Kezdőlap Címkék Olimpia

Címke: olimpia

A japánok nem kérnek az olimpiából

Egy hétvégi felmérés szerint a japán közvélemény háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy jövőre olimpiát rendezzenek Tokióban! A Nemzetközi Olimpiai Bizottság idén tavasszal döntött úgy, hogy jövőre halasztja az idei olimpiát, mert a Covid-19 vírus járvány miatt nem lenne biztonságos a rendezés.

A friss felmérés szerint a japán közvélemény most úgy véli: jövőre sem javul annyira a helyzet, hogy meg lehetne rendezni a tokiói olimpiát. Ezért sokan azt javasolják: halasszák el még egy évvel az olimpiát! Mások pedig úgy vélik: végképp törölni kell a tokiói olimpiát a koronavírus járvány miatt.

A megkérdezettek mindössze nem egészen egynegyede ért egyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal abban, hogy jövőre mégiscsak legyen olimpia Tokióban. Korábban az olimpia eszméje igen népszerű volt Japánban. A kormányzat mindent meg is tett az olimpia megszerzéséért. Állítólag le is fizettek néhány NOB tagot ennek érdekében. Azután viszont jött a Covid-19 vírus válság és a közvélemény megváltozott pedig Japánban a járvány áldozatainak a száma nem túlságosan nagy.

A világ sportolói sem lelkesedtek azért, hogy idén nyáron olimpia legyen Tokióban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezért is mondta le a 2020-as nyári olimpiát. A hivatalos álláspont szerint jövő nyáron megtartják az olimpiát, de a Covid-19 vírus járvány teljesen bizonytalanná teszi a helyzetet. Ráadásul Kínában már megkezdték a felkészülést a következő járványra, amely ősszel alakulhat ki Vuhanban vagy más kínai nagyvárosban.

Ha Tokióban jövőre sem lesz olimpia, akkor törlik a rendszerből

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint nem lehet felfüggeszteni a sport naptárat. Még senki sem tudja, hogy milyen lesz a világ vírus helyzete jövő júliusban.

Ha a japánok nem tudják akkor sem megrendezni az olimpiát, akkor már végképp nem számolunk vele – mondta a BBC-nek Thomas Bach, a NOB elnöke. Aki arra hivatkozott, hogy 3-5000 ember foglalkozik az olimpia szervezésével. Ennyi embert nem lehet folyamatosan fizetni. Idén azért marad el az olimpia a japán fővárosban, mert a koronavírus járvány miatt nem lenne biztonságos a megrendezése.

Lehet, hogy jövőre sem lenne az

Ezt pedzegetik többen is Japánban és másutt. Senki sem tudja ugyanis biztosan, hogy nem lesz-e új világméretű vírus járvány, amely tragikus hatással lenne egy olyan tömeg rendezvényre mint az olimpia. A japán szervezők egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Csak a legutolsó pillanatban mondták le az idei olimpiát, mert egyre több ország jelezte: problematikus lenne a részvétele a korona vírus válság miatt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak március 24-én döntött úgy, hogy az idei olimpiát jövőre rendezik meg Tokióban.

Pénzhiány Párizsban

Közben a francia sajtó már arról számol be, hogy a következő olimpia szervezői is pácban vannak: nagyon jelentős plusz költségekkel jár ugyanis, hogy egészségügyi szempontból biztonságos olimpiát varázsoljanak 2024-ben. A jelenlegi helyzetben a szponzorok enyhén szólva nem igazán lelkesek amiatt, hogy nekik kellene fizetniük az egészségügyi plusz kiadásokat. Guy Drut gátfutó olimpiai bajnok, aki korábban sport miniszter is volt Párizsban, bízik az állami támogatásban, de emellett nemzetközi pénzeket is szeretne begyűjteni. Gondot okoz, hogy senki sem tudja: a szép új világban, mely a vírusválság után kialakulóban van, milyen vonzereje lesz az olimpiának – rendezzék azt Tokióban vagy Párizsban.

NOB elnök: nincs döntés az olimpia elhalasztásáról

0

Miközben szépen lassan leáll az egész világ sportélete a korona vírus járvány miatt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint még korai lenne dönteni arról, hogy mi legyen a tokiói olimpiával.

“A nagy sportszövetségek júniusig állították le a bajnokságokat és versenyeket. A tokiói olimpia csak július 24-én kezdődik” – mondta Thomas Bach, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Közben sok sportoló tiltakozott hiszen a versenyekre való edzések idején megnő a korona vírus kockázat. Jellemző például, hogy Kevin Durant, az amerikai kosárlabda sztárja is vírus fertőzött lett noha kihagyja az NBA idényét Achilles ín sérülés miatt. Az edzéseken viszont már részt vett: csapatának, a Brooklyn Nets-nek négy tagját diagnosztizálták korona vírussal.

A japánok is kitartanak

Abe Sinzo miniszterelnök is az olimpia megrendezése mellett van annak ellenére, hogy a japán szervező bizottság alelnöke is megkapta a vírus fertőzést. Japánt viszonylag kis mértékben érintette a korona vírus járvány annak ellenére, hogy közel esik Vuhanhoz, a járvány kínai központjához. Thomas Bach arra is hivatkozott, hogy Kínában leállt a járvány. Igaz, hogy szakértők szerint fennáll egy második hullám veszélye: a külföldről hazatérő kínaiak újra megfertőzhetik a honfitársaikat.

“Semmiképp sem törölhetjük az olimpiát, mert az emberiség fele nézi azt!” – érvelt a NOB elnöke. A tokiói olimpia törlését kevesen javasolják , de annál többen vannak amellett, hogy halasszák azt el: vagy idén őszre vagy pedig jövőre. Olimpiát eddig a világháborúk idején töröltek: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben.

Olimpia csak jövőre?

A koronavírus miatt elképzelhető, hogy el kell majd halasztani az olimpiai játékokat is. Ha így alakulna, akkor célszerű lenne jövő nyáron megtartani az olimpiát, mert szervezési szempontból ez okozná a legkisebb problémát. Erről nyilatkozott a japán szervező bizottság egyik tagja a Wall Street Journal című amerikai lapnak.

Takahasi Harujuki szerint elképzelhetetlennek tűnik, hogy nézők nélkül rendezzék meg az olimpiai játékokat Tokióban. A koronavírus járvány miatt viszont mind többen helyen tiltják be az olyan rendezvényeket, amelyeken több mint ezer ember venne részt.

Olimpiai miniszter: meglesz az olimpia

Nemrég a tokiói olimpia megszervezéséért felelős japán miniszter úgy nyilatkozott, hogy megtartják az eredeti időpontban az olimpiát. Dehát akkor még úgy tűnt, hogy Kína eredményesen leküzdi a korona vírus járványt, amely a világ többi részén nem okoz olyan nagy gondot. Ámde időközben kiderült: a járvány visszavonulóban van Kínában, de annál gyorsabban terjed külföldön. Egész Olaszországot karanténba kellett zárni a korona vírus miatt!

A koronavírus járvány hónapokig eltarthat – figyelmeztette a közvéleményt Merkel kancellár. Németország politikai vezetője azt is elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy a lakosság többsége megfertőződik a korona vírussal! Ez pedig olyan többlet terhelést róna az egészségügyi hálózatra, amelyet az nem lenne képes elviselni Németországban, és minden bizonnyal másutt sem.

Olimpia, vagy amit akartok

Az végleg eldőlt már egy éve, hogy Budapest nem rendezi meg a 2024-es olimpiát. Meg nem rendezzük, mondták akkor, ámde a hozzá szükséges létesítmények megépülnek majd, egyrészt, hogy készen álljanak, ha egyszer mégis alkalmunk nyílik olimpiázni, másrészt, mert mindenképpen szükségesek, kellenek nekünk.

Erről nem érdemes vitatkozni, mindenki másként ítéli meg, mi a szükséges és mi nem – de Semjén lovag minap napfényre bukkant, egyelőre ötven milliárdos előirányzott költségvetésű vadászati nemvilágkiállítása óhatatlanul eszünkbe juttatja: mi van a korábbi beruházásokkal?

Jelentem, jól vannak, viszik a pénzt, az is a dolguk. Az ténykérdés, hogy Magyarországon minden beruházás, legyen szó családi házról vagy stadionról, átlépi a költségvetését, ez valamiért a természet megkerülhetetlen törvénye minálunk, de legalább lesz belőlük valami? Ha már többe vannak nekünk, mint valaha hittük volna?

Lesz, valami mindenképpen lesz… ugyebár az egyetlen létesítményünk, amin sokat nem kéne változtatni, még ha olimpiát is rendeznénk, a Duna Aréna. Az megvan, köszöni szépen, időnként zajlanak körülötte viharok, de minket most a pénz érdekel: 46 milliárdocskába került, viszont legalább ronda. A Puskás-stadion is elkészül még idén, kicsikét többe fog kerülni: a kiadások mostanság járnak 190 milliárd körül. Lesz ez még több, kérem.

Nagyobb a baj Csepelen

Ott épül ugyanis a stadion, amiben a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezzük majd – csak egy kapavágás nem sok, annyi sem esett még, a helyszín megvásárlására és a tervekre viszont már elment 21 milliárd forint. Amikor még úgy nézett ki – tavalyelőtt – hogy lesz olimpia, körülbelül 120 milliárdra becsülték ennek a stadionnak a költségeit, de azóta sokat változott a gazdasági helyzet. Mindenesetre az atlétikai stadion bekerült a Kemény Ferenc Programba, ami elvileg garantálja a megvalósulását. Elvileg. Az építészeti terveket már készítik, a Napur Architect Kft. 4,7 milliárdért vállalta a tervezést – hogy mennyi lesz a beruházás végső összege, az egyelőre nem ismert.

Csak épüljön is meg, mert bizony van nálunk rossz példa is az elhamarkodott szervezésre. A Maccabi Játékok esete. Azokat ugyanis a most épülő Kerepesi úti Sportparkban kívánták megrendezni, de az csak 2020-21-ben fog elkészülni, ezért új helyszínt kellett nekik találni. A legtöbb verseny így a Ludovika Akadémiára kerül. Fontos helyszínek lesznek még a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái, valamint az alcsútdobozi Pannonia Golf & Country Club. Egyszóval, a Maccabi Játékokat is megrendezzük – csak kissé szétszórtan. És ez majd rengeteg problémát okozhat. Egyelőre 25 milliárd forintba kerültek, létesítmény építése nélkül…

Így jár az ember, ha légvárba tervez sporteseményt

Mellesleg a Kemény Ferenc program költségvetése is érdekes, mintha gyárilag lenne belétervezve a túllépés: ugyanis a HVG adatai szerint legkevesebb 34,8 milliárd forint a teljes program költségvetése, ám a benne szereplő csepeli stadion, mint láthattuk, körülbelül 120 milliárdba fog kerülni… olyan márpedig nem nagyon van, hogy kevesebb pénzből kijöjjön több, jelesül vagy háromszor annyi. De itt láthatóak a sarokszámok, ha valakit érdekelnek.

Érdekes a Velodrom és az Xtrém Park kérdése is. Az olimpiai hatástanulmány a Velodromra 25 milliárd, az Xtrém Parkra 5 milliárd forinttal, egy fedett atlétikai csarnokra pedig 3 milliárddal számolt, vagyis már a legóvatosabb becslés szerint sem lehet annyival megúszni, mint amennyit elkülönített a kormány. Biztos, ami biztos, az óbudai kerékpáros-stadion tervezésére és az ott lévő épületek elbontására már elköltöttek több, mint 1 milliárd forintot, az extrémsportpark és az evezősközpont tervezésére pedig 473 milliót, de ez csak aprópénz a lehetséges végösszeghez képest.

A Fradiváros költségeit megbecsülni sem tudjuk, eddig 25 milliárdba került a létesítmény, és messze nincs még kész, a 2022-es férfi kézilabda EB épülő kézicsarnok olyan 10-15 milliárd lehet majd, még nem említettük viszont a Budapest Déli Városkapu tervet. Ennek keretében épülne egy 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros. Ez előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.

361 milliárdba kerül, hogy nem rendezünk olimpiát

A HVG összesítése alapján tehát – a dolgok jelen állása szerint – 361 milliárdba kerül nekünk az, hogy nem rendezünk olimpiát. Képzelem, mennyibe kerülne, ha még rendeznénk is!

Illetve nem képzelem: tudom. Ne feledjük: olimpiát mindig a város rendez, sosem az állam, bár az államok rendszerint besegítenek a városi költségvetésbe. Lássuk a brazil államot is megrengető költségekkel rendezett riói olimpia büdzséjét!

Az állam deficitje a játékok miatt hatmilliárd dollár. Ezenkívül van még 10 milliárd dolláros hiteltartozás. Az olimpia összesen mintegy 12 milliárd dollárjába került Brazíliának. Ebből 3 milliárdot fizetett az állam. Természetesen az olimpiát Rio de Janeiro városa rendezte, ám az állam támogatásával. A riói létesítmények eladhatatlanok, helyettük a városi vízműveket kellett privatizálni, minek következtében az egekbe ugrott az ivóvíz ára a trópusi metropolisban. Ráadásul a megrendült társadalom olyan szélsőjobboldali vezetést választott – a kirobbanó botrányok hatására -, amely az esőerdők kiirtásának programjával az egész bolygó sorsán sokat ronthat.

Végül is valami 13,1 milliárd dollár tiszta ráfizetést hagyott maga után a riói sportrendezvény (azért nem 12 milliárdot, mert számolnunk kell a kamatokkal és a záróünnepély után bekövetkezett állagromlással is). Az eredeti költségvetése 3 milliárd volt, szintén dollárban számolva. A 13 milliárd dollár napi árfolyamon 3 550 milliárd forint – nos, ennyibe került volna egy olimpia megrendezése nekünk, alsó hangon.

Ehelyett kihagyhatjuk, a tizedéért. A bolondnak is megéri.

Mindig mondtam, hogy nagy üzlet a sport, de vállalkozni csakis az építőiparban érdemes.

És ott is csak egyelőre.

Vádemelés orosz hírszerző hekkerek ellen

0

Az oroszok becsapták a doppingellenőrzést a téli olimpián Szocsiban, és ezért eltiltották őket a brazíliai nyári, illetve a dél-koreai téli olimpiától; a csalást az orosz titkosszolgálat irányította Putyin megbízásából – állítja az a 41 oldalas vádirat, melyet a pittsburghi bíróságon nyújtott be az amerikai igazságügyi tárca.

Az USA-ba menekült az a sportorvos, aki korábban a doppingügyeket felügyelte Moszkvában, és aki leleplezte az egész csalást. Az oroszok arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire jól informáltak az amerikaiak az ügyben. Emellett nagyon érdekelte őket a WADA véleménye is. A dopping ellenes nemzetközi szervezet székhelye Kanadában, Montrealban van, s az amerikaiak szorosan együttműködtek a kanadai hatóságokkal ebben az ügyben. Éppúgy, mint a hollandokkal, akik négy titkosszolgálati tisztet utasítottak ki ugyanennek az ügynek kapcsán.

Az oroszok hekker-akciókkal akarják destabilizálni a Nyugatot

– hangsúlyozta Jeremy Hunt, brit külügyminiszter, miután napvilágot látott a jelentés az orosz katonai hírszerzés világméretű hecker-akcióiról. A National Cyber Security Center nyíltan vádolja az orosz katonai hírszerzést, a GRU-t, hogy szisztematikusan igyekszik feltörni a biztonsági rendszereket és beavatkozni a politikai életbe Nagy Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új Zélandon.

Ezeknek az államoknak a titkosszolgálata évek óta szoros szövetségben küzd az oroszokkal szemben.

Az Egyesült Államok feketelistára tette Igor Korobljovot, a GRU főnökét, akit felelősnek tartanak olyan heckker-akciókért, mint a Demokrata Párt adatvédelmi rendszerének a feltörésére irányuló kísérletek a 2016-os választási kampány idején.

A GRU közvetlenül a vezérkari főnök alá tartozik. Elvben a hadügyminisztertől is kaphat parancsokat, de külföldön mindenki biztosra veszi:

Vlagyimir Putyin az igazi főnök.

Aki Oroszország közel mindenható elnöke a szovjet időkben a KGB kötelékében szolgált az egykori NDK-ban.

Putyin hazaárulónak és szemét alaknak nevezte Szkripal ezredest, akit lányával együtt a GRU megpróbált eltenni láb alól Nagy Britanniában. Szkripal valóban elárulta a GRU-t: 100 ezer dollárért eladta hírszerző társainak listáját az amerikai, illetve a brit kémelhárításnak. S védelmet kért és kapott Nagy Britanniában. Tavasszal idegméreggel megpróbálták meggyilkolni. Theresa May miniszterelnök nyíltan Putyint vádolta a sikertelen gyilkossági kísérlet megszervezésével. Moszkva tagad, de azóta hosszú feketelista készült azokról a Putyinhoz közelálló személyekről, akik a jövőben nem léphetnek be Nagy-Britanniába.

Putyin kedvenc oligarchája, Roman Abramovics nem kapott vízumot, noha tizenöt éve Londonban él, hét gyerekéből öten Nagy Britanniában tanulnak.

Az Ausztrália miniszterelnöke sietve csatlakozott a brit külügyminiszterhez Oroszország elítélésében. Scott Morrison kijelentette: ez nem a Vadnyugat. Vannak nemzetközi egyezmények, amelyeket Oroszország is aláírt, s amelyeket be kell tartania.

Moszkva a maga részéről mindig cáfolta a hecker-akciók szerzőségét, s miután nagyon nehéz bizonyítani, hogy honnan is indult ez a támadás, az oroszok a nyilvánosság előtt mossák a kezeiket. A legújabb brit jelentés és az amerikai vádemelés viszont azt mutatja: a Nyugatnak elfogyott a türelme.

Csakhogy jogos az oroszok viszont-vádja is: az Egyesült Államok nem ugyanezt csinálja az egész világon?!

Ez Korea? – Koreanapló 1.

Jól emlékszem, 19 éves voltam, ültem a televízió előtt és lenyűgözve bámultam a televízióban a szöuli olimpia megnyitó ünnepségét, a legyezőtáncot, a sok csodás ruhát, a végtelenül fegyelmezett élőképeket.

Egy egzotikus országot láttam, kiejthetetlen szavakkal, sok panelházzal, kis facsemetékkel és széles sugárutakkal, rajtuk kizárólag általam ismeretlen márkájú, belföldi gépjárművek közlekedtek.

Soha, de soha nem gondoltam volna, akkor sem, korábban sem, hogy valaha több közöm lesz ehhez a helyhez, mint a saját szülőhazámhoz.

Pár éve épp itt voltam, mikor egyik kedvenc beszélgetős tv műsoromban a 88-as olimpia került szóba.

Ott elmondták, hogy akkor még Dél-Korea sokkal többet szeretett volna mutatni magáról, mint amire a tényleges lehetőségei futották volna, így például a hajléktalanokat föld alatti bázisokba szállították a rendezvény idejére, hogy a külföldiek ne lássák őket.

Azt is említették, hogy ez bizony szégyen még ma is, minden koreai szégyene, ugyanakkor ma már nincsenek hajléktalanok, vagyis persze, vannak, hiszen lehetetlen, hogy ne legyenek, de őket a szociális háló megfogja a teljes lecsúszástól.

Még ma is vannak idős nénik és bácsik, akik a kidobott papír, karton szemetet gyűjtik össze, eladják az átvevő helyen és abból fedezik a napi megélhetésüket, létező és elfogadott módja ez itt a szegénységnek.

Más idős emberek családi tragédia okán nevelik az unokáikat, s mikor azok egyetemre mennek, a nagy összegű tandíjat kifizetendő, bármilyen munkát elvégeznek.

Kedves rokonom ápolónő. Kemény hivatás az itt, már nyugdíj előtt áll nem sokkal. Segédápolóból lett az idők folyamán több egyetem és továbbképzés munka melletti elvégzése árán műtéti asszisztens, ma egy nagy, egyetemi kórház egyik legmagasabb pozícióját betöltő embere.

A szülei meghaltak mikor ő gyermek volt, idősebb fiú testvérét anyósom taníttatta ki, ő angol tanár lett, a középső fiú gimnázium után számviteli főiskolára ment, mert az olcsó volt, nyugdíjba már mint a jegybank fiókvezetője vonult. A következő két testvér lány volt, az ő taníttatásukra senkinek sem volt ereje, pénze. Szülők hiányában a sorsuk kegyetlen volt. Kettejük közül az idősebb az ápolónő, a fiatalabb, velem egyidős lenne, meghalt rákban, fiatalon, két kisgyereket hagyva árván, hirtelen és sokkolóan. Ő dietetikussá képezte magát.

Itt nem könnyű az élet, a munka nem valami, aminek az önmegvalósítás és a személyiségfejlesztés lenne az elsődleges célja, nem. A munka itt az élet, pénz, amiért ételt adnak a boltban, még ma is ezt jelenti elsősorban, bár ma már kétségtelen jelek mutatkoznak ennek a tendenciának a megváltozására.

A nénik és bácsik akik száz évesnek látszanak és kerekes kocsin húzzák a kartonokat, rajtam kívül senkit sem hatnak meg, dolgoznak, mert itt dolgozni kell ha az ember élni akar.

Ez a félsziget emberemlékezet óta túlzsúfolt, földje nem túl termékeny, rengeteg a hegy, a folyó, a tenger, sok volt az éhínség, a háború, nagyhatalmak játszótere.

A koreaiak sokat dolgoznak, keveset alszanak és nagyon szeretnek élni.

Napi tíz, tizenkét órányi munka után este, sötétedés után telve vannak a közparkok. Kerékpároznak, tollasoznak, sétálnak, pingpongoznak, nevetnek, hangosak és derűsek.

A kávézók is tömve, a kocsmák, bárok is. Ki, hogyan vezeti le a felgyülemlett feszültséget, egyénenként változó.

Hétvégén túráznak, hegyet másznak, a tengeren horgásznak vagy épp a kolostori magányban lelik kedvüket.

Hatalmas vízi élményparkok, vidámparkok, golf és teniszpályák szolgálják a megfáradt emberek pihenését, de ezek a helyek a társadalmi kapcsolatok építésére, ápolására is tökéletesek.

Az idén megrendezett téli olimpia már egy egészen más Koreát mutatott.

Magabiztos, stabil gazdaságot, kreatív embereket, fejlett infrastruktúrát, fantasztikus szervezést, hiszen abban ők mindig is élen jártak.

A két olimpiát elválasztó huszonegynéhány év alatt ez az ország rengeteget változott. Még az én generációm sem tudja egészen pontosan, hogyan kell szórakozni, de az eggyel fiatalabbak már igen. Ők azok, akik ha kell egyetem közben meggondolják magukat és valami egészen mást tanulnak, akiknek a munka már nem pusztán a mindennapi betevő de hivatás, öröm és élvezet is egyben, akik tudatosan azt a foglalatosságot keresik, amiben kiteljesedhetnek.

Kisebbek a családok, kevesebb a gyermek, kényelmes az élet, digitális a világ, megszűnőben a hagyományok széles tábora, egy új világ jön.

Nem tudom, vajon jobb lesz-e, mint ami eddig volt, de, hogy más, az biztos.

Mikor először itt jártam, a nénik megsimogatták a hajam, mert nem láttak még ilyen selymes, vékony szálút belőle, alig hitték, hogy igazi, a magasságom és egyéb méreteim sem voltak errefelé szokványosak, egy idő után egészen úgy éreztem magam, mint valami különleges jószág az állatkertben.

Ma, ha bemegyek a közértbe és mondjuk még sosem jártam ott, egy szempillantás alatt nyugtázzák, hogy külföldi vagyok, majd a világ legtermészetesebb módján kiszolgálnak, mint bárki mást. Senki sem bámul, senki sem bánt, igaz, engem itt soha nem bántottak.

Nyelvtudásom ha napvilágra kerül, azért még igen nagy elismerést vált ki belőlük, de a rózsaszín és kék hajammal sem tudok már polgárpukkasztani, azok az idők elmúltak, ez a világ színes egyéniségek színes palettája, ahol nekem is jut hely bőven.

Hamarosan olimpiai sportág lehet – de mi az a teqball?

A magyar fejlesztésű, a focira épülő, de egy különleges asztalon játszott sport egyre népszerűbb az egész világon.

Kicsit olyan, mint az asztalitenisz, csak nem egyenes az asztal. Ja, nem, mégsem, hiszen akkora labdával játsszák, mint a focit. Akkor olyan, mint a lábtenisz. De akkor mégis mit keres ott az a fura asztal? Ilyen gondolatok bizonyára többek fejében megfogalmazódtak, amikor először látták a magyar fejlesztésű teqballt.

Ahogy a fejlesztők a honlapjukon írják, a teqball „mind a profi focisták, mind az amatőr sportbarátok számára kiválóan alkalmas a technikai tudásuk, koncentrációs készségük és állóképességük fejlesztésére”. A teqball azonban

nem pusztán egy képességfejlesztő módszer, hanem önálló sportág,

és egyre népszerűbb az egész világon.

A fejlesztők szerint a teqballt a labdarúgás legtisztább válfajának is lehet nevezni, hiszen minimális a sérülésveszély: a sportolók nemcsak egymáshoz, de még az asztalhoz sem érhetnek hozzá.

Az egykori aranylabdás Ronaldinho Budapesten is teqballozott.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A szabályok egyébként nagyon egyszerűek:

  • a labdát maximum 3 érintéssel kell visszajuttatni az ellenfél térfelére;
  • az ellenfelet és az eszközt/asztalt nem lehet megérinteni;
  • egymás után ugyanazzal a testrésszel nem lehet megérinteni az asztalt;
  • egy labdameneten belül maximum kétszer lehet ugyanazzal a testrésszel visszajuttatni a labdát az ellenfél oldalára közvetlenül egymás után;

Videón talán könnyebben érthető:

A teqballban nem csak egyéni verseny van, játszhatják ketten, hárman, négyen vagy akár többen is, forgóban.

A teqball két feltalálója Borsányi Gábor és Huszár Viktor volt – Borsányi korábban focizott, de hamar visszavonult, Huszár pedig futballrajongó programozó volt, ő tervezte meg a speciális asztalt. Hozzájuk csatlakozott aztán befektetőként Magyarország egyik leggazdagabb embere, Gattyán György, aki most a cég üzleti stratégiájáért felel.

A teqball sikereit először rangos díjak jelezték: 2015-ben termék design kategóriában megkapta a designerek Oscar-díjának tartott Red Dot Design Awardot, és ugyanebben az évben első helyezést ért el az ISPO-n, a világ egyik legnagyobb, sporttal kapcsolatos vásárán, ahol a legkiemelkedőbb sporttermékeket szokták díjazni.

Azóta már rengeteg világhírű focista és edző támogatja a teqballt: többek között Erwin és Ronald Koeman, Nicolas Anelka, Marco Materazzi, Simao Sabrosa, GianFranco Zola, Jari Litmanen, Carlos Alberto Torres, Henk ten Cate és Osvaldo Ardiles.

A sportág egyik nagykövete pedig a brazil Ronaldinho,

aki emiatt 2016 októberében Magyarországra is eljött.

Ugyanúgy nagykövet a francia világbajnok Christian Karembeu, de rajtuk kívül is rengeteg futballsztár készített már videót arról, hogyan teqballozik, többek között a brazil válogatott játékosai is:

https://www.facebook.com/TeqballHungary/videos/1563764217012947/

Tavaly márciusban aztán megalakult a Nemzetközi Teqball-szövetség (FITEQ), azzal a céllal, hogy összefogja a nemzetközi teqball közösséget és kialakítsa a sportág versenyrendszerét. A FITEQ elnökévé Borsányi Gábort választották. A tervek között szerepelt, hogy bajnokságokat szervezzenek és világranglistát alakítsanak ki. És már itt elhangzott, hogy a nagy álom az, hogy a teqball olimpiai sportággá váljon.

Tavaly júniusban Budapesten meg is rendezték az első Világkupát, amelyre közel 20 országból jöttek versenyzők, a sztárvendégek között pedig olyan focisták voltak, mint a világbajnoki ezüstérmes francia William Gallas és a BL-győztes nigériai Nwankwo Kanu.

Néhány hete pedig a teqballosok még közelebb kerültek nagy álmukhoz:

az alapítók a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaival egyeztettek a teqball olimpiai sportággá tételéről.

Erre a SportAccord nevű szervezet áprilisi, bangkoki konferenciáján került sor, ahol több sportág bemutatót tarthatott, és a teqball hatalmas sikert aratott. A Sportaccord egy olyan ernyőszervezet, amely az olimpiai és nem olimpiai sportágakat, a sporthoz kapcsolódó más szervezeteket, illetve a tömegsport események szervezőit fogja össze.

Arról, hogy az olimpián milyen sportágak vehetnek részt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönt. Ha befogadják a teqballt, akkor legkorábban 2024-ben szerepelhet a programban.

Furcsa pár: Ivanka Trump és az észak-koreai titkosszolgálat vezetője

0

Ők képviselik az Egyesült Államokat illetve Észak-Koreát a téli olimpia záróeseményén: Ivanka Trump, aki nemcsak az elnök lánya, de egyben tanácsadó is a Fehér Házban és Kim Jongcsol tábornok, a titkosszolgálat feje, egyben a dél-koreai ügyek felelőse.

Dél-Koreában őt tartják felelősnek több olyan terrorakcióért, melyet észak-koreai diverzánsok követtek el a félsziget déli részén. Kim Jongcsol állítólag nagyon közel áll Kim Dzsongunhoz. Furcsa lenne, ha a párbeszédet ő kezdené meg Amerikával.

Washingtonban azért is jelezték előre, hogy Ivanka Trump, aki pénteken együtt ebédel Mun Dzse-in dél-koreai elnökkel, nem találkozik észak-koreai vezetőkkel, mert korábban

majdnem létrejött egy titkos találkozó az amerikaiak és az észak-koreaiak között a téli olimpián.

Mike Pence amerikai alelnök mellett az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong és a tulajdonképpeni parlament elnöke, Kim Jongnam is ott volt az olimpián, és szóba is került köztük egy titkos találkozó.

Az amerikai alelnök ezt megelőzően ugyan újabb szigorú szankciókkal fenyegette meg a világtól elzárkózó kommunista rendszert. Észak-Korea pedig – miközben mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben – továbbra is nukleáris háborúval fenyeget. A háborús retorika ellenére fennállt a párbeszéd lehetősége – állítja most Mike Pence irodája. De valamiért Észak-Korea az utolsó percben meggondolta magát.

Pekingi források viszont úgy vélik, hogy

Észak-Korea egy pillanatig sem gondolta komolyan a párbeszédet az Egyesült Államokkal,

hanem éppen megosztani akarja az USA-t és Dél-Koreát.

A diktátor húgát mint nemzeti hőst ünnepelték, amikor visszatért Phenjanba. Most először fordult elő, hogy a Kim-dinasztia egy fontos tagja Dél-Korea területére lépett. Kim Jodzsong ugyanis tagja a Politikai Bizottságnak is. Ő a felelős a propagandáért.

Kim Jodzsong meghívta Phenjanba a dél-koreai elnököt, aki ezt el is fogadta. Közben persze Dél-Koreában készülődnek a helyi erők és az amerikaiak arra a nagy hadgyakorlatra, melyet ilyen tájban tartanak meg minden évben. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelik. Most a dél-koreai elnök kérésére elhalasztották a hadgyakorlatot, csak a téli olimpia után rendezik meg.

Sokak kedvence lett Tóth Ivett a téli olimpián – videó

0

Tóth Ivett 23. lett a női műkorcsolyázók szerdai rövidprogramjában a téli olimpián, így pénteken bemutathatja kűrjét. Zeneválasztása miatt rengeteg új rajongót is szerzett.

A 30 tagú mezőnyben a legjobb 24-ben kellett végeznie, hogy két nappal később is jégre léphessen. A legjobb produkciót az orosz Alina Zagitova mutatta be, őt honfitársa, Jevgenyija Medvegyeva és a kanadai Kaetlyn Osmond követi.

A 19 éves Tóth Ivettet a harmadik hatos csoport második versenyzőjeként szólították jégre.

Amint felcsendült az AC/DC zenekar Back in black slágere, a nézők ütemes tapssal reagáltak,

később a Thunderstruck még nagyobb lelkesedésre sarkallta őket.

https://www.facebook.com/EurosportHU/videos/1191682844299320/

A Svájcban készülő magyar sportoló nagyszerűen kezdett, tisztán megcsinálta a két tripla toe-loopból álló kombinációját. A folytatás viszont nem alakult tökéletesen, a tripla Lutzot nem tudta kiforogni, így páros lábra érkezett. A hiba nem bizonytalanította el a zenéhez illő

rockerszerelésben, fekete nadrágban és fekete, szegecsekkel kirakott, ujjatlan bőr felsőben

korcsolyázó versenyzőt, a hátralévő forgásokat, lépéssorokat szépen teljesítette, és a dupla Axel is kifogástalan volt. A program végén nagy tapsot is kapott.

Tóth Ivett ráadásul az egész világon rengeteg új rajongót szerzett. A különböző közösségi médiumokban, főleg a Twitteren rengetegen írnak róla, a műkorcsolyában szokatlan zene- és ruhaválasztását dicsérve. A New York Times szakújságírója egyenesen az új kedvencének nevezte.

https://twitter.com/jeffgassman/status/966150563162451968

Eredmények:

Műkorcsolya, nők, állás a rövidprogram után:

  1. Alina Zagitova (Oroszország) 82,92 pont
  2. Jevgenyija Medvegyeva (Oroszország) 81,61
  3. Kaetlyn Osmond (Kanada) 78,87

…23. Tóth Ivett 53,22

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK