Kezdőlap Címkék Nagy-britannia

Címke: nagy-britannia

Klímaváltozás: a legnagyobb szennyezők nem tartják be az előírásokat

A párizsi klímaegyezmény előírásait a nagy cégek alig veszik figyelembe – ez derült ki az ESG Book friss jelentéséből, melyet a CNN gazdasági rovata ismertetett.

A világ legnagyobb vállalatai közül mindössze 22% tartja be a párizsi klíma egyezményt, amely 1,5 Celsius fokban határozta meg a felmelegedés mértékét. 2018-ban ez 18% volt vagyis a változás minimális. A másik oldalon vannak azok a nagy cégek, amelyek karbonkibocsátása olyan nagy, hogy 2,7 Celsius fölé megy tőle a felmelegedés. Az 500 nagyvállalat többsége ide tartozott még 2018-ban amikor 61% volt ebben a kategóriában, ez mára 45%-ra csökkent.

“A jelentés üzenete világos: többet kell tennünk a klímacélok elérésére és ezt gyorsabban kell megtennünk!” – nyilatkozta a CNN-nek az ESG Book főnöke. Daniel Klier hozzátette:

”Ha nem lesz alapvető fordulat a vállalatok hozzáállásában, akkor nem világos, hogy mitől változna meg a világgazdaság karbonkibocsátása.”

Az energiaválság miatt tovább romlott a helyzet ahelyett, hogy javult volna, mert a legnagyobb környezetszennyező cégek mint a Shell vagy a BP jelentős mértékben visszaálltak a hagyományos kőolaj és földgáz kitermeléshez mondván, hogy óriási a piaci igény.

A jelentés olyan nagyvállalatok karbon kibocsátását vizsgálta, melyek piaci értéke nagyobb mint 10 milliárd dollár, és melyek az USA, Nagy Britannia, az Európai Unió, Kína és India területén vannak bejegyezve. A nagy közel-keleti vagy orosz környezetszennyező cégek tehát nincsenek benne, de így is kiábrándító a kép: Nagy Britannia, India és Kína óriási cégei alig csökkentették a karbonkibocsátást az elmúlt öt évben.

A világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína viszonylag jól szerepelt, de ennek az az oka, hogy a bázis alacsony volt.

Az USA óriás cégei közül csak 11% tartotta be a párizsi klímavédelmi előírásokat 2018-ban, ez a szám 20%-ra nőtt öt év alatt. Kínában mindössze 3% volt a kiinduló adat, és ez öt év után felment 12%-ra.

“A jó az, hogy most már tudjuk, hogy merre kell menni, már csak a tempót kellene fokozni” – mondja az ESG Book főnöke. Szerint a kormányoknak szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk, és ezeket komolyabban kellene ellenőrizniük. A fogyasztóknak változtatniuk kellene a régi környezetszennyező szokásaikon. Ezenkívül pedig technológia áttörésre lenne szükség több területen, hogy be lehessen tartani a párizsi klíma egyezmény előírásait.

Már sokkal több pénz jut a zöld energiára

“Minden dollárra, melyet földgáz vagy kőolaj kitermelésre fordítanak a világban 1,7 dollár jut a zöld energiára. Öt éve még egy-egy volt az arány” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – vezetője. Fatih Birol elmondta, hogy az ő adataik szerint is jóval nagyobb a karbon kibocsátás mint amennyit a párizsi klímavédelmi egyezmény előírt.

“Idén a világ körülbelül 1000 milliárd dollárt költ a környezetszennyező kőolaj és földgáz kitermelésére, így nem érjük el a karbon semlegességet 2050-re”

– jelentette ki az IEA főnöke.

A World Meteorological Organization – világ meteorológiai szervezete – szerint 66% esélye van annak, hogy túllépjük a 1,5 Celsius hőmérséklet növekedést legalább egyszer a következő öt évben. Ez csak egyetlen jel, de azt mutatja, hogy gyorsul a felmelegedés üteme. Mi lehet ennek a következménye? A tengerszint gyors megemelkedése, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válása és a létfontosságú ökorendszerek elpusztulása – írja a nemzetközi meteorológia szervezet jelentése.

Mire elég a Munkáspárt győzelme a helyi választáson?

Jelentős veszteséget könyvelhetnek el a konzervatívok az Egyesült Királyságban, ahol előretört az ellenzék: mind Munkáspárt mind pedig a Liberális Demokraták fontos tory körzeteket hódítottak meg.

“Jó úton járunk: a Munkáspárt nyerhet a következő országos választásokon”

– jelentette ki a párt kampányfőnöke miután közzétették a helyi választások részeredményeit Nagy Britanniában. Shabana Mahmood asszony a Sky News tudósítójának elmondta, hogy

“Tisztában vagyunk a nagy kihívással. 2019-ben olyan súlyos vereséget szenvedtünk, hogy sokan leírták a Munkáspártot. Keir Starmer vezetésével a Munkáspárt újra visszatért a politikai színpadra, és olyan körzetekben is nyertünk most, amelyek fontosak lehetnek az országos választáson 2025-ben.”

Miért ez a jelentős választási siker?

“Mert a konzervatívok elszúrták a gazdaságpolitikát, és Rishi Sunak miniszterelnök sem tudta helyrehozni azt. Ezzel szemben a Munkáspártnak konkrét terve van arra, hogy miképp lehet megoldani a megélhetési válságot Nagy Britanniában.”

Rishi Sunak csak féléve miniszterelnök Londonban, ahol elődje villámgyorsan távozni kényszerült, mert képtelen volt olyan költségvetést összerakni, melyet az üzleti világ és a közvélemény elfogadott volna.

A konzervatív miniszterelnök persze egészen másképp látja a helyzetet: ”néhány kulcsfontosságú körzetben haladást értünk el. Igaz, hogy vannak veszteségeink is. Még nem véglegesek az eredmények, de így is szomorú, hogy sok jó helyi konzervatív politikust kell elveszítenünk. Egyáltalán nem tapasztalok nagy elmozdulást a Munkáspárt javára, és nem érzem azt, hogy az ő programjuk különösképp fellelkesítette volna a brit választókat.”

A Liberális Demokrata ellenzék is győzelemről beszél: “pöröly csapást mértünk a tory körzetekre” – büszkélkedett a párt vezetője. Sir Ed Davey szerint:

”a választók üzenete világos. Torkig vannak Rishi Sunak konzervatív kormányával, amely nem képes megoldani az ország problémáit.”

Rishi Sunak választási rémálma megvalósult: a kőkemény konzervatív Windsor, amely most III. Károly koronázása miatt gyakran szerepelt a hírekben, a Liberális Demokraták kezébe került – írja a jobboldali Daily Mail, amely hangsúlyozza, hogy a hétköznapi elégedetlenség váltotta ki az ellenzéki pártok sikerét a helyi választásokon: hosszú várólisták az állami kórházakban, a megélhetési nehézségek, a lakás problémák stb.

Sir John Curtice választási szakértő a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a konzervatívok választási vesztesége elérheti az ezres lélektani határt, de ez nem valószínű. Sokkal inkább az várható, hogy a Munkáspárt jelentős győzelmet arat a helyi választásokon, de nem elég nagyot ahhoz, hogy biztosra mehessen az országos választáson 2025-ben. Mindennek ellenére Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője közölte: készen áll a kormányzásra – írja a londoni Daily Mail.

Elég négy napot dolgozni egy héten?

Nagy Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett.

A baj csak az, hogy Nagy Britannia sereghajtó a munkatermelékenység növekedésében a G7 országok között.

“Jók az eredmények: nincs pontos kimutatás a munkatermelékenységről, mert annyira sokféle cég vett részt a kísérleti programban, de nőtt az üzleti eredmény, a dolgozók kevésbé fáradtak el egy négynapos munkahét során, és saját bevallásuk szerint jobb teljesítményt produkáltak a rövidebb munkaidő alatt mint az ötnapos munkahét során”
– értékelte a kísérleti programot a BBC tudósítójának a Boston College kutatója.

Juliet Schor elmondta azt is, hogy a 61 cég, amely részt vett a kísérleti programban, úgy nyilatkozott, hogy elégedett az üzleti eredménnyel, de számokat csak 23 közölt. A számokból pedig az derült ki, hogy a munkatermelékenység nőtt hiszen ugyanolyan eredményt értek el négy nap alatt mint korábban a hosszabb munkahéten.”

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó Tyler Grange ügyvezető igazgatója nem tagadja, hogy kezdetben maguk se tudták: mi sül ki az egészből? Simon Ursell elmondta, hogy nem akarták ugyanazt csinálni négy nap alatt mint amit korábban az ötnapos munkahéten hanem változtattak a rendszeren. Megszüntettek például sok értekezletet, amelynek a hasznossága eléggé kérdéses volt. Csökkentették az üzleti utak számát a féléves kísérlet során. Az adminisztrációt is korszerűsítették. Kiderült: ”ha az emberek ilyen hihetetlenül komoly ösztönzést kapnak mint a szabadnap, akkor mindent meg is tesznek azért, hogy  az új rendszer jól és hatékonyan működjön.”

Az eredmény: 2%-kal nőtt a teljesítmény a korábbi időszakhoz képest vagyis négy nap alatt többet produkáltak mint az ötnapos munkahéten. A munkatársak jóval elégedettebbek mint korábban, kétharmaddal csökkent az igazolatlan távolmaradás, és egyre másra kapják a szakmai életrajzokat, mert olyan sokan akarnak náluk dolgozni. Itt marad is a négynapos munkahét a kísérleti program lejárta után is. Másutt még haboznak.

Kétségek

A Citizens Advice jótékonysági szervezet nem tér át a négynapos munkahétre annak ellenére, hogy az eredmények itt is jók voltak.

“Ez az új rendszer abszolút mértékben jól működött a legtöbb területen, de nem mindenütt”

– hangsúlyozta a jótékonysági szervezet vezetője.

Allison Dunn arra utalt, hogy a megélhetési válság idején nagy a nyomás a jótékonysági szervezeteken Nagy Britanniában. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy a kísérleti program idején kénytelenek voltak új munkatársakat felvenni, mert a szabadnap miatt nem volt elég munkatárs, aki fogadja az ügyfeleket a központokban. A plusz személyzet többlet költséget jelent. Ezt ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a képzés költségei, mert a munkatársak jobban ragaszkodnak a céghez, de ezt még meg kell vizsgálni. Áprilisra készül el a költségelemzés, és akkor dönthetnek a négynapos munkahétről ennél a szervezetnél.

A baj az, hogy a munkatermelékenység Nagy Britanniában csak nagyon szerény mértékben növekszik a nagy pénzügyi válság – 2008 – óta: évente mindössze 0,3% az emelkedés.
A G7 országok esetében ez 0,9% vagyis a brit növekedés háromszorosa – írja az OECD ezzel kapcsolatos jelentése. Az USA-ban az éves növekedés a munkatermelékenységben 1,2% vagyis Nagy Britannia jócskán le van maradva ezen a téren.

III. Károly találkozott kiképzésre érkezett ukrán katonákkal

III. Károly, az Nagy Britannia uralkodója meglátogatta az ukrán katonákat a délnyugat-angliai Wiltshire-ben található kiképzőközpontban.

Az ukrán újoncok ott vesznek részt brit és nemzetközi oktatók kiképzésén, mielőtt visszatérnének Ukrajnába harcolni. A Buckingham-palota közleménye szerint ez a küldetés „öt héten keresztül biztosít alapvető harci kiképzést”.

Facebook

Az újoncokon kívül az uralkodó számos nemzet oktatóival találkozott, köztük Új-Zélandról, Ausztráliáról, Kanadáról, Litvániáról, Norvégiáról, Dániáról, Hollandiáról, Svédországról és Finnországról.

Nagy Britannia tankokat küld Ukrajnába

Risi Sunak brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytattak telefonon. A megbeszélés után a brit miniszterelnöki szóvivő nyilatkozott.

A szóvivő arról számolt be, hogy a két kormányfő megbeszélésén megvitatták az orosz ukrajnai háború jelenlegi helyzetét ahol az egymást követő ukrán győzelmek visszaszorították az orosz csapatokat, és súlyosbították az oroszok katonai és morális problémáit. Egyetértettek abban, hogy ezt a pillanatot ki kell használni az Ukrajnának nyújtott globális katonai és diplomáciai támogatás felgyorsításával.

A miniszterelnök felvázolta az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy fokozza Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, többek között Challenger 2 harckocsik és további tüzérségi rendszerek biztosításával.

Zelenszkij elnök üdvözölte az ehhez kapcsolódó más nemzetközi kötelezettségvállalásokat is, beleértve Lengyelország felajánlását Leopard tankok biztosítására.

Az egész brit kormány intenzíven együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy gyorsan eljuttassák azt a fajta támogatást, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kihasználja előnyét, megnyerje ezt a háborút és biztosítsa a tartós békét.

Hogy lehet fűtetlen lakásban túlélni a telet?

Az energiaválság energiaszegénységet okoz: a BBC összeállításából kiderül, hogy sok család számára már hétköznapi realitás a választás az evés és a fűtés között (eat or heat).

“Már egyáltalán nem kapcsolom be a fűtést” – mondja a háziasszony, aki elárulta: férjével együtt azt tervezik, hogy egész télen kitartanak fűtés nélkül! Házukban Lancashire-ben már most is nagyon hideg van, de mi lesz télen?

Az asszony máris beteg: elsősorban az ízületeivel van probléma. A mellkasában a csontok körül permanens gyulladás keletkezett, így állandóan az az érzése, hogy mindjárt szívrohamot kap. Korábban Zumba táncot tanított, de fel kellett hagynia ezzel a betegsége miatt. Most segélyt kap a kormánytól. Férje félállásban tud csak dolgozni, mert ő ápolja a feleségét. Aki a konyhában is igyekszik spórolni: a sütőt csak kivételes alkalmakkor használja.

Közben a fájdalom krónikus, és félő, hogy télen csak rosszabb lesz, ha az időjárás hidegre fordul.

Október elején emelték az energia árat Nagy Britanniában, amely miatt

“túlságosan félünk attól, hogy kiszámoljuk a költségeket”

– mondja a 27 éves brit asszony.

Már az energiaválság előtt is sok család küzdött ezzel a problémával Európában: 36 millióan éltek úgy 2020-ban, hogy a lakásukat nem tudták kellőképen fűteni. Azóta sokat romlott a helyzet. Az USA-ban bevezették az energiaszegénység fogalmát, ez a lakosság 16%-át érinti. Közülük nem mindenki számít szegénynek: a statisztika szerint 5,2 millió olyan háztartás is energiaszegénynek számít, ahol a jövedelem meghaladja a szegénységi küszöböt.

Kínában az energia szegénység a lakosság 24-27%-át érinti.

Az energiaválság a legsúlyosabban Európában, de a többi kontinens sem ússza meg könnyedén hiszen globális gondról van szó – figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A hidegbe bele lehet halni

Nagyobb a sztrók és a légzési megbetegedések valószínűsége, nő az ízületi problémák kockázata. Az idősebb korosztály gyakrabban csúszhat vagy eshet el a rosszul vagy egyáltalán nem fűtött otthonokban.

“Azt látjuk, hogy az egész család nagykabátban reggelizik” – nem Ukrajnában, ahol az orosz hadsereg lerombolja az infrastruktúrát hanem Észak Írországban. Belfastban a jótékonysági szervezetek fűtési segélyt adnak a leginkább rászorulóknak.

Előítélet az, hogy a hideg lakás egyszerűen csak kényelmetlenség, komoly orvosi problémáról van szó – hangsúlyozzák  a BBC-nek nyilatkozó szakértők.

 “Itt van például a vérkeringés. Ha csökken a hőmérséklet, akkor az erek összeszorulnak. Emelkedik a vérnyomás és romlik a vérkeringés. Vérrögök alakulhatnak ki, és ezek következtében szívroham vagy sztrók jöhet” – mond egy konkrét példát Margaret Whithead professzor, aki a közegészségügy tanszék vezetője a Liverpooli Egyetemen. A professzor hozzáteszi, hogy a hideg otthon sokat ronthat azok egészségi állapotán, akik rákkal vagy artritisszel küzdenek.

“A hideg lakásban korlátozottá válhat a mozgás, az idős emberek könnyebben eshetnek el vagy más sérüléseket szenvedhetnek” – mutat rá a professzor asszony. Aki külön kiemeli, hogy a gyerekek számára különösen veszélyes lehet a gyengén vagy egyáltalán nem fűtött lakás: ”kevés sebezhetőbb csoport van mint a gyerekek, akiknek az immunrendszere a pandémia idején amúgyis meggyengült. Hideg lakásban könnyen kaphatnak tüdőgyulladást vagy más hasonló betegséget. Ha valakinek asztmája van, akkor a hideg különösen súlyos következményekkel járhat.”

Fagyasszátok be az árakat, ne az embereket!

Ezt követelik a tüntetők sok országban, ahol a szegény családok nem tudják kifizetni az energia számlákat. Németországban 200 milliárd eurós energia alapot hoztak létre, hogy kompenzálják az energiaárak emelkedését.

A BBC arra mutat rá, hogy az energiaválság csak megnövelte az energiaszegénységet, de az korábban is létezett. Már az energia válság előtt is azt tapasztalták, hogy a fagyhalál az esetek több mint 20%-ában a lakásokban következett be Nagy Britanniában. Nem kis számról van szó: csak Angliában a 2020-21-es tél folyamán 63 ezren haltak meg a hideg miatt!

Az energia válság következtében  drámai mértékben romlott a helyzet: 15 millió ember kerülhet az energia szegény kategóriába ezen a télen Nagy Britanniában. Ez a brit háztartások 55%-a!

Ez különösen kedvezőtlen a gyerekek számára hiszen az energia szegénységben felnövekvő nemzedék rosszabbul teljesít az iskolában. Ez nem is csoda hiszen hol tudná megírni a házi feladatot a gyerek, ha a család csak egyetlenegy szobát fűt vagy azt sem?

A családi kapcsolatokat is próbára teszi a spórolás hiszen ki kell kapcsolni a televíziót , nem használhatják a számítógépet. A fridzsider az egyetlen háztartási gép , amely megmenekül a nagy spórolási kampányban- írja a BBC. Amely hozzáteszi, hogy melegedő helyeket hoznak létre országszerte Nagy Britanniában a könyvtárakban, templomokban, képtárakban. Warm bank-nek nevezik azokat a helyeket, ahol ingyen felmelegedhetnek azok, akiknek nincs pénzük az otthonuk fűtésére.

Christine Liddel professzor (Ulster Egyetem) szerint

az energiaszegénységet általános közegészségügyi problémának kellene tekinteni. A kormány a felelős, ezért neki kellene intézkednie az energiaszegénység ügyében

– hangsúlyozza a professzor asszony, aki a BBC-nek nyilatkozott.

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások 

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan „jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

Abdallah herceg akkori trónörökös kapta a pénz nagyrészét, de más családtagoknak is jutott a szaúdi királyi családban – mesélte az egyik vádlott védőügyvédje. Abdallah nem sokkal később trónra lépett, és tíz éven keresztül uralkodott a sivatagi királyságban, amely a legnagyobb fegyvervásárlók közé tartozik az egész világon. Trump akkori elnök például 150 milliárd dolláros fegyvereladást jelentett be első szaúdi látogatása során.

A brit védőügyvéd most azt is elmondta, hogy Őfelsége kormánya egészen 2020-ig folytatta a korrupciós kifizetéseket noha a Komoly Csalások hivatala már nyolc évvel korábban vizsgálatot kezdett az ügyben.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

A GPT brit hadiipari cég fegyver eladását volt hivatva előmozdítani ez a csinos összeg. Az egyik vádlott a GPT főnöke volt akkoriban, de korábban a brit hadügyminisztériumban dolgozott. A másik vádlott a Simes nevű offshore cégnek dolgozott. A vád szerint ezen keresztül utalták ki a megvesztegetési pénzeket. Abdallah korona herceg is ragaszkodott ehhez „a jogi trükkhöz”, mert így nehezebb volt nyomára akadni a korrupciónak.

A brit védőügyvéd szerint Őfelsége kormánya 1978-ban döntött úgy, hogy nagy pénzeket kell kifizetni Abdallah hercegnek, hogy megolajozzák a fegyver eladásokat Szaúd Arábiának.

A brit kormány úgy vélte: enélkül a megvesztegetés nélkül nem Nagy Britannia kapná a fegyver üzleteket.

Mind a brit kormány mind Abdallah herceg ragaszkodott a megvesztegetés elfedéséhez, ezért kellett a GPT az üzleti konstrukcióhoz. Így ugyanis a fegyver szállitás nem a két állam közötti megállapodás eredménye  volt, hanem egy magáncég üzlete. Legalábbis ennek látszott. A magánvállakozásokra pedig más jogszabályok vonatkoztak.

Ennek következtében fizethettek a brit adófizetők pénzéből még Miteb hercegnek is. Ő Abdallah fia. A védőügyvéd szerint összesen 60 millió fontos megvesztegetésről volt szó a hosszú periódusban.

A védőügyvéd állítása szerint a brit hadügyminisztérium folytatta a kifizetéseket az offshore cégen keresztül azt követően is, hogy a Komoly Csalások hivatala 2012-ben vizsgálatot rendelt el a szaúdi fegyver eladások ügyében Nagy Britanniában – olvasható a londoni Guardianben.

Ukrajna – az éjszaka hírei

 

Brit belügyminiszter: Putyin egy gengszter

Több száz orosz oligarchára sújthat le március 15-től kezdve a brit igazságszolgáltatás, amely keddtől lecsaphat a piszkos pénzekre, amelyekből Nagy Britanniában futballklubokat és palotákat vásároltak orosz oligarchák – hangsúlyozta Liz Truss külügyminiszter asszony, aki az alsóház külügyi bizottságát  tájékoztatta az új törvényről.

„Putyin egy gengszter! Oligarchák és kleptokraták gengszter bandája támogatja a rendszerét. Ezek az emberek túlságosan is sokáig éltek vissza a pénzügyi rendszerünkkel”

– jelentette ki Nagy Britannia belügyminiszter asszonya az alsóházban, ahol előterjesztette a törvényjavaslatot.

Priti Patel belügyminiszter elmondta a honatyáknak és honanyáknak, hogy ” Putyin bűntársai a piszkos pénzük egy részét  az Egyesült Királyságban és általában Nyugaton rejtették el. Mi nem akarjuk, hogy ez a piszkos pénz itt legyen! Nagy Britannia nem lesz a korrupció országa.”

Putyin háborúja miatt felgyorsult a brit törvényhozás is

Külföldről sok bírálat érte Boris Johnson kormányát amiatt, hogy nem hozott olyan szigorú szankciókat Putyin és csapata ellen mint az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy Kanada. A brit Munkáspárt vezére is támadta emiatt a konzervatív kormányt. Részben az ő fellépésének köszönhető, hogy Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics eladta a Chelsea futball csapatát, melynek díszpáholyában a brit elit jelentős része is megfordult.

Most viszont mindenki elfordult Putyintól Nagy Britanniában is, ahol a kemény szankciókat válasznak szánják az orosz támadásra Ukrajna ellen.

„Ez a mostani törvény csapást mér Putyin bűnös körére, mely megfosztja az orosz népet a demokráciától, a békétől és a jóléttől. Az oligarchák és a kleptokraták a nép pénzét is a magukénak tekintik, és visszaélnek helyzetükkel” – hangsúlyozta Priti Patel az alsóházban. A belügyminiszter asszony végül elmondta, hogy a törvényjavaslat lóhalálában készült, ezért nem tudtak kitérni minden fontos részletre. Emiatt előkészítenek egy második törvényt is, amely lehetővé teszi a brit igazságszolgáltatás számára, hogy még hatékonyabban lépjen fel az orosz oligarchák Nagy Britanniába hozott piszkos pénzeinek felderítésében és elkobzásában.

Michel Barnier főtárgyaló elnökjelölt Franciaországban

A Brexit tette nemzetközileg ismertté az egykori francia minisztert, mert a véget nem érő tárgyalásokon ő képviselte az Európai Uniót Nagy Britanniával szemben. A 70 éves politikus már akkor jelezte: nem kíván nyugdíjba vonulni hanem a francia politika csúcsára tör.

Korlátozni akarom a bevándorlást, újra a munkát szeretném a társadalom központi értékévé tenni, irányítani kívánom a klímaváltozás elleni harcot, amely mindent megváltoztat- hangsúlyozta Michel Barnier élő adásban a legnézettebb egyes csatornán Franciaországban.

„Nehéz időket élünk, melyek sokat követelnek tőlünk. Olyan Franciaország elnöke szeretnék lenni, mely megbékélt önmagával. Azt szeretném, ha a világban respektálnák a franciákat és Franciaországot.”

Michel Barnier a negyedik jelölt a jobboldal előválasztási kampányában. A legesélyesebb jelölt, Xavier Bertrand nem hajlandó résztvenni az előválasztáson. Nem véletlenül, mert a legutóbbi előválasztás során kínos meglepetés érte a legesélyesebb jelöltet: Nicolas Sarkozyt, Franciaország ex elnökét kiszavazták! A magyar származású francia politikus fiatalabb Michel Barnier-nél, de egyelőre nem ítéli reálisnak azt, hogy a Les Républicains párt, amely De Gaulle elnök mozgalmának utóda, komoly esélyekkel vághatna neki az elnökválasztási harcnak jövő áprilisban. Nicolas Sarkozy kiváló kapcsolatot ápol az Élysée palota mai lakójával, Emmanuel Macronnal, aki gyakran ki is kéri a tanácsait.

A Brexit tanulságai

Macron elnöknek az volt a véleménye, hogy a britekkel meg kell fizettetni a kilépése árát, hogy ezzel elriasszák a többi tagállamot attól, hogy kövessék Nagy Britanniát. Michel Barnier viszont az uniós álláspontot képviselte, amelynek az volt a célja, hogy a kilépés után is megmaradjon a kapcsolat Londonnal. Michel Barnier érdemeit e tekintetben mind Brüsszelben mind pedig Londonban elismerik. Más kérdés, hogy a francia szavazók számára ez mit jelent. Macron elnök nem véletlenül hangsúlyozza mind gyakrabban a francia nemzeti érdeket hiszen fő vetélytársa az elnökválasztáson valószínűleg Marine Le Pen asszony lesz. A szélsőjobboldali jelölt a vírusválság idején a háttérbe szorult, de az afganisztáni válság és a migráns probléma újra megnövelheti a népszerűségét.

Barnier a jobboldal jokere

Legalábbis ezt állítják hívei – írja a Le Monde.

„Kompetens, és össze tudja egyeztetni Franciaország érdekeit az Európai Unióval. Hatszáz szerződést tárgyalt meg az Európai Unió nevében”

– hangsúlyozza Brigitte Kuster asszony, aki a jobboldal egyik parlamenti képviselőjeként támogatja Michel Barnier jelöltségét. Egy másik híve Joe Bidenhez hasonlítja: „egyesíteni tud egy megosztott országot. Éppúgy mint Joe Bidennak, Michel Barnier-nak is megvan a nemzetközi tapasztalata, amelyet el is lehet várni egy francia elnöktől” – mondja Daniel Fasquelle, Touquet-Paris-Plage polgármestere.

Ez a kisebbség – írja a Le Monde, amely rámutat arra, hogy a jobboldal többsége nem hisz Michel Barnier elnökválasztási esélyeiben. Azt tartják róla, hogy túlságosan is hasonló a politikai vonala mint Emanuelle Macron köztársasági elnöké.

Barnier a nemzetközi színtéren profi és hiteles, de mindez az országon belül nem indítja meg az emberek képzeletét – nyilatkozta a jobboldal egy magát megnevezni nem kívánó fontos parlamenti képviselője a párizsi Le Monde-nak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK