Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Orbán és a kínaiak

A magyar miniszterelnök a kínaiak vakcinájával olttatta be magát – írja a Washington Post, amely utal rá, hogy Magyarország és Kína kapcsolatai kiválóak noha az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Pekinget, Magyarország pedig a NATO tagja.

A magyar kormány – egyedül az EU tagállamok közül – nagymennyiségű vakcinát hoz be Kínából és Oroszországból noha Brüsszel egyiket sem engedélyezte.

Kína az EU legfontosabb kereskedelmi partnere

Peking épp az USA-t megelőzve vált az EU első számú kapcsolatává. Erre utalt legutóbb Merkel kancellár is amikor Biden amerikai elnök burkoltan bírálta az EU-t, mert túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Pekinggel. A müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg, egyertelműen kiderült: Európa nem kíván egységfrontot alakítani Kínával szemben az USA-val és Japánnal együtt. Pedig a Biden diplomáciának ez az egyik fő célja. Csakhogy ehhez az USA-nak nincsen meg sem a gazdasági ereje sem pedig az a lehetősége, hogy vonzó alternatívát nyújtson a hatalmas és dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben – erre mutatott rá Merkel kancellár éppúgy mint Macron francia elnök.

Amikor Pompeo akkori amerikai külügyminiszter Budapesten felszólította a magyar kormányt, hogy ne a Huawei 5G rendszerét vezesse be, akkor a magyar miniszterelnök mosolyogva válaszolta: Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan szuverén módon döntünk ebben a kérdésben!

Kínai vakcina hatvan fölött?

Meghaladja az 5,5 milliárd dollárt Kína magyarországi befektetéseinek értéke – hangsúlyozta Csi Tajü nagykövet, aki egy angol nyelvű pekingi televíziónak nyilatkozott. A Sinopharma vakcina, amellyel a magyar miniszterelnököt is beoltották folyamatosan érkezik Magyarországra – mondta a nagykövet. Márciusban és áprilisban több mint egymillió várható míg májusban 3,5 millió vakcina érkezik .

Hogy tudnak ilyen sokat exportálni? Úgy, hogy Kínában nincsen országos oltási kampány. Csakis a kijelölt fontos társadalmi csoportok kapnak oltást. A hatvan fölöttieket egyáltalán nem oltják. Számukra Pfizer vakcinát vettek. A kínai vezetés döntő többsége hatvan évesnél idősebb …

Ahol a kormányfő korrupció miatt lemond

Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.

Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.

Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.

Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.

Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.

A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.

Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.

Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.

Magyarországot, Lengyelországot és Törökországot felfüggesztheti a NATO 

A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.

Az első számú célpont Erdogan

A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.

A török „szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.

Magyar-lengyel párhuzam

Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.

Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.

Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.

Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.

Nem engedték be Ukrajnába a magyar államtitkárt

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár egy olyan magyar iskola megnyitóján mondott volna ünnepi beszédet, melyet a magyar állam finanszíroz – írja a karpataljalap.net portál.

Az ungvári iskola évnyitóján az államtitkár helyett a magyar konzul mondott beszédet. A két szomszédos állam közötti kapcsolat azóta romlott meg, hogy Kijevben új nyelvtörvényt hoztak, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek nyelv használatát. A törvény nem elsősorban a magyar kisebbség ellen irányul, amely alig 140 ezer embert jelent Ukrajnában, hanem a nagyszámú orosz kisebbséget próbálja meg átszoktatni az ukrán nyelvre. Ez Ukrajna keleti részén annál is problematikusabb, hogy a helyi lakosság többsége orosz, aki nem is nagyon tud ukránul.

NATO viták

A magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, mert ily módon kívánja rávenni a kijevi kormányt a nyelvtörvény megváltoztatására. Minthogy Ukrajna nem mutat erre hajlandóságot, ezért a magyar álláspont is változatlan. Mindez most azért különösen érdekes, mert a belorusz válság miatt újra nagyobb figyelem irányul a térségre. Az amerikaiak hadgyakorlatot tartanak Litvániában, és felszólították Putyin elnököt, hogy semmiképp se küldjön csapatokat Lukasenka rendszerének támogatására Beloruszba. Lukasenka elnök viszont azt állítja, hogy „Ukrajnában kiképzett NATO ügynökök” szítják az elégedetlenséget Beloruszban.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak lőttek

Ez a véleménye az USA egyik legtapasztaltabb diplomatájának, aki sokáig Berlinben is dolgozott. Daniel S. Hamilton Richard Holbrooke-nak volt a jobbkeze amikor a legendás amerikai diplomata nagykövet volt Berlinben illetve amikor elrendezte a balkáni konfliktust.

Hamilton az Aspen Intézet igazgatója is volt Berlinben, ahol ez a kutatóintézet pontosan Goebbels egykori villájának helyén épült újjá. Jól ismeri tehát Európát, ahol most a
COVID-19 vírus marasztalta. A Politico tudósítójával megosztotta aggodalmait:

Még soha nem voltak ilyen rosszak az USA-német kapcsolatok

Formálisan ugyan mindkét oldal elismeri, hogy stratégiai fontosságú viszonyról van szó, de mind Washington mind Berlin másképp ítéli meg a világpolitikát. Különösen a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, melyet a németek fenn kívánnak tartani miközben az USA mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

Berlinben csak mulatnak azon, amit Richard Grenell, Trump egykori nagykövete mondott: ő látta amint az amerikai elnök elbűvöli a kancellár asszonyt. Trump vonzereje, ha van ilyen, egyáltalán nem hatásos Merkel esetében, aki kőkemény racionalitással képviseli a német és az uniós érdekeket.

Trump büntetésből kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból. Ez felveti a NATO jövőjének kérdését.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak vége

Daniel S. Hamilton szerint az amerikai elnök teljesen kiüresíti a NATO-t, amelyet meg kellene reformálni, hogy kifejezze a huszonegyedik század gyorsan változó viszonyait. Ez persze nem azt jelenti, hogy Trump megszüntetné a NATO-t. Ez nagyon is kényelmes neki, mert ezen a címen amerikai fegyvereket adhat el a szövetségeseknek. Ami megváltozna, az a védelmi garancia. A NATO ötös cikkelye szavatolja, hogy az USA úgy védelmezi a szövetséges államok határait mint a sajátját. Csakhogy ebben egyre kevesebben hisznek. Márpedig ha megszűnik a garancia, akkor mi értelme marad a NATO-nak?

Jöhet az európai hadsereg

Merkel kancellár és Macron már régebb óta töpreng ezen, de Washingtonból eddig mindig leintették őket. Ha Trump marad az elnök a következő négy évre, akkor felerősödik az európai hadsereg gondolata, mellyel a magyar diplomácia is egyetért.

Daniel S. Hamilton jelenleg a Johns Hopkins egyetem professzora. Ha a demokraták visszatérnek a Fehér Házba, akkor stratégiai tanácsadóként őt is meghallgathatják. A demokrata párt szövetségesnek és nem vetélytársnak tekinti az Európai Uniót vagyis egészen másképp viszonyul kontinensünkhöz mint Trump, aki nyíltan törekszik az unió gyengítésére és belső ellentéteinek a kihasználására.

Lukasenka: kitartok amíg meg nem ölnek!

Belarusz történelmének legnagyobb tüntetését tartották meg annak érdekében, hogy megszűnjön az önkényuralom az országban, ahol nemzedékek óta eddig semmi mást nem ismertek.

Lukasenka elnök azonban közölte : nem lesz új választás! Ő pedig marad az elnöki székben. Ha saját népe nem is, de Vlagyimir Putyin továbbra is elszántan támogatja Lukasenka elnököt. Leginkább stratégiai okból: ha Belarusz Ukrajnához hasonlóan közeledni kezdene a NATO-hoz, akkor Moszkvához nagyon közel jelenthetnének meg amerikai kiképzők majd katonák is.

Putyin katonai támogatást ígért

Minszki jelentések szerint az orosz karhatalom már jelen van Belaruszban, ahol a választás óta permanens a tiltakozás, mert a közvélemény szerint Lukasenka elnök csalással került újra az elnöki székbe. Az orosz elnök szpecnaz egységeket is küldött Belaruszba. Ezek az elit alakulatok mind puccsok kirobbantására mind azok megakadályozására alkalmasak. Moszkvában úgy gondolják, hogy Belaruszban amerikai forgatókönyv szerint zajlanak az események éppúgy mint korábban Ukrajnában. Kijevből elűzték Putyin emberét, de az orosz elnök most mindent megtesz Lukasenka megmentése érdekében.

Ez elsősorban katonai-rendőri támogatást jelent, mert pénze Putyinnak sincs. Korábban a kőolaj jövedelmekből futotta Belarusz támogatására, de most Oroszország maga is gondokkal küzd az alacsony árfolyam miatt.

Trump kétkulacsos diplomáciája

Miközben Washington élesen elítéli Lukasenka brutális fellépését az ellenzékkel szemben, és megerősíti katonai szövetségét a szomszédos Lengyelországgal, Trump fenntartja a kiskaput Putyin számára. Korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné meghívni az orosz elnököt a G7 csúcsra. Amely korábban G8 volt, de Oroszországot kizárták. Miért? Mert annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, ahol nem is oly mellesleg a Fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van.

Az ukrán-magyar ügy

Napirend előtt szólalt fel Szijjártó Péter külügyminiszter, és a magyar külpolitika egyik legnehezebb kérdését hozta szóba. Elmondta, hogy a kormány javaslatot tesz Ukrajnának az ottani oktatási szabályozás módosítására. E szerint továbbra is tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja magyar iskoláiban magyarul is taníthassák, tanulhassák a szaktantárgyakat, és cserébe a magyar kormány pénzbeli segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az iskolákban hatékonyabban, eredményesebben taníthassák az ukrán nyelvet, hogy minden gyerek szert tegyen magas szintű ukrán nyelvismeretre. Ugyanakkor kitart Ukrajna és a NATO együttműködésének blokkolása mellett.

Azért nehéz kérdése ez a magyar külpolitikának, mert az egyik szomszéd ország, Ukrajna rendkívül káros, embertelen intézkedésére kellene jól, okosan, hasznos módon válaszolni. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, és ehhez kell az európai normákat követni igyekvő ellenzéknek a maga viszonyát kialakítania.
Az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény káros és embertelen, amennyiben Ukrajna nem ukrán identitású, nem ukrán anyanyelvű lakosságát akarja anyanyelvének használatában korlátozni, identitásától megfosztani.

Ukrajnában sok milliós orosz és néhány százezres lengyel, magyar és román kisebbség él. Az ukrán állam számára a stratégiai kérdés az ukrajnai orosz nyelvű és orosz identitású lakosság helyzetének szabályozása volt.

A független Ukrajna első két évtizedében megoldódni látszott az állam déli, keleti és középső régióiban élő orosz nyelvű lakosság helyzete: az állam tudomásul vette, hogy ők oroszul élik életüket, orosz nyelvű iskolába járnak, orosz újságokat olvasnak, orosz médiát fogyasztanak. A nagyvárosokban ukránok és oroszok a szovjet időszakban kialakult módon oroszul érintkeztek egymással.
A Majdan forradalma, Janukovics elnök bukása új helyzetet teremtett. Ukrajna megszabadult Oroszország befolyásától, amire válaszul az orosz állam katonai erővel „megszabadította” Ukrajnát a Krímtől és a Donyec-medence két tartományától. Ebből a folyamatból a nyugatos, oroszellenes politikai erők azt a következtetést is levonták, hogy az országon belül is az ukrán nyelv dominanciáját kell kivívni. Ezt szolgálja a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvény és oktatási törvény. E törvények ellen jogos a legkeményebb tiltakozás, ahogy jogos volt annak idején a szintén a kisebbségi identitást elnyomó szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás is. Helyes, ha a magyar állam fellép az ukrajnai magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen, már csak azért is, mert még az Antall-kormány által kötött alapszerződés biztosított nemzetközi jogi védelmet a kárpátaljai magyarok kisebbség jogainak.
Csakhogy nehezíti ezt, ha az Orbán-kormány Ukrajna szuverenitását sértő módon egyoldalúan kínálta fel a kárpátaljai magyaroknak a magyar állampolgárságot, az ukrán jogrend megsértésére késztetve őket.

Igazi államközi botrányt okozott, amikor a beregszászi konzulátus épületében vettek állampolgári esküt ottani magyaroktól. Szintén botrányt okozott, amikor a magyar kormány „Kárpátalja fejlődéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy az Orbán-kormány azzal lépett fel az ukrán állam jogfosztó törvényei ellen, hogy NATO-tagországként blokkolja a NATO együttműködését Ukrajnával.

A másik két NATO-tagállam, amelynek ukrajnai kisebbségét szintén sújtják a szóban forgó törvények, Lengyelország és Románia nem tett hasonló lépést, és az Orbán-kormánynak így sikerült elszigetelődnie, s ezt az ellenlépést a NATO-ban senki sem támogatja.
Kár, hogy Szijjártó felszólalására reagálva több ellenzéki felszólaló is kifejezetten támogatta az Orbán-kormánynak ezt a terméketlen ellenlépését, csak az MSZP-s Mesterházy Attila fogalmazott meg óvatos kételyt, s senki sem emlékeztetett az Orbán-kormány említett provokatív akcióira. Holott szerintem

az a helyes, ha az európai normák elkötelezettje határozottan állást foglal a magyar kisebbség jogai mellett, viszont ugyanilyen határozottan ítél el az Orbán-kormány nacionalista, a szomszéd országok szuverenitását sértő lépéseit.

NATO-n belül vagy önállóan?

Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián kijelentette, hogy Németország európai védelmi unió felállításában érdekelt. Szerinte tíz éven belül létre lehetne hozni az európai védelmi uniót. Az unió nem lenne független a NATO-tól hanem annak európai pillére lenne – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Jelenleg az USA garantálja Európa biztonságát. Ezt Trump elnök gyakran az orra alá is dörgöli európai szövetségeseinek, akiket arra figyelmeztet: a biztonságnak ára van! Vagyis az USA pénzt vár azért, hogy védelmezze Európát. Az európai NATO tagoknak ennek érdekében a GDP 2%-ra kellene emelniük a hadi kiadásokat. A pénzből pedig jórészt amerikai fegyvereket kellene venniük – legalábbis Trump szerint.

Lengyelország és Románia lelkesen követi is Trump receptjét, és sok milliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket.

Macron elnök önálló európai védelmi uniót akar

A francia államfő néhány napja felvázolta elképzeléseit, melyeket azután szombaton fejt ki részletesen Münchenben. Eszerint a francia atom ütőerőre alapozva lehetne kifejleszteni az európai hadsereget, mely mindenekelőtt európai fegyverekkel lenne felszerelve. A NATO – n belül ily módon Európa fokozatosan egyenrangú szerepbe kerülne az Egyesült Államokkal.

Magyarország támogatja Macron elképzeléseit ezen a téren. Tavaly Németország legnagyobb fegyver vásárlója Magyarország volt, mely Lengyelországtól és Romániától eltérően katonai tekintetben sokkal inkább a francia-német szövetséghez mint az Egyesült Államokhoz igazodik.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

Magyarország a német fegyverek legnagyobb vásárlója

Rekordot dönt idén a fegyver export Németországban, ahol a legutolsó statisztikai adatok szerint 7,95 milliárd euró a bevétel, de valószínű, hogy a 2019-es év összegzése túllépi majd a 8 milliárd eurót.

Az utóbbi három évben csökkent a fegyver export Németországban, de idén radikális fordulat következett be: januártól decemberig 65%-os növekedés következett be!

Németország nemcsak fegyvert ad el külföldön, de licencet is. Ezen a téren is megdőlt minden rekord: tavaly 5,3 milliárd eurót hozott ez a konyhára, idén ennél máris többet.

Magyarország 1,77 milliárd euróval messze az első

A második helyen álló Egyiptom /802 millió euró/ és a harmadik helyezett USA /483 millió euró/ együtt nem importált annyit idén mint Magyarország. Mindez összefügg azzal, hogy Trump elnök egyre jobban sürgeti: minden NATO állam teljesítse kötelezettségét és költse a GDP két százalékát katonai célokra. Trump persze haza beszél: elsősorban amerikai fegyvereket akar eladni NATO szövetségeseinek. Lengyelország és Románia jeleskedik is ezen a téren. Ez a két állam az USA stratégiai szövetségese a térségben. Magyarország viszont úgy növeli katonai kiadásait, hogy európai fegyvereket vásárol. Erősítve ezzel a kapcsolatait Németországgal, amely ettől függetlenül is hazánk legfőbb gazdasági partnere. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van az ilyen döntések stratégiai jelentőségével éppúgy mint partnerei Berlinben és Washingtonban.

Németország és az USA szövetségesi viszonya egyre hűvösebb. Jellemző a német közvéleményre, hogy egy friss felmérés szerint Trump nagyobb veszélyt jelent Németországra mint Putyin vagy Kim Dzsongun észak-koreai elnök!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK