A Fidesz frakciószóvivője a Hír TV-ben elpanaszolta, Magyarország nem kap választ arra a kérdésre, hogy hány név nélküli bankkártya került a migránsokhoz és azokon mennyi pénz van. Gulyás Gergelytől pedig azt tudhattuk meg, hogy a Soros-Sargentini jelentés az eltérő gondolkodást bünteti. A 888 leleplezte, hogy a baloldali féknyúz lapok a románok iránt rajonganak.
Halász János szerint hatalmas nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a migránskártyák
Brüsszel önti az uniós állampolgárok pénzét a migránskártyákra, de Magyarország nem kap választ arra a kérdésre, hogy hány darab név nélküli bankkártya került a migránsokhoz és azokon mennyi pénz van – mondta a Fidesz frakciószóvivője.
Halász János szerint hatalmas nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a migránskártyák, mert terrorcselekményekre is felhasználhatják. A politikus hozzátette: az egyik nyilvános brüsszeli beszámoló szerint csak tavaly 58 millió eurót, vagyis 18 milliárd forintot osztottak szét ilyen módon. Egy másik migránskártya-programba pedig Soros György fizetett be 500 millió dollárt, vagyis 150 milliárd forintot. (Hír TV: A töredékét sem látni, mennyi pénz folyik el a migránskártyákra)
Gulyás Gergely: Magyarország példamutató módon járt el a migráció ügyében
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy csütörtöki konferencián beszélt a migrációs válságról és a Soros-Sargentini jelentésről. Szerinte a jelentés az eltérő gondolkodást bünteti, ráadásul a hazánk elleni bírálatok azért is jogosulatlanok, mert Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amely példamutató módon járt el a migráció ügyében.
A migrációs válság kapcsán az unió vezetői a jogtiprás oldalára álltak, az Európai Bizottság leplezetlenül politikai szerepet játszott.
A holland zöldpárti képviselőnő befolyásolni akarja a független magyar igazságszolgáltatást. (Origo: A Soros-Sargentini jelentés az eltérő gondolkodást bünteti)
A baloldali médiumok teli torokból bezzegromániáztak
Pár héttel korábban a hazai baloldali médiumok teli torokból bezzegromániáztak, de mára kiderült, hogy a románok iránti rajongásuk megint alaptalan volt.
A hazai baloldali féknyúz lapok hatalmas kárörömmel még arról írtak, hogy Románia elhúzott mellettünk.
Persze, mindez hazugság volt!
A történelem és a realitás már megint szájon vágta a vágyvezérelt baloldali újságírást, és mára kiderült, hogy a román minimálbér fényévekre van a magyartól, és ráadásul nem is emelik meg.
A román pénzügyminiszter pénteken ugyanis kijelentette, hogy a tervezett emelés elmarad, mert egyrészt a vállalkozásokra óriási terhet ró, másrészt pedig a gazdasági mutatók egyelőre nem indokolják. (888: Csak baloldali médiahekk volt a román béremelés: a valóságban nem történt ilyen)
Tegnap a Független Hírügynökség is benézett a számok mögé, és azt jártuk körül, vajon a dinamikusnak tetsző bérnövekedés mire lesz elég. (Olvassák el szerdai írásunkat, abból minden kiderül.) A Központi Statisztikai Hivatal ma kiadott jelentése szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
De mi a helyzet a minimálbérrel? Ami a minimálbéreket illeti, a jövőre nézve még nem dőlt el semmi: folynak a bértárgyalások, és az álláspontok egyelőre eléggé messze vannak egymástól. A munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék.
Nyilván sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak nem mindegy, hogy mennyi a minimálbér, bár valójában ez főként a utóbbiak számára jelent gazdasági megfontolásokat. A magas minimálbér – elsőre talán furcsának tűnhet – ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a politikusoknak. Azok közül is azoknak, akik kedvelik a szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget, és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.
A munkavállalónak persze jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a minimálbére, mint korábban, de még ennél is jobb, ha a munkája keresményéből képes eltartani a családját.
Magyarországon ma minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor, ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó jövedelmük, esetleg egy gazdag nagybácsi Amerikában.
Aki a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik az összefüggéseket. (A magas átlagbér már egy fokkal jobb mutató.) A magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve – többe kerül a munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy „beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.
A munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a foglalkoztatottságot, ha bővül a piaca, azaz, több terméket tud eladni, mert növekszik a fogyasztás. Vagy még nem bővül, de belátható időn belül komoly esély látszik erre.
Egy kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, ám ha már mégis muszáj, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene dicsekedni, vagy még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.
És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.
„Az idén már nem, majd talán jövőre lesz döntés a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) egyébként elkerülhetetlen módosításáról, mindenesetre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiválasztotta a szóba került négy változat közül azt, amelyet támogat, a bevételi határ és a havi díj egyidejű emelését” – mondta a Független Hírügynökségnek Parragh László. A kamarai elnök szerint nem biztos, hogy az idén lesz formális megállapodás a minimálbérről, ennek ellenére jövőre kétszámjegyű béremelés lehet a gazdaságban.
Parragh László a Független hírügynökségnek június végén azt mondta, hogy habár már a Parlament előtt van a jövő évi adótörvény tervezete, a kamarának van még két-három hete arra, hogy megtegye a javaslatát a kata módosítására. Akkor négy változatról beszélt. Az első a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadik változat, hogy a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét, amivel azonban egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke.
S végül a negyedik lehetséges változás az, amelyik mellett végül a modellvizsgálatok és a vállalkozók megszondázása után letették a voksukat: a kata befizetések emelése és ezzel egyidejűleg a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi korlát magasabbra tolása.
Szomorú tapasztalatra tett ugyanakkor szert azokon a vállalkozói fórumokon, amelyeken elővezették a kata kérdését – derült ki Parragh szavaiból. Ő maga is vett részt több olyan fórumon, ahol többszáz vállalkozóval nyílt alkalma eszmecserét folytatni, s egyértelműen kiderült, hogy „a vállalkozók horizontján nagyon távol van a kata, nem érzik annak a kockázatát, hogy nem fizetnek eleget egy későbbi normális ellátáshoz”.
Ennek ellenére az MKIK továbbra is foglalkozni kíván a kérdéssel, amit
„társadalmi felelősségvállalás okán nem lehet levenni a napirendről, nem szólva arról, hogy ez az igazságos közteherviselés kérdése is”
– mondja Parragh, hozzáfűzve: „eljön az a pillanat és helyzet, amikor bele kell nyúlni a rendszerbe, mert a teljes teherviselés szempontjából vizsgálva a kérdést, valakinek majd fizetnie kell a katás vállalkozói kör megélhetését, nyugdíját”. Az MKIK elnöke szerencsésnek egy konszenzust tartana a kérdésben az érintett vállalkozók és a jogszabályalkotók között, s a maga részéről igyekszik közvetíteni ebben.
„Jövőre már nem lehet elkerülni a kata-korrekciót”
– szögezte le, amit azzal is indokolt, hogy ismét lesz minimálbér-emelés, „aminek sejtjük a mértékét”. Kérdésünkre, hogy mit tartalmaz ez a sejtés, a kamarai elnök valamennyi bérre vonatkoztatva állította, hogy szerinte akár kétszemjegyű lehet, s tovább nyílhat az olló a verseny- és a közszféra bérei között. Hozzátette azt is, hogy abban nem biztos, hogy az év végéig megszületik a minimálbér-megállapodás a szociális partnerek között: ugyanis „van egy fikció a rendszerváltás óta Magyarországon: a munkaadók érdeke a minél kisebb, a munkavállalóké pedig a minél nagyobb emelés, ám a reálfolyamatok felől nézve az látszik, hogy
a kocsi megelőzi a lovat”.
A szakma sem egységes
A kata lehetséges módosításának a belebegtetését eltérően fogadta a szakma. Egy része bárminemű változtatást a leghatározottabban elutasít, mondván, Orbán is 2030-ig tervez, a gazdaság is azt akarja tenni. Ha már változtatás – vélik mások –, akkor az alanyi áfamentesség határát kellene felemelni a kata bevételi határának évi 12 millió forintos szintjére. Ehhez uniós engedély kellene, az eljárást – tavaly őszi nyilatkozatok szerint – a kormány már elindította.
A béremeléshez javítani kell a termelékenységet és a hatékonyságot – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: úgy látja, hogy ez is már zajlik a gazdaságban, kikényszeríti azt a béremelés,
hiszen az a munkaadó, amelyek nem képes lépést tartanai a béremelési versenyben, idővel tönkremegy. Parragh elismeri, hogy a hatékonyság és a termelékenység javításához források is szükségesek, „de hát erről szól a versenypiac, amely kegyetlen és kíméletlen”. Mint fogalmazott: „brutálisan kettészakadt a mezőny, vannak nagyon jól fejlődő, a versenyben kiválóan teljesítő cégek, ezek jellemzően kisebb élőmunkát feltételező tevékenységet folytatnak. Példaként hozta fel azt a csavargyártással foglalkozó céget, amely uniós támogatással gépparkot fejlesztett, aminek eredményeként az eddigi 13 másodperc helyett 9 másodperc alatt gyártanak le egy csavart, azaz a munkaszervezéssel és gépbeszerzéssel közel negyedével volt képes javítani a termelés hatékonyságát.
Csaknem 2000 euró a luxemburgi minimálbér, a legkisebb a bolgároké, 261 euró. Az Eurostat friss listáján Magyarország változatlanul a legalsó harmadban van 445 euróval. A vásárlóerőben valamivel jobb a helyzetünk.
Csaknem nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a legkisebb és a legnagyobb minimálbér összegében – olvasható az Eurostat pénteken közzétett jelentésében.
Mivel nem minden tagországban van jogszabályban előírt legkisebb kereset (Dániában, Cipruson, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs), az Eurostat 22 tagállam adatait gyűjtötte össze. Az adatok a teljes munkaidős foglalkoztatásra érvényesek és a bruttó összeget tartalmazzák.
Az 500 euró alatti minimálbérű országok: Bulgária (261), Litvánia (400), Románia (408), Lettország (430), Magyarország (445), Horvátország (462), Csehország (478), Szlovákia (480), Észtország (500) és Lengyelország (503).
Az 500 és 1000 euró közöttiek: Portugália (677), Görögország (684), Málta (748), Szlovénia (843) és Spanyolország (859).
Az 1000 euró fölöttiek: Nagy-Britannia (1401), Franciaország és Németország (1498), Belgium (1563), Hollandia (1578), Írország (1614) és Luxemburg (1999).
A magyar minimálbér a luxemburgi 22 százaléka.
Az Eurostat elkészítette az úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján is az összevetést. Ez a tényleges értéket igyekszik bemutatni az egyes országok jövedelmei között, kiszűrve például az árak közti torzító hatást. Ennek alapján a két szélső érték (Luxemburg 1597 és Bulgária 546) közti differencia csak háromszoros.
Magyarországon 743 PPS (vásárlóerő-egység) értékű a minimálbér, amellyel az ország a 16. helyre került a vizsgált tagállamok között, és megelőzi a cseheket, szlovákokat és horvátokat, akiknek a nominális minimálbérük magasabb. Ebben a sorban a luxemburgi összeg 45 százalékát éri a magyar érték.
A hipermarket- és diszkontláncok „megtöréséről” beszélt Lázár János. A multik kipasszírozása sokadszor kerül elő a kormány részéről. Az adatok azt mutatják, hogy gyorsulva nyílik az olló a hazai kisboltok és a multiláncok helyzete között. Több, mint ötször annyi kistelepülés van bolt nélkül, mint másfél évtizede.
Talán csak a választási kampány hevülete, talán tényleges szándékot tükröz: Lázár János a hétvégén ismét elővette a „multikártyát”. Egy vidéki rendezvényen azt fejtegette, hogy mivel az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntően a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el, ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek.
„Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”
– mondta a kancelláriaminiszter.
Legutóbb októberben került elő a téma, és mérsékelt hevességgel cáfolták hivatalos körökben a kiszorítás megvalósítását. Több helyről származó, sehol meg nem erősített hírek szerint részben megváltozott a koncepció: eredetileg kifejezetten a két német diszkontóriás, a Lidl és az Aldi volt kijelölve a kiszorításra, időközben azonban a megváltozott külpolitikai helyzetben a német cégek „érinthetetlenekké” váltak.
Egyelőre nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni a kormány, ebben alighanem döntő lesz a választások végeredménye. Akkor kiderül, hogy marad-e a jelenlegi, lopakodva terjeszkedés, amelynek jegyében legutóbb pár napja jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Appeninn befektetési cég 18 olyan ingatlant vesz meg 4,5 milliárd forintért az osztrák Erste befektetési alapjaitól, amelyeket a Spar bérel üzletei számára.
Kérdés azonban, hogy járható út-e a külföldi láncok további szorongatása, netán kizavarása az országból. Eltekintve a várható diplomáciai vihartól, a multinacionális cégek versenyelőnye minden adat szerint szinte behozhatatlan a hazai boltok számára.
Más kisker-ingatlanok is gazdát cserélnek. Múlt heti bejelentés szerint kivonul Magyarországról az egyik legnagyobb kereskedelmiingatlan-tulajdonos, az Atrium, amelynek egyik legismertebb érdekeltsége az óbudai EuroCenter. A mintegy 22 milliárd forint értékű ügylet keretében a vevő Wing Zrt. kezébe kerül mások mellett vidéki Penny Marketeknek (bérleményként) helyet adó tucatnyi épület.
Már októberben írtunk arról, hogy a 2016-os eredmények szerint a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.
A külföldi tulajdonú láncok élmezőnye és a hazai hálózatok (javarészt szórt tulajdoni szerkezetű, úgynevezett beszerzési társulások) közt óriási a különbség az egy alkalmazottra jutó éves bevételben. A CBA, a Reál és a Coop esetében ez jelenleg – piaci becslések szerint – 20 és 30 millió forint között mozog,
a mezőnyt toronymagasan a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny Market) vezetik
60-80 millióval. A középmezőnybe a „hagyományos” hiper- és szupermarketek (Auchan, Tesco, Spar) tartoznak 35-50 milliós értékkel.
Aligha véletlen, hogy az elmúlt évek egyre erősödő bérversenyében is ez a sorrend. Az év első hónapjának egyik vezető híre volt, hogy húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. (A német cég saját adata szerint a mostanival együtt 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre.) A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalékos növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint. A Tesco a tavaly őszi megállapodás értelmében bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, de ezt csak a hetedik hónaptól, viszont emellé még a cafeteria érkezik havonta.
Látható tehát, hogy már egyes külföldi cégek fizetőképessége (és talán üzleti stratégiája) között is szakadék tátong, a sor végén kullogó hazai láncokról (és a hozzájuk nem tartozó független kisboltokról) nem is beszélve. Ezek körében vált gyakorlattá az év elejének szintén slágerhíre, amely szerint akár a hét több napján zárva tartanak, vagy osztott nyitvatartással üzemelnek.
Nem is csoda ez, ha azt is megnézzük, hogy a KSH adatai alapján úgy becsülhető, hogy egy üzletre átlagosan mennyi bevétel jut. A hazai tulajdonúaknál éppen tizedannyi, mint a multiknál: körülbelül 160 millió forint.
Az jól ismert tény, hogy egyre kevesebb a kis bolt az országban: míg öt éve még több, mint 150 ezer volt, a számuk 2017 végére valószínűleg 130 ezerre esett. Tizenöt éve ez a szám még 165 ezer volt, vagyis mostanra a boltok egyharmada bezárt,
és ennek nagyobb része, körülbelül 60 százaléka a kisebb településeken.
Így nem is csoda, hogy ezek nagyjából tizedében (220-ban) ma már semmilyen bolt sincs. Másfél évtizede ez még csak mintegy negyven volt, vagyis öt és félszeresére növekedett azon községek száma, amelyek már egy pici vegyesboltot se tudnak eltartani. Az átlagértékek alapján impozáns jövedelemnövekedés az ország egyes vidékein tehát szinte egyáltalán nem mutatkozik meg az élet olyan alapformájában se, mint a legelemibb mindennapi bevásárlás.
És ebben rövid távon nem is várható előrelépés, mert
ezekben a térségekben a közmunka szinte az egyetlen jövedelemforrás.
Márpedig a kormány idén 266,1-ről 225 milliárdra csökkenti az erre szánt pénzt (és a hírek szerint 2019-től tovább folytatná ezt). A Policy Agenda friss munkaerőpiaci elemzése arra is rámutat, hogy eközben a foglalkoztatási alap bevétele 240,8-ről 264,3 milliárdra nő.
A bérnyomás pedig alig mérséklődik: két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel és ellehetetlenít – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek nemrég Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének főtitkára. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét – kérdezte Dávid.
Tehát ezek a térségek várhatóan tovább szakadnak le az országos átlagtól, nem beszélve a kiemelkedő térségekről. Mindez a kiskereskedelem legalsó szintjének folytatódó elsorvadását vetíti előre, amin nem segít a multik fojtogatása.
Ma a Líviák és a Lídiák ünneplik a névnapjukat. A tegnapi hűvös, de szép napos idő után ma borús szürke idő várható, helyenként csapadékkal, Nyugat-Magyarországon akár ónos esővel is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között várható. Késő estére -1, +3 fokra hűl le a levegő. Erről írnak a mai lapok.
Népszava – Trükköznek a cégek a bérekkel
A munkavállalók gyakran nem mernek a munkáltatói diktátum ellen szólni, ezzel látszólag beleegyeznek a csalásba – írja a lap, amely kérdésére a nemzetgazdasági tárca elárulta: a munkaügyi hatóságok 657 személy esetében tártak fel tavaly szabálytalanságot a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt. Ennél azonban jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök – véli a cikk szerzője, hozzátéve: sokszor a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése gyakori szabálytalanság, miként az is, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó, például megemelik a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Van, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.
Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.
Kiemelten vizsgálták azon eseteket, amikoregy adott személyt átsoroltak, pedig ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, így próbálván a munkaadók kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint hozzájuk tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot.
Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a többi között azt mondta: a munkavállalókat gyakran saját maguktól is meg kellene védeni, főként az idősek é a vidéken, kis településeken élők a kitettek.
Magyar Nemzet – A fideszes sofőr és Növényi Norbert százmilliós tornaórái
Kétszázötvenmillió forintos uniós támogatást nyert el karácsony előtt Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó Békés megyei alapítványa, amelynek kuratóriumában ott ül Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bizalmasa – tudta meg a Magyar Nemzet.
Az olimpikon 2014-ben verset is írt a politikus dicsőítésére, s al 2014-ben alapított Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumában feltűnt Simonka jobbkeze, Baráth Richárd.
Asszisztensi, illetve sofőri feladatai mellett Baráth társtulajdonos, s tisztségviselő több, Simonka érdekeltségébe tartozó cégben Növényi alapítványának székhelye pedig ugyanarra a Békés megyei Csanádapácán lévő címre van bejelentve, mint amit Baráth saját lakcímeként adott meg a hivatalos cégjegyzékben.
A Növényi-alapítvány már 2015-ben is kapott állami támogatást a – főként kormányközeli civil szervezetek finanszírozására specializálódott – Nemzeti Együttműködési Alaptól: 1,4 millió forintot.
Az emberi erőforrás operatív program (Efop) pénzei körül nagy a tülekedés a kormánypárti politikusokhoz köthető civilek körében – jegyzi meg a lap. Nyert például Lázár János kancelláriaminiszter feleségének, továbbá Rétvári Bence parlamenti államtitkár unokatestvérének civil szervezete is.
A lap szerint Növényi eddig nem állt be nyíltan a Fidesz mögé, ugyanakkor említésre méltónak mondja, hogy Növényi egy nyolc éve tartó, de már az ítélethirdetéshez közeledő büntetőper hetedrendű vádlottja. Növényi Norbertet hiába keresték telefonon, nem tudták utolérni.
Magyar Idők – Budaházy: megbukott a vád, megbukott a bíróság
A legjobb az volna, ha bizonyítottság hiányában felmentenének, de az ítélet hatályon kívül helyezése a realitás – nyilatkozta lapnak adott interjújában a terrorcselekményért első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György, akinek büntetőpere holnap folytatódik. A Hunnia-perként elhíresült ügyről Budaházy elmondta: aki 2006-ban inkább terrorcselekménynek nevezhető tetteket követett el, az mégis csak a rendőrség volt. A jelenleg házi őrizetben lévő vádlott szerint perük politikai indíttatású, és nem véletlen, hogy a tárgyalás a választási kampányban folytatódik, hogy zavart keltsenek a kormánnyal szemben.
Szerinte egyébként Toroczkai Lászlót, a Jobbik jelenlegi alelnökét azért nem húzták bele az ügybe, mert nem tudtak olyan vádat kreálni ellene, amivel rögtön előzetesbe lehetett volna tenni. Akit nem lehetett előzetesbe dobni, azt nem is hallgatták ki. Budaházy cáfolja a vádakat, s leszögezi: ha igaz is lenne minden, vagy csak úgy akarnak kijönni ebből, hogy valakinek el kell vinni a balhét, már leülte bőven, amit ezekért a szabálysértési értékhatárt át se lépő vagy legfeljebb kisebb értékre elkövetett rongálásokért adni lehet.
Az interjúban ecsetelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint már nincs hova hátrálni, hiszen a törvényszékről nem jön semmi, nem vizsgáltak ki semmit.
„És ebből látszik számomra, hogy a bíróság állam az államban”
– mondta.
Szerinte egyébként számos területen még ott tartunk, ahogy a kommunizmus idején meghonosodott.
Világgazdaság – Nem kicsit lehetnek drágábbak a lakások idén
A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – írja a lap az FHB legújabb lakásárprognózisára hivatkozva. A lakásárak további növekedését a kedvező makrogazdasági kilátások, a bérek folyamatos emelkedése, és a foglalkoztatás bővülése is segíti.
A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint az idén jelentősen emelkedhet a használatba vételi engedélyek száma, csak a fővárosban közel 10 ezer újépítésű lakás átadása várható, míg az Otthon Centrum gyűjtése szerint vidéken további 3400 otthont adhatnak át.
Az új lakások tömeges elkészülése hatással lehet a használt lakások piacára is, hiszen az új építésű lakásokba költözők vélhetően eladják korábbi ingatlanjaikat.
Az új és a használt lakások piacán mindezek hatására a kínálat bővülése várható,
így az FHB szerint mindkét esetben lassulhat az árnövekedés.
Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az újépítésű lakások árait nagyban befolyásolják majd a dráguló építőanyagok és a munkaerőköltségek.
A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.
A munkáltatók tiltakoztak a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ikét – mondta el a fuhu.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc közölte, hogy az unió tagállamai közül mindössze hatban nem dolgoznak Karácsony első napján.
Tiltakoznak az ötletszerűen előhúzott újabb munkaszünetek bevezetése ellen, mert hol lesz a határ: később
bemondja valaki vízkeresztet, hamvazó szerdát, Nagyboldogasszony napját?
– kérdezte a VOSZ-főtitkár. Ha bevezetnék 24-ikét, jó eséllyel állna össze négy egybefüggő nap, akkor meg 23-át akarná valaki pihenőnappá tenni – mondta el.
Hatvan-nyolcvan milliárd forint termeléskiesésről van szó naponta – szögezte le Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást a már népszavazáson lévő kezdeményezésről.
A munkáltatók azt kérték a VKF-en, hogy a foglalkoztatókat terhelő járulék gyorsabban, lehetőleg három év alatt csökkenjen – mondta el Dávid Ferenc. Erre akkor van lehetőség, ha bírja a költségvetés, márpedig minden egy százalékpont 90 milliárd forintot „ér” – mondta el. Erről bővebben itt írtunk.
Beszéltek a minimálbér emelésének tapasztalatairól, bár, mint az korábban már tudható volt, részletes és megbízható adatok nincsenek arról, hogy a körülbelül 12 százalékos emelkedés a minimálbér (15 százalék) és szakmunkás bérminimum (25 százalék) átlagában ágazatonként, területenként, vállalati méret szerint.
Így a munkáltatók is csak abból az általános tapasztalatból indulhatnak ki, hogy a hazai tulajdonú, vidéki és kicsi (főként 10 fő alatti) cégek vannak általában is a legnehezebb helyzetben, ezért körükben várható, hogy ezt a pénzt nem tudják kigazdálkodni a jó esetben 3 százalékos bevétel-gyarapodásból. Elsősorban a kereskedelmi és ipari „kicsik”, amelyek külföldi bérmunkáik é s hazai multi-beszállítói áraiban nem tudják elismertetni a béremelés miatti többletköltséget.
Az ideit jövőre újabb, 8, illetve 12 százalékos kötelező emelés következik.
Az elemzők egy része sokezer vállalkozás csődjét vizionálja a tehernövekedés miatt.
A január elseje óta élő minimálisbér-emelés első tapasztalatairól készültek felmérések tavasszal kérdőíves megkereséssel, ezekből azonban még nem lehet messzemenő következtetést levonni. Jelenleg azt sem tudja senki pontosan, mi az oka annak, hogy a belső fogyasztás a keresetek nagy arányú bővülésétől komolyan elmaradva, alig 4-5 százalékkal futott fel eddig.
A felméréseket korábban készítő kutatóintézetek a fuhu.hu-nak egyaránt azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapokban nem indult újabb vizsgálat. (Ötezer cégre kiterjedő kérdezés tízmillió forintba is belekerülhet.) A VOSZ pedig azért nem tud többet, mert tagjaik nem válaszolnak az ilyen kényesnek tartott tudakozódásra.
Az idei alapadatokból, például a mérlegbeszámolókból jövő nyáron fog tudni valamilyen első elemzést készíteni a NAV. Ebből azonban nem derül ki, hány embert érintenek a változások, a bérekre vonatkozó adatok feldolgozására két évre lesz szükség, a cégbezárások hátterének feldolgozása pedig három évig is eltarthat – mondták el az egyik kutatóintézetben.
A legfrissebb rövid vizsgálatot a Kopint-Tárki készítette nemrégiben. Ebből is mindössze az derül ki, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban az összes alágazat kilátása igen jó, bár a termelési prognózisok folyamatosan, trendszerűen rosszabbodnak, de még így is jóval a sok évi átlag felett vannak. A magyar feldolgozóipar legnagyobb problémája jelenleg a polarizáltság. „Statisztikailag jól megfogható, szignifikáns különbség van a kis- és a nagyvállalatok között, ez utóbbiak javára. A 10 fő alatt foglalkoztató vállalatok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mind a szubjektív, mind az objektív mutatók alapján. Az ágazat legkomolyabb akadályozó tényezője a munkaerőhiány, amellyel a kisebb cégek vélhetően nem tudnak megküzdeni.”
Ami bizonyosnak látszik, az a munkáltatói és alkalmazotti adók egy részének mérséklődése 2018-tól. A törvényjavaslatot szerdán nyújtották be az Országgyűlésnek. A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.
A munkaadói terhek gyorsított ütemű mérséklését szeretné elérni a munkaadói oldal. Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkárával a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése előtt beszéltünk.
A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.
A programozott emelés
A korábbi években ilyentájt már folytak a kemény alkudozások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között arról, hogy a következő esztendőben hány forintra emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az idén ez elmarad, mivel tavaly több évre szóló megállapodást kötöttek a felek, amelynek részeként megegyeztek a 2018-as minimális bérek összegéről is. Ennek megfelelően az idei 127 500 forint után jövőre ennél 8 százalékkal többet, 138 000 forintot kapnak a minimálbéren foglalkoztatottak, illetve a 2017-es 138 ezer forint után 12 százalékkal magasabb lesz a garantált bérminimum összege (180 500).
Mindez bruttóban értendő, ugyanis a minimálbér nettója csak nem egészen 85 ezerre jön ki, amiközben az állam – a munkaadói és munkavállalói járulékból – ennél nem sokkal kevesebbhez, nem egészen 73 ezer forinthoz jut. Az idei 161 ezer forintos garantált bárminimum után a borítékba 107 ezer forint kerül, ám állambácsi összesen közel 92 ezer forintot zsebel utána be.
Azt már Dávid Ferenc mondja, hogy a nagy ellentmondás Magyarországon éppen a bruttó és a nettó bérek közötti nagy különbségnek köszönhető. Ezért, ha a kormány valóban szeretne tovább javítani a munkavállalók körülményein, akkor az államnak le kell mondania valamennyi bevételről.
Éppenséggel meg is teheti, hiszen az államkassza nagyot nyer a minimálbér és a garantált bérminimum emelésen.
Veszélyben a kis vidéki hazai cégek
Ráadásul az emelést sokan nem fogják bírni.
„Főleg a kicsi, hazai, vidéki vállalkozások lehetetlenednek el emiatt”
– hangsúlyozta Dávid Ferenc. Hiszen Budapesten előbb-utóbb a nagyobb béremelés is levezénylődik, merthogy a fogyasztás borzasztóan erős, de – mond egy általa személyesen ismert példát a főtitkár –, hogyan tudná osztrák megrendelője felé érvényesíteni egy nyírségi faluban működő, autóipari bérmunkát végző 15 fős kis cég a kötelező béremeléshez szükséges összeget?!
A fizetőképes kereslet hiánya miatt általában is fokozatosan le kell húzniuk a rolót a helyi boltosoknak, fodrászoknak, stb. azokon a tipikusnak mondható vidéki kistelepüléseken – figyelmeztet –, ahol a fiatalok már elvándoroltak, a lakosság harmada nyugdíjas, a másik harmada közmunkás, a harmadik harmad pedig álláskeresési támogatásból él. Erre a helyzetre kellene válaszokat találni – hangoztatta a VOSZ főtitkára, aki szerint
„Nagyon rosszkedvűen ülnünk majd le.”
Minden viszonylagos
Dávid Ferenc azt persze elismeri, hogy a magyarországi minimálbér európai összehasonlításban a sor vége tájt kullog, ám erre is megismétli, hogy a terheket kellene csökkenteni a munkaadói oldalon.
A vásárlóerő paritáson számolt mutatóban is csak némileg jobb a helyzet, amire Dávid Ferenc annyit mond:
„mindenki elfelejtkezik a hatékonyságról!”
Ausztriában például ez a négyszerese a magyarországinak – teszi hozzá.
A hatéves megállapodás
– A minimálbér havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától – A garantált bérminimum havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától; – A társasági adókulcs mértékéről (2017 január 1-től egységesen 9 százalék); – A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről; – A szociális hozzájárulás csökkentéséről 2018 január 1-től (0,5 százalékkal 19,5 százalékra, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest); – A szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről 2019-től összesen négy alkalommal csökken 2-2 százalékponttal, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő. – A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.