Kezdőlap Címkék Misszió

Címke: misszió

Maszlag

Csattanós választ adott a háborúpárti erőknek Deutsch Tamás” – írja címében az MN lelkesedve. Ebben az az érdekesség, hogy a háborúpárti erők nem kérdeztek Deutschtól semmit, ám ő ennek ellenére csak beleszólt a nagyok dolgába.

Ismerjük már egy ideje Deutschot, nem meglepetés a viselkedése, nagyon aktív egy figura, ő aztán válaszol, ha kérdezik, ha nem. A válasz jellege sem mindegy. Az újság a jelzővel azt sugallja kevésbé értelmes olvasóinak, a Deutsch féle válasz kifejezetten csattanós, azaz az EU potentátoknak járó lendületes sallerekkel azonos, amilyeneket a kokik mellett Orbán is szokott Brüsszelben osztogatni. Innen tudjuk, hogy a magyar NER macsó hajlamos akár a fizikai erőszakra is. Jóindulatú, jóindulatú, persze hogy, na de ha felbosszantják azok a szemetek…

Na, vágjunk bele:

Támadólag, kritikusan, némelyek hisztérikusan reagáltak a magyar miniszterelnök békemissziójára – mondta Deutsch Tamás pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy az európai vezetők többsége háborúpárti, egyre több fegyvert és pénzt akarnak Ukrajnába juttatni. A másik ok, hogy saját háborúpárti álláspontjuk talapzatának tekintik, hogy a békéhez csak a háború vezethet. A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg.”

A derék képviselő sajnos elfelejtette megemlíteni, hogy az EU potentátok reakciói azért nem voltak valami pozitívak, mert a reagálók (főleg a hisztérikusok) nagyon megijedtek attól, hogy Orbán a frissen kapott EU Tanács elnökségi kinevezés birtokában lesz olyan pofátlan és/vagy ostoba, hogy az úgynevezett békemisszióját európai ügynek állítsa be.

Az nyilvánvaló, hogy ha csak egyéni akció, akkor korábban már sokszor megtehette volna, hogy elugrik Kijevbe, aztán Moszkvába is. De nem tette meg. Megvárta a magyar elnökség kezdetét, hátha ettől nagyobb súlya… khm, tekintélye lesz. Az EU képviselőinek és hivatalnokainak azonnali riadt reagálásai ugyanakkor nyilvánvalóvá tették mindkét fővárosban, hogy bármit mond, ígér vagy kér Orbán, azt kizárólag saját nevében teszi, ahhoz az EU-nak nincs köze. Ha az EU tényleges szándékairól akarnak tudni, akkor von der Leyent keressék, ne az ugribugri miniszterelnököt.

A Deutsch által említett „két ok” hibás megállapítás. A két ok ugyanis csak egy, mivel a másodikból következik az első, az tehát már következmény, nem ok. „Az európai vezetők többsége” valóban egyértelműen azon az állásponton van, hogy Putyint háborúban kell legyőzni, különben sohasem lesz tartós béke. A háborút kirobbantó pszichopata törpe semmilyen szerződést nem tart tiszteletben, és alig várja, hogy a Krím után újból hagyják győzni, vagyis átengedjék neki az elfoglalt területeket. Attól nő az étvágy, nem igaz?

A végén ott áll a Deutsch féle válasz. Az a csattanós: „ A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg”. A kijelentésről sajnos meg kell állapítsuk, hogy ez nem válasz, nem is csattan, ráadásul, lévén a békeközvetítés teljesen sikertelen, ez nem cáfolat, pláne nem megsemmisítés. Ez az egész missziózás csak egy nekünk szánt maszlag. Evvel etetnek minket. A csattanó maszlag, mint az köztudott, mérgező növény.

Mivel a missziónak semmilyen eredménye nem volt, Orbán ügyködése jóval inkább azt a fenti EU álláspontot erősíti, hogy Putyint tényleg csak úgy lehet hatásosan meggyőzni az Ukrajnából történő kivonulásról, ahogy a Császárral tette Waterloonál Wellington meg Blücher. Le kell győzni mindenféleképpen, akkor a saját népe előtt is elvész a vonzóereje.

Ha a békéért cserébe átengednénk neki az elfoglalt területeket, Oroszország diadalt arat, az ország lakossága immár teljes mellszélességgel az elnököt támogatja (az orosz népet sokkal jobban érdekli a dicsőség, mint a szenvedés, utóbbit történelmükből következően könnyebben viselik el, mint bárki más), Putyin a győzelemmel nagyon népszerű lesz, ezzel otthon jócskán megerősödik. Ebből következően az utódja is az ő belső köréből kerül ki, és az utód is tudni fogja, mi kell a népnek, hogy jómaga hatalomban maradjon, mégpedig dicsőségesen. Ezért várható, hogy ő vagy az utód (de inkább mind a kettő) újabb hódító hadjáratokba kezd.

Ez a különbség a mindenáron béke pártján álló (= békepárti) és a tartós béke pártján álló (= háborúpárti) politikusok között.

Valószínűsíthető az is, hogy Orbánt nem nagyon érdekli a béke, sokkal inkább kihasználja a háborút.

Több hazai intézkedését a háborúval indokolta (azaz a háború kapóra jön neki), ráadásul a választók a zsolozsmázós békepártisággal simán és hatásosan átverhetők, így két választást már könnyen nyert vele. Kérdéses tehát, hogy igazán akarja-e a békét, mert háború nélkül mit sem ér a békepártiság.

„Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választás megmutatta, a világban szuverenista, patrióta folyamat zajlik. Európai szintű győzelemnek nevezte a Patrióták Európáért frakció megalakulását, amely az Európai Parlament harmadik legerősebb tömörülése. Deutsch Tamás megítélése szerint az elkövetkező időszakban tovább erősödhet a frakció, de még fontosabbnak nevezte, hogy komoly, érdemi, stratégiai együttműködés valósulhat meg a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, mellyel együtt már az Európai Parlament második legnagyobb erejét alkotják. Azt mondta, megkerülhetetlen politikai erőcsoport jött létre az Európai Parlamentben.”

Bizony. Szuverenista, patrióta folyamat. Magyarul nemzetállami.

Az önzés jobb, mint a kompromisszum, mert az összefogás csak bajjal jár

elv alkalmazása. Ahogy már írtam egyszer:

… a nemzetállamoknak köszönhető a modern kor összes háborúja, a permanens fegyverkezés, a hadseregek, az atomhatalmak, a vámok és az útlevél, egymás kölcsönös lenézése, a saját nemzet túlértékelése, a fenyegetettségre való hivatkozás agresszió esetén, a vallási fanatizmus megvédése az értelemtől, a revansizmus, valamint az emberiség közös céljainak állandó kudarca is. A fentiekből látszik, kinek van szüksége rá.”

Ugyanakkor hiába mondja Deutsch, hogy zajlik ilyen folyamat, mert nem nagyon zajlik. Ez a frakció azért alakulthatott meg egyáltalán, mert a tagoknak van egy közös, mások elleni, nagyon patrióta céljuk, márminthogy ők a lehető legszuverénebbül nem akarnak adni Ukrajnának egy vasat se, nemhogy fegyvereket, mert az a pénz nem Ukrajnáé, hanem mind az övék, és nekik kell otthon. Ezért patrióták, nem?  Persze ezekben az esetekben nem az önzést hangsúlyozzák, hanem azt, hogy tiszta békepártiságból hagyják Ukrajnát magára, vigyen Putyin amit csak akar, de őket hagyják békébe.

A fenti szövetkezést illetően várható, hogy mikor ilyen közös cél már nem lesz, és a tagoknak egymással is ütköznek az érdekei, úgy fog szétesni, mintha sohasem lett volna ilyen nevű frakció.

Meglepő még, hogy a Patrióták Deutsch szerint Meloni pártjának szövetségét keresik, amelyik párt, lévén élesen oroszellenes, pont a közös célt tekintve drasztikusan eltér tőlük, de jól látható, hogy a képviselő úrnál még nem jött el az igazság felismerésének pillanata. Na, nem baj, eljön majd az is. Kedv! Remények! Giorgiák! Isten véletek!

Hát így csattannak nálunk a dolgok. Nagyon úri módon, azt aztán mondhatom:

A független-objektív kommunista latrinamédia azt akarja letolni a torkunkon, hogy a pártatlan munkájáért kap pénzt attól a nyugati baloldaltól, amely a háborút rajongja, és nem azért kap pénzt a nagylelkű donoroktól, hogy nálunk is a háborút népszerűsítse. Ez kamu! Full propaganda, amelynek egyetlen célja, hogy elbizonytalanítsák a politikai döntéshozókat és minket magyarokat, hogy a vitákban a békét képviseljük

– mondta el Kobza Miklós, az Alapjogokért Központ kreatív vezetője a háborúellenes akcióterv médiával kapcsolatos pontjai kapcsán.

Ahogy korábban írtam, van az a pénz.

Orbán csádi barátját korrupció miatt vizsgálják Franciaországban

Csád hivatalosan felháborodott, mert elnökét korrupció miatt akarják bíróság elé citálni  Franciaországban, ahol 900 ezer eurót költött el Párizs legelőkelőbb ruhaszalonjaiban Csád elnökének családja, és ez szemet szúrt a francia rendőrségnek.

Franciaországban a törvény lehetővé teszi, hogy megvizsgálják: milyen forrásból származik az a pénz, melyet külföldi vezetők az országban elköltenek? Egyenlítői Guinea alelnökét, aki az államfő fia, emiatt már el is ítélték Franciaországban.

“Ez gyáva vádaskodás, melynek egyetlen célja van, hogy besározza elnökünket” – harsogja az első alelnök Csád fővárosában.

“Ez a vádaskodás nemcsak elnökünk, Mahamat Déby elnök ellen irányul, hanem sérti országunk szuverenitását!”

Tournons le page – lapozzunk – ez a civil szervezet neve Csádban, amely felhívta a figyelmét a francia hatóságoknak a 900 ezer eurós költésre, amely csillagászati összegnek számít a koldusszegény afrikai országban.

A francia pénzügyi rendőrség már január óta vizsgálódik a három évvel ezelőtti ügyben, de a sajtó csak most adott hírt erről. Ezért érkezett meg a dühös reakció Csádból, ahol a diktátor elnök viselt dolgairól nemigen értesülhet a 17 millió koldusszegény polgár. Bár a vizsgálat a 900 ezer eurós ruhavásárlás miatt indult meg Déby elnök ellen, de valójában ez csak a jéghegy csúcsa – mutat rá a Mediapart oknyomozó portál. Csád elnökének és családjának több ingatlana is van Franciaországban. Vajon miből vásárolta ezeket az afrikai állam feje? Ezt is vizsgálják a pénzügyi nyomozók, akik minden ilyen vizsgálat előtt szorgosan egyeztetnek a párizsi külügyminisztériummal nehogy sértsék Franciaország diplomáciai érdekeit.

Nazarbajev akkori kazah elnök ellen például a külügy kérésére állt le a vizsgálat, melyet luxus ingatlanok miatt indítottak el Franciaországban. Nazarbajev és családja kedvelte a francia Riviérát, ahol méregdrága ingatlanokat vásároltak. Párizsnak azonban fontosabb volt a jó kapcsolat az ásványkincsekben gazdag egykori szovjet tagállammal mint az akkori elnök korrupciójának leleplezése.

Nyugati búcsú Csádtól?

Az afrikai állam sokáig Párizs gyarmata volt, és a függetlenség kikiáltása után is meghatározó maradt a francia katonai és gazdasági befolyás, de az utóbbi időben ez megváltozott:

“Franciaország ezzel a vizsgálattal válaszol arra, hogy az államfő Oroszországban tett látogatást, utána pedig Szergej Lavrov külügyminiszter Csádban járt”

– mondta a hatalom egyik magát megnevezni nemkívánó fejese az RFI tudósítójának Csád fővárosában. Az ellenzéki Tournons le page szervezet elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy

“a francia rendőröknek végig kell vinniük a vizsgálatot!”

Miközben a francia katonák kivonulóban vannak Csádból, Magyarország 200 fős stratégiai missziót létesít ott. Csád az amerikai támaszpont felszámolását is követeli vagyis a franciákkal együtt az USA is távozóban van abból az afrikai országból, ahol a magyar kormány missziót létesít.

Januárban magyar küldöttség látogatott el Csádba Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével. A delegáció tagja volt Orbán Gáspár is, aki összekötő szerepet játszik a magyar misszió és a csádi hatalom között.

Déby elnök papája 30 évig uralkodott Csádban, ahol végülis gyilkosság áldozata lett. Fiát három éve a hadsereg ideiglenes elnökké kiáltotta ki. Idén májusban választásokat tartottak, és ezt Déby megnyerte. Orbán Viktor sietett gratulálni :

“Magyarország a soron következő uniós elnökség idején támogatni fogja Csádot abban a létfontosságú munkában, melyet a Szahel övezet biztonságának és stabilitásának megerősítésére folytat”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök arra utalva, hogy Csád szomszédainak jórésze szakított a Nyugattal, és egyre inkább Kínával és Oroszországgal működik együtt.

A térségben jelen van a Wagner hadsereg, mellyel Putyin elnök a Prigozsin lázadás leverése után közölte: ezentúl az orosz hadsereg részét képezik, de zsoldot nem kapnak. Így a Wagner hadsereg most abból él, hogy az afrikai vezetőket védelmezi a saját népük ellen illetve vigyáz a kínai gazdasági érdekekre, amelyek mind jelentősebbek Afrikában.

Mit keresnek a magyar katonák Maliban?

A magyar honvédség külföldi missziói gyakran életveszélyesek ugyanakkor az eredményességük ugyancsak kérdéses. Afganisztánból például 20 év után vonultak ki a külföldi békefenntartó erők, hogy utánuk visszajöjjenek a tálibok.

A magyar honvédség Maliban vállalt szerepet: a katonák a harcokban nem vesznek részt, a kiképzésben viszont igen. Benkő Tibor honvédelmi miniszter erről így nyilatkozott a minisztérium portálján:

„Akárcsak Afganisztánban vagy a Balkánon, a kulturális és vallási különbségek ebben a térségben is sok feszültséget eredményeznek. Minden problémát a keletkezési helyén kell orvosolni, hogy aztán később ne Európában kelljen kezelni ezeket a nehézségeket.”

Maliban az Európai Unió fegyveres erőinek keretében vesznek részt a helyi csapatok kiképzésében a magyar honvédség tisztjei és katonái. Korábban francia csapatok tartották fenn a rendet, akik az iszlamista rendszert megdöntötték.

Líbiai hatás

2011-ben Kadhafit, Líbia diktátorát 42 éves uralom után, saját népe darabokra tépte – nyugati világ lelkes támogatásától kísérve. Kadhafi tuareg segéd csapatai kivonultak Líbiából Maliba, ahol az ország északi részén szintén tuaregek élnek. Ők az úgynevezett kék emberek. Algériából megérkezett az Al Kaida helyi fegyveres ereje, amely a tuaregekkel együtt megteremtette az iszlám államot Mali északi részén. Őket győzték le a francia csapatok, akiket Mali kormánya hívott be.

Wagner hadsereg

Mali új vezetése összetűzésbe keveredett a franciákkal, és ezért az oroszokhoz fordult. Putyin kapva kapott az alkalmon, és Maliba küldte a Wagner hadsereg katonáit. Ez a magán hadsereg az orosz fegyveres erők elit alakulatainak kiszolgált veteránjaiból áll. Putyin parancsait követik, de ezért kiemelt zsoldot kapnak. Jelen pillanatban ők a Maliban működő hadsereg hivatalos kiképzői. Párizs emiatt többszöris tiltakozott, de az orosz diplomácia erről nemigen vett tudomást mondván, hogy magánhadseregről van szó.

A Wagner hadsereg nemcsak Maliban, de Libiában és a Közép Afrikai Köztársaságban is igen aktív. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ez az afrikai kivándorlók egyik legfőbb útvonala Európa irányában.

Kadhafi diktatúrája a migráció elleni küzdelem védőbástyája volt. Az embercsempészeket Kadhafi idejében elevenen megnyúzták az oázis közepén.

Putyin azért akarja kontrollálni a migráció útvonalait, hogy ezzel is zsarolni tudja az Európai Uniót. Belarusz és Lengyelország határán próbálták ki ezt a módszert.

Kérdés, hogy az Európai Unió fegyveres ereje – benne 80 magyar katona – mit tehet ez ellen Maliban?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK