Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok
A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most „hajszálrepedés” keletkezett.
Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: „egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.
Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,
szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.
Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,
HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.
A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.
Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó
Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy „a populista vezetők nem hoznak valós változást”.
„Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.
Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt
A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.
Kit szolgál a magyar rendőr?
24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül, alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.
A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.
Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta
Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.
Őrző-védő cégek milliárdos csalásai
A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
A gyanú szerint több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
Radioaktív felhő Európa fölött
Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.