Ma a Mihályok ünneplik a névnapjukat. A Mihály héber eredetű, a Mikaél névből származik, jelentése: olyan, mint az Isten. Olvassa el, hogy mit olvastunk a még megmaradt országos napilapokban!
Magyar Idők: Kásler Miklós múltról, jövőről és a stabil fundamentumról
A klasszikus emberi, keresztényi és nemzeti értékek képviseletét, elmélyítését és átadását tekinti a humán tárca legfontosabb feladatának az emberi erőforrások leendő minisztere. Kásler Miklós először a Magyar Időknek adott interjút, amelyben a demográfiai mutatók javítása érdekében szükséges lépések között elsőként a családtámogatások erősítését, az egészségügyi ellátás minőségének javítását, az oktatási rendszer értékalapú átalakítását és a munkaalapú társadalom erősítését is említette.
– Különösen a támadások hangneme lepett meg, mert nem ebben a stílusban szocializálódtam . mondja Kásler az interjúban. – Ugyanakkor magamban jókat mosolyogtam. Nem engem minősít ugyanis, hogy bár már több mint ötszáz, zömmel orvostudományi, onkológiai előadást tartottam a világ minden részén, 18 szakkönyvet, hét könyvet írtam, számos neves tudóssal, íróval, gondolkodóval együtt elkészítettem a Nemzeti nagyvizit televíziós és könyvsorozatot, mindebből néhány, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatot tudnak csak citálni.
Magyar Hírlap: Czeglédyék a Csillagban
A baloldal, az MSZP és a DK ügyvédje, Czeglédy Csaba és hat társa még a szegedi Csillag börtön lakója, tizenkét további gyanúsított szintén kényszerintézkedés hatálya alatt áll, ám már nincs előzetes letartóztatásban a költségvetési csalás gyanújával folytatott büntetőeljárásban – értesült a Magyar Hírlap.
Elkészült az igazságügyi adószakértői vélemény Czeglédy Csaba és társai ügyében bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával folytatott eljárásban – közölte a lap kérdésére a Csongrád Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze. Szanka Ferenc elmondta, jelenleg még hét gyanúsított van előzetes letartóztatásban, tizenketten enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt, házi őrizetben és lakhelyelhagyási tilalom alatt, s van olyan terhelt is, aki szabadlábon védekezhet. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba, a szombathelyi Human Operator Zrt. igazgatósági elnöke által irányított bűnszervezet, amely fő tevékenységét tekintve munkaerő-közvetítéssel foglalkozik, fiktív módon működő iskolaszövetkezeteken keresztül 6,3 milliárd forint értékű költségvetési csalást követett el. Szanka elmondta, az adónyomozók hat évet, a 2011–17 közötti időszakot vizsgálták.
Népszava: Kemény oktatáskritika az Akadémiától
Az oktatás költségvetési támogatásának minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia – idéz a Népszava a Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlésén elfogadott határozatából. A szöveg rögzíti: az oktatásügyben olyan változásoknak kell bekövetkezniük, amelyek fejlesztik a hatékony tanulási készségeket, és növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből adódó hátrányokat.
A határozathoz csatolt indoklás szerint a jövő nemzedékek felkészítése a fontossági sorrend szerinti lakossági felmérésekben rendre az elsők között szerepel. A terület részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása azonban nem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak. Az oktatásügyben a 2013-ig tartó radikális forráskivonást követően sem konszolidálódott a helyzet. Az óvodai és alapfokú oktatásra 2016-ban Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben. Középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát fordították szemben az EU28 országok 1,9 százalékos átlagával.
Nő a korai iskolaelhagyók aránya, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek. A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva még mindig az utolsók között van az EU28 országok között.
Ma az Emmák ünneplik a névnapjukat. Az Emma női név germán eredetű, feltehetőleg Ermin germán istennő nevéből származik. Ermint a háború isteneként, illetve a zivatar démonaként tisztelték. Jelentése: nagyság. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Idők: Teherautókon bújnak el a migránsok
Éles szemmel figyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Szerbia felől érkező járműveket. A hatóság embereinek a legkülönfélébb jogszabálysértések feltárása a feladatuk: a pénzügyőröknek fel kell kutatniuk például a drog- és az illegális dohányszállítmányokat, ki kell szűrniük az adócsalásokat, de alkalomadtán más jellegű bűnesetek kapcsán is el kell járniuk. Így kerülhet szóba a NAV munkájában a migráció.
– A déli határszakasz kapcsán a tompai és a röszkei határátkelőket külön is érdemes megemlíteni – tájékoztatták a Magyar Időket a vámhivatalban. A szervezet közlése szerint a két átkelőnél tavaly összesen majdnem háromszáz személyt találtak az érkező járművekben. Röszkén a fináncok összesen 286 rejtőzködő embert szállítottak le a különféle teherkocsikról, míg Topán hatan akadtak fenn a hatóság ellenőrzésén.
Népszava: Kevés hallgató, vészterveken dolgozik az egyetem
A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása – az emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga általánossá tétele – miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Leszögezték: jelenlegi pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.
Ezzel együtt az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten.
Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret. Ez drasztikus csökkenés (2011-2017 között 26 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból), aminek nemcsak demográfiai okai vannak: az elmúlt évek szakmegszüntetései, férőhely-szűkítései éreztetik hatásukat.
Magyar Hírlap: Fiára bízta az ellenzék újjászervezését Soros
Az április 8-i választáson elszenvedett megsemmisítő vereséget követően a Soros-klán elsődleges célja az ellenzék feltámasztása és csatasorba állítása. Az idő viszont egyre sürgeti őket, hiszen az Európai Unióban a félév végéig, június 30-ig át kell erőltetni az új migránsküldő rendszert. Ezért támogatják minden erejükkel a választások eredményével szembemenő tüntetéseket, hogy aztán ezekre tudjanak majd hivatkozni a brüsszeli migránscsatában – írja a Ripost nyomán a Magyar Hírlap.
Ezért posztolja közösségi oldalain Alex Soros is a magyarországi demonstrációról szóló híreket.
Alexnak nagy segítséget nyújt a szervezkedésben barátja és élettársa, a neves divattervező és politikai aktivista, Maxwell Osborne. A Ripost információi szerint Gulyás Mártont is ő szemelte ki az ellenzék vezetőjének szerepére. A Közös Ország Mozgalom botrányairól elhíresült alapítója mellett bíznak a szocialista politikus, Gurmai Zita fiában, Gulyás Balázsban is, aki a választások elleni tüntetések főszervezője.
Már megszokhattuk – már amennyiben az ilyet meg lehet szokni – hogy a Fidesz-KDNP politikusa nem vitatkoznak az ellenzéki pártok politikusaival, és nem állnak szóba a nem kormánytól független média munkatársaival. Legújabban a Szülői Hang Közösség kérdezte a pártokat egy álaluk készített, az oktatással kapcsolatos felmérésről. Egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt a felkérésre.
A Szülői Hang Közösség kérdőíves felmérést végzett a szülők körében az oktatás elmúlt nyolc évéről, mely lehetőséget nyújtott a szülők és a pártok közötti közvetlen párbeszédre is. A pártok véleményét honlapjukon tették közzé, a Fidesztől és a KDNP-től nem érkezett válasz.
A felmérés célja az volt, hogy felszínre kerüljenek a szülői vélemények az elmúlt nyolc év oktatáspolitikai intézkedéseivel kapcsolatban. Az online felmérésen az oktatási kérdések iránt érdeklődő szülők, nagyszülők önkéntesen vettek részt, és saját tapasztalataik alapján adtak választ. Összesen 11826 válasz érkezett, a válaszokkal együtt pedig a két kifejtő kérdésre összesen 15501 szöveges hozzászólás is.
A válaszadók 92 százaléka szerint az elmúlt nyolc évben annyit romlott az oktatás színvonala Magyarországon, hogy az állami intézményekből a szülők többsége kimenekítené a gyermekét.
A felmérés eredményeit a következő nyolc ellenzéki párt véleményezte: DK, Együtt, Jobbik, Liberálisok, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd. Az eredmények véleményezésére a kormánypártokat is felkérték, de sem a Fidesztől, sem a KDNP-től nem érkezett válasz.
Az ellenzéki pártok túlnyomó részt egyetértettek a szülők kritikus véleményével az oktatás elmúlt nyolc évéről, bár egyes esetekben megfogalmaznak eltérő véleményt is: a Jobbik a mindennapos testnevelés valamint a kötelező hit- illetve erkölcstan kérdésében fogalmazott meg a szülői felméréstől eltérő álláspontot, amit meg is indokoltak.
A Szülői Hang közössége szerint az oktatás jobbítása közös jövőnk szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, és csak úgy elképzelhető, ha a fontos szereplők, köztük a szülők is, nyíltan megbeszélhetik a problémákat az oktatáspolitika irányítóival. Ezért is sajnálják, hogy a kormánypártok nem tartották fontosnak a szülőkkel való párbeszédet.
Ezzel a felütéssel adta meg a négy miniszterelnök-jelölt eszmecseréjének alaphangulatát a Független Diákparlament oktatáspolitikai vitájának moderátora. Két dologra is utalt: Orbán Viktorra, a jelenlegi kormányfőre, aki úgy látszik cseppet sem kíváncsi a diákok véleményére, és azokra is, akik kénytelen-kelletlen kiszorultak a Király utcai Gödör Klubból. Annyian lettek volna kíváncsiak Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd, Szél Bernadett az LMP, és Vona Gábor, a Jobbik jelöltjének véleményére, hogy a bejárat előtt sorban állók mindegyikének nem is jutott hely a teremben.
Ami azt illeti, nagyon „összekapták” magukat a rendezők. Olyan feszes munkarendet írtak elő a vendégeiknek, köztük Gyarmathy Éva oktatásszakértő, klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológusnak, az MTA tudományos főmunkatársának, ami nem hagyott sem időt, sem lehetőséget a jelenlévő politikusoknak a mellébeszélésre. Mindenkinek 2-2 percet engedélyeztek, hogy kifejthesse a véleményét a feltett kérdésekre, aztán egy-egy percet a többiek által elmondottakra reagálni.
Cseppet sem voltak kíméletesek,
hiszen előre kikötötték, senki nem használhat jegyzeteket, nem kérhet segítséget a munkatársaitól, kifejezetten arra voltak kíváncsiak, kinek, mi jut eszébe arról, mi volna az oktatási rendszer legfontosabb céljai? Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer? Hogyan lehet felelős állampolgárokat nevelni, és végül hogyan nézne ki szándékaik szerint a valóban korszerű, 21. századi hazai oktatási rendszer?
Noha vitának szánták a találkozót, a megszólalók gyakorlatilag csak egy-két kérdésben dörgölték egymás orra alá az ellenérzéseiket. Ebben Szél Bernadett nyitott „frontot”, amikor elkezdett „nyolcévezni”, és kvázi a párbeszédes Karácsonyt tette felelőssé azokért a hibákért, amelyeket szerinte 2010 előtt az MSZP-SZDSZ kormány elkövetett. Karácsony mindjárt a vita elején egy oldalvágást adott Vonának: ne hibáztassa a Jobbik a kormány oktatáspolitikáját, hiszen gyakorlatilag azokat az elképzeléseket valósították meg, amelyeket még néhány éve kifejezetten a Jobbik szorgalmazott. Vonáék javasolták a tankönyvpiac államosítását, az alapítványi iskolák megregulázását, a hit- és erkölcstan oktatás kötelezővé tételét.
A jobb szélről középre húzódó pártelnök ügyesen kivágta magát: arra kérte a jelenlévőket, ne a régi, 2010-es személyét, hanem azt az embert és pártot fogadják el, amely ma már másként gondolkodik számos társadalmi, ezen belül oktatáspolitikai kérdésről. Ügyes mondat volt, a fiatal közönség meg is tapsolta a válaszát.
Ami magát a fórumon boncolgatott kérdéseket illeti, meglehetősen sok kérdésben hasonló álláspontot képviseltek a meghívott vendégek. Nem igen ütköztek a véleményeik abban, hogy a 21. században olyan oktatási rendszerre van szüksége az országnak, amely mindenki számára biztosítja a kitörési lehetőséget, olyan iskolákat kell létrehozni, ahol a korszerű tudást, a kritikai gondolkodást és sokoldalú kompetenciákat sajátítanak el a diákok. Szél Bernadett fogalmazta meg:
a világban „okos forradalom” zajlik,
engedni kell, hogy kiszorítsa a poroszos oktatási felfogást, és begyűrűzhessen hozzánk is.
Karácsony Gergely ezzel kapcsolatban egy szomorú tapasztalatának is hangot adott: minden gyerek kíváncsian megy az iskolába, aztán alig egy hónap múlva menekülne onnan a legszívesebben. A teremben körbeszaladó egyetértő morgás is azt igazolta, sokan maguk is ezt tapasztalták. Pedig a IV. ipari forradalom korában a sikeres országok legnagyobb tőkéje a tudás, de ebben bizony „tőkeszegények” vagyunk. Súlyos egyenlőtlenségek tapasztalhatók e téren, sokan úgy indulnak ebbe a harcba, mint a magyar katonák a világháborúban a Don-kanyarba: fegyverek, felszerelések nélkül.
Érdekes gondolatot fogalmazott meg Gyarmathy Éva: szerinte
előbb tanulni, aztán felejteni, majd ismét tanulni kell megtanítani mindenkit
a korszerű iskolában. Mert a 21. század embere életfogytig lesz kénytelen tanulni, elfelejteni a korábbi ismereteit és felkészülni az új tudás befogadására.
A vita egy későbbi szakaszában szinte minden megszólaló egyetértett abban, hogy valójában nem a tárgyi ismeretek bebiflázására kellene rászorítani a diákokat, hiszen az ilyen ismereteket pillanatok alatt le lehet hívni a világhálóról, ehelyett olyan kompetenciákat kell kifejleszteni mind a kisebbekben, mind később a nagyobb diákokban, amelyek alkalmassá teszik őket a feladatok megoldására, az együttműködésre, a csoportos munkára. És itt utaltak a PISA-felmérés eredményeire, a lemaradásunkra a nálunk korszerűbben tanító országok mögött.
Aki a megszólalásokban bizonyos programelemeket akart felfedezni, nem jött el hiába. Karácsony Gergely kormánya jelentősen csökkentené a tananyagot, visszaadná a tanítás szabadságát a pedagógusoknak, megreformálná a pedagógusképzést, és
nyolc évente egy felkészülési év pihenést adna a pedagógusoknak,
akik ebben az időben tanítás helyett továbbképzéseken vehetnének részt. Nagy taps fogadta az ötletet.
Vona Gábor béremelést ígérne a tanároknak, ha kormányra jutnának. a diplomás átlagbérhez igazítaná a fizetéseket. Csökkentené a túlterheltséget, az osztálylétszámokat, a tananyagot, visszaadná az irányítást az oktatási szakembereknek. Majd egy ügyes húzással meg is nyerte mindjárt a jelenlévők szimpátiáját: több jogot adna a diákönkormányzatoknak. Alapos tapsot kapott.
Az LMP társelnöke új nemzeti alaptantervben gondolkodik, kormányra kerülve oktatási programcsomagokat hozna létre, amiből választhatnának a pedagógusok. A szülőknek is megadná a választás lehetőségét, mindenki olyan iskolába – egyházi, állami, vagy alapítványi – működtetésű létesítménybe adhassa a gyerekét, amelyet a maga részéről a legjobbnak lát. Szerinte a jó iskola fontos feltétele volna, hogy a tanároknak legyenek segítőik, amolyan asszisztenseik, akik a speciális nevelési igényű gyerekek felzárkóztatásáért felelnének.
Noha helyenként igen békésen csordogált a miniszterelnök-jelöltek „vitája”
amikor a szegregáció vagy integráció kérdése került terítékre, természetesen kiéleződtek a nézetkülönbségek.
Vona Gábor álláspontja e kérdésben is módosult ugyan, hiszen most arról beszélt, hogy a társadalmi integráció fontos célja a Jobbiknak is, de annak mikéntjében még mindig másképp gondolkodnak, mint az asztalnál ülő többi párt képviselője. Karácsony Gergely szerint az oktatásban az integráció a leghelyesebb út, hiszen a roma gyereknek is állampolgári jogon jár a jó oktatás lehetősége. Az LMP társelnöke kissé kinyitotta ezt a kérdést, amikor leszögezte, hogy fontos ugyan az oktatás nyitottsága, de az eredményekhez a megfelelő lakás- és szociális körülményeket is meg kell teremteni. És még valami elhangzott ebben a körben: Karácsony határozottan azon a véleményen van, hogy a jó oktatáshoz való hozzáférés joga akkor lehet csak teljes, ha megszüntetik az egyházi iskolák támogatási kiváltságát.
A több mint kétórás beszélgetésben számos más fontos kérdés is szóba került. Csak jelzésszerűen: hogyan lehet az iskolák falai között megtanítani az állampolgári felelősséget; hogyan lehet elejét venni a már az általános iskola alsó tagozata után tapasztalható gyakori lemorzsolódásnak; nem volna-e érdemes 16 éves korra leszállítani az állampolgári választó jogot; mit tennének kormányra kerülve azért, hogy a diákok itthon és ne külföldön szerezzenek diplomát; hogyan lehetne hazacsalogatni azokat, akik már elmentek. Az ilyen és hasonló kérdésekkel sem sikerült zavarba hozni a vendégeket, hiszen az MSZP-Párbeszéd az ingyenes diploma híve, az LMP „retúr-programot” hirdet, a Jobbik az otthonteremtésben, a társadalom jobb közérzetében látná a megoldás kulcsát.
A színvonalas és tartalmas beszélgetésnek volt még egy fontos tanulsága: gondolatokat ébresztett a közönségben is. Amíg kifelé tartottunk a teremből, kisebb-nagyobb csoportokba verődve folytatták a vitatkozást a hallgatóság tagjai is. Amíg a kabátomra vártam, egy fiatal, ha jól értettem még csak gimnazista lány azt mondta a barátjának: számos problémánk egy-kettőre megoldható volna, ha a különféle politikai erők vezetői nem csak az oktatás kérdéseiben tudnának egy asztalhoz ülni.
Úgy éreztem, mintha a számból vette volna ki a szót: ha megpróbálnák megérteni, elfogadni a másik elképzeléseit is, úgy, ahogyan ezen az estén a Gödör Klubban erre tettek is egy kísérletet.
Az egyetem és a bécsi városvezetés közösen jelentette be, hogy aláírtak egy egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU az osztrák fővárosban is kampuszt nyisson.
A CEU-nak most Budapesten és New York államban, a Bard College-on működik oktatási helyszíne. Az egyetem közleménye szerint azért választották esetleges új helyszínnek Bécset, mert
ez a Budapesthez legközelebb eső jelentős német nyelvű egyetemi város.
Már vizsgálnak is egy területet a kampusz lehetséges helyszíneként. Ha megfelelőnek találják, akkor a CEU és Bécs 99 éves szerződést köt majd a bérléséről.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora azt mondta: “Bécs egyetemek, vállalatok és nemzetközi szervezetek globális központja. A városban létesített kampusz izgalmas lehetőségeket kínál oktatóinknak és diákjainknak. Várakozással tekintünk az együttműködésre Bécs városvezetésével és Ausztria kormányzatával, hogy a CEU bécsi kampusza valósággá válhasson.” Ignatieff ugyanakkor azt is mondta:
“Mindamellett, hogy dolgozunk a bécsi kampusz előkészítésén, Budapest marad az otthonunk.
Elkötelezettek vagyunk budapesti jövőnk hosszútávú rendezése mellett a New York állam és Magyarország kormánya által már előkészített megállapodás útján. Bízunk benne, hogy a magyar kormányzat minél hamarabb aláírja és ratifikálja ezt a megállapodást.”
Michael Häupl bécsi polgármester arról beszélt, hogy
“Bécs, mint egyetemi város számára az együttműködés a CEU-val az évszázad lehetősége”.
Szerinte „a CEU a közép- és kelet-európai EU-tagállamok öntudatra ébredésének szimbóluma, és az intézmény társadalom- és bölcsészettudományok iránti elkötelezettsége tökéletesen illik a bécsi egyetemi élethez”. Ahogy fogalmazott, Bécsben a diákokat és a tanárokat nemcsak tökéletes kutatási és tanulmányi feltételek várják, hanem magas életszínvonal és biztonságos környezet is megfizethető áron. (Bécs minden felmérésben dobogón szerepel a világ legélhetőbb városai között.)
A CEU „magyar jogi entitását”, a Közép-Európai Egyetemet nemrég újabb öt évre akkreditálta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, de ez, ahogy akkor is írtuk, nem jelenti, hogy véget ért a jogi vita a kormánnyal. Szintén néhány hete derült ki az is, hogy a világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds az egyetem programjait öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé rangsorolta.
Népszavazást, vagyonelkobzást és vagyonadót helyezett kilátásba az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely ma ismertette miniszterelnöki vállalásait, meghirdetve a szociális demokrácia tíz pontját. Úgy fogalmazott: „az emberek hatalmával kell leváltani a hatalom embereit”.
„A szociális demokrácia tíz pontjának a meghirdetése „azért is kiemelten fontos, mert nem hiszek abban, hogy elég csak nemet mondani valamire. Nem elég, ha valakit elzavarunk, jövőkép nélkül nem lehet megváltoztatni az országot” – hangoztatta felvezető beszédében Karácsony, kifejtve: az első lépés ugyan a kormány leváltása, de a második a fontosabb, egy új haza építése, s ehhez kellenek világos vállalások.
„A tíz vállalásnak minden egyes szava egy dologról szól: a reményről, hogy az emberek visszaszerezhetik a hatalmat a politika felett, saját sorsuk felett,
hogy miként lehet a hatalom embereivel szemben az emberek hatalmát állítani, a gyengéket segíteni” ” – közölte, mielőtt áttért a tíz vállalásra.
Az első vállalása a korrupció visszaszorítása, egy antikorrupciós ügynökség felállítása, s azokban az esetekben, amikor a bíróság is bizonyítottnak látja, hogy a közvagyont magánvagyonná transzferálták, az érintett vagyon elkobzása – ez egyébként a mai btk-ban is szerepel, mondta.
„Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy visszaadjuk a magyaroknak azt, ami az övék volt”
– üzente Karácsony, rámutatva: enélkül nincs igazság és nincs stabil demokrácia.
Arról is szólt, hogy az uniós pénzeket a fideszes elit helyett az embereknek fogják visszaadni. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy az EU-s támogatásokat igenis el lehet olyan dolgokra költeni, mint az alapjövedelem a humántőke-fejlesztés.
„Orbánnak olyan az uniós támogatás, mint Putyinnak az orosz gáz – ennek segítségével finanszírozza a rosszul működő gazdaságot” – szögezte le a miniszterelnök-jelölt.
Karácsony vállalja az igazságosabb nyugdíjrendszer kialakítását, ezen belül a 13. havi nyugdíjak rendszerének a visszaállítását (amit Orbánék töröltek el). Igazságosabb társadalmat kell építeni, s ennek része a luxusnyugdíjak megszüntetése, illetve az alacsony nyugdíjak fokozatos szintre hozása.
Az egészségügyben azt vállalja, hogy visszateszik azt a pénzt a rendszerbe, amit az elmúlt nyolc évben kivettek belőle. Az egészségügyi kiadásokat fokozatosan felhúznák minimum az uniós átlagszintre. Külön kiemelte a járóbeteg-, a háziorvosi, az alap- és az egészségügyi szűrőellátás fejlesztésének a fontosságát.
„Volt egy olyan szlogen, hogy az egészségügy nem lehet üzlet”
– utalt Orbán Viktor sok-sok évvel ezelőtti kampányára –, ma pedig azt látjuk, hogy menekítik ki a saját embereiket a fizetős magánellátásba, amelynek a tulajdonosai – minő véletlen! – mind fidesz-közeliek. Még egy vállalást tett az egészségüggyel kapcsolatban Karácsony, azt, hogy az egészségügyi béremelés után fokozatosan meg fog szűnni a hálapénz Magyarországon.
Az oktatás területén átfogó reformot és azt ígéri, hogy visszapótolják azokat a milliárdokat, amelyeket kivontak az ágazatból. Az első diplomát ingyenessé fogják tenni, csökkentik a tananyagot s nagyobb megbecsülést kapnak majd a pedagógusok. Megszüntetik azt a mai gyakorlatot, amelynek az a lényege, hogy
Orbán ugyanazt teszi a fiatalokkal, mint tette Horthy a magyar hadsereggel, amikor ruha nélkül, felkészületlenül küldte el a katonákat csatába – mondta.
Beszélt a bérekről is, ígéri a minimálbér adómentességének a visszaállítását, s nemtől függetlenül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének törvénybe rögzítését. Az adózásban
„könnyítünk lent és nehezítünk fent”
– mondta, példaként említve az offshore jövedelmek adójának a visszaállítását, az óriási vagyonok megadóztatását, s a cégek adóztatásának rendbe tételét.
A következő vállalása az átfogó rezsicsökkentés, közte sávos tarifák bevezetésével (a legkisebb fogyasztásnál árcsökkentéssel), az energiahatékonyság ösztönzésével.
A szegénység visszaszorítását célozza a többi között az alanyi jogon járó, nem jövedelemfüggő mértékű családi pótlék duplájára emelése, a Zuglóban már bevezetett szociális modell kiterjesztése az egész országra, s a közétkeztetési reform eredményeként a gyerekéhezés megszüntetése.
A következő vállalás a kis- és középvállalkozások fejlesztésének a támogatása Karácsony programjában, a támogatási formák átalakításával, a kreatív és technológiára épülő iparban akár állami segítséggel törtnő fejlesztésekkel. Követendő példaként említette a teremben ülő Bojár Gábort.
S végül, de nem utolsósorban egy olyan vállalást jelentett be az MSZP és a PM közös miniszterelnök-jelöltje, amelyről ő maga is úgy véli, hogy komoly vitákat fog kiváltani: ez az alaptörvényről kiírandó népszavazás. Elismerte, hogy többen azt fogják mondani, hogy ez nem felel meg a hatályos jognak, de
„az a jog, amely törvényesíti a törvénytelenséget, az nem jog”
– szögezte le.
Ha a nép megszavazza, akkor eltöröljük az alaptörvényt, visszaállítjuk az 1989-es alkotmányt, amíg ki nem dolgozzuk az újat – mondta.
Karácsony szóba hozta a miniszterelnök-jelölti vitát, kifejtve: aki hisz az igazában, aki azt mondja, amit ténylegesen gondol, az nem fél vállalni a vitát, de aki tudja, hogy nem mond igaz, az fél, hogy lelepleződik a hazugsága – szögezte le, megígérve, hogy minden nap feltesz egy kérdést, amelyre választ vár Orbántól A mai napra szánt kérdése az volt: Mikor fognak az orvosok annyit keresni Magyarországon, mint Romániába, ahol március elsejével megnégyszerezték a bérüket.
Volt rá tizenhat évük. Nyolc év ellenzékben, nyolc év kormányon. Most meg azt mondják, hogy Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely együtt bontanák le a határzárat. Ez írták rá a legújabb plakátokra, ez olvasható majd a postaládákba bedobott szórólapjaikon, és a fizetett géphang is ezt búgja a telefonokba.
Ez a választási program. Hogy az ellenzék lebontaná a határzárat. Ezt üzenik kormányprogramként Magyarországnak, ezt kínálják a következő évekre, évtizedekre a magyaroknak.
Sehol egy szó egészségügyről, oktatásról, jogállamról. Talán már nem is tudják, hogy volt idő, amikor ezek a fogalmak jelentettek valamit.
A nevünkben összevesztek a fél világgal. Lebontották a jogállamot, padlóra küldték az oktatást, leharcolt csatatérré változtatták a kórházakat. Egymásnak ugrasztották a magyarokat, határainkon innen és túl.
Bizisten nem kötözködés, csupán miheztartás végett és tényleg csak zárójelben: tölthették volna hasznosabban ezt a tizenhat évet.
Használhatták volna másra is, mint ellenzékben rombolásra, kormányra kerülve korrupcióra.
Gondolkodásra, teszem azt.
Hogy mi legyen az oktatással, az egészségüggyel, a gazdasággal. Elszegényedéssel, meggazdagodással, korrupcióval.
Magyarországgal.
Építkezni kellett volna. Programokon agyalni, szakértőket megkérdezni, a legjobb koponyákkal konzultálni.
Erre kellett volna használni az elmúlt tizenhat évet. Nyolcat ellenzékben, nyolcat kormányon.
2010-ben „az elmúlt nyolc évvel” kampányoltak, 2014-ben azzal, hogy „folytatják”. Most meg azt üzenik, hogy azok öten, akiket a plakáton látunk, lebontják a határzárat..
Ezt kínálják Magyarországnak. Hogy mi lesz, arról egy szó sincs. Az a programjuk, hogy ők legyenek.
Kelet-Európában meghaladhatja a 40 százalékot azoknak a munkahelyeknek az aránya, amelyek kiválthatóvá válhatnak a 30-as évekre automatizálással. Hosszú távon leginkább a szigorú oktatási követelményeket támasztó országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet. Növelni kell a beruházásokat az oktatásba – hívja fel a figyelmet a PwC most megjelent elemzése.
A tanulmányban a PwC elemzői a három egymást átfedő automatizálási hullám (az algoritmikus, a kiterjesztési és az autonómia hullám) 2030-as évekig terjedő hatásait vizsgálták nem, kor és képzettség szerint. 29 országból több mint 200 ezer munkahelyhez kapcsolódó feladatot és készséget elemeztek, s arra az eredményre jutottak, hogy a kutatásban részt vevő 29 országban (Magyarország sajnos nincs közöttük, miközben Csehország, Lengyelország, Litvánia, Oroszország Szlovákia és Szlovénia a régió országai közül igen) az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3%-át veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20%-ra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30% körüli lehet.
Az automatizálás növekedése eleinte főleg a nőket érintheti, míg a férfiak majd inkább a 2030-as évek közepén érzékelhetik azokat.
Országonként eltérő a kiváltható munkahelyek aránya: egyes kelet-ázsiai és észak-európai gazdaságokban, ahol magasabb a képzettségi szint, mindössze 20-25% körül lehet, míg Kelet-Európában, ahol a nagymértékben automatizálható ipari termelés részesedése az összfoglalkoztatottságból viszonylag magas,
meghaladhatja a 40%-ot a harmincas évekre.
Eltérő hatások várhatók az egyes iparágakban – a közlekedésben és a raktározásban számítanak a legnagyobb kiváltásokra (52%-osra).
Az elemzésnek talán a leginkább tanulságos része az, amely az oktatás-képzés-felkészítés fontosságát emeli ki. A magasan képzett (diplomával vagy magasabb végzettséggel rendelkező) munkavállalók kitettsége sokkal kisebb, mint a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké, s hosszú távon ez utóbbiak különösen ki lesznek téve az automatizálásnak.
ezért fontos növelni az élethosszig tartó tanulásba és az átképzésbe történő beruházásokat
– hívja fel a figyelmet a PwC, rámutatva: a magasabban képzett munkavállalók jellemzően jobban tudnak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz.
Hosszú távon leginkább azon országok munkavállalói élvezhetnek nagyobb védelmet az automatizálással szemben, amelyek szigorú oktatási követelményeket támasztanak – ilyen például Szingapúr vagy Dél-Korea. Ez azokra az országokra is érvényes (különösen Európában), ahol az oktatásra fordított kiadások a GDP százalékában kifejezve magasak.
Növelni kellene az oktatásra és a készségek fejlesztésére irányuló köz- és magánberuházásokat
annak érdekében, hogy a munkavállalók pályafutásuk során könnyebben alkalmazkodjanak a technológiai változásokhoz.
A kormányzatoknak, a vállalati szférának, a szakszervezeteknek és más szervezeteknek egyaránt hozzá kell járulniuk az új technológiákhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez.
Ma az Ágoták és az Ingridek ünneplik a névnapjukat. Ami pedig az időjárást illeti: télies idő lesz, némi napsütéssel, helyenként kevés csapadékkal. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +6, késő este -5, +1 fok lesz. Erről írnak a lapok.
Népszava: Kitálal az iparkamara volt oktatási igazgatója
Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel, miután elege lett az áldatlan állapotokból. Szilágyi János szerint 2014 után egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a testület korábbi oktatási igazgatója a Népszavának. Mint mondta: Parragh Lászlóról azt mondta:
„a nyilatkozataiból is látszik, nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette”.
Az MKIK vezetését, különösen a kormányfő hű támogatóját, Parragh László elnököt már sok bírálat érte, amiért a testületet a kabinet végrehajtó testületévé züllesztette. Szilágyi János vitairatot állított össze, amely alátámasztja, hogy a kritikák korántsem voltak alaptalanok. – Mihamarabb rendszerváltásra van szükség a szakképzésben, meg kell szabadulni a politikai ideológiával átitatott modellektől. A szervezeten belül számos előremutató kezdeményezés született, ám ezeket rendszerint keresztülhúzták a politikai érdekek – többek között ez olvasható a civil oktatási szervezeteknek megküldött, s a laphoz is eljutott tanulmányban.
A pártokhoz nem akart fordulni, a kamaránál és kormányzati szinten pedig nincs fogadókészség kritikus véleményekre. „Az anyag kicsit önvallomás is, nem akartam, hogy több évtizednyi tapasztalat a semmibe vesszen és nem szeretném, ha újabb 30 évet elvesztegetnénk.
Annak örülnék, ha kialakulna egy pártok feletti konszenzus és nemzeti minimum a szakképzés ügyében, mert csak ez vezethet ki a szakképzés válságából”
– szögezte le a szakember.
Magyar Nemzet: Újra bírálja a taorendszert a Decathlon vezetője
Pósfai Gáborral, a sportszerekre szakosodott multi áruházlánc magyarországi vezetőjével készített interjút a lap, abból az alkalomból, hogy – ritka jelenégként – az anyacég személyében egy magyar vezetőt nevez ki ausztriai vállalatának élére. Pósfai neve onnan is ismerősen csenghet Magyarországon, hogy nem egészen egy éve egy Facebook bejegyzésében határozott véleményt fogalmazott meg a hazai állapotokról, válaszként Orbán Viktor miniszterelnök húsvéti nyilatkozatára, miszerint a tüntetésektől még a békés és derék keresztény embereknek is viszket a tenyerük. Pósfai akkor a másik fél tiszteletéről, a politika megosztó erejéről és a gyűlölködés befejezéséről írt. Most állítja, azóta egyáltalán nem javult a helyzet,
továbbra sem megy az, hogy tiszteljék egymást a másként gondolkodók, leüljenek egymással normális keretek között megbeszélni a dolgokat.
Ha valaki, akkor az utánpótlássport legnagyobb hazai támogatója, a Decathlon Magyarország első embere pontosan meg tudja ítélni, vajon a sokak által magasztalt, illetve szidott taorendszer segített vagy inkább ártott a magyar sportnak. – Mi a kezdetektől fogva az utánpótlássport mellett tettük le a voksunkat, annak ellenére, hogy például egy közismert olimpiai bajnok rövid távon nyilván jobb reklámhordozó, mint a széles nyilvánosság előtt még teljesen ismeretlen fiatal tehetség. A társaságiadó-kedvezmény rendszere egyébként nagyon jó kezdeményezés, főleg akkor, ha arra használnák itthon a támogatást, amire kellene.
Ám Magyarországon a taón keresztül befolyt pénzek nagy része elvész, és a legtöbb támogatás, nem véletlenül, mindig egy irányba halad, így nem csoda, hogy több sportág teljesítménye visszaesett – jelentette ki az üzletember.
Magyar Idők: Mindjárt itt a Stop Soros
Még az Országgyűlés február 19-én kezdődő tavaszi ülésszakának megnyitása előtt benyújtják a Stop Soros törvénycsomagot – értesült a Magyar Idők. A javaslat előkészítése gőzerővel folyik. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a hét végén elmondta: a társadalmi egyeztetés során több mint négyszáz javaslat érkezett be, többségük támogató, vannak közöttük, amelyek szigorításokat szorgalmaznak – összegzi a lap az elmúlt pár nap történéseit, emlékeztetve arra is, hogy több száz plakátot helyez ki a Fidesz, és szórólapokon is tájékoztatják a lakosságot.
Mint leszögezi:
„A Soros-terv végrehajtása, a spekuláns és hálózatának tevékenysége, valamint az illegális bevándorlás ellen a kormány elkészítette a nemzeti konzultáció eredményét figyelembe vevő törvénytervezetét.”
Beszámolva hétvégi fejleményekről emlékeztet arra, hogy a Tuzson Bence beszélt a lakosságtól kapott javaslatokról is, elmondva egyebek között, hogy az állampolgári észrevételek között volt olyan, mely szerint a törvényjavaslatban szereplő 25 százalékosnál magasabb – akár annak többszörösét kitevő – illetéket kelljen fizetniük a migrációt segítő szervezeteknek, s felmerült a büntető törvénykönyv szigorítása is, akárcsak az, hogy az ilyen csoportok csak magyar pénzintézetnél vezethessenek számlát, illetve – amerikai mintára – idegen ügynökségként tartsák nyilván őket.
Magyar Hírlap: Gulyás Márton aggódhat
Visszaesőnek még nem, de büntetett előéletűnek már nevezhető a rongálásban jeleskedő Gulyás Márton. Ugyanakkor már ez is súlyosító körülmény egy újabb bűncselekmény esetén – írja a lap annak kapcsán, hogy az aktivita az ÁSZ-os festékes akciója miatt harmadszor állhat bíróság elé.
A lap egy gyakorló büntetőbírót idéz (nevét azonban nem említve), aki emlékeztetett: A korábbi akciói miatt az aktivistát garázdaságért egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, illetve első fokon bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, és korábbi ítéletét beleszámítva halmazati büntetésül háromszáz óra fizikai közérdekű munkára ítélték.
„Ha a fent említett kritériumok fennállnak, s a vádlott korábban és most is ugyanolyan bűncselekményt követett el, akkor már különös visszaesőnek számít, amely súlyosabb büntetőjogi következményekkel járhat.
Ha azonban nem kapott korábban végrehajtandó szabadságvesztést, csupán egyéb büntetést, így pénzbüntetést, közérdekű munkát vagy akár felfüggesztett szabadságvesztést, akkor csak büntetett előéletűnek, bűnismétlőnek tekinthető. A büntetett előélet ugyanakkor szintén súlyosító körülménynek számít, amelyet a bírónak az ítéletkiszabáskor figyelembe kell vennie ugyanúgy, ahogy az enyhítő körülményeket is.
Szerdán este bejelentik a diáktüntetés szervezői, hogy hogyan tovább: minden attól függ, hogy a hátralévő néhány órában reagál-e a minisztérium a demonstráción megfogalmazott követeléseikre.
16 óráig adtak határidőt az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Ne menj suliba! szervezői, hogy válaszoljanak arra a 12 pontra, amelyet a január 19-i tüntetésen fogalmaztak meg az oktatás átalakításával kapcsolatban.
Gyetvai Viktor a FüHü-nek elmondta, hogy eddig még semmilyen válasz nem érkezett arra a levélre, amelyet elküldtek a minisztériumnak, de továbbra is reménykednek abba, hogy a határidő lejártáig ez még változik. A diákok egyébként nem „kommunikációs paneleket” várnának az EMMI-től, hanem érdemi reakciót, de egyelőre se ilyet, se olyat nem kaptak.
Fél 6-tól sajtótájékoztatót tartanak, ahol
egy újabb megmozdulást jelentenek be, amennyiben a minisztérium nem ad „jogszabályi garanciát” a 12 pont teljesülésére.
Az EMMI-t is megkerestük, hogy terveznek-e válaszolni a diákok levelére, illetve megfontolják-e a követeléseiket, de érdemi választ mi sem kaptunk. „A január 19-ei diáktüntetéssel kapcsolatban a kormány álláspontját már többször világossá tette: Magyarország demokrácia, ahol szólás és véleményszabadság van. A kormány célja, hogy minden magyar fiatal versenyképes tudást kapjon. Az oktatásban mindig széleskörű párbeszédre van szükség, ebben a párbeszédben a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők mellett, természetesen a diákok véleménye is számít” – írták.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.