Változatlanul versenyképességi fordulatot sürget a jegybank. Szerintük az általuk korábban kitűzött célok alig 22 százaléka teljesült, a legtöbb területen nem vagy éppen csak elkezdődtek a változások. A legtöbbet ők tették a fejlődésért – olvasható ki jelentésükből.
Korábban 180, majd 330 pontban – nagy terjedelemben – fejtette ki véleményét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezek, ahogy arról mi is beszámoltunk, lényegében a kormány szinte minden törekvésével szembe mennek, olyan stratégiai területeken, mint például az oktatás vagy az egészségügy. Ezen célok megvalósulását tette nagyító alá az MNB a Versenyképességi tükör című munkával.
Siker siker hátán
Bár megismétli a hivatalos (ön-)dicséretet a 2010 utáni gazdaságpolitika remek teljesítményéről, miszerint a 2010 utáni gazdaságpolitikai reformok következtében az új magyar gazdasági modell egyszerre biztosít makropénzügyi egyensúlyt és dinamikus gazdasági növekedést. A sikeres reformok eredményeképpen Magyarország – az uniós csatlakozás után 9 évvel végre kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása - alól tartósan csökkenő pályára állította a GDP-arányos államadósságot, a kkv-hitelezés jegybanki újraindításával elkerülte a hitelbefagyást, a háztartások mérlegéből teljesen kivezette a devizahiteleket, valamint a belsőfinanszírozási források erősítésével jelentősen csökkentette a nemzetgazdaság külső sérülékenységét – sorolja az MNB.
Csak a lényegben nincs változás
A magyar gazdaság 2013-tól felzárkózási pályára állt, ahhoz azonban, hogy hosszú távon is fenn maradjon a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet,
versenyképességi fordulat szükséges
– szögezi le a jelentés. Az MNB vezetője, Matolcsy György 2010 után egy ideig a kormányban felelt ezekért a feladatokért, kilenc éve egyfolytában a versenyképességi fordulatról beszél.
A jelentés sem ad magyarázatot arra, hogy az egységi idő alatt előállított értékben miért nincs lassan egy évtizede szinte semmi javulás. Szemben a többi visegrádi országgal vagy a balti államokkal (elsősorban Észtországgal).
Annyit elárulnak, hogy
az elmúlt évek gazdasági bővülése főként a mennyiségi tényezők növelésén alapult, amelynek határai végesek.
Éppen ezért elengedhetetlen növekedési modellünk tudás- és technológiaintenzív fázisba állítása, ami a versenyképesség minőségi tényezőinek további erősítését igényli – szögezi le az MNB.
A helyzetet világosan látják, a felzárkózás tétje, hogy Magyarország ki tud-e törni a közepes fejlettség csapdájából, amire az elmúlt száz évben alig egytucatnyi ország volt képes. Itt arról beszélnek, amire elemzők folyamatosan felhívják a figyelmet: az eddigi növekedés a külföldi tőkével megvalósult összeszerelő-jellegű beruházásokkal ment végbe, az elmúlt években ideömlő – átlagosan a GDP mintegy négy százalékára rúgó – uniós támogatásból szinte semmi se jutott arra, hogy hazai tulajdonú cégekkel lehessen magas hozzáadott értékű termelést végezni.
Siralmas az eredmény
Az MNB azt állapította meg, hogy versenyképességi programjának – prioritással súlyozott – megvalósulása 22 százalékon áll, és a 330 javaslat felének megvalósulása már megkezdődött – írják, de az általuk készített egyik ábra ennél sokat mondóbb.
Arról tanúskodik, hogy a kormánnyal kinyilvánítottan szoros – a törvényben előírtakon is túlterjeszkedő – együttműködést fenntartó jegybank szerint a legfontosabb területeken (például oktatás, egészségügy) alig valami történt a megvalósulás útján.
Matolcsyék megveregetik saját vállukat, amikor azt állapítják meg, hogy a legmagasabb összesített teljesülési mérték sorában az új pénzügyi modellben szereplő javaslatok állnak (35 százalék) az élen, amelyhez jelentősen hozzájárultak az MNB programjai. Ezt követi az állami hatékonyság (30 százalék), a háztartási megtakarítások aktivizálása (26 százalék) és a modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás (24 százalék).
A negatív lista azonban a lényeg. A legalacsonyabb előrehaladás eddig a kutatás-fejlesztés és innováció (14 százalék), a munkaerőpiac (15 százalék) és a területi felzárkózás (15 százalék) terén történt. A családbarát program előre haladása szintén viszonylag alacsony (16 százalék), de ezen a téren a kiterjedt családtámogatási rendszernek köszönhetően magas a kiindulási szint, valamint a versenyképességi program előtt bejelentett, és 2019 nyarán életbe lépő családvédelmi akcióterv számos jelentős intézkedést tartalmazott, amelyek a 330 pontban nem szerepeltek. Ezeknél
alig jobb az egészséges és a tudás alapú társadalom érdekében elért eredmény.
Utóbbi kettőben ismét a figyelmeztetésé a szó az MNB-ben. Szerintük a negyedik ipari forradalom következtében jelentősen megváltozó munkáltatói elvárásoknak való rugalmas alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a közoktatás erősebb fókusza az alapkészségek mellett a nyelvi és digitális készségekre, a felsőoktatásban való részvétel növelése. Szintén a minőségi munkaerő tartós rendelkezésre állásához járulhat hozzá az egészségügyi prevenciós rendszer és az alapellátás további erősítése. Egyik se vág egybe a kormány gyakorlatával.
