Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Orbán titkolja a „német testvérek” előtt, hogy Soros-tervvel riogatja a magyarokat

1

Decemberben Budapesten Ifjúság és Európa címmel tartott rendezvényt a német kereszténydemokrata CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS), amelyre fiatal jobboldali-konzervatív politikusokat hívtak meg Németországból, valamint a közép-európai régióból. A rendezvény egyik előadója Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke volt. A Junge Union a CDU ifjúsági szervezete, Ziemiakot pedig hű Merkel-párti politikusként tartják számon. Ziemiakkal a rendezvény után az Azonnali készített egy rövid interjút, amelyet a portál hozzájárulásával közlünk.

Szeretne egy Orbánt Németországnak is?

Nekünk ott van Angela Merkel, nincs szükségünk Orbán Viktorra.

Ez biztos?

Ez biztos.

Pedig az AfD azt mondja – és a választási eredmények alapján úgy tűnik, elég sokan egyetértenek velük –, hogy nem ártana, jobb lenne önöknek is Orbán.

Amit az AfD követel, az a mi politikafelfogásunkkal nem egyeztethető össze. Az AfD elég rossz irányba fejlődik, ott van például Bernd Höcke…

Björn Höcke.

(Felröhög.)

Az a neve, hogy Björn Höcke. A német köztévé viccműsora terjesztette el, hogy Bernd Höcke a neve. Ön is nagy rajongójuk eszerint.

Persze, Höckét nagyon zavarja, ha eltévesztik a nevét. Én most a CDU képviselőjeként ülök itt magukkal szemben. Az elmúlt tizenkét évben Németországért és Európáért nyújtott kormányzati teljesítményünkre csak büszkék lehetünk, mindenre találtunk megoldást, elég, ha csak a pénzügyi-gazdasági válságot nézzük. Most mindenki csak a menekültválságon vitatkozik, de mi kitaláltunk valamit arra is, természetesen részben Magyarország közreműködésével. A CDU-ban mindenki nagyon örül annak, hogy itt van nekünk Angela Merkel.

Van abban még öröm, hogy a Fidesz a magyar testvérpártja a CDU-nak?

Persze, jó hogy!

A Fidesz számos szimbolikus ügyben AfD-s pozíciókat képvisel.

Mint például?

Ismeri ön a Kopp Verlagot?

Nem.

Na ne mondja. A legnagyobb német szélsőjobbos-konteós könyvkiadó és hírportál.

Én nem hiszek összeesküvés-elméletekben.

Ezt elhisszük. Nemrég még a Spiegel is megírta, hogy a Fidesz-frakció szép számú könyvet rendelt a Kopp Verlag egyik sztárjától, Andreas von Rétyi ufókutató Soros Györgyről szóló könyvéből.

(Nevet.) De hol vannak a Fidesz és az AfD közötti hasonlóságok?

Hallott már a Soros-tervről?

Nem.

Nem mondták önnek a fideszesek, hogy ez ellen harcolnak most?

Nem.

Pedig a fél világot ő tartja a befolyása alatt, ha igaz, amit mondanak. Obama, Brüsszel, baloldal, talán még a CDU egyes részei is… ki tudja…

Erről most hallok először, így nem nagyon tudok mit hozzáfűzni.

Amit viszont tudok: a Fidesszel való kapcsolatunk nem csak az elmúlt egy évre nyúlik vissza. Nem szabad a közös történetünknek csak a legutolsó hónapjait nézni. Vagy épp az elmúlt hét évét. A Fidesz alapvetően egy jobboldali radikális párttal áll versenyben Magyarországon.

Amely egyre mérsékeltebb irányvonalat követ.

Igen, de még mindig szélsőségesebb, mint a Fidesz. Most a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. A Fidesz az európai gondolat fontos tartóoszlopa Magyarországon. Rengeteg téren más nézeteket vallanak, mint a CDU, a Fidesz világnézetéhez a CSU például közelebb áll némelyest – de mi nem egy pártban, hanem csak egy pártcsaládban ülünk.

Nem érezte még azt, hogy kínos önöknek a Fidesz?

Nem.

Uniós színtéren sem?

Nem. De már csak azért sem, mert a „kínos” szó nem tartozik a politikai szókincsemhez, túl arrogáns ugyanis demokratikusan megválasztott politikusokra és képviselőkre nézve. De hagyjuk Magyarországot, nézzünk át Lengyelországra, ahol rengeteg kihívás elé állít minket a lengyel kormány. Külpolitikájuk Németországot érintő lépései nem könnyítik meg a helyzetünket, hogy finom legyek. De a „kínos” szót az ő esetükben sem használnám. Azt kell látni, hogy most az EU-ban egy alapvető kérdés van, amit mindenkinek meg kell válaszolnia: jobbítani vagy tönkretenni akarjuk?

Én mindenkivel készen állok beszélgetni, aki Európa jobbítását tűzi ki célul. Az a benyomásom, hogy a Fidesz – még ha számos kérdésben eltérő véleményen is van – egy alapvetően Európa-párti politikát folytat. Saját elképzelései vannak, de nem áll hozzá elutasítóan. A Fidesz vagy Emmanuel Macron francia elnök elképzelései lehetnek jók vagy rosszak – a lényeg, hogy erős Európát akarnak.

Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő az interjút megelőző pódiumbeszélgetésen nem nagyon tudott mit mondani a moderátor kérdésére, miszerint hogyan definiálná az európai identitást.

Ugye megértik, ha nem akarom értékelni a magyar politikusokat?

Persze.

De természetesen bármit kérdezhetnek tőlem.

Akkor olyat kérdezünk, ahol nem kell kitérnie. Ön a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak az első embere. Önök álltak ki először Bajorországban, azt követelve, hogy ne Horst Seehofer, hanem Markus Söder legyen a bajor tartományi miniszterelnök. Ő beválik majd az erősödő AfD ellen?

Az AfD erősödése nagy kihívás elé állít minket, de én éppen ezért következetesen nem az AfD-ről beszélek ilyenkor, hanem az emberekről, akik az AfD-re szavaztak. Nem érdekel engem az AfD.

Engem az érdekel, miben csalódtak a szavazóik, milyen gondjaik, félelmeik vannak, és hogy mi volt az, ami miatt elvesztettük a voksaikat. Az embereket különböző motivációk vezérlik egy pártra való szavazásnál: a szociáldemokratákhoz a társadalmi igazságosság, a CDU-hoz az Európa-kérdés és Merkel kancellár személyes kisugárzása vezeti az embereket.

A közvélemény-kutatások szerint az AfD-re a többség nem az általuk képviselt eszmék vagy épp a párt politikusai miatt szavaztak, hanem protestből. Mindenképpen vissza kell hódítanunk közülük azokat, akik korábban CDU- vagy CSU-szavazók voltak. Markus Söder ehhez nagyon jó esélyekkel fut neki, vele meglehet Bajorországban az abszolút többsége a CSU-nak. Nekem személyes célom, hogy a következő parlamentbe már ne kerüljön be az AfD.

Bizonyára olvasta a híreket, és látta, hogyan bírálta Karl Lagerfeld Angela Merkelt. A német divattervező azt mondta: szégyen, hogy miután a németek zsidók millióit gyilkolták meg, pár évtizeddel később beengedik az országba a zsidók ősellenségének millióit, a muszlimokat.

Az, hogy kinek adunk oltalmat, nem vallási hovatartozás kérdése. A német köztársasági elnök ragyogóan fogalmazott, amikor azt mondta: a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek. Nem vallási hovatartozási szempontok, hanem az alapvető emberiesség vezet minket. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Európa egyedül nem tud mindenkit befogadni, aki erre rászorulna.

Forrás: Azonnali

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

Merkel és Macron együtt teszi erőssé Európát?

0

2018 döntő év lesz Európa számára. Ha Franciaország és Németország együttműködik, akkor Európa globális szereplővé válhat, mely egyenrangú az USA-val és Kínával – erről beszélt Emmanuel Macron francia elnök újévi köszöntőjében. Angela Merkel valamivel korábban ugyancsak hitet tett amellett, hogy Franciaországgal együttműködve megújítják Európát. Csakhogy Németországban egyelőre nincsen kormány.

 

„Késlekedés nélkül megalakítom az új kormányt”- ígérte Angela Merkel.

A kancellárasszonynak nem lesz könnyű dolga, mert két partnere: a bajor CSU és a szociáldemokrata párt sok kérdésben homlokegyenest ellenkező nézetet vall. Ilyen például a menekültkérdés.

Jellemző, hogy a CSU a koalíciós tárgyalások előtt csúcstalálkozót tart, melynek díszvendége Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz. Ő pedig ebben az ügyben szembeszállt Merkel kancellárral is, de méginkább Martin Schulz-cal. A szociáldemokraták vezetője korábban az Európai parlament elnöke volt. Ebben a minőségében éles polémiát folytatott menekültügyben, és sok más kérdésben is a magyar miniszterelnökkel.

Ha Martin Schulz lesz az alkancellár és a külügyminiszter az új német kormányban, akkor a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak érdekes időszakra kell felkészülnie. Ha pedig megindulnak a Merkel-Macron páros reformtervei, akkor Magyarországnak döntenie kell: belép-e az eurózónába, ahol a változások zajlanak vagy kívül marad.

Aki kimarad, az lemaradhat. A kétsebességes Európában a második vonalnak nem sok jut majd – ezt mind Németország mind pedig Franciaország egyértelművé tette. Csakhogy a Merkel-Macron páros reformjaihoz mindenképp kell egy német kormány. A választásokat szeptemberben tartották, de kormány még mindig nincs. Angela Merkel a politikai túléléséért küzd: ha nem tud összehozni egy működőképes koalíciót a CDU-CSU-SPD trióból, akkor minden bizonnyal végetér a Merkel-korszak Németországban. Emmanuel Macron francia elnök pedig egyedül kevés egy átfogó uniós reformhoz.

Orbán a CSU csúcson a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz és felszólal egy németországi fórumon, amelyen a CSU vezetői kidolgozzák elképzeléseiket a koalíciós tárgyalásokra.

 

Január 2. és 4.-e között tartja tanácskozását Angela Merkel kancellár szövetségese, amely több fontos kérdésben eltérő nézeteket vall Németország problémáit illetően. Ilyen elsősorban a menekültek kérdésköre, amelyben a bajor keresztény szociális unió álláspontja sok tekintetben közel áll Orbán Viktor nézeteihez. Míg a kancellárasszony 2015-ben beengedett több mint egymillió menekültet Németországba, ezt a CSU csak vonakodva fogadta el.

Akkor is meghívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy megmutassák: Bajorországban másképp ítélik meg a bevándorlás ügyét, mint Berlinben.

Akkor Orbán Viktor azt mondta: nem kíván beavatkozni Németország belpolitikájába, de bírálta Angela Merkel menekültügyi politikáját.

Azóta új helyzet van: a magyar miniszterelnök egyértelműen szembehelyezkedett Angela Merkel kancellárral és Brüsszellel a menekültkérdés kezelésének ügyében.

Orbán Viktor meghívása a CSU csúcsra figyelmeztetés Angela Merkelnek: menekültügyben a korábbinál keményebb magatartásra számíthat a koalíciós tárgyalásokon.

A CSU már korábban elérte, hogy Angela Merkel pártja, a CDU is elfogadja: évente csak maximum 200 ezer menekült érkezhet Németországba.

A felső határ feldühítette a mérsékelt pártokat: a zöldeket és a liberálisokat, akik részben emiatt ítélték kudarcra Merkel koalíciós tárgyalásait. A kancellárasszony most nincs könnyű helyzetben, hiszen régi ellenlábasát, Martin Schulzot, a szociáldemokraták vezetőjét  kell rábeszélnie a koalícióra miközben a CSU egyre szigorúbb menekültügyben.

Németországnak még mindig nincs új kormánya. A koalíciós tárgyalások egy nappal azután kezdődnek majd újra, hogy a CSU csúcstalálkozót tart egy régi kolostorban.

Orbán Viktor meghívása erre a csúcsra azt jelenti, hogy Angela Merkelnek minden korábbinál nehezebb tárgyalásokon kell eredményt elérnie, ha továbbra is Németország kancellárja kíván maradni.

Merkel: elítéljük az izraeli zászlók elégetését

0

Minden törvényes eszközzel fellépünk az izraeli zászlók égetése és az antiszemitizmus ellen – hangsúlyozta Németország kancellárja. Angela Merkel azt követően mondta el a véleményét, hogy Berlinben többezer ember tüntetett Trump jeruzsálemi döntése ellen.

Ismeretes, hogy az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ez világszerte tiltakozást váltott ki. A kancellár közölte, hogy megérti a tiltakozást, de ez nem szolgáltathat okot semmifajta antiszemita akcióra. Ugyanezt hangsúlyozta a német belügyminiszter. Lothar de Maiziere szerint Németország alkotmányával ellentétes az antiszemitizmus, ezért

minden lehetséges eszközzel fel kell lépni ellene.

Németországban él Európa egyik legnagyobb muszlim közössége, melyet különösen érzékenyen érint a Jeruzsálemről szóló amerikai döntés, hiszen a város szentnek számít Mohamed próféta követői számára is.

Az Iszlám Állam arra szólította fel híveit, hogy Trump jeruzsálemi döntése nyomán támadjanak zsidó célpontokat Európában és Amerikában is. Manhattanben egy 27 éves bangladesi fiatalember robbantott kézműves bombát. Letartóztatták. Kihallgatása során azt vallotta: azért követte el tettét, mert ily módon akart tiltakozni Trump jeruzsálemi döntése és az ellen, ahogy Izrael bánik a palesztin tüntetőkkel. Elítélte azt, hogy az izraeli légierő csapást mért a gázai övezetre, ahonnan rakétát lőttek ki Izraelre. A terrorelhárítás Németországban és más európai államokban megerősítette a lehetséges zsidó célpontok védelmét.

Schulz 2025-re létrehozná az Európai Egyesült Államokat

0

Martin Schulz szerint az Egyesült Európa a legjobb védelem a háborúval, a fasizmussal és a demokrácia ellenfeleivel szemben.

A német szociáldemokraták vezetője a közszolgálati  Deutsche Welle médiának nyilatkozott azt követően, hogy tervét az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban többnyire gúnyos kacaj fogadta Németországban. Egyáltalán milyen egyesült Európát képzel el Martin Schulz, aki nemrég még az Európai parlament elnöke volt, és valószínűleg Németország új külügyminisztere lesz?

„Az Európai Egyesült Államok semmiképp sem lesz olyan mint az USA. Fokozatosan kell közelíteni a tagállamok gazdaságát, kultúráját, társadalmát és végül politikáját.”- mondta a német szociáldemokraták vezetője. A sorrend nyilvánvalóan fontos, hiszen a politika színterén a legnagyobb az ellenállás az Európai Egyesült Államokkal szemben.

Martin Schulz 2025-re szeretné létrehozni az Európai Egyesült Államokat.

„Akinek ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból!”- hangsúlyozta Schulz, akinek európai terveit nagy többséggel fogadta el a szociáldemokraták konferenciája. Sokkal nagyobb többséggel, mint azt, hogy újra nagykoalíció alakuljon Németországban.

S hogy ki lenne Schulz szövetségese az egységes Európa programban? Emmanuel Macron francia elnök! „Ő az egyetlen európai vezető, aki komoly reformokat javasol! Rendszeresen egyeztet Martin Schulz-cal. Ő kérte meg, hogy tárgyaljon Angela Merkellel a nagykoalícióról. Macron ugyanis tisztában van vele, hogy

csakis Németország és Franciaország együttműködése révén valósulhat meg az Európai Egyesült Államok

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokraták európai ügyekben illetékes főnöke, Jens Geier, aki európai parlamenti képviselő Brüsszelben.

A nagykoalícióról szólva Martin Schulz elmondta a Deutsche Wellenek: nekik nem olyan nagyon sürgős a nagykoalíció! Ragaszkodnak az elveikhez, vagyis Angela Merkelnek nehéz és hosszas tárgyalásokra kell számítania. Németországnak egyelőre nincs új kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották meg. Amíg nincs kormány addig áll az európai reform folyamat is, hiszen Németország vezetőszerepe nélkül elképzelhetetlen az Európai Egyesült Államok, mely megvédelmezné Európát a háborútól, a fasizmustól és a demokrácia ellenfeleitől.

Menekült-bónusz a hazatérésre Németországban

0

„Otthon is vannak lehetőségek, ragadják ezeket meg!” – ezt tanácsolja azoknak a bevándorlóknak a német belügyminiszter, akiknek a menedékjogi kérelmét a hatóságok elutasították. A bevándorlók nagyrésze azonban azután sem hajlandó távozni, ha megkapta az elutasító végzést. Fellebbeznek. A várakozási idő újabb gondot jelent a német államnak, mely ezért most elhatározta: bónuszt kap az a család vagy egyén, aki lemond a fellebbezésről és hazatér.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva  emlékeztetett arra, hogy Szíriában végetértek a harcok, mert az Iszlám állam vereséget szenvedett. A lassan megkezdődhet az újjáépítés.

Németországba 2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett, a legtöbben Szíriából, a polgárháború elől menekültek. Németország szeretné hazaküldeni egy részüket, ezért a bónusz-program:

a családok 3000, az egyének pedig 1000 eurót kapnak, hogyha hazatérnek.

Eddig is járt személyenként 1200 euro minden felnőttnek, a gyerekek után gyerekenként ennek a fele. Most a bónusz nyilván megfontolásra készteti a bevándorlók egy részét. Csakhogy a német sajtó rámutat arra, hogy a felmérések szerint egy átlagos menekült 7000 eurót költött arra, hogy Németországba eljusson. Vagyis az új program sem igazán előnyös számukra . Ráadásul a helyzet a Közel-Keleten továbbra is bizonytalan. Minden percben kitörhet az újabb, még nagyobb háború – ezúttal Szaúd-Arábia és Irán között.

Németországban komoly belpolitikai válságot okoz a bevándorlás.

A szeptemberi választások óta Angela Merkel kancellár még mindig nem tudta megalakítani az új kormányt. Az előző koalíciós tárgyalások jelentős mértékben a bevándorlási ügyek miatt futottak zátonyra. Míg a markánsan jobboldali CSU ragaszkodott ahhoz, hogy legyen éves befogadási plafon, addig a bajor kereszténydemokraták szerint 200 ezer lehet a felső határ. A zöldek viszont ezt nem fogadták el. Merkel számára tehát sürgető a menekültproblémának legalább az átmeneti rendezése: ezért a bónusz a menekülteknek, ha hazatérnek Németországból a szülőföldjükre.

Orbán mosolyoffenzívája Németországban

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki elszigetelődött az EU-ban és nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral sem, most a Länderek vagyis a tartományok segítségével kíván magának szövetségeseket szerezni az EU legbefolyásosabb államában,  Németországban – írja a Politico.

 

„Kis ország vagyunk, de azt akarjuk, hogy Németország tiszteletet tanúsítson irántunk.

Mi nem német pénzből akarjuk felépíteni a magyar gazdaságot. Egyszerűen csak üzleti alapon akarunk kapcsolatban lenni Németországgal”

– nyilatkozta Orbán Viktor a Neue Passauer Pressenek. Mindez része annak a mosolyoffenzívának, amelyet a magyar kormányfő azt követően indított, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a hetes cikkely alkalmazását, amely elvben lehetővé tenné Magyarország kizárását az Európai Unióból. Ennek nyilvánvalóan minimális az esélye, hiszen ezt minden tagállamnak meg kellene szavaznia, ugyanakkor olyan fenyegetést jelent, amelyet komolyan vesznek Orbán környezetében. Ahol az sem maradt észrevétlen, hogy

az idén nem volt magyar-német éves találkozó, holott 1990 óta mindig sor került erre, hiszen Németország Magyarország legfontosabb partnere az Unióban.

A menekültkérdésben azonban Orbán Viktor látványosan szembekerült Angela Merkellel, aki ezt nyilvánvalóan nem felejtette el.

Ezért a magyar miniszterelnök azokkal a német tartományokkal erősítette meg a kapcsolatát, amelyek maguk is kritikusan álltak hozzá a bevándorlás kérdéséhez.

Elsősorban Bajorországról van szó: Orbán viszonya mindig is kiváló volt a Merkeltől általában jobbra álló CSU vezérkarával. Ezenkívül Szászország, Szászország-Anhalt, Baden-Württemberg és Hessen tartományok vezetői vendégeskedtek Budapesten vagy fogadtak magasrangú magyar vezetőt a közelmúltban.

„Mi nem akarunk beavatkozni a német belpolitikába” –mondta Orbán képmutatóan Münchenben. Magyarországon viszont a kormánypárti sajtó érezhetően a menekültkérdésben kritikus pártokat támogatta a választások előtt, beleértve az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezetet.

A kormányalakítással küszködő Merkelnek jelenleg persze a kisebb gondja is nagyobb Orbánnál, de az új német kormánynak mindenképp számolnia kell vele.

Persze a magyar miniszterelnök pragmatikus: tudja, hogy a magyar gazdaság lényegében Németországtól függ:

a kereskedelem egynegyede ezzel az állammal folyik. Tavaly 46,7 milliárd eurót tett ki a forgalom. A magyar kormányfő szinte mindig megjelenik, amikor egy új német gyárat avatnak fel Magyarországon. Orbán arra törekszik, hogy a tartományokon keresztül befolyásolja Németország politikáját, amelyről tudja, hogy meghatározó jelentőségű az egész EU és persze Magyarország számára is.

Merkel gyors kormányalakítást remél

0

Az esetleges előrehozott választás ellen foglalt állást szombaton Angela Merkel német kancellár, hangsúlyozva: bízik abban, hogy hamarosan új kormány alakulhat Németországban.

Merkel pártja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő-pomerániai tartományi tanácskozásán nyilatkozott az elmúlt napok – a német belpolitikát alapjaiban megrázkódtató – fejlemények után. A hét elején nyilvánvalóvá vált, hogy zátonyra futottak az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a konzervatív CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek kormányzati szövetségét célzó egyeztetések, majd a hét közepén a kereszténypártok eddigi nagykoalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi álláspontját módosítva bejelentette, hogy mégis kész tárgyalni a megrekedt kormányalakítási folyamat előmozdításáról. Ez utóbbiban nagy szerepet vállalt Frank-Walter Steinmeier államfő.

Szombati nyilatkozatában Merkel elutasítóan nyilatkozott az esetleges előrehozott választásokról. A kancellár szerint nem helyénvaló az, ha a pártok nem tudnak mit kezdeni a választási eredményekkel, és az embereket kérik arra, hogy újból válasszanak. „Kívánatos lenne, ha minél előbb új kormány alakulna” – jelentette ki a kancellár, utalva arra, hogy stabil és nem ideiglenes kormányt remél.

Frank-Walter Steinmeier államfő továbbra is oroszlánrészt vállal a belpolitikai patthelyzet feloldásában. Az elnöki hivatal közlése szerint Steinmeier a jövő hét közepén együttes tárgyalást tart Angela Merkellel, továbbá Horst Seehofer CSU-elnökkel és Martin Schulzcal, az SPD elnökével. A kezdeményezés megfigyelők szerint egyértelműen arra utal, hogy az előrehozott választások elkerülésére törekvő szövetségi elnök megpróbálhatja rávenni az eddigi nagykoalíció vezetőit a korábbi együttműködés folytatására.

Ez volt ma – 2017. november 23.

0

 Lesújtó kép a magyar egészségügyről

Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó  kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.

Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy

Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.

Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát

Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben,

magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak.

Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban – mondja.

Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont

Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán
MTI Fotó: Mohai Balázs

Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki  az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ.

Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel.

Csakhogy a csapat sehogy sem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is –, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van.

Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.

Szlovákok a magyar kormányról

A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.

Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében,

a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.

Az MTVA mint feneketlen zsák

87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.

„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”

Kirekesztő cikk miatt büntetés a Magyar Hírlapnak

A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a Magyar Hírlap és online kiadásának médiaszolgáltatóját, mert az augusztus 9-én megjelent Fekete földrész című cikk alkalmas volt a kirekesztésre.

A szerző az Afrikából érkező bevándorlókat homogén, az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen, az európai civilizációt felszámoló csoportként írta le.

A közleményt a lap a www.magyarhirlap.hu nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ folyamatosan olvasható legyen a közzétételtől számított hét napon keresztül – áll a közleményben.

Nem bukott meg  a román kormány

Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség.

Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.

A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.

Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?

Martin Schulz
Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi

Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével. Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz. Megbukott ugyanis az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna.

A kancellár nem akar kisebbségben kormányozni, viszont az új választás helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben.

Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat.

Elengedték a merénylettel gyanúsított szíreket

A tavaly decemberi berlini tömeggyilkosság áldozatainak tiszteletére (MTI/EPA/Felipe Trueba)

Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat. Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal. Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatók az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.

A Közöségi portál tervei

Fotó: Flickr.

A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a  tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón.   Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.

Mugabe maradhat Zimbabwéban

Migabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt
Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna

Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN. Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős.

Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt  korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK