Jövőre elkerülhetetlen lesz az emelés

0
1133
Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, az MKIK elnöke. MTI Fotó: Mohai Balázs

„Az idén már nem, majd talán jövőre lesz döntés a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) egyébként elkerülhetetlen módosításáról, mindenesetre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiválasztotta a szóba került négy változat közül azt, amelyet támogat, a bevételi határ és a havi díj egyidejű emelését” – mondta a Független Hírügynökségnek Parragh László. A kamarai elnök szerint nem biztos, hogy az idén lesz formális megállapodás a minimálbérről, ennek ellenére jövőre kétszámjegyű béremelés lehet a gazdaságban.

Parragh László a Független hírügynökségnek június végén azt mondta, hogy habár már a Parlament előtt van a jövő évi adótörvény tervezete, a kamarának van még két-három hete arra, hogy megtegye a javaslatát a kata módosítására. Akkor négy változatról beszélt. Az első  a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadik változat, hogy a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét, amivel azonban egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke.

S végül a negyedik lehetséges változás az, amelyik mellett végül a modellvizsgálatok és a vállalkozók megszondázása után letették a voksukat: a kata befizetések emelése és ezzel egyidejűleg a jelenlegi 12 millió forintos éves bevételi korlát magasabbra tolása.

Szomorú tapasztalatra tett ugyanakkor szert azokon a vállalkozói fórumokon, amelyeken elővezették a kata kérdését – derült ki Parragh szavaiból. Ő maga is vett részt több olyan fórumon, ahol többszáz vállalkozóval nyílt alkalma eszmecserét folytatni, s egyértelműen kiderült, hogy „a vállalkozók horizontján nagyon távol van a kata, nem érzik annak a kockázatát, hogy nem fizetnek eleget egy későbbi normális ellátáshoz”.

Ennek ellenére az MKIK továbbra is foglalkozni kíván a kérdéssel, amit

„társadalmi felelősségvállalás okán nem lehet levenni a napirendről, nem szólva arról, hogy ez az igazságos közteherviselés kérdése is”

– mondja Parragh, hozzáfűzve: „eljön az a pillanat és helyzet, amikor bele kell nyúlni a rendszerbe, mert a teljes teherviselés szempontjából vizsgálva a kérdést, valakinek majd fizetnie kell a katás vállalkozói kör megélhetését, nyugdíját”. Az MKIK elnöke szerencsésnek egy konszenzust tartana a kérdésben az érintett vállalkozók és a jogszabályalkotók között, s a maga részéről igyekszik közvetíteni ebben.

Forrás: katasleszek.hu

„Jövőre már nem lehet elkerülni a kata-korrekciót”

– szögezte le, amit azzal is indokolt, hogy ismét lesz minimálbér-emelés, „aminek sejtjük a mértékét”. Kérdésünkre, hogy mit tartalmaz ez a sejtés, a kamarai elnök valamennyi bérre vonatkoztatva állította, hogy szerinte akár kétszemjegyű lehet, s tovább nyílhat az olló a verseny- és a közszféra bérei között. Hozzátette azt is, hogy abban nem biztos, hogy az év végéig megszületik a minimálbér-megállapodás a szociális partnerek között: ugyanis „van egy fikció a rendszerváltás óta Magyarországon: a munkaadók érdeke a minél kisebb, a munkavállalóké pedig a minél nagyobb emelés, ám a reálfolyamatok  felől nézve az látszik, hogy

a kocsi megelőzi a lovat”.

A szakma sem egységes
A kata lehetséges módosításának a belebegtetését eltérően fogadta a szakma. Egy része bárminemű változtatást a leghatározottabban elutasít, mondván, Orbán is 2030-ig tervez, a gazdaság is azt akarja tenni. Ha már változtatás – vélik mások –, akkor az alanyi áfamentesség határát kellene felemelni a kata bevételi határának évi 12 millió forintos szintjére. Ehhez uniós engedély kellene, az eljárást –  tavaly őszi nyilatkozatok szerint – a kormány már  elindította.

A béremeléshez javítani kell a termelékenységet és a hatékonyságot – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve: úgy látja, hogy ez is már zajlik a gazdaságban, kikényszeríti azt a béremelés,

hiszen az a munkaadó, amelyek nem képes lépést tartanai a béremelési versenyben, idővel tönkremegy. Parragh elismeri, hogy a hatékonyság és a termelékenység javításához források is szükségesek, „de hát erről szól a versenypiac, amely kegyetlen és kíméletlen”. Mint fogalmazott: „brutálisan kettészakadt a mezőny, vannak nagyon jól fejlődő, a versenyben kiválóan teljesítő  cégek, ezek jellemzően kisebb élőmunkát feltételező tevékenységet folytatnak. Példaként hozta fel azt a csavargyártással foglalkozó céget, amely uniós támogatással gépparkot fejlesztett, aminek eredményeként az eddigi 13 másodperc helyett 9 másodperc alatt gyártanak le egy csavart, azaz a munkaszervezéssel és gépbeszerzéssel közel negyedével volt képes javítani a termelés hatékonyságát.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..