Kezdőlap Címkék Népszavazás

Címke: népszavazás

Nemzeti konzultáció, vagy nemzeti átverés?

Sok a bizonytalanság a legújabb, ötödik nemzeti konzultáció körül. Zajlik a számháború, a kormány 1,7 millió, majd 1,9 millió visszaküldött konzultációs levélről beszél, az ellenzék szerint mindez parasztvakítás, mert valójában jóval kevesebben válaszoltak a kormány által feltett kérdésekre.

A Független Hírügynökség több alkalommal írt a legújabb nemzeti konzultációt övező vitákról és bizonytalanságokról. A legfrissebb hírek szerint a kormány beperli, Hadházy Ákost, amiért az LMP társelnöke azt állította:

a kormány trükközik a számokkal, kozmetikázza a visszaküldött levelekkel kapcsolatos adatokat,

és  valójában sokkal kevesebben válaszoltak, mint azt a hivatalos közlésekben állítják.

Bármi is legyen az igazság, tény, hogy a kormány 2010 óta meglehetősen költséges nemzeti konzultációkkal bombázza a közvéleményt. Nemcsak a levelek nyomtatásáért és kiszállításáért kellett fizetni, de az ezeket népszerűsítő kísérő kampányok is milliárdokba kerültek. A kormány a nemzeti konzultációk ellenzőinek rendre azzal vág vissza, hogy meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberek elmondhassák a véleményüket.

Mint ismeretes, a mostani konzultációs levelek visszaküldési határidejét december elsejéig meghosszabbították, Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, azért, mert nem volt elég nagy az érdeklődés, ám a kormány szerint ennek épp az ellenkezőjéről van szó: érvelésük szerint soha még ennyien nem küldték vissza a konzultációs leveleket, és a határidő meghosszabbításával éppen azt akarják elérni, hogy aki eddig nem tette meg, az is elmondhassa a véleményét.

Itt kell megemlítenünk, hogy míg 2010 óra öt nemzeti konzultáció is volt Magyarországon, addig

népszavazást mindössze egyetlen esetben sikerült tető alá hozni.

(Ez volt a 2016. október 2-i, a kormány által kezdeményezett kvótaellenes népszavazás, amely egyébként a kormánytöbbség által korábban a népszavazások korlátozása érdekében megszigorított szabályok miatt érvénytelen lett.)

Az összes többi népszavazási kezdeményezés már vagy az elején elbukott, vagy a kormány visszatáncolásával (vasárnapi boltzár) okafogyottá vált.

Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy 2010 óta mely témákban, és hogyan konzultált a lakossággal a kormány

A második Orbán-kormány először az új alkotmányról kérdezte meg az embereket. Ez a kérdéssor 2011-ben került kipostázásra, és 12 kérdésből állt. (A mintegy 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a hivatalos közlés szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz állítása szerint a párt fizetett.)

Még szinte össze sem számolták a beérkezett leveleket, máris újabb nemzeti konzultációnak örülhettek az országlakók. A 2011. május 1-jén indult szociális konzultáció 10 kérdésből álló kérdőívét a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldték vissza.

2012-ben a gazdaságról konzultált a polgárokkal a kormány. A rekordhosszúságú, 16 kérdést tartalmazó kérdőíveket 2012 májusában küldték ki, és ezek közül 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig.

Ezt követően három évig csend honolt a nemzeti konzultációs fronton. 2015-ben aztán a bevándorlásról és a terrorizmusról kérdezték az emberek véleményét. A kék plakátos kampánnyal megtámogatott nemzeti konzultációs leveleket a nagyjából 8 millió válaszadásra jogosult közül 1 000 254-en küldték vissza, 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki. A megszólított magyar polgároknak 12 kérdésre kellett válaszolniuk és a visszaküldők döntő többsége – akárcsak az előző alkalmakkor – a kormány elvárásai szerint válaszolt.

Így fordultunk rá 2017-re, amikor – a korábbi nemzeti konzultációktól eltérően – a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűzött a kormány. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.

Ez volt ma – 2017. november 7.

0

A DK cáfolja az MSZP-t

Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket.  A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.

Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”

MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak

Fotó: Pixabay

„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”

Négymillió ember utcára kerülhet

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.

Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,

bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.

Paks – pénzlehívás és feljelentés

A rajzból valóság válhat (Aszódi Attila balról a második). MTI Fotó: Kövi Gergõ

A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.

Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.

Kúria kontra NVB

Forrás: Pixabay

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek

Fotó: FüHü

Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel  együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.

Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.

Tartalékai határán a BKV a metrópótlással

Próbálkoznak. Forrás: wikimedia.org

Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.

Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.

Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.

Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő

MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.

Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie

Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”

Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek

Az FTC-DVSC mérkőzés a Groupama Arénában, 2017. november 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a  hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.

 

 

 

Kúria: lehet népszavazás a civil szervezetekre vonatkozó törvény visszavonásáról

0

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.

Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén.

A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

A Kúria végzése jogerős.

Tíz éve történt – Már félmillió aláírásnál tart a Fidesz

2007. október 27-én arról írt ba Független hírügynökség, hogy már félmillió aláírás gyűlt össze a Fidesz-KDNP tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezéséhez – jelentette be szombaton Tarlós István.

A Szociális népszavazás 2008 politikai vezetője leszögezte: a hitelesített íveket az aláírásokkal már szerdán leadták az Országos Választási Irodának, azóta a támogató aláírásokat gyűjtik. Azért döntöttek így, mert ez megmutatja a népszavazás támogatottságát – tette hozzá.

Szerdán csaknem 322 ezer aláírást adtak le, de az az azóta összegyűltekkel együtt az aláírók száma elérte a félmilliót.

Szombaton, a Szociális népszavazás 2008 kezdeményezéshez aláírásával csatlakozott

Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Balázs Péter, Bánffy György, Blaskó Péter, Raksányi Gellért és Reviczky Gábor színművészek, Kerényi Imre rendező, és Kovács P. József médiaszemélyiség.

Tarlós István elmondta: a hitelesített ívek leadása után az aláírás-gyűjtés átalakult, de az eddig meglévő, összesen félmillió, illetve a további aláírások mutatják a népszavazás támogatottságát. A kampány vezetője szerint sokan megpróbálják lejáratni a népszavazás intézményét, de ezzel a demokráciát csúfolják meg. Szintén sokan riogatnak spekulatív, hamis állításokkal, például azzal, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése után súlyos adóemelésekre lesz szükség – fogalmazott Tarlós István, aki ezeket a feltételezéseket teljesen indokolatlannak nevezte.

A népszavazás politikai vezetője utalt arra: az ellenzők körében gyakran elhangzik a kérdés a szolgáltatásokért miért nem azok fizetnek, akik igénybeveszik ezeket. Tarlós István szerint az államnak vannak alapfeladatai, amelyeket el kell látnia. Az egészségügy kapcsán például utalt arra: olyan embereknek is fizetniük kell az ellátásért, akiktől évtizedekig súlyos összegeket vontak le társadalombiztosítási járulékként. Ha megszűnik a társadalmi szolidaritás, akkor tényleg ki lehet tenni a határokra, hogy Magyarország Kft., vagy Magyarország Részvénytársaság – fogalmazott a politikus.

Tarlós tíz éve még támogatta, ma trükközik a népszavazásról

0

Van a Független Hírügynökségnek egy rovata – Tíz éve történt – amelyben naponta bemutatjuk, hogy napra pontosan tíz évvel ezelőtt miről írtunk.

A mai napra, október 19-re Tarlós István jutott.

2007. október 19-én Tarlós István még nem volt főpolgármester, ám mégis bekerült a napi sajtóba. Idézet következik: „Szimbolikusan – egy digitális óra elindításával – megkezdte pénteken délután kettő óra után a Fidesz népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtését Tarlós István a Szociális Népszavazás 2008. kampányának vezetője. Tarlós felmutatta az első teli aláírásgyűjtő íveket is, melyeket pénteken a Fidesz frakcióülésén írtak alá az ellenzéki képviselők.”

A népszavazás, mint arra sokan emlékeznek, a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szólt. E három közül különösen a 300 forintos vizitdíj eltörlésére lehet büszke a Fidesz, valamint a digitális órát akkor elindító Tarlós István.

Tíz év telt el azóta, s mint azt a legújabb irodalmi Nobel-díjas, a dalszerző és előadó Bob Dylan énekelte egykor: The Times They Are A Changin. Azaz: változnak az idők.

És az időkkel együtt Tarlós István is változik. Tíz évvel ezelőtt még támogatta a népszavazást, még egy digitális órát is elindított, hogy ebbéli rajongását kifejezésre juttassa, ma pedig keresztbe fekszik az ilyen irányú kezdeményezéseknek.

Legutóbb épp tegnap tapasztalhattuk mindezt, ahol egészen sajátos – ha nem lett volna gyerekszobánk, azt írnánk: piszkos -trükkel akadályozta meg, hogy a budapesti emberek dönthessenek a Római-partra „álmodott” mobil gátról.

A spanyol kormány élesítette a jogi atombombát a katalánok ellen

0

A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy „közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.

A spanyol kormány szombaton ülhet össze, ekkor indíthatják meg az eljárást, amellyel szükség esetén elvonhatják a katalán regionális hatóságok jogköreit.

” A spanyol kormány az alkotmány 155. cikkelye szerinti eljárást továbbviszi a katalóniai helyzet törvényességének helyreállítása érdekében” –

olvasható a kormány nyilatkozatában.

Néhány perccel az ultimátum lejárta előtt Carles Puigdemont katalán elnök azt nyilatkozta, hogy amennyiben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök elutasítja a „dialógus folytatását”, akkor a katalán parlament kikiáltja a függetlenségét.

Közben szerda éjjel is folytatódtak a kedden megkezdett tüntetések Barcelonában, amelyek két katalán szakadár vezető letartóztatása miatt törtek ki. Jordi Sánchez és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés és az Omnium Cultural nevű civil szervezetek vezetői ellen ugyanis egy szeptember 20-án szervezett tüntetés miatt akár több mint tíz éves börtönbüntetésre is ítélhetik.

A spanyol kormány a hétfőn meghosszabbított ultimátumában arra utasította a katalán vezetést, hogy egyértelműen válaszoljanak az alábbi kérdésre:

Most akkor kikiáltották Katalónia függetlenség vagy sem? 

Madrid leszögezte, hogy nem fogadnak el kitérő vagy kétértelmű választ, ilyen esetben „kénytelenek lesznek intézkedéseket bevezetni”. Ezzel lényegében a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazására utaltak, amely lehetőséget ad Katalóniának arra, hogy ideiglenesen felfüggesszék Katalónia autonómiáját.

Párbeszédre kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt Carles Puigdemont katalán elnök, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy múlt kedden kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét – derül ki a katalán elnök leveléből, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a spanyol sajtó.

Október 10-én Carles Puigdemont katalán elnök nem jelentette be Katalónia függetlenségét, és két hónapos tárgyalási időszakot javasol a konfliktusból kivezető út megtalálása érdekében. Ehelyett ismét párbeszédre szólította fel Madridot. Rajoy spanyol miniszterelnök viszont továbbra is azt követelte a katalán elnöktől, hogy egyértelműen nyilatkozzon a Katalán függetlenséget illetően.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

 

Tíz éve történt – Tarlós indította az aláírásgyűjtést a vizitdíj ellen

0

Szimbolikusan – egy digitális óra elindításával – megkezdte pénteken délután kettő óra után a Fidesz népszavazási kezdeményezésének aláírásgyűjtését Tarlós István a Szociális Népszavazás 2008. kampányának vezetője.

Tarlós felmutatta az első teli aláírásgyűjtő íveket is, melyeket pénteken a Fidesz frakcióülésén írtak alá az ellenzéki képviselők. Az ülésen egyébként Orbán Viktor pártelnök nem vett részt, így ő nem is írta alá a gyűjtő ívet.

Tarlós István kérdésre válaszolva kijelentette: „a pártnak és a hozzá kapcsolódó gondolkodói körnek van annyi tartaléka és akkora kapcsolatrendszere, hogy nem szorul rá, hogy listák alapján gyűjtsön aláírásokat.” Tarlós szimbolikusnak nevezte, hogy Orbán Viktor korábban azt mondta, 48 óra alatt összegyűjtik a szükséges számú aláírást. Mint hozzátette: az a lényeg, hogy nagyon rövid idő alatt nagyon sok aláírást gyűjtsenek össze. Tarlós István megerősítette, hogy szerdán szeretnék az összegyűlt aláírásokat benyújtani az Országos Választási Bizottságnak (OVB).

A kampány vezetője elmondta: az aláírásgyűjtést a választókerületi elnökök szervezik, így az ő hatáskörük, hogy hol és milyen formában gyűjtik az aláírásokat.

Az Alkotmánybíróság hétfőn adott zöld jelzést a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezésnek. A határozatot a szerdai Magyar Közlönyben tették közzé. A törvények szerint a Fidesz-KDNP-nek kérdésenként legalább 200 ezer hiteles és érvényes aláírást kell összegyűjtenie 4 hónap alatt. Ha meglesz a megfelelő mennyiségű szignó, akkor népszavazásra lehet bocsátani a három kérdést. A referendum konkrét napját az államfő tűzi ki.

Római-parti gát: közgyűlési trükk a referendum ellen – FRISSÍTETT

0

A Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége visszavonta az áprilisi határozatot, de ugyanebben a határozatban elfogadta lényegében ugyanazt. Ezzel jogilag érvénytelenné tették a Római-parti mobilgát megépítése elleni helyi népszavazást.

Tizennyolc igen és 7 nem szavazattal jogi trükk-kel kijátszotta a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége a népszavazást. Hatályon kívül helyezte ugyanis ugyanis a referendum kérdésévé feltett áprilisi határozatot,

de ugyanezzel a szavazással el is fogadta ugyanazt mai dátummal.

Egyúttal az eredeti, Nánási úti elhelyezés pontos nyomvonaláról későbbre halasztották a döntést.

A Római-parti mobilgát megépítését népszavazáson próbálták megakadályozni a Párbeszéd és az Együtt kezdeményezésére, úgy, hogy az ezt elrendelő áprilisi határozat visszavonását érjék el. A fideszes többség ezt most megtette, de új számozással, friss dátummal ugyanezt a döntést emelte új határozatba.

Ezzel jogilag érvénytelenné vált a két napja zajló aláírásgyűjtés, mert már nem létezik az eredeti határozat.

Az eredeti kérdés úgy szólt, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”.

A trükk az, hogy a hatályon kívül helyezésről szóló határozatba egyszersmind belefoglalták a következő szövegrészt is: „a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a parti ingatlanok védelme érdekében nem a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon, hanem a hullámtérben, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra, úgy, hogy ezen belül a létesítmény pontos nyomvonalának kijelöléséről…később dönt”.

Forrás: Ferenczi István/Facebook

Ezzel a határozattal nem csak kiütötték a környezetvédők népszavazási kezdeményezését, hanem megerősítették a Nánási úti nyomvonalra vonatkozó elhatározást. A környezetvédők alternatív hatástanulmánya is ezt a variációt pártolja.

A határozat kizárja azonban az időközben felvetődött harmadik nyomvonali terv végrehajtását is. Ez nem közvetlenül a parton, de nem is a fenti Nánási úton, hanem a kettő között elhelyezkedő házak kerítésének mentén húzná fel a gátat. Ezt pártolja Bús Balázs, a III. kerület polgármestere is.

Ez volt ma – 2017. október 16.

0

Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Arról is beszélt, hogy

MTI Fotó: Kovács Tamás

„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”

Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.

Miért a magyarok Európa lázadói?

Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.

Bemutatta programját a Momentum

Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.

Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.

Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.

Folytatódik a plakátháború

Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.

Elkezdődött az aláírásgyűjtés

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban

a repülőteret is elfoglalták,

állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.

Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.

Orbán kérte a Lex CEU módosítását

Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.

Időközi választások is voltak

A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.

Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.

Egyre fenyegetőbb a szegénység

Magyarországon 2016-ban

a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,

a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés

Fotó: FüHü

Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.

Tiltakozik az onkológiai társaság

Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése

így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.

Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó

Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.

Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.

Dráma az NFL-ben

Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,

Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.

A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a népszavazáshoz

0

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett fővárosi helyi népszavazás kiírása érdekében.

Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni, ez ellenzéki összefogással sikerülni fog szögezte le az aláírás megkezdésekor Juhász Péter, az Együtt elnöke. Hozzátette:

„ahogy nem lett Budapesten olimpia, úgy nem lesz a Római-parton, a part mentén mobilgát sem.”

Az aláírások gyűjtésében a kezdeményezők mellett részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Az ellenzéki politikusok által a Nyugati téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón, az aláírás gyűjtésének startjáról itt láthatják az ATV tudósítását.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK