Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Akik nem tisztelik a jogállamot

FüHü
-
0
Akik nem tisztelik a jogállamot

Ne kapjanak pénzt, akik nem tisztelik a jogállamot. Ez a véleménye Hollandia kormányfőjének azzal a válságkezelő alappal kapcsolatban, melyet Merkel kancellár és Macron elnök javasolt.

Mark Rutte kormányfő véleményét tanácsadója mondta el a Politico című brüsszeli portálnak nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra utalva. Merkel kancellár még nem egyeztetett a holland miniszterelnökkel.

Merkel: a protekcionizmus nem válasz a válságra

A német kancellár egy videó konferencián mondta ezt, melyet két nappal azután rendeztek meg, hogy Németország – Franciaországgal együtt – 500 milliárd eurós válságkezelő programot javasolt az Európai Uniónak.

Már a koronavírus válság előtt is sok kihívás érte a multilaterális világot – hangsúlyozta a kancellár asszony. Azóta ez a kihívás nem lett kisebb – mondta Angela Merkel, aki egy olyan videokonferencián vett részt, melyen nagy nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt / ILO, IMF, OECD, Világbank és WTO /.

„A nemzetközi ellátási hálózatot nem lehet újra nacionalizálni! Ezért nagyon nagy árat kellene fizetni!”

– mondta a német kancellár.

A globalizáció ellenfelei épp a koronavírus válságot szeretnék arra kihasználni, hogy visszatelepítsék az anyaországba azokat a vállalkozásokat, melyek az outsourcing keretében külföldre kerültek az elmúlt évtizedekben. Ebben Donald Trump jár az élen. Az amerikai elnök ebben a tekintetben eddig egyáltalán nem volt sikeres: a globalizáció visszafordítása, az America First megmaradt választási jelszónak.

Viták az EU-ban a válságkezelésről

Merkel kancellárt megkérdezték, hogy beszélt-e Mark Rutte holland miniszterelnökkel vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárral azóta, hogy Macron elnökkel közösen meghirdették az 500 milliárd eurós programot? Mind Ausztria mind Hollandia ellenzi a tervet mondván: az 500 milliárdot nem kaphatják meg ingyen azok az országok, melyeket a koronavírus járvány a legjobban megviselt. Ebben a tekintetben érdekes a holland álláspont, mely Magyarországot és Lengyelországot érintheti elsősorban. A hollandok azon a véleményen vannak, hogy csakis azok az államok kapjanak az 500 milliárd eurós keretből, melyek megfelelnek a jogállami követelményeknek.

Merkel közölte az újságírókkal: nem beszélt a program meghirdetése óta sem Kurz osztrák kancellárral sem pedig Rutte holland miniszterelnökkel. Macron elnökkel jelenleg arra várnak, hogy a brüsszeli bizottság megfogalmazza a maga álláspontját az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagról. Erre május 27-én kerülhet sor. A német kancellár és a francia elnök közös javaslata része lenne az új uniós költségvetésnek, ezért igen komoly viták várhatóak. Sebastian Kurz osztrák kancellár jelezte: ellenjavaslattal kíván élni, mert Ausztria számára nem elfogadható, hogy az EU tagállamai ingyen jussanak pénzhez az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagból.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

FüHü
-
1
A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Merkel: nekem fáj az oroszok akciója

FüHü
-
0
Merkel: nekem fáj az oroszok akciója

Angela Merkel  kancellár asszony a Bundestagban arról beszélt, hogy a német kémelhárítás kiderítette: orosz hackerek betörtek Angela Merkel levelezési rendszerébe.

Merkel kancellár erősen kritizálta Moszkvát a Bundestag elleni hackeléses támadás miatt, amelyet feltehetően az orosz katonai hírszerzés (GRU) hajtott végre. „Ez fáj nekem” – mondta a német vizsgálati eredményekről.

Tekintettel a főügyész nyomozásának eredményére, szerdán a Bundestagban beszélt az orosz részvétel „kemény bizonyítékáról” és egy „felháborító” folyamatról. „Nagyon komolyan veszem ezeket a dolgokat” – mondta Merkel. „Őszintén mondom: fáj nekem.” Amikor feltették a kérdést az Oroszországgal szembeni lehetséges következményekről, Merkel azt mondta: „Természetesen mindig fenntartjuk a jogot az ellenintézkedések megtételére, beleértve Oroszországot is.”

A Bundestag tagjai felkérésére Merkel beszélt az oroszországi „hibrid hadviselés” stratégiájáról, amely magában foglalta a „dezorientációt” és a „tények torzítását”. – mondta a kancellár. „Ez nem csak véletlen egybeesés, hanem egy alkalmazott stratégia.”

A szövetségi ügyész a múlt héten a Dimitri Badin nevű fiatal orosz hacker ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, miután a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség többéves nyomozást folytatott. 

Badin  hecker támadása 2015 májusában teljesen megbénította a Bundestag informatikai infrastruktúráját. Megállítása érdekében az egész parlamentet napokig offline állapotba kellett állítani. A támadók e-mailben léptek be a Bundestag rendszerébe, amelyet többek között állítólag az Egyesült Nemzetek Szervezete küldött. Az így rögzített felhasználói adatok lehetővé tették számukra, hogy észrevétlenül terjedjenek a Bundestag-hálózatban, és napokig exportálhassanak fájlokat.

Még a választó kerületével kapcsolatos információk is érdekelték, az orosz hírszerzőket. A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. A hamburgi Der Spiegel általában „jólértesült” lap, szerintük az orosz hackereknek még akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak. Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból visz majd földgázt Németországba.

„Mindezek után nehéz lesz javítani a német-orosz kapcsolatokat” – mondta Merkel a Bundestagban. De ezt maga sem gondolta komolyan hiszen a kancellár asszony pontosan tudja: a kémkedés a világ második legősibb mestersége…

A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

FüHü
-
0
A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

A termelési láncok az egész globális gazdaságban végzetesen károsodhatnak, ha sokáig tart a leállás – nyilatkozta a Der Spiegelnek a Continental vezérigazgatója.

A világ autóiparának ez az egyik legnagyobb beszállító cége, amely „az elmúlt 50 év legnagyobb válságával néz szembe” – mondja a 61 éves Elmar Degenhart. Aki most Darmstadtból – házába zárva – irányítja cégét, melynek 249 gyára van az egész világon.

Kurzarbeit a dolgozók többségének – ezt a megoldást választották, hogy a 60 ezer Continental munkavállaló megtarthassa az állását az elzárás idején is. „Ha nem indul be az autóipar, akkor sok kis beszállító cég egész egyszerűen csődbe megy! Ezért a leállás nem tarthat tovább!”- hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az újrakezdés hónapokig eltarthat

A leállás pillanatok alatt megtörtént, de a termelés újraindítása hetekben sőt hónapokban mérhető. A Continental főnöke szerint neki legalább egy éve rámegy arra, hogy az újrakezdést hatékonyan végrehajtsa.

A határokat újra meg kell nyitni

Az uniós tagállamok támogatására mindenképp szükség van, mert a németek autóipara nemcsak az ő gazdaságuk számára meghatározó tényező. A nagy német autógyárak Merkel kancellártól várják a megoldást arra hivatkozva, hogyha azt akarják, hogy Németország húzza ki egész Európát a válságból, akkor véget kell vetni az elzárásnak, és meg kell nyitni az uniós határokat!

Csúcstalálkozó Merkellel

A Volkswagen, a BMW és a Daimler-Benz vezérkarai időpontot kértek a kancellár asszonytól: mikor kezdhetik újra a termelést? Nem kaptak konkrét dátumot. Merkel kancellár arra hivatkozott, hogy a koronavírus járványnak még csak a közepe táján vannak: a gyors nyitás súlyos kockázatokkal járna! Németország lassan, fokozatosan oldja fel az elzárást és az európai határok megnyitása érdekében sem lép fel. A járvány szempontjából ez tökéletesen érthető, de a nagy német autógyárak nem tudnak várni! Hihetetlenül nagyok ugyanis a veszteségeik.

500 milliárd euró

Kéthónapos leállás ilyen nagy veszteséggel járna. Legalábbis ezt számolta ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet főnöke. Ennyi idő alatt sok kis beszállító csődbe megy , és az egész termelési lánc megszakadhat. De a válságnak lehet jótékony hatása is: a Volkswagen vezérkara végiggondolta a cég fejlesztési terveit és radikális struktúra váltást határozott el. 100 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen is legyen az új Volkswagen a válság után. A terv a cég mind a 630 ezer dolgozóját érinti. Azokat is, akik Kínában már dolgoznak. A németországi gyárakban elsőként ott kezdik meg a munkát, ahol Kínába szállítanak alkatrészeket.

A globalizált termelési rendszer nem állhat le, mert mindenképp versenyképesek akarnak maradni a konkurenciával.

Mi van Európával?

Olaszország az egyik legfőbb beszállítója a nagy német autógyáraknak – ugyanakkor Itália a járvány által leginkább sújtott uniós tagállam. A német autógyárak sürgetésére a római kormány azt válaszolta: április 27 előtt szó sem lehet az alkatrész gyártó üzemek beindításáról! Ez azt jelenti, hogy május előtt a németek sem indulhatnak be igazán. Márpedig az idő sürget.

Európa lemarad Kína és az USA mögött?

„Katasztrofális lenne, ha a válság miatt Európa elvesztené a belső mobilitását és versenyképességét, és így lemaradna vetélytársai: Kína és az Egyesült Államok mögött” – nyilatkozta a Spiegelnek Degenhart vezérigazgató, a Continental főnöke.
Herbert Diess, a Volkswagen főnöke szerint javítani kellene az európai együttműködést. Kiállt az európai szolidaritás mellett: sürgette a német kormányt, hogy fogadja el a korona kötvényt, amely jelentős segítség lenne Olaszországnak és Spanyolországnak, melyek a német autóipar legfőbb beszállítói. Ugyanezen az állásponton van Degenhart vezérigazgató is. Mindez persze nem érdekmentes – állapítja meg a Spiegel – Olaszország és Spanyolország nemcsak mint beszállító, de mint piac is fontos a németek autóipara számára. De mi van, ha nem lesz vevő ?

A nagy német autógyárak roncsautó programot szeretnének

2009-ben ez már kihúzta az autóipart a kátyúból. Az autók életkora tíz év körül jár Németországban, tehát indokolt lenne az új autóvásárláshoz kötött állami támogatás. Merkel kancellár nyitott erre hiszen tudja: az autóipar 1,6 millió embernek ad munkát Németországban. Nélküle aligha játszhatja el a lokomotív szerepét a német gazdaság Európában.

500 milliárd eurós mentőcsomag

FüHü
-
0
500 milliárd eurós mentőcsomag

500 milliárd eurós mentőcsomagban állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei – kétnapos maratoni vita után. Ennél sokkal többet vártak a koronavírus által leginkább sújtott tagállamok: Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Az Európai Központi Bank szerint is legkevesebb 1500 milliárd eurós mentőcsomagra lenne szükség.

Nincs koronavírus kötvény

A legnehezebb helyzetben levő eurozóna tagok mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország olyan euró kötvénycsomag kibocsátását követelték, amely jelezte volna, hogy Németország és a többi jobb helyzetben levő állam garanciát vállal az ő adósságaikért is. Ettől Németországban elzárkóztak, mert ily módon romlana Németország megítélése a nemzetközi piacokon.

„Szűkülne ezzel a cselekvési mozgásterünk!”

– hangsúlyozta Marcus Söder. Bajorország miniszterelnöke vállalta magára a német elit érdekeinek nyílt képviseletét. Merkel kancellár viszont azt hangsúlyozta: Németországnak érdeke, hogy egész Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Németország mentőcsomagja majdnem kétszer akkora mint az az 500 milliárd eurós mentőcsomag, melyet megszavaztak a nehéz helyzetben levő eurozóna tagok támogatására.

A koronavírus több kisvállalkozást ölhet meg mint embert

FüHü
-
0
A koronavírus több kisvállalkozást ölhet meg mint embert

A gazdasági károk egyelőre kiszámíthatatlan nagyságú válságot okoznak. Erre a meglehetősen nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet a párizsi Les Echos.

A gazdasági portál elsősorban amiatt aggódik, hogyha megszűnnek azok a rendezvények, ahol 1000-nél több ember vesz részt, akkor nagyon sok kisvállalkozó egész egyszerűen elveszíti egzisztenciális alapjait! Ugyanez a helyzet a vendéglátásban is. Persze a Les Echos arra is utal, hogy a kisvállalkozók elsősorban azért vannak és lesznek még inkább nehéz helyzetben, mert nem tudják hitelekkel áthidalni a nehéz időszakot. Sok kis cég az egyik napról a másikra él, és a vírusjárvány, mely hónapokig eltarthat padlóra viszi őket.

A figyelmeztetés a Rajnán túlról érkezett

Angela Merkel kancellár a maga tényszerű modorában azt tudatta, hogy a vírusválság hónapokig elhúzódhat és a korona vírus megfertőzheti a lakosság 60-70%-át! A francia közvélemény számára ez ébresztőnek bizonyult.

Macron elnök csütörtökön fordult az ország népéhez, hogy elmondja: hogyan kívánja Franciaország elkerülni az olasz katasztrófát.

A francia kormány ezt megelőzően részletes csomagot tett le az asztalra, amely elsősorban a kis és közép vállalkozók megnyugtatására szolgál.

Eszerint az állam haladékot ad egyes adók befizetésére. Egyéni kérések alapján szó lehet arról is, hogy a szóban forgó kis vagy közepes vállalkozásnak elengedik az adóját – részben vagy egészben.

Mit tesznek a bankok?

Az állam nyomást gyakorolt a bankokra, hogy azok álljanak készen a kis és középvállalkozók hiteleinek az átütemezésére.

Franciaországban vis majornak nyilvánították a koronavírus járványt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam nem számít fel késedelmi pótlékot akkor, ha a vállalkozó nem teljesíti a kivitelezést vagy szállítást a megígért határidőre.

Trump a kisvállalkozók támogatására szólította fel a nagybankokat

Az USA elnöke kezdetben megpróbálta elviccelni a koronavírus válságot, de látva a tőzsdei összeomlást, gyorsan akcióba lépett, és vészhelyzetet hirdetett. A Fehér Házban fogadta olyan pénzügyi óriások  vezéreit mint a Goldman Sachs, a Citibank, Bank of America, JP Morgan etc.

A Reuters szerint a bankárok megígérték Trumpnak, hogy a kisvállalkozók problémáit megértően kezelik. Közölték: a korona vírus járvány nem okozott eddig pénzügyi válságot! A bankoknak bőven van pénzük, és ezt hajlandóak is az amerikai kisvállalkozók támogatására fordítani a nehéz időkben. Trumpnak az újraválasztás miatt létfontosságú a gazdasági krízis elkerülése. A bankok ezért is ígértek meg mindent az elnöknek. Csak hát ettől még a kisvállalkozók csődbe mehetnek, ha Olaszország mintájára az USA is leáll …

Az Alkotmányvédelmi hivatal figyeli a Szárnyat

FüHü
-
0
Az Alkotmányvédelmi hivatal figyeli a Szárnyat

A Szárny, az Alternative für Deutschland szélsőséges csoportja, mely nyíltan neonáci tendenciákat mutat, különösen az egykori NDK-ban erős. Legutóbb Türingiában egyenesen királycsináló szereppel próbálkoztak. Angela Merkel kancellár ellenállása miatt az akció meghiúsult, de a Szárny országos politikai válságot okozott, mert először fordult elő, hogy az Alternative für Deutschland kitörhetett az elszigeteltségből.

A hanaui szélsőjobboldali terrorakció tanulságai

Az Alkotmányvédelmi hivatal már tavaly megfigyelés alá helyezte a Szárny ifjúsági csoportját, ahol többé – kevésbé nyíltan terrorakciókra készülődtek, hogy a káoszban a hatalom közelébe kerülhessenek. Hanauban egy szélsőjobboldali terrorista 11 embert meggyilkolt – köztük saját édesanyját is – majd öngyilkos lett. A szélsőjobboldali terrorista szervezetileg nem, de ideológiai szempontból a Szárny hatása alatt állt.

„A múlt nem ismétlődhet meg!”

Ezt hangsúlyozta sajtóértekezletén az Alkotmányvédelmi hivatal vezetője. Aki arra mutatott rá, hogy a digitális világban magányos merénylők is szélsőséges eszmék hatása alá kerülhetnek. Így követhetnek el merényleteket, melyek ártatlan emberek életét követelik meg.

Az Alkotmányvédelmi hivatal vezetője a Szárny irányítóját, Björn Höckét is szélsőséges politikusnak nevezte. Ő volt az, aki Türingiában koaliciót kötött a jobboldali pártokkal.

A szélsőjobboldali terror nagyobb veszély mint az iszlamizmus

Ezt jelentette ki a Bundestagban Horst Seehofer belügyminiszter. A párhuzam egyáltalán nem véletlen. A szélsőjobboldali terroristák ugyanis előszeretettel választanak ki muzulmán célpontokat, de az is előfordult, hogy saját akcióikat iszlamista terror merényletnek próbálták meg beállítani Németországban.

Olimpia csak jövőre?

Polonius
-
0
Olimpia csak jövőre?

A koronavírus miatt elképzelhető, hogy el kell majd halasztani az olimpiai játékokat is. Ha így alakulna, akkor célszerű lenne jövő nyáron megtartani az olimpiát, mert szervezési szempontból ez okozná a legkisebb problémát. Erről nyilatkozott a japán szervező bizottság egyik tagja a Wall Street Journal című amerikai lapnak.

Takahasi Harujuki szerint elképzelhetetlennek tűnik, hogy nézők nélkül rendezzék meg az olimpiai játékokat Tokióban. A koronavírus járvány miatt viszont mind többen helyen tiltják be az olyan rendezvényeket, amelyeken több mint ezer ember venne részt.

Olimpiai miniszter: meglesz az olimpia

Nemrég a tokiói olimpia megszervezéséért felelős japán miniszter úgy nyilatkozott, hogy megtartják az eredeti időpontban az olimpiát. Dehát akkor még úgy tűnt, hogy Kína eredményesen leküzdi a korona vírus járványt, amely a világ többi részén nem okoz olyan nagy gondot. Ámde időközben kiderült: a járvány visszavonulóban van Kínában, de annál gyorsabban terjed külföldön. Egész Olaszországot karanténba kellett zárni a korona vírus miatt!

A koronavírus járvány hónapokig eltarthat – figyelmeztette a közvéleményt Merkel kancellár. Németország politikai vezetője azt is elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy a lakosság többsége megfertőződik a korona vírussal! Ez pedig olyan többlet terhelést róna az egészségügyi hálózatra, amelyet az nem lenne képes elviselni Németországban, és minden bizonnyal másutt sem.

Nyit e a CDU?

Bauer Tamás
-
0
Nyit e a CDU?

Jó két héttel ezelőtt, a félresiklott türingiai miniszterelnök-választás kapcsán írtam ugyanitt: „A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának: három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?”

A CDU türingiai tartományi szervezete most megválaszolta a kérdést. Nem elsőre. Amikor a Balpárt tett egy igazán nagyvonalú ajánlatot a CDU-nak: alakuljon néhány hónapra átmeneti tartományi kormány egy korábbi CDU-s miniszterelnök vezetésével, összesen három miniszterrel, majd írják ki az új választást, ezt a CDU még nem fogadta el.

De másodszorra már átlépte a Rubicont.

A három baloldali párt (Balpárt, szociáldemokraták és zöldek) és a CDU újabb tárgyalásán abban állapodtak meg, hogy március elején néhány CDU-s képviselő (nem az egész frakció) megszavazza a balpárti miniszterelnök újraválasztását, majd néhány hónap múlva újra kiírják a tartományi választást. Tehát ugyanaz a tartományi frakció, amely február elején még a szélsőjobboldali AfD-vel összejátszva választott meg a balpárti Ramelowval szemben egy FDP-s politikust miniszterelnöknek, és ezzel magára vonta az egész demokratikus közvélemény haragját (beleértve a CDU vezetéséét és Angela Merkel kancellárét, aki „megbocsáthatatlannak” nevezte az eljárást), most kész hozzájárulni a balpárti miniszterelnök megválasztásához.

Ez igazi fordulat.

Azaz egyelőre csak lenne, mert a CDU több vezető politikusa minősítette megengedhetetlennek immár ezt is, és a tagság egy része is velük ért egyet. Angela Merkel még nem foglalt állást. Nem tudjuk még, mi lesz a végkifejlet. Hadd idézzem a Spiegel kommentárját a helyzetről.

„Ki vonhatná most komolyan kétségbe, hogy a Ramelow-féle balpárt és a Höcke-féle AfD között hatalmas különbség van? (Björn Höcke a türingiai AfD vezetője, akit a CDU-ban is fasisztának tekintenek, joggal.)

Ez igazán egyszerű: az előbbiek támogatják az államrendet, az utóbbiak lebontanák azt. Azoknak a pártoknak, amelyek a német demokrácia és a német köztársaság talaján állnak, képesnek kell lenniük az együttműködésre.

„Azokat a pártokat, amelyek megvetik a demokráciát és a köztársaságot, ki kell zárni az együttműködésből.”

Még azt is hozzáteszik:

„Világos, van a Balpártban néhány őrült: az NDK-hoz vonzódnak, a diktátorok barátai, Putyin hívei. Ezek az emberek azonban nem határozzák meg a párt arculatát. Az AfD-ben is akad néhány ember, akit jóakaratúan mérsékeltnek lehet tekinteni. De nem ők határozzák meg azt a pártot. Ez a különbség.”

Erre mondanák a Fideszben, hogy kettős mérce. Pedig éppen hogy nem az, a posztkommunista eredetű Balpárt elfogadja a demokratikus államrendet, a szélsőjobboldali AfD megkérdőjelezi azt. Ugyanúgy, ahogy a Magyar Szocialista Párt a demokratikus alkotmányosság talaján áll, az AfD magyarországi megfelelője, a Fidesz pedig köztudottan nem.

Merkel: mindent meg kell tennünk a fajgyűlölet mérge ellen!

Polonius
-
0
Merkel: mindent meg kell tennünk a fajgyűlölet mérge ellen!

A kancellár asszony azt követően nyilatkozott, hogy kiderült: egy terrorista 8 embert gyilkolt meg Hanauban. Közöttük hat török áldozat van, ezért gondolja a rendőrség azt, hogy a lövöldöző szélsőjobboldali terrorista volt. A merénylő és édesanyja holttestét lakásukban találta meg a rendőrség Frankfurt közelében.

Iszlám szövetségek: hatékonyabb védelmet a terrorakciók ellen

A négy legnagyobb iszlám szövetség közös felhívásban fordult a kormányhoz annak érdekében, hogy a hasonló véres akciók ne ismétlődhessenek meg Németországban.

Korábban egy szélsőjobboldali terrorista egy zsinagógát támadott meg Halle városában. Három ember meghalt , de a terrorista többet akart megölni. A zsinagóga kapuja szerencsére meg volt erősítve, ezért a gyilkos nem tudott betörni Jom Kipur napján imádkozó zsidók közé.

A rendőrség megerősíti a szélsőjobb terrorizmus elleni küzdelmet

600 új státuszt kap a rendőrség arra a célra, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a neonáci és szélsőjobboldali terrorizmussal szemben. Az elmúlt években ugyanis megerősödtek ezek a szervezetek. Nemrégiben nagy razziát tartottak egy ilyen szélsőjobboldali szervezetnél. Fegyver raktárakat találtak és olyan terveket, melyek polgárháborút akartak kirobbantani a muzulmán kisebbség és a német társadalom között.

Németországban jelentős mértékben megnövekedett a fajgyűlölet az elmúlt években , és ezt a szélsőjobboldali szervezetek kihasználják. Az Alternative für Deutschland párt a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjává vált. Sok keleti tartományban komoly politikai erőt jelent. Szélsőséges thüringiai vezére, Björn Höcke tudatosan neonáci nyelvezetet használ, és ezzel hatással van a fiatalok egy részére Németországban.

1...567...236. oldal a 23-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség