárddal számolt, vagyis már a legóvatosabb becslés szerint sem lehet annyival megúszni, mint amennyit elkülönített a kormány. Biztos, ami biztos, az óbudai kerékpáros-stadion tervezésére és az ott lévő épületek elbontására már elköltöttek több, mint 1 milliárd forintot, az extrémsportpark és az evezősközpont tervezésére pedig 473 milliót, de ez csak aprópénz a lehetséges végösszeghez képest.

A Fradiváros költségeit megbecsülni sem tudjuk, eddig 25 milliárdba került a létesítmény, és messze nincs még kész, a 2022-es férfi kézilabda EB épülő kézicsarnok olyan 10-15 milliárd lehet majd, még nem említettük viszont a Budapest Déli Városkapu tervet. Ennek keretében épülne egy 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros. Ez előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.

361 milliárdba kerül, hogy nem rendezünk olimpiát

A HVG összesítése alapján tehát – a dolgok jelen állása szerint – 361 milliárdba kerül nekünk az, hogy nem rendezünk olimpiát. Képzelem, mennyibe kerülne, ha még rendeznénk is!

Illetve nem képzelem: tudom. Ne feledjük: olimpiát mindig a város rendez, sosem az állam, bár az államok rendszerint besegítenek a városi költségvetésbe. Lássuk a brazil államot is megrengető költségekkel rendezett riói olimpia büdzséjét!

Az állam deficitje a játékok miatt hatmilliárd dollár. Ezenkívül van még 10 milliárd dolláros hiteltartozás. Az olimpia összesen mintegy 12 milliárd dollárjába került Brazíliának. Ebből 3 milliárdot fizetett az állam. Természetesen az olimpiát Rio de Janeiro városa rendezte, ám az állam támogatásával. A riói létesítmények eladhatatlanok, helyettük a városi vízműveket kellett privatizálni, minek következtében az egekbe ugrott az ivóvíz ára a trópusi metropolisban. Ráadásul a megrendült társadalom olyan szélsőjobboldali vezetést választott – a kirobbanó botrányok hatására -, amely az esőerdők kiirtásának programjával az egész bolygó sorsán sokat ronthat.

Végül is valami 13,1 milliárd dollár tiszta ráfizetést hagyott maga után a riói sportrendezvény (azért nem 12 milliárdot, mert számolnunk kell a kamatokkal és a záróünnepély után bekövetkezett állagromlással is). Az eredeti költségvetése 3 milliárd volt, szintén dollárban számolva. A 13 milliárd dollár napi árfolyamon 3 550 milliárd forint – nos, ennyibe került volna egy olimpia megrendezése nekünk, alsó hangon.

Ehelyett kihagyhatjuk, a tizedéért. A bolondnak is megéri.

Mindig mondtam, hogy nagy üzlet a sport, de vállalkozni csakis az építőiparban érdemes.

És ott is csak egyelőre.

Vádemelés orosz hírszerző hekkerek ellen

0

Az oroszok becsapták a doppingellenőrzést a téli olimpián Szocsiban, és ezért eltiltották őket a brazíliai nyári, illetve a dél-koreai téli olimpiától; a csalást az orosz titkosszolgálat irányította Putyin megbízásából – állítja az a 41 oldalas vádirat, melyet a pittsburghi bíróságon nyújtott be az amerikai igazságügyi tárca.

Az USA-ba menekült az a sportorvos, aki korábban a doppingügyeket felügyelte Moszkvában, és aki leleplezte az egész csalást. Az oroszok arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire jól informáltak az amerikaiak az ügyben. Emellett nagyon érdekelte őket a WADA véleménye is. A dopping ellenes nemzetközi szervezet székhelye Kanadában, Montrealban van, s az amerikaiak szorosan együttműködtek a kanadai hatóságokkal ebben az ügyben. Éppúgy, mint a hollandokkal, akik négy titkosszolgálati tisztet utasítottak ki ugyanennek az ügynek kapcsán.

Az oroszok hekker-akciókkal akarják destabilizálni a Nyugatot

– hangsúlyozta Jeremy Hunt, brit külügyminiszter, miután napvilágot látott a jelentés az orosz katonai hírszerzés világméretű hecker-akcióiról. A National Cyber Security Center nyíltan vádolja az orosz katonai hírszerzést, a GRU-t, hogy szisztematikusan igyekszik feltörni a biztonsági rendszereket és beavatkozni a politikai életbe Nagy Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új Zélandon.

Ezeknek az államoknak a titkosszolgálata évek óta szoros szövetségben küzd az oroszokkal szemben.

Az Egyesült Államok feketelistára tette Igor Korobljovot, a GRU főnökét, akit felelősnek tartanak olyan heckker-akciókért, mint a Demokrata Párt adatvédelmi rendszerének a feltörésére irányuló kísérletek a 2016-os választási kampány idején.

A GRU közvetlenül a vezérkari főnök alá tartozik. Elvben a hadügyminisztertől is kaphat parancsokat, de külföldön mindenki biztosra veszi:

Vlagyimir Putyin az igazi főnök.

Aki Oroszország közel mindenható elnöke a szovjet időkben a KGB kötelékében szolgált az egykori NDK-ban.

Putyin hazaárulónak és szemét alaknak nevezte Szkripal ezredest, akit lányával együtt a GRU megpróbált eltenni láb alól Nagy Britanniában. Szkripal valóban elárulta a GRU-t: 100 ezer dollárért eladta hírszerző társainak listáját az amerikai, illetve a brit kémelhárításnak. S védelmet kért és kapott Nagy Britanniában. Tavasszal idegméreggel megpróbálták meggyilkolni. Theresa May miniszterelnök nyíltan Putyint vádolta a sikertelen gyilkossági kísérlet megszervezésével. Moszkva tagad, de azóta hosszú feketelista készült azokról a Putyinhoz közelálló személyekről, akik a jövőben nem léphetnek be Nagy-Britanniába.

Putyin kedvenc oligarchája, Roman Abramovics nem kapott vízumot, noha tizenöt éve Londonban él, hét gyerekéből öten Nagy Britanniában tanulnak.

Az Ausztrália miniszterelnöke sietve csatlakozott a brit külügyminiszterhez Oroszország elítélésében. Scott Morrison kijelentette: ez nem a Vadnyugat. Vannak nemzetközi egyezmények, amelyeket Oroszország is aláírt, s amelyeket be kell tartania.

Moszkva a maga részéről mindig cáfolta a hecker-akciók szerzőségét, s miután nagyon nehéz bizonyítani, hogy honnan is indult ez a támadás, az oroszok a nyilvánosság előtt mossák a kezeiket. A legújabb brit jelentés és az amerikai vádemelés viszont azt mutatja: a Nyugatnak elfogyott a türelme.

Csakhogy jogos az oroszok viszont-vádja is: az Egyesült Államok nem ugyanezt csinálja az egész világon?!

Ez Korea? – Koreanapló 1.

Jól emlékszem, 19 éves voltam, ültem a televízió előtt és lenyűgözve bámultam a televízióban a szöuli olimpia megnyitó ünnepségét, a legyezőtáncot, a sok csodás ruhát, a végtelenül fegyelmezett élőképeket.

Egy egzotikus országot láttam, kiejthetetlen szavakkal, sok panelházzal, kis facsemetékkel és széles sugárutakkal, rajtuk kizárólag általam ismeretlen márkájú, belföldi gépjárművek közlekedtek.

Soha, de soha nem gondoltam volna, akkor sem, korábban sem, hogy valaha több közöm lesz ehhez a helyhez, mint a saját szülőhazámhoz.

Pár éve épp itt voltam, mikor egyik kedvenc beszélgetős tv műsoromban a 88-as olimpia került szóba.

Ott elmondták, hogy akkor még Dél-Korea sokkal többet szeretett volna mutatni magáról, mint amire a tényleges lehetőségei futották volna, így például a hajléktalanokat föld alatti bázisokba szállították a rendezvény idejére, hogy a külföldiek ne lássák őket.

Azt is említették, hogy ez bizony szégyen még ma is, minden koreai szégyene, ugyanakkor ma már nincsenek hajléktalanok, vagyis persze, vannak, hiszen lehetetlen, hogy ne legyenek, de őket a szociális háló megfogja a teljes lecsúszástól.

Még ma is vannak idős nénik és bácsik, akik a kidobott papír, karton szemetet gyűjtik össze, eladják az átvevő helyen és abból fedezik a napi megélhetésüket, létező és elfogadott módja ez itt a szegénységnek.

Más idős emberek családi tragédia okán nevelik az unokáikat, s mikor azok egyetemre mennek, a nagy összegű tandíjat kifizetendő, bármilyen munkát elvégeznek.

Kedves rokonom ápolónő. Kemény hivatás az itt, már nyugdíj előtt áll nem sokkal. Segédápolóból lett az idők folyamán több egyetem és továbbképzés munka melletti elvégzése árán műtéti asszisztens, ma egy nagy, egyetemi kórház egyik legmagasabb pozícióját betöltő embere.

A szülei meghaltak mikor ő gyermek volt, idősebb fiú testvérét anyósom taníttatta ki, ő angol tanár lett, a középső fiú gimnázium után számviteli főiskolára ment, mert az olcsó volt, nyugdíjba már mint a jegybank fiókvezetője vonult. A következő két testvér lány volt, az ő taníttatásukra senkinek sem volt ereje, pénze. Szülők hiányában a sorsuk kegyetlen volt. Kettejük közül az idősebb az ápolónő, a fiatalabb, velem egyidős lenne, meghalt rákban, fiatalon, két kisgyereket hagyva árván, hirtelen és sokkolóan. Ő dietetikussá képezte magát.

Itt nem könnyű az élet, a munka nem valami, aminek az önmegvalósítás és a személyiségfejlesztés lenne az elsődleges célja, nem. A munka itt az élet, pénz, amiért ételt adnak a boltban, még ma is ezt jelenti elsősorban, bár ma már kétségtelen jelek mutatkoznak ennek a tendenciának a megváltozására.

A nénik és bácsik akik száz évesnek látszanak és kerekes kocsin húzzák a kartonokat, rajtam kívül senkit sem hatnak meg, dolgoznak, mert itt dolgozni kell ha az ember élni akar.

Ez a félsziget emberemlékezet óta túlzsúfolt, földje nem túl termékeny, rengeteg a hegy, a folyó, a tenger, sok volt az éhínség, a háború, nagyhatalmak játszótere.

A koreaiak sokat dolgoznak, keveset alszanak és nagyon szeretnek élni.

Napi tíz, tizenkét órányi munka után este, sötétedés után telve vannak a közparkok. Kerékpároznak, tollasoznak, sétálnak, pingpongoznak, nevetnek, hangosak és derűsek.

A kávézók is tömve, a kocsmák, bárok is. Ki, hogyan vezeti le a felgyülemlett feszültséget, egyénenként változó.

Hétvégén túráznak, hegyet másznak, a tengeren horgásznak vagy épp a kolostori magányban lelik kedvüket.

Hatalmas vízi élményparkok, vidámparkok, golf és teniszpályák szolgálják a megfáradt emberek pihenését, de ezek a helyek a társadalmi kapcsolatok építésére, ápolására is tökéletesek.

Az idén megrendezett téli olimpia már egy egészen más Koreát mutatott.

Magabiztos, stabil gazdaságot, kreatív embereket, fejlett infrastruktúrát, fantasztikus szervezést, hiszen abban ők mindig is élen jártak.

A két olimpiát elválasztó huszonegynéhány év alatt ez az ország rengeteget változott. Még az én generációm sem tudja egészen pontosan, hogyan kell szórakozni, de az eggyel fiatalabbak már igen. Ők azok, akik ha kell egyetem közben meggondolják magukat és valami egészen mást tanulnak, akiknek a munka már nem pusztán a mindennapi betevő de hivatás, öröm és élvezet is egyben, akik tudatosan azt a foglalatosságot keresik, amiben kiteljesedhetnek.

Kisebbek a családok, kevesebb a gyermek, kényelmes az élet, digitális a világ, megszűnőben a hagyományok széles tábora, egy új világ jön.

Nem tudom, vajon jobb lesz-e, mint ami eddig volt, de, hogy más, az biztos.

Mikor először itt jártam, a nénik megsimogatták a hajam, mert nem láttak még ilyen selymes, vékony szálút belőle, alig hitték, hogy igazi, a magasságom és egyéb méreteim sem voltak errefelé szokványosak, egy idő után egészen úgy éreztem magam, mint valami különleges jószág az állatkertben.

Ma, ha bemegyek a közértbe és mondjuk még sosem jártam ott, egy szempillantás alatt nyugtázzák, hogy külföldi vagyok, majd a világ legtermészetesebb módján kiszolgálnak, mint bárki mást. Senki sem bámul, senki sem bánt, igaz, engem itt soha nem bántottak.

Nyelvtudásom ha napvilágra kerül, azért még igen nagy elismerést vált ki belőlük, de a rózsaszín és kék hajammal sem tudok már polgárpukkasztani, azok az idők elmúltak, ez a világ színes egyéniségek színes palettája, ahol nekem is jut hely bőven.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK