MSZP: a kormánynak az egészségügy helyett az a fontos, hogy Mészáros Lőrinc zsebét meg tudja tölteni. Fidesz: Hány milliárdot is tettek zsebre az MSZP-sek, miközben az egészségügyet hagyták lepusztulni?
Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormányváltás után szervezett, megtervezett, kiszámítható és elérhető egészségügyet hoznak létre, amelyben a vérvételre vagy a röntgenvizsgálatra nem kell heteket várni.
Beszámolt arról, hogy válasz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) írásbeli kérdésére, amelyben azt firtatta, milyen álhírekkel találkozott a tárca a sajtóban az egészségügy kapcsán.
Az ellenzéki politikus azt mondta, Rétvári Bence államtitkár kibújt a kérdések megválaszolása alól, azaz nem tagadta, hogy valósak a sajtóban az egészségügy helyzetéről megjelent hírek.
Szakács László a minisztériumi választ úgy értékelte, elismerték, hogy hat éven keresztül nem törődtek az orvoselvándorlással, hiszen a most indult béremelési programig nem tettek semmit az orvosok bérrendezése érdekében.
Hozzátette: a tárca azon állítása ellenére, hogy az egészségügy jól finanszírozott, minden évben 100-120 milliárd forintnyi hiány termelődik a területen.
Az ellenzéki képviselő elmondta, az államtitkár közlése szerint 2013 óta 12 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, azaz évente megyénként 150 millió forint jutott erre a célra.
„Mészáros Lőrinc ennek naponta majdnem a dupláját keresi, 274 millió forintot.”
Szakács László Rétvári Bencének is azt javasolta, amit korábban Balog Zoltán miniszternek, hogy menjen el vele egy kórházba egy előre be nem jelentett időpontban, és nézzék meg az ottani körülményeket.
Az elhangzottakra a Fidesz-frakció közleményben reagált:
Hány milliárdot is tettek zsebre az MSZP-sek, miközben az egészségügyet hagyták lepusztulni? Azok a szocialisták beszélnek egészségügyről és zsebtömésről, akik amellett, hogy szétlopták és tönkretették az egészségügyet, jelenleg is több korrupciós botrányban érintettek. A szocialistákkal ellentétben, akik mindig csak elvették a pénzt az egészségügytől és hagyták a kórházakat leamortizálódni, a Fidesz-KDNP kormányzása óta százmilliárdokkal több pénz megy az egészségügybe. Országszerte újulnak meg a kórházak, a rendelők, a mentőállomások, az orvosi eszközök. Béremelés indult az ápolóknak, orvosoknak, mentőknek és elindul Budapest átfogó kórházfejlesztése is.
Mielőtt az MSZP zsebtöméssel dobálózik, válaszoljanak már végre arra, hogy a Czeglédy Csaba bűnszervezetéből, a szétlopott 4-es metróberuházásból és a Szeviépes Bokta-botrányból hány milliárdot is tettek zsebre a szocialista politikusok?
A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.
A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután
az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.
A CEU épülete Forrás: Wikimedia Commons
Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:
„az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.
Azt is mondta:
A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.
MTI Fotó: Kovács Attila
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor
a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.
Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.
A Fidesz sorosozással válaszolt,
az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük „Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.
A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.
Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.
A magyarországi rendezvények biztosításáról, az azeri wifi-ügyről, a letelepedési kötvényekről, az országgyűlési választási rendszer informatikai védelméről is tárgyalt csütörtöki, zárt rendkívüli ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke először hétfőre hívta össze a testület rendkívüli ülését, de az akkor határozatképtelen volt, mert a kormánypárti képviselők nem mentek el rá. Most viszont az aktuális nemzetbiztonsági kérdések mellett a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter által benyújtott,
a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítési kérelmekről is tárgyaltak.
Mások mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, a katonai és polgári szolgálatok vezetői és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is tájékoztatást adott a testületnek.
Az ülés a bizottság alelnöke, a fideszes Németh Szilárd azt mondta, az utolsó nemzetbiztonsági bizottsági ülésen konszenzussal abban állapodtak meg, hogy a két parlamenti ülésszak között csak akkor hívnak össze rendkívüli testületi ülést, ha „nagyon alapos és indokolt témák vannak”. Szerinte most ilyen volt az országgyűlési választási rendszer informatikai védelmével kapcsolatos döntések meghozása. A hétfői ülés viszont Németh Szilárd szerint „Soros György érdekeit szolgálta” volna, a témái „hírhamisításon” alapultak.
Németh Szilárd MTI Fotó: Soós Lajos
Az LMP-s Szél Bernadett viszont Németh Szilárdot szólította fel: „ne játsszon”, és kellő létszámmal és felkészültséggel vegyenek részt a testület ülésein.
Németh és a bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt is elismerését fejezte ki az eddigi magyarországi kiemelt rendezvényeken – köztük a vizes világbajnokságon – a résztvevők biztonságát garantáló szerveknek. Németh azt mondta,
Magyarország a legbiztonságosabb ország képét mutatta.
A vizes vb-vel kapcsolatos azeri wifi-botrányról viszont eltérően vélekedtek. Németh Szilárd szerint az érintett cég, amellyel végül nem kötöttek szerződést, minden biztonsági ellenőrzésen megfelelt. Molnár Zsolt és Szél Bernadett szerint viszont
illetéktelen kezekbe kerülhettek volna a magyar állampolgárok adatai,
és az eset szabályozási hiányosságokra világított rá. Szél Bernadett tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter az ülésen azt mondta: a Belügyminisztérium kezdeményezni fogja az érintett jogi szabályozás módosítását.
Molnár Zsolt MTI Fotó: Soós Lajos
A letelepedési kötvénnyel kereskedő cég kirablásával kapcsolatban Németh Szilárd annyit mondott, folyamatban van a nyomozás. Molnár Zsolt azt mondta: visszatérnek még az ügyre, mert nemzetbiztonsági vonatkozásban továbbra is kérdés például, hogy idegen országnak van-e köze a betöréshez.
Ennek kapcsán Szél Bernadett azt szeretné,
ha a testület következő ülésen Rogán Antal miniszter személyesen tisztázná a helyzetet, miután szerinte az ő és Habony Árpád ügyvédje is érintett.
Molnár Zsolt azt is elmondta, hogy a Budapesti Közlekedési Központ jegyértékesítési rendszerének problémái is szabályozási hiányosságokra mutattak rá.
Erősen megoszlanak a vélemények még a szocialista párton belül is arról, hogy mi motiválhatta Botka László miniszterelnök-jelöltet, amikor úgy döntött, hogy Tóth Józsefet, a főváros XIII. kerületének polgármesterét kéri fel a budapesti kampány irányítására. Egyesek úgy vélik, hogy a Molnár Zsolttal kötött béke látszólagos voltát igazolja vissza a döntés, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnökének meghatározó, irányító szerepe van az MSZP fővárosi szervezetében, még akkor is, ha elnöki tisztéről két évvel ezelőtt lemondott.
Botka László Fotó: MTI / Mohai Balázs
A két politikus közötti ellentét, amely kedden egy négyszemközti, szegedi tárgyalással és egy külön-külön tett békenyilatkozattal ért véget, többek szerint tovább folytatódik, immár a színfalak mögött. Hogy a keddi bejelentés, miszerint Budapesten Tóth József veszi át az irányítást, ennek a harcnak a megnyilvánulása-e azt nem lehet tudni.
Az elemzők és a szocialista politikusok egy része másként magyarázza a történéseket. Szerintük messze nem arról van szó, amit egyesek logikus lépésnek tartanak, miszerint az MSZP legsikeresebb politikusát látja, amúgy joggal, Botka Tóthban, és ezért kínálta meg ezzel a feladattal, hanem sokkal inkább arról, hogy
vele megvan az a közös nevező, ami Molnár Zsolt esetében hiányzik, azaz a Gyurcsány-ellenesség.
Arról lehetett tudni, a lapok is beszámoltak róla, hogy Angyalföldön komoly konfliktus alakult ki, még a 2014-es önkormányzati választások előtt a Demokratikus Koalíció és az MSZP között, a képviselői helyek elosztása körül.
Azt a csatát nagyon magabiztosan nyerte Tóth József, és bár a harc lezárult, az ellentét megmaradt. Így aztán Botkának fontossá vált, hogy egy olyan embert szólítson maga mellé, aki Gyurcsányt illetően hasonlóan gondolkodik, mint ő, ráadásul rendkívül eredményes a Fidesszel szemben is.
Tóth József Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Tóth József színre lépése ezzel együtt meglepő, a polgármester az utóbbi években távol tartotta magát a párt ügyeitől, leginkább saját útját járta, deklaráltan nem avatkozott bele az országos politikába.
Nagy és egyelőre megfejtetlen kérdés, hogy Botka mivel tudta rávenni őt erre az újfajta aktivitásra.
A látszólag egyébként jó megoldás, egyéb ellentéteket is szülhet, hiszen ezzel a döntéssel Botka László nem pusztán Molnár Zsoltot gyengítette – még akkor is, ha neki hivatalos funkciója a választásokat illetően nem volt -, hanem Tóbiás József pártigazgatót, akit ő maga nevezett ki kampányfőnöknek, és akiről hosszú ideje már hallani sem lehet. De ott van még a sértett politikusok sorában Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP elnök, a fővárosi kampány korábban megnevezett irányítója, valamint Horváth Csaba, aki ugyan, bevallottan a főpolgármesteri címet szeretné megszerezni, de a budapesti pártélet meghatározó szereplőjeként akarná megőrizni eddigi befolyását.
Botka helyesen hangsúlyozta Tóth József megnevezésekor, hogy
a választási esélyek csak egy erős budapesti MSZP-vel reálisak,
nagy kérdés, hogy ennyi, újabb konfliktust felvállalva, mennyire tudja elhitetni, hogy, mint mondja, rendelkezik a győzelem receptjével.
Leegyszerűsítve: a kérdés az, vajon elegendő-e az üdvösséghez egy Gyurcsány-ellenes Botka-Tóth koalíció?
Nem fukarkodik a dicsérő jelzőkkel a Nézőpont legújabb elemzése. A Fideszhez közelinek tartott, Orbán Viktor pártjához minden tekintetben lojálisnak mondható cég elemzője arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kormány a legjobb, a legszebb.
A jelenlegi az egyik legsikeresebb kormányzati ciklus a rendszerváltás óta, hiszen a kormánypártok megőrizték vagy még növelték is népszerűségüket – jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.
Deák Dániel elmondta: az intézet kutatásai szerint jelenleg
a kormánypártok 43 százalékos eredményt szereznének pártlistán,
a Jobbik 23, az MSZP 13 százalékon áll, illetve bejutna még az Országgyűlésbe a DK (6 százalék) és a Momentum Mozgalom (5 százalék ) is.
A jelenlegivel szemben a korábbi kormányzati ciklusokra az volt a jellemző, hogy a ciklus második felére bezuhant a kormánypártok támogatottsága; most erről nincs szó – tette hozzá.
Mint elmondta, az ellenzéki térfélen komoly változások is tapasztalhatóak 2014 óta; miközben 2014-ben az MSZP-nek még domináns szerepe volt, most folyamatosan aprózódik a balliberális oldal, és a DK, illetve a Momentum is komoly tényezővé vált.
Eközben Botka Lászlónak, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének a kudarcos politikája, az állandó belső harcok nyomán folyamatosan csökken a szocialisták népszerűsége – tette hozzá Deák Dániel, jelezve: a 2014-es egymillióval szemben mintegy 600 ezer szimpatizánsa maradt a pártnak, és már a „magszavazók”, illetve a balliberális holdudvar is leválik az MSZP-ről.
A Nézőpont szerint ebben a helyzetben egyre nagyobb az esélye annak, hogy nem Botka, hanem egy Gyurcsány Ferenc által javasolt, függetlennek tetsző személy lesz az MSZP-DK-koalíció vezetője a 2018-as választásokon.
Az MSZP országos választási bizottsága (ovb) úgy döntött, hogy a 13. kerületi polgármestert bízza meg a felkészüléssel.
A párt közleménye szerint a testület elfogadta az augusztusi országjárás menetrendjét, megvitatta az országgyűlési frakció őszi feladattervét és foglalkozott a párt választási programjának téziseivel.
Botka László, a párt miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szocialisták legsikeresebb fővárosi polgármestere, Tóth József koordinálja a szocialisták budapesti választási felkészülését.
Kedd reggel Molnár Zsolt, az országos elnökség tagja, korábbi fővárosi MSZP-elnök az ATV-ben még arról nyilatkozott, hogy ezt a feladatot ő látja el. azt mondta,
„az országos elnökség egyhangú szavazással mandátumot adott nekem arra, hogy a budapesti kampány és a budapesti politikai kereteket rakjam össze”.
Botka László és Molnár Zsolt között múlt héten éleződött ki a konfliktus az MSZP szövetségi politikája miatt. A két politikus hétfőn Szegeden találkozott, hogy rendezze nézeteltéréseit.
Forrás: mszp.hu
Botka László a múlt héten a 168 Órában arról beszélt, hogy azzal nem számolt eddig, hogy milyen mélyen érnek bele a Fidesz csápjai az ellenzékbe. Azt mondta, „nemcsak azokról beszélek, néhányan lehetnek csak, akik a Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei, hanem azokról a jó szándékú balekokról is, akik nem veszik észre, hogy amit tesznek, az kizárólag a Fidesz hatalomban tartását segíti.”
Botka László egyébként a Hír TV-n kedd este azt mondta,
nagyon bízik benne, hogy nincsenek a pártban olyan politikusok, akiket „a Fidesz sakkban tart”,
és szeretné ennek a látszatától is megszabadulni. Kijelentette: „az MSZP-ben nincsenek árulók”.
S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője interjút adott a FüHünek. Elmondta: ne gondolja senki, hogy az amerikaiak nem tudják, mi folyik Magyarországon, az Orbán-kormányról az a vélemény járja, hogy Putyin trójai falova. Ezért szerinte a magyar közeledésnek kevesebb az esélye, mint valaha. Az itthoni politikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy Botka László személyisége és stratégiája nem alkalmas baloldali erők összefogására. Ha tovább halad a szocialista párt ezen az úton, szerinte elkerülhetetlenül szét fog szakadni.
Hogyan látszik ma Amerikából az Orbán-kormány? Hogyan demokrata, hogyan republikánus szemmel?
Kezdjük a republikánusokkal. Mint ahogy valószínűleg nyilvánvaló a magyar újságolvasók számára is, a republikánus párt, ha nem is romokban hever, de mindenképpen igen rossz állapotban van és a helyzeten Donald Trump felelőtlen kijelentései és támadásai saját emberei ellen egyáltalán nem segítenek. Sőt. Egyelőre a párt olyan annyira el van foglalva önmagával és az elnök ügyeivel, hogy nem nagyon foglalkoznak külpolitikával, kivéve Oroszországgal, amely feltételezések szerint legalábbis indirekt módon beleavatkozott elnökválasztásba. A kettészakadóban lévő republikánusok óriási többsége elítéli Putyin politikáját, még a szélsőjobboldaliak is.
Mivel az amerikai politikusok a médiának köszönhetően meglehetősen jól informáltak a jelenlegi magyar-orosz viszonyról
az Orbán-kormányról az a vélemény járja, hogy Orbán Putyin trójai falova.
Az egyedüli kivétel egy Steve King nevű republikánus képviselő Iowából, aki nyíltan szimpatizál Geert Wilders és Marine Le Pen világnézeteivel „civilizációnk megvédésének érdekében.” Így aztán King hozsannákat zeng Orbánról és antidemokratikus megnyilvánulásairól. Például üdvözölte a magyar anti-Soros kampányt. De King még a jobboldali republikánusok között is kivétel és nem valószínű, hogy követőkre találna.
A demokraták természetesen fel vannak háborodva a magyar kormány lassú, de biztos szélsőjobbra tolódása miatt, nem beszélve a menekült ügyben elfoglalt álláspontjáról, illetve a menekültek iránti kegyetlen bánásmódról. Volt pár olyan hét, hogy CNN és más csatornák, köztük PBS (Public Broadcasting Service), hosszú, részletes riportokban számolt be a magyarországi áldatlan állapotokról. Szóval
ne gondolja senki, hogy a politika iránt érdeklődő amerikaiak nem tudják, hogy mi folyik Magyarországon.
Tudják, hogy a többségnek nem tetszik, ami ott történik.
Visszaigazolódik-e bármi abból az optimizmusból, amit a magyar kormány remélt Trump győzelme után?
Én nem látok semmi jelét ennek. Sőt, nagyon úgy néz ki, hogy a jelenlegi igen fagyos orosz-amerikai viszonyok között erre még kevesebb a lehetőség, mint valaha. Szemerkényi Réka leváltásával semmit sem ér el a kormány. Nem Szemerkényi Rékával volt a baj, hanem az Orbán-kormány politikájával. Gondolom, hogy Gorka Sebestyén jelenléte a Fehér Házban reményeket keltett Budapesten, de naiv lenne azt gondolni, hogy ennek akármilyen hatása lehetne az amerikai-magyar kapcsolatok alakulására. Különben sem lehet tudni, meddig marad Gorka a Fehér Házban, ahol úgy látszik, senki sincs biztonságban.
Elemzőként hogyan látja a magyarországi folyamatokat?
Meglehetősen borúsan, hiszen az ellenzék szempontjából legfontosabb cél a következő választások megnyerése lenne. De ebben a pillanatban ennek esélye csekély. Január tájékán, amikor Botka László bejelentette, hogy hajlandó az ellenzék vezetőjeként a kampány élére állni rövid ideig optimista voltam, de sajnos túl korán örültem. Pár héten belül világossá vált számomra, hogy
Botka személyisége és stratégiája nem alkalmas a baloldali erők összefogására.
A politikában rugalmasság nélkül nem lehet sikereket elérni és sajnos Botka képtelennek látszik irányt váltani, amikor pedig világosan látszik már több hónapja, hogy az egész stratégiája működésképtelen. Botka megjelenése ahelyett, hogy emelte volna az MSZP támogatottságát azt érte el, hogy a legutolsó felmérések alapján a szocialisták egy kispárttá zsugorodtak. Hogyan lehetséges egy kompromisszumképtelen embernek egységet teremteni? Sehogy.
Meg kell mondanom, hogy én Molnár Zsoltnak adok igazat a Botka-Molnár vitában, de úgy néz ki, hogy a párt vezetősége nem hajlandó szembenézni a valósággal és Botka rossz stratégiáját támogatja. Ha ez így megy — és azt hiszem, hogy a trend nem fog megváltozni —
a szocialista párt eltűnhet a magyar politikai palettáról.
Orbán vágyai végül is nem teljesültek, a szélsőjobb felé sodródás Európában megállt. Orbán ettől még nyugodtan viheti tovább a putyini, erdogani vonalat?
Az ember nem lát a jövőbe, de valahogy nem hiszem. Az amerikai-orosz kapcsolatok megromlása és Európa magára találása nehezebbé fogja tenni Orbán kettős játékát. Én abban reménykedem, hogy az Európai Unió országainak vezetői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság végre rájött arra, hogy helytelenül kezelték a magyar-ügyet. Az első perctől kezdve Orbán értésére kellett volna adni, hogy a játékszabályokat be kell tartani. Ehelyett megelégedtek apró kiigazításokkal, amire óriási huzavonák után a magyar kormány hajlandó volt. És most itt a baj. Lengyelország, egy sokkal nagyobb és fontosabb tagja az Uniónak, a magyar utat másolja. A hasonlóságok ijesztőek. Ahogy mondják Magyarországon, Lengyelország Orbán kottájából játszik. Miért is ne? Magyarország esetében működött ez a taktika. Reméljük, hogy nem túl késő és az EU képes lesz a helyzet urává lenni.
Orbán Viktor Tusnádfürdõn MTI Fotó: Veres Nándor
Képes-e Orbán tovább manipulálni a visegrádi négyeket?
Azt hiszem, hogy a nagydobra vert Netanjahu találkozó volt az utolsó hurrá. Lehet találkozni Jeruzsálemben, de
sem Csehország, sem Szlovákia nem hajlandó követni Orbánt, ha az továbbra is Brüsszel ellenében politizál.
Az Európai Unió Bírósága valószínűleg el fogja utasítani Szlovákia és Magyarország keresetét a kvótaügyben és amint a napokban olvastam, Robert Fico már hajlandó befogadni menekülteket. Nem tudom, hogy mit lehet várni az amerikai külpolitikától a jelenlegi helyzetben, de az USA is tudna nyomást gyakorolni Lengyelországra kihasználva az orosz kártyát. Szóval ebben a kérdésben optimistább vagyok, mint a szocialista párt jövőjében.
Összességében mennyire veszélyes a lengyel-magyar tengely?
Félig-meddig már megválaszoltam ezt a kérdést. Igen a jelen pillanatban az, de ha az EU bekeményít és az USA nyomást gyakorol Lengyelországra, akkor semlegesíteni lehetne őket. De túl sok itt az optimista feltételezés.
Az EU struktúrája és alkotmánya alkalmatlan az erőteljes fellépésre. Ez az, amit Orbán nagyon ügyesen kihasznált
és sajnos sem az alkotmány, sem a struktúra nem változott meg és ezért nehéz akármiféle előrejelzést megkockáztatni.
Képes-e a magyar ellenzék bármiféle féket állítani Orbánnak?
Ezt aztán könnyű megválaszolni. A jelen pillanatban nem. Sőt, a közeljövőben sem, ha továbbra is így mennek a dolgok. Manapság az NGO-k és a média, amelyek viszik a stafétát, és éppen ezért akarja őket elhallgattatni Orbán.
Szét kell esnie teljesen a baloldalnak, hogy egyszer képes legyen újrafogalmazni önmagát?
Nem elhatározás kérdése. Lehet, hogy szét fog esni magától. Persze jobb lenne, ha ilyenféle összeroppanásra nem kerülne sor. Attól ellenben komolyan tartok, hogy
ha Botka és pártjának vezetősége tovább halad az elkezdett úton, a párt elkerülhetetlenül szét fog szakadni
azokra, akik úgy gondolják, hogy ki kell egyezni Gyurcsány Ferenccel és azokra, akik Botkában látják a jövőt.
Botka erősen baloldali programja miért maradt hatástalan?
Forrás: mszp.hu
Én sohasem hittem azoknak, akik azt gondolták, hogy a szocialistáknak azért áll rosszul a szénájuk, mert a párt nem igazán baloldali. Szánalomra méltóak azok a kezdeményezések, amikkel a szocialisták baloldaliságukat akarják bizonyítani. Például itt vannak a hírek az állami vezetők fizetéséről vagy december 24-e szabadnappá nyilvánításáról, amik mögé Botka nagy garral odaáll. Ezek gyermekded dolgok. Ilyesmivel nem lehet új választókat nyerni. Nem beszélve arról, hogy a kontinensen működő sikeres szociáldemokrata pártok sem olyanfajta baloldaliságot hirdetnek és követnek, amiről a magyar szocialisták álmodoznak.
Megint túl sok a felelőtlen ígérgetés,
és attól félek, hogy a választók tudják, hogy ezek nagy része megvalósíthatatlan, ugyanis valószínűleg érzik, hogy az óriási állami költekezések ellenére, illetve miatt az ország gazdasági helyzet igen rossz állapotban van. Az egész stratégia, úgy ahogy van, beleértve Botka politikai baklövéseit halálra van ítélve.
Feltehetően valóban elege lett Molnár Gyulának, az MSZP elnökének abból, hogy a feje fölött, a háta mögött, zajlanak az események. Ez nagyjából így megy azóta, amióta Botka László a 168 óra című hetilapban, a párt elnökségét lényegében megkerülve, bejelentkezett miniszterelnöknek.
Az MSZP azóta igyekezett hű kiszolgálójává válni Botkának, benne látták az esélyt a sikerre. Botka neve egyébként már korábban is sokszor előkerült, mint posszibilis elnökjelölt, azaz a párt megmentője,
ő azonban a végén mindig ki, vagy meghátrált, maradt inkább Szegeden,
ahol sikeres polgármesterként tartottak őt számon. Kétségtelenül: komoly tekintélye van a városban, amit az is jól jelez, hogy sorozatban nyerte el a polgármesteri címet és amíg a törvény ezt nem tiltotta, mellette az országgyűlési képviselői posztot.
Forrás: mszp.hu
Sokan vélekedtek úgy Botkáról, hogy nem mer nagyobb kockázatot vállalni, ezért is hárítja el rendre a szocialista mainstreamtől érkező hívó szót. Itt azonban érdemes egy szóra megállni:
ebben a pártban ugyanis soha nem volt – talán még Horn Gyula idejében sem – egyetlen fő áramlat, mindig többen és többfelé húzták a szekeret.
Ennek akart most véget vetni a még mindig csak 44 éves – Jézus, már 44? – Botka, afféle magyar Macronként, szinte kívülről érkezve rendet tenni, és kvázi új pártként megjelenve, Orbán valóságos ellenfeleként, kihívójaként fellépni. A siker reményében különböző céldátumokat tűzött maga és a párt elé, új – erősen baloldali – programot hirdetett és belekezdett a párton belüli háborúba is. De mivel az eredmények, közvélemény-kutatások nem igazolták vissza lépéseit, egyre több kérdőjel jelent meg a személye körül.
Ugyanakkor ő maga ezeket a jeleket másként dekódolta,
egyfajta összeesküvés elméletté állt össze a fejében mindaz, amit érzékelt, vagy érzékelni vélt.
A háború, ugye, kezdetben csak Gyurcsány ellen indult, legalább is nevesítve, de mert az MSZP-n belül is sokan vélekednek úgy, hogy a DK nélkül esély sincs a jó szereplésre, a DK-t pedig Gyurcsány jeleníti meg, fogja össze, így összeütközésbe került az MSZP-s, úgymond, Gyurcsány-hívőkkel. Akik viszont azt mondják: ők maguk nem feltétlenül hívei a volt miniszterelnöknek, de az MSZP-nek meg nincs jogosítványa arra, hogy meghatározza, ki legyen egy másik párt elnöke.
Forrás: mszp.hu
Nagyjából, a látható felületen, itt húzódik meg az ellentét Botka László és az általa nyilvánosan nevesített Molnár Zsolt között, akit – ugyancsak a nagyközönség előtt -, még Fidesz kollaboránsnak is minősített. Utóbbi nem hagyta, nem hagyhatta szó nélkül a miniszterelnök-jelölti kirohanást; miközben rögzítette, hogy maximális híve és támogatója Botkának, azt is kinyilvánította: a DK-ra szükség van, ha esélyt akarnak a jövő évi választáson.
Az MSZP-re korábban az volt a jellemző, hogy a színfalak mögött folytak a harcok, igaz úgy, hogy eközben mindenki tudott róluk, most ez a nyílt színi párviadal sok lett Molnár Gyulának. És bár előbb viccesnek szánt képet és szöveget posztolt Botkáról, mint a Bajnokok Ligájában Orbán kihívójáról, immár személyes tárgyalásokba is bocsátkozott. Hétfőn, mint értesülhettünk róla, Molnár Zsolt Szegedre utazott, hogy személyesen tisztázza viszonyát Botkával, de találkozóra invitálta őt a párt elnöke is.
Kremlinológusok bizonyára megfelelő következtetéseket tudnak levonni abból, hogy
nem együtt rendelte magához a két vitatkozó felet,
de ha igaz, hogy ő hozta tető alá Botka-Molnár találkozót, akkor azt is elhihetjük, hogy megpróbálja kezébe venni az irányítást. A Molnár-Molnár randevú után talán többet tudunk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
