Címke: Neue Zürcher Zeitung

Lassan Budapest és Varsó is rájön, hogy nem jó stratégia az, ha leengedik a sorompókat. Hozzá kell szokniuk, hogy hozzájuk is jönni akarnak migránsok. De ha megmarad a szakadék Európa két fele között, arra rámegy az EU – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung.

Kelet-Európában egyre fogy a népesség, a földrész nyugati és északi felén viszont folyamatosan nő, mégpedig főként azért, mert áttelepülnek a fiatal és képzett keletiek – írja a svájci lap. Bulgária minden 5. lakosát elvesztette 1990 óta, a litvánok már 27 %-nál járnak. A régióból a rendszerváltás óta 12-15 millióan költöztek nyugatra, ami csak rátesz arra, hogy egyre kevesebben születnek, viszont a halálesetek száma évről évre gyarapodik. Az európai belső migráció elsődleges oka a politikai viszályok mellett a rossz gazdasági helyzet. A vagyoni különbség jól nyomon követhető a béreken a kontinens két fele között. Az elvándorlásra ráerősített Schengen. A fő célpont Németország és Nagy-Britannia. Viszont ha odahaza javulnak a körülmények, akkor sokan visszatérnek külföldről, de itt pontos számok nem állnak rendelkezésre.

Leginkább a 18-30 közötti korosztály veszi a vándorbotot gazdasági megfontolásokból a kezébe. Ám ez azzal jár, hogy nem születik annyi gyerek és itt az államok erejéből legfeljebb szépségtapaszra telik ellenintézkedésként. A kiáramlás tovább tart. Az ENSZ szerint 2050-re a világon belül leginkább Kelet-Európában csökken a lakosság száma.

A Neue Zürcher Zeitung a kivándorlás tényeit közlő írása után elemzést is közöl, amelyben Európa elfojtott forradalmának nevezi a nagyarányú keleti elvándorlást, de úgy véli, hogy az a mostani feszültségen túl esélyt is kínál. A földrészt persze jelenleg a kívülről érkező tömegek kötik le, ami elősegíti a nemzeti-konzervatív erők nyomulását. A napi politikai és gazdasági súrlódások lekötik közvéleményt, miközben egyre nagyobb lesz a kelet-nyugati szakadék, ami egyben kultúrharc jegyeit ölti. Csakhogy a Közel- és Közép-Keletről kiinduló hullám eltörpül az Európán belüli népvándorláshoz képest. A keleti államok számára súlyos veszteség, hogy ennyien elmentek, hiszen itt jelentős agyelszívásról van szó. Egyes körzetek teljesen elnéptelenednek. Akik távoztak, azok sokszor a szegénység elől menekültek el. Nyugaton viszont jókora félelmet keltettek a kontinensről érkező bevándorlók. Lásd a Brexitet, emiatt erősödik a bezárkózás igénye.

Közép- és Kelet-Európában a népesség számának megcsappanása paradox módon a nemzeti-konzervatív tábort erősítette. Kisebbségi komplexust váltott ki, hogy éppen a legtehetségesebbek vették a kalapjukat. Ezért a térség idegesen reagál arra, ha úgy látja, hogy a Nyugat lebecsüli, illetve kioktatja. Ennél azonban veszedelmesebb, hogy a kelet-európai nemzetek félnek a kihalástól. A bevándorlás ezen segíthetne, ám pl. Magyarország és Lengyelország nem hajlandó nyitni, inkább bezárkózik.  A 3 évvel ezelőtti menekülthullám és a nyugati merényletsorozat politikailag szalonképessé tette az iszlámellenességet, ami durva előítéletből táplálkozik. Erre rásegít a sajtóhisztéria, ez magyarázza a heves ellenállást a kvótákkal szemben, amit azután sorskérdésnek állítanak be az olyanok, mint Orbán Viktor. Viszont a vita eltereli a figyelmet a fő gondról, a kivándorlásról. Lassan Budapest és Varsó is rájön, hogy nem jó stratégia az, ha leengedik a sorompókat. Hozzá kell szokniuk, hogy hozzájuk is jönni akarnak migránsok. De ha megmarad a szakadék Európa két fele között, arra rámegy az EU.