Címke: Németh Szilárd
Diadalmenet mezítláb – Déli kávé Szele Tamással
Így, kávé mellett elmereng az ember a lassan szálló, illatos gőzben, míg kavargatja az életadó nedvet… Az antik Róma jut eszembe, az Örök Város, hatalma teljében, a ragyogó diadalmenetek, az imperator harci kocsija, amin egy rabszolga arany koszorút tart a győztes vezér feje fölé, és közben – Tertullianus szerint – azt suttogja a fülébe állandóan: „Respice post te, hominem memento te” („Tekints magad mögé! Ne feledd, hogy ember vagy!”)
Róma antik, nálunk meg dúlnak a brigantik, a krónikástól azt várják, hogy aranykoszorút tartson a fejük fölé, erre én nem vagyok hajlandó: de szívesen a fülükbe suttogom, amit kell, hogy el ne felejtsék, ők is emberek, halandók, és esendőek is. Például Németh Szilárd praetor olyan esendő, hogy a minapi interjújában, melyet a Magyar Nemzetnek adott kissé elszakadt az igazságtól is.
Már a cím is érdekes, kissé aggasztó:
„Ha szükséges, több ezer katona indulhat a határra”
Hát ne legyen szükséges, különben meg elindulhatnak ha ez elengedhetetlen, azt nem mondja, hogy meg is érkeznek, sőt azt sem mit fognak ott művelni. Mussolini serege jut eszembe, a híres „nyolcmillió bajonett”, amivel a második világháború kezdetéig komoly nagyhatalom látszatát keltette (főleg a nem kifejezetten felfegyverzett abesszinek elleni hódítás után), csak mikor komoly szükség lett volna rájuk, kiderült, hogy a nyolcmillió bajonett még tán megvan, de hiányzik a tizenhatmillió bakancs hozzá… De lássuk, mit mond nekünk ez az érzékeny lelkű klasszika-filológus, aki oly büszke görög-latin kultúrájára!
„– Hol tart a Zrínyi 2026 program megvalósítása?
– A program két pilléren nyugszik, az emberin és a műszaki-technikain. A legfontosabb a katona, a magyar honvéd. Nem mindegy, hogy milyen katonákból áll a sereg. A polgárok azt várják el a katonáktól, hogy legyenek szellemileg, lelkileg, fizikailag felkészítettek, hazájukat szeretők, esküjükhöz hűek. A toborzás szempontjából az sem mindegy, hogy milyen anyagi megbecsülést, munkakörülményeket, életpályát tud kínálni a honvédség a hivatásos, az önkéntes tartalékos és a szerződéses tagjainak. A változás dinamikáját jól példázza, hogy 2010-ben mindössze 17 fő tartalékos katonája volt az országnak a mostani több mint nyolcezer-kétszázzal szemben.”
Hogyne, kérem. Ezt a számot úgy sikerült elérni, hogy sokfelé a közmunkásokat kötelezték arra, hogy jelentkezzenek, de olyanról is hallottunk már, hogy a helyi Fidesz-csoport delegált egy tagot tartalékosnak, mert hibádzott a létszám, kellett a statisztikába. Így már nem is olyan nehéz elérni akármilyen hatalmas állományt. És fegyverrel hogy állunk, domine spectabilis?
„– Említette a kézifegyverek hazai gyártását. Hol tart a magyar hadiipar újjáépítése?
– Emlékeztetnem kell: 2010-ben szó szerint egyetlenegy darab magyar gyártású töltényt sem tudtunk volna adni a katonáinknak! Az egykor kiemelkedő, még a szocializmusban is exportképes magyar hadiipart teljesen padlóra vitték az elvtársak. Most ezen a téren is léptünk egyet előre: tavaly év végén a honvédség egyes alakulatait már magyar fegyvergyárban összeszerelt 10 ezer darab kézifegyverrel láttuk el. Tavaly a kiskunfélegyházi fegyvergyár licenc alapján kezdte meg a honvédség és a rendvédelmi erők számára gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok gyártását. A világ legmodernebb kézifegyvereit gyártó cseh Ceska Zbrojovka gyárral kötöttünk szerződést. Azt is szem előtt tartjuk, hogy a hadsereg fejlesztéséből a magyar gazdaság is profitáljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. Nemcsak összeszerelésről van szó, hanem idén az év derekától már a teljes gyártási folyamat itthon zajlik. Exportjogot is vettünk a cseh partnertől, a hazai ellátáson túl a külpiacokon is megjelenünk a termékekkel. A fegyverek mellett azok NATO-kompatibilis lőszereit is itthon fogjuk előállítani.”
A gyártósorok még nem érkeztek meg
Khm, khm. Itt azért vitatnék pár állítást. A Ceska Zbrojovkával kötött szerződést nem, az igaz – de nem lettünk a fegyverpiac cápái. Még ugyan ebihalnak is kicsik vagyunk. A Napi.hu február nyolcadiki száma szerint el sem indult a termelés a kiskunfélegyházi fegyvergyárban, ugyanis a szükséges gyártósorok nem érkeztek meg és a fogadó üzem infrastruktúrája sem alkalmas még a termelés beindításához. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter tavaly márciusban azt jelentette be, hogy a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó HM Arzenál Zrt. gyárában cseh licensz alapján első lépésben a fegyverek összeszerelése indul meg, majd 2019. januártól a teljes gyártás Magyarországon lesz. Benkő Tibor jelenlegi honvédelmi miniszter évértékelő értekezletén február 5-én viszont már óvatosabban fogalmazott: szerinte valamikor idén kezdődhet meg a gyártás.
De nincs megfelelő szakember, hiányzik a munkáskéz is
Pillanatnyilag fegyvergyártás nem, csak fegyver-összeszerelés zajlik az üzemben. Ebből származik az a tízezer tavaly decemberben a Magyar Honvédségnek átadott fegyver. A cseh licenc alapján készült P-07 és P-09 típusú pisztolyok, BREN 2 típusú gépkarabélyok és SCORPION EVO 3 típusú géppisztolyok első darabjait elsőként a katonai rendészek vehették kézbe, de elvileg minden katonai alakulatot ezekkel szerelnének fel.
Azért az nem mindegy, hogy gyártjuk vagy összerakjuk, ugyanis ilyen alapon mondhatnánk azt is, hogy az Audi magyar autó.
A haditechnikai beszerzések ügye meg… szóval nem mindegy, hogy azt mondom, Csabika, hozzál gyulait vagy Gyuluska, hozzál csabait. És ha ezek után akármelyik srác véreshurkával jön haza, akkor beszélhetünk honvédségi megoldásról. A beszerzéseink olyanok, mint a besztercei kékszilva: azért piros, mert még zöld. Ennél udvariasabban nem tudom körülírni, miszerint sok esetben távolról sem azt vettük meg, amire szükség lett volna. Akkor lennék a legboldogabb, ha egyáltalán nem volna szükség sem fegyverre, sem hadseregre, csak a világ jelenlegi állapotában ezt még a Vatikán sem engedheti meg magának – sajnos kell a Honvédség, de akkor legalább csinálnánk jól…
Ott vannak rögtön a Légierő beszerzései. Amint Németh mondja:
„Az elmúlt évben beszereztünk két darab A319-es, 128 főt szállítani képes csapatszállító repülőgépet, szintén két darab Falcon 7X többcélú közepes szállító repülőgépet. Felújított harci és szállító helikopterek is érkeztek Magyarországra. Már megkötöttük a szerződést az Airbusszal húsz H–145M könnyű- és 16 darab H–225M közepes, többcélú helikopter megvásárlására.”
Az A319-esek utasszállító gépek, pillanatnyilag kormánygépnek használják őket. Ez nem is akkora anomália, mint hinné az ember: az öreg Antonov-26-os, ami korábban a kormánygép feladatait ellátta, szintén a Légierőhöz tartozott, csak azt már alig engedik leszállni valahol, olyan magas az orosz hajtóművek zajszintje. De mondom, azt is kölcsön kapta a mindenkori kormány, ha kellett és ha kérte. Mondjuk egy gépet kettővel leváltani… tényleg valószínű, hogy honvédségi célokra is fogják használni őket.
Kettővel még csak-csak, de néggyel? Mert idetartozik ám a két Dassault Falcon 7X is, ami Némethnél „többcélú közepes szállító repülőgép”. Így mondjuk katonául azt, hogy semmire sem jó, ha netán lőnek rá, maximum menekülni. Ez a gép ugyanis minden besorolás szerint „business jet”, ára 53,8 millió dollár. 12-16 embert szállíthat, hatótávolsága nyolc utassal körülbelül 12 ezer kilométer, vagyis kis utasszállítóhoz képest elég messzire el tud jutni. De harci bevetésre teljes átalakítás nélkül alkalmatlan és teljes átalakítással is. Ez maximum futárgép lehetne, de arra a célra azért tudnék mondani sokkal olcsóbb típusokat is. Viszont luxusgépnek, kormánygépnek ideális: kényelmes, elegáns, gyors. Hogy mihez kezdünk majd velük, nem tudom – de sejtem.
A H-145M meghatározása szerint „könnyű többcélú helikopter” és az is: a gyár a propektusában ugyan alaposan kitér a hozzá kapható HForce fegyverrendszerre, mellyel harci bevetésekre is alkalmassá lehet tenni, de azért ez alapvetően egy felderítő-mentő helikopter volna. A nála nagyobb, nehezebb H-225M már csapatszállító és evakuációs feladatokra is alkalmas – hát értem én, értem, hogy ez volt a boltban, és talán nem is baj, hogy a közeljövőben kiváló mentőhelikopterei lesznek a Légierőnek, sőt, természeti katasztrófák esetén akár evakuációkra is használhatóak, ennek legalább van értelme is, csak ne gondoljuk, hogy a most beszerzett forgószárnyas egységeink felérnek egy-egy Apache vagy Hind harci helikopterrel.
A harckocsikra csak annyiban térnék ki, hogy való igaz, beszereztük a Leopardokat, be még az önjáró lövegeket is, de kiképzett legénység ezekre optimális esetben is csak bizonyos idő elteltével lehet, addig karban kell őket tartani szépen és vigyázni rájuk. Ha az oroszok elkezdenék nagy szériában gyártani az Armata T-14-est, akkor bizony eléggé elavultnak számítanának, de a hosszú ideje fejlesztés alatt álló, már-már legendás orosz „szuperharckocsi” egyelőre csak kis szériában készül, és főként moszkvai parádék céljára használják, ugyanis bődületesen drága.
A légvédelmi rakétarendszer beszerzése meg… egyelőre, Pompeo külügyminiszter látogatása óta teljesen ellentmondásos hírek keringenek, vagy amerikait veszünk, vagy nem, így még irányárat sem lehet mondani. Vagy drága lesz, vagy drágább, lehet még esetleg nagyon drága is.
De tegyük fel végre a legfontosabb kérdést: mi végre ez a sok szép pattantyú?
Mit mond erre Németh vezér?
„Jelenleg a technikai és a jogi határzár segítségével távol tudjuk tartani a bevándorlók tömegeit határainktól, de ha a helyzet azt kívánja, akkor több ezer katonát tudunk azonnal a határra vezényelni. Az éberség azért is indokolt, mivel, mint már említettem, a brüsszeli és hazai bevándorláspárti erők a legkevésbé sem tettek le arról, hogy teljesítsék a Soros-tervben foglaltakat: afrikai és közel-keleti milliók beáramoltatása, a külső határok kinyitása, kötelező kvóta alkalmazása, az európai adózók megcsapolása.”
Értem. Azok ellen a fáradt, rongyos civil menekülők ellen, akik többnyire maguktól elkerülik hazánkat. Ennek így sok értelme van. Valamint civil szervezetek és Soros ellen.
Leoparddal.
Ágyúval, verébre. Németh úr, én értem, hogy fegyverbeszerzés közben nagyon sok pénzecske leesik, de próbáljanak legalább valami elfogadhatót hazudni, olyant, ami reálisabbnak tűnik.
Nem tudok a feje fölé arany koszorút tartani, nincs is miért, meg félek, ellopnák azt is. De hadd juttassam eszébe Mussolini hiányzó tizenhatmillió bakancsát, ugyanis nem ártott volna némi pénzt a honvédekre is költeni.
És hadd figyelmeztessem most, mikor büszkén tartja diadalmenetét a régi római szokás szerint:
„Respice post te, hominem memento te” („Tekints magad mögé! Ne feledd, hogy ember vagy!”)
Kiskáté egy kis kávéval – Déli Kávé Szele Tamással
Kellemesebb témát ígértem a mai kávé mellé a tegnapinál, de tán csak nevetségesebb lesz: a kormánypárt a jelek szerint olyan híveit alkalmazza a pártapparátusban (és különben minden egyéb téren is), akik, hogy úgy fogalmazzunk, „nem a legélesebb kések a fiókban”, de nem is a legélesebb elmék.
Segítségre szorulnak.
Kiskátéra, sorvezetőre.
Nos, egy ilyen sorvezető került nyilvánosságra tegnap a Népszava jóvoltából, mely azt a célt szolgálja, hogy ha a választókerületekben, az önkormányzatoknál kellemetlen kérdéseket szegeznének a fideszes politikusoknak, azok tudjanak mit válaszolni rájuk. Márpedig fognak furcsákat kérdezni tőlük, ugyanis vagyon rá ok: persze, aki magától nem tud választ rögtönözni, azon keveset segít, ha előre betanulja, kívülről a Központ direktíváit. Az meg még szebben nézne ki, ha a zsebéből rántaná elő a cetlit, hogy arról olvassa fel a véleményét… de lássunk gyakorlati példákat is. Például, mi a teendő, ha a fideszes politikust, aktivistát a rabszolgatörvényről kérdezik? Mit válaszol?
„A Fidesz-KDNP a munkások oldalán áll, ez a kormány mindig is a munkahelyteremtés kormánya volt. Az ellenzéki előterjesztést azért utasítjuk el, mert ez csak egy ürügy ahhoz, hogy politikai balhét csináljanak, mindez már rég nem a Munka törvénykönyvéről szól. A mostani ellenzéki akciók Soros György európai parlamenti választási kampányának része. Azért támadnak minket, mert a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra, és hazánk a Soros-terv útjában áll.”
Hát ezt a hosszú választ nincs az a Németh Szilárd, aki kívülről bevágja. Ezt, kérem, olvasniuk kell majd, főleg az egyszerűbb lelkeknek. Feltéve persze, hogy tudnak olvasni. De úgy tudom, az azért követelmény a politikai pályán. Viszont mi a helyzet a Munka Törvénykönyvével?
„A Munkatörvénykönyv (sic!) módosításának is az a célja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A kormány ezért támogatta, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget és így többet kereshessenek, de ehhez mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.”
Visszaélés nincs is ebben az országban, nem természete az a magyar embernek, ugyan már… ki élne vissza azzal, ha egy törvény lehetőséget ad arra, hogy az alkalmazottait pluszmunkára kötelezheti, és csak később, évek múlva kell kifizesse a túlórákat? Ja: mindenki, akinek erre lehetősége van. Hát jó, ez sem nyúlfarknyi szöveg, ezt is puskázni kell majd, no de mit mond a sorvezető az uniós választásokról?
„Az EP-választáson a magyarok dönthetnek: az ellenzék közös listája egy bevándorláspárti Soros-lista lesz. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP listája olyan jelölteket tartalmaz, akik számára Magyarország az első és akik nemet mondanak a bevándorlásra.”
Honnan tetszik tudni, hogy lesz közös lista?
A Jobbik épp a minap közölte, hogy ebben nem vesz részt, mellesleg a választás természetéből fakadóan nem is lenne sok értelme a többi párt számára sem – maximum lélektani sikert érhetnének el egy nagy, áttörő győzelem esetén, bár ahhoz kéne az a bizonyos nagy győzelem. Ha már itt tartunk, megpróbálom elmagyarázni azt is, mit jelent az EP-választás.
Most nem a parlamenti és nem az önkormányzati választásokról van szó. Az EP-választás tisztán listás, tehát az 5 százaléknál többet kapó pártok maradnak versenyben, hogy a végén a szavazatok arányában elosszák közöttük a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet, így egy ellenzéki tömb létrehozásának semmi értelme nem volna. Az EP-választások nem, ismétlem, nem a magyar Parlamentről szólnak. Még csak nem is előképei a 2022-es országgyűlési választásoknak, ahogy az önkormányzatiaknak sem. Gyengébbek kedvéért: ha mind az összes magyar választó ugyanarra a pártra szavazna (és csak pártra lehet, koalícióra nem), akkor is huszonegy hely járna nekünk az Európai Parlamentben, ahogy most is, hogy meg fognak oszlani a szavazatok.
De akkor mi a tétje az EP-választásoknak?
Nem, nem a bevándorlás ügye. Az a valóságban harmadlagos – a valóban fontos kérdés az, hogy milyen Európában fogunk élni? Milyen struktúra szerint?
Az Európai Unión belül két irányzat küzd egymással. A föderációs Európa alapvetően egy szövetségi államban gondolkodna, közelítené egymáshoz a tagállamokat, akár annyira is, mint az Amerikai Egyesült Államokban, a Nemzetek Európája pedig szövetségi állam helyett államszövetséget akar, a tagállamok nagyon magas fokú autonómiájával, a munkaerő szabad mozgásának korlátozásával, zárt határokkal, de vámunióval – egyfajta Német-Római Birodalommá alakítaná az Uniót, amiben minden ország vezetője legalább akkora úr a maga szemétdombján, mint egy valamikori választófejedelem, és abba, hogy mit csinál otthon, senkinek semmi beleszólása, főleg Brüsszelnek nincs.
Nos, ha az Orbán Viktor által favorizált erők győznek az EP-választásokon, a kiskirályok Európája kerül közelebb hozzánk. Épp ezért mondom: nem arról van szó a mostani választásokon, hogy 1. ki fogja Magyarországot vezetni, 2. ki fogja a településünket vezetni, 3. ki melyik magyar pártot szereti vagy utálja, hanem az a kérdés, milyen Európában szeretnénk élni. Erre tetszenek szavazni, és nem egy „ellenzéki népfrontra” vagy egy magyar kormányváltásra.
No, de térjünk vissza eredeti témánkhoz, a sorvezetőhöz:
szimpla kis paranoiás hazugságokat tartalmaz, amiket nehéz megjegyezni is, mert dagályosan vannak fogalmazva, meg tetszenek majd látni: akárhány kormányaktivista puskázni fog, a zsebéből csempészi majd elő a cetlit.
Különben nem új dolog ez a Fidesz háza táján. Mindig használtak ők ilyen kiskátékat, sorvezetőket. A 2014-es választások idején volt is emiatt egy nem kicsit röhejes botrány. Történt pedig, hogy Orosházán a helyi Fidesz megkapta az akkor éppen aktuális „érvelőkártyát”, szét is osztották az arra érdemesek között – aztán a pikszisből azóta nagyon kiesett Simonka György kerületi elnök írt nekik egy körlevelet, amelyben az összes hozzá tartozó kormánypárti polgármestert felszólította, hogy elkötelezettsége jeléül adjon számot arról, megfelelő szinten megtanulta-e a párt kommunikációs anyagát.
Az országgyűlési képviselő által aláírt levél szerint a „központ” is meg akart bizonyosodni a helyi fideszes vezetők tájékozottságáról, ezért el kell kerülniük a felkészületlenség látszatát is. Simonka egy zártkörű felmérő találkozóra hívta a települési vezetőket, ahol próbára tehették tudásukat.
A levelet azonban az érvelőkártyákkal együtt egy ellenzéki képviselőnek is továbbították, így derült fény arra, hogy a kormánypárt nem csak bebifláztatja, bemagoltatja az egybites érvrendszerét a szekértolóival, hanem – fel is kérdezi!
Lehet, dolgozatot is írnak belőle, szegények.
Illetve: nem is olyan nagyon szegények, maximum lelkiekben, de az meg nem volna igazságos, mert akkor övék lenne a mennyeknek országa.
Sőt, a Szabad Pécs a tavalyi országgyűlési választások előtt is talált ilyen „érvelőkártyát”! Ez a következőket tartalmazta:
„A választás tétje, hogy Magyarország bevándorlóország lesz-e.
Egy napon évtizedek múlhatnak.
A Soros-terv a menekültek betelepítése, és a kerítés lebontása (vagy fordítva), ha nem a Fidesz nyer, az ön szomszédjába költöznek a bevándorlók, és akkor cseszheti. Kivéve, ha a Fidesz…
A Fidesz nagyon jó úton halad, mindent megvédett már égen és földön, de még van munka, amit el kellene végezni, különben S.O.R.O.S.
Szél migránssimogató balos.
Gyurcsány már tönkretette az országot egyszer.
Karácsony köpönyegforgató.
Vona pénz- és hataloméhes.
És mind Soros embere.
Szóval 2018. április 8.=Fidesz=jövő.” (Szabad Pécs)
Hát, akkor kérem, két dolog lehetséges. Túl azon, hogy az érvrendszer harmatgyenge, hiszen hamis, a Fidesz maga is tudja, hogy nem a legjobb képességű emberekből verbuválódik az aktivistatábora. És hát nem is az átlagosakból, szájukba kell rágni mindent, amit csak lehet. Ilyen csapattal dolgozni, hej, szegény, szegény Kubatov…
A Fidesz nem bízik a saját embereiben sem
De van egy másik lehetőség is. A Fidesz nem azért osztogatja az érvelőkártyáit már több ciklus óta, mert tudja, kik dolgoznak neki: hanem azért, mert nem bízik a saját embereiben. Inkább a gyári választ adják, mondják, mint amit valóban gondolnak.
Mert az lenne csak igazi botrány, ha kiderülne, valójában mi jár a fejükben.
Megkockáztatom: ha ez az egységes kommunikáció kialakítása a kormánypártnál, akkor az az egység erősen kétséges.
Semmi gond, legalább megpróbálkoznak vele – de évtizedek óta kudarcot vall ez a körleveles, sorvezetős módszer, minek erőltetik?
Bár, ha belegondolok, hogy annak is kell élni valamiből, aki a körleveleket írja, kezdem érteni.
De az is biztos, hogy a Fidesz-aktivistákat könnyen össze lehet majd téveszteni a papagájokkal.
Mindig szóról szóra ugyanazt fogják mondani. Csak a papagáj okosabb náluk.
Ő papír nélkül is meg tudja tanulni.
Németh Szilárd minden kérdéssel megbirkózott
Ha voltak is olyanok, akik esetleg aggódtak, most megnyugodhatnak: Németh Szilárd maga jelentette be Facebook-oldalán, hogy kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet. Hogy milyen eredményt ért el, nem tudjuk, de ismerve az államtitkár kiváló kvalitásait, biztosak vagyunk benne, hogy egyetlen kérdés sem fogott ki rajta.
Mint ahogy azt is joggal reméljük, hogy már postára is adta a helyes válaszokat tartalmazó borítékot. Amennyiben így van, Németh Szilárdnak nincs más dolga, minthogy levegye a szemüvegét, és várja a sorsolást.
Németh Szilárd nem bír magával
Szabó Tímea arról kérdezte Orbán Viktort a parlamentben, hogy tesznek-e valamit a folyamatosan a Dunába ömlő rákkeltő anyag miatti vészhelyzet megszüntetésére. Orbán Viktor válaszából kiderült kiderült, hogy egy valamit tesz: lényegében rémhír terjesztéssel vádolja a képviselőt. A Szabó Tímea által az este közzétett videón azonban nem is ez a legérdekesebb, hanem Németh Szilárd viselkedése…
Bréking nyúz, 2018. 10. 05. – Tudósítás a másik valóságból
A nap belpolitikai témája a Jobbik válsága – bőven olvashatunk róla a kormánymédiában – a tálalásban sincs hiba! Előkerül a Migration Aid –, melyet feljelent Rezsiszilárd –, ami kiváló apropó egy jó kis sorosozásra. Sorost ezúttal már nem csak magyarországi és migrációs ügyek miatt találják meg az alternatív valóság médiahiénái: már arról is ő tehet, hogy kipattant a Brett Kavanaugh-ügy.
Figyelő – Ellenzék csődközelben
Röhejes szállóige kerekedett mára Vona Gábor volt Jobbik elnök, miniszterelnök-jelölt egykori mélyen átélt és igaznak gondolt szavaiból, miszerint ők – a Fidesszel szemben – a 21. századi párt, és ebben a korban csak ők tudnak megfelelő válaszokat adni a kihívásokra.
Látjuk mi lett belőle, Vona azóta lefalcolt a szerinte igazi áramvonalas, hipermodern válaszokat adó szervezetből, amely a választásokon szépen belebukott a 21. századi kihívásokba. A párt, amelynek Vona saját bevallása szerint „elvette a lelkét” meg szépen felszámolja önmagát. Már átestek egy szakadáson, amikor a volt elnökségi tag Toroczkai László, a volt vezető női politikusuk, Dúró Dóra és férje Novák Előd inkább kiléptek a 21. század pártjából. Most van soron Volner János, volt frakcióvezető lelépése is, aki „nem kurvának állt”, elfogadhatatlannak tartja a balliberálisok támogatását, a velük való összefogást.
Különös módon ugyanazok a folyamatok zajlanak náluk, mint a koalíciós társnak kinézett LMP-ben.
Nincs új a nap alatt, az avitt 20. század valójában a Jobbikban (és az LMP-ben) él tovább: hasonló bomlási folyamatot a kisgazdáknál és az MDF-ben láttunk utoljára. A tányérdobálás után a frakciók teljes szakadása, és a pereskedések vannak hátra.
Az ellenzékváltó hangulat most pörög maximum fordulatszámra.
Origo/Magyar Idők – Volt Simicska-bérencek igazoltak a Jobbikhoz köthető tévéhez
A teljesen identitását vesztett, egykori radikális jobboldali Jobbikhoz köthető N1TV-nél folytatja Zimon András egykori Hír TV-s riporter, valamint a Lánchíd Rádió egykori főszerkesztő-helyettese, Hegedűs Szabolcs. Mindkét médium korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott. Előbbit szerkesztő-ripoternek, utóbbit szerkesztő-műsorvezetőnek igazolták – olvasható a Magyar Idők honlapján.
Az indoklás szerint megüresedett helyeket fel kellett tölteni, ugyanis még a nyáron három szerkesztő is távozott a csatornától, Kisberk Szabolcs főszerkesztő, valamint két szerkesztő, Magyar Klára és Szilvási Péter. Mindhárman morális okokra hivatkozva hagyták ott a televíziót, illetve régóta fontolgatták a kilépést, amin nem lehet csodálkozni, ha valaki figyelemmel követi a Jobbik kaotikus politizálását. Kisberk kijelentette:
én a Jobbiknál annyi mindent láttam, hogy abból kijönne egy bűnügyi regény.
Borsonline – A Fidesz bevándorlásellenes kabinetje az ügyészséghez fordul a Migration Aid párttá alakulása miatt
A Fidesz bevándorlásellenes kabinetje ezentúl monitoringozni fogja „a Soros-pénzek hazai áramlását”, egyúttal az ügyészséghez fordul a Migration Aid párttá alakulása miatt – közölte Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, hozzátéve: a bevándorlási különadó éppúgy szolgálja Magyarország és Európa védelmét, mint a műszaki és a jogi határzár, a „Stop Soros” törvénycsomag, valamint az alkotmánymódosítás.
Az egyik szóban forgó „álcivil szervezet” a Migration Aid, amely úgy döntött, nem hajlandó megfizetni a bevándorlási különadót, ezért párttá alakul. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága is foglalkozott a kérdéssel, és kérte a kormányt az ügy megvizsgálására.
A Fidesz bevándorlásellenes kabinetje is úgy döntött, lép, és kéri az ügyészséget, hogy vizsgálja meg, mi történik a Migration Aid háza táján – közölte Németh Szilárd.
888 – Kiszivárgott e-mail bizonyítja: Soros György akarja megbuktatni Brett Kavanaugh-t
Csak kiderül, hogy nincsenek véletlenek, bármennyire is ezt szeretnék elhitetni a liberálisok. Kiderült ugyanis, hogy
Brett Kavanaugh-t nem pusztán „véletlenszerűen” felbukkanó nők próbálják befeketíteni, hanem egy összehangolt, gondosan felépített kampányt folytat ellene a Soros-hálózat.
A kiszivárgott e-mail egy szélsőbaloldali csoporttól, a MoveOn.org-tól származik. Egy olyan szervezetről beszélünk, amelynek egyik legelső támogatója Soros György volt. A MoveOn.org ezenfelül a Tides Foundationtől is kapott támogatást; ez egy olyan alapítvány, amely szintén Soros kitartottja, és emellett partneri viszonyban áll a Nyílt Társadalom Alapítványokkal.
Az e-mailt egy bizonyos Robert Reich nevű aktivista írta, akiről azt kell tudni, hogy Bill Clinton adminisztrációja alatt ő vezette a munkaügyi tárcát. Az e-mailben Reich arra kéri a címzetteket, támogassák még további adományokkal a MoveOn sürgős küldetését, amely nem más, mint Brett Kavanaugh megállítása.
Csepel: káosz a szervezetlenség miatt
Sok ezer csepeli minden reggel görccsel a gyomrában indul munkába, mert a városrész közlekedését alapvetően befolyásoló főbb útvonalakon egy időben kezdtek felújítási munkálatokat az útépítő cégek. Az önkormányzat vezetői is kénytelenek voltak már megszólalni az ügyben, hiszen naponta ostromolták a hivatalt a panaszosok. A politika is csak gátja az esetleges megoldásnak.
Hatalmas a káosz Csepelen, rengeteget késnek a buszok is, így szóltak a hírek. Van olyan útvonal, amelyet a korábbi 20 perc alatt most 1-1,5 óra alatt tudnak megtenni. Mindez alig pár nappal az iskolakezdés előtt.
Még a csepeli polgármester, Borbély Lénárd is hosszú időre a dugóban ragadt.
Teljesen elképesztő, ahogy sikerült megbénítani Csepel és Csepel-sziget forgalmát. Jó lett volna, ha a környező…
Közzétette: Borbély Lénárd – 2018. augusztus 28., kedd
Kerestük Ábel Attila alpolgármestert, aki „hivatalból” illetékes a tájékoztatásra, de a titkárságán senki nem vette fel a telefont. Az önkormányzat egyik munkatársa annyit segített, olvassuk el a kerületi honlapon az ezzel kapcsolatos tájékoztatót. Ebből kiderült, hogy
megoldást az önkormányzat illetékesei sem ígérhettek,
csupán lépéseket tehettek a forgalomszűkítések, az elterelések felülvizsgálatára. Ha helyben nem is találnak megoldást, a kerület vezetői ígértet tettek, hogy elhalasztanak több olyan fejlesztést, amely útlezárással vagy útszűkítéssel járna Budapest XXI. kerületében. A további közlekedési dugók elkerülése érdekében 2019-re halasztják a Popieluszko utca felújítását, amely félpályás lezárással jár, elhalasztják a Táncsics Mihály utcában tervezett szeptemberi gázvezeték rekonstrukciót is.
A helyzet kialakulásához az a már-már megszokott gyakorlat vezetett, hogy
az építők – a Magyar Közút Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – nem tájékoztatták a terveikről sem egymást, sem a kerületi önkormányzat vezetőit.
Ráadásul, mivel sokan azt hitték, hogy a Csepeli út lezárásra kerül, minden eddiginél nagyobb és elviselhetetlenebb dugó, közlekedési káosz alakult ki a csepeli II. Rákóczi Ferenc úton, ami tovább terjedt a kerület összes fővárosba vezető útjára is.
Kerestük Németh Szilárd államtitkárt, az egyik csepeli országgyűlési képviselőt, vajon nem segítene-e a káosz feloldásában, ha szót emelne a kerület lakóinak érdekében a két állami kivitelező cég vezetőinél. Nem tudtuk elérni.
Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben indult, az LMP soraiban ülő másik kerületi országgyűlési képviselő, nem zárkózott el a beszélgetés elől. Úgy látja,
szokásos balkéz-jobbkéz problémáról van szó, amikor a kivitelezők egymástól függetlenül döntöttek a munkálatok megkezdéséről
és nem gondolták végig annak a következményeit. A körforgalmat meg kell építeni, az autópálya-lehajtóra és a ráhordó utakra is hosszú távon éppen a csepeliek kényelmesebb közlekedése érdekében szükség van. csak mindezt nem egy időben kellett volna elkezdeni.
„Népszokássá” vált a képviselő szerint, hogy a fővárosi beruházásokat nem egyeztetik egymással a kivitelezők. Hogy ennek mi lehet az oka? Talán az, hogy az illetékesek nincsenek egymással „beszélő viszonyban”. Korábban minden év végén egy egyeztető fórumot hívtak össze a következő hónapok beruházásainak összehangolására, az utóbbi időben azonban ezek kiüresedtek. Az érintettek egy része el sem megy a megbeszélésre, vagy esze ágában sincs betartani, amiben ott megállapodtak.
Eluralkodott a szervezetlenség.
Megkérdeztük, nem gondolja-e, hogy e mögött valamiféle anyagi érdekek munkálnak: ki-ki igyekszik még az adott gazdasági évben „kivenni a kasszából” azokat a milliárdokat, amelyeket egy-egy beruházásra előirányoztak. Szabó Szabolcs sokkal inkább a munkák szezonalitásában véli felfedezni az okokat. Annyit azonban elismert: sok szakemberrel beszélt már hasonló ügyekben, és többen a beruházások nem megfelelő előkészítésében látják a szervezetlenségnek látszó káosz okait. Egy konkrét példát is említett: amikor valahol közművek kiváltására készülnek, fogalmuk sincs, mi vár majd rájuk, ha belenéznek a gödörbe. Ezek is okozhatják a csúszásokat.
A fővárosi közművek állapotáról sehol, senkinek nincsenek pontos és megbízható információi.
Milyen eszközei vannak egy ellenzéki képviselőnek ahhoz, hogy érdemben szót tudjon emelni választókörzetének érdekében? „Ebből a szempontból kicsit nehéz a helyzetem” – fogalmazott óvatosan.
Az állami beruházásokat végző szervek általában szóba sem állnak az ellenzéki politikusokkal.
Számos alkalommal tapasztalta, hiába érdeklődött, próbált segíteni az ilyen típusú ügyekben, hol finoman, hol egyenesen megmondták, köszönik, nem kérnek a segítségéből. A tervezett új, csepeli híd esetében az illetékes kormánybiztossal ugyanígy járt, holott éppen az ő választókörzetét érinti majd ez a beruházás. A csepeli önkormányzat esetében sem jobb a helyzet, ők ugyanúgy nem állnak vele szóba, még arra sem voltak hajlandók az elmúlt öt évben, hogy közösen igyanak meg egy kávét. Próbálkozott Németh Szilárddal is, de nem sok sikerrel.
Ezen a helyzeten – úgy látja – nem igen lehet a közeljövőben változtatni. Olyan mélyek a szakadékok a politikai élet szereplői között, amelyen még akkor sem lehet „hidat verni”, ha mondjuk egy kerület sok tízezer lakójának érdekei sürgetnék.
Atombomba, presztízs, patkányok, tolvajok – Figyelt a héten? Kvíz
Ezen a héten is összegyűjtöttünk több emlékezetes mondatot, amelyek különböző politikusok száját hagyták. Emlékszik például arra, ki szerint presztízs, ha őt meghívják? Töltse ki kvízünket és kiderül.
A korábbi hetek hasonló kvízeit ide kattintva találja.
Csepeli vihar egy pohár vízben
Miután átutalták az államkasszából Németh Szilárd alapítványának számlájára azt a kétmilliárd forintot, amelyet eredetileg a Magyar Birkózó Szövetség kapott az ország első birkózó akadémiájának létesítésére, a napokban már le is tették az új, épülő sportcsarnok alapkövét a csepeli Hollandi úton.
A magyar sportpolitika történetében olyan még nem fordult elő, hogy fejlesztésre szánt milliárdos közpénz egy magánalapítványnál landoljon, de Németh Szilárddal kivételt tett a kormányzat. Úgy gondolták, hogy a birkózó szövetség elnöke által pár százezer forint alaptőkével létrehozott alapítvány „zsebében” jobb helyen lesz a pénz, mint a Magyar Birkózó Szövetség számláján. Egy ekkora összeg elköltése,
egy ilyen volumenű projekt lebonyolítása „sportolóknak” túl nagy falat volna.
Hogy miként bírna könnyebben megbirkózni az akadémia létesítés feladatával egy családi házba bejegyzett kis magánalapítvány? Azt nem indokolták, de Némethet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy félreugorjon a nagy feladatok elől. Hogy mégse legyen olyan nagy a támadási felület, az alapítvány székhelyét a saját Sügér utcai címéről a leendő akadémiának helyet adó Hollandi úti telek címére átjelentették.
A Heti tv egyik reggeli műsorában Németh már arról beszélt, hogy a birkózók stadionja nem csak egy sportág kiszolgálására készül, hiszen az egész kerület örömét lelheti majd benne. „Multifunkci” lesz: nyitva áll majd családi és iskolai rendezvények előtt, helyt adnak a báloknak, szalagavatóknak, és az önkormányzati sportrendezvényeknek egyaránt.
Hogy mi lett a régi csepeli sportlétesítményekkel?
„2005-ben eladták egy offshore cégnek, lenyúlták, széthordták, legatyásították”,
állította a Fidesz alelnöke, úgy is, mint a kerület egykori polgármestere. A „vétkeseket” is megnevezte: Podolák György, és Avarkeszi Dezső, a két akkori szocialista országgyűlési képviselő személyében.
Hogyan került most a vádlottak padjára? – kérdeztük Podolák Györgyöt, aki korábban a Csepel Művek Kerékpárgyárának igazgatója volt.
Amikor a rendszerváltás után önálló gyárakra „szabdalták” a Műveket, a gyárak létrehoztak egy alapítványt, amely vállalta a korábban a Csepel Művek által fenntartott létesítmények üzemeltetését. Ilyen volt a Munkásotthon, a stadion és persze a sportegyesület megannyi szakosztálya is. A rendszerváltás előtt nagyon színvonalas kulturális és sportélet folyt ezekben az intézményekben, de érthető módon ez a helyzet a 90-es években megváltozott. Az önkormányzatnak kellett volna a Vasmű helyére lépnie fenntartóként, de erre a kerületnek nem volt elegendő forrása. Néhány év alatt a gyárak egy része is csődbe került, s ezzel együtt az általuk szponzorált alapítvány sem tudta folytatni a munkáját. Ebben a helyzetben, 2000 táján választottak meg engem a Csepel SC elnökének.
Azért vállalta, hogy privatizálja a sportegyesület vagyonát?
Tősgyökeres csepeliként nagyon fontosnak tartottam megmenteni ezt a nagy hagyományokkal bíró egyesületet. Mivel stabil támogatók híján nem lehetett egyben tartani a nagyon sok szakágat, úgy döntöttünk – és ebben az egész elnökség támogatott -, hogy
átszervezzük az akkora meglehetősen eladósodott Csepel SC-t.
Az egyes sportágak jogi személyiséget kaptak, egyben lehetőséget arra, hogy maguk is támogatókkal, szponzorokkal szerződhessenek. A sporttelepeket megnyitottuk az önkormányzati, iskolai rendezvények előtt. Megkerestük az önkormányzatot is, és felajánlottuk, hogy vegyék át a kerületi sport támogatását.
Ha erre korábban sem mutattak hajlandóságot, mitől változott volna meg a helyzet?
Akkor már 2004-et írtunk. A javaslat mellé letettünk egy tanulmányt is, amelyből kiderült, hogy évente mintegy 120 millió forint elegendő lett volna erre a célra. Amikor az akkori Fidesz frakció, és elsősorban Németh Szilárd, beszámoltatta az SC elnökségét, és miután elmondtuk az elképzeléseinket, támogatták azt a javaslatot, hogy a kajak-kenu, az evezőstelep és a stadion kerüljön önkormányzati tulajdonba.
Megtörtént?
Nem. Az önkormányzat – számunkra is váratlanul – 2005-ben elvetette a tervezetet,
a már szinte csak aláírásra váró javaslatot visszavonták.
Ez megpecsételte az egyesület létesítményeinek sorsát: csak úgy lehetett volna a továbbiakban biztosítani a működési, fenntartási feltételeket, ha az ingatlanjaik egy részét értékesítik.
Éppen ezzel vádolja Önt és képviselő társát a Fidesz alelnöke.
Ilyenkor, választások előtt, mindig jól jön a Fidesznek egy kis „komcsizás”. Én 2005-ben lemondtam az SC elnöki tisztéről, semmi közöm nem volt ahhoz, ami ezek után történt.
Valami mégis történhetett…
Az önkormányzat – amelynek akkoriban a rezsi biztos az egyik erős embere volt -, talált egy befektetőt, egy beruházót, amelyik úgy tudom, a Nyugat-Európában bevált gyakorlat szerint a sportlétesítmények üzemeltetését „kombinált” módon képzelte el. Bérlakásokat épített volna, a lakóházak alatt kaptak volna helyet az egyesület edzőtermei, a bérleti díjból fedezték volna azok fenntartását. A tervek a Béke tér 1. – a csepeli Stadion környékén – valósultak volna meg. Ez hosszú távon megoldást jelentett volna az egyesület szakosztálya számára is. Később, úgy tudom,
ezt a tervet már Németh Szilárd sporttanácsosként, kerületi frakcióvezetőként gáncsolta el.
Hogy ebek harmincadjára kerültek a legértékesebb csepeli sportobjektumok, hogy senki nem gondozta az épületeket, ezzel éppen neki kellene elszámolnia. Hogy elterelje a figyelmet mindarról, ami a személye és a birkózó stadion környékén történik, megpróbál vihart kavarni egy nem is létező pohár vízben.
Megérintette őket a vereség szele
Miért vannak bajban a fiúk? Mit okoz az, hogy nincs szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon? Miről szól a hódmezővásárhelyi pletyka? Ki a lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa? Miért kulcskérdés az LMP szerepe? A Jobbikkal ha nem is együttműködni, de tárgyalni igen? Interjú Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, aki nem tartja kizártnak, hogy a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerez.
Sorozatos botrányok rázzák meg a Fideszt: Elios és az OLAF, Semjén és a helikopteres vadászat, Kósa Lajos és az 1300 milliárd, Matolcsy és a villa… Lesz ezeknek hatása a választási eredményekre?
Lesz. Olyan kétségbeesettek azok a reakciók, amelyeket most mutatnak, olyan szokatlanok, amelyek eltérnek minden korábbitól. Ebből az kell, hogy következzen: maguk is úgy látják, úgy mérik, ez bizony eljut az ő táboruk egy részéhez is. Az egyik legnagyobb hírportálon az ügy kirobbanásakor az első öt hír az Kósa volt. Ez pusztít, ez mérgez. Bajban vannak a fiúk. Hódmezővásárhely után mintha összeomlott volna a Fidesz korábbi, nagyon fegyelmezett kommunikációja.
Ennek már voltak jelei Hódmezővásárhely előtt is… összefüggésben lehet ez azzal, hogy kampánystratégájuk, Finkelstein időközben meghalt?
Jól lehet érzékelni, hogy Finkelsteinig a Fidesz a kommunikációja egységesebb és célzottabb volt. Amióta „Habony mester” helyettesíti, azóta kiveszett belőle az erő és a politikai izgalom.
A magyar társadalom nagyon későn és eléggé enyhén reagál olyan jelenségekre, amelyek máshol (például most éppen Szlovákiában) akár kormányválságot idéznek elő. Az ellenzék nem tudni élni ezekkel az alkalmakkal, vagy mentalitásbeli kérdésről van szó?
Részben mi magyarok ilyenek vagyunk. De semmire sem kell nevelni a népet, az veszett fejsze. A másik oldalról, bármennyire is létezik független és közösségi média, a tömegek nagy része nem értesül ezen ügyek jelentős részéről. Részben kötcsei polgárként, velük beszélgetve, látom milyenek a médiafogyasztási szokások: reggel bekapcsoljuk a Kossuth rádiót, nézzük az M1-et, TV2-őt. Nincs valójában szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon. Pokolian nehéz így megszervezni a választókat.
Hát az OLAF-jelentés, a Semjén- vagy Kósa-botrány nem nagyon látható az M1-en… Értesüléseink szerint már a külpolitikában is csak felülről jött híreket adhatnak közzé.
Mondok egy példát: a minap a feleségem Egerben volt, én Székesfehérváron, kilenc felé érkezünk haza mind a ketten. Ilyenkor leülünk egy kicsit beszélgetni. Ránézünk a hírekre és Klára azt mondta: ezt nem fogod elhinni. A második legnagyobb hírportál, az Origo első kilenc híre csak menekült-, migránskérdésről szól. Olyan észveszejtő népbutítás zajlik, ami alól nyilván nem tudja kivonni magát az emberek jelentős része. Nem rájuk kell haragudni – szoktam mondani. Ezt hallják egész nap és egy pont után el fogják hinni. Nem ők a felelősek azért, hogy egy nagyon zárt és eltorzított világban élnek és ennek alapján mondanak véleményt, hanem azok, akik ezt megcsinálják velük.
Térjünk át a választásokra. Szakértőnk becslése szerint hetven százalék feletti részvétel lenne szükség ahhoz, hogy a Fidesz elveszítse azokat.
Ki tudja, ki tudja…
Ahol nem szabad a közélet ott nincs valóságosan hatalmi kérdésekkel összefüggő, megbízható véleménykutatás. Hogy melyik mosóport szeretjük, abban lehet szabad véleményt kutatni. Hogy a hatalomhoz mi a viszonyunk, ebben nem lehet szabad kutatást csinálni. Ezért minden elemzés hatalmas hibahatárral működik.
Azzal egyetértek, hogy minél magasabb a részvétel, annál kisebb az esélye a Fidesznek, annál nagyon az ellenzéknek.
Elmondok egy pletykát: azt hallom, hogy amikor késő délután 60 százalék közelébe került a vásárhelyi részvétel, a miniszterelnök felhívta Lázár Jánost és gratulált neki a győzelemhez, mert biztos volt abban, hogy ilyen magas részvételt csak a Kubatov-lista alapján lehetett elérni.
Tehát győztek, közben kiderült pont az ellenkezője. Hogy a pletyka igaz-e vagy sem, nem tudom, de hihető, mert olyanfajta önhittségben él a Fidesz, hogy ez sérülékennyé teszi őket.
Ez tart most is?
Nem, most pánik van. Nézzék meg Lázár bécsi videóját.
Hogyan lesz Lázárból Németh Szilárd, e lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa.
Vagy nézzétek meg a habogását Kósának. Ez azt mutatja, hogy pokoli a zavar. A hirtelen elrendelt húsvéti Erzsébet-utalványok, téli rezsiszámla csökkentés. Ezek mind azt mutatják, hogy megérintette őket a vereség szele. Ez nekünk jó hír.
Erősebbek lettek?
Önbizalommal telibbek lettünk. Most az következett be, hogy az ellenzéki választók is kezdik elhinni: meg lehet őket verni. Ennek mozgósító ereje van.
A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban akár csak a demokratikus ellenzék összefogásával, tehát a Jobbik nélkül, is lehetne több helyen győzni – állítják a választási szakértők. A kisebb településeken akár a Jobbik egyedül is boldogul. A DK-nak van erre stratégiája?
Van ebben igazság. A kulcskérdés most, miután az MSZP és a DK megállapodott, az LMP szerepe. Az LMP nélkül a győzelmi esélyeink jelentősen romlanak. Ugyanakkor, pokoli nehéz egy másik pártra hatást gyakorolni. Hogy mi itt a helyes magatartás a részünkről? Csendes tudomásul vétel? Csendes szurkolás és reménykedés? Valamilyen szóbeli nyomásgyakorlás? Hát, nincsenek egyértelmű receptek. Én tegnap nagyon világosan beszéltem az LMP felelősségéről. Nincs mese, muszáj azt mondani:
aki a demokratikus oldalon nem hajlandó együttműködni a többiekkel, az a Fidesz szekerét tolja, akarva vagy akaratlanul.
Hogy állnak a Jobbikkal való együttműködéssel?
A régi szövegemet tudom megismételni. Szerintem ez az elmúlt időszak legnehezebb, nemcsak politikai dilemmája. Egyfelől, nem lehet nem hallani,különösen
Vásárhely után, hogy választók sokasága mondja: akár az ördöggel is össze kell fogni.
A minap a fehérvári fórumon ott ült egy dunántúli nagyváros több cikluson polgármesterséget betöltő, tekintélyes ember. Beszéltem erről a dilemmáról. A mellette ülő kedvese mutogatott, hogy ő is ezt gondolja erről a dilemmáról: ebből a helyzetből kijutni, akár a Jobbikkal is. Mást gondoltak a választók erről két hónappal ezelőtt. Én meg szinte szó szerint azon gyötrődöm, hogy mi itt a felelős magatartás egy demokratikus párt vezetőjének. Mikor teszek helyesen? Hogy ha nem tudom elfelejteni, hogy a Jobbik listázta az embereket származás szerint. Hogy Európai Uniós zászlót égetett. Hogy gárdákat vonultatott a megfélemlítés erejével. Vagy elfogadom az elmúlt másfél év mérsékeltebb elnöki politikáját, mert a párt mögötte sokfajta. Egyelőre, a korábbi álláspont szerint, nem működünk együtt. De abban egyre kevésbé vagyok biztos, hogy legalább tárgyalni ne kellene.
Sokak szerint több helyen jobb ha elindul a Jobbik jelöltje is, mert mivel híveik átszavazni nem fognak a demokratikus ellenzék jelöltjére, de legalább a fideszestől veszik el a szavazatokat.
Az ügyek általában nem ilyen egyszerűek. Van olyan választókörzet, ahol az segíti a demokraták győzelmét, ha nem indul a Jobbik, mert a 20-30 százalékban átszavazni hajlandó jobbikos szavazókkal tud nyerni a demokrata jelölt. Máshol viszont nem. Nincs általános recept. Ez nem olyan mint az egykori vietnami balzsam, ami mindenre jó volt.
Ezt a munkát a Jobbikkal nem végeztük el. Nem kell megállapodni velük a 106 helyről, ennek nincs is értelme. De vannak olyan választókerületek, ahol legalábbis matematikai értelemben, erre lenne ráció. Hogy politikai értelemben szabad-e ezt megtenni – ez a dilemma.
Képes-e az MSZP az 54 hely alá menni, vagy a DK a 46-ból engedne?
A DK egészen biztosan, de a mi helyzetünk tényleg egyszerűbb, mert kevesebb pénzből kampányol a párt. Természetesen nem mindegy, hogy 150 millióból vagy 300-ból kampányolsz. Mi eleve csak 150 millióból kampányolunk, mert csak 46 helyünk van. Mi akkor is ennyiből fogunk kampányolni, ha még tízet elengedünk. Az MSZP-nek itt nehezebb a helyzete és én ezt nem tartom egymagában erkölcstelennek, de ennek politikai következményi vannak. Ha ők bemennek 54 alá, akkor elveszítenek 150 millió forintot. Ahogy ismerem az MSZP-t, az ott nagy pénz. Az a dilemma,
az MSZP dilemmája, hogy megér-e 150 millió forintot az ellenzék nagyobb esélye. Igen vagy nem. Én könnyen beszélek, mert nincs ez a dilemmám.
Nem is merek tanácsot adni nekik, mert az, azt hiszem, sértődéshez vezetne és én nem akarom megbántani az MSZP-t.
És ha nem kizárólag a pénzről van szó, hanem a nyerési lehetőségről?
Akkor meg muszáj még partnereket bevonni ebbe az együttműködésbe. Az LMP-t feltétlenül. És ott van még a három kisebb párt: az Együtt, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt. Hárman ők el tudnak vinni 8-10 százalékot.
Ez olyan, mint amikor valaki meg akarja venni a négylakásos társasház mind a négy lakását, akkor az elsőt viszonylag könnyen megveszi, az utolsót meg túl drágán, mert az eladó megérzi, hogy ennek szüksége van rá.
Tényleg az a helyzet, hogy a támogatottsággal nem feltétlenül arányos az amennyit egy nagyobb pártnak engednie kell. A három százalék lehet, hogy nem sok, de lehet, hogy ennyi hiányzik a győzelemhez. Itt kell egyfajta nagyvonalúság. És mindenkinek ezt is ajánlom.
Mi a DK érdeke, hogy több vagy kevesebb párt jusson be a parlamentbe?
Ha nem tud az ellenzék semmilyen formában kétharmadot csinálni, ha úgy tetszik: ha nem dől össze a Fidesz, akkor tartósan ezzel a választási rendszerrel kell számolni. Ez a választójogi rendszer a nagy blokkokat premizálja.
Van abban tehát nemzeti érdek, hogy egymáshoz közelítsenek ezek a demokratikus formációk. Nem feltétlenül kell egyesülni, pártszövetségben is lehet működni. Annál könnyebb egy pártszövetséget létrehozni, minél kevesebb a szereplő.
Más a mai MSZP, mint amikor kilépett belőle?
Több mint kétszer annyi szavazónk volt, mint most az MSZP-nek. Akkor még ott voltak a nagy öregek. Bármit lehet mondani erről a korosztályról, Lendvaitól Kovács Lászlóig, ők nagyon fajsúlyos politikusok voltak. Szerintem az a fajta intellektus és erkölcsi integritás, amit ők képviseltek, nagyon fontos volt az MSZP-ben és ma is nagyon fontos lenne. Nem sikerült teljesen pótolni ezeket az embereket.
De ha tömbösödni kell, akkor ezzel az MSZP-vel kellene…
Szorosabb együttműködés kell. Ebben biztos vagyok, hogy erre megy az élet.
Április 8-án este milyen eredménnyel lenne elégedett?
Ha győznénk. Az fantasztikus lenne, olyan mintha másnap két nap sütne ki, amennyiben a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerezne.
Ezt én sem tartom kizártnak.
Ennél eggyel valószínűbb, hogy a demokratikus ellenzék önmagában nem szerez többséget, de az ellenzék egésze igen. Egy parlamenti együttműködésben, parlamenti kormányzással egy csomó hibáját, tévedését ki lehet küszöbölni ennek a kormánynak.
Valaki azt mondja, hogy az a legminimálisabb cél, hogy elvegyük a Fidesz kétharmadát. Én ezt nagyon biztosnak látom. Tehát, hogy a Fidesznek nem lesz kétharmada. Természetesen ez engem nem tud mozgósítani.
A mi szempontunkból a Trianon-forgatókönyv, ha helyreállítanák a kétharmadot, amit csaknem kizártnak tartok.”
Hibát követtek el a kampányban?
Azt hiszem, hogy nem. Tavaly nyáron kezdtünk felkészülni. Tudtuk, hogyan építjük fel. Először jön az „Orbán vagy Európa”, aztán, hogy, aki soha nem élt Magyarországon, az ne szavazhasson. Utána jött az ukrán nyugdíj-biznisz és közben áll össze egy egységes üzenetté, hogy nem alkuszunk ezzel a rendszerrel. Az, hogy egy szórólap jó vagy nem jó? Vagy hogy ezt az ukrán nyugdíj ügyet túltoltuk-e vagy nem és megjelentek benne olyan felhangok, amelyeket én sem szeretek? Ez lehet, de a kampány főirányát tekintve, mi rendben vagyunk.
Budapest, 2018. március 13.