Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

 Litván főparancsnok: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg NATO főtitkár kijelentését erősítette meg Litvánia fegyveres erőinek főparancsnoka: “Idén vagy jövőre háborús konfliktus esélye a NATO és Oroszország között rendkívüli alacsony!” – hangsúlyozta Valdemaras Rupsys tábornok.

Litvánia egykor a Szovjetunió tagállama volt tehát minden oka megvan arra, hogy tartson egy orosz agressziótól. Mégis a litván fegyveres erők főparancsnoka meg is indokolta, hogy miért igen valószínűtlen bármiféle katonai összecsapás a NATO és Oroszország között.

“Oroszország nyugati katonai körzeteinek csapatai teljes mértékben részt vesznek az ukrajnai hadműveletekben. Ezért Oroszország jelenleg nem jelent közvetlen fenyegetést!”

Ugyanakkor Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kijelentette, hogy:

“Meg vagyunk győződve arról, hogy valóságos háború törhet ki a NATO és Oroszország között.”

A litván közszolgálati rádió riportere rákérdezett a nyilvánvaló ellentmondásra, mire a litván generális elég nyersen utalt arra, hogy a civileknek elég kevés szakértelmük van katonai kérdésekben: ”Zavar keletkezhet akkor, ha valaki katonai tanácsokat osztogat miközben nem ért hozzá. Jobb, ha mindenki a saját szakmájánál marad” – közölte a litván fegyveres erők főparancsnoka.

Litvánia tisztában van az orosz fenyegetéssel, de…

A litván tábornok úgy véli, hogy Putyin is pontosan mérlegeli az erőviszonyokat, és az ukrajnai fiaskó után nem kockáztatna konfliktust a NATO-val a nagy semmiért.

Litvánia mindezzel együtt felkészül arra, hogy elriasszon minden lehetséges fenyegetést Oroszország irányából: a három kis balti állam összefogott, és egységes védelmi rendszert épít ki az orosz határon. Felszólították Lengyelországot és Finnországot, hogy csatlakozzon ehhez a védelmi rendszerhez. Finnország és Svédország NATO csatlakozásával a Balti tenger NATO tengerré változott. Ezért is utazott Putyin Kalinyingrádba, az egykori Kelet Poroszország fővárosába. Ez a terület 1945 után vált a Szovjetunió részévé, majd Oroszország örökölte azt. Putyin rakétákat helyezett el ebben az enklavéban, melyek elvben fenyegethetik a NATO tagállamokat, melyek viszont hatalmas összegeket költenek védelmi célokra amióta Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én. Mind a balti államok mind Lengyelország messze felülmúlja a NATO 2%-os előírását, mely szerint legalább ennyit kell fordítani a GDP-ből katonai célra.

Mi lenne, ha Trump újra beköltözne a Fehér házba?

“Tudják ugye, hogy a NATO halott! Az USA nem védi meg magukat orosz támadás esetében”

– közölte Trump elnök évekkel ezelőtt Davosban Ursula von der Leyen asszonnyal.

Blöffölt az USA akkori elnöke – ez a szakértők döntő többségének a véleménye. Washingtonban abban konszenzus áll fenn a két nagy párt között, hogy a NATO-ra szükség van. Nemrég törvényt fogadtak el arról, hogy az elnök nem léphet ki a NATO-ból a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ez már előkészület Trump esetleges elnökségére. A NATO tehát aligha szűnne meg garantálni a tagállamok határait, de az viszont megváltozhat, hogy az USA stratégiai ellenfélnek tekintse Kínát és Oroszországot. Ezt a demokrata stratégiát bírálta már a százéves korában nemrég elhunyt Henry Kissinger is, aki nem sokkal halála előtt elrepült Pekingbe is, hogy megmentse az USA-kínai kapcsolatokat.

Trump lepaktálhat Putyinnal. Egy Trump – Putyin paktum lényegesen mérsékelné az orosz fenyegetést Európa irányában. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott a brüsszeli Politiconak, hogy

szükség lehet európai atombombára is Putyin elrettentése érdekében.

Ez azonban olyan hatalmas kiadással járna, amely lényegesen meggyengíthetné az európai kormányokat, amelyek többsége amúgyis stagnáló gazdasággal és növekvő népszerűtlenséggel küszködik. Ebben a helyzetben felértékelődne egy bármilyen paktum Putyinnal. Tudja ezt az orosz elnök is, aki Trump győzelmére vár.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

0

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Zelenszkij ukrán elnök állandóan ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza mondván Putyin egész Európát fenyegeti, ezért kell mindenkinek Ukrajnát támogatnia! Tusk lengyel miniszterelnök osztja Zelenszkij vélekedését, és a balti államok is tartanak Oroszországtól. A NATO azonban tisztában van a katonai realitásokkal: Oroszországnak semmilyen esélye sem lenne az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben.

Ha viszont ez a helyzet, akkor miért nem köt fegyverszünetet a NATO Ukrajna feje fölött Oroszországgal? Ezt kérdezi Donald Trump, aki ismét nagy győzelmet aratott egy republikánus előválasztáson Iowa után  ezúttal New Hampshire államban. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, állandóan fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai háború ügyét oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Az amerikai republikánusok ugyan ezért akadályozzák a 60 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának,  és nem is valószínű, hogy ezt valósítaná meg, ha ismét elnökké választanák, de szájkaratéban mindig is verhetetlen volt..

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz ebben a diplomáciai hadműveletben azzal, hogy megvétózta az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatását a fronton egyre nehezebb helyzetbe kerülő Ukrajna számára.

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Már amikor Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot állít össze Ukrajnának, Lindner pénzügyminiszter közölte:

”ez nincsen benne a német költségvetésben.”

Később azután Scholz kancellár bejelentette, hogy négy év alatt Németország 4 milliárd helyett 8 milliárd eurós támogatást nyújt. Erre a népszerűtlen német kormány azért vállalkozott, mert Biden amerikai elnök megkérte Berlint, hogy nyújtson támogatást Ukrajnának addig is amíg Washingtonban sikerül megszavaztatni a 60 milliárd dolláros támogató csomagot Ukrajnának. Kijevben közben Marcsenko pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még elketyeg Ukrajna költségvetése, de utána már nem lesz képes béreket fizetni a közszolgálati dolgozóknak, ha nem kap támogatást Nyugatról.

Az Európai Unió rendkívül csúcstalálkozót rendez február elsején, hogy jóváhagyja az Ukrajnának szánt támogató csomagot. Brüsszel puhítja Orbán Viktort, aki ezt a pozíciót arra használja föl, hogy minél több pénzt zsaroljon ki Brüsszeltől. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van: az Európai Parlament perli a bizottságot, mert kiutal 10 milliárd eurót Magyarországnak. Ursula von der Leyen viszont azt hangsúlyozta az Európai Parlament előtt, hogy 20 milliárd euró továbbra is az ablakban van: ezt a magyar kormány csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. A legkényesebb kérdés a korrupció: a Transparency International szerint az elmúlt időszak 30 milliárd eurós uniós utalásából körülbelül 10 milliárd eurót vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Ferenc pápa: kinek áll érdekében a háború?

Ferenc pápa békéért kiált és imádkozik. Nem keres felelőst, csak békét akar. Ő megteheti, nem politikus. A politikus viszont bármelyik oldalon is áll hasznot zsebel be a háborúból.

“Az összes háború nem más mint céltalan utazás, győztesek nélküli vereség, megbocsáthatatlan őrültség. A háborúk megállításához mindenekelőtt a fegyverekre kell nemet mondani, mert hogyha sérült lelkű emberek kezébe kerülnek a fegyverek, akkor azok előbb vagy utóbb használni is fogják azokat. Hogy lehet békéről beszélni amikor egyre több fegyvert gyártanak és egyre többet adnak el?” – tette fel a kérdést a katolikus egyház feje karácsonykor.

A stockholmi Békekutató intézet, a SIPRI szerint messze az Egyesült Államok gyártja a legtöbb fegyvert, és ennek jelentős részét exportálja például Ukrajnába. Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az ukrajnai segély 90%-a amerikai fegyverek vásárlására megy el.

“A tömeggyilkosságok fülsiketítő csendben történnek”

Ezt hangsúlyozta Ferenc pápa, aki rámutatott a média szerepére, amely a legtöbbször elfogultan számol be a háborúkról, és gyakran elhallgatja az igazi felelősök szerepét.

“Az emberek kenyeret és nem fegyvert akarnak. Azok, akik nehezen tudnak megélni békéért könyörögnek. Fel sem tudják fogni, hogy milyen sok állami pénz megy el fegyverkezésre. Beszéljenek róla, írjanak róla! Kerüljenek napvilágra a háborúk szálait mozgató érdekek! Derüljön ki, hogy ebből kinek mekkora nyeresége származott?!” – szólította fel Ferenc pápa a média munkatársait.

A fegyverkezés a világban azt követően gyorsult fel, hogy az Egyesült Államok 2021 elején stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, melyekkel korábban valamiféle együttműködésre törekedett. 2022 február 24-én Putyin elnök megtámadta Ukrajnát, és a háború azóta is tart. A NATO hatalmas összegekkel támogatja Ukrajna hadseregét, amelyet a nyugati fegyvergyárak látnak el fegyverzettel. Egyidejűleg a NATO tagállamokban is drámai mértékű fegyverkezés indult el: Lengyelországban a GDP 5%-át fordítják erre a célra. A NATO előírás 2%, de sok tagállam ezt sem teljesítette Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Németország hatalmas fegyverkezési programot fogadott el, és négyről nyolc milliárd euróra emelte Ukrajna támogatását.

Németország gazdasága stagnál, de a fegyvergyártás rohamtempóban fejlődik. A Rheinmetall a világ egyik legfontosabb fegyvergyártójává vált, Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszik.

A NATO mindezt az orosz fenyegetéssel indokolja, de közben kiderült: az orosz hadsereg Ukrajnával sem bír el.  A NATO képmutató módon elvárja Ukrajnától, hogy győzze le az orosz hadsereget. Olyan erős az orosz hadsereg, hogy egész Európát fenyegeti vagy olyan gyenge, hogy Ukrajna is legyőzheti?

Trump egyből a busz alá lökné Zelenszkijt, ha bekerülne a Fehér Házba?

Húsbavágó kérdést tett fel egy biztonságpolitikai tanácskozáson a NATO egykori főtitkárhelyettese, aki jelenleg a European Council of Foreign Relations munkatársa: mit kezdene Donald Trump visszahódítaná a Fehér Házat, és döntenie kellene arról: mit kezdjen Zelenszkijjel, milyen legyen az USA viszonya a NATO-hoz?

Trump jelenleg azt ismételgeti, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Az ex elnök azt nem mondta meg, hogy miképp gondolja ezt megoldani, de valójában mégiscsak elárulta a receptet amikor kijelentette:

“a háborút úgy lehetett volna elkerülni, hogy Ukrajna átadta volna az orosz többségű területeket Oroszországnak.”

Volodimir Zelenszkij elnök többször is elutasította a békéért területet elvet, de azt elismerte, hogy Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha a kijevi vezetés feje fölött lepaktálna Putyinnal. A CIA és az orosz hírszerzés rendszeresen egyeztet Törökországban olykor a főnökök William Burns és Szergej Nariskin tábornok is jelen vannak. Ők jól ismerik egymást hiszen korábban William Burns az USA nagykövete volt Moszkvában.

Jelenleg a republikánusok blokkolják az Ukrajnának szánt amerikai segélyt.

Moszkva sasszemmel figyeli a washingtoni fejleményeket, és a frontokon Ukrajnában szemmel láthatóan húzza az időt. Washingtonban sokan gondolják úgy, hogy Putyin meg akarja várni az amerikai választások eredményét, mert abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba.

Mi lesz a NATO-val, ha Trump visszatér?

Az ex elnök azzal henceg, hogy megmondta az európai vezetőknek:

”csakis akkor számíthattok az USA védelmére egy orosz támadás esetén, ha kifizettétek a számlákat!”

Trump egy választási gyűlésen egyenesen azt a hazugságot terjesztette, hogy

“Amint megfenyegettem a NATO európai tagállamainak vezetőit, máris dőlni kezdett a pénz az USA kasszájába, többszáz milliárd dollárról beszélek”

– hangsúlyozta az ex elnök.

Miről volt szó valójában? Arról, hogy a NATO európai tagállamai nem teljesítették vállalásukat, mely szerint a GDP 2%-át költik minden évben katonai célokra. Csakhogy azóta ez a trend megfordult: Putyin Ukrajna elleni agressziója után minden európai NATO tagállam jelentős mértékben fokozta katonai kiadásait.

A New York Times megkérdezte Trump ex elnököt, hogy mit is jelent programjában az a mondat, hogy “alapjaiban kívánom újraértékelni a NATO-t”?

Trump írásban ezt a kétértelmű választ adta:

”Minden amerikai elnöknek kötelessége az, hogy biztosítsa: az Egyesült Államok szövetségei az amerikai nép védelmét szolgálják, és nem teszik hiába kockára amerikai katonák életét és az USA hadikiadásait.”

Trump támogatói szerint az ex elnök blöfföl, mert nem akar kilépni a NATO-ból.

“Trump nem lép ki, de ráveszi a többi tagállamot, hogy fizessenek többet. Ez népszerű javaslat az amerikai  füleknek” – mondta a New York Timesnak Lindsey Graham szenátor, Trump lelkes támogatója.

Robert O’Brien, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója osztja ezt a véleményt:

”Trump tudja, hogy a NATO-nak milyen nagy a katonai jelentősége az Egyesült Államok számára, de úgy érzi, és joggal, hogy a németek és mások átvernek bennünket, és velünk fizettetik meg a saját védelmüket.”

John Bolton, aki 2018-19-ben volt Trump nemzetbiztonsági tanácsadója arról írt a memoárjában, hogy az elnököt folyamatosan le kellett beszélni arról a tervéről, hogy az USA-t kivezesse a NATO-ból.

A washingtoni kongresszus előtt van egy közös demokrata-republikánus törvényjavaslat, amely megtiltaná az elnöknek, hogy kivezesse az Egyesült Államokat a NATO-ból a kongresszus jóváhagyása nélkül.

Trump célpontja valójában az Európai Unió

2018 nyarán Trump ellenségként bélyegezte meg az Európai Uniót mondván “amit a kereskedelemben ellenünk tesznek, az olyan mintha az ellenségeink lennének.”

Ekkortájt mondta azt is, hogy

“ha kinézek az ablakon New Yorkban, akkor rengeteg Mercedest, BMW-t és Audit látok , de Berlin utcáin alig jár amerikai autó.”

Mindez ma már a múlt: Putyin agressziója  csapást mért a német iparra, amely az olcsó orosz energiára alapozta jövőjét, közben pedig megjelentek a Teslak a német utakon, sőt a Tesla gyár is Berlin mellett.

Biden elnök valójában folytatta Trump America First programját, amellyel sikeresen gyengítette meg vetélytársait kivéve Kínát.

A NATO európai tagállamai számára katasztrofálisak az ukrajnai háború következményei, mert gazdaságuk lemarad a globális versenyben miközben nekik kell jórészt finanszírozniuk a Putyin agressziója elleni háborút, amely őket teszi elsősorban tönkre. Az Európai Unió elveszítette a versenyképességét az USA-val szemben, és ezzel a felzárkózás perspektívája is eltűnt. Közbe pedig állandóan növelni kell a hadikiadásokat. Nem véletlen, hogy Németországnak, az Európai Unió zászlós hajójának nincs jövő évi költségvetése pedig már csak néhány nap van hátra az évből.

Közben pedig az Európai Unió nem tudja, hogy miből finanszírozza Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagját, melyet a brüsszeli bizottság főnökasszonya Ukrajnának ígért.

“Orbán a szakadék szélére taszíthatja az Európai Uniót”

0

A brüsszeli Politico, amely címoldalán egy Orbán-Putyin képet közöl Orbánt az Európai Uniót szakadék szélére taszító politikusként aposztrofálja. A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott az orosz elnökkel, akit a nyugati világban háborús bűnösnek tartanak az Ukrajna elleni agresszió miatt.

December közepén kellene döntenie az Európai Uniónak Ukrajna támogatásáról, de a konszenzus igencsak távol. Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagságát le kellene venni a napirendről, és a magyar kormány nem támogatja a háborúban álló ország pénzügyi segélyét sem. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya 50 milliárd eurót ígért a háborúban álló Ukrajnának, de ennek a hatalmas összegnek egyelőre nincsen meg a fedezete. Ugyanakkor Ukrajna pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatása nélkül a háborúban álló ország gazdasága összeomolhat. A jövő évi költségvetésben 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Charles Michel, a Tanács elnöke hétfőn két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a karmelita kolostorban, de nem jutottak dűlőre. Orbán valószínűleg távolról sem az egyetlen, aki nem kíván pénzt költeni Ukrajna támogatására, de a magyar miniszterelnök ezt nyíltan ki is mondja.

Németország megduplázza pénzügyi támogatását Ukrajnának

Kezdetben a német pénzügyminiszter azt mondta Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatási csomagjára, hogy erre nincsen pénz a német költségvetésben. Aztán meggyőzték őt, és változtatott az álláspontján: Németország 4 milliárd euróról 8 milliárdra emeli a négyéves támogatást Ukrajnának. Közben persze a német költségvetésnek hatalmas gondjai támadtak olyannyira, hogy a bajor miniszterelnök a kormány lemondását javasolta, és új választások kiírását indítványozta. Ez aligha következik be, de az Európai Unió legerősebb gazdaságának költségvetési problémái jól mutatják, hogy távolról sem könnyű megtalálni a fedezetet Ukrajna támogatására.

Lengyelországon, a balti és skandináv államokon kívül, amelyek veszélyeztetve érzik magukat Putyin agressziója miatt, valójában igen kevés tagállam kíván pénzt fordítani Ukrajna támogatására. Az EU kasszájában pedig nincs pénz. Megoldás lehetne a közös hitelfelvétel, de erről az első alkalommal kijelentették a tagállamok, hogy csak kivétel eseményről van szó, mely nem ismétlődhet meg. Az első nagy közös hitelfelvétel 750 milliárd eurós  óriási támogatást jelentett a Covid pandémia által sújtott EU gazdaságnak. Ezt Magyarország és Lengyelország kivételével minden tagállam megkapta: Ursula von der Leyen személyesen adta át a borítékot. Orbán Viktor ezért sem támogatja Ukrajna pénzügyi segély csomagját. A másik ok: Putyin.

A brüsszeli Politico Putyin haverjának nevezi a magyar miniszterelnököt. Oroszországnak nyilvánvalóan érdeke Ukrajna kifárasztása.

Putyin szerint az USA-val kellene megállapodni Ukrajna feje fölött.

Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Szkopje városában az EBESZ külügyminiszteri értekezletén Szijjártó Péter, ahol örömmel vette volna, ha az USA és Oroszország képviselői tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről Ukrajnában, és bánatosan állapította meg, hogy ez nem következett be.

Az amerikai-orosz tárgyalások Törökországban zajlanak

A CIA és az orosz katonai hírszerzés intenzív kapcsolatban áll az ukrajnai háború ellenére is. Olykor még William Burns igazgató és orosz partnere, Szergej Nariskin is eszmét cserélnek Törökországban. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt, jól ismeri Putyint. Ő volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki tárgyalt az orosz elnökkel Ukrajna megtámadása előtt. A két titkosszolgálati vezető tárgyalásairól természetesen csakis az szivárog ki, amit ők szükségesnek tartanak. Biden elnök ugyan mindig ünnepélyesen megígéri, hogy nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok elnöke kalkulál: a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjából mi a jobb neki?

Háború vagy béke Ukrajnában?

Tény, hogy az Egyesült Államokban a közvélemény egyre kevésbé támogatja, hogy komoly pénzeket adjanak Ukrajnának. Emiatt Biden elnök kénytelen volt olyan külföldi támogatási törvényt elfogadni, melyben nem szerepel Ukrajna pénzügyi támogatása.

Az USA elnöke azzal is tisztában van, hogy a washingtoni katonai vezetés szerint patthelyzet alakult ki Ukrajnában vagyis az oroszok veresége egyáltalán nem valószínű, viszont Ukrajna gazdasága és emberanyaga kimerülőben van. Biden elnök Európára akarja hárítani Ukrajna támogatásának terhét mondván titeket fenyeget Putyin közvetlenül.

Csakhogy az Európai Unió nagyhatalmai nem hisznek ebben a fenyegetésben. Míg Lengyelország, a balti és a skandináv államok tartanak egy esetleges orosz agressziótól, addig Berlinben, Párizsban, Rómában vagy Madridban egyáltalán nem tartják elképzelhetőnek, hogy Putyin katonai támadást intézne a NATO ellen. Egyrészt, mert az orosz elnök ennél racionálisabb, fel tudja mérni az erőviszonyokat. Másrészt pedig az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy az orosz hadsereg még a nála jóval gyengébb Ukrajnával sem bír el vagyis távolról sem jelent akkora fenyegetést Európára mint ahogy azt Biden elnök állítja.

Orbán: létfontosságú, hogy Magyarország bent maradjon az Európai Unióban

0

A 450 milliós közös piac a magyar gazdaság meghatározó kerete – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban. Ugyanilyen meghatározó fontosságúnak nevezte Orbán Viktor a NATO-t is.

Nem beszélt a miniszterelnök arról, hogy nemzeti konzultációt szervezett, melynek a célpontja épp Brüsszel és Washington. Még kevésbé hangsúlyozta azt, hogy Magyarország az Európai Unió szegényháza, amely Bulgáriával és Romániával vetélkedik az utolsó helyért a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében.

Magyar medián bér 800 euró

Nettó 300 ezer forintot keres havonta egy átlagos magyar munkavállaló 2023-ban – ezt mutatja a legfrissebb statisztika. Európa szerencsésebb nyugati felében a szegénységi küszöb 1000 euró. A magyar infláció közelebb vitte az árakat a nyugatiakhoz miközben a bérek megmaradtak kelet-európainak. Hosszas csökkenés után megállt a reálbér értékvesztése, de a helyzet így is siralmas. A demokrácia 33-ik évében, a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében a medián bér nem éri el a nyugat-európai szegénységi küszöböt, az 1000 eurót. Minderről persze Orbán Viktor nem beszélt Svájcban, ahol a jobboldali Weltwoche díszvendége volt.

Orbán kétfele játszik

A magyar miniszterelnök szerint két irányzat küzd a világgazdaságban: az egyik szerint a demokráciáknak szorosabban kell együttműködniük, és lazítaniuk kell kapcsolataikat a diktatúrákkal, mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Ez az amerikai irányvonal, melynek neve decoupling. A másik irányzat, és ide tartozik a magyar diplomácia, továbbra is együttműködést akar. Ezért utazott el Orbán Viktor Pekingbe az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyin orosz elnökkel is.

“Ha visszatérne a kommunista rendszer idejében ismert blokkosodás a világba, az nem lenne számunkra előnyös”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök Svájcban.

Orbán szerint Debrecen jó példa lehet a kelet-nyugati együttműködésre: a BMW gyár közelében több kínai akkumulátor üzem épül. Valójában Orbán a szükségből erényt csinál: a washingtoni diplomácia leírta Magyarországot. Blinken külügyminiszter lengyel-ukrán-román szövetséget akar, amely hatékony ellensúly lehetne mindenféle orosz fenyegetésre. Orbánnak nem osztottak lapot. A magyar miniszterelnök Svájcban azzal fenyegetőzött, hogyha jön Trump, akkor minden megváltozik: az USA lepaktál Putyinnal Ukrajna feje fölött, és ráhagyja Európára a szétlőtt Ukrajnát. Orbán szerint kell egy B terv:

”Látjuk hogyan szenvednek az ukránok, a szívem velük van. Kárpátalján is sorozzák a magyarokat, magyar fiaink halnak meg a háborúban. Ezért kell ezt a háborút minél hamarabb megállítani amint csak lehet”

– hangoztatta a magyar miniszterelnök Svájcban megfeledkezve arról, hogy ő az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem látogatott el Kijevbe azóta, hogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát viszont azóta már vígan parolázott az orosz elnökkel.

Precedens

Dúlnak a háborúk. Emlékszem egy régebbiről tanultakra, mikor még az nem is volt, de a német Vezér és Kancellár több minden bekebelezése után épp a Szudéta vidékre tartott igényt.

Az angol miniszterelnök négyoldalú tárgyalást javasolt, ezt Münchenben meg is tartották, ahonnan, megegyezve a Szudéta vidék Németországhoz csatolásáról, megnyugodva ment haza, hogy még a repülőtérről közölhesse Nagy Britannia népével:

Hosszú időre szóló, becsületes békét hoztam.

Dúlnak a háborúk.

A békeangyal szerepében tetszelgő Chamberlain-nél azonban volt a Parlamentben egy okosabb ember, aki azt mondta neki: „Ön háború és becstelenség között választhatott. A becstelenséget választotta, és megkapja a háborút.” Elég hamar kiderült, hogy Churchill-nek van igaza.

A helyzet feltűnően hasonlít arra, mikor Putyin annektálta a Krím félszigetet, és ennek nem lett különösebb hatása a nagyvilágban. Ez az a helyzet, amelyben egy igazi agresszor vérszemet kap. „Ha ezt megtehetem következmények nélkül, akkor nyilván azt is”, gondolja magában, és lecsap. Churchill megmondta volna, hogy ez lesz, ha megéri a 148. születésnapját. De nem érte meg. Így aztán megkaptuk a háborút.

Meglepő módon van egy olyan miniszterelnök Európában, aki igazat ad Putyinnak. Sőt, nem csak igazat, hanem ha rajta múlna, területet is, pedig az agresszor etetése tilos, ahogy a fönti példákból látható. Jó, persze, az adott miniszterelnöknek pávatánc közben beszorult a lába a Kelet-Nyugat közötti résbe, és most próbál kiszabadulni. A nagyobb veszély keletről fenyegeti, az ottani vezérék ugyanis kőkemény egoisták (Orbán önmagával találkozott többszörös kiadásban), és mivel Magyarország energiaellátása nagyon nagy százalékban tőlük függ, a gazsulálási kötelezettségünk feléjük adott. Pénz nélkül ugyanis el lehet lenni (bank van dögivel, majd adnak hitelt), de fűtés és villany nélkül ma már nem. Sőt, más mód is van a pénzszerzésre: építtetünk a kínaiakkal kínai hitelből a kínaiak hasznára és használatára vasutat, akkor bejön egy nagy összeg a hazai vasútépítő  oligarcháknak, a felvett kínai hitelt az unokák majd visszafizetik, a GDP meg bármikor növelhető olyan gyárakkal, amelyeket szintén új haverjaink, a kínaiak hoznak az otthon kifejlesztett gyártmánnyal együtt, amely általában akkumulátor, és még munkás kezeket sem igényelnek, csak vizet, meg energiát. Igaz, abból sokat. Az építés befejezése után persze már nem sok hasznunk van belőle (addig is csak Mészároséknak), de az is valami. Más lehetőségünk az iparfejlesztésre nincs. Amikor azt kellett volna, az Orbán kormány zsíros megrendelésekkel a Mészárosokat fejlesztette, továbbá fenyegetéssel, törvényekkel (mikor hogy) állami tulajdonba vont dolgokat, amelyek egy részét aztán szétosztotta a haveroknak, akik nem annyira Fordok meg Edisonok, mint inkább Garancsik meg Szijj Lászlók. Ezért tartunk most ott, ahol.

Még szerencse, hogy Orbán, bár úgy néz ki, mintha Putyinnak kötelezte volna el magát, azért az EU szavazáskor az EU irányvonalát szokta követni. Az EU irányvonala a churchilli gondolatra épül: ha engedünk a pszichopata tömeggyilkosoknak, kivétel nélkül mindig megkapjuk a háborút. Ha sohasem engedünk, azaz nem teremtünk precedenst, és keményen visszavágunk egészen a győzelemig, a potenciális tömeggyilkosok a tapasztalatok alapján kockázatosnak látják majd a fegyveres kalandot, és nem fognak bele. Ez a győzelemig tartó visszavágás a feltétele annak, hogy a Földről eltűnjön a háború. Pszichopaták sajnos mindig lesznek, és a nemzetállamok is még sokáig fönnmaradnak, azaz az agresszoroknak lesz mire hivatkozniuk, hogy háborúba hívják, illetve küldjék az alattvalókat. Csak a végleges vereség állíthatja meg őket, azaz az eredmény nélküli befejezés. Amíg van a háborúnak számukra bármiféle dicsőséges vagy politikai haszna, addig folyton-folyvást háborúzni fognak – na persze nem ők, hanem a hangzatos szavakkal halálba hajszolt nemzettestvéreik. Az anyagi haszon nem érdekli őket, mert általában az egész ország az övék ott, ahol „miniszterelnökök” vagy „államelnökök”.

A normális világ tudja, hogy háborújuk célja egyrészt a területszerzés, másrészt ennek révén a dicsőség, amely az országgyarapítók jussa, és Putyinnak abból még semmi nem jutott. Hogy aztán azt hazudja, amit, az már természetes, mert az igazi indokot nem mondhatja ki! Abban lehet vita, hogy Putyin olvassa Nógrádit, vagy az hallgatja őt, de az egyértelmű, hogy a legfontosabb érvük szerint Ukrajna provokálta szegény oroszokat. Kihívóan viselkedett, villogtatta fogsorát, tán még hadonászó mozdulatokat is tett, és mindennek a tetejébe nem volt hajlandó oroszbarát, hajbókoló kormányt választani. Majd hülye lett volna – ismeri már a cárokat (Miklós, Sztálin, Putyin, satöbbi), mindent elvisznek, csak a halottakat meg a gondot hagyják itt a népnek. Ezért Ukrajna inkább a Nyugat felé orientálódott. Több sem kellett a Kreml fősivalkodóinak, akik jajjaj, itt a NATO, itt a NATO, jajjaj kiáltásokkal adták tudtára mindenkinek, hogy a fenyegetés immár elviselhetetlen, szegény oroszoknak valamit tenni kell, így aztán tisztán elővigyázatosságból megtámadtak egy semleges, nem NATO tag országot. Rögtön a fővárossal kezdték, de az nem volt valami jó ötlet.

A támadással Putyin a következőket érte el:

  • A világ elkönyvelte Oroszországot, mint agresszort, amely egy, a XXI. században szinte már elképzelhetetlen tömeggyilkosságot indított el (az összes háború az). Mostantól kezdve minden szempontból megbízhatatlannak fogják tartani, hiszen sokáig hatalmon tartotta a pszichopata Putyint.
  • Putyin csapatai harcban állnak. Folyamatos a veszteség mind emberben, mind technikában, ugyanakkor a háború a civil lakosságot sem kíméli. Telnek a kórházak meg a temetők.
  • Az elfoglalt rész semmiféle hasznot nem hajt Oroszországnak, létesítményei részben megsemmisültek, részben nem üzemelnek.
  • A hirtelen háborús területre került ukrajnai oroszok, akiket állítólag meg akart védeni, elvesztették normál életüket, sokan a javaikat is, és majd ha vége, Putyin ugyan aranykanállal eteti majd őket, hiszen „minden miattuk történt”, de a tragédia sokáig fogja az ottaniakat nyomasztani.
  • Félelmetes összegekbe kerül az újjáépítés. Sajnos Ukrajna részéről is.
  • A szankciók miatt Oroszország nem kap modern eszközöket ipari működéséhez, kénytelen alacsonyabb műszaki színvonalon gyártani, vagy nem gyártani.
  • Energetikai piaca Európában gyakorlatilag megszűnt, és mivel az orosz olaj és gáz kiváltása sikeres, a háború után sem fogja visszakapni.
  • A terület, amelyet egyáltalán nyerhet, talán gazdaságilag fontos, de Oroszország méreteihez és ipari teljesítményéhez képest csekély, ezért a háború az országgyarapítás dicsőségével csak nagyon halvány módon igazolható.
  • A NATO a határai mellett és közelében bővült, Finnország és Svédország belép.
  • Akárhogy végződik a háború, Ukrajna ezek után biztosan NATO tag lesz, mert a támadás bebizonyította, hogy Ukrajnának van félnivalója, nem Oroszországnak.
  • Oroszország gátlástalan, őrült vezetőjéről látszik, hogy még mindig a hidegháború korszakában él, amelynek mindenáron való, forszírozott szembenállását KGB-sként volt alkalma megtanulni.

Sokat használt az orosz népnek, az aztán mondható.

Terjednek arról szóbeszédek, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke csak akkor fogja megszavazni az Ukrajnának szánt EU segélyt, ha az ország megkapja a neki ítélt EU-s pénz legalább egy részét. Zsarol, zsarol, hát istenem, egyrészt ilyen, másrészt csinál már itthon ennél különbeket is. Német szakértők ugyanakkor arról írnak, rendkívül kockázatos lenne, ha Brüsszel a külpolitikai cselekvőképességet a jogállam rovására állítaná helyre, mert, mint fentebb láttuk, precedenst teremteni mindig veszélyes. Más EU államokban is vannak Orbán Viktorok. Igaz, azok mind okosabb országok, mert egyiküknél sem miniszterelnök a helyi egóbajnok.

Ebből következően Magyarország csak abban reménykedhet, hogy Orbán, noha ez nem korrelál „A fekete lovag mindig győz” alapállásával, beadja a derekát, mert ha nem előbb-utóbb az EU megunja, és akkor hamar kívül találhatjuk magunkat.

Sajnos az EU-n kívüli élet egy elég mély gödör, amely a briteknél is látszik, de egy kicsi, nagymértékben export-import függő, az EU államokkal százezer kereskedelmi és ipari szállal fonódó állam esetében maga a katasztrófa. Na és, mormogja a fekete lovag, kit érdekel? Legfeljebb visszavonulok Hatvanpusztára, szerető családi körbe. Lehet győzni úgy is, a zsákmányt begyűjtve pihenni ki a fáradalmakat.

Hát ja. Már eddig is sokat használt a magyar népnek, az aztán mondható, de ez lesz rajt a korona.

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

A kínaiak már a spájzban vannak

0

Dinamikus az együttműködés Kína és Szerbia hadserege között – ezt erősítette meg az egyezmény, melyet a szerb hadügyminiszter írt alá Pekingben.

Orbán Viktorral egy időben népes szerb küldöttség is tárgyalt Pekingben, ahol a hadügyminiszter, Milos Vucsevics ebből az alkalomból nyilatkozott a Global Timesnak, a hatalom angol nyelvű lapjának.

“Hálásak vagyunk Kínának azért az acélos barátságért, mellyel mellyel a múltban is támogatta Szerbiát, és Koszovó ügyében most is kiáll mellette”

– nyilatkozta a szerb hadügyminiszter, aki arra célzott, hogy amikor NATO harci gépek bombázták Szerbiát a délszláv háború idején, Peking akkor is Belgrád mellett állt.

“Mindörökké hálásak leszünk azért, amit a tragikus 1999-es évben Kína értünk tett” – hangsúlyozta a hadügyminiszter. Aki rámutatott arra, hogy a térség többi állama amerikai vagy orosz fegyvereket vásárolt míg a szerbek kínai drónokat és légelhárító rakétákat vettek Pekingtől.

“A kínai FK 3-as légelhárító rakéta rendszerrel meg tudjuk védeni a légterünket” – jelentette ki Vucsevics hadügyminiszter Pekingben. Hozzátette:

”a NATO azzal vádol bennünket, hogy a kínai fegyverek vásárlásával felborítjuk a régió katonai egyensúlyát, de amikor más országok amerikai fegyvereket vesznek, akkor sohasem hallunk erről.”

Tajvan= Koszovó

Erre kérdezett rá a kínai riporter, mire a szerb hadügyminiszter így válaszolt : “Kína mindíg kiállt amellett, hogy Koszovó-Metohija Szerbia része, ezért hálásak vagyunk. Vucsics elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, többször is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Csak egy kormány létezik, és az Pekingben van. Kína esetében különösen nagyra értékeljük azt, hogy nincsen előfeltétele az együttműködésnek mint más nagyhatalmaknál. Épp ezért Kína Szerbia stratégiai partnere. Az együttműködés éppúgy kiterjed a gazdaságra mint a fegyveres erőkre vagy az oktatásra és az egészségügyre” – nyilatkozta a Global Timesnak Vucsevics szerb hadügyminiszter Pekingben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK