Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.
Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.
A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.
Egy argentin szövetségi bíró adta ki a parancsot Cristina Fernández de Kirchner ellen. Azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.
Cristina Fernández de Kirchner Fotó: MTI/EPA/David Fernandez
Cristina Fernández de Kirchner 2007 és 2015 között volt Argentína elnöke. Hazaárulás miatt folyik ellene eljárás, amiért megállapodott Iránnal, hogy a zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.
A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit
négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében
– a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.
Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember meghalt, több százan megsebesültek. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.
Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, amelyet az ellenzéki tiltakozás ellenére a parlament is jóváhagyott. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.
A nyomozás akadályoztatása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész ezt azzal indokolta, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.
Cristina Fernández de Kirchner, akit a bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. Azt mondta:
„Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.”
Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kellene hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb
a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát.
Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.
A bíró most elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is. A volt elnök ellen egyébként hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.
A Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt pénteki merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg.
A támadók mintegy negyvenen voltak. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt.
A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.
A mecsetben szúfi hívők is voltak, akiket gyakran támadnak meg az iszlám szunnita ágához tartozó radikálisok, főként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet harcosai, mert hitehagyottaknak, bálványimádóknak tartják őket.
Szombaton elkezdődött Egyiptomban a meghirdetett háromnapos gyász. Abdel-Azíz esz-Szíszi egyiptomi elnök ezenkívül szombaton elrendelte, hogy építsenek egy mauzóleumot a halálos áldozatok emlékére, egyelőre azonban részleteket nem közölte erről.
A legfrissebb hírek szerint legalább 230 ember meghalt, amikor egy mecsetnél robbantottak, illetve lövéseket adtak le a gyülekezetre Egyiptom észak-sínai kormányzóságában.
A merénylet Bir al-Abed városában történt, nem messze El-Arístól, a kormányzóság központjától.
A helyi rendőrség beszámolója szerint a pénteki imára összegyűlő embereket támadták meg. Rengeteg a sérült is, a beszámolók több mint száz sebesültet említenek.
A Guardian arról ír, hogy a mecsetben az ima végén robbant a bomba, a kitóduló emberekre pedig négy katonai terepjáróból nyitottak tüzet.
A Sínai-félszigeten az elmúlt három évben rendszeressé váltak az iszlamista terrortámadások, de az egyelőre még nem világos, hogy ki áll a mostani merénylet mögött.
Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.
A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.
Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel
Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.
A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik
wikimedia
Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.
„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”
Kíváncsiskodik az LMP
Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.
Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.
Csernobil óta sem változott semmi?
Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)
A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.
Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban
Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)
Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot). S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.
Gyengén teljesítenek a magyar diákok
Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában. MTI Fotó: Nemes János
Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.
Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.
Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.
Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!
Fotó: BTF
Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.
Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök
Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.
Több mint ötven halott egy nigériai merényletben
Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.
Argentína történetének legnagyobb terrorakcióját a főváros zsidó kulturális központja ellen hajtották végre 1994-ben: 85 ember halt meg és több százan megsérültek. Sokak szerint Irán állt a háttérben. Az ügyben csak húsz évvel később indult meg az igazi nyomozás.
Alberto Nisman ügyész komolyan vette a feladatát és ki akarta deríteni, ki irányította a terrorakciót, és Argentínában ki fedezte őket? Az ügyész szerint maga Cristina Fernandez elnök is érintett volt az ügyben. Másnap az ügyészt holtan találták a fürdőkádban.
„Öngyilkos lett”
– állapította meg 2015 januárjában a rendőrség.
Most viszont egy új vizsgálat, amelyet az AP szerzett meg, eddigi eredményei egészen másra utalnak. Egy, a rendőrségtől független intézmény nyomozóstábja arra a következtetésre jutott, hogy
az ügyészt meggyilkolták.
Állítólag két titkosrendőr addig verte a lakásában, amíg elveszítette az eszméletét. Bedrogozták, majd a kezébe adták a saját pisztolyát.
A gyilkosságot állítólag az motiválhatta, hogy 2013-ban Argentína és Irán megállapodott: elfelejtik a múltat, nem bolygatják, miért haltak meg 85-en. Az ügyész emiatt a megállapodás miatt vádolta Cristina Fernandez de Kirchnert. Az alkut elfogadta a parlament, de az alkotmánybíróság visszadobta.
Így valószínűleg sohasem fog kiderülni: ki adott utasítást Iránban a zsidó kulturális központ felrobbanására Buenos Airesben és ki fedezte ezt Argentínában.
Az Iszlám Állam magára vállalta a New York-i gázolásos merénylet elkövetését, amelyben nyolcan vesztették életüket – ezt az an-Nabaa című internetes lapjukon tették közzé csütörtökön.
A lap szerint „a támadó egyike volt a kalifátus katonáinak”. A Nabaa nem közölt bizonyítékot az állítása alátámasztására – írja az MTI.
A hét éve az Egyesült Államokban élő, 29 éves üzbég származású férfit többrendbeli emberölés és külföldi terrorszervezetnek nyújtott támogatás címen helyezték vád alá.
Az incidens során meglőtt férfi azt kérte, hogy a kórházi szobájában kifüggeszthesse az Iszlám Állam zászlaját. A nyomozók az Iszlám Állam több ezernyi propagandaanyagát – videókat, szórólapokat, fotókat – találták meg mobiltelefonján, a többi között egy olyan videoklipet, amelyen a dzsihadisták lefejeznek foglyokat. Az amerikai hatóságok szerint a férfi az Egyesült Államokban radikalizálódott.
Legalább hét ember meghalt a szomáliai fővárosban, amikor két autóban elhelyezett pokolgép is felrobbant szombaton. Egy iszlám terrorszervezet, az al Shabaab vállalta az öngyilkos merényletet – jelentette a BBC. Alig két hete 358 halálos áldozatot követelő merénylet volt Mogadishuban.
A két robbanás gyors egymásutánban történt Szomália fővárosában. Az első akkor következett be, amikor egy autóba elhelyezett pokolgéppel behajtottak egy hotelbe, a második támadás félórával később a parlament korábbi épületénél történt. A helyi rendőrség szerint az első robbanást követően fegyveresek szállták meg a szállodát – tudósított a Euronews.
Semmi jel nem utal arra, hogy az őrizetbe vett gyanúsítottat vallási vagy politikai indítékok vezérelték volna, mentális jellegű egészségügyi problémákkal küzd – közölték a bajor hatóságok azt követően, hogy őrizetbe vették a ma délelőtti késes támadássorozat gyanúsítottját, egy 33 éves német állampolgárt.
A férfi Münchenben hat különböző helyszínen vaktában támadt késsel járókelőkre, összesen nyolc embert – hat férfit, egy 12 éves fiút és egy nőt – sebesített meg könnyebben. A sebesültek között van egy román és egy olasz állampolgár – tudósított az MTI.
Korábban azt jelentettük, hogy legalább négy helyszínen támadt München különböző pontjain az a késelő merénylő, aki után embervadászatot indított a bajor város rendőrsége. A rendőrség arra kérte az embereket, hogy ne menjenek ki az utcákra a merényletek helyszíneinek a közelében.
A merénylet emlékeztet a tavalyi müncheni támadásra, amelyet egy iráni születésű tizenéves követett el, s amely halálos áldozatot is követelt. Azt azonban lőfegyverrel követte el a tettes, aki önmagát árjaként és németként határozta meg, és török és albán háttérrel rendelkező áldozatokra vadászott.
A terrorszervezetek által gyakran használt Semtexszel robbantották fel Daphne Caruana Galizia, a legismertebb máltai oknyomozó újságírónő kocsiját.
Az újságírónő sokat foglalkozott a Panama-papírokkal és az azeri korrupciós botránnyal, amelyekkel több kormánytag mellett Joseph Muscat kormányfőt és feleségét is összefüggésbe hozta.
Célzott merénylettel ölték meg, egy autóba rejtett bombával. A The Times of Malta azt írja, hogy a detonáció ereje és egy szemtanú beszámolója szerint
a merénylők feltehetően Semtexet használtak,
amelyet gyakran használnak nagyobb robbantásokhoz. A máltai kormány külföldi szakértők, köztük az FBI segítségét kérte a nyomozáshoz.
Az Európai Néppárt független nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben.
„Nem fogadjuk el a jövőben, hogy a máltai kormány elutasítja az átláthatóságot a Panama-akták ügyében”
– írta a Twitteren Manfred Weber, a párt frakcióvezetője az Európai Parlamentben.
Angela Merkel német kancellár is elítélte a merényletet, és közölte, hogy
az újságírók biztonsága és szabadsága kulcsfontosságú a demokrácia működéséhez.
A máltai ellenzék vezetője Joseph Muscat lemondását követelte, amiért nem sikerült gondoskodnia Galizia biztonságáról. Muscat szerint viszont az újságírónő elutasította a rendőri védelmet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol 
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb 
