Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Putyin-Orbán egyet akar: új határokat!?

0

Boris Kolar szerint Putyin felrúgta a párizsi békerendszer határait az Ukrajna elleni háborúval, Orbán Viktor pedig ebből arra következtethet, hogy új határok lehetnek Magyarország és Szlovákia között.

Magyarország profitált Csehszlovákia felosztásából: megszerezte Kelet-Szlovákiát és Kárpátalját. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kassán ünnepelte az új határokat fehér lovon. A történelmi Magyarország határainak a helyreállításáról beszélt. Csehszlovákia felosztását Hitler kezdeményezte, de a nyugati nagyhatalmak is elfogadták. Ezt állítja a szlovák parlament elnöke.

A náci Németország nemcsak ott rajzolta át Európa térképét: visszakerült Magyarországhoz a Vajdaság és Észak Erdély. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert jól látta: ha Hitler veszít a háborúban, akkor Magyarország nem tarthatja meg a visszaszerzett területeket. Amikor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak 1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta, hogy elismerik Észak Erdélyt Magyarország részének, ha a magyar csapatok nem csatlakoznak a nácik támadásához. Magyarország akkori vezetői bíztak Hitler győzelmében, és ez lett a vesztük. A második világháború után visszaállt – kis korrekciókkal – a trianoni béke határozat.

Putyin-Orbán: együtt Ukrajna ellen?

Az orosz elnök évek óta tervezgeti Ukrajna felosztását. Eszerint Kijev körül a jelenleginél jóval kisebb államot neveznék Ukrajnának. A keleti és déli részek Oroszországhoz csatlakoznának, a nyugatiak Lengyelországhoz. Kárpátalján Magyarország és Szlovákia osztozhatna míg délnyugat Ukrajna – az egykori Bukovina – Romániához kerülne. Ez emlékeztetne az 1940-es állapotra. Putyin elképzelését Lengyelország visszautasította. Orbán Viktor álláspontjáról nincs hiteles információ. A magyar miniszterelnök pragmatikusan kihasznál minden lehetőséget, de tisztában van a realitásokkal. Kárpátalján a lakosságnak csak a 10%-a magyar, és a számuk a háborúval tovább csökken. A nyugati nagyhatalmak egyertelműen támogatják Ukrajnát Putyinnal szemben. Magyarország a NATO tagja vagyis az USA jóváhagyása nélkül nem tehet semmit.

Visegrád kampec?

Pozsony már korábban tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány titkos alapot hozott létre földek és ingatlanok vásárlására Szlovákiában. A két miniszterelnök tárgyalt egymással, és a magyar kormány megszüntette a titkos alapot. Akkor még Orbán Viktor bízhatott a visegrádi négyes közös fellépésében Brüsszelben. A szlovák nemzetgyűlés elnökének mostani megszólalása azt mutatja, jegy ennek jó időre vége. Szlovákia és Csehország már korábban szakított a visegrádi négyek Brüsszel ellenes fellépésével. Meg is kapták az uniós pénzeket. Lengyelország és Magyarország nem, de Putyin háborúja Ukrajna ellen ezt a két korábbi szövetségest is szétválasztotta. A jogállamiság vizsgálat csak Magyarország ellen indult meg. Lengyelország immár a NATO és az EU legfontosabb front állama az Ukrajnában folyó háború idején. A magyar diplomácia magára maradt. Orbán Viktor immár nem számíthat a visegrádi együttműködésre Brüsszelben pedig nagy szükség lenne rá hiszen az uniós euro milliárdok nélkül hosszú távon nem üzemeltetheti a nemzeti együttműködés rendszerét. Magányos harcosként kell az uniós pénzeket kiharcolnia miután a választásokon nagyon megerősödött Magyaroszágon, de elszigetelődött az Európai Unióban.

A háború 47. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

09:50 – Vlagyimir Putyin volt gazdasági főtanácsadója, Andrej Illarionov azt sugallja, hogy a nyugati országok orosz energiájára vonatkozó „valódi embargó” megállíthatja az ukrajnai háborút – olvasható a BBC-n.

09:15 – Ausztria kancellárja személyesen találkozik Putyinnal, az első európai vezetővel a háború óta.

08:20 – Ukrán védők leromboltak egy raktárt orosz csapatok lőszereivel a luhanszki régióban, a megszállt Novoajdar közelében.

07:50 –  „Szlovákia kategorikusan tagadja az orosz propagandát, miszerint Ukrajnában megsemmisült az S-300-as védelmi rendszer. Ez egy álhír. Ukrajna hivatalosan is megerősítette” – írta Eduard Geger Szlovákia miniszterelnöke.

05:35 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy az orosz csapatok lerohanták Zolotye környékét, de az ukrán hadsereg visszaverte a támadást.

04:30 – A brit védelmi minisztérium hírszerzési adatok alapján ukránok tömegsírjáról számolt be a Kijev melletti Buzova faluban.

1239868163

02:00 – Amerikai tisztviselők szerint Oroszország „nagy stratégiai hibát” követett el, mivel Finnország és Svédország készen áll a NATO-csatlakozásra ezen a nyáron.

00:45 – Vitalij Klicsko Kijev polgármestere nem zárja ki, hogy az orosz csapatok ismét megpróbálják bevenni a fővárost.

00:20 – Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői azt feltételezik, hogy az orosz megszálló erők offenzívát indíthatnak Izyumból a Dnyeper felé, hogy megpróbálják elfoglalni a regionális központot.

23:55 – Mariupol polgármestere elmondta, mikor és miért hagyta el a várost. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere elmondta, hogy a katonai adminisztráció tanácsára a városon kívülre ment éjszakázni, de egy nap nem tudott visszatérni, mert az orosz megszállók blokáddal lezárták Mariupolt.

Putyin Wagner zsoldosai követhették el a bucsai mészárlást Ukrajnában

A német titkosszolgálat, a Bundesnachrichtendienst – BND – hangfelvételeket tett közzé a Bundestagban. Ezek azt bizonyítják, hogy orosz katonák és a Wagner sereg zsoldosai megbeszélik a polgári lakosság legyilkolását, hogy ezzel terrorizálják Ukrajnát, mely még mindig ellenáll Putyin csapatainak.

A hangfelvételek egyertelműen igazolják, hogy napi rutinról van szó, melyet felső parancsra teljesítenek a Wagner sereg katonái. Bucsában mintegy 300 polgári személyt öltek meg a Wagner zsoldosok. Az AFP hírügynökség tudósítójának sokan elmesélték, hogy a szemük láttára ölték meg a 18-50 éves férfiakat Bucsában. Biden elnök és a német kormány emiatt háborús bűnösnek nevezte Putyin orosz elnököt.

Orbán Viktor miniszterelnök, akinek az elsők között gratulált Putyin, erről is beszélt az orosz államfővel, de ezt nem említette meg nemzetközi sajtóértekezletén, ahol arról beszélt, hogy tűzszüneti tárgyalásokat tarthatnának az érintett felek Budapesten.

Putyin elnök irodája viszont arról is beszámolt, hogy szóba került a tárgyalás során a bucsai mészárlás. Ezt Putyin, aki először beszélt erről a nyilvánosság előtt, „a kijevi kormányzat durva és cinikus provokációjának” nevezte. Nem világos, hogy az orosz elnök szerint, akkor ki végzett a civil áldozatokkal?! Kezdetben Moszkva azt állította , hogy csapatai csak katonai célpontokat támadnak. Ahogy elhaltak a villámháborús remények úgy nőtt a polgári áldozatok száma. Putyin Ukrajnába rendelte a Wagner hadsereget és a csecseneket. Mindkét alakulat hírhedt a brutalitásáról.

Hitler helyett Wagner

Putyin olyan sereg megalakítására utasította Utkin ezredest, a szpecnaz veteránját, amely Oroszországon kivül hajt végre katonai akciókat. Az orosz hadsereg továbbszolgáló katonáiból válogatták ki a sereget, melynek filozófiája a szlavofil felsőbbrendűség tudata. Először Hitlerről akarták elnevezni mondván, hogy az első orosz uralkodók is vikingek voltak, de Putyin leintette őket. Így lett Wagner a hadsereg neve. Azért, mert Hitler kedvenc zeneszerzője volt, akinek zenéje gyakran felcsendült a haláltáborokban is a holocaust idején. A Wagner hadsereg kezdetben Ukrajna keleti részén hajtott végre terrorakciókat az ukrán állam ellen 2014 után miután Putyin emberét kiüldözték Kijevből. Azután a Wagner hadsereg Szíriában és Líbiában bizonyította  hatékonyságát és brutalitását. Jelenleg is jelen vannak Afrikában, elsősorban Maliban és a Közép afrikai köztársaságban.

A tiltakozások hallatán az orosz diplomácia közölte: magánhadseregről van szó. Moszkva nem vállalhat értük felelősséget.

A zsoldos hadsereget eddig dollárban fizették, de kérdés, hogy most mi a helyzet hiszen az orosz államnak nagyon nehéz dollárhoz jutnia a nyugati szankciók miatt.

Putyin korábban személyesen tüntette ki Utkin ezredest.

A terrorakciók azt mutatják, hogy Putyin feladhatta  eredeti tervét Ukrajna teljes leigázására, és a 2014 előtti állapotok visszaállítására. Ehelyett a polgári lakosság megfélemlítésével a tárgyaló asztalhoz próbálja kényszeríteni Zelenszkij elnököt, aki jelenleg ragaszkodik Ukrajna szuverenitásához, és nem hajlandó lemondani a Putyin által követelt területekről (Krím, a Donbasz és az összekötő folyosók). Putyin állítólag ezt szeretné felmutatni a Győzelem napi felvonuláson május 9-én Moszkvában. A NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy az orosz agresszió Ukrajnában akár évekig is eltarthat.

Újabb oroszbarát Orbán vétó

0

Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az „Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.

Az orosz elnök ezzel a rubel árfolyamát akarja erősíteni épp azoknak az uniós államoknak a pénzével, melyek Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Putyin többször is tárgyalt a gázüzletről Olaf Scholz német kancellárral, aki szerint Oroszország szerződésszegést követ el. Bár Scholz kancellárnak ebben tökéletesen igaza van, de ez aligha érdekelheti Putyint, aki Ukrajna megtámadásával átlépte a nemzetközi normákat.

Orbán magánya

Miért vállalja a magyar miniszterelnök Putyin barátjának hálátlan szerepét. Putyin olyan mint Piszkos Fred: a barátsága öl! Ezt Orbán Viktor is tudja, és mégiscsak kitart Putyin mellett Európában szinte egyedül. Szerbia, Orbán utolsó szövetségese szintén kitart Putyin mellett, de nem kíván belépni a NATO-ba. Az Európai Unióba igen, de ez még oly távol van, hogy Vucsics elnöknek megéri kockáztatni. Sőt a szerbek profitálni is akarnak az orosz válságból: sok orosz viszi a cégét, a pénzét sőt a családját is Szerbiába.

Sok orosz él Magyarországon is. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője is nálunk tartja a családját. Az orosz hírszerzők különben is nagyon otthonosan mozognak Magyarországon amint az a külügyminisztérium botránya mutatja. Persze a keleti nyitás nem Orbánnal kezdődött. Medgyessy Péter instruálta úgy a kémelhárítást, hogy az oroszokat és a kínaiakat immár nem kell ellenségnek tekinteni. A tendencia felerősödött Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Csúcspontra jutott Orbán Viktor második miniszterelnöki korszakában amikor az orosz hírszerzés emberei beépültek nemcsak a magyar kormányzati rendszerbe, de a nagy állami cégekbe is. A Magyar Nemzeti Bankban évek óta kínai tanácsadók dolgoznak. Mindez aligha kerülhette el az amerikai hírszerzés figyelmét.

Orbán és az USA

A fiatal fideszes politikus az amerikaiak kedvence volt: Bush elnök budapesti látogatása idején ő mutatta meg a magyar fővárost az Egyesült Államok elnökének. Amikor nyugdíjasként Bush elnök visszatért Budapestre, akkor az újságírók előtt erősítette meg, hogy „sokat tanultam ettől a fiatalembertől”. Bush korábban a CIA igazgatója volt és tökéletesen ismerte Orbán dossziéját. Legalább úgy mint Vlagyimir Putyin, aki a KGB-ben megtanulta, hogy a tárgyalópartner dossziéjának alapos ismerete minimum követelmény a nemzetközi kapcsolatokban. Putyin még 2009-ben kötött paktumot Orbánnal Szentpéterváron. Akkor Orbán még ellenzékben volt, de nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy 2010 után ő lesz a miniszterelnök. A kínaiak ezt már korábban megérezték amikor Matolcsy Györggyel együtt meghívták Orbán Viktort, az ellenzék vezérét, akit Pekingben már akkor a jövő emberének tartottak.

Mit szól mindehhez az Egyesült Államok?

Trump elnöksége idején Orbán jó kapcsolatot ápolt Washingtonnal. Látogatása idején a közös populista eszmekört hangsúlyozta. Trumpot meg is győzte. Az USA ex elnöke most is jelezte: Orbán Viktort támogatja a választáson. Bident és csapatát nyíltan bírálta az Orbán kormány az USA választási kampánya során. A kormánypárti sajtó ma sem hagy kétséget afelől, Orbán elutasítja a washingtoni diplomáciát. A gáz vitával kapcsolatban a magyar miniszterelnök kijelentette a Kossuth rádióban, hogy „az olcsó orosz gáz helyett itt van nekünk a drága amerikai”. Az Európai Unióban már hozzászoktak Orbán szembenállásához, de akkor még nem volt háború. A NATO-ban nemigen tolerálják a disszonáns hangokat háborús időkben. Azt pedig különösen rossz néven veszik, hogy az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyön keresztül támadjanak amerikai és európai NATO célpontokat. Minthogy ez már évek óta tart, az Orbán kormány aligha mondhatja azt, hogy nincsen tudomása az ügyről. Magyarország persze nem igazán fontos az amerikai stratégiai szempontjából. Washington két államot tart fontosnak a térségben: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország mintaszerűen teljesít a háborús időkben. Lengyelországon keresztül érkeznek az amerikai fegyverek Ukrajnában. Sőt az ukrán katonák lengyel területen tanulják meg azok kezelését.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon keresztül semmiféle komoly fegyver szállítmányt nem lenne érdemes eljuttatni Ukrajnába hiszen Kárpátalja messze van az ukrán hadsereg utánpótlási központjától, Lviv (Lemberg) városától. Orbán Viktor tehát nyugodtan mondhatott volna igent hiszen a NATO aligha akarna bármit is Magyarországon keresztül szállítani Ukrajnába. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de „karakán” viselkedésével oroszbarát szavazóit állíthatja maga mögé. Meg persze magát Moszkvát. Az orosz sajtó mindig szorgosan jelzi, ha Orbán kiénekel a NATO vagy uniós kórusból. Moszkvában minden uniós államot barátságtalannak nyilvánítottak ugyan, de Magyarországot egyelőre nem értesítették arról, hogy rubelben kell fizetni a gázért.

Orbán kicsinyes játszmája tehát bejöhet, de magánya nem enyhül. Politikában a magányt nemigen ajánlják a hosszú távú karrier biztosítására…

Lemondott a kémfőnök, aki nem látta előre Putyin Ukrajna elleni támadását

Nem egészen egy év után távozik posztjáról a katonai hírszerzés parancsnoka Franciaországban. Hivatalosan nem indokolták Eric Vidaud tábornok lemondását, de az AFP hírügynökségnek magukat megnevezni nemkívánó katonai források elmondták, hogy a távozás oka az: míg az angolszász hírszerző szolgálatok hetekkel előre jelezték, hogy Putyin megindítja az orosz hadsereget Ukrajna ellen, a francia szolgálat (DRM) kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban. Ezért is folytatta Macron francia elnök közvetítési kísérleteit a legutolsó pillanatig.

A hírszerzési kudarc miatt Macron utasítására a hadügyminisztérium vizsgálatot inditott az ügyben. A végeredmény: komoly hiányosságok voltak a katonai hírszerzés munkájában!

Thierry Burkhardt tábornok, a vezérkar főnöke a Le Monde-nak nyilatkozva elismerte, hogy másképp ítélte meg az Ukrajna elleni orosz támadás valószínűségét az angolszász és a francia hírszerzés. (A Five Eyes Only – ötszemközt szervezet: USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland kicseréli egymással a legbizalmasabb információkat is).

Az amerikai hírszerzés új technikát alkalmazott: azért tette közzé az információt Putyin Ukrajna elleni hadjáratáról hetekkel az invázió előtt, hogy ezzel elriassza az oroszokat a támadástól. Ez nem sikerült – ismerte el a washingtoni szenátus előtt a NATO európai erőinek főparancsnoka, aki egyben az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka is. Tod Wolters tábornok szerint

az amerikai hírszerzés is hibákat követett el, mert túlbecsülte az orosz hadsereg képességeit és lebecsülte az ukránok védekezési elszántságát és szervezettségét.

Jelentős USA erősítés Európában

Válaszul Putyin Ukrajna elleni háborújára az amerikai csapatok létszáma 60 ezerről 102 ezerre növekedett Európában – mondta Wolters tábornok. Nagyon felgyorsultak az események: egyetlen hét leforgása alatt sikerült egy páncélos dandárt átdobni az óceánon. Ez az amerikai alakulat most már Németországban állomásozik. A NATO európai főparancsnoka elmondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt, hogy jelenleg felmérik azt, hogy az európai szövetségesek milyen erősítést hajtanak végre, majd pedig ehhez viszonyítva növelik tovább az amerikai haderő létszámát Európában. „Az az érzésem, hogy több amerikai katonára lesz szükség Európában” – közölte végül Tod Wolters tábornok, a NATO európai főparancsnoka.

Orosz hírszerzők a magyar külügyön keresztül támadták az USA-t

Tudatosan hagyta leromlani az Orbán kormány a magyar külügy informatikai rendszerét, melyben az orosz katonai és polgári hírszerzés egyaránt vígan garázdálkodott?

Szijjártó Péternek nemrég tűzték a mellére a Barátság érdemrendet az oroszok, akik eredetileg Orbán Viktornak szánták a megtiszteltetést. A miniszterelnök úgy érezhette, hogy a NATO tagállamokban ugyancsak kétes visszhangja lehetne ennek a kitüntetésnek, különösen miután kiderült: az orosz hekkerek arra használták fel a magyar külügy informatikai rendszerét, hogy onnan indítsanak támadásokat más NATO államok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ellen.

Trump első sikeres elnökválasztási kampánya idején

az orosz hírszerzés hekkerei részben a magyar külügyön keresztül jutottak el oda, hogy feltörjék az amerikai demokrata párt illetve Hillary Clinton informatikai rendszerét.

A vesztes választás után Hillary Clinton részben ennek az orosz hekker akciónak tulajdonította vereségét.

Most a Telex titkosszolgálati információkra hivatkozva részletesen beszámolt arról, hogy az orosz hekkerek tetszésük szerint jártak ki és be a magyar külügyminisztérium rendszerébe. Ez annál is súlyosabb, mert a külügyminiszterhez tartozik az Információs Hivatal is.

A magyar kémelhárításnak évek óta tudomása van az oroszok akcióiról, de hatékony védelmet eddig nem sikerült kidolgozniuk.

Márpedig ezzel Magyarország alaposan lejáratja magát a NATO szövetségesek körében, ahol amúgy is mélyponton Orbán Viktor presztízse a tartós Putyin barátság miatt.

Az még csak hagyján, hogy lejáratja magát a külügy, de vajon mit szólnak a NATO illetékesek, ha kiderül, hogy azon nyomban nem jeleztük szövetségeseinknek ezt az átjáróházat? Jobb klubbokban ezt árulásnak nevezik!

Igaz, régóta rebesgetik, hogy a NATO legtitkosabb információit nem osztják meg hazánkkal.

Mit mondott Orbán a belügyben?

A HVG nemrég számolt be arról, hogy a miniszterelnök parancsnoki értekezleten megjósolta az Ukrajna elleni támadást nemsokkal azt követően, hogy az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Ezt követően azonban nem arra utasította a magyar titkosszolgálatokat, hogy fokozzák hírszerzői tevékenységüket e téren illetve, hogy a kémelhárítás lépjen fel aktívabban a Magyarországon tevékenykedő orosz hírszerzők ellen hanem épp ellenkezőleg: megértően viszonyult Putyin elképzeléseihez. Az orosz hírszerzés emberei ezt követően egészen otthonosan mozoghattak Magyarországon. Az orosz kémbank is ezt követően költözött a Duna partjára méghozzá úgy, hogy vezető munkatársai diplomáciai mentességet kaptak!

E tekintetben nincsen változás Putyin Ukrajna elleni inváziója után sem! – hívta fel a figyelmet a Direkt 36. A külügy számítógépeinek orosz fertőzöttsége ugyanis az orosz invázió idején sem szűnt meg!

Nem kizárt, hogy az oroszok ezen az úton hozzájuthattak információkhoz azokról a tanácskozásokról, melyeket a NATO és az Európai Unió tartott az Oroszország elleni szankciókról.

Mit szólnak ehhez a szövetségesek?

Frész Ferenc, az NBF kibervédelmi központjának akkori vezetője már 2015-ben azt állította, hogy teljesen szétverték a magyar kiber védelmet, és ezzel megszűntek Magyarország védekezési képességei ezen a téren! Ez önmagában igen súlyos vád az Orbán kormány ellen, de Frész Ferenc azt is hozzátette, hogy „mindez orosz gazdasági nyomásra történt”!

Ezt pedig a legfelső szinten kellett elintézni vagyis Putyin és Orbán állapodhattak meg erről.

Bár a magyar közvélemény számára ez csak mostanában derült ki, de az amerikai hírszerzés előtt aligha maradt titokban.

Több Oroszországot érintő NATO tanácskozáson a magyar képviselőt már Putyin Ukrajna elleni inváziója előtt kizárták az információs láncból, mert gyanították, hogy az oroszok ily módon villámgyorsan tájékozódhattak a NATO tagállamok álláspontjáról.

Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt ez a biztonsági rés a NATO informatikai rendszerében esetleg még bocsánatos bűnnek számíthatott, de az orosz támadás után gyökeresen megváltozott a helyzet. Orbán Viktornak e téren sürgősen váltania kell, ha meg akarja őrizni a szövetségesek bizalmát.

A másik orosz kém paradicsomban, Ausztriában ennél sokkal kisebb problémák miatt buktatták meg előbb a Szabadságpárt alkancellárját – Strachét, majd pedig Sebastian Kurz kancellárt, aki politikai csodagyerekből pillanatok alatt vált hullócsillaggá.

Magyarország az orosz kémek paradicsoma

Több mint egy hónapja tart az orosz agresszió a határ túloldalán, Ukrajnában, de Magyarországról még egyetlenegy orosz diplomatát sem utasítottak ki kémkedés miatt.

Lengyelországból 45-öt szólítottak fel távozásra 72 órán belül. Litvánia négy, Csehország, Észtország és Lettország három diplomatát utasított ki kémkedés miatt. Három orosz diplomata ugyanígy járt Pozsonyban – köztük Szergej Szolomaszov, a katonai attasé. Aki beszervezett egy bloggert Szlovákiában, hogy népszerűsítse Putyin elképzeléseit a honfitársai között.

Minderről Magyarországon szó sem esik. Ellenkezőleg: Földi László, egykori titkosszolgálati ezredes, aki elszánt híve az Orbán kormánynak, azokat szeretné begyűjteni akik bírálják Putyin Ukrajna elleni háborúját mondván „nyugati ügynökök”. Ausztria és Magyarország már régóta az orosz kémek paradicsomának számít. Csakhogy Ausztria semleges ország míg Magyarország a NATO tagja.

Magyarországot kivéve minden NATO tagállamban megkezdődött az aktív kémelhárítás az orosz hírszerzőkkel szemben azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát.

Háború az orosz befolyás ellen

Putyin titkosszolgálatai évtizedek óta építettek ki kapcsolatokat az Európai Unió és a NATO tagállamaiban. Putyin nem is oly rég még táncolt is Ausztria akkori külügyminiszter asszonyával annak esküvőjén Bécs mellett. Salvini karrierje akkor ívelt fel rakéta sebességgel Itáliában amikor orosz diplomaták bemutatták a szélsőjobboldali Liga Európa parlamenti képviselőjét Putyinnak Milánóban. Marine Le Pen az öt évvel ezelőtti elnökválasztás előtt a Kremlben parolázott Putyinnal. Aki utasította az orosz bankokat a szélsőjobboldali jelölt kampányának támogatására. A mostani francia elnökválasztás alkalmából Marine Le Pen politikai és pénzügyi támogatását Orbán Viktor vállalta magára.

Orbán és Putyin

Senki sem tudja, hogy miért vált oly szorossá a korábban orosz ellenes Fidesz vezér és a magyar baloldallal barátkozó Putyin kapcsolata 2009 után. Minden bizonnyal mindketten sejtették, hogy 2010 után Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják majd.

Putyinnak vaskos dossziéja lehet Orbán Viktor 1990 előtti tevékenységéről. Egyes jelentések szerint a fiatal sokatígérő fideszes politikust a budapesti szovjet nagykövetség ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe mint „a jövő emberét”.

A másik szál a pénzügyi: Moszkva már évtizedek óta pénzeli a magyar elit számára fontos tagjait a gázüzleten keresztül. Orbán Viktor ebből éppúgy profitálhat mint az elődei. Ez mindenképp indokolná a magyar miniszterelnök elkötelezettségét az orosz gázüzlet vagy Paks II esetében.

Mit szól ehhez a Berni Unió?

Az USA szövetséges titkosszolgálatai Európában Svájcban egyeztetnek. Allen Dulles, a CIA elődjének, az OSS-nek a főnöke Svájcban rendezte be főhadiszállását a második világháború idején. Azóta itt egyeztet az USA szövetségeseivel. Jelenleg Magyarország berni nagykövete nem más mint Czukor József tábornok, az Információs Hivatal egykori vezetője. Aki a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában szerezte meg a hírszerzői alapismereteket.

Ausztriát felfüggesztette a Berni Unió azt követően, hogy az oroszbarát Szabadságpárt fontos pozíciókat szerzett az osztrák kormányban. A korábbi alkancellárt, a Szabadságpárt vezérét titkosszolgálati módszerekkel buktatták le Ibizán, ahol arról beszélt többi között, hogy olyan médiabirodalmat szeretne mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Sebastian Kurz kancellár értette a finom célzást, és megszabadult a Szabadságpárttól. Későn. Ő is belebukott egy botrányba.

Andrej Babis egykori cseh miniszterelnököt, aki Moszkvában folytatta hírszerzői tanulmányait, a prágai amerikai nagykövetség aktív támogatásával buktatták meg Csehországban.

Bojko Boriszovot, a bolgár Orbánt, aki több mint tíz éven át volt hatalmon- megszakításokkal – Szófiában, szintén amerikai támogatással buktatták meg. Boriszov a szovjetek kedvenc kelet-európai titkosszolgálatának volt a tisztje, az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov testőrségében szolgált. Utóda a kormányfői székben, Kiril Petkov a Harvard egyetemen végzett.

Orbán zsákutcába jutott. Kérdés, hogy ott hol van előre?…

Csak három év múlva lesz gyors reagálású európai katonai erő

Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után „Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.

5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.

 „Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”

– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.

Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.

Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.

Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.

Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy „a jelenlegi körülmények között  gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”

Szenes tábornok: elhúzódó háború várható Ukrajnában

A NATO csúcstalálkozó előtt értékelte az Ukrajnában zajló háború erőviszonyait Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök. Szerinte van lehetőség diplomáciai megoldásra, de ehhez Zelenszkij elnöknek is kompromisszum készséget kellene tanusítania.

Zelenszkij elnök hiúsította meg Putyin villámháborús terveit – hangsúlyozta Szenes tábornok, aki rámutatott arra, hogyha Ukrajna elnöke elmenekült volna Kijevből, akkor az orosz agresszió gyors sikerhez vezetett volna. A gyilkos csecsen és szpecnaz kommandó azonban nem ért célba Kijevben, és Zelenszkij elnök az ellenállás élére állt ahelyett, hogy elmenekült volna, ahogy azt neki Nyugaton ajánlották. Tegyük hozzá, hogy mindebben nagy szerepe lehetett az amerikaiak által ki illetve továbbképzett ukrán tisztikarnak, ahol nem akadt egyetlen áruló sem noha Putyin minden bizonnyal erre is számított.

Az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk Kijevet bár már az első napon leszálltak az orosz légidesszant erők a főváros körüli repülőterekre! Most elhúzódó ostrom várhat rájuk. A náciknak egy hónapba telt Kijev bevétele a második világháború idején – emlékeztetett Szenes vezérezredes.

Plusz 100 ezer orosz katona kell

Ha Putyin el akarja foglalni Kijevet, akkor legkevesebb ennyire lesz szüksége egy elhúzódó háborúhoz. Felmerülhet, hogy Szíriából importál harcosokat, de ennek szörnyű következményei lennének a város ostromára nézve. Kijev pedig az orosz városok anyja, része az orosz történelemnek hisz itt alapították meg az első birodalmat a viking harcosok, akiktől azután az orosz cárok származtatták magukat (Rurik).

A politikai és gazdasági szankciók nem állítják meg a háborút Szenes tábornok szerint, de úgy véli, hogy diplomáciai megoldás lehetséges.

Sok függ attól, hogy mi történik a NATO csúcstalálkozón, melyen az USA elnöke is részt vesz. Ha a NATO csúcs csillapítja a harcokat, akkor megnövekszik a diplomáciai megoldás valószínűsége. A katonai erő azonban változatlanul nagyon fontos marad a háborúban.

„A diplomácia fegyverek nélkül olyan mint a zenekar hangszerek nélkül”

– idézte Nagy Frigyest, a porosz katona királyt Szenes Zoltán vezérezredes , egykori vezérkari főnök, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit a Pénzügykutató Intézetben.

Putyin-Orbán-Kaczynski paktum Ukrajna felosztásáról?

Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök erről tárgyalt volna Moszkvában öt órán keresztül – állítja a lengyel kormány ex miniszterelnök-helyettese. Roman Giertych a Facebookon ismertetett egy titkos tervet Ukrajna felosztásáról.

Putyin javaslatára Lengyelország megkapta volna Ukrajna nyugati részét Lviv (Lemberg) központtal míg Magyarországhoz csatolták volna Kárpátalját. Említsük meg gyorsan, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség csak az összlakosság 10%-át tette ki a háború előtt is. A döntő többség kettős állampolgár.

Giertych szerint Putyin villámháborút tervezett, de tudta, hogy nincs elég katonája egész Ukrajna elfoglalásához. Ezért gondolt arra, hogy Nyugat Ukrajnát és Kárpátalját felajánlja a lengyel illetve magyar „békefenntartóknak”.

Varsó gyorsan visszakozott látva az ukránok és az amerikaiak ellenállását. Orbán kitartott Putyin terve mellett, ezért tartott oly sokáig a megbeszélése legutóbb Moszkvában – legalábbis Giertych szerint. A furcsa múlttal rendelkező lengyel politikus azt írta a Facebookon, hogy 2011-ben Rómában találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki igen nyersen szidalmazta az akkori ukrán vezetést. Bizonyítékokkal Giertych természetesen nem szolgál. Az viszont tény, hogy a Pegasus botrány során Lengyelországban az is kiderült: az állambiztonság az ő okostelefonját is feltörte.

Sikorski korábban is emlegetett Putyin tervet Ukrajna felosztásáról

Lengyelország egykori külügyminisztere 2014-ben már nyilatkozott olyan tervekről, melyekkel Putyin kereste meg a lengyeleket és a magyarokat Ukrajna területének felosztásáról.

Az orosz elnök fejében nyilván az járhatott, hogy 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között  az akkori Lengyelországot, és nemcsak azt hiszen a paktum keretében egész Kelet Európáról megállapodtak. A szovjet csapatok ennek nyomán vonultak be a Baltikumba, ahol rémes emlékeket hagytak maguk után.

Putyin az orosz támadást megelőzően arról értekezett, hogy Ukrajna Sztálintól kapott területeket Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.

Amikor Orbán Viktor Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor Ukrajna ellen hangolta az amerikai elnököt – állítják magukat megnevezni nem kívánó külügyi tisztviselők. Washingtonban a demokraták számítottak Ukrajna fő támogatóinak. Trump a választási kampány idején ezt meg is próbálta kihasználni: információkat kért Kijevből Biden elnök fiának üzleti ügyeiről. Az ukránok ezt megtagadták.

A Biden adminisztráció Lengyelországgal együtt ma Ukrajna fő támogatójának számít.

A magyar elnököt nem hivták meg Lengyelországba

Szent Kinga magyar királylány Lengyelország védőszentje. Ebből az alkalomból Andrzej Duda és Áder János együtt ünnepelte volna a hagyományos magyar-lengyel barátságot,

de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, a magyar elnököt nem hívták meg.

Nem különösebben diplomatikus utalás arra, hogy Orbánnak nem egykönnyen bocsátják meg oroszbarát politikáját Varsóban. Ezzel pedig Orbán Viktor búcsúzhat a visegrádi négyestől is hiszen a cseh kormányfő nemrég elment Kijevbe a lengyel miniszterelnökkel és miniszterelnök-helyettessel valamint a szlovén kormányfővel. Szlovákia pedig aktív szerepet vállalt a NATO fegyverszállításokból Ukrajnába miközben a magyar kormány minden ilyesmiből kimarad.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!