Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Bréking nyúz, május 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Angela Merkel kezdei elveszíteni a befolyását  világban; a szoci Horváth Csaba akár a Jobbikkal is lepaktálna, csak hogy főpolgármester-jelölt lehessen; a DK a választási hirdetések győztese Soros már megint vagy inkább még mindig erőlködik Európában a nem kormányzati szervek támogatás érdekébent. Friss, ropogós az alternatív lapszemlénk.

 

Magyar Idők: Az elnyomott DK

Régi ellenzéki slágertéma a kormánypártok médiafölénye. Hogy tudniillik égen, földön, vízen a Fidesz–KDNP uralja a sajtót, a hirdetési felületeket, mindent, ami a tájékoztatásról szól. Így persze könnyű… Erre most arról kaptunk hírt, hogy a pártok közül toronymagasan a Demokratikus Koalíció (DK) politikai hirdetései jelentek meg a legtöbbször a televízióban és a rádióban a választási kampány alatt.

Nocsak! – írja Pilhál György.

A médiatanács tanulmánya szerint az örökké a nagyobb nyilvánosságért sápítozó Gyurcsány-párt reklámjait összesen 119 alkalommal tették közzé, ezzel toronymagasan ők az elsők. A Lehet Más a Politika 88 alkalommal jelentkezett, a Jobbik hirdetései 77, az Együtt reklámjai 74 alkalommal jelentek meg, a MSZP–Párbeszéd 71 megjelenéssel az ötödik.

A nyilvánosság lenyúlásával megvádolt Fidesz–KDNP ugyanakkor – a Kell az Összefogás (Kössz) Párttal megosztva – 70 felbukkanással csupán a hatodik a sorban…

Ráadásul a pártok rádiós és televíziós szpotos versenyét is a DK nyerte az „Újra megcsináljuk!” produkciójával. (Az más kérdés, hogy nem csinálták meg újra…)

És akkor azokról az ügyes, hírekbe ágyazott ingyen reklámokról még nem is szóltunk, amelyekkel Gyurcsány Ferenc időről időre sajtófelületet szokott szerezni.

Például ott van a DK-figyelmeztetés az országos rendőrfőkapitánynak, a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok illetékeseinek:

tartsák fenn a rendet, mert a Fidesz képtelen lesz tudomásul venni a vereségét április 8-án… Folytassam?

Magyar hírlap: Újabb Soros-akció Brüsszelben

Folytatja brüsszeli lobbimunkáját a berlini székhelyű, Soros György által kiemelten támogatott nemzetközi szervezet, a Polgári Szabadságjogok Szövetsége Európáért, azaz a Liberties. A volt TASZ-os Dénes Balázs vezette szövetség magyar tagja a TASZ mellett a Magyar Helsinki Bizottság, s korábban már sikerrel ostromolták az uniót az „európai értékek felett őrködő”, a renitens tagállamok megregulázására hajlandó civil szervezetek finanszírozása érdekében. Az Európai Parlament (EP) ugyanis megszavazta javaslatukat egy úgynevezett szabadságjogi alap létrehozásáról, az „Európában támadások kereszttüzében tevékenykedő jogvédő és demokrata aktivisták támogatására”.

A fideszes EP-képviselők természetesen nemmel szavaztak az Európai Értékek Eszköze néven futó javaslatra, mondván, az ellentmond a józan észnek, és a szubszidiaritás elvét is figyelmen kívül hagyja.

Az uniós támogatás megkérdőjelezi a kiválasztott nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k függetlenségét, így pedig jogosan vetődik fel azok felelősségének kérdése is. Az új eszköz tehát a demokrácia lényegét sodorja veszélybe – közölte a fideszes EP-csoport.

A javaslatot azonban az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell hagynia, ezért az EU-források „jogállamisági” kritériumokhoz kötését is támogató Liberties a velük szimpatizálókat arra kérik, követelésüket tartalmazó e-mailekkel „bombázzák” a brüsszeli testületet. Május 30-ig javasolják a levélírást, kérve Brüsszeltől, „mentsék meg a demokráciát”.

Echo TV: Horváth Csaba szívesen lenne a Jobbik főpolgármester-jelöltje is, ha a cicapárt dorombol neki egy kicsit

Egyelőre nem árulja el Tarlós István, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért, azt viszont nyilvánosságra hozta: Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel tárgyal a kérdésről. A Jobbik még korainak tartja jelöltje megnevezését, a szocialista Horváth Csaba azonban megmérettetné magát egy esetleges előválasztáson, miközben megrendszabályozná a Jobbikot, és annak politikáját is meghatározná a jövőben.

Mint mondta: azt szorgalmazza, hogy legyen a főpolgármester ügyében is előválasztás, és az előválasztáson szándékozom indulni – jelentette ki a szocialista fővárosi képviselő. Horváth Csaba szerint a Fidesz jelöltjével szemben egy jelöltnek kell állnia. Az ügy érdekében az MSZP a Jobbikkal is tárgyalna.

Horváth Csaba azt mondta: ha a párt leszámolt a korábbi rasszista, nacionalista, túlzó politikájával, és mérsékelt konzervatív irányba halad tovább, úgy tárgyalóasztalhoz ülnének jobbikosokkal a szocialisták.

888.hu: Merkel kezdi elveszíteni hatalmát

Érdekes következtetésre jutott Nógrádi György a német kancellár kapcsán. Az elemző rámutatott arra, hogy Angela Merkel  kancellár rendkívül meggyengült és kérdéses, hogy ki tudja-e tölteni a ciklus mind a négy évét. Nemzetközi szinten is csökkent a német kormányfő befolyása, hiszen míg korábban az Obama–Merkel páros vezette a nyugati világot, addig mára úgy látszik, hogy a Trump–Macron tandem vette át az irányítást.

Közben a német kormány új családegyesítési törvényt fogadott el, így a migránsok közvetlen rokonaikat is Németországba vihetik. Ez azt jelenti, hogy

havonta ezer migránssal többet fogadhat be az ország. Az ügyben nem egységesek az álláspontok a kormánykoalíción belül, ez az újabb lépés tovább mélyítheti a már meglévő törésvonalakat.

Pedig Horst Seehofer személyében Németország kőkemény belügyminisztert kapott – mondta Nógrádi György. A tárcavezető által a bűnügyi statisztikák közelmúltban történt sajtónyilvános publikálása is ez támasztja alá – véli a biztonságpolitikai szakértő.

Macron: „A nacionalizmus zenéje mind hangosabb Európában”.

0

Franciaország elnöke kapta idén a Charlemagne díjat. A Nagy Károly császárról elnevezett díjat minden évben annak nyújtják át Aachenben, ahol Charlemagne uralkodott, aki a legtöbbet tette az egységes Európáért. Merkel kancellár meleg szavakkal üdvözölte Emmanuel Macront, aki újra felvázolta reformterveit, melyekkel szemben „a nacionalizmus zenéje mind hangosabb Európában”. A célzás világosan Magyarországra és Lengyelországra vonatkozott.

Egységes szuverén Európára van szükség, mert

a megosztottság „olyan mint a lepra, egyre csak terjed”.

Macron nemcsak beszél a szuverén Európáról, de cselekszik is. Most Donald Trump amerikai elnök iráni döntése ellen mozgósít.

Nem vagyunk vazallusok! – hangsúlyozta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter annak kapcsán, hogy Trump megfenyegette azokat a külföldi cégeket is, melyek befektettek Iránban az atomalku aláírása után. Ez olyan nagy európai cégeket érint mint a Total olajtársaság, az Airbus repülőgépgyártó közös európai óriásvállalat és a két nagy francia autógyár a Renault és a Peugeot.

Bruno Le Maire egyeztetett amerikai kollégájával, Steven Mnuchinnel, aki pontosította Trump fenyegetését: hat személy és három cég esik az USA szankcióinak hatálya alá Iránban. Ezek a forradalmi gárda vezetői illetve a hozzájuk tartozó cégek. Akik velük kapcsolatot tartanak fenn, büntethetők lesznek az amerikai felfogás szerint. Bruno Le Maire kérte az amerikai pénzügyminisztert, hogy az európai cégeket mentesítsék a szankciók alól, vagy legalább adjanak hosszabb határidőt. Steven Mnuchin udvariasan válaszolt, de Franciaország pénzügyminisztere úgy summázta a beszélgetést, hogy nincsenek illúziói a folytatást illetően.

Épp ezért Franciaország megkezdte az offenzívát: Jean-Yves Le Drian külügyminiszter kerek-perec kijelentette, hogy Európa nem fogja megfizetni Trump döntésének az árát. A negatív következményeket máris érzékeljük – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, aki a Le Parisien című lapnak nyilatkozott.

Az olaj ára megy felfelé és a feszültség egyre fokozódik a térségben.

Jean-Yves Le Drian arra a légi háborúra célzott, mely Szíria felett zajlott Izrael és Irán között.

Párizsban nem lepődtek meg Trump döntésen, hiszen Macron elnök nemrég Washingtonban járt. Onnan azzal jött vissza: az USA valószínűleg kilép az iráni atomalkuból. Macron szerint ebben a helyzetben a közös európai fellépés a megoldás. Ennek megfelelően tanácskozásokat szerveznek a német és a brit külügy- illetve pénzügyminiszterek számára, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki Trump szankciói ellen. (Franciaország, Nagy Britannia és Németország az a három EU tagállam, mely az USA-hoz, Oroszországhoz és Kínához hasonlóan aláírta az iráni atomegyezményt 2015-ben.)

A válaszcsapásra Párizsnak három konkrét ellenterve van – mondta Bruno Le Maire. Az első az, hogy

felmelegítik azt az EU-s törvényt, mely lehetővé teszi az amerikai szankciók elkerülését.

Ezt a kubai embargó elkerülésére fogadták el, de sohasem alkalmazták. Most Franciaország szerint itt az idő. A másik Macron elnök kedvenc ideája, a pénzügyi függetlenség az Egyesült Államoktól. Lehet ez Európai Valutaalap vagy bármi más, a cél az, hogy az EU megnövelje pénzügyi szuverenitását. A harmadik ellenterv az amerikai cégek európai ügyködésének alaposabb vizsgálata. Ennek is van előzménye, hiszen az Apple milliárdos adóhátralékot kényszerül befizetni, és a Google is hatalmas büntetést kapott Brüsszelben.

Az amerikai szankciókra válaszul nekünk is hasonlóképp kell cselekednünk – hangsúlyozta Franciaország pénzügyminisztere.

Az állam kisajátította a keresztet?

0

Június elsejétől minden állami intézményen ott kell, hogy legyen a kereszt – ezt rendelte el a tízmilliós Bajorország miniszterelnöke. Markus Söder szerint ez nem sérti a vallásszabadságot, mert a kereszténység összefonódott az állam tudatával Bajorországban. Ám sokan nem értenek ezzel egyet, a legismertebb bíráló München bíboros érseke.

Reinhard Marx a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy az állam ezzel a döntéssel kisajátította a keresztet. A miniszterelnök egyáltalán nem érti a kereszt jelentőségét – hangsúlyozta az érsek, aki egyben a német püspöki konferencia elnöke is. A bajor miniszterelnök döntése „ellenségeskedést, nyugtalanságot és megosztottságot eredményez” – jelentette ki.

Távolról sem ő az egyetlen, aki elveti a bajor miniszterelnök ötletét.

Christian Lindner, a szabaddemokrata, FDP elnöke szerint a bajor kormányfő Erdogan török elnököt utánozza, aki beviszi a vallást a politikába Claudia Roth, a zöldek képviselője, a parlament egyik alelnöke pedig arra mutatott rá, hogy a keresztprogram kirekesztő a muzulmánok, a zsidók és az ateisták számára. Ez pedig megengedhetetlen egy modern európai jogállamban.

Bajorországban nagyon mélyek a katolikus hagyományok, a lakosság több mint a fele vallja magát vallását gyakorló hívőnek. XVI. Benedek pápa is innen került Rómába. A CSU, a keresztényszociális unió, a demokratikus Németország kikiáltása óta hatalmon van Bajorországban, s jelenleg is abszolút többsége van a helyi parlamentben.

Csakhogy októberben választások lesznek, és a CSU pozícióit fenyegeti az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom, amely az őszi országos választás idején bekerült a berlini parlamentbe is. Markus Söder bajor miniszterelnök ezért döntött a keresztprogram mellett.

A CSU igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. Ő volt a díszvendége a CSU éveleji tanácskozásának, melyen a kormányban való szerepvállalásról döntöttek.

A korábbi bajor miniszterelnök időközben Németország belügyminisztere lett, és védelmébe vette a visegrádi államok menekültellenes politikáját. Angela Merkel kancellárnak nincs könnyű dolga, mert miközben a belügyminiszter a CSU nevében menekültellenes húrokat penget, a kormánykoalíció harmadik pártja, a szociáldemokraták befogadó országnak tekintik Németországot.

 

Baráti egyet nem értés Washingtonban

0

Nem sokkal Macron francia államfő után látogatott az Egyesült Államokba Angela Merkel német kancellár, akinek egyetlenegy kérdésben sem sikerült nézeteit elfogadtatnia Donald Trumppal.

Viták pedig vannak bőven Washington és Berlin között: a kereskedelmi háború, melyet Trump meghirdetett nem elsősorban Európa ellen irányul, de kedvezőtlen hatással van az egész világkereskedelemre. A katonai kiadások növelése Európában: Németország – Magyarországhoz és sok más EU tagállamhoz hasonlóan – nem teljesíti a NATO előírásait, mely szerint a GDP 2%-át kell a hadseregre fordítani. Ezt Trump most nyomatékosan sürgette Washingtonban, külügyminisztere Mike Pompeo pedig Brüsszelben. Elsősorban azért forszírozzák ezt, mert tudják: az európaiak fegyver vásárlásainak célpontja elsősorban Amerika lesz!

Vita van még ezen kívül az USA és Európa között az Iránnal kötött hathatalmi egyezményről. Ezt Trump fel akarja mondani, a másik öt nagyhatalom viszont nem. Trump szerint az egyezmény „rettentően rossz”. Macron és Merkel szerint még mindig jobb egy rossz egyezmény mintha semmi sem akadályozza az atomfegyver megszerzését Irán esetében.

Mind Merkel mind Macron azt hangsúlyozta Washingtonban, hogy szövetségesek között nem szokás háborúzni. Márpedig Trump kereskedelmi háborúja ezt jelentheti. Az amerikai elnök viszont az America First jegyében cselekszik, és fütyül szövetségeseinek az érdekeire. Ezzel viszont azt érheti el, hogy az EU megpróbál Kínához közeledni hiszen az érdekei a kereskedelmi háborúban sokban közel állnak egymáshoz. A baráti egyet nem értés Washingtonban azt mutatja, hogy Trump hosszabb távon is folytatni akarja az olyan diplomáciáját, mely semmibe veszi a szövetségesek érdekeit. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a választ a jövő kihívásaira az Európai Uniónak.

Washington Post: Merkel nem engedi megbüntetni Orbánt

0

A vendégkommentár (Judy Dempsey), amelynek témája, hogy Angela Merkel Európa leggyengébb láncszemévé válik, a magyar helyzettel is foglalkozik.   A szerző szerint a német kancellár és bajor kollégája, Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője visszautasítja, hogy felfüggessze a Fidesz tagságát, netán kizárja a pártot.

Merkel persze pontosan tudja, hogy Magyarország figyelmen kívül az EU normáit, amikor a tekintélyelvűséget forszírozza, ám a német kancellár vonakodik konkrét lépéseket tenni Orbán Viktor feltartóztatására. Azt sem kifogásolta, hogy a magyar kormányfő brüsszeli pénzekből finanszírozza kedvenc terveit, illetve hogy jelentős részben vazallusainak játssza át a közösségi támogatásokkal megvalósuló programokat. De a legrosszabb, hogy nem ítélte el nyilvánosan Orbán mérgezett és antiszemita kampányát Soros György ellen. És ugyanez vonatkozik német részről Lengyelországra is. Az ország igencsak keveset tesz azért, hogy megvédje az unió értékeit és a jogállamot.

Az elemzés kiemeli, hogy lassan Németország lesz a gyenge láncszem Európában. Míg a francia elnök bátor víziót terjesztett elő az EU megreformálására, addig Merkel habozik és ez kisiklathatja Macron elképzeléseit. A szerző, Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatóintézet szakértője megjegyzi, hogy a berlini passzivitás régtől való, a német vezetés nem gondolkodik stratégiában, gyűlöli a kockázatot és nem túl bátor. A szörnyű múlt mögé bújik, hogy igazolja békebarátságát. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték támogatása újabb példa a német stratégiai vakságra, hiszen az egészből Ukrajna fogja a rövidebbet húzni. A baj az, hogy ha a kancellár nem veszi fel a lépést francia kollégájával, akkor a német félénkség meggyengítheti mind Macront, mint Európát.

A Merkel-Trump találkozó rövidre sikerült

0

Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár visszafogott, alig fél órás találkozót bonyolított le Washingtonban. Közös sajtóértekezletükből annyi derült ki, hogy több globális kulcskérdésben próbáltak közös álláspontra jutni, vagy legalább is kijelölni a közeledés irányát.

Mindketten üdvözölték a Korea-Korea-csúcsot, de Trump a meleg szavak mellett arra is figyelmeztetett, hogy „nem fogjuk megismételni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit”.

Azaz nem dőlnek be a mosolyoffenzívának, és fenntartják az Észak-Koreára gyakorolt erőteljes nemzetközi nyomást. De azt is elmondta, hogy várakozással tekint a Kim Dzsongunnal esedékes találkozóra.

Merkel igyekezett oldani a Trump által meghirdetett kereskedelmi háború feszültségét is. A kancellár bejelentette, hogy Németország máris csökkentette az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletét. Egyébiránt pedig amellett foglalt állást, hogy az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal, mert szerinte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alkalmatlan a többoldalú megállapodások kimunkálására.

Deutsche Welle: A vonakodó Merkel

0

Emmanuel Macron francia elnöknek nagyratörő tervei vannak az unió megreformálására vonatkozóan, de Angela Merkel habozik: Németországban nagy az ellenállás. Ez nem mindig volt így: Macron megválasztása után Berlinben euforikusan üdvözölték elképzeléseit. A választásokon azonban bejutott a parlamentbe az Alternative für Deutschland (AfD), amely eredetileg Európa-ellenes pártként alakult, majd ezt a történelem leghosszabb ideig tartó kormányalakítása következett, miközben Macron a tervek közös kidolgozására akarta volna fordítani az időt. A francia elnök még az Európa-pártiaknak és túl messzire megy, de Merkelnek más okai is vannak a tartózkodásra.

Merkel Európa-párti politikus, ám még neki is kételyei vannak Macron terveivel kapcsolatban, de csak óvatosan nyilatkozik erről. A német uniós pártok politikusainál Macron terveiből különösen a pénzügy-politikai elképzelések ütköznek ellenkezésbe, de Merkel pártjában Macronnak akadnak támogatói is – írta a Deutsche Welle, és idézte néhányuk véleményét. Norbert Röttgen, a CDU külpolitikusa kifejtette: pártjának mély meggyőződése, hogy a szavazóik érdekei és az európai reformtervek között nincs ellentét. Hozzátette: az uniós pártok nem fogják korlátozni Merkelt tárgyalási mozgásterében. A lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az uniós pártok csak mérsékelten bíznak meg a kancellárban, és nyomatékosan kiállnak amellett, hogy – különösen a pénzügy-politikai döntések esetében – a német parlamentnek is legyen szava. A CDU-CSU óvatossága nem tetszik a szociáldemokratáknak, akik a koalíciós szerződésre hivatkoznak. Ám a szociáldemokratáknál is vannak ellenfelei Macron terveinek: többek között Olaf Scholz pénzügyminiszter mindeddig nagyon óvatosan szólt Macron pénzügyi terveiről. A zöldeket pedig dühíti a széthúzás, amely a Macron-tervekkel kapcsolatban a koalícióban mutatkozik.

Macron német támogatás nélkül nem jut előre a projektjével. Ám Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Macron strasbourgi beszéde után figyelmeztetett: „Ne felejtsük el, hogy Európa nem csupán Franciaországból és Németországból áll”. Brüsszelben a reformtervekkel kapcsolatos bírálatok a baloldaltól a jobboldalig ívelnek, és Macron odahaza is nyomás alatt áll. Merkel azt mondta, a Macronnal tartott berlini találkozón a reformtervekről volt szó, és „júniusig közös megoldásokat találunk Franciaországgal”.

Németország a védelmi politika tekintetében saját javaslatokat is kíván tenni, de szó sincs versengésről, „bizonyos vagyok benne, hogy erős csomagot hozunk össze” – mondta Merkel.

Spiegel: Orbán Európa legveszedelmesebb politikusa

0

A német hetilap szerint a földrész fővárosaiban nemigen látni az akaratot arra, hogy szembeszegüljenek Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnöknek 8 év állt a rendelkezésére, hogy aláássa a demokráciát.

Mivel alig egy hete ismét kétharmadot szerzett,

Magyarországon ugyanaz a helyzet, mint 1989 előtt: az országot egyetlen párt uralja, a Fidesz.

A miniszterelnök lopakodva terjesztette ki hatalmát, a gazdaságot baráti üzletemberek hálózatán keresztül tartja kézben, bizalmasait közmegbízatásokkal és sok-sok uniós forrással pénzeli. Nacionalizmusa uralja a közbeszédet.

Ki tudja még feltartóztatni? Az EU idáig nem sokat tett. Orbán mindig csak annyira provokálta az Uniót, hogy az még éppen ne lépjen közbe. Azon kívül fontos cimborái vannak, a CSU-nál mindig kifejtheti menekültellenes politikáját. Továbbá a Fidesz az Európai Néppárt tagja, Merkel oldalán.

Német barátai alig-alig bírálják az antiszemita színezetű választási hadjárat miatt.

Más európai populisták és önjelölt autokraták alighanem felbátorítva érzik magukat emiatt.

Merkel „szégyenletes hallgatásáról” ír a Politico

0

Több tucat amerikai, brit, német és más nemzetbéli író, egyetemi tanár, újságíró és aktivista írt levelet a német kancellárnak, miután úgy érzik, hogy a politikus bűnös módon segédkezet nyújt Orbán Viktornak a magyar demokrácia elleni támadásokhoz. A „Merkel szégyenletes hallgatása” című nyílt levelet a Politico közli.

Az üzenet felidézi, hogy 2010 óta Orbán Viktor megszállta a sajtó jó részét és ellenőrzése alá vonta a legfontosabb bírói testületeket. Akadályozza a civil szervezetek és az egyetemek működését, a választási törvényeket a maga javára szabta át. Ily módon vezető szakértők szerint a mostani választás már nem volt szabad és aligha tisztességes. Ugyanakkor a kormány hónapok óta gerjeszti az antiszemitizmust azzal, hogy közpénzből folytat kampányt Soros György ellen. Hogy Merkel nem szólal meg, az bűnrészessé teszi.

Tekintélyes politológusok meg vannak győződve arról, hogy akut módon veszélybe került a magyar demokrácia. Sőt, akad, aki szerint már meg is szűnt. Ennek ellenére

a kancellár idáig nem ítélte el Orbán antiszemita retorikáját, illetve összehangolt hadjáratát a demokratikus intézmények ellen.

De még ennél is rosszabb, hogy a CDU az Európai Parlamentben a Fidesz szövetségese, a német konzervatív képviselők következetesen segítik legitimálni a magyar vezetőt.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy Merkel a jelek szerint nem ismeri fel kellő mértékben, milyen árat kell fizetnie egy nap Európának, amiért nem fordul szembe az orbáni törekvésekkel. Mert ha fel lehet számolni a demokratikus intézményeket és büntetlenül ördögnek lehet beállítani kisebbségeket, akkor az EU-ból könnyen lehet olyasmi, ami nemigen több regionális kereskedelmi szervezetnél – közös értékek nélkül.

Más, feltörekvő autokraták Orbán sikerét jelnek tekintik majd, hogy ők is lerombolhatják országuk demokráciáját az EU-n belül és a rothadás tovaterjed. Ám a közös értékek, a kölcsönös bizalom nélkül a kormányzás fokozatosan összeomolhat. És itt a demokrácia túlélése, valamint az európai zsidóság biztonsága forog kockán, így túl kell lépni azon, ami politikailag célszerűnek látszik. Ennél fogva Merkelnek nem marad más választása, mint hogy elítélje Orbán támadását a demokratikus értékek ellen, és hogy felszólítsa az Európai Néppártot: zárja ki soraiból a Fideszt.

Spiegel: Merkel határolja el magát az Orbán-féléktől!

0

Ha az EU tényleg értékközösség vagy az akar lenni, akkor nincs más választása, mint hogy szankciókkal kényszerítse Magyarországot a demokratikus szabályok betartására. És ha a kancellár nem néz szembe a magyar helyzettel, annak rendkívül súlyos következményei lesznek a társadalomban.

A Spiegel német hetilap azt tanácsolja a német kormánynak, hogy az sürgősen határolja el magát az Orbán-féléktől, mert nem lenne jó, ha ismét szalonképessé válna a leplezetlen antiszemitizmus, mégpedig részben a politika támogatásával. Egy társadalom persze mindig eldöntheti, hogy mit választ: a demokratikus értékeket, avagy a gyűlöletet. A polgári közép Németországban törleszkedik a jobboldalhoz, illetve szélsőjobbhoz, ezzel párhuzamosan az egykedvű nyilvánosság a jelek szerint kész elfogadni bizonyos dolgokat. Így fordulhat elő, hogy a németeknél díjat kap egy rapszöveg, benne zsidóellenes kitételekkel, ami szégyen. De felelősség terheli érte az intézményeket is.

Ráadásul a jelenséget támogatják az uniópártok. A Bundestag keresztényszociális alelnöke melegen üdvözölte Orbán Viktor győzelmét, noha az egyértelműen antiszemita kampányt folytatott, ideértve a Soros elleni uszítást. Ugyanezt Hans-Peter Friedrich nyugodtan üzenhette volna 1933 január 30-án is. Szintén igencsak problémás a CDU-CSU álláspontja, hiszen a magyar kormány módszeresen korlátozza a sajtó- és gyülekezési szabadságot. Berlin dettó tudomásul veszi, hogy a hatalom fellép a kritikus civilek ellen. Mintha sokan nem lennének még mindig tisztában azzal, mennyire veszélyes Németország, illetve egész Európa számára a magyar és a lengyel tekintélyuralmi rendszer. Pedig a földrész demokratikus egységként csak úgy élheti túl, ha egyértelműen állást foglal Budapesttel és Varsóval szemben.

Orbán feltüzeli a szélsőjobbot, így a németeknél és a franciáknál is, felpuhítja a normákat és a demokrácia ügyében árulókká teszi a konzervatív oldal demokratikus politikusait. Ez történik, amikor a CSU második embere a barátjának nevezi a magyar vezetőt. De meg lehet említeni Horst Seehofert is, akit a CNN úgy jellemzett, mint az AfD hangját a kormányon belül. Angela Merkel pedig tudomásul veszi, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja. Ha komolyan gondolja az antiszemitizmus és a tekintélyelvűség elleni harcot, akkor a magyar párt kizárásán kell dolgoznia. Ám erre nem lehet számítani. Pedig ha az EU tényleg értékközösség vagy az akar lenni, akkor nincs más választása, mint hogy szankciókkal kényszerítse Magyarországot a demokratikus szabályok betartására. És ha a kancellár nem néz szembe a magyar helyzettel, annak rendkívül súlyos következményei lesznek a társadalomban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK