Kezdőlap Címkék MOL

Címke: MOL

Csányi – OTP: “nincs még egy ország, ahol a kormány ennyire beavatkozna a bankok életébe!”

A második leggazdagabb magyar, az OTP elnök vezérigazgatója a Portfolió konferenciáján bírálta a magyar kormány különadóit, melyekkel a bankokat és más vállalkozásokat sújt.

“Ha a kormány betartaná az ígéreteit, akkor az extraprofitadónak idén már nem kellene léteznie!”- hangsúlyozta Csányi Sándor. Aki más területeken is bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját :” furcsa logika, hogy 5%- os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél miközben a kormány nem vállal semmiféle inflációs kötelezettséget cserébe”- mutatott rá egy nyilvánvaló ellentmondásra.

Csányi Sándor kitért az Európai Unió helyzetére is, és visszhangozva Mario Draghi nézeteit , megállapította , hogy az európai versenyképesség csökkent az Egyesült Államokhoz képest. “Technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa”- hangoztatta az OTP elnök vezérigazgatója , aki azért hozzátette , hogy a legnagyobb magyar bank köszöni szépen és jól van. Olyannyira jól, hogy fontolóra vette a német Commerzbank megvásárlását , lett is volna elég pénze erre, de politikai okokból lemondott erről. A politikai ellenállást most tapasztalhatja az Unicredit , mely megpróbálja átvenni a Commerzbankot, de a német kormány keményen ellenáll. Mario Draghi jelentésében európai óriás bankokat javasol, de a nemzeti kormányok nemigen lelkesednek ezért. “Így viszont marad az amerikai bankok vezető szerepe a globális gazdaságban “- hangsúlyozta Csányi Sándor.

Magyar Péter élvezi Csányi diszkrét támogatását?

Meg nem erősített hírek szerint Csányi és csapata – Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter – titokban támogatják Orbán Viktor kihívóját, mert nem értenek egyet a magyar miniszterelnök EU és NATO ellenes politikai vonalával.

Az OTP és a MOL sokat profitált a nemzeti együttműködés rendszeréből, de Orbán cserében keményen adóztatja őket. Ez sem tetszik a gazdasági élet két veteránjának, mint ahogy az sem, hogy Orbán Viktor szembekerült Brüsszellel és Washingtonnal.

A nagy túlélők már arra készülődnek, hogy Orbán Viktort is túléljék, ha úgy alakulnak a dolgok: Brüsszel és Washington együtt megbuktatja Orbánt.

Ez most egyértelműen Trump szereplésétől függ: ha ő jön, akkor Orbán átmenetileg megmenekül, ha viszont Kamala Harris lesz az elnök, akkor Washington és Brüsszel együtt kísérli meg Orbán Viktor levételét a sakktábláról. Csányi, Hernádi és Pintér az életművüket és a pénzüket féltik. Mindenképp el akarják kerülni a káoszt. Abban bíznak: ha ez a rendszerváltás idején sikerült, akkor most sem lehetetlen. A káosz senkinek sem érdeke, de minthogy Orbánt az oroszok erőteljesen támogatják, nem fog harc nélkül távozni.

Ceausescut Moszkva és Washington közös döntéssel tette el láb alól. Milosevicset ugyan levették a sakktábláról, és Hágába vitték, de utódát lelőtték. Szerbiában pedig olyan rendszer működik, amely nagyon is hasonlít a nemzeti együttműködés orbáni rendjéhez. Szerbia állítólag Orbán egyik menekülő útja hiszen közel van, de nem tagja sem az Európai Uniónak sem pedig a NATO-nak, és kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

“Orbán nem lehet a jobboldal vezére, mert III/2-es ügynök volt”

Für Lajos egykori hadügyminiszter, az MDF akkori elnöke Herényi Károly frakcióvezetőnek harminc évvel ezelőtt  amikor felmerült a kérdés az 1994-es választási vereség után, hogy ki vezesse a jobboldalt az állította Orbán Viktorról, hogy III/2-es ügynökként szerepelt a listákon ezért nem veheti át a jobboldal vezető szerepét. 

A Fidesz nem véletlenül nem hajlandó feltárni az egykori ügynöklistákat. Herényi Károly erről Havas Henriknek nyilatkozott harminc év után, hangsúlyozva, hogy ezt a sztorit felkínálta a magyar sajtónak, de senki sem volt vevő rá mind a mai napig. Vajon miért nem?

Havas Henrik felidézett egy jogász futball mérkőzést, melynek szünetében az ifjú Orbán Viktor bevallotta: aláírt a titkosszolgálatnak, mert csakis így remélhette, hogy Budapesten tanulhat a jogi egyetemen. Putyin talán ezzel zsarolhatja a magyar miniszterelnököt, aki 2009-ig elszántan bírálta Moszkvát, azután viszont Oroszország trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban.

Kiképzés a Szovjetunióban

Hogy képezték ki a III/2-es ügynököket? Cséfalvay Tamás altábornagy, aki hírszerző feladatát a Vatikánban teljesítette, így számolt be erről: “a katonai kiképzés első három hónapját Magyarországon töltöttük, majd pedig irány a Szovjetunió, ahol nyolc hónapos intenzív kiképzés folyt. Olykor vért köptünk a hóra, annyira meghajtottak minket a szovjet kiképző tisztek az Uralban. Hazatérés után egyetlen szó sem utalt arra az életrajzunkban, hogy valaha jártunk volna a Szovjetunióban. Ugyanígy nem javallott volt a kommunista párttagság. A rendszerváltáskor csak két főtiszt volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt a kommunista párt tagja, ezért a jobboldal imádott engem.”

Cséfalvay Tamás altábornagy utolsó megbízatása Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadói posztja volt. 2020-ban tisztázatlan körülmények között meghalt miután az akkor titokban megalakuló Dobrev kormány felkérte, hogy legyen a katonai hírszerzés vezetője.

Orbán a KGB kedvencéből a CIA üdvöskéje lett

Gorbacsov és Reagan megállapodtak arról, hogy Magyarország – néhány más akkori szocialista államhoz hasonlóan – átkerül a nyugati táborba. Erről az apróságról a magyar közvéleményt elmulasztották értesíteni, de mind Moszkvában mind Washingtonban fontosnak tartották a káosz elkerülését. Ezért az USA akkori nagykövete érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja irányítani a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyen rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek személyes biztonságára a magyar belügy szorgosan ügyelt már a szocialista rendszer utolsó éveiben is. Ki vezette azt a belügyi alakulatot, mely Orbán Viktort és a rendszerváltás hőseit védelmezte 1990 előtt? Pintér Sándor vezérezredes, Orbán Viktor örökös belügyminisztere. 1988-ban amikor Orbán Viktor megalakította első kormányát, akkor nem Pintér Sándor volt a belügyi tárca elsőszámú várományosa, ám egy olyan dossziét prezentált Orbán Viktornak, amely meggyőzte az ifjú miniszterelnököt arról: ő a leginkább megfelelő jelölt a belügyminiszteri posztra. Orbán többször is megkísérelte Pintér Sándor leváltását, de minden egyes alkalommal figyelmeztették Washingtonból: mi nagyon meg vagyunk elégedve a belügyminiszterrel! Orbán retirált, és Pintér Sándor maradt. Már elmúlt 75 éves, de rendületlenül tovább szolgál. Védelmezi csapatát: Csányi Sándort, az OTP elnök vezérigazgatóját és Hernádi Zsoltot, a MOL főnökét, akit korrupció miatt le akarnak csukni Horvátországban. A dúsgazdag trió biztonságban akarja tudni hatalmas vagyonát, ezért mindinkább Magyar Pétert támogatja, aki nem nélkülözi Brüsszel és Washington megértő támogatását. Magyar Péter – éppúgy mint Orbán Viktor – minden bizonnyal szolid titkosszolgálati kiképzéssel és támogatással rendelkezik, a forgatókönyvet pedig Washingtonban írják.

David Pressman nagykövet nyíltan kétségbe vonta a nemzeti együttműködés rendszerének demokratikus jellegét. Ez kódolt hadüzenet: ha a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor Orbán Viktor talpára útilaput kötnek. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Trump sikeréért…

Orbán, a svájci

“Gazdasági semlegességre van szükségünk” – ezt hangsúlyozta Orbán Viktor Kötcsén. Mit jelent ez? “Meg kell próbálni mindenkivel fenntartani a minél mélyebb gazdasági kapcsolatot minél hosszabb ideig” – magyarázta elképzelését a magyar miniszterelnök. Aki elismerte, hogy “finanszírozási kényszerben vagyunk, de Brüsszel és London mellett szükségünk van más lehetőségekre is.”

A technológiai semlegesség azt jelenti, hogy “nem vagyunk hajlandóak csak azért nyugati infokommunikációs technológiát használni mert nyugati, ha a kínai jobb”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mit szól ehhez Donald Trump, aki még elnöksége idején küldte Európába külügyminiszterét, Pompeot, hogy lebeszélje az európaiakat köztük a magyarokat a Huawei 5G rendszeréről? Donald Trump az elnökjelöltek vitájában a világ egyik legtekintélyesebb vezetőjének nevezte ugyan Orbán Viktort, de csendben megüzente neki: egyáltalán nem ért egyet Kína barát politikájával! A magyar miniszterelnök idén már kétszer is találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, a kínai beruházások egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Nemrég egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország Kínától.

Lehet-e Magyarország Svájc az Európai Unión belül?

Svájc népessége 9 millió, Magyarországé ennél még valamivel több, de az alpesi állam népessége nő, a magyar csökken. Miért? Az egyik legfőbb ok az, hogy az egy főre jutó GDP Svájcban négyszer akkora mint Magyarországon.

Az emberek a lábukkal szavaznak: oda mennek, ahol jobb életre számíthatnak.

Magyarország jelenleg az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama, ezért oly nagy az emigrálási kedv a fiatal generációban. Svájcba be, Magyarországról kivándorolnak.

Mit akar valójában Orbán?

Rájött arra, hogy szuverenitással érvelni a világgazdaságban tragikomikus egy Magyarország méretű gazdaság számára, ahol az exportot döntő mértékben a külföldi cégek produkálják. A semlegesség jobban hangzik, és azt jelentheti, hogy Orbán a jövőben tovább folytatja a trójai faló politikát: Oroszország és Kína után az USA ügynöke is lesz az Európai Unió bomlasztásában, ha Trumpot választják elnöknek az Egyesült Államokban. De mi van akkor, ha nem? Erre Orbánnak nincsen B terve mint ahogy arra sincs, hogy mi lesz, ha nem nyer 2026-ban?

Győzelem vagy börtön?

A miniszterelnök úgy akar győzni mint 2022-ben amikor több mint 1500 milliárd forinttal megvásárolta a legszegényebb néprétegek szavazatát. Most legalább 2500 milliárd forintra lesz szüksége az Európa rekorder infláció miatt miközben az uniós milliárdok egy része be van fagyasztva. Matolcsynak azért kell mennie, mert a Nemzeti Banknak mindenáron pénzt kell csinálni akármilyen nagy is az inflációs kockázat. Matolcsy már csomagolhat, és valószínűleg jövő tavasszal külföldre menekül nehogy Orbán Viktor példát statuáljon, és elkobozza vagyonát.

Orbán vérebei már ott ólálkodnak körülötte éppúgy mint a Csányi kvartett sem érezheti biztonságban magát. Csányi Sándor, aki már elmúlt hetven éves, szívesen nyugdíjba vonulna. Már felosztotta birodalmát két fia között csakhogy attól tart, hogy a fiúk nem tudják majd kezelni Orbán Viktor visszautasíthatatlan ajánlatát az OTP illetve a Bonifarm átvételére. Hernádi Zsolt, a MOL vezére nyíltan bírálja a kormányt, mely 95%-os extraprofit adóval sújtja a MOL-t. Hernádi persze szorult helyzetben van hiszen korrupciós ügye Horvátországban már egy ex kormányfő lecsukásához vezetett. Pintér Sándor, a Csányi kvartett harmadik tagja szintén dúsgazdag ember, de vagyonának hollétét éppúgy nem lehet sejteni mint Orbán Viktor esetében. Az Orbán kormány legnagyobb korrupciós ügyét Völner és Schadl megvesztegetési botrányát Pintér Sándor szorgos rendőrei tárták fel, és a kvartett negyedik tagja: Polt Péter érezte úgy, hogy ezúttal vizsgálatot kell indítania.

Polt Péter ügyészsége és Pintér Sándor rendőrsége, amely kőkeményen lesújt a baloldali önkormányzatokra – Orbán Viktor utasítására – feltűnően kesztyűs kézzel bánik Magyar Péterrel. Vajon miért? Az ellenzék első számú vezére állítólag élvezi Csányi Sándor csendes támogatását. Ezenkívül az USA budapesti nagykövetsége is nagy jóindulattal figyeli Magyar Péter aktivitását. Orbánnak immár van alternatívája, akit ráadásul tárt karokkal fogadtak Brüsszelben. A miniszterelnökben ez is fokozza a győzelmi kényszert. Sok múlik az amerikai választásokon: ha Trump nyer, akkor Orbán is nyerhet 2026-ban. Az, hogy a magyar nép veszít, az már régóta senkit sem érdekel…

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

Szlovákia és az orosz olaj elleni szankció: Pozsony még egy év haladékot kért

Robert Fico kormánya változtat elődje ukrán barát európai vonalán, és “megértőbb” Putyinnal szemben, de távolról sem annyira mint a magyar diplomácia. Közben az Európai Unió a tizenkettedik szankciós csomagon dolgozik, melynek célja az orosz agresszor megbüntetése és meggyengítése.

Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesítést kapott a tengeri orosz olaj szállítás bojkottja alól, de ez a mentesség decemberben lejár. A Fico kormány azt szeretné elérni, hogy Brüsszel hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel. Szlovákia uniós nagykövete terjesztette elő ezt a kérést, melyet azzal indokolt meg, hogy az ország legnagyobb olajfinomítója Pozsonyban leállna a szankció miatt, és ez dízel hiányt idézne elő nemcsak Szlovákiában, de az egész térségben. A Slovnaft a MOL tulajdona, és már korábban azt közölte Brüsszellel, hogy több időre van szüksége az átálláshoz hiszen eddig kizárólag orosz olajat finomított.  A MOL kérését rögtön támogatta Szijjártó Péter külügyminiszter. A Slovnaft 350 millió eurót fordít az átállásra, a Slovnaft dízel az ukrán háborúban is fontos hiszen a tankokba is ez kerülhet.

“Politikai és technikai szempontok egyaránt motiválhatják a szlovák kérést a halasztásra”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.

“A szlovák kérés mögött a MOL is ott állhat hiszen a magyar cég sem kívánja felgyorsítani finomítói átállását” – hangsúlyozza Krzysztof Debiec, a varsói Keleti Tanulmányi  Központ munkatársa. Aki azt is megemlíti, hogy a MOL közel áll a magyar kormányhoz. Orbán Viktor nemrég Pekingben parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Szlovákia egy olyan állam, melynek az energia struktúrája kritikus mértékben egy másik állam kezében van. Azzal, hogy Szlovákia benyújtotta ezt a kérést, Pozsony azt mutatta meg, hogy nem is kívánja mérsékelni ezt a függést”- hangsúlyozta a lengyel szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A magyar és a szlovák diplomácia másképp ítéli meg az ukrajnai háborút

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter  is egyéves haladékot kért. A szlovák külügyminiszter elhatárolta magát az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttól, és az 1956-os magyar forradalomhoz illetve a prágai tavaszhoz hasonlította Zelenszkij elnök ellenállását. “Mi tudjuk, hogy mit jelent az, ha egy országot leigáznak” – hangsúlyozta az Ukrajnát ért orosz agresszióról szólva az 1968-as Csehszlovákia elleni katonai akcióra utalva Miroslaw Wachowsky, aki kifejtette, hogy

“egy szuverén és stabil Ukrajna egyaránt érdeke Szlovákiának és Magyarországnak.”

Magyar dízel hajtja az ukrán tankokat

A MOL megkétszerezte dízel exportját az elmúlt félévben Ukrajnába, ahol komoly üzemanyag hiány van, mert az oroszok folyamatosan támadják az olajfinomítókat is.

Az ukrán tankok orosz dízellel közlekednek, melyet magyar és török olajfinomítókban állítanak elő – írja a német gazdasági lap a Handelsblatt. Az Európai Unió tiltja az orosz olaj importját, hogy így gyakoroljon nyomást Putyin elnökre az ukrajnai agresszió miatt. Magyarország felmentést kapott az orosz olaj embargó alól mondván: az országnak nincsenek tengeri kikötői vagyis a hagyományos megoldáshoz kell tartania magát: a vezetéken érkező orosz olajat Magyarországon finomítják. A MOL-nak olajfinomítója működik Szlovákiában is. Nem kizárt, hogy Brüsszel azért is oly elnéző ezzel kapcsolatban, mert tisztában van vele: a MOL szállítmányai nélkül megbénulna az ukrán hadsereg, amelynek az üzemanyag utánpótlását nem lehet a tengeren át megoldani, mert az orosz flotta elzárja a kikötőket sőt támadásokkal teszi lehetetlenné a működésüket. Odessza, amely korábban csak ritkábban szerepelt a célpontok között, az utóbbi időben kiemelt célpontja lett az orosz támadóknak. Putyin nem hosszabbította meg a gabona egyezményt sem, amely lehetővé tette az ukrán agrár termékek exportját a világpiacra a kikötőkből.

Törökország éppúgy mint Magyarország kétértelmű szerepet játszik az ukrajnai háborúban: mindkét ország NATO tagállam, de jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.

Miért nem szakít Orbán Moszkvával?

A földgázszerződés mutatja, hogy sok haszna nincs Putyin barátságának. Orbán és csapata valószínűleg személy szerint szépen pénzelhet Putyin jóindulatából, de ezt inkább csendben kellene zsebrevágnia, és nem nyíltan ugrálnia látványos gesztusokkal a NATO konszenzussal szemben.

A magyar miniszterelnök nem oroszbarát hanem Amerika ellenes, ahogy ez Csák János kulturális miniszter siralmas szónoklatából is kiderült Tusnádfürdőn.

Miért fordult szembe Orbán Viktor Washingtonnal, melynek a kedvence volt amikor Bush elnök itt járt a rendszerváltáskor? Mert az amerikaiak kiírták a szereposztásból: a térségben kizárólag Lengyelország és Románia érdekli őket. A Blinken tervben, amely az ukrajnai rendezésről szól, nincs is benne Magyarország. Orbán miatt hazánk érdektelen tényezővé vált. Orbán Viktor az ordító egér pozíciójába került, amely valljuk be tragikomikus. Más kérdés, hogy ennek Magyarország issza meg az árát…

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Orbán és a rezsi

A miniszterelnök veje, a MOL és a kormányközeli Jellinek Dániel megveszi az Alteo energia céget, amely a hagyományos energia hordozókkal éppúgy foglalkozik mint a megújuló energia forrásokkal.

A három vevő 108 milliárd forintot szán a vásárlásra, az Alteo főnöke ifjabb Chikán Attila. Már a benzinár sapka megszüntetése is mutatta, hogy az Orbán-Hernádi duó uralja az energiapiacot Magyarországon, és ez a tendencia most tovább erősödhet. Csakhogy ez egyáltalán nem biztos, hogy megoldja Orbán rezsiproblémáját.

A miniszterelnök többször is elmondta, hogy a rezsivédelem lehet, hogy gazdaságilag nem ésszerű, de politikailag nagyon is célszerű.

Magyarán szólva Orbán politikai hatalmának és népszerűségének egyik legfontosabb alapja. Hogy tudja ezt finanszírozni a magyar kormány?

Az uniós energiaszámla 1000 milliárd dollár

Évekig kell ezt a hatalmas összeget fizetnie az uniós tagállamoknak – írja a Bloomberg. Az energia válság csak 2026-ban oldódhat meg. Sok uniós tagállam kormánya nem lesz képes a rezsivédelmet évekig finanszírozni – hangsúlyozza a New York-i portál, amely nem ír Magyarországról, de nyilvánvaló, hogy a rekord inflációval és gyenge forinttal rendelkező ország a Bloomberg szerint abba a csoportba tartozik, amely nem lesz képes a rezsi védelmet finanszírozni.

Csakhogy a közintézményekben már így is hideg van Magyarországon, a családok pedig mind nehezebben gazdálkodják ki a rezsit. Mi lesz, ha Orbán emeli az árat? Egy sor vállalkozás bedőlhet, sok család válhat fizetésképtelenné. Mi marad ilyen körülmények között Orbán népszerűségéből?

Monopol helyzet

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága a monopóliumok kialakulása, amely viszont árfelhajtó hatással jár. Ha nincs verseny a piacon, akkor a kormány könnyebben befolyásolhatja az árakat. Csak épp ily módon nem lehet megfogni az inflációt ahogy ez a benzinársapka esetében is kiderült.

Az élelmiszerpiacon a magyar vaj egyes boltokban 1800 forintba kerül, az ír import csak 1300-ba.

Vajon miért? Matolcsy György nevezetes parlamenti beszédében célzott arra, hogy az agrár oligarchák vígan drágítanak a piacon, mert megtehetik. Csak épp a lakosság nem képes megfizetni a felemelt árakat. Orbán egy év múlva egyszámjegyű inflációt szeretne miközben a gazdaságfejlesztési miniszter 27%-os inflációs csúcsot tart valószínűnek jövő tavasszal.

Miért nem kap emiatt a szívéhez Orbán Viktor?

Mert nincs politikai alternatíva, az ellenzék az agyhalál közelében kizárólag önmagával van elfoglalva az ország problémái helyett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK